Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-29 / 35. szám

AUGUST D9 1983 3. 0L3AL ä §©mer§@t Utcai Magyar Református Egyház hírei Nt. Bertalan Imre, lelkész Tel. KI 5-5841 New Brunswick, N. J. Istentiszteleteinket nyári időrend szerint tartjuk szep­­terber második vasárnapjáig. A 9 órakor kezdődő magyar­nyelvű istentiszteletet 10 óra­kor követi az angol. Felhívjuk a figyelmet a re­formátus rádió-istentisztelet­re, amelyet minden vasárnap közvetít a WBNX állomás az 1380-as hullámhosszon. Brun­­swickon ugyan nehezen hall­ható, de a környékbeli váro­sokban fogható ez az adás, amelyet a Református Lel­készegyesület keleti körzete Szüreti Mulatság tart fenn gyülekezeteinek tá­mogatásával. Egyháztanácsunk gyűlést tart minden hónap második péntek estéjén. Az első őszi gyűlés napja szeptemben 13. Nőegyletünk szeptember 4- én, szerda este 7 órakor tart­ja gyűlését. A tagok minden hétfőn tésztát, a hónap har­madik csütörtökjén pedig kol­bászt készítenek. Vasárnapi iskolánkban a ta­nítás szeptember 15-én kezdő­dik. Hároméves kortól foglal­kozunk minden gyerekkel. A vasárnapi iskola fél 10 órakor kezdődik. Ifjúsági munkánkat szep­tember 15-én, vasárnap este indítjuk, a különböző tagoza­tok közös gyűlésével. A konfirmációs oktatás szeptember 22-én, szombat reggel kezdődik. Ugyanakkor indul gyermekeink énekkari munkája. A Szent László Római Katolikus Egyházközség hírei ÍGY ELI EGYKOR A MAGYAR NÉP Plébános: Father Borsy György Engelbert, OFM. Tel.: KLlmer 5-1427 Jegyezze fel magának ezt a napot! Ekkor lesz a New Brunswick-i Szent József Görögkatolikus Egyház ifjúsági körének St. Joseph Lyceum hagyományos, diszes, nagy MAGYAR SZÜRETI MULATSÁGA A St, Joseph Grove-ban 22 Bradley Dr. off Plainfield Ave. EDISON, N. J. A New Jersey-i magyarság egyik legsikerültebb mu­latsága szokott lenni ez a műsoros szüreti bál. Kezdete déli 12 órakor MŰSOR D. U. 3 ÓRAKOR KEZDŐDIK! A tánccsoportokat és a műsort .. ZILAHY SÁNDOR irányítja A Kára-Németh zenekar muzsikál SZENTMISÉK: Vasárnap reggel 6:15, 7:30, 8:30. 9:30. 10:30 és déli 12 órakor. Parancsolt ünnepeken: 6:15, 7:30, 8:30, 9:30 és déli 12 óra­kor, valamint este 7-kor. Hétköznapokon: reggel 7:30 és 8 órakor. ÁJTATOSSÁGOK: Kedden Szent Antal áj tatosság este 7 órakor magyarul, 7:30-kor an­golul. — Csütörtökön Csodá­latos Érem ájtatotsság este 7 órakor. GYÓNTATÁSOK: Minden mise előtt és minden szomba­ton d.u. 4-5-ig és este 7-8-ig. KERESZTELÉSEK: Vasár­nap délután 2 órakor. ESKÜVŐK: megbeszélés szerint. Négy héttel az esküvő előtt a pároknak jelentkezni­ük kell a plébánosnál. (Szük­séges iratok: keresztlevél, első ádozási és bérmálási bizonyít­vány.) GYŰLÉSEK: Minden hónap első hétfőjén este 7:30-kor Szent Ferenc Harmadik Rend­jének imaórája, utána rendes tárgysorozat. Minden hónap első keddjén este 8-kor Szent Név Társulat gyűlése a ta­nácsteremben. — Minden hó­nap második hétfőjén este 8- kor a PTA tartja gyüését az Auditóriumban.— Minden hó­nap harmadik keddjén este az Oltáregylet tartja gyűlését a Szent Antal litánia után, fél 8 órakor. A Szent József Magyar Görög Katolikus Egyház hírei Ft. HOMA JÓZSEF, Pastor, 30 High St., New Brunswick Tel.: KI 5-1686 SZENTMISÉK: Hétközna­pokon reggel 8 órakor; hét­köznapokra eső ünnepeken reggel 9-kor és este 7 órakor; vasárnapokon reggel fél 9 és fél 11 órakor. Minden kedden este tész­tát és leves-csigát készítenek az Oltáregylet asszonyai. Gyóntatások délután 4-5-ig és este 6.30-tól 7.30-ig. MEGHÍVÓ! A LINDENI ELSŐ MAGYAR KEREKASZTAL TÁRSASÁG SZERETETTEL MEGHÍV MINDEN JÓÉRZÉSÜ MAGYART A 1963 SZEPTEMBER 8-ÁN, VASÁRNAP déli 12 órai kezdettel A HÁZ MEGNAGYOBBITASI ALAP IAVÁRA RENDEZENDŐ PIKNIKJÉRE saját helyiségébe, 431 Maple Ave., Linden, N. J. KARAVÁN ZENEKAR MUZSIKÁL Finom magyar ételekről és italokról gondoskodunk! (Ital és ebéd már 12 órától kezdve kapható.) A viszontlátás reményében, A RENDEZŐSÉG. Belépőjegy ára (adóval együtt) $1.25 A X-ik század magyarjai­ról tudjuk, hogy hadjárataik­kal sok bajt okoztak Európa népeinek. Ámde nem minden magyar vett részt e csatáro­zásokban. Ellenkezőleg, a nép zöme télen-nyáron hazá­jában maradt, és a termelő­­munkával töltötte be életét. Elődeink elsősorban állat­­tenyésztők voltak. Lovaik messze idegenben is jó hír­névnek örvendtek. Amikor Szvatoszláv orosz fejedelem; Kievből áthelyezte birodalma központját a mai Bulgária te­rületén fekvő Perejaszlávba, elhatározását a többi közöt azzal indokolta meg, hogy Magyarországról oda viszik el adásra a lovakat meg az ezüs­töt. A magyarok tehát ugyancsak jó vérü lovakat ne­velhettek, ha érdemes volt őket a mai Bulgária terü­letére hajtani. Márpedig a lo­vak nevelése sok vesződség­­gel járt abban az időben! A magyar ménesek télen nyáron a szabad ég alatt tar­tózkodtak. Ezek az állatok,­­edzettek voltak, jól birták az i dő j ár ás viszontagságait és igénytelenek voltak a ta­karmányozás tekintetében. A téli szállás gondozása ál­landó figyelmet és szorgos, munkáskezeket követelt. Föltehető, hogy elsősorban a nők, a fiatalabb gyermekek meg az idősebb férfiak s a módosabb családokban a szol­gák egy része a téli legelők mellett állandó településben élt. De alighanem fiatalabb fegyverforgató férfiak is ma­radtak a téli szállásokon. A szálláshelyek védelmé­ről gondoskodni kellett, mert a nemzetségek között elég gyakran adódtak vagyonjogi villongások. Még István tör­vényeiben is szó van egymás házainak, birtokainak fei­­dulásáról és e cselekedetek büntetéséről. A téli szállások lakói a ta­karmány gyűjtésén kívül; földműveléssel is foglalkoz­tak. Elsősorban búzát és árpát termesztettek. A földe­ket ekével szántották. Az “eke”, a “búza” és az “árpa” honfoglalás előtti türk sza­vak. A szántás, vetés az ara­tás ugyancsak a téli szállások lakosságának dolga volt. ők javították az. ólakat és a karámokat, ők gyűjtötték be a szénát, és kazlakat a szérűkön. A “szérű” ugyan­csak honfoglalás előtti türk eredetű szavunk: eredeti­leg gazdasági célra elkerített területet jelentett. Az állandó településeken nemcsak a könnyű sátrak, a jurták álltak, hanem eleink­nek voltak félig földbe épí­tett kunyhóik is. Egy-egy na­gyobb településen mesterem­berek: kovácsok, ácsok ezüst- és bronzmüvesek dolgoztak. A. Jjoraü középkorban a,„_ma­­gyar nők és a’ férfiak egya­ránt szerették az ékszereket; a szegényeknek azonban csak a bronzból készült példányok­ra futotta.. De ügyes meste­rek ezeket is szép mustrával díszítették. A nyári legelők pásztorai­nak is akadt éppen elég dol­guk. Ha a közelben volt fo­lyó vagy valamilyen vízben gazdag tó, az itatás nem oko­zott nagyobb gondot. De az ilyen helyeket általában a gazdag családok bírták, és ők féltékenyen távoltartották tőlük az idegeneket. Azokon a nyári legelőkön, ahol itatóhe­lyeket nem kínált a termé­szet, kutakat ástak, s belő­lük merték a vizet. A birkákta és a teheneket SZEPTEMBER A régi római naptárban az esztendő hetedik hónap­ja volt, amit a neve is őriz: hét latinul septem. Szeptember az első őszi hónap, 22-23. napja az őszi napforduló. Az ókori irók semmi különöset nem jegyeztek fel róla. Eddigi főforrásunk: Ovidiusnak a római naptárról irt müve a hatodik hónapnál megszakad. A költőt K.e. 8-ban császári parancs a Fekete-tenger nyugati partjára száműzte, kétségtelenül politikai okok miatt, A régi magyar kalendáriumok Szent Mihály havá­nak nevezik. A magyar hagyományban Mihály napja a szerződések, szolgálatba szegődések, céhgyülések meg­szokott időpontja volt. Allatövi jegye a Mérleg, vagy ahogyan a régiek ne­vezték: Mérték. Története, Horváth Zsigmond szerint, igy szól: “Mérték alatt Themist, Uranus és Tellus leányát, az igazságosság istenasszonyát kell érteni. Ugyanezért a mérő serpenyőt kezében tartva és bekötött szemmel festetik annak példázatául, hogy a Birótól minden rész­lehajlásnak és személy válogatásnak távol kell lennie. A Delphoi jósdának ő volt a Főpapnője.” A mitológiában szereplő Themisz istennő a jog­rend ősi megszemélyesitőja. A mitológia szerint Zeusz oldalán ül és őrködik az igazság felett. Jelképei a bőség­szaru és a mérleg. A bőségszaru az áldást jelenti, amely a társadalmi rend és béke következménye — a mérleg a tények szigorú, részrehajlás nélküli megitélését. Jósló istenségnek tartották. Egyik görögországi szentélyét azért keresték fel szivesen a zarándokok, mert azt hit­ték, hogyha az ott levő fehér kőhöz simulva alszanak, a kő közelében megnyílik az alvilág és jövendölő álom­képek jönnek fel hozzájuk. A mérleget tartó, bekötött szemű istennő a képző­művészetben gyakori téma, a jogtudomány szimbólu­ma. A delphoi vagy delphi jóshely a közép-görögországi Parnasszus hegy lábánál fekvő ókori falucskában volt (mai Kastri falu határa). Apollo istennek szentelték már a legrégibb századokban. A felszálló, kénes gőztől elká­bult papnő, Pythia mondatfoszlányai a templom papjai az éppen hatalmon levő uralkodó érdekeinek megfelelő jóslatokká alakították. Kétértelmű, rendszerint csak utólag megmagyarázható szövegei hiresek voltak az ókorban. I. Theodozius császár K.u. 390-ben bezáratta a jóshelyet. fejték is. A tejet vagy fris­sen fogyasztották, vagy saját formájában tartósitották. A birkákat nyimi is kellett, mert a gyapjú fontos nyers­anyaga volt a nomád gazda­ságnak. A gyapjúból font fo­nalakból készült a ruházatuk s a jurták fala is. De a nemez jurták gyártására (“gyárt” szavunk szintén honfoglalás előtti türk szó) csak az iga­zán tehetős családoknak volt módjuk. mert ehhez sok gyapjú kellett. A gazdaságoknak — példá­ul a töméntelen ménest bitor­ló Ajtony úrénak — nyilván akadt állatfölöslegük is, s ezt az akkori idők fontos piacán eladhattát. Ilyennek számi­­tott a bulgáriai Perejaszláv. De a bizánci rabszolgapiaco­kon eladták a kalandozások során elfogott és hazahurcolt hadifoglyok nagy részét is. Egy másik nevezetes piac Prágában volt. Ibn Jakub spanyol zsidó kereskedő le­írásából tudjuk, hogy Prága ekkor már szép nagy város volt, seregnyi téglaépülettel. és arab kereskedőkön kívül magyar kalmárok is megfor­dultak, akik lóval, marhával és prémmel kereskedtek. Fi­zetési eszközük az arany drahma és ezüst dirhem volt. Hogy mennyire fontos volt a magyar állatkivitel kide­rült I. László és Kálmán ki­rály törvényeiből is. Ezek til­tották az engedély nélküli marha- és lókereskedelmet a. külfölddel. Ez a tilalom azt is elárulja, hogy a lakosság a marhakereskedelemmel il­legálisan, csempészésként is foglalkozott. A 11-ik századbeli Ma­gyarországon- széleskörű bel­ső kereskedelem is folyt. I. László törvénye tiltotta a vásáron kivüli adásvételt. A gazdasági élettel a csa­ládjog is szorosan összefüg­gött. I. István király egyik törvénye akként rendelkezik, hogy tilos özvegyen maradt nőt erőszakkal férjhez adni az elhunyt férj rokonához. Ez a törvény azért érdekes, mert egy nagyon ősi családi intézménynek, a levirátus­­nak a nyomát őrzi. A levirátus gyakorlata szerint az özvegy nő köteles volt férjének va­lamelyik közeli rokonához: vagy unokatestvéréhez férj­­hezimenni. Ez nem valami ér­telmetlen szokás volt. Az asz­­szonyért a férj családtagja váltságdíjat, kalomit fizetett. “Eladó lány” és “menyasz­­szony” szavunk mindmáig őr­zi ennek emlékét. A nőért fi­zetendő váltságdíj elég nagy volt. S a kálim fejében fi­zetendő vagyontárgyak össze gyűjtésében a házasulandó férfi közeli és távolabbi vér­rokonai közösen vettek részt. Az asszony sem üres kézzel, hanem hozománnyal ment férje családjába. Hozomá­nyának értéke általában a kálim értékének egyharma­­dát, egy negyedét tette ki. Ha az özvegy elhagyta vol­na férje családját, akkor az, asszony családjának vissza kellett volna fizetnie a kali­­mot, a férj családjának pedig a hozományt. Ez pedig nem volt előnyös egyik fél számá­ra sem. Ezért özvegysége ese­tén a nőt arra kötelez­ték, hogy az elhunyt férj egyik hozzátartozójához men­jen nőül, mert igy a hozo­mány a családban maradt, s a nő családja sem kényszerült visszaszolgáltatni a kalimot. Árpád-kori törvényünk e szokásjogon és gazdasági gyakorlaton igyekezett vál­toztatni, hogy ezzel is erősít­se a feudális jogrendszert. De ami felettébb tanulságos; a törvény nem helyezett kilá­tásba semmiféle büntetést, ha az özvegyet férje család­ja mégis csak férjhhez kény szeritette. Pedig a korai ma­gyar törvények általában ugyancsak szigorú bünteté­seket szabtak ki még a vi­szonylag ártatlan cselekmé­nyekért is. Például azt, aki a templomban forgolódott vagy mormogott, nyilvános megszégyenítésként kopasz­ra nyirták, sőt meg is vesz­­szőzték. Már ezer évvel ezelőtt sem lehettek ritkák a hűtlen fér­jek miatt támadt családi ba­jok. Egy korai törvény sze­rint: ha a férj huzamosabb időre elhagyta feleségét és idegen országban tartózko­dott, vagyona a feleség tulaj­donába kerül, s az elhagyott nőt a férj családja nem kény­­szerithette férjhez. Az Árpád-kori törvények nyomatékosan hangsúlyoz­zák az egyházi vagyon sért­hetetlenségét, s ennek bizto­sítására szigorú törvénye­ket hoztak. Minden tiz falu­nak egy templomot és egy papot kellett tartania. A falu­si papnak ház, föld, igavonó állat, két ló, hat ökör, két te­hén, 34 apró barom, továbbá két szolga járt. Mindezt a jobbágyok teremtették elő számukra. Figyelembeveen­dő azonban az, hogy a korai középkori falvak jóval ki­sebbek voltak, mint a maiak, s a tiz falu lakossága együt­tesén sem tette ki égyetlen mai falunak, akár a legkisebb nek a lélekszámát seirn. Ám a magyar nép mozgékony volt s a falvak népe könnyen el­hagyhatta templomát. En­nek megakadályozására I. László egyik törvénye úgy szólt, hogy ha a falu messzi­re távozott templomától, a püspökök visszakénvszerit­­hették annak körzetébe. Magyar mczidsafe Fordson minden szerdán d, u. 2 ÓRÁTÓL Jövő szerdán, szeptember 4-én uj magyar filmet játszik ismét a Fords Playhouse ma­gyar mozi. A “Körhinta” c. nagysikerű uj magyar film most fog másodszor bemuta­tásra kerülni Fordson. Ez a film, amelyben Töröcsik Má­ria, Kiss Manyi és Sós Imre kaptak felejthetetlen jó sze­repeket, óriási sikerrel került bemutatásra nálunk, de so­kan nem tudták akkor meg­nézni és akik elmulasztották megnézni, most pótolhatják ezt a mulasztást. Azért mond­juk ezt, mert a “Körhinta” olyan nagyszerű uj magyar film, amit minden magyar mozibarátnak látni kell! A Fords Playhouse “Air Conditioned” hütött levegőjű, tehát a legnagyobb hőségben is élvezettel nézhetjük a ma­gyar filmeket ebben a mozi­ban. Őszi piknik Lindenben A lindeni Első Magyar Ke­rékasztal Társaság szeptem­ber 8-án, vasárnap, déli 12 órai kezdettel hangulatosnak Ígérkező pikniket rendezi saját kerthelyiségében és: épületében (431 Maple Ave. Linden, N. J.) A piknik jö­vedelmét a Kerékasztal Tár­saság saját házának meg­­nagyobbitására, illetve az építkezési alapra fogja fordí­tani, hogy a jövőben míg kényelmesebb helyen és kö­rülmények között talákoz­­hasson itt a közeli és távolab­bi vidékekről egy-egy mulat­ságra idejövő magyarság. A zenét a Karaván Zene­kar fogja szolgáltatni. Finom magyaros ételekről és hűsítő italokról a rendezőség gon­doskodik. Már déltől kezdve kapható lesz az ital és az ebéd. Belépődíj mindössze 1.25 személyenként. Minden magyar testvért szives sze­retettel hiv és vár a Rende­zőség. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Rendelje meg! FORDS PLAYHOUSE MAGYAR MOZI 537 New Brunswick Ave. Fords. N. J. Tel.: Hl 2-0348 Széles Cinemascope vászon! Csak egy nap jövő szerdán, SZEPTEMBER 4-ÉN Délután 2-től folytatólagosan KÉT KITŰNŐ MAGYAR FILM EGY MŰSORON Uj magyar film FORDSQN MÁSODSZOR: "KÖRHINTA" valamint: "Kadétszerelem" HÁROM ÓRÁS NAGYSZERŰ SZÓRAKOZÁS! Nyugtával dicsérd a napot — Előfizetési nyugtával a lapot! IDŐSEBB MAGYAR HÁZASPÁR (Union, N. J.-ben) középkorú, de lehet So­cial Security-n levő 62- 65 év körüli nőt keres háztartáshoz. Barátságos otthont ajánlhatunk, heti $30. fizetéssel. 1 és fél napi kimenő. Könnyű főzés és takarítás. — Te­­lefonálojn este 6 után: MUrdok 8-7149 CSAKIS A "CSALÁDI BIZTONSÁG SZOLGALAT" nyuj ij a ezeket: • Egyetlen összesüritelt terv az ÖSSZES biztosításra. • Egyetlen csekkben minden fizetnivaló benne van. •—o..— • Könnyű részletekben fizet­het, ami megfelel viszonyai­nak. A tökéletes, teljes szolgálat új­szerű fogalma ez. Az önök he­lyi Nationwide képviselője ut­ján könnyen hozzájuthatnak mindehhez: IfJ. Simon Áclám Irodám cime: 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. Tel.: KI 5-1518------­IflATIONWIDE Mutual Insurance Company • jjfe insurance Company Mutual Fire Insurance Company, home office: Columbus, Ohio HA RÁRMILYEN PROBLÉMÁJA VAN ház, vagy telek vétel-, vagy eladással kapcsolatban, vagy jó biztosításra van szüksége, vagy bármilyen útbaigazítást, magyarázatot óhajt, forduljon bizalommal hozzánk. GYORS, PONTOS, LELKIISMERETES SZOLGÁLAT tette cégünket közismertté DIAL AGENCY REAL ESTATE—INSURANCE IRODA 466 New Brunswick Ave Fords, N. J. Tel.: HI 2-7890 Magyar szakemberünk: Sziller Károly készséggel áll az önök szolgálatára, akivel magyarul is megbeszélheti a dolgokat. ' SZABAD SAJTÓ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom