Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-02 / 14. szám
6. OLDAL SZABAD ÚTTÁ Thursday, 1964, April 2 A messzi lövendő titkait fürkészi a múlt ismerője WASHINGTON. — A köz. véleménykutató részvénytársaság küldöncei bekopogtatnák egy házba és az ott talált férfit vagy not vagy fiút vagy lányt kikérdezik egyről s másról. Mit gondolnak, dobjjanak-e le robbanó és gyujtőbombákat a kommunista JÉSzák-Vietnám fővárosára és gyáraira? “Igen” — “Nem”, {— “Nem tudom”. Legokosabb |a három felelet közül a “Nem (tudom”. ■ A U.S. News cimü magasjszínvonalú washingtoni folyó; irat nem egyszerű polgárokhoz fordul, hogy feleletet kapjon sorsdöntő kérdésekre, hanem — tudókhoz és értőkhöz. Vájjon vannak-e ilyenek? — Vannak-e szaktudósok s szak-Iértők, akik a múltat helyesen értelmezik és a jövőt előre tudják látni? Arnold J. ‘Toynbee világhírű angol tör|ténelemtudósról ezt nem le-Í' et mondani, hiszen ezt senkiül sem lehet és nincs kivétel, légis, ha mindentudót nem évdezhetünk meg, megkérezzük a sokattudót.’ És ilyen gy pár társával, Arnold J. 'oynbee. Röviden bemutat, íjuk: 75 éves, könyvek közt löregedett meg. Tízkötetes tanulmányt irt “A történelem Itanulmányozása’’ címen. — 1921-ben kezdte el és 1954- ben fejezte be. 30 éven át .igazgatója volt az Angol Kij'rályi Nemzetközi Intézetnek. Megalapított és megszervezett egy történelmi, poljfikai és diplomáciai kut^Cfbmt’éz^ tét, amelyet aztltri%tú>ivásztottak az angol kiUiigyputtl^ tériumba. Toynbee történelmi és poli Ilkái oUnéjeteivel a . tudományos világ nem minden ponton ért egyet, de tudományos . tekintély ét az egész világ el- ismeri. Ennek előrebocsátásá’ val’Olvás^Jlk mfost; mi, a.véleményé köruhk fő so’rsdöhtő problémáiról. AZ EURÓPAI RABNEMZETEK JÖVŐJE Én azt hiszem — mondja Toynbee —, hogy Oroszország nem tudja megemészteni a közép- és keleteurópai nemí zeteket. Meg tudja emészte| ni a Kaukázus és Közép> Ázsia népeit, mert ezek elmaí radott népek, amelyeknek a | Szovjetunió a civilizáció kapu- J ját jelenti. Egészen más a | helyzet Kelet- és Küzép-Euró- I pában. Az ottani, most orosz, j csatlós sorban élő népek úgy érzik — és joggal , hogy ők a civilizációnak magasabb . .fokán állnak, mint az orosz | nép. És jegyezzük meg ma! gunknak jól: Olyan nép, j amelynek magasabb a civili- E zációja, végül is nem tud be! lenyugodni abba, hogy ala! csonyabb civilizációju nép uralkodjék fölötte. Igen ám, de hogyan lehet az ; orosz uralom alól felszabadulni? j Toynbee a közelmúlt esemé, nyeire utalva felel erre a kérdésre : Nézzük Lengyeiország esetét. A lengyelek okosan jár| tak el. kiverekedték maguknak a fügegtlenség legnagyobb lehetőségét, ami a körülmények közt elérhető volt anélkül, hogy szakadás állt ! volna be köztük és az oroszok közt. Sikerült hekik elkerülni azt, amit a szovjet a magyar nép ellen elkövetett. Mármost felmerül a kérdés: mi következik még Közép-Európában? Ilyesmik biztosan meg fognak ismétlődni. Sok függ attól, hogy miképpen fog alakulni a helyzet Oroszország, Amerika és Németország közt. Ha Oroszország bizhatna abban, hogy Németország nem fogja Amerikai segítséggel megtámadni, ráébredne arra, hogy a csatlós, országokat nem tudja megemészteni és ezért nincs értelme annak, hogy a csatlósországok felett uralkodjék. MARAKODÓ KOMMUNISTA TESTVÉREK Az orosz-kinai konfliktus komoly-e? Erre a kérdésre a tudós azt feleli, hogy a szakadék még tovább ki fog mélyülni. Téves nézet, hogy itt csupán marxista elméleti nézeteltérésről van szó és hogy a Kreml és Peking között csak 'útiban ackérdésben van élté. rés, hogy mi módon kell elteletni a szabad világot. Nem • Így van. Az ellentétnek mér lyebb okai vannak és ez idővel fokozatosan egyre világoisabbá lesz, amint Kína fökor zatosan függetleníti magát a Szovjetuniótól és később pedig szembe is száll vele. így képzeli gl a várható fejleményeket, Töynbee: .Először azt fogja mondani az oroszoknak Kina: Mi nem függünk tőletek. Aztán: Mi nemcsak függetlenek vagyunk tőletek, hanem erősebbek is vagyunk, mint ti. Aztán keményebb lesz a hang: Mi vissza fogjuk venni tőletek azt, amit ti elvettetek tőlünk. Az oroszok tudják, hogy ez igy lesz és aggódnak. Tudják, a történelmi tényeket. Egyetlen európai hatalom sem ra- I bolt annyit Kina földjéből, mint'a nagy Szovjetunió. Az 1850 évi térkép azt mutatja, hogy kínai föld volt egy nagy része a mostani Szovjetunió ( kelet-szibériai részének, valamint a most orosz,csatlós Külső Mongólia. A kínaiak ezt nem felejtik el, sohasem fog' ják elfelejteni. Háborút nem fognak kez! deni a szovjet ellen, amely- i nek atombombái vannak. Másképpen fognak eljárni. Mindenekelőtt kinaiakát fognak becsempészni azokra a területekre, amelyeketre mint kínai területre igényt tartanak. Én — jegyzi meg ezen a ponton Toynbee — 1929-ben Kínából Szibérián át utaztam vissza Európába. Amig kinai földön voltam, mindenütt nyüzsgő embertömeget láttam. Aztán áthaladva a kinaiorosz határon, az egyvágányú vasút mentén csak itt-ott láttam kis településeket. eMgdöbbenö volt a különbség a népes Kina és a néptelen Szibéria közt — olyan, mint két vizszint, itt magas vizszint, ott alacsony vizszint. A két szint elementális erővel igyekszik kiegyenlítődni. Minden kinai, kommunista vagy nem kommunista egyetért abban, hogy Kínának viszsza kell nyernie azt a helyét a világban, amelyet 1840 előtt, az úgynevezett ópiumháboru előtt elfoglalt. A kínaiak szemével nézve, Kina ősidőktől kezdve, egészen az ópium-háboruig a civilizált világ központja volt. 1840- ben az angolok megtámadták, aztán jöttek a franciák, azok is megtámadták, és a kínaiak úgy érezték, hogy jöttek a világ másik részéből barbárok és a nyakukra ültek. Vérig alázva érezték magukat. És most tanúi vagyunk a megalázottak félágaskodásának. Mármost: ha a kínaiak ugv vélik, hogy a kommunizmus hozzásegíti őket helyzetük visszaállitásához, támogatni fogják a kommunista rendet, mégha egyébként ez nem is tetszik nekik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZÓ V JET UNIÓ A nagy kérdésről, hogy, az Egyesült'Államok- és a Szovjetunió közt összecsapásra -— leszámolásra kerül-e sóé, vagy meg tudnak-e férni egy* más mellett, Toynbee igy vélekedik: Amerika és a Szovjet viszonya idővel javulni fog. Közös érdekeik vannak. Az atommonopólium közös nagy érdekük. Ha nem tudják egymás közti viszonyukat elrendezni, idővel más országoknak is lesz atombombájuk és akkor Amerika és a Szovjet elvesztik a világ feletti egyedülálló hatalmukat, elvesztik a világproblémák elrendezésének lehetőségeit. Viszont, ha egymásközt meg tudnak állapodni» együttesen rendet tudnak teremteni a világon. Ez éppen eléggé nyomós ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeálljanak egymással. De felmerül a kérdés: Ha Amerika és a Szovjet összeállnak, hogyan tudják megakadályozni, hogy Kina és más országok atomhatalmakká ne váljanak? Toynbee szerint erre ma megvan és a közeljövőben is meglesz a módjuk, de ha 20—25 évig késlekednek, már nem lesz módjuk Kina hatalmának lefékezésére. Mi módja lnne, amig egyáltalán mód van erre? Először: megvond Kinától minden gazdaság segélyt. Aztán, ha a kínaiak négis atombombákat gyártómnak, megfenyegetni őkef *és ha a fenyegetés nem háznál, lerombolni atomgyárö üzemeiket. Más kérdői, hogy lehetséges-e megegyezés Amerika és a Szovjet köd addig, amig a Szovjet komnunista világforradalomra can felesküdve? Toynbee úgy véli, hogy a Szovjet idővel be fogja érni a hazai kommunizmussal és le fog mondani a kommunizmus terjesztésének programjáról, ha azt látja, hogy ez a politika nem felel meg Oroszország nemzeti érdekeinek. A kommunista eszméket váltig hangoztatni fogják, de gyakorlatban nenzeti érdekeiket fogják védem. Emlékezzünk arra, hogy a kereszténység nem mond le alapvető hittételeiről, de beényugszik abba, hogy azokat sok nép nem isméid el, nem fogadja el. Vagy kérdezzünk meg egy mohamedán theoiógust, lomtárba dobták-e ők a szent háborút? Óh nem, fogja felelni, mi ragaszkodunk az elvhez, hogy szent háborút folytatunk a hitetlenek ellen, de most ez nem lehetséges, most fegyverszünet van... És emlékezzünk arra is, hogy minden forradalom idővel -elveszti harcias szellemét és lendületét. A hatalmas francia forradalom a klasszikus példa erre és az oroszok nagy októberi forradalma is meg fogja változtatni természetét,. Oroszországban felülkerekedik a technika és a tudomány embereinek befolyásos rétege, amelyet nem lehet felülről dirigálni. Némelyek vallani fogják a kommunista eszméket, némenyek nyíltan megtagadják azokat, némelyek formálisan tieR&maradnak a pártban, de nem hisznek többé a párt eszméiben. ■ AMERIKA JÖVŐJE Amerika elérte-e már hatalmának tetőpontját és most már a hanyatlás következik? Vagy még egyre jobb jövendő, gazdaság, hatalmi gyarapodás vár a nemzetre? Igen, nem, — nem tudom — ezek nem feleltek ilyen nagy kérdésre. Toynbee nem ilyen egyszerűen felel: Még nem lehet tisztán látni, mert még megoldatlan az amerikai életben a két véglet közti kiegyenlítődés. A két véglet: messzemenő személyi szabadság és messzemenő gépesítés. A modern iparosodott társadalom a szakadatlan nagyobbodás felé halad, a kis üzletes és iparos egyre szegényebb helyzetbe szorul. — Ezek a kisemberek az ameri. kai nemzetalakulás idején gazdaságilag függetlenek voltak, maguknak dolgoztak. Mu az átlagos amerikai a nagy iparnak és a nagy üzletnek -ilkalmazottja — igaz, jó fize téssel, sok esetben nagyszerü fizetéssel, de mégis, nen magának dolgozik, hanem egy nagy szervezetnek tagja, ugj is lehetne mondani: alkatré sze. És ez a nagystílűén kiala kult szervezet — a gazdag éí gépesített ipari társadalomnem működik hiba nélkül. / szabad gazdálkodás rendsze re egyet s mást nem tud, vág: nem tud jól. Például: nem tu< a munkából kiöregedettekre érdemük szerint gondoskod ni. És ha az egyén és a csa iád nem találja meg a gondos kodás módját, ez a társada lomra, az államra vár. Másik példa: a gép, az egy Goldwatef for President! — Los Angelesben. AZ OROSZ CSODA BUDAPEST, (FEC). — A budapesti iskolák 10-14 éves diákjait kirendelték “Az orosz csoda’ cimü film bemutatójára, s a Kortárs c. folyóirat lesújtó véleményt közöl az eredményről. A négyórás filmet nemzetközi és orosz anyagból válogatták össze a készítői, akik korszerű beállításban igyekeztek a közönség elé tárni mindazt, ami 1917 óta a Szovjetunióban, vagy vele kapcsolatban történt. A magyarul beszélő filmet a diákok “szorgalmi időben”, vagyis tanulás helyett tekintették meg. A , Kortárs szerint a tömegesen kivezényelt gyerekek több helyen a megjegyzések, horkolások, röhögések és egyéb ‘balhék’ tömkelegét, vonul latfák fel, a mozielŐadást cirkuszi előadássá változtatták. Volt olyan: iskola, ahol a tanárok és az Ifjú Gárda tagjai kordont álltak szünetben, hogy a szökéseket megakadályozzák. Másutt a gyerekek egész idő alatt, csapkodták az ajtókat, ki-be szaladgáltak. jr — Bennünket mindig ilyen filmekhez visznek — nyilatkozott az egyik’ harmadikos.— Tavaly, vagy tavalyelőtt például a “Fiatalok voltunk” cimü bolgár filmet láttuk. Igaz, szünetben meglógtam. A villamoson találkoztam az osztályfőnökömmel: ö is lelépett, jót röhögtünk. De akkor miért mutatják lósággal kikény szeri tik a forradalmat. Az Alliance for Progress nem vezethet célhoz, ha latin amerikai kormányok csak elfogadják a dollármilliókat és semmitsem tesznek a szegény népmilliók sorsának javítására. Az amerikai dollármilliókat a gazdagok vágják zsebre és a helyzet, ahelyett, hogy javulna, még rosszabbodik ily körülmények közt. Latin-Amerika a kommunizmus igéretfoldje. be az ilyen filmeket? — veti fel a kérdést a Kortárs. . “Elsőként ott van az a hiedelem, hogy a felülről jött javaslat csak helyes lehet... de, mert az Orosz Csodáról van szó, elképzelhető, egy másik érzelem is, a félelem attól, hogy a film elutasítását görbe szemmel nézik a felettesek (tanár, igazgató), ideológiai, világnézeti bizonytalansággal vádolják... A tanárok jelentős hányada kedvezőtlenül nyilatkozott az akcióról— megtörténte után. Még annak a gimnáziumnak az igazgatója is, ahol minden jól sikerült, ahol a diákok nem hallgattak zsebrádiót és nem dobálták egymást papirgalacsinnal, azon a véleményen volt, hogy csak az egyik részét vetítené le, ha ujból megrendezlietné a mozilátogatást. Arra ő sem gondolt, hogy előre megnézze a filmet. —- Hogyan gondolja ^ kér* dezte, — hogy én, egyszerű kis igazgató létemre kétségbe merném vonni a felülről jött rendelet helyességét? Lángoló szerelem BROOKLYN, N. Y. r Kora reggel cirkáló rendőrök egy házból kiáltásokat hallottak: “Tűz! Ég a ház! Egy őrült járt itt!” Nem égett a ház, csak egy lakásban támadt tűz Miss Mc- Iver lakáséban. A tűzoltók hamar eloltották a kis tüzet, a rendőrség pedig hozzálátott az “őrült” kinyomozásához. Nem tartott sokáig, mig megtalálták Kérőn Holmes 27 éves elektronikus raktári munkást, aki már két héttel azelőtt Miss Mclvert megverte és tüzhalállal fenyegette meg, mert nem viszonozta szerelmét. Akkor letartóztatták és az eljárás még folyamatban volt, amikor Holmes lángoló Szerelme a vádnak gyújtogatásra való megtoldását eredményezte. Tavaszi “római orgia” volt. az indianapolisi egyetemen, pen: négyen a városi biró előtt. ■10 diákot és diáklányt letartóztattak. A ká re tökéletesebb gép, az automatikus gép, az eszes gép, : a határtalan munkaerővel bíró gép. Ez a gép kiszorítja munkahelyéről az embert és ma már tapasztaljuk, hogy 1 sokakat nem munkanélküli* ! vé tesz, hanem alkalmazhatatlanná. Sokan, nagyon sokan vannak, akik megfelelő képzettség és eszesség vagy ravaszság hijján nem tudnak munkához jutni a gépek-uralta gazdasági rendben. Amerikában sokan vannak szegéí nyék és ezek szegényebbek, mint Amerika -szegényei valaha is voltak. Merész állításnak tetszik ez s magyarázatra, megvilágításra szorul. Toynbee megadja a magyarázatot: Régebben többen voltak szegények, többségben voltak, vagy legalábbis oly nagy volt a számuk, hogy sorsukra fel kellett figyelni. Ma a szegényebb kisebb számban vannak, kisebbséget képeznek és a társadalom megfeledkezik róluk. Egyszóval: Amerika nagyon gazdag és mégis, az öregeiről és a tartósan, állandóan munkátlanságra kényszerülőkről j nem tud gondoskodni a sza• bad gazdaság rendjének keretében. Ez tűrhetetlen állatpót: szegénység a nagy gazj dagság közepette. Ez az állapot nem tarthat soká. Eljön az idő — részben már itt is van —amikor a társadalom, az állam átvállalja azokat a kötelességeket (az öregekkel és a niunkanélkü- I liékkeí szentben), amelyeket I a_ kérésiét és a kinálat törvéj ilye szerint működő 'szabad gazdálkodás nem tud teljesíteni. Amél-ika jövője á népjóléti állam felé mutat. Johnson elnök hadjárata a szegénység őlierrjó kezdet. » Egj& aBövőbe, miikor az Egyesült Államokban ^nepi ípsz többé szegénység. ■Pafádicsömi állapotok lesznek (itt akkor? Amerika gazdagsága, civilizációja még tovább fog nőni, erősödni? Minden attól függ, hogyan fog akkor élni az amerikai ember. Ha naponta csak pár órát kell dolgoznia, rengeteg szabad ideje lesz, mivel fogja tölteni az időt? Ez a nagy kérdés! Ha az amerikai ember szabadidejét a televízió előtt, a bárban, a kuglizóban I fogja tölteni, nem nézhetünk bizalommal a jövő elé. Az amerikai civilizáció lendületét a haszontalanul elpocsékolt, ráérő idő nem fütheti. DÉLI SZOMSZÉDAINK j A latin-amerikai helyzet ag| gasztó, ijesztő. A Kennedy-féle Aliance for Progressz program megvalósítása feltétlen ! szükséges lenne. De a kilátá! sok cseppet sem kecsegtetők. Mindenütt Latin-Amerikában 1 egy gazdag és befolyásos ki| sebbség uralkodik s ez a réteg vak: nem látja szüksé- 1 gességét annak, hogy fennmaradását áldozatok utján . biztosítsa. Amerikában és Eu- I répában a gazdagok készség. ■ gél viselik a magas adók terhét, annak tudatában, hogy ezzel biztosítják magukat az ■' elégedetlen tömeg fellázadá■ I sa ellen, amely ahhoz vezet- i hét, hogy ők, a gazdagok, min* ■' dent elvesztenek. Így viselsJ kednek messzelátó, civilizált- emberek. Latin-Amerikában l azonban azt látjuk, hogy az -; uralkodó osztályok reszketr|nek a lázongó nép haragjától, I félnek a forradalomtól, de — II mégsem engednek egy inccsel- sem előjogaikból. A hatal- műkhöz és gazdagságukhoz- ragaszkodnak az utolsó per- cig, akkor aztán egy hatalmas robbanás mindenüket el* temet. Azt lehet mondani: va-De Gaulle ünnepélyes fogadtatásban részesült Mexico Cityben.
