Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-10-24 / 43. szám
OCT. 24, 1963 8. OLD A I] SZABAD SAJT** OKTÓBERI KIÁLTVÁNY A VILÁG NÉPEIHEZ New yorki diáklányok hajukba és szalagra fűzik boyfriendjeik arcképeit. HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Prágai elegáns étteremben amerikai vendég ül. Kezébe veszi az étlapot s annak tetején ezt a merész meghívást, illetőleg felhívást olvassa: “Ha óhajtanak bármit, ami nincs az étlapon, közöljék a pincérrel; főszakácsunk a világ minden ételét el tudja készíteni.” Kihivatja a yankee a konyhából a főszakácsot és és azt mondja neki: “Fogadok magával 500 d ollárba, hogy nem tudja elkészíteni az inyencfalatot, amelyet én szeretek. Elefántfül, hagymával.” “O.K.,” mondta a cseh chef, aki határtalan sza-HONTALAN TAMAS TRAGÉDIÁJA SOUTHAMPTON, Anglia. — Tomaso Moreno, 56 éves, nős, egy kislány apja, az itteni kikötőben horgonyzó Willem Ruys holland gőzös zárkájában ül, csüggedten, reménytelenül. Attól kell tartania, hogy egész életét hajón kell töltenie.Mert sem itt, sem másutt nem engedhetik partraszállni. Kubában született, férfikorában illegálisan besurrant New Yorkba, ott élt tizenöt évig, mígnem egy napon a Bevándorlási Hivatal mint illegális bevándorlót deportálta. Ez 1958-ban történt. Kubában Castroék kémet láttak benne, mint az amerikai titkos szolgálat kémjét, börtönbe vetették. Harminc hónapot töltött kubai börtönben, aztán megszökött. Panamába szökött. Ott nem tudott munkához, kenyérkerestehez jutni, elhatározta tehát, hogy másodszor is becsempészi magát Amerikába, ahol New Yorkban a felesége és most 9 éves leánya élnek. Éjnek idején fellopakodott a panamai kikötőben a Willem Ruys holland hajóra s elbújt egy mentőcsónakban. A holland hajóval eljutott New Yorkig, de csak a kikötőig. Nem engedték partraszállni, mert hontalan, sem állampolgársága, sem útlevele,sem vizumja nem; volt. Bezárták a hajó zárkájába és vitte a hajó Rotterdam holland kikötőváros felé. A közbenső állomáson, Southamptonban nem szállhatott partra. Rotterdamban sem hagyhatja el a hajót, mondja a holland hajóparancsnok. Mi lesz hát a sorsa, a jövője, mikor fog megint szilárd földet érezni a lába alatt Hontalan Tamás? Valaha vagy soha?. . . kácstudományának tetejébe még angolul is tud. Pár perc múlva mozgolódás, sürgés-forgás támadt az ajtónál. Belépett egy markos férfi, a válla köré kötött kötéllel húzta maga után az elefántot. Az amerikai beadta a derekát. “Tehát, úgy látom — mondta — elvesztem a fogadást. Lesz elefántfül hagyma mártással. . .” “No, Sir,” nyugtatta meg az amerikait a cseh chef, “elefánt van, elefántfül volna, de. . . hagyma nincs.” A tanítónő példával szeretné megvilágítani, mi a különbség a baj és a katasztrófa között. A macskát elüti a villamos. A kormányküldöttség lezuhan. Na, Móricka, melyik a baj és melyik a katasztrófa? Erre Móricka: —Ha a macskát elüti a villamos, az baj, de nem katasztrófa. Ha a kormányküldöttség a repülővel lezuhan, az katasztrófa, de nem baj. Mi a különbség a cirkusz és a minisztérium között? — A cirkuszban okos emberek hülyéskednek, a mi nisztériumban hülye emberek okoskodnak. Kucsera elmegy egy hires tudóshoz és megkérdi tőle mi a véleménye a magyarországi politikai enyhülésről. A bölcs férfiú példabeszéddel válaszol: Cicvarek a pokolba kerül s látja, hogy ott derékig trágyalében állnak az elkárhozott lelkek és cigarettáznak. Örül, hogy ilyen kellemes légkör fogadja a pokol ban, ő is csatlakozik hozzájuk s rágyújt egy cigarettára. Alig szippant egyet, megjelenik egy ördög és harsány hangon elkiáltja magát: “Cigarettaszünet vége! Lemerülni!” _______ ' # Kennedy telefonál a pokolba, tiz percig beszél Belzebubbal. Később megkapja az 5000 dolláros számlát. Meghallja ezt Kruscsev, ő is felhívja a poklot, tiz percig beszél, de az ő szám Iája csak 5 dollárról szól. — Hogy lehet ez? — kiált fel Kruscsev, hogy kerülhetett ugyanez Kennedynek — 5000-be? —Azért, — válaszolták á pokolból,—mert Kennedy beszélgetése — interurbán beszélgetés volt. A magyar forradalom hetedik évfordulóján Dr. Váli Ferenc és Király Béla a magyar szabdságharcosok nevében felhívással fordulnak a szabad világhoz. A felhívást Váli Ferenc az Egyesült Államokban, Király Béla Saigonban, Vietnamban bocsájtja ki sajtókonferencia keretében. Október 24-én Király egy összázsiai Kongresszus elé terjeszti Saigonban a felhívást. Remélhető, hogy Ázsiai öszszes országaiból Saigonban összegyűlt küldöttek, saját országaikban megfelelő publicitást adnak majd a magyar nép jogos követeléseinek. A Kiáltvány, melyet angol nyelven bocsátanak ki, Magyar fordításban igy hangzik: Ma van hetedik évfordulója annak a napnak, amelyen a magyar nép fegyvert ragadott és harcbaszállt ellenséges. túlerővel, hogy viszszaszerezze elrabolt függetlenségét, a hagyományos parlamentáris kormányformát és az alapvető emberi jogokat. A Egyesült Nemzetek Alapokmánya ezeket a jogokat biztosítja minden nemzet számára, a magyar nemzet számára is. Azonban a szovjet hatalmas támadása elnyomta szabadságunkat és egy kormányt erőszakolt a magyar népre. Ma az a helyzet, hogy a szovjet gyarmatosítók éppen úgy mint csatlósaik a jelek szerint ráébredtek arra, hogy egy nemzetet, amely az 1956 őszi forradalom elkötelezésekor és több mint ezeréves nemzeti létre hivatkozhat, nem lehet egyedül erőszakkal kormányozni. Ezért Magyarország mostani kommunista urai kényszerítve érzik magukat, hogy bizonyos engedményeket tegyenek a magyar népnpk, hogy ezáltal megerősíthessék jogtalan gyarmati uralmukat. Élénk turistaforgalma van ma, ami elképzelhetetlen lett volna Sztálin idejében. Magyarok átléphetik a vasfüggöny határzárát. De hiába keresnénk, nem találnánk diákokat, fiatal embereket azok közt, akiket kiengednek a szabad világba. Nem engednek ki, még csak pár napra sem, senkit, aki ágyutöltelékül szolgálhat az ország szovjet urainak, mert attól tartanak, hogy a fiatalok nem térnek vissza. Sokszor emlegetnek engedményeket, melyek lehetővé tennék a lelkiismereti szabadság bizonyos mértékben való gyakorlását. Ezzel szemben állnak e tények: A 11 római katolikus egyházmegye közül 6 üresedésben van, mert a Kádár kormány megakadályozta elhunyt, bebörtönzött vagy házi őrizetben tartott püspökök helyébe uj püspökök kinevezését. Vallási rendek továbbra is el vannak nyomva, a szerzetesek és apácák ma alig egy százalékát teszik ki az 1950 évi létszámnak. A korábban az egyház által fenntartott iskolák 99.7 százalékát átvette a kommunista állam. A magyarországi egyházi élet az egyházügyi állami hivatal ellenőrzése alatt áll, amely hivatalnak emberei magas egyházi állásokat töltenek be, együtt az úgynevezett “békapapokkal.” Tavaly áprilisban állítólag “messzemenő amnesztia” volt Magyarországon. A szabad világ sajtója csaknem 10,000 fogoly szabadonbocsátásáról közölt jelentéseket, pedig, még a rendszerint túlzásra hajlamos magyar kommunista lapok is csak 2500-3000 fogoly elbocsátását jelentették. (Kisalföld, 1963 május 19.) De itt emberi életekről, emberi tragédiákról van szó, nem a számokban van tehát a lényeg. Lényeges az, hogy egyet sem bocsátottak szabadon azok közül, akiket “hazaárulás” címén ítéltek el, ami általános frázis mögött az a valóság húzódik meg, hogy a szabadságharcban résztvett személyeket hazaárulás vádjával ítélték el. Továbbá: a politikai ténykedések miatt elitélteket mint közönséges bűnözőket börtönözték be. Kádár börtönei máig is telve vannak igazi hazafiakkal, akiket mint “gyujtogatókat” Ítélték el, pedighát a vörös hadsereg gyújtotta fel házainkat. Szabadságharcosok a börtönben sínylődnek mint “gyilkosok”, pedig Kruscsev katonái és Kádár ávósai követték el a nagy népirtást. Azt is mondjáj, hogy ma Magyarországon az életszínvonal sokkal magasabb, mint volt évekkel ezelőtt. De az igazság az, hogy a parasztokat nagyobb mértékben nyomják el és könyörtelenebből zsákmányolják ki, mint valaha. Rákosi sztálinista uralma alatt a megművelhető földnek csupán egyharmada volt kolhozositva, a “liberális” Kádár kormányzat a földek 90 százalékát kobozta el. A magyar parasztságnak, mely a lakosság 36 százaléka, ma nincs saját földje. A parasztságnak az elnyomással szembeni ellenállása megmutatkozott az 1961 évi termésjeleptésben( (a legutóbbi ismert statisztikában.) A megművelhető föld 10 százaléka, melyet szabad gazdálkodásban meghagytak az egész magyar mezőgazdasági termelésnek 63 százalékát produkálta, mig a megművelhető földek 90 százaléka, kommunista kollektiv gazdálkodás alatt, 37 százalékot produkált. így felett a magyar föld népe szovjet és kommunista urainak. A kommunisták uralomraj utása előtt a magyarországi ipari munkások érdekeit megvédték a szakszervezetek. Ma ugyanilyen nevet viselnek kommunista intézmények s ezek “munkaversenyekbe” kergetik a munkásokat. A múlt év folyamán a kötelező munkateljesítményt, a normát, az alapvető iparokban több mint- 20 százalékkal felemelték. Ez a norma-emelés csak egy újabb módja a munkások fokozódó kizsákmányolásának. És a szovjet ezeknek a munkásoknak nevében erőszakolta rá a magyar népre a Kádár rezsimet! Tagadhatatlan, hogy a kormány némi engedményeket tett. De hiába tekintik egyes kormányok és lapok ezeket az engedményeket egy magyarországi liberális rendszer beharangozóinak. Helytelen az a felfogás, hogy ezek az engedmények elegendő okot szolgáltatnának arra, hogy a szovjet által a magyar nemzetre ráerőszakolt Kádár kormányzatot a világ elfogadja mint a független nemzetek családjának tagját és különösen mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljesjogu tagját. Csakugyan liberális áramlat észlelhető ma, a Magyar Szabdságharc 7-ik évfordulóján? Kádár János igy nyilatkozott az Humanité cimü párisi kommunista lapban 1963 márciusában: “ némelyek balhiedelmeket propagálnak, azt hiszik, hogy oly fejlemények vannak kialakulóban, amelyeket ők liberalizálódásnak szeretnének nevezni. Azt képzelik és azt hiszik, hogy mi le fogunk térni a szocializmus alapjairól. Tévednek.” Eszerint maga Kádár beismeri, hogy kormánya egyáltalán nem szándékozik liberálizmust bevezetni Magyarországon. Hát ha igy áll a dolog, miért állítják szabadvilági kormányok és újságok, hogy hisznek ilyesmiben? Hát nem akarja a szabad világ belátni, amit a kommunisták maguk folyton hangoztatnak: hogy csak a formák változnak, de nem az ő harcuk lényege és célja! Seholsem lehet lényeges engedményt felfedezni a kommunisták részéről, sem Magyarországon, sem egyebütt. Rendületlenül folytatják az eszmei harcot, megtoldva felforgató akciókkal, itt és ott kirobbanó kis háborúkkal, igy döngetve a szabadvilág alapépítményét. Kruscsev, Kádár és követőik azt hiszik, hogy mindez elég lesz ahhoz, hogy eltemessék a mi világunkat. A kínai kommunisták azt vallják, hogy ehhez háború is szükséges. Ez az egész különbség: eltérő nézetek az eszközökről, de nem végcélról. Azok, akik úgy vélekednek, hogy a forrongás a vasfüggöny mögött, különösképpen Magyarországon, a liberálizálódást jelzi, megtévesztik önmagukat és másokat is. Szemüket becsukva, a nyilvánvalóan veszélyeket nem látva, egyenesen segítik a kommunistákat ellenünk folytatott harcukban, de ugyanakkor közvetve aláássák a szabad világ lelki ellenállását is. A kádár rezsim csalárd “engedményei” mögött egy komor tény' áll: Még ma is körülbelül 80,000 egyenruhás szovjet katona áll magyar földön, ellenőrzések alatt tartja az országot “tanácsadók” és “technikusok” ezreinek segítségével. Minden száz magyarra legalább egy uniformisos vagy civilruhás orosz esik, aki őrzi a “liberális” Magyarországot. Ez a nagy szovjet katonai hatalom az egyedüli igazi “politikai hatalom” Magyarországon. A Kádár kormány nem a magyar nép kormánya, henem a szovjet kirendeltsége. Alig akad a szabad világban alkalmasabb hely a Magyar Szabadságharcosok évfordulói kiáltványának kibocsátására, mint Saigon, fővárosa annak a hősies vietnami népnek, amely most mint a szabad világ bajnoka az élethalálharc frontvonalán harcol. Innen szólunk mi Magyar Szabadságharcosok a szabad világ polgáraihoz, szervezeteihez, törvényhozóihoz : támogassanak bennünket. A magyar nemzet tovább harcol a függetlenségért, a szabadságáért, a parlamentáris demokráciáért. Ez a harc az ellenállás különféle formáiban jelentkezik. Vegye tudomásul a szabadvi'lág, hogy az ellenállásnak legfinomabb s egyben leghatásosabb módja: gúny és a belenyugvás kombinációja, az agymosás visszautasítása. A magyar nép, veszély és kétség közt, civilizált formában gyakorolja az ellenállást. Az áldozatok, amelyek nem látványosak, de a nép mindennapi életében annál fájóbbak, arról tanúskodnak, hogy a magyar nép nem adta fel a reményt, hogy egy napon újra a szabad világhoz fog tartozni. BÖLCS SALAMON MONDTA: A férjet, aki rájön arra, hogy a menyecskéje lusta, csak részvét illeti meg, de nem válás. Családi bíróság, London. E'lőmunkásnőt nem lehet kitenni az állásából azért, mert vonakodott az üzemben dolgozó, unió-szervezkedésben fáradozó férje ellen kémkedni. National Labor Relations Board, New York. A vádlott nem lovat, hanem ponyt lopott, Őt tehát nem lehet a lókötést til-Mi tehát a Magyar Szabadságharcosok nevében KÉRJÜK: támogassák a magyar nép ügyét a következőkkel : 1. Követeljük, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, saját Alapokmányának védelmében, ne dugja a Magyar Kérdést szőnyeg alá, hanem folytassa erőfeszítéseit annak elérésére, hogy a Közgyűlés összes határozatai a magyar ügyben végrehajtassanak. 2 mindenekelőtt megvalósitandók a U.N. Közgyűlésnek az orosz csapatoknak Magyarországból való kivonását célzó határozatai, valamint a titkos szavazással történő általános választások elrendelésére vonatkozó határozatok, mindkettő az Egyesült Nemzetek ellenőrzése alatt. 3. Morális és egyéb nyomással kényszeríteni a szovjet által a magyar népre ráerőszakolt kormányt, hogy teljes amnesztiát adjon az összes politikai fogolynak. A Magyar Szabadságharcosok Szövetségének elnöke: Király Béla tábornok, a Magyar Nemzeti Gárda főparancsnoka az 1956 évi forradalomban. Dr. Váli A. Ferenc, a University of Massachusetts professzora tó paragrafus szerint elitélni. Városi bíróság, Richmond, Va. Békára nem szabad paritytyával vadászni. Californiai állami törvény. A lakásban talált illegális whisky a férfi tulajdonának tekinthető, mert a férfi a ház ura. Fellebbezési bíróság, Atlanta, Ga. A fronton elveszett baseball árát a hadsereg nem téríti meg. Pentagon. Pucér lányokat ábrázoló képeket nem szabad a cellák falaira akasztani, mert a meztelenség mögött szökésre előkészített lyuk húzódhat meg. Börtönigazgatóság, Greenwille, Miss. A férj jövedelmi adó bevallásában csak egy feleséget hozhat levonásba, mint eltartottat. Adóhivatal, Kuala Lupmu Malája. Tilos a kirakatba kitenni oly bábukat, amelyek hasonlítanak Macmillan miniszterelnökre, Plilipp hercegre Kennedy elnökre. Főpecsétőr, London. Aki bíróra a nyelvét öltögeti, az a bíróság megsértésében bűnös és méltó büntetésben részesül. Városi bíróság, Cincinnati. Papagáj fütyülése nem tekinthető közcsendháboritásnak, tulajdonosa nem büntethető. Városi biró, Zanesville, O. ,A menyasszony, akinek férfi keresztneve van, csak akkor eskethető, ha női keresztnevet vesz fel. Anyakönyvvezető, Brindisi, Olaszország. Az atomrobbantási tilalom okmányait aláírják Washingtonban (balról jobbra): Ormsby Gore angol nagykövet, Rusk amerikai külügyminiszter és Bobrynin orosz nagykövet.
