Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-28 / 9. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ Merged with “PASSAIC and VICINITY” f1 OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. “ VOL. 55. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1963. FEBRUÁR 28 Sok-sok év után . . . nyomdát cserélnek lapjaink. Költözünk. Mai lapszámunk az utolsó, ami itt készül, ebben az egykori magyar nyomdában, Trentonban. Valahogy úgy vagyunk ez­zel, mint amikor az ember la­kást, otthont cserél . . . Búcsú­zunk a megszokott környezet­től, falaktól, mindentől, amivel sok-sok éven át — hogy úgy mondjuk — megbarátkoztunk. A különbség csak az, hogy most emberektől, személyektől is búcsúznunk kell. Ha valaki évtizedeken át minden héten, minden csütör­töki napon együtt van és együtt dolgozik egy csoport emberrel, bizonyos baráti ér­zés, közvetlen kapcsolat fejlő­dik ki közte és “munkatársai” között. A szerkesztő és a nyom­dász viszonya barátsággá érle­lődik ... s ez teszi most a mi bucsuzásunkat bennsőségessé, többé mint egyszerű tárgyak­tól, falaktól való elvállássá. Nem mulaszthatjuk el e helyről is köszönetét mondani nyomdai “munkatársainknak,” ezeknek a kedves embereknek, azért a sok-sok türelemért és jóakaratért, amit a szerkesztő iránt tanúsítottak évek hosszú során át! Csikorgó télben, vagy forró nyárban (amikor a folyé­kony ólom közelsége csak fo­kozza az elbirhatatlannak ér­zett hőséget) — nem mindig egyforma az ember. Az idegek néha furcsa játékot űznek az emberi szervezettel . . . S még­is: itt a nyomdában megértet­tük mindig egymás testi és lel­ki állapotát, a szolidaritás ér­zete győzedelmeskedett min­dig s az igyekezet, hogy szé­pen összeállított lapot adjunk az olvasók kezébe, egyformán meg volt mindenkiben, nyom­dászban és szerkesztőben egy­aránt. Soha ez alatt a két év­tized alatt durva kiabálás, vagy veszekedés nem volt kö­zöttünk. S ez az, ami ezt a bu­csuzásunkat közvetlenné, me­leggé, igazán emberivé teszi most. Ezért emlékezünk meg errql igy írásban is. Fognak hi­ányozni életünkből ezek a ked­ves emberek, mint ahogy bizo­nyára ők is sokszor fogják em­legetni a magyar lapokat és szerkesztőjét, aki szeretettel gondol vissza rájuk ... Jövőheti lapszámunk már uj köntösben, más nyom­dában lát napvilágot. Az átköl­tözés sok körültekintést igénylő munkája közben történhet hi­ba, belecsúszhat a lapokba olyasmi, ami nem volt oda szánva, vagy kimaradhat va­lami ... de ezt a rákövetkező héten korrigálni, vagy pótolni fogjuk. Kérjük olvasóinkat és hirdetőinket, legyenek elnézés­sel, megértéssel s tartsák szem előtt azt, hogy ezzel a változ­tatással az a mi célunk, hogy nagyobb, gazdagabb, jobb la­pot adjunk New Jersey ma­gyarságának és sokévtizedes it­teni magyarság-szolgálatunkat még fokozottabb mértékben nyújthassuk testvéreinknek! Álljanak továbbra is mellet­tünk, maradjanak velünk s nem fognak soha csalódni ben­nünk! Ezeknek a lapoknak a szer­kesztője nem az az ember, aki ha megunta munkáját, tovább áll . . . nem az az ember, aki elveit, tollát pénzért eladja, vagy feladja. Ezt a szerkesz­tőt negydszázaddal ezelőtt ide rendelte a sors, erre a posztra . . . s itt marad élete alko­nyáig .. . ! Magyar-arab törzs Afrikában (FEC) Dr. Nemeskéri János, az ismert magyar antropológus és etnográfus, tüzetes kutatást végzett egy hilusi szigeten, ahol egy magyar eredetű törzs él. Ennek a törzsnek tagjai, ál­lítólag, a janicsárok leszárma­zottjai, akik több mint 400 év­vel ezelőtt vetődtek ide s még ma is külsőleg különböznek a körülöttük élő szudáni törzsek­től. Házaik is nagyban hason­lítanak a Nagyalföld paraszt­házaihoz. Dr. Nemeskéri szerint Ham­mer József kutató már 1828- ban felhívta a figyelmet annak a törzsnek létezésére, bővebbet azonban csak a második világ­háború alatt hallottak róluk, mikor is egy német katona-or­vos egy arra járó magyar uta­zónak megemlítette, hogy ma­gyar eredetű törzs él a nílusi El Magarab szigeten, Wadi Halfa közelében. Dr. Nemeskéri szerint a 16. század elején Szulejmán csá­szár mintegy 3,000 janicsárt vitt vissza magával Törökor­szágba s ezeket telepítették ké­sőbb a szigetre, hol kevered­tek a helyi törzsekkel. Újabb kutatásokkal tervezik megál­lapítani, hogy mi maradt fenn a magyar nyelvből, szokások­ból, stb., a törzs életében. A jelenleg használt nyelvükben, a ‘rutana’-ban török, arab, he­lyi afrikai és magyar szavak találhatók. Hivatalos jelentést a kutatások eredményeiről a budapesti néprajzi muzeum eddig még nem adott ki. Kivonul az orosz Kubából Kubában jelenleg mintegy 17.000 orosz katona van (a kubai menekültek állítása sze­rint azonban 30,000-nél is több.) A közelmúlt napokban a Szovjet hivatalosan közölte Kennedy elnökünkkel, hogy március közepéig mintegy 8.000 katonát szállítanak haza Kubából. A hivatalos átiraton túl tengerészeti megfigyelőink máris jelentik, hogy több orosz csapatszállító hajó ment üre­sen Kuba szigetére, nyilván a moszkvai ígéret betartására: katonák hazaszállítására. Republikánus szenátorok kö­vetelik, hogy elnökünk erélye­sen intézkedjen, hogy vala­mennyi orosz hagyja el Kubát. A tény azonban az, hogy Ken­nedy erélyes fellépésének kö­szönhető az oroszok meghu­­nyászkodása tavaly októbertől kezdve s “orosz vereségnek” könyvelhető el a hidegháború­ban mindaz, ami azóta törté­nik. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. Uj bevándorlási törvényjavaslatot terjesztenek a Kongresszus elé Több amerikai szenátor egy uj bevándorlási törvényjavas­lat megszavaztatása érdekében tett előkészítő lépéseket. Az uj törvényjavaslatnak elsősorban az a célja, hogy megszüntesse azt az igazságtalanságot, hogy bizonyos országok lakosait előnyben részesítik a bevándor­lási hatóságok. Ezzel szemben a kelet-európai országok be­vándorlási kvótáját — igy Ma­gyarországét is, — igazságta­lanul s aránytalanul alacsony mértékben állapítja meg a ma érvényben levő, elfogult és ide­jét múlt bevándorlási törvény. Az uj törvény előírná, hogy évente 250,000 bevándorlót kell beengedni Amerikába. Eb­ből 50,000 bevándorlási vízu­mot a menekültek kapnának. A többi 200,000 bevándorlási kvótát az egyes országok kö­zött lakosságuk száma szerint osztanák meg, de tekintetbe vennék, hogy az illető ország­ból hány ember vándorolt Amerikába az elmúlt 15 év alatt. Egyetlen ország sem kaphatna 25,000-nél több, vagy 200-nál kevesebb kvótát. Ha az összes kvótaszámot nem merítenék ki az év végéig ,a fennmaradt kvóta-mennyiséget azok az országok kapnák, ahol sok a bevándorlásra várakozó. Az uj törvény szerint a beván­doroltak á 11 a m p o lgárságát nemcsak a születési hely sze­rint ítélnék meg, de aszerint is, hogy az illető az utolsó 10 év alatt hol lakott. A nyugati félteke polgárai kvóta nélkül jöhetnének Ame­rikába. Ugyancsak kvótán fe­lül engednék be az állampol­gárok szüleit, házastársait és gyermekeit, valamint a külön­leges képesítéssel biró szakem­bereket is. Kádárék alkudozni szeretnének a Vatikánnal Rómából, a Vatikánvárosból jön a hir, hogy a magyaror­szági kommunista kormány ajánlatot tett a Szentszéknek a Mindszenty bíboros herceg­prímás ellen életfogytiglani Íté­let m e g s e m misitésére, ha Mindszenty lemond egyházi méltóságáról és hatásköréről. A tudósítás szerint a Vati­kán álláspontja e kérdésben az, hogy a magyar egyházfőre bízzák: a hercegprímás maga döntse el, mi legyen a válasz Kádárék ajánlatára. Köztudomású, hogy a 71-ik évében járó hercegprímás nem hajlandó lemondani egyházi hatásköréről és semmi körülmé­nyek között nem akarja el­hagyni hazája földjét és ma­gyar népét . . . “Állok Iste­nért, egyházért és nemzete­mért, mert ezt a feladatot rójja rám a világon legszerencsétle­nebb népem történelmi szolgá­lata ...” — mondotta még letartóztatása előtt, 1948-ban Mindszenty hercegprímás és sok-sok szenvedés, megkinoz­­tatás után ma is ugyanazt mondja, ma is töretlen daccal áll a kommunistákkal szem­ben. A fenti, vatikáni hir végre megerősíti a magyar bíboros személye és jövendő sorsa fe­lőli találgatásokat, mert eddig csak meg nem erősített hírekre szorítkozhattunk. “Választás” volt Magyarországon (FEC) A magyar kommu­nista sajtó által következetesen “választásnak” fevezett lát­szatszavazás február 24-én zajlott le Magyajförszágon. A 340 képviselőjelölt névsorát a Népszabadság itui uár 2-i szá­ma már közölte. így előre tud­ható, hogy a Kádár rendszer által “választott” második par­lamentnek kik lesznek a tag­jai: azok, akiket a “párt” je­lölt! Ázsiai “flu” Az “ázsiai influenza” egyre veszedelmesebben terjed az Egyesült Államokban. A keleti partvidéken kezdődött s már Kansasig jutott el. Az eddig 118 városban végzett statiszti­kai vizsgálat azt mutatja, hogy az influenzával kapcsolatos tü­dőgyulladás következtében be­állott halálesetek száma a re­kord felett van. Az “ázsiai flü’* néven emlí­tett járvány főleg az 50 éven felüliek, valamint a terhes nők és tüdő-, gége- és torok­­bántalmakban szenvedők kö­zül szedi áldozatait. Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Akik örülnek a télnek ... és a hónak . . . Az ide! kemény tél és gyakori havazás sok kellemetlen órát szer­zett sokunknak. Nem is beszélve arról, hogy sok emberélet áldozatot követelt szerte az országban. Vannak azonban számosán, akik örül­nek a télnek . . . s még jobban a hónak. Ezek a sielő sport kedvelői. Fenti képünkön Penny Pitou, az 1960 évi téli olimpisáz si-bajnoka látható, amint New Hampshire egyik hires sielő pályáján tanítványo­kat oktat az “első lépésekre” • . . j Ft. Gáspár János j Nagy gyász, pótolhatatlan veszteség érte az amerikai ma­gyarságot Ft. Gáspár János passaici r. k. plébános várat­lan, tragikus halálával. FT. GÁSPÁR JÁNOS néhány év előtti arcképe Az elmúlt csütörtökön, feb­ruár 21-én a passaici St. Mary’s kórházban meghalt Father Gáspár János, a passaici Szent István r. k. egyházközség több mint 30 éven át volt plébáno­sa, az amerikai magyarság egyik legkiválóbb vezérférfia; az Amerikai Magyar Szövet­ség Igazgatóságának oszlopos tagja, az Amerikai Magyar Katolikus Liga vezetőségi tag­ja, minden magyar ügy lelkes, fáradhatatlan harcosa, akinek az amerikai magyar élet fenn­maradása és felvirágoztatása terén felejthetetlen érdemei vannak. Kedden, február 19-én este — New Yorkból hazatérve, ahol a hires Leonardo da Vin­ci-festmányt, a “Mona Lisa”-t tekintette meg — amint az emeletre ment fel hálószobájá­ba, a lépcáőn valószínűleg sziv­­szélhüdés érte, hátrahanyatlott s oly végzetesen zuhant le, hogy koponyatörést szenve­dett s már semmilyen orvosi beavatkozás nem segített raj­ta. Csütörtökön este, anélkül, hogy magához tért volna, visz­­szaadta nemes lelkét Teremtő­jének. Halála mély gyászba borítot­ta egyházát, szerető és szere­tett híveit s az egész amerikai magyarságot . . . mindenkit, aki őt akár hirből, akár sze­­mélysen ismerte. Father Gás­pár az az ember volt, aki a magyarság ügyéért, magyar testvéreiért távoli városokba is elment egy-egy gyűlésre, fon­tos tanácskozásra, tudva azt, hogy jelenléte, értékes felszó­lalásai, munkája komoly suly­­lyal bir ezeken az összejövete­leken. Amerikai magyar éle­tünk, közös munkánk az elmúlt sok-sok évtized alatt Father Gáspár János és a hozzá mér­hetők, hozzá hasonló igaz szi­­vü magyar vezetőemberek ak­tív részvételével, önzetlen “tö­rődésével” volt az, ami volt; nélküle és nélkülük ki tudja, hol lennénk már . . . mennyi­vel szétszórodottabban, szét­esettebben . . . ! A legnagyobb “viharok,” kavarodások idején is az ő sza­va, az ő személye, az ő jóságos, megértő, megbocsátó magatar­tása útmutatás, példaadás volt mindnyájunk számára . . . re­ményt, bizodalmát nyújtott ar­ra, hogy van kiút, van megol­dás, van mód valamelyes “egy­ség” létrehozására közöttünk, egymást maró, elkeseredé­sünkben egymásban ellenséget látó tengerentúli magyar test­vérek között. Legutóbb az Amerikai Magyar Szövetség new yorki igazgatósági gyűlé­sén éreztette velünk az ő sze­mélye és többszöri komoly fel­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Magyar népnyelvi szeminárium a Rutgers Egyetemen New Jersey állam egyete­mén, a Rutgers University-n, New Brunswickon, az Ameri­kai Magyar Intézet rendezésé­ben március 16-tól junius 8-ig magyar népnyelvi és tájszólás­­kutatási szeminárium lesz, az 1962-63 iskolaév második sze­meszterének keretében. Ha­vonta kétszer, szombat dél­utánonként fél 3-tól fél 5-ig (március 16, áprolis 6, május 4, 18 és junius 8-án) a College Avenue-n levő Classroom Bldg. 232 számú termében lesznek az előadások. Dr. Bakó Elemér, a washingtoni Library of Con­gress magyar kutatási specia­listája, a Columbia Egyetem előadója, a debreceni és mün­cheni egyetemek volt magyar és finn-ugor nyelvszakértője lesz a vendég-előadó ezeken a szemináriumi órákon. A magyar népnyelvi és táj­szólás-kutatás praktikus gya­­korlatbavitele képen a szemi­náriumon résztvevők látogatást tesznek new brunswicki ma­gyar egyházaknál, csoportok­nál és magánházakban, ahol régebben és újabban bevándo­rolt magyarok beszédmódját, szó- és mondat-használatát, stb., magnetofon hangszalagra fogják felvenni. Magyarország különböző vidékein különböző tájszólással beszélik a magyar nyelvet, más hangsúllyal, sok­szor ugyanazt a szót egészen más értelmezéssel. Ezt a táj­szólást magunkkal hoztuk va­lamennyien, akik az óhazából jöttünk s ennek tanulmányozá­sa rendkívül érdekes és értékes tudományos szempontból is. A szeminárium hallgatói di­ja $20.00 (esetleg kevesebb). Jelentkezni lehet CHarter 7- 1766, Ext. 6582 szám hívásá­val. Óvakodjunk az ártalmas gyógyszerektől A washingtoni Szenátusnak az aggokkal foglalkozó bizott­sága ez év január 15-től kezd­ve kihallgatásokat végez, Pat McNamara szenátor elnöklete alatt. A vizsgálat tárgya ezút­tal a kuruzslás és a hamis gyógyszerek forgalomba hoza­tala, amelyekkel különösen az idősebb embereket tévesztik meg és zsákmányolják ki. McNamara nyilatkozata sze­rint a régimódi vásári kikiáltó­kat ravasz és tudományos álar­cot viselő, erőszakos ügynökök váltották fel: “Csak azoktól, akik arthritis-ben szenvednek, évenként 250 millió dollárt csalnak ki lelkiismeretlen kál­in á r o k , “gyógytápszerek,” “gyógyeszközök” és gyógyke­zelések címén. A Szenátus kö­telessége, hogy a közönséget megvédje a szélhámos kuruzs­­lóktól, elsősorban úgy, hogy le­leplezi őket.” Bölcs válasz... A ma is Magyarországon élő Illés Gyulát, korunk egyik leg­jobb magyar költőjét megkér­dezték: mi a véleménye az úgynevezett pártos írókról. így válaszolt: “Hazudnom kelle­ne...” Magyar költők Szegény, szegény magyar [költők, Hol vagytok, hol zeng dalotok? Mint az elzüllött csalogány Tavasz szép napjai után, Úgy elnémultatok. Széttört a lant, eltört a kard, Mély sebben vérzik a kebel; És meszi föld vidékiről, És közel börtön mélyiröl, A hang nem hallik el. “Az idősebb amerikaiak aránytalanul több kárt szen­vednek ilyen módon, mint a fi­atalabb nemzedék. Életükben összekuporgatott g a r a saikat kótyavetyélik el hatástalan “kúrákra,” értéktelen “jára­dékokra,” nemlétező “földbir­tokokra,” stb. és veszteségei­ket soha többé nem heverik ki hátralevő éveik alatt. A pénz­ügyi csapás okozta kiábrándu­lás azonban elhalványul az öregkornak bánata mellett, akik minden reményüket ha­mis “kúrák” sikerébe, szélhá­mos ígéretek megvalósulásába fektették.” Hiszékeny amerikaiak egy milliárd dollárt pazarolnak el évenként hatástalan gyógyki­­vonatokra és értéktelen “gyógytápszerekre,” a hatósá­gok becslése szerint. E pénz felét u. n. “health food”-ra költik el. A vizsgálat folya­mán kihallgatott tanuk többek között a következőket vallot­ták: “Egyetlen csomag tengeri sót, amit a fűszerestől 12 cen­tért lehet beszerezni, hangza­tos nevek alatt $1.50-ért árusí­tanak, azzal a hitegetéssel, hogy az minden betegséget meggyógyít, beleértve a rákot és elmebetegséget is.” “Rákelixir” néven forgalom­­bahozott néhány csepp folya­dékért $9.50-et szednek be. A hivatalos vegykis^rleti állomás jelentése szerint a folyadék nem egyéb, mint közönséges ásványolaj.” “Vitaminokat é s ásványa­nyagokat tartalmazó pirulá­kat, amelyeket a drogériákban 5 dollárért árusítanak, 75,000 jól megszervezett házaló 24 dollárért ad el a hátsó lépcsők­nél bekopogtatva, mint-‘csoda­­gyógyszert’.” Ejts könnyet, oh nép, hogyha [tudsz, Ha adhat még a fájdalom, S mig \elked a múltakba hal, Zendütjön meg a régi dal Mint visszhang, ajkadon. Ki meghalt jobban nyughatik, A rab egy percre felvidul, S a bujdosó megérti majd: Bár honja rablánc közt sóhajt, De él még s nem fajul. GYULAI PÁL Egy közegészségügyi előadá­sokat rendező “felolvasót” a kaliforniai bíróság most Ítélt el, mert tiszta mézet “az istenek ambróziája” néven árusított. A tapasztalatlanokat meg­védendő a Szenátus most a “Kuruzslás Lekszikona” címen (Catalogue of Quackery”) uj könyvet készít elő. American Council Vonuljon ki az orosz , Magyarországból!

Next

/
Oldalképek
Tartalom