Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-04 / 27. szám

8. OLD At SZABAD SAJTÓ Az Egyesült Államok születési helye Nincs más város Amerikában, amelyhez annyi történelmi emlék fűződnék, mint Philadelphiához, kü­lönösen az amerikai nemzet |lső szárnypróbálgatá­sainak idejéből. A mai Independence Halinak akkor State House volt a neve, ahol 1776 julius 4-én a Füg­getlenségi Nyilatkozatot ki kiáltották. Ebben az épü­letben született meg az Amerikai Egyesült Államok eszméje és a Nyilatkozat volt^ születési bizonyítvá­nyunk. ^ 187 évvel ezelőtt megkondultak a harangok Phi­­lalelphiában. Történelmünk legfontosabb politikai eseményét tudvatva a világgal. A harangot Liberty Belinek keresztelték el és egyéb emlékekkel együtt magában a Hallban állították közszemlére, miután 1835-ben leszerelték az Independence Hall tornyáról, amikor John Marshallnak, a Supreme Court főbirájá­­nak elhunytát hirdetve, kettérepedf. 1776-ban a város még csalÉnéhány szűk és macs­kakövekkel borított utcácskáitól állott. Lakossága 3000, mégis az angolul beszéld világ második nagy­városa volt, egyenesen London után. Ma a hatodik helyen áll, bár lakóinak száma meghaladja a kétmil­liót. Még néhány évvel ezelőtt a történelmi neveze­tességű épületek elveszni látszottak a gyárak és ke­­rekedelmi házak között, amelyeket a szoros pennsyl­vaniai nép köréjük emelt. De nagyarányú városren­dezés következtében, a 18-ik századbeli philadelphiai polgár otthonosan érezné magát az Independence Square-en, a régi város szivében. Minden azóta lét­rejött házat leromboltak a környéken és a 18-ik szá­zad stílusában, kertesitették a felszabadult telkeket, hogy a tér visszanyerje ereleti képét. Az Independence Hall ma a legfontosabb épület Philadelphiában. A téglából épült és fehér famunkák­kal díszített emlékmű a korabeli georgiai építészet gyönyörű példánya. Kecses torony és karcsú gúla ko­­ronozzák a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának - csarnokát és két szárnyát boltíves folyósók kötik ösz­­sze. Az egyik szárny a Congress Hall, ahol az Egye­sült Államok kongresszusa tartotta üléseit, mielőtt Washingtonba tette volna át székhelyét, a másik szárny a régi városháza (Old City Hall). Az amerikai polgár áhitatosan lép az Indepen­dence Hall termeibe. Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, James Madison, John Hancock szelleme elevenedik fel előttünk. Sohasem történt még meg azelőtt, hogy annyi tehetséges és lel­kes hazafi sereglett volna össze, hogy életét is koc­káztatva, uj nemzetet teremtsen meg. Kivételesen forró és valósággal gőzölgő kánikulában, a Jelenle­vők közérzetét még sulyosbbitotta a közeli istállókból beáramló legyek tömege, holott a vita maga is forrp volt és heves. Sok kérdésben merült fel nézeteltérés és nem volt könnyű dolog egyhangú határazatot hoz­ni. A tanácskozás sokáig elhúzódott és a Nyilatkozat aláírása után még sokan tépelődtek azon, hogy váj­jon a történelem igazolni fogja-e az aláírókat. A philadelphiai Independence Hall az egész világ előtt a szabadság és függetlenség szimbóluma lett és ma is például szolgál az újonnan alakuló nemzetek­nek, amelyek megismételni igyekszenek azt ,amit Amerika itt 187 évvel eéelőtt megalkotott. American Council J MBEK Mixed crowd at International League baseball game. A young- couple gets prompt attention in drug store. Csaknem 6 év telt el, mióta a U. S. hadgeregének csapatai kikény- [ golfpályán, tennisz pályán, és iskolákban. Ma már 102 néger jár in­­szeritették az integrációt Little Rock, Ark-ban, a Central High golmpályán, tennis pályán és iskolákban. Schoolbán. Azóta fehérek és feketék együtt vannak parkokban, | • Kísérletezzünk a konyhában három szem burgonyával JÚLIUS A régi római naptár ötödik hónapja. Innen nyer­te számnévből (quinque öt) kialakított eredeti nevét: a Quinctilist illetve Quintillist. Később Julius Caesar tiszteletére, annak halála évében (K.e. 44-ben) nevez­ték el júliusnak. A régi magyar kalendáriumok Szent Jakab havá­nak mondják. Julius hónap állatövi jegye az Oroszlán. Horváth Zsigmond igy meséli el történetét: “A nemeai erdőben lakott egy mindeneket ré­müléssel eltöltő Oroszlán. Neki semmiféle halandó­nak a lövése nem árthatott. Herkules nagy bátran vi­adalra szállott vele. Öklével nyakát összvezuzta és bőrét lenyúzván belé öltözött, tsudálatraméltó erejé­nek jeleül. Azóta az Oroszlán éppenugy mint a Rák, mint Herkules vitézségének emlékei az ég menyeze­­tén ragyognak.” A mondáiban szereplő Herkules vagy Heraklés, a görög mitológia legnagyobb hőse, a halhatatlan Ze usz a halandó Alkméné gyermeke. Amikor közeledett Herkules születésének ideje, Zeusz az istenek előtt az­zal dicsekedett, hogy az az ember,aki most meg fog születni, minden halandóan uralkodni fog. Zeusz fe­lesége Héra féltékenységből cselhez folyamodott. Szavát vette férjének, hogy ez valóban igy lesz és az­után —mint a születések istenajfczonya — úgy intéz­kedett, hogy a jelzett órában nem Alkméné gyermeke Herkules született meg, hanem egy másik anya fia; Eurüsztheusz. így lett a később született Herkules Eurüsztheusznak a szolgája. Héra azonban evvel sem elégetett meg, hanem haláláig üldözte Zeusz fiát, min­denütt akadályokat gördített útjába. Már a bölcsőjé­hez is két hatalmas kígyót küldött, de a gyermek Herkules puszta kézzel megfojtotta őket. Zeusz és a több isten védelmezték meg a fiút Hérával szemben, és készítették fel küzdelmes életére. Amikor Eurüszt­rothad meg a földben az egészséges gumó. Mi ennek az oka? Többek jközött az, hogy a növény parafaedénybe zár­ja gumóját. I? vékony pararé­­teg védi a kiszáradás, a rot­hadás ellen. A burgonya egyike leghasz­nosabb gazdasági és ipari nö­­vépyeinknek. Alig van nap, hogy valamilyen formában asztalunkra ne kerülne. Ép­pen mivel ilyen mindennapos, nem is nagyon figyelünk rá, pedig megérdemli, hogy kis­sé közelebbről megismerjük. , Keressünk ki a kosárból 2-3 szem közepes burgonyát.A gumó, amit a burgonyából megeszünk, nem termés. Az­ért nem, mert a termés min­dig virágból fejlődik, a gumó pedig nem. A gumó ott kelet­kezik, ahol a szár sötét helyre kerül. Amit a gumó szemé­nek mondunk, az nem más, mint a száron levő rügy. Ha alkalmasak a körülmények, ebből a rügyből hajtás lesz. A gumó csak sötét helyen ke­letkezik, ezért kell a burgo­­nyaüövényt időben feltöltő-! getni, hogy a szárból minél nagyobb rész kerüljön sötétre a bőségesebb gumóképződés érdekében. Éles késsel vágjuk fel egyik burgonyánkat. Azonnal feltü- j nik, hogy milyen sók nedves­ség van benne. Ez a sók viz nem párolog el belőle köny­­nyen, nem szárad ki, ugyana­­akkor a sok viz ellenére sem A már kettévágott burgo­nyát tegyük !; szellős, száraz helyre: 8-10 nap múlva a vá­gott felületen, újból megtalál­juk a védőréteget. A gumó a sebeit bekötötte, a burgonya­gumó tehát él. Vágjuk moSt szét egy máso­dik gumónkat is, és egyik fe­lét alaposan megsózva tegyük egy tányérkára. Ellenőrzés céljából tegyük oda a másik, besózatlan . darabot is. Már félóra múlva,, bőséges vizkivó­­lasztást találunk a megsózott darabon^ ugyanakkor a má­sik inkább szárazabb lett. Nem ismeretlen jelenség ez a háziasszonyok körében, hi­szen a sálátának legyalult és ibesőzott,,; uborka is vizet ereszt. Úgy mondják, hogy a só'kiszívja a vizet. Nem sziv­­ja bizony! Hanem a természe­ti törvényeknek engedelmes­­kedve a viz vándorol a belső részekből kifelé. A növény sejt falának az a tulajdonsá ga, hogy 'arra engedi a vizet amerre tömé'nyebb az oldat. heusz király lett, azt követelte, hogy Zeusz fia — aki szolgálatára volt kötelezve — végezze! el Í2 lehetet­lennek látszó feladatot. Herkules éktelen haragra lobbant emiatt és csak akkor nyugodott meg, amikor a delphii jósló istenség is ráparancsolt és megjöven­dölte neki, hogy Héra üldözése következtében dicső­ségre fog jutni. Ugyanakkor adta neki a jósnő az addigi Alkeusz név helyett a Héraklóosz nevet( a gó­rok kléosz magyarul hőst jelent).'Herkules mind a . tizenkét próbát kiállotta. Ezek között volt a rákkal és az oroszlánnal vívott küzdelme is. Herkules története itt nem ér*'véget. Feleségét. Deianirát egy alkalommal megtámadta Nesszusz ken- . taur, akit Herkules ekkor mérgezett nyíllal megölt. A hallokló kentaur azt súgta Deianirának, hogyha férje szerelmét meg akarja őrizni, használja varázs­szerül az ő sebéből folyó vért. Deianira díszes öltönyt ; készített férjének és azt Nesszusz .mérgezett vérébe 3 mártotta. A végzetes ajándék (Nesszusz inge) ma- •• gába szívta a vérből az égető mér Jet. Herkules nem i tudta levetni és őrjítő fájdalmábantmáglyára vetette f magát. Innen vilyámlás és mennyd^^^kösepette fel- 1 szállott az istenek közé és ő maga is istenné vált. i* Herkules mint a küzdő férfi ideálja, számtalan j képzőmütészeti alkotáson szerepel. I r Mivel itt a besózáskor nagyon tömény sóoldat keletkezett, ezt higitotta fel a kifelé áram­ló viz. Ennek a jelenségnek nagy jelentősége van a. nö­vények táplálkozásában. Bizonyára akad a háznál jód. Cseppentsünk egy csep­pet a nem sózott darabra. Azonnal megkiékül. Ez a ke­ményítőt jelzi. Mindjárt ki­próbálhatjuk néhány kéznél levő dolgon: kenyéren, liszten itb. Ami megkékül, az kemé­nyítőt tartalmaz. A keményítő nagyon fontos élelmi és ipari nyersanyag. Állítsunk elő a további kísér­letekhez egy kevéske mennyi­séget. Finomabb háztartási 'őszelővel lereszelünk egy neghámozott (harmadik) bur­gonyát. Gyűjtsük a reszeléket így pohárba és nyomkodjuk it annyi vízzel, ami két ujj­nyira ellepi. Kinyomkodás itán a rostos részeket eldob­nál juk, mert nekünk a vízben lebegő és azt még zavarossá evő anyagra lesz szükségünk. Tárjuk meg, mig leülepszik. Ülepedés után öntsük le a vi­­;et. Az edény fenekén tapadó 'eher anyagot találunk. Ezt motorjuk össze, szárítsuk meg iem nagyon meleg levegőn. Tz a burgonyakeményitő, me­­yet nagyüzemi módszerekkel, ehát gazdaságosabban és ke­vesebb veszteséggel állítanak ilő á gyárakban. Egy gyüszünyi keményítőt teverjünk kevés vízzel hig -éppé, adjuk hozza 3 uncia 'orrásban levő vízhez folyto­nos kéverés mellett. Nyúlós, nyálkás tömeget kapnk: ez a keményi tőcsiriz, amit a könyvkötők használnak. Osszuk a megfőzött kemé­nyítőt három részre. Az első észhez kihűlés után adjunk így csepp jódtinkturát. Lát­juk a jellegzetes kékülést, A második részhez adjunk oár csepp sósavat és ép zomán­­?u edényben kevergessük las­sú tűzön forralva. Rövid idő múlva átlátszó és higan folyó lesz oldatunk. Ha hosszabb forralás után cseppentünk be­le jódtinkturát, nem kékül meg, jelezve, hogy már nincs ott keményítő. Ha megszagol­juk, ismerős szagot, a dext­rin ragasztó szagát érezzük. Hia még tovább főznénk és a sósavat kivonnánk belőle, 'édes izü burgonyacukor olda­tot kapnánk. Felmerül a kérdés, miért kell a burgonyát megfőzni, holott az állatok nyersen is el­fogyasztják. A burgonya ke­ményítője több olyan kis bu­rokban foglyai helyet, amely­nek a fala cellulózból van. Ezt az ember gyomra és a bélned­vek nem tudják kellő mérték­ben felbontani, hogy a kemé­nyítő kiszabaduljon. Ez csak főzéssel lehetséges. Ugyanez a helyzet a min­dentevő sertéssel is; a sertés is nagyon rosszul értékesíti a nyers burgonyát. A növény­evő állatok (tehén, juh, kecs­ke) bélcsatornájában azonban olyan baktériumok élnek, amelyek a cellulózt feloldják, az igy kiszabadult keményítőt a bálnedvek elcukrositják és ez már a kellő mértékben fel­szívódhat. 1963 JULIUS 4 MAGYAR SPORT HÍREK Középeurópai kupa: junius 19-én a Vasas kikapott Tori­nóban 2:l-re, de a 6:3-as gól­arányával továbbjutott. Az MTK Budapesten l:0-ra győ­zött, s igy mindkét magyar csapat eljutott a döntőig, ami nagy magyar siker. A Középéurópai Kupát először 1927-ben Írták ki. 1939-1955 között és 1958- ban nem játszották le a mérkőzéseket, igy huszon­egyedszer írták ki az idén. 1960-ban órszágonkint érté­kelték a résztvevők eredmé­nyeit, a Középeurópai Kupa akkori sorrendje éz volt: 1. Magyarország, 2. Jugoszlá­via, 3 Csehország, 4. Olaszor­szág. JEFFERSON ÉS A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1769 tavaszán egy nyúlánk, széplős fiatalem­ber, Thomas Jefferson, lassan proszkált a virginiai angol gyarmatok lankás dombjain Williamsburg felé, amely akkor a gyarmat fővárosa volt. Első hivatalos állását indult elfoglalni, mint megválasztott képvi­selő, noha nem igen voltak politikai ambíciói. Huszon­hat éves volt, nőtlen, nagykiterjedésü örökölt földbir­tokkal, de már saját igyekezetével is nevet szerzett találmányai, tudományos felfedezései révén, zenei fel­­készültséggel, építészeti tehetségével és irodalmi si­kerekkel. Szenvedélyesen gyűjtötte a jó könyveket is. Mint mindenki más, Jefferson is ismerte az angol uralom egyre ismétlődő túlkapásait. Az angol korona gúzsba kötötte a gyarmat ipari tevékenységeit és sú­lyos adókat vetett ki rá, holott képviseletet sem en­­gelélyezett a gyarmatoknak a londoni parlamentben, 3000 mérföldnyi távolban. Mihelyet Jefferson helyet foglalt az 57 virginiai képviselő között, az angol ki­rályi zsarnoksággal szemben való ellenállás és da­colás magával ragadta a fiatalembert is. Merész és kihívó határozatokat fogadtak el, tiltakozva az ellen, hogy az angol korona adókat vethessen ki az amerikai gyarmatokra. A király által kinevezett kormányzó feloszlatta a képviselőházat és hazafelé menet, Jerf­­ferson gondolatai a zsarnokság fogalmának megha­tározásán jártak és azon, hogy kutassa, milyen kor­mányforma volna a legalkalmasabb arra, hogy bár­honnan eredő zsarnokságot lehetetlenné tegyen. Mi­lyenek azok a jogok, amelyek az embert természettől fogva megilletik? Mielőtt a nyár elmúlt volna, áttanulmányozta a politikai tudományokról irt könyvek legnagyobb ré­szét és lassanként kialakultak fejében egy uj állam­­alakitás körvonalai, amely alapelvekhez hü maradt mindvégi. Amikor néhány év elteltével az újabb ön­kényeskedések a függetlenség kikiáltására vezették a gyarmatok népét, Jeffersont kérték fel arra, hogy a Nyilatkozatot megfogalmazza, őt tartották a leg­tehetségesebbnek arra, hogy az ember természetes jogait, amelyeknek érdekében a forrradalom megin­dult, meghatározza és leszegezze. “Minden embert egyenértékűnek teremtettek és Teremtőjük elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, különösen az élethez, a szabadsághoz és a bol­doguláshoz való joggal” (Ez utóbbit addig még nem követelték a demokráciái többi apostolai.) “Ha olyan kormány jutna hatalomra, amely e jogokat megtagadja — irta Jefferson —, a nép a kormányt megszüntetheti és uj kormányt alakíthat.” Julius negyediként a Függetlenségi Nyilatkozat 187-ik évfordulóját ünnepeljük, a forradalom igazo­lásával. Mint minden születésnap, ez is vidám és csa­pongó lehet; felvonulásokkal »hazafias szónoklatok­kal, zenével, mulatsággal és tzüijátékkal. De jól tesz­­szük, ha magunkba mélyelve elgondolkozunk afelett, hogy mit biztosit ez a Függetlenségi Nyilatkozat az aiperikai népnek. American Council

Next

/
Oldalképek
Tartalom