Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-21 / 8. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. 55. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1968. FEBRUÁR 21 BEJELENTÉS A “Világűr-utazás Bizottságának” “Hézagpótló” volt az elnök legutóbbi sajtóértekezlete Két éve már, hogy a lapun­kat előállító nyomdával tech­nikai nehézségeink vannak. Lapjaink általában csak négy­oldalas terjedelemben jelen­hettek meg s ilyen korlátozott viszonyok között nem tudtuk olvasóinknak és hirdetőinknek azt nyújtani mindig, amit sze­rettünk volna. 1963 március 1 után örven­detes változás lesz lapjainkat illetőleg, amennyiben nyomdát cserélünk s már a március 7-iki lapszámunk 8-oldalas terjede­lemben, gazdag anyaggal jele­nik meg. Ez a változás egyszersmind magával hozza azt is, hogy a lapzárta ezentúl nem kedden, de hétfőn lesz, mert a lapok már kedden nyomás alá kerül­nek, hogy idejében eljussanak az illető postahivatalokhoz: Trentonban, New Brunswick­­on, Perth Amboyban és Pas­­saicon. Nagyon kérünk mindenkit, hogy a lapba szánt közlemé­nyeket legkésőbb hétfőn délig juttassák el az illető szerkesz­tőségi irodákba. Special Deli­very levelekben küldött hirde­tések, cikkek és más a lapba szánt közlemények (akárme­lyik Jersey-i lapról legyen szó) küldhetők egyenesen a szer­kesztő lakáscímére is, igy leg­biztosabban idejében jutnak el azok a nyomdába. (Cime: László I. Dienes, 222 Amboy Ave., Metuchen, N. J.) Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy ez a változás nagyon sok szempontból előnyös hely­zetet teremt úgy az olvasó,’ mint a hirdető szempontjából: lapjaink terjedelme megenge­di ezentúl azt, hogy helyi dol­gokkal, magyar egyházi éa társadalmi eseménye kkel, személyi hírekkel, stb., bőveb­ben foglalkozzunk. Számos uj rovatot is tervezünk bevezetni, amihez önkéntes munkatársa­kat keresünk. Állandó sport-ro­vatunkhoz a különböző ma­gyarlakta városokból tudósító­kat keresünk, akik hétről-hétre megírják a labdarugó és más sporteseményeket, mérkőzések lefolyását és a következő mér­kőzések idejét, helyét. Kereszt­rejtvény-rovatot is szeretnénk elkezdeni: aki tud ilyent sa­játkezűig csinálni, küldje be. Sakkozók szak-irásait is szíve­sen vesszük. Vicces rovatunk­hoz bárki küldhet be anyagot, akár megtörtént érdekes ese­mények leírását, akár olyan jó vicceket, melyeket eddig még nem közöltünk. A szerkesztő­ség szívesen vesz általában minden olyan írást: személyi híreket, családi eseményekről szóló tudósítást, egyleti híre­ket, stb., melyek olvasótábo­runk érdeklődésére számot tarthatnak. Javad almazást, egyelőre, az ilyen beküldött cikkekért nem kínálhatunk, de meggyőződésünk, hogy itteni magyar életünk szempontjából nem elpocsékolt energia az, ha valaki a helyi magyar lapot bármiben is segiti. Közvetve ki­ki önmagának is jót tesz ezzel, erre előbb-utóbb rá fog min­denki jönni! Egy másik tervünk az, hogy bevezetjük az állandó képszol­gálatot : minden, a magyar élettel kapcsolatos fényképfel­vételt díjtalanul tudunk majd közölni, ha a szükséges gépe­ket beszereztük. Amilyen mértékben áll a ma­gyarság itteni magyar lapjai mellé s karolja fel annak anya­gi és erkölcsi érdekeit, olyan mértékben sikerül prezervál­nunk és meghosszabbítanunk a magyar közösségi életet ezek­ben a magyarlakta városok­ban. Egyházi, egyleti, politi­kai és társadalmi téren a mi összefogásunk ereje tudja csak biztosítani mindannyiunk szá­mára a magyarság méltó meg­becsülését és kellő méltányolá­­sát. Ebben pedig a helyi ma­gyar lapok szerepe egyik leg­fontosabb tényező, de a lap hi­vatását csak akkor tudja kellő­képen betölteni, ha azt néni gáncsolják, hanem segítik! A mi lapjaink pedig se jobbra, se balra el nem kanyarodó, a kö­­zéputon haladó, az istenfélő becsületes magyar felfogást és álláspontot képviselő irányúak, melyek minden jó magyarnak a segítségére, támogatására méltóak! Az “átváltás” hetében la­punk napokkal előbb kerül nyomás alá, miért is a jövő hé­ten, legkésőbb szombat este minden anyagnak szerkesztő­ségünkben kell lennie. Kérjük ennek szem előtt tartását! A New York Times egyik Magyarországon járt munka­társa hosszú tudósítást közölt tapasztalatairól és megállapít­ja, hogy a magyar nép — bár bizonyos fokú enyhülés ta­pasztalható — továbbra is rab­nak érzi magát a le nem tagad­ható és el nem titkolható orosz katonai megszállás miatt. A parasztságot beerőszakolták a kolhozokba, aminek következ­tében a termelés erősen vissza­esett. Az árak állandóan emel­kednek, viszont a bérek, fizeté­sek a legjobb esetben is csak stagnálnak. Szabad vélemény­­nyilvánítás a legkevésbé sincs és ha valaki kinyitja a száját, börtönbe kerül. A forradalomnak kétségte­lenül legnagyobb vesztese az erdélyi magyarság, amelynek politikai és kulturális helyzete roppant sokat romlott a vérbe­­fojtott magyar szabadságharc következtében. A román poli­tikai vezetők ugyanis ezt az al­kalmat használták fel arra, hogy a megrettent Moszkva hozzájárulásával soviniszta ro­mán politikájukat érvényre jut­tassák a magyar kisebbséggel szemben. Napirenden van a nemzeti érzelmű magyarok lik­vidálása, a magyar iskolák fo­kozatos megszüntetése és kul­túra címén fokozott kommunis­ta indoktrináció a székelység ellen. Százával ítéltek el ártat-Amerikába jön a budapesti cirkusz Állítólag az Egyesült Álla­mokba jön vendégszereplésre a budapesti állami cirkusz. A társulat ew Yorkban és több más amerikai nagy városban fog fellépni. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. a tagja REP. EDWARD J. PATTEN washingtoni kongresszusi kép­viselő (15th Dist., N. J., Mid­dlesex County) a “Subcommit­tee on Manned Space Flight” bizottságba kapott kinevezést a képviselőházban. Ez a bizott­ság intézi a törvényhozásban az Egyesült Államok “space flight” ügyeit, melyek között első helyen szerepel az a hold­­löveg, mely földi embert fog vinni bolygónkra, még ebben az évtizedben! lan magyarokat ázon a cimep, hogy rokonszenveztek a forra­dalommal. A politikai rendőr­ségen és a börtönökben a leg­embertelenebb elbánás és leg­többször kínzás az elitéltek osztályrésze. A forradalom után, Moszk­va hozzájárulásával megszün­tették a kolozsvári magyar egyetemet. Háromszék megyét leszakították az úgynevezett Magyar Autonom Tartomá­nyok területéből. Magyar tan­nyelvű iskolák és középiskolák élére román vezetőket jelöltek ki, akik magyarul egyáltalán nem beszélnek. A magyar egy­házakat üldözik. Márton Áron püspököt továbbra is fogság­ban tartják. A középfokú isko­lákban csak román tanítás van még olyan helyeken is, ahol egyetlen román nemzetiségű tanuló sincs beiratkozva. Az ipartelepeken vezet őállásba csak román kerülhet. És még sok más különböző formában nyilvánul meg a védtelen ma­gyarság üldözése. A Kádár-kormány szó és el­lenvetés nélkül tűri ezeket a gazságokat, sőt — amint ezt az “Előre” cimü bukaresti napi­lap annakidején megírta — Kádáf legutóbb a román fővá­rosban kellemes baráti beszél­getést folytatott Gheorgiu Dej román kommunista diktátor­ral. A találkozót este díszva­csora követte, amelyen pohár­köszöntők hangzottak el. Ká­dár beszédében a román-ma­gyar barátságot ünnepelte és örömének adott kifejezést, hogy a román és magyar nép, annyi viszontagság után, egy­mást megértve, kéz-a-kézben halad egymás mellett a szebb jövő felé. Hogy is irt többek között Kádárról legutóbb egy francia újságíró, aki Budapesten meg­­interjuolta a magyar (?) mi­niszterelnököt? — “ő maga a testetöltött hazaárulás...” Nehéz dolog tagadásba ven­ni kristálytiszta igazságokat! Az erdélyi magyarság szomorú sorsa az 56-os szabadságharc után WASHINGTON — Kennedy elnök multheti sajtóértekezle­tének mintegy félidejét vették igénybe a Kubára vonatkozó kérdések és feleletek. Mr. Kennedy közölte az új­ságírókkal, hogy az Egyesült Államok kormánya élénk fi­gyelemmel kiséri a kubai fejle­ményeket és rendkívüli mérték­ben nyugtalanítónak találja a szovjet katonák kubai jelenlé­tét. — Ezenfelül — jegyezte meg az elnöki — nyugtalanító az a jelenség, hogy egyes la-Mikro-filmezik Magyarországon a leveleket A magyarországi Kádár-re­zsim, szajkózva Hruscsov bé­kés együttélési szólamait, kü­lönböző látszatengedményeket ad a magyar népnek. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a rendszer titkds szervei nem folytatják eddigi tevékenysé­güket., a legteljesebb ellen­őrzést. Formailag megsz üntették ugyan a gyilkos ÁVO-t, de csak a név és a létszám válto­zott, mert Munkásőrség néven még nagyobb létszámmal to­vább élnek a titkos ellenőrzést biztosító személyek. Az ellenőrzés egyik vonala a külföldre küldendő és külföld­ről érkezett levelek ellenőrzé­se. E feladatot a budapesti 62- es, 72-es postahivatalok lát­ják el, melyek a Munkásőrség­től kapják az ellenőrzendő sze­mélyek névjegyzékét. Az ellen­őrzést gépek végzik, melyek gőzöléssel nyitják fel a levele­ket, melyekről azután mikro­film készül s nyomtalanul visz­­szaragasztják azokat. tinamerikai országokból állan­dóan érkeznek fiatalok Kubá­ba és majdnem bizonyosra ve­hető, hogy ezeket az ott tartóz­kodó szovjet katonák szabo­tázs-akciókra képezik ki és a fiatalok, hazájukba való visz­­szatérésük után, terrorista és szabotázs-cselekményeket haj­tanak végre. Kennedy elmondotta az új­ságíróknak : Amerika nem tud­ta megakadályozni, hogy a UN — saját pénzügyi alapját fel­használva — ne irányozzon elő 31 millió dollárt egy Kubá­ban végzendő mezőgazdasági kutató-munkára. Az Egyesült Államok azonban nem vesz részt ebben az akcióban. Az elnök szerint a szenátus pénzügyi bizottsága valószínű­leg olyan adójavaslatot fog elő­terjeszteni, amellyel az admi­nisztráció egyetért. Mr. Kennedy célzást tett ar­ra is, hogy a berlini tárgyalá­sokat a közeljövőben esetleg újra kezdik. Az újságírók általános véle­ménye: a legutóbbi elnöki saj­tóértekezlet hézagpótló volt és sok tisztázatlan kérdésre vetett világosságot. “GÉPEMBEREK” Az amerikai Iowa Egyete­men tervezetet dolgoztak ki arra, hogy robot-embereket állítsanak a tudomány szolgá­latába. A tudósok elgondolása sze­rint a holdon leszálló első em­berek robotokat vinnének ma­gukkal, amelyek ott is végez­hetnek megfigyeléseket, ahová ember nem léphet. Ilyen robot­ember szerkezeteket lehetne később a Marsra, a Vénuszra, a Jupiterre, vagy a Mercurra küldeni, mielőtt sor kerülhetne arra, hogy ember közelítse meg ezeket az bolygókat. ISTEN MALMA EGYRE ŐRÖL... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Szivembe naponta uj áhitat támad: Uram: esdeklésre nyitom fel a számat. Kinek szekerében naplovak vágtatnak, Te, Ki tudója vagy minden rab magyarnak; Te, Ki tudod bűnünk és tudod erényünk: Ne hagyd széjjel folyni drága magyar vérünk: Oszlasd el felettünk fellegét a gyásznak: Halld csak: a Kremlinben rajtunk hahotáznak. Add, hogy a cenkektől többé sohse féljünk: Add, hogy újra régi dicsőségben éljünk. Fogadd el imánkat, ha Hazánkról szólunk, Törüld le a bolsi szennyet végre rólunk. Sebe van a Hitnek, árnyéka a Jónak, Nincs többé hatása panasznak és szónak. Hiába sirjuk el: “Szent magyar szabadság”: Mi a rideg való? bolsi-muszka rabság. Tudjuk ról, Kremlinben a vörös hatalmak Nem békét, de örök elnyomást akarnak. És hogy letiporják az egész világot: Egyre erősitik a vörös vasjármot. . . . Timur Kán, Dzsingisz Kán újra fegyverkeznek: Veszni, pusztulni kell békés százezreknek. Bár egyre azt zengik: Béke ... Béke ... Béke: Tudjuk háború lesz mégiscsak a vége! De azért hinnünk kell: Isten malma őröl És pereg az őrlés a nagy malomkőről. Rejtőzni próbál bár egy-egy vörös búza, De a Titkos Szent Kéz azt is vissza huzza. A Nagy Törvény elől szökni lehetetlen : Egy szem bűn sem marad végül őröletlen. . . . Lassan őröl olykor bár az Égi Malom, — Az igazságosztó Égi Nagyhatalom, — De biztosan őröl! — És százszor jaj annak, Kinek megőrlendó bünmagvai vannak. Akár hamarosan, akár később másszor: Bűnhődni fog mind a nagy leszámoláskor! FEBRUÁR 22, PÉNTEK: “WASHINGTON’S BIRTHDAY” George Washington, a “nemzet atyja” Az amerikai forradalomnak vezérre volt szüksége, aki si­kerrel tudja népét győzelemre vinni és a győzelem után állam­­férfiúi belátással kormányozni a független nemzetet. Olyan katonai vezető kellett tehát, aki a hevenyén összetoborzott, kiképzetlen amerikai felkelő­ket áz angol hadsereg kipró­bált harcosaival szemben si­kerre vezesse és az uj köztár­saság hajóját minden viharral szemben révbe juttassa. Az or­szág szerencséjére mind a ket­tőt megtalálta George Wash­ington személyében. Mint katonai parancsnok Washington a csapások idején is szilárd és céljaiban megin­gathatatlan maradt. A forra­dalom első éveiben a leron­gyolt, éhező és gyakorlatlan polgári hadsereg szörnyű vesz­teségeket szenvedett. 1780- ban, négyévi nehéz küzdelem után, az ország ereje kimerült. De Washington nem csüggedt el. Makacsul küzdött tovább, mert rendületlenül hízott az erkölcsi igazság végleges győ­zelmében. Felülhelyezkedett m i n d en kicsinyes emberi hiúságon. Voltak tábornokok, akik iri­gyelték tőle a vezérséget és akadályokat igyekeztek gördí­teni terveinek kivitele elé. Mi­kor azonban ezek a pártosko­­dók maguk is bajba jutottak, Washington, minden sérelmet feledve, nagylelkűen sietett a felmentésükre. Magára vál­lalta a felelősséget az elköve­tett hibákért, de siker esetén elhárította magától a dicsősé­get és elismerést. Nem vitatko­zott kicsinyes kérdésekben; az energiáját inkább arra hasz­nálta, hogy nemzetét erőfeszí­tésekre és áldozatokra serkent­se: “Célunk nemes és ügyünk az egész emberiség ügye” — igy buzdított uj harcra a Nem­zet Atyja. Nemeslelküség vezette ak­kor is, amikor már kiküzdötte az amerikai gyarmatok füg­getlenségét, de az uj nemzet még szervezetlenül állott az óriási feladatok előtt. A sza­badság nem volt elegendő, a központi kormánynak erőre és tekintélyre volt szüksége, hogy megállja a helyét. Bár úgy ter­vezte, hogy a harcok befejezé­se után virginiai birtokára vo­nul vissza, honfitársai kívánsá­gára elfogadta az alkotmá­­nyozó gyűlés vezetését és az Egyesült Államok első elnöksé­gét. Mindkét szerepében fárad­hatatlanul igyekezett az ellen­tétek ö s-sz e eg y ez tetésére. Olyan eltérő politikájú állam­férfiak támogatását tudta ka­binetjében ö'sszpon tositani, mint a radikális Thomas Jef­­fersonét és a konzervatív Alex­ander Hamiltonét. És ahogy a belső békét sikerült elérnie, a külállamokkal szemben is meg­szilárdította a fiatal köztársa­ság tekintélyét. Bár a forradalom idején a nép hangulata a végletekig ki­élesedett az anyaországgal szemben, a harcok befejezése után sietett méltányos békét kötni Angliával. A klasszikus példákra hivatkozva hangsú­lyozta, hogy nemzeti politi­kánk alapja mindenkor az er­kölcs és igazság lesz. George Washington kiváló jelleme és bölcsessége többé tették meg őt, mint Amerika nemzeti hősének, mert az egész világ tisztelettel adózik emlé­kének, mint az emberi szabad­ság és demokrácia úttörőjé­nek. American Council Csoport-utazás Európába Az Amerikai Magyar Ka­tolikus Liga ebben az évben is csoportos repülést rendez Eu­rópába. Az útiköltség jet-repü­­lőgépen Münchenbe és vissza mindössze $290 lesz. A repülőgép julius 12-én, pénteken indul és augusztus 5- én este érkezik vissza New Yorkba. A Liga e repülés alkal­mával zarándoklatokat is ter­vez indítani a résztvevők kí­vánságának megfelelően. Mint a múltban is, sokan ezt az al­kalmat fogják felhasználni ro­konaik, hozzátartozóik meglá­togatására. Jelentkezés a repülésre a Liga Központi irodájában (30 East 30th St., New York 16, N. Y., telefon: MU 4-3623). Természetesen részletes tájé­koztatást is készséggel ad a Li­ga az érdeklődőknek. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE“ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom