Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-04 / 27. szám

1363 JULIUS 4 SZABAD SAJTÓ 5. OLDAL A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — És mi lenne az? Tessék a kérdést föltenni! ; . — Ugyanis én féltékenységi okra következtetek ‘ bizonyos jelekből, igy hát azt szeretném tudni, hogy az akkori időben nem volt-e valaki bejáratos a ház­hoz, a kastélyba . . . — Hogyan értsem e kérdést? Távol áll tőlem minden kényes föltevés, de úgy tudom, hogy akkortájt a kedves leánya menyasszony volt... ; " 1 — Vagy úgy? Értem már, uram. Akkor Székácsy Dénes tényleg udvarolt a lányomnak, sőt eljegyezte is. Talán ott érdeklődne, Székácsyéknál . . . — Hálás köszön'et, méltóságos uram! Nékem ennyi is elég ... Még vagy félórát köznapi dolgokról elbeszélget­tek, majd a legközelebbi állomáson előzékeny köszö­néssel leszállt a kellemetlen utitárs. Gróf Borovszky megkönnyebbülten föllélegzett s lepihent. Mély álomba merült . . . Bányarobbanás. Röviddel Imre megérkezése után megkezdte üze­mét a bánya. A bányát Zalka Imre és Joó Andris fölfedezése alapján — dúsgazdag amerikai tervezte s építtette, aki a bányának műszaki igazgatója, mig Imre s And­ris művezetői lettek, utóbbi igazgatói címmel, mint­hogy a fölfedezés terén Andrisé volt a főérdem. A bánya meglehetős terjedelmű s olyan széntar­­talmu, hogy akadtak helyre, ahol ezer méternyi mél­­ségben is szenet vélnek kiaknázhatni. A kifalazott s kiácsolt bányakapu, a bejáró egyik szép reggelen készen várta a munkásait, hogy azokat mély ölébe fogadja . . . Kora reggel fölvonultak a bányászok, hogy a bányakapun át a tárón, a bányafolyosón a bányamély­be jussanak s megkezdhessék áldásos munkájukat... Imre s Andris vezette őket. Csoportonként hatal­­tak a mélységbe a táron, az aknám, a lejtaknán s a siklón. Ki-ki ahova beosztódott. Megindult a munka . . . Heteking minden zavar s baj nélkül dolgoztak, míg egyszer csak váratlan szerencsétlenség történt... Borzalmas, rémséges katasztrófa zudult a sze­gény bányászokra, akik az emberiség jóvoltáért, él­­hetéséért életüket is föláldozzák . . . Éjjel volt. . . Éjjelt a külszínen, a föld színén értsük, mert a bánya mélyében örök az éj és csak a bányalámpák el­szórt csillogása világol itt-ott és a végtelen, messze mélyben, mintegy jelzőn, hogy odalenn is lobog az -- élet ... * ,j gn, fjj| Á szerencsétlenséget robbanás okozta. Ugyanis a 15-ös számú tárnában, máig sem meg­állapított módon, tűz támadt s igy fölrobbant a bá­nyalég. Bányarém ... így mondják ... A bánya réme!... Rettenetes durranás, rabajlás hallatszott! A robbantó erő áttörte azt a bányafalat, amely válaszfalul szolgált a szomszédos tárnának, amely tu­­lajdonképápen viztárna volt. Erre a robbanásokozta széles falrésen hatalmas zuhatagban ömlött alá a mélyebben fekvő aknába a viz. Pillanatok alatt a főszállitó folyosó s az akna megtelt vízzel, amely mindjobban, körülbelül tiz mé­ter magasra emelkedett és ezzel teljesen elzárta a ki­járatot. Mindjárt az első pillanatban az imént ott dol­gozók ráeszméltek ,hogy az aknán keresztül a mene­külés lehetetlen! Imre, aki éppen a külszínen tartózkodott, rögtön utasítást adott, mire több külszinmunkás egy beom­lott légaknához rohant, amely a 15-ös aknához ve­zetett. A leszállás azonban a fojtó levegő miatt nem volt keresztülvihető, igy visszarohantak a szállítóakná­hoz és kezdték a vizet szivattyúzni, de több órai mun­ka után a vig alig néhány centiméterrel apadt. Végre Imre, az időközben a veszedelem színhe­lyére ért Andrissal, nemtörődten a veszéllyel, dere­kuk körül kötelet kötöttek és leereszkedtek a régi légaknán és csodálatos módon leértek, -a légakna fe­nekét áttörték és behatoltak abba a tárnába, ahol tár­saikat sejtették. Keserves, fáradságos munkájukat siker koronáz­ta. A fekete viz tetején megpillantottak egy emberi fejet, fiatal bányamunkás fejét. Kiáltozásukra a már-már elaléló bányász kinyúj­totta karját és sikerült őt az előbb áttört üregen át A MÁSODIK ÉLET A primitív vallási világkép az eszkimók mindennapi éle­tének is tükörképe: a halottak a másvilágon is folytatják va­­d'ásziáletüket, az alvilágban fókát szigonyoznak, az égben pedig madárra nyilaznak. Akárcsak más természeti népeknél, az eszkimóknál is él a varázserő képzete. Siló­nak hívják azt a láthatatlan hatalmat, amely a természeti erőkben, a tárgyakban és a különféle lényekben van. Görkorcsolyán járnak-kelnek az alabamai egyetem diákjai, mert az integrációs konfliktus ide­jére tilos a kerékpár és az autó az egyetem területén. A HÓMEZŐK LAKÓI Az eszkimók az amerikai földrész északi partszegélyén, Alaszka és Labrador között elterülő vidéken s számos szi­geten, Grönlandon és Észak­­kelet-Ázsia néhány vidékén élnek. A harmincas évek vé­gén mintegy negyvenezren voltak. Elnevezésük az algon­­kin, indiánoktól, ered. Ők esquimantj iknak, azaz nyers­­huseVoknek titulálták őket. Az eszkimók saját magukat inuitnak, azaz embereknek nevezik. Embertanilag a mongol faj egyik ágához tartoznak. Ere­detüket miég nem ismerjük kellőképp, de annyit biztosan tudunk, hogy akárcsak az in­diánok, ők is Ázsiából vándo­roltak Amerikába. Néhány kutató föltevése szerint eszkimó csoportok ko­rábban valamivel délebbre, mérsékeltebb klimáju vidéke­ken éltek, s csupán a terjesz­kedő indián törzsek nyomásá­ra kényszerültek mostani te­rmetükre. A hómezők lakói Amerika legprimitívebb népei közé tar­toznak. Rendkívüli elmara­dottságuk miatt életmódjuk és kultúrájuk nagymértékben a természeti környezettől |függ. Nagyszerű bizonyságot i tettek az ember alkalmazko­dó képességéről. Az örökké hóboritotta terepen szüntelen küzdelmet kell vívniuk a min­dennapi táplálékért: fókára, rozmárra, néha bálnára va­dásznak, s ez a vízi vadászat szinte állandóan a tengerre szólítja őket. TENGERI VADÁSZOK Legfőbb foglalkozásuk a tengeri vadászat: gyors ira­mú, fókabőrrel bevont kajak­jaikon követni tudják a leg­sebesebb tengeri állatot vagy halat is, és bravúros ügyes­séggel ejtik el őket. Fővadász­­esfcözük a dráda sj a szigony. Ezeket nagy hozzáértéssel ké­szítik. A szigony vagy a dár­da nyelét fából faragják, bár errefelé alig van erdő; a ten­gervíz odasodorta usiadékfát használják fel erre a célra. A fanyélre az elejtett állatok csontjából csiszolt hegyet erő­sítenek bőrszíjjal. A vadászat a férfiak dolga. Az asszonyok a háztartási te­endőket látják el, s ők készí­tik a ruhákat. Ez a ruházat a földkerekség egyik legmele­gebb viselete. ÁllatprémbőJ készítenek nadrágot,,, véko­nyabb és vastagabb fóka­vagy madár bőrből ingeket, prémes kesztyűiket, csizmá­kat. . ‘ . HÓKUNYHÓK Az eszkimók legelterjed­tebb, legjellegzetesebb hajlé­ka az. iglu: a félgömb alakú, hókocskákból épített kunyhó. A' nagyméretű kockákat csont kiéssel vágják ki. A késre időn­ként rálehelnek, hogy vékony jégréteg képződjek rajta, mert így könnyebben vághat­nak vele. Ablakot is készíte­nek jégtáblából. Néhány eszkimó csoportban keretre feszített állati bél az ablak. Az alaszkai eszkimók igluja részben a föld alá épül, s kifeszi tett bélből készített ablaka a tetőn van. A kunyhó belső falát — ahol erre mód van — deszkákkal kipámáz­­zák. A fagyott föídpadlóra kihúzni s igy az életnek megmenteni. Joó András a fölvonó csillére segítette s azon fölvonatta magával a felszínre. Imre folytonos kiáltozására a magas rés felé úsztak s özönlöttek a bányamunkások. Egymásután átsegítette őket a résen így öt­­vennel több bányászt a biztos haláltól megmentett. Csak egy bányász lelte ott hősi halálát. . . (Folytatjuk) gyékényt, állatbőröket teríte­nek.' A fűtést és ai világítást csupán egy kis loajmécses biz­tosítja. Az eszikimük állatbő­rök alatt töltik az éjszakát, s összebúj ba testükkel is mele­gítik egymást. FELESÉGCSERE Az eszkimók társadalma nem törzsi szervezeten ala­pul. A társadalmi egység: az egy kunyhóban lakó család. Nem ritka náluk a többnejü­­ség, s a többférj üségre is van példa. Sok útleírás számolt be az úgynevezett asszonycse­­réröl: barátok olykor felesi get cserélnek. E szokásnak az a társadalmi rendeltetése, hogy a különben meglehető­sen laza eszkimó csoportok összetartását segitse. A laza kapcsolatu csopor­tok csak. alkalmilag társul­nak: közös ünnepségre vagy a közös élíenség elleni harcra. Ahol az életfenntartásnak a vadászat a fő tényezője, ott kimelkedő szerep ut a vadász­nak. A csoportok vezetője a kiváló vadász, s ó egyben a legfőbb tanácsadó. Tartós fő­nökséget nem felélünk náluk, hanem csupán ilyen alkalmi úgynevezett természeti fő­nököket. Hasonló .tanácsadói szerepet töltenek be a telepü­lés legidősebb, legtapasztal­­tab bembérei. KLUBOK' Az eszkimóknak számos, tánccal, játékkal, énekkel tar­kított ünnepük van. Ezeknek színhelye — mint más ter­mészeti népeknél is — a fér­fiház. Ez a “klub” a primitiv közösségi élet egyik fontos in­tézménye. Az alaszkai eszki­móknál a férfiház több funk­ciót tölt be: ott zajlanak le a település közös ünnepei; az a társalkodó, ahol a férfiak sza­bad idejűik jó részét eltöltik, s ahol a nőtlen férfiak rend­szerint éjszakai szállást kap­nak; amellett izzasztófürdő és kajakkászitő műhely is. Ugyancsak a férfiház ünnep­ségei közé tartozik egy aján­dékozási rítus: az eszkimó család ajándékokkal megra­kodva belép a férfiházba, el­jár egy táncot, majd magával viszi a mások hozta ajándé­kot. Az ünnepség győztese az a csoport, amelyik gazdagabb ajándékot ad a többieknek. Ehhez hasonló ajándékozási szertartás él az északnyugati indiánok körében is. életének középpontjában a hólyagünnep áll. E rítusnak az a célja, hogy kiengesztelje az elejtett fókák szellemét, s varázslattá segitse uj fókák születését. Ilyenkor a vadá­szok a férfiházban a szigony­hoz erősitik a fóikiahólyagot, nyolc napom át körültáncol­ják és ráénekelnek. Végül a kilencedik nap hajnalán — szertartási dalok kíséretében a hólyagot kiviszik a ten­gerre, és a jégen fúrt léken át a vízbe dobják. Megelőző­leg fckacsontokát is hajítanak a tengerbe. Az eszkimók hite szerint a hólyag és a csontok a vizben egyesülnek — és igy uj fókák születnek. Emel a szertartással vélik biztosítani maguknak a következő évi zsákmányt. A VARÁZSLÓ A mágikus szertartások ve­zetője a sámán.'Ő hosszú éve­kig készül hivatására. Varázs­lataihoz néha dobot is ver, mi­közben extázisba kerül, és megkezdi sámánutazását. En­nek során érintkezésbe kerül a felsőbbrendő hatalmakkal, a szellemekkel. Utazására töb­bek között az éhségtől való félelem készteti: el kell érnie a szellemeknély, hogy több le­gyen a vadászható állat. Ez­ért meglátogatja a tengerfe­néken él ő szellemet, az álla­tok úrnőjét. Megfésüli az úr­nőt, s ami fésűjén márad, ab­ból lesz az az állat, amelyben hiányt szenvednek. Az eszkimók meséi is a min­dennapi élelemért vivott ne­héz küzdelmet tükrözik:, A- ré­gi történeteket, hagyományo­kat ismételten elmondogatják, s igy a fiatalok is hamar meg­ismerik eket. Egy-egy hosz­­szabb mese néha két-hárcm napig- is eltart. UJ IDŐK A HÓMEZÖKÖN A “régi időket” valójában már csak a mesevilág, a mú­zeumok gyűjteményei s tudo­mányos leírások őrzik. A ré­ginél hatékonyabb fémeszkö­zök és vadászpuskáík kiszorí­tották a csontszerszámokat, a radarok, meteorológiai állo­mások árnyékában megválto­zik az eszkimó kultúrája a ősi hiedelemvilág. A civilizáció terjedtével a hagyományos eszkimó élet átalakul. Ez az átalakulás egyik-másik cso­portban nagyon lassú, még alig-alig észrevehető folya­mat. Van olyan hely — mint például Grönlandon —, ahol fölfelé ivei a változás iránya, javul a lakosság életszivóna­­la. De van példa arra is — ez különcsen az Alaszkában és Kanadában élő eszkimókra vonatkozik —, ahol az átala­kulás tragikus iránt vet; 1961- ben három fiatal francia ku­tató járt az ottani eszkimók között. Beszámolójukból ki­derül, hogy ott az eszkimóik “civilizálásá” nem sok sikerrel járt. JÚLIUSI KALENDÁRIUM Julius 1 — életbelépett a Pay-as-you-go jövedelmi adó befizetés rendje. Julius 3 — száz év előtt az Észak csapatai Gettys­­burgnál visszaverték Pickett rohamát. Julius 4 — Függetlenség Napja- — 130 év előtt: Fran­ciaország népe Parisban Ame­rika népének ajándékozta Libertyt, a később New York kikötőj ében felállított Szabadságszobrot. Julius 10 — Az amerikai­angol cspatok inváziója Szi­cília szigetén, 1943-ban. Julius 13 — A polgárhábo: ru fekete napja 100 év előtt: New Yorkban zendülés tört ki a sorozás ellen, ‘a tömeg három napig ura volt a City Halinak. 1000 halott maradt a városi kövezetén. A sorozást beszüntették, de békés utón bevezették aztán augusztus­ban. Julius 14 — Európai Rab­nemzetek Hete, országszerte megemlékezések, tünteté­sek a szovjet európai gyar­mati uralma ellen. — Fran­ciaországban: Bastille Nap, a Bastille államfogház 1789- ben történt lerombolása em­lékezetére. Julius 16 — Lenin fegyve­res legényei Jekaterinburg­­ban agyonlőtték Miklós cárt, a cárnét és gyermekeiket 45 évvel ezelőtt. — 194<5-ben: Alamogordo, N.M,-ban az el­ső atombomba kísérleti fel­­robbantása. Julius 17 — Douglas Cor­rigan New Yorkból elrepült California felé, de hogy hogy nem, ahol repülőgépe leszállt, az nem californiaia föld volt, hanem Dublin ír főváros re­pülőtere. Julius 20 -— Teljes napfo­gyatkozás íesz látható Alasz­kában, Kanadában és Maine államban. Julius 21 — Az angol flot­ta Drake admirális vezetésé­vel. 375 év 'előtt tönkreverte a spanyol .á^mácját, s-, : Óz^élí megindult a spanyol világha­talom hanyátlása. Julius 26 — 10 év előtt is­meretlen fiatal jogász, ^ Dr. Fidel Castro maroknyi fíi­­veivel támadást intézett San-' tiagoban a helyőrség ellen. A lázadók legtöbbjét lelőtték, Castro megszökött,: később, elfogták s két évet töltött Batista börtönében, majd am­nesztia során kiszabadult. Julius 28 — Jacqueline Kennedy 34-ik születésnapja. — lSil4-ben: Ferenc Józséf, miután mindent meggondolt, de nem fontolt meg, háborút üzent Szerbiának és ezzel megindult milliók mészár­lása, első világháború né­ven. Julius 30 — Henry Ford 100 év előtt született Green­field, Mich.-ben. Szerkesztői üzenet M.V., Perth Amboy. — Ká­dárék legszívesebben öreg embereket engednek ki, akik­nek már nem veszik hasznát a gyárakban és a kolhozok­ban, de ez nem jelenti azt, hogy csakis 60 éven felüliek kapnak útlevelet. Az apát előkészíti kislánya, hogy Apák Napján az Apák királyának koronázzák. ; CSODÁLATOS FÓKATENYÉSZTÉS Az eszkimók szertartásivá, közelében. A Baltimore-Ohio vasúttársaság alaputjában, mely beomlott, meg­mentik az életnek kettő közül az egyik munkást Parkersburg, W-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom