Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-21 / 12. szám

Single Copy 10c — Egyes szám ára 10c VOL. 55. ÉVFOLYAM No. 12. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY — 1963, MÁRCIUS 21. BEFELÉ MAGUNKNAK, a magunk jó magyar érzései felfrissítésére ünnepé­lyeket rendezünk március 15-én és hasonló alkalmak­kor, eleget teszünk a hőseink iránti tisztelet illő és méltó megadásának is,... itt-ott esetleg egy-egy Me­morandummal nyilatkozunk kifelé is ilyen ünnepé­lyek alkalmával s ezzel aztán készen is vagyunk. En­nél tovább nem megyünk, nem jutunk, mert köreink bezárulnak. Sőt, apró és egyre apróbb zárt köröcskék lesznek ezek aszerint, hogy hogyan osztjuk meg és pazaroljuk ezerfelé erőinket, talentumainkat, össze­köttetéseinket, esetleg: anyagi forrásainkat . . . Perth Amboyban, a Városház-téren a zászlótar­tóra március 15-én reggel ünnepélyes rövid aktus ke­retében felhúzták a magyar trikolort, alkonyatkor pedig ugyanúgy bevonták azt. A város polgármestere pedig ezt a napot proklamációban Magyar Szabad­ságnapnak nyilvánította. Ennek már több értelme és értéke volt kifelé, a nagyvilág felé ... Az amerikaiak, a más nemzetiségűek is felfigyeltek erre s mert van jócskán, amivel joggal eldicsekedjünk, amit méltán hangoztathatunk — magyar múltúnk, történelmünk tele van csodás dolgokkal, nagy férfiak nagy csele­kedeteivel, még itt Amerikában is! — az amerikai nép láthatja s újból és újból tudomást szerezhet ar­ról, hogy: “egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak” ... sőt! Azért említjük éppen Perth Amboyt s a városház­téri magyar-zászló kitűzést, mert itt, a kis park egyik sarkában áll egy fa, melyet 1932-ben ültettek ott lel­kes magyarok az egyik legnagyobb amerikai magyar “kivándorló” emlékére, az előttünk ittjártak legesleg­elsőinek egyike: Kovács Mihály óbester emlékére, aki az Amerikai Egyesült Államok szabadságharcá­ban Washington hős katonájaként küzdött s aki a Charleston, So. Carolipa-i harcokban 1779-ben életét adta ezért, hogy ez az ország megszülethessen. Min­den év márciusában a Col. Michael de Kováts emlékfa szomszédságában a zászlótartón égfelé szalad az a piros-fehér-zöld magyar lobogó, amely egyszersmind ennek a hős amerikai-magyar katonának az emlékét is idézi és tiszteletet, kegyeletet parancsol mindenki előtt az amerikai szabadságharc nagy magyar halott­jának ... És tiszteletet parancsol ez a zászló az egész magyar nemzet iránt, ... az iránt a nemzet iránt, amely ilyen embereket tudott adni ennek a hazának! Kovács Mihály csak az elsők egyike, de hány más magyar katonánk harcolt a csillagsávos lobogó alatt és ezért az országért! . . . AMERIKAI MAGYAROK ezreinek és tízezreinek fiai és leányai harcoltak leg­utóbb a második világháborúban, majd a koreai há­borúban a csillagsávos lobogó alatt szerte a világ csataterein és tengerein s hány magyar szülő abla­kában diszlegett az aranycsillagos zászlócska, jelez­ve, hogy abból a hajlékból elment a háborúba egy fiú és soha többé nem tért vissza — életét adta e hazáért ... Március 15-én és a márciusi magyar ünnepélyek­kel kapcsolatosan ilyen s hasonló gondolatok foglal­koztatták az amerikai magyar élet ütőerén kezét tar­tó magyar lapszerkesztőket, illetve azokat a magyar “ujságcsinálókat”, akik nem pusztán lapszerkesztők és cikkírók, de akik maguk is szerves részei és egyedei gnnek a mi sajátos itteni magyar életünknek ... Akik tudjuk, hogy mi érték és mi nem, mi a feleslegesen hangoztatott sallang és mi a komoly súllyal biró érv, amikor magyarságunkról s a magyarság értékei­ről beszélünk. Befelé elmondhatunk magunk között sok mindent, aminek kifelé nem sok értelme és ér­téke van, ... sokkal fontosabb azonban az, hogy mit mondunk kifelé, mit tudunk és mit kell a nagyvilág felé felmutatni és hangoztatni, hogy annak értelme legyen, nyoma és hatása legyen! Mert ez a fontos. Szomorú sorsban, kommunista elnyomásban élő ma­gyar népünk odaát azt várja tőlünk, hogy a világ előtt képviselői, szószólói legyünk, mindent tegyünk meg értük és érdekükben, amit megtehetünk. S ha mi be­felé elmondjuk egymásnak, ami a szivünkön van, vagy csak gyermekeinknek, vagy gyermekeinkkel (Folyt, a 4. oldalon) 16 sikertelen kísérlet után a Palestine, Tex.-i Princeton egyetem tudósai sikeresen bocsátottak fel egy óriási léggömböt, amely 77,000 láb magasságra emelkedett. A léggömb, amely tudományos meg­figyelő berendezéseket vitt magával a Mars bolygó felületéről szolgáltatott értékes információkat. HA MINDEN KEREK LEÁLL... WASHINGTON. — Annak a Mr. Hoffának, akiről (és súlyosan büntetett előéletű vezértársairól) oly sokat hal­lottunk az utóbbi években, ma még nincsen olyan hatal­ma, de talán holnap már lesz annyi hatalma, hogy Ameri­kában valóra váltsa a múlt század német szociáldemok­ratáinak harci indulóját: “Minden kerék leáll, ha az én hatalmas karom a küllői közé nyúl.’’ Hoffa a szállítá­si munkások unióinak közpon­ti főigazgatója, maholnap — reméli — abban a helyzetben lesz, hogy országos sztrájk­kal, vagy legalábbis részle­ges sztrájkkal meg tudja bé­nítani az egész országban a személy- és teher-forgalmat, megbénul az élet. Hogyan le­het ilyen veszélynek elejét venni? McClellan ärkansasi demokrata szenátor, aki há-DRÁGULNAK NEW YORK. — A lapkia­dás — főleg a nyomtatás és a szállítás — költségei egyre emelkednek és indőnkint oly magasba szöknek, hogy az új­ság fenntartása csak az új­ság eladási és előfizetési árak felemelésével biztosítható. Most újabb kritikus idő állt be; a nyomdai munkabérek évről évre emelkedtek és az év elején a posta felemelte a szállítási dijakat. Ennek folytán megindult az ország­ban a sajtó termékeinek el­kerülhetetlen drágulása. El­sőnek a Time magazin volt kénytelen az árát 25 centről 30 centre emelni, a Life Ma­gazin 20 centről 25 centre drágult. Különösen figyelemreméltó a Life áremelése. Ennek a képes folyóiratnak ára 1957- től 1959-ig 25 cent volt, az­után mostariig 20 centért áru­sították, de ezt az alacsony árat a kiadóvállalat nem tart­hatta meg tovább s most be­jelentette, hogy legnagyobb sajnálatára kénytelen a ma­gazin árát újra felemelni 25 centre — arra az árra, mely­ről korábban leszállította, hogy az olvasók és előfizetők minél nagyobb táborát tudja meghódítani. Nagyon figye­lemreméltó ez azért, mert bi­zonyítja, hogy az újságkia­dók mit sem szeretnek job­ban, mire sem törekednek jobban, mint olcsó előfizeté-ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. rom évvel ezelőtt)Robert Ken­nedy segédletével az unió kor­rupció szinte hihetetlen mére­teit tárta a nyilvánosság elé, radikális megoldást javasol: a monopóliumot tiltó törvény kiterjesztését a szállítási munkások unióra. Sztrájkolni tilos a kom­munista államojkban s Ame­rika semmiesetre sem akar leckét venni Itruscsevtől és Kádártól. A demokrata párt, mely ma hangpdó a Fehér Házban a kongresszus mind­két házában, a munkás sza­vazatokra számit s ezért a McClellan féle törvényjavas­lat törvénnyé válásáról szó sem lehet. Miért nyújtotta be tehát McClellan szenátor? Azt mondja: “Én nagyon jól tudom, hogy nehéz törvény­be foglalni ilyen tilalmat anélkül, hogy sértenők az uniók törvényes sztrájkjogát. AZ ÚJSÁGOK si árakra. Minél olcsóbban tudják adni a lapot, annál több olvasóra számíthatnak és minden lapvállalat leghőbb vágya, hogy amit produkál, az minél szélesebb népréteg szellemi kincsévé legyen. De újra és újra előáll a kínos helyzet, hogy a lapvállalatok­nak ez a vágya hiú ábránddá fakul, a költségek csúcspont­ra szöknek fel s a vállalat jö­vedelmezősége mélypontra rogy le. Ráfizetéses alapon semmiféle vállalat nem létez­het sokáig. Most a szellemi termékek közül a “mindennapi kenyér” van soron: a napilapok ár­problémája válsággal fenye­get. A newyorki és clevelandi sztrájkok oly nagyfokú mun­kabér és fizetés emelésekre fognak vezetni, amelyek az újságok árának felemelését kényszeritővé fogják tenni. Tapasztalás szerint és a helyzet azonossága okából New York után más városok következnek, mindenütt drá­gább lesz az újság. Csodálko­zással és megdöbbenéssel kér­dezi az újságolvasó: meddig még, mikor fogják azok, akik egyre újabb bérkövetelések­kel lépnek fel, megérteni, lassan-lassan maguk alatt vágják a fát. Már eddig is so­kan vesztették el kenyerüket újságok egyesülése és meg­szűnése folytán. TANULT cs 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­gosmester uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, tetőcsa­tornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hívja este C után: CH 7-5522. De valamit mégiscsak kell tenni, mert lehetetlen állapot, az, hogy ami hatalma nincs az elnöknek és nincs a kong­resszusnak, azt unióvezérek gyakorolhassák — s forga­lom leállítását az egész or­­kétségkivül valami javítás­ra szorul...” A kongresszus hangulata abban foglalható össze, hogy ily radikális megoldástól, sztrájktilalomtól, idegenked­nek, de — várakozó álláspont­ra helyezkednek. Azt akarják látni, milyen közvélemény alakul ki a legutóbbi, nagy károkat oközott sztrájkok — kikötőmunkások sztrájkja, ujságsztrájk — nyomában. Sok függ attól, hogy milyen sztrájkok lesznek ebben az évben. Mindenesetre meggon­dolás tárgyát képezi McClel­lan szenátornak az az elgon­dolása, hogy “minden kerék leállítása” ellen valami olyan megoldást kell keresni, amely megszünteti az unióvezérek tulnagy hatalmát. Ennek módja az lenne, hogy csakis lokális sztrájkok állnának a törvény védelme alatt. McClellan szenátornak van egy másik fejfájása is: mi történjék a honvédelmi, kato­nai üzemekben gyakori sztráj­kokkal, amelyek a nemzet biz­tonságát veszélyeztetik ? E ponton álláspontja határozot­tabb: a nemzeti védelmet akadályozó sztrájkok nem türhetők; a felmerülő vitá­kat egy bizottság döntse el, amelyben az üzemi vezetősé­gek, az uniók és a közönség legyenek képviselve. SZOVJET KATONÁK MOSZKVA. — A “Pravda” közli: Újabb 4 szovjet hajó ér­kezett Havanába, hogy továb­bi szovjet katonákat szállít­son haza, a Szovjetunióba. LATIN-AMERIKÁRÓL WASHINGTON. — Az In­­ter-American Development Bank jelenti: Az Alliance for Progress keretében, a latin­amerikai országoknak nyúj­tott segítség a legtöbb helyen eredményesnek mondható. GORILLÁK — DE GAULLE » PÁRIS. — Négy hatalmas­­termetű testőr kiséri de Ga­­ullet, bárhová is megy. A francia sajtó igy nevezi az el­nök személyes testőreit: Sza­­kálltalan Gorillák. ALEX J. BENKő, építész vál­lalja uj házak, garázsok, sfb. épí­téséi, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépiiését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma, CL 4-8040. Ai világ folyása WASHINGTON. — A képviselőház az adminiszt­ráció javaslatára 4 évvel meghosszabbította a kötele­ző katonai behívások időtartamát. MOSZKVA. — A Tass iroda közli: Kommunis­ta Kina hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a két ország ideológiai különbségeiről. WASHINGTON. — Willard Wirtz, munkaügyi miniszter, kijelentette: A munkanélküliség növekedé­se katasztrofális és azon csak gyökeres adó és gaz­dasági reformok segíthetnek. LONDON. — Az angol tengernagyi hivatal sze­rint a Szovjetuniónak legalább 20 atomhajtásu ten­geralattjárója van és ezek mindegyike fel van sze­relve nukleáris rakétákkal. PÁRIS. — Jean-Marie Bastien-Thiry, 35 éves al­ezredest, aki az elmúlt év augusztus 22-én merényle­tet kísérelt meg de Gaulle ellen, golyó általi halálra ítélték és kivégezték. SAIGON, Dél-Vietnam. — A U.S. Marine Corps egyik pilótája, aki egy helicoptert vezetett, egy üt­közet alkalmával lezuhant és szörnyethalt. Ez a piló­ta volt a 65-ik amerikai katona, aki a vietnami har­cok során életét vesztette. TOKIO. — A japán kormány 21,959,125 dollárt fizetett vissza az Egyesült Államoknak a második világháború után nyújtott gazdasági és pénzügyi se­gítségből. Az elkövetkező 15 esztendő folyamán Ja­­pná 490 millió dollárt fizet vissza Amerikának. GENF. — Semyon K. Tsarapkin, a leszerelési értekezlet szovjet főmegbizottja, kijelentette: Sem­mi értelme annak, hogy a US nemzetközi bizottság­gal akarja ellenőriztetni az atomrobbantási egyez­mény megtartását. A Szovjetunió — ha akar — akár a Hoíd mögött it tud atombombát robbantani. LONDON. — Spekulánsok nagymértékű eladá­sai következtében az angol fontnak az amerikai dol­lárhoz viszonyított értéke 1 centtel csökkent. TAIPEI, Formosa. — Chiang Kai-shek elnök ki­jelentette : tengerentúli kínaiak, elsősorban amerikai­ak, összesen 4,400,000 dollárral segítették nemzeti Kí­nát 1950 óta. HOLLYWOOD. — Edmund Brown, California kormányzója, itt tartózkodása alkalmával beszédet mondott és ez alkalommal kijelentette: Richard Nixon, aki Kuba elleni blokádot sürget — “veszélye­sen felelőtlen.” WASHINGTON. — A képviselőház olyan tör­vényt szavazott meg, amelynek értelmében felhatal­mazzák a honvédelmi minisztert, hogy 15.8 billió dol­lár értékben vásároljon repülőgépeket, rakétákat és hajókat. Ennek keretén belül külön 363.7 millió dol­lárt szavaztak meg újabb két kísérleti RS-70 repülő­gép gyártására, amelyekre vonatkozóan az adminisz­tráció nem is terjesztett elő indítványt. VATIKÁN VÁROS.— János pápa apostoli áldá­sát küldötte a nemrégiben Limában (O.) született négyes ikreknek. TEHERAN, Iran. — A 647 láb magas Moham­med Resa Shah Pavlevi Gátat, névadományozója, a sah, felavatta. WASHINGTON. — Ted Kennedy szenátor, az elnök legfiatalabb öccse és felesége, Joan, augusztus­ra várják harmadik gyermekük megszületését. RÓMA. — Itt tartózkodása alkalmával, Alexei Adzhubei, az “Izvestia” főszerkesztője, kijelentette az újságírók előtt: ő szokta felsurolni moszkvai lakásuk padlóját, mert felesége, Rada, nem szereti a házimun­kát. CHESTER, Anglia. — Az itteni állatkert telefon­huzalát az eddiginél 4 lábbal magasabbra kellett épí­teni. Magyarázat: az állatkert kedvenc zsiráfja, állandóan beleakadt a huzalba és ezáltal számtalan téves kapcsolást okozott. LISSZABON, Portugália. — Egy 250 főből álló amerikai katolikus zarándok-csoport, Francis Spell­man kardinális vezetésével meglátogatta a hires Fa­tima szentélyt. TEL AVIV, Izrael. — Rövidesen külföldi pilóták érkeznek Izraelbe, hogy megindulhasson a repülőfor­galom. Az izraeli pilóták ugyanis, néhány nappal ez­előtt, sztrájkba léptek. NASSAU, Bahama szigetek. — Egy ideérkezett kubai menekült elmondotta, hogy saját szemével lát­ta, amint ä váltságdíjul érkezett amerikai gyógyszer­­szállítmányt orosz jet gépekre rakták, amelyek fel­szállottak és elindultak a Szovjetunió felé. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE HUNGARIAN UN UANUU AÜU, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom