Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-31 / 5. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Claes postage paid at Passaic, N. J. VOL. 55. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1963. JANUÁR 31 Óriási lelkesedéssel alakult meg a Magyar Szövetség washingtoni osztálya (Az alábbi jelentést a szabadságharcosok Washingtonban megjelenő lapjából vettük át) Kommunistákkal Nem Egyezkedünk! AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Elhangzott a szó, a kiáltás: veszélyben van ismét óhazai magyar népünk. A nagy nemzetek nagy érdek-harcá­ban parányi kis “tétel” csak a magyar . . . s ha a körülmé­nyek úgy hozzák, úgy kíván­ják: valamiért cserébe Nyugat talán oda is adja ezt a balsors­­tépte, szerencsétlen népet! Ki szólhat fel elnémított ma­gyar népünk helyett és érdeké­ben, ha nem mi, szabad ország­ban élő magyarok és magyar­­származású amerikaiak? De felszólalásunk, közben járá­sunk csak úgy ér valamit, ha együttes erővel, egyöntetűen tesszük ezt. Ehhez pedig a rendelkezésre álló anyagi erőnk kevés. Már pedig egy va­jam i r e v al ó “felszólaláshoz” pénz kell: kiáltványokat kell nyomatni, nagy amerikai la­pokban hirdetésként elhelyez­ni, beadványokat kell sokezer példányban elkészíttetni, hogy hangunk elérjen mindenhová, mindenkihez, aki valamit is számit . . . Az amerikai Magyar Szö­vetség washingtoni központja az utóbbi hetekben körlevelek­ben, újságcikkekben s minden lehető módon kérte a jóérzésü amerikai magyarságot arra, hogy tehetsége szerint minden­ki adakozzon erre a célra, hogy fellépésünk erős, hathatós legyen. Magyar egyházaink vezető lelkészei szólották a hí­vekhez ilyen értelemben, ma­gyar csoportok, szövetségi osz­tályok vezetői fogtak össze, hogy pénzt szerezzenek erre a célra ... de ez még mindig nem elég. Nagyobb, határozottabb lelkesedés, összefogás kell a magyarok között, hogy megte­­hessük azt, amit elnémított népünk tőlünk vár odaát . . . Még a legkisebb magyar cser­kész-gyereknek is talpalni, szaladgálni kell, minden ma­gyar szívnek össze kell dob­bannia, hogy most, igazán a tizenkettedik óra 59-ik percé­ben eredményt érhessünk el. Hogy megállíthassuk azt a próbálkozást, azt a lejtőn elin­dulást, ami végzetes lehet szár­mazásunk népére. H& mindenki azt tenné most, amit Mrs. Jolán Slezák Perth Amboy, N. J.-i olvasónk tette, aki cikkeink hatása alatt, ma­gyar szivére hallgatva leült és kiirt egy 25 dolláros csekket a Magyar Szövetségnek s be­küldte hozzánk továbbításra ... ha mindenki, minden igaz szivü jó magyar csak egyetlen egy dollárt küldene be erre a célra, olyan nagyot rikkanthat­nánk a világ legnagyobb lapja­inak hasábjain, hogy azt a leg­illetékesebbek is fontolóra ven­nék. Ne zavarjon senkit egy-egy pincehang; egy-egy tévelygő ellentmondás, beleko­­tyogás, hogy hát: nem is igaz, semmi susmus nincs, semmi paklizás, semmi titkos egyez­ség ... az egész csak kitalá­lás .. . magyar népünk bizton­ságban van, mert Amerika vé­di az érdekeit . . . Amerika nem fog tenni semmi olyant, amivel a. magyarság érdekei háttérbe kerülhetnek, mert Amerikának, az Egyesült Álla­moknak legfőbb és legelső ér­deke Magyarország s csak az­után a saját érdeke . , , Ilyen őrültségre ne hallgasson senki, mert ezt aki szajkózza, maga se hiszi . . . Gondoljon arra most minden jóérzésü, igaz ma­gyar, hogy amerikai polgárjo­gával élhet, amerikai dollárját munkába állíthatja annak ér­dekében, hogy kormányunk legfőbb embereinél, az ameri­kai külpolitikát irányítóknál el­érjünk valamelyes változtatást egy olyan esetleges tervben, amely az Egyesült Államok ér­dekeit tekintve elsőrendű fon­tosnak, engedményeket ered­ményezne a vörösek számára, szülőhazánk népe kárára . . . Mert ez is lehetséges, hogy ne lenne lehetséges! Rajtunk mú­lik, amerikai magyarokon, hogy mit teszünk és mit nem teszünk, együttesen, erőtelje­sen, azonnal! Választások Magyarországon szovjet mintára (FEC) Február 24-én vá­lasztják meg ar országgyűlési képviselőket és a megyei, járási és községi taáncstagokat. Mió­ta a kommunista rendszer ha­talomra jutott, 1949 és 1953 májusában és 1958 novemberé­ben tartottak országgyűlési vá­lasztásokat. Viszont most tet­ték először egy napra a képvi­selők és a tanácstagok megvá­lasztását. Az 1949-ben hozott válasz­tási törvényen azóta csak lé­nyegtelen változásokat eszkö­zöltek. A választás minden ré­szében teljesen hü másolata a szovjet módszernek. Az országgyűlési képviselő­ket lajstromos, a tanácstago­kat választókerületi rendszer alapján választják. A válasz­tások politikai tartalmát a no­vemberi VIII. pártkongresszus határozatai képezik. A párt­­határozat leszögezi: “A vá­lasztás legyen állásfoglalás a VIII. pártkongresszus határo­zatai, népi demokratikus rend­szerünk, a szocializmus, a pro­letár internacionalizmus, a bé­ke ügye mellett. A választások a Hazafias Népfront jegyében zajlanak le.” A választási kampány szer­vezett formában január 10-én indult, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választási felhívásának n y i 1 vánosságra hozásával. A kampány min­denütt a Hazafias Népfront je­gyében folyik, de azt teljesen a párt irányítja. A határozat leszögezi: “A tömegszerveze­tekben, tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták biztosít­sák, hogy a választási kam­pányban a párt politikája alap­ján valamennyi tömegszerve­zet és tömegmozgalom aktivan vegyen részt.” Atom-löveges angol tengeralattjárók Anglia amerikai utasításra elhatározta, hogy 4 olyan ten­geralattjárót épit, amelyek ké­pesek lesznek hidrogén-bom­bát is magukban foglaló raké­tákat kilőni az ellenséges cél­pontokra. A tengeralattjárók építési költsége darabonként 175 millió dollár körül lesz! i Január 20-án, vasárnap dél­ben a St. Patrick Academy nagytermében gyűlt össze a fő­város magyarságának igen te­kintélyes számú képviselete, hogy résztvegyen az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztá­lyának alakuló gyűlésén. A meghűlése folytán távol­levő Kiárly Imbre, a Szövetség országos igazgatóságának el­nöke helyett Ft. Bátory József, a piarista tanitórend amerikai tagozatának rend tartományi főnöke töltötte be a korelnöki tisztet, vázolván a Szövetség munkásságának fontosságát és felkérvén a Kezdeményező Bizottság elnökét, Koszorús Ferencet, ismertető előadásá­nak megtartására. Az előadó, aki tartalmas programmot is nyújtott, a megjelentekhez in­tézett kérdéssel zárta szavait: óhajtják-e megalakítani a wa­shingtoni osztályt, hogy a köz­ponti titkár működését támo­gatva és kiszélesítve, az ame­rikai főváros magyarságát az őt megileltő szerephez juttas­sák. Az alakuló gyűlés közön­sége élénk tapssal adta meg a kérdésre a választ, sőt a Kez­deményező Bizottság által elő­terjesztett listán szereplő tisz­tikart egyhangúlag választotta meg. Eszerint az AMSz. Wash­ingtoni Osztáyának elnöke Hardy Kálmán, a Howard Uni­versity professzora, alelnökei a fővárosi magyar intézmé­nyek: Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület, Katolikus Egyházközség, S z abadsághar­­cosok és Mérnökegylet elnökei, vagy delegátusai. Főtitkár: Dr. Horváth Elek, titkár: Kókai- Kun Tamás. Főpénztára ok: Csokonay Pál, pénztárnok: Cheploe Nándor. Hardy elnök javaslatára Széchenyi László­­né, Vanderbilt Gladys-t diszel­­nökké fogja felkérni az Osz­tály. Ugyancsak írásban fogja kikérni azoknak a közreműkö­dését is, akik nem jelenhettek meg a gyűlésen, viszont a múltban tevékenyen résztvet­­tek a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában. A Washingtoni Osztály ke­retében máris több olyan bi­zottság alakult, mely hivatva lesz nagyobb lendületet adni a Szövetség fővárosi munkálko­dásának. Magyarbarát ameri­kaiak és - amerikai születésű magyarok tömörülnek egy-egy bizottságban. Kimagasló ered­ményeket elért hazánkfiait ké­rik fel a Tudományos Bizott­ságban való részvételre. Se­gély Bizottság lesz hivatva fel­karolni a hozzá tartozó kérdé­seket, a Művészeti Bizottság kiállítások rendezését tűzi ki céljául. A Női Bizottság a höl­gyeket érdeklő megmozdulá­sokban működik közre, a Bál Bizottság a régóta esedékes washingtoni magyar bál meg­rendezését lesz hivatva irányí­tani. Maga az a tény, hogy a vá­lasztmány tagjainak számát a gyűlésen felszólalók ajánlása alapján még 20 taggal kibőví­tették, élénk bizonyítéka an­nak a lelkes érdeklődésnek, ami a Szövetség Washingtoni Osztályának megalakulását ki-Vajjon nem gondol-e az em­ber önkénytelenül is arra egy ilyen beszámoló-cikk olvasása­kor, hogy érdemes volna, iga­zán ideje volna alakuló gyű­lésre összehívni egy-egy ma­gyarlakta város magyarságát; számottevő és érdemes, becsü­letes érzésű magyarjainkat, hogy most, a tizenkettedik órában, amikor nem is annyira magunkért, mint odaát szenve­dő testvéreinkért még oly sokat tehetnénk, végre összefognánk s együttesen, összetett erővel eredményeket érhetnénk el? Vájjon kik azok, akik hajlan­dók lennének egy ilyen közös magyarmentő munkára a Ma­gyar Szövetség égisze alatt és vájjon kik azok, akik gáncsol­ni mernék ezt az összefogást, például itt, ebben a városban és közelkörnyékén? Katanga-Kongo Két évi elkeserejdett, de re­ménytelen harc után Katanga miniszterelnöke, Moise Tshom­­be bejelentette, hogy belátja, hogy elvesztette a harcot és beleegyezik Katangának a Kongóhoz csatolásába. Tshom­­be a bejelentés megtételekor már csak egyetlen egy város birtokában volt, mert a többi kulcspontokat mind elfoglalta már az Egyesült Nemzetek hadserege. (FEC) Január második heté­ben újra hóviharok sepertek végig Magyarországon, rendkí­vül erős hideggel kisérve, mely nemcsak közlekedési akadá­lyokat, de az élelmiszerellá­tásban, valamint a bányaipar­ban is fennakadásokat okozott. A Duna alacsony vízállása és befagyása folytán korlátozták a fővárosi üzemek vízfogyasz­tását; a tatabányai szénszálli­­tókasok jéggéfagyva majdnem használhatatlanná váltak. A kétnapos hóvihar miatt csak 300.000 kémet foglal­koztat a kommu­nista blokk (FEC) Az angliai Vassal ügy felderítésével és a megin­dult vizsgálattal kapcsolatban az Egyesült Államok hadügy­minisztériuma rendelkezésre bocsátotta a maga alapos kuta­tómunkával összeállított ada­tait a kommunista kémszerve­zetekről. E szerint a szovjet blokk 30.000 nagyrészt kitünően kép­zett . két foglalkoztat, kiket kiket gyakran küldenek kül­földre. A kommunista blokk­nak nem kevesebb, mint 27 tit­kos szolgálata van. Az Egye­sült Államok minden katoná­ját és minden kommunista or­szágba utazó polgárát eleve fi­gyelmezteti, hogy óvakodjon a kémektől. Különösen a minia­tűr rádiókra és legújabb tipusu lehallgató készülékekre hívja fel a figyelmet, melyek infra­vörös sugarakkal dolgoznak és a zárt hotelszobában, vagy la­kásban lefolyó beszélgetéseket is le tudnak hallgatni és rögzí­teni. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága 1963 január 23-án New York­ban ülést tartott. Ezen az ülésen az amerikai magyarság csucsszervezetének vezetősége m e g á 11 a p itotta, hogy Kádár János budapesti kommunista kormánya az utóbbi időben uj poiltikai tak­tikába kezdett. Amolyan ba­ráti kéz-félét nyújtogat a kül­földi és főleg a legnagyobb te­kintélyt képviselő amerikai magyarság felé. A kiengeszte-Frank Lausche ohioi demok­rata szenátor, aki az Egyesült Államok szenátusa Idegen Kapcsolatokkal Foglal kozó Bizottságának a tagja, levelet intézett a magyar üggyel kap­csolatban Harlan Cleveland­­hoz, a Külügyminisztérium Nemzetközi ügyekkel Foglal­kozó Bizottságának titkárához. Lausche szenátor levelében kifejti, hgoy az Egyesült Álla­moknak nem szabad belemen­ni egy olyan egyezségbe, mely­nek következményeként a ma­gyar ügyet leveszik az Egye­sült Nemzetek napirendjéről. “Olyan hírek terjedtek el — Írja Lausche szenátor — hogy az Egyesült Államok titokban megegyezett arra vonatkozó­megkésve tudtak a vidéki utak megtisztításához látni. Az egész országot össze­függő hótakaró, sőt egyre vas­tagodó hóburok takarja, mely Pápát, Szombathelyt napokig teljesen elvágta a külvilágtól. A magasabb hegyeken 60 cm.-t is elért a hótakaró. A nagy hideg megakadályozta, a szabadban dolgozókat munká­jukban is. A záhonyi határállo­máson például az átrakásra váró szovjet érc úgy összefa­gyott, hogy robbantással kel­lett lazítani. Ugyancsak össze­­fag^ott a vasúti fütőházakban a prizmákba rakott szén és a nyitott teherkocsikban szállí­tott érc és ömlesztett ipari nyersanyagok. A Tisza végig, a Duna majdnem Budapestig áll. Az élelmiszerboltok kész­leteinek feltöltése nagy nehéz­ségekbe ütközik, A Balaton jégpáncélja Bala­­tonaliga környékén 27 cm. A tiszanagyfalui kanyarban szét­robbantották az 5 km. hosszú jégtorlasz egyik veszedelmes szakaszát. A tél hideg-rekord­ját a Hortobágyon mérték —16 fokkal. Az északi hóviharok elől nagy tömegekben vonul­nak a madarak melegebb vi­dékre. A Kárpátok hegyvonu­latán át Szabolcsba érkeztek a csonttollú madarak. Több ez­ret figyeltek meg délnek re­pülve. Az idővel dacolva janu­ár 18-an 8 férfi és egy nő Keszthelyről elindult a Bala­ton jegén Kenese felé a der­mesztő hidegben. A kis csoport a pétfürdői természetjáró szak­osztály alpesi túrára készülő sportolói. Egy éjjelt a Balaton jegén, sátrakban töltöttek. A 70 kilométeres túra résztvevői rádióval tartották a parttal a kapcsolatot. lődés szavát hozza Budapest­ről, a kormány különféle ügy­nökségeitől a posta, ezt fuvo­­lázza a Szülőföldünk nevű rá­dió, ezt az üznetetet közvetítik nekünk jónéhányan, akik Ma­gyarországon jártak. De ez az üzengetés nem egy­oldalú. Budapest felé és megy az üzenet innét, emigráns poli­tikusoktól és másoktól, akik el­érkezettnek látják az időt a párbeszéd felvételére, akár na­­ivságból, akár saját személyük fontosságának előtérbe helye­an, hogy elejti a magyar ügyet. Ellenszolgáltatásként a szovjet beleegyezett U Thant kinevezésébe az Egye sült ... emeztek élére és a magyar kormány elismertetése ellené­ben a magyar kommunisták kiengednék Mindszenty her­­cegrimást és több más 1956-os vezetőt a börtönből. Mindez azt jelenti, hogy mi engedtünk és nem nyertünk semmit, a vörösök pedig elérték régóta kitűzött céljukat. Mindszenty hercegprímás és a többi hősök sorsa nem köthető hozzá egy ilyen egyezményhez és Ma­gyarország szabadsága nem függhet ilyen feltételektől” — irta Lausche szenátor. * * * A “titkos egyezséget” hiva­talos helyről erősen cáfolják, bizonyos jólinformált körök azonban fenntartják állításu­kat, hogy ilyen paktum létre jött. Az Amerikai Magyar Szö­vetség múlt héten tartott igaz­gatósági ülése táviratban for­dult Kennedy elnökhöz, kérve, hogy előbbi állásfoglalásához és ígéretéhez, mely szerint a magyar ügyben és Magyaror­szág szabadságának kérdésé­ben nem enged egy jottányit sem, továbbra is ragaszkod­jék! Kruscsov a szégyen­falnál ... Kruscsov berlini útja során megszemlélte a most már hír­hedtté vált kommunista szim­bólumot, a berlini falat. Meg­elégedését fejezte ki a látott “eredmények” fölött. Nyugat- Berlin polgármesterét, Willy Brandt-ot pedig megbeszélésre hívta meg a-fal túlsó oldalán. Brandt a megshivást azonnal visszautasította, de meghívta a vörös cárt, hogy ő látogasson a falon túlra. Kruscsov látoga­tása alatt ismét 3 német szö­kött meg és hagyta ott a keleti “vörös paradicsomot!” Hazajönnek Kubá­ból az amerikaiak Lassan az utolsó amerikai polgár is elhagyja vörös Cu­­bát. A legújabb hírek szerint ismét 90 amerikait engedett ki Castro egy amerikai szállító­­repülőgépen. Két esztendő alatt teljesen elmenekültek az amerikaiak Kubából és a he­lyüket minden vonalon az orosz és egyébb csatlós kom­munisták vették át. ÍTÉLETIDŐ MAGYARORSZÁGON Lausche szenátor a magyar ügyért... zéséből. Ez a párbeszéd Buda­pest és néhány Amerikában élő magyar közt jelentékeny mé­retet öltött, immár a kiegyezés hangulata lengedezik, Deák Ferenc emlegetésével és “te­gyük túl magunkat az előíté­leteken” jelszavával. Ezzel szemben az igazság az, hogy az 1956-os magyar szabadságharc legfőbb árulója, Kádár János, aki kivégeztette Nagy Imrét, Maiéter Pált és aki kíméletlenül kiirtotta a ma­gyar ifjúság virágát, változat­lanul a nemzetközi kommuniz­mus szolgálatában áll, a szov­jet megszálláshoz, valamint a varsói paktumhoz ragaszkodik és minden tettében Moszkvától kapja az utasítást. A kommu­nista célkitűzésben Sztálin óta nincs változás, legfeljebb az eszközökben. Ez az, ami megtéveszti a hi­székeny embereket. Hogyne, Kádár kénytelen engedménye­­k et tenni, mert éppen az 1956- os magyar szabadságharc neki is tudtára adta, hogy a zsar­nokságnak is határt kell szab­ni azt, hogy Magyarországon sokmindent nem lehet tenni még a szovjet szuronyok ár­nyékában sem, ami a többi le­­igázott országokban könnyen keresztülvihető. így tett Kádár engedménye­ket a nem kommunista értelmi­ségieknek, hogy tudásukat, te­hetségüket felhasználja a gaz­dasági életben. De nem a po­litikában ! Engedménynek le­het tekinteni azt is, hogy nincs “csendőrfrász,” nem kap már idegrohamot, akinek az ajta­ján megszólal a csengő. A kom­munista önkény lényege azon­ban megmaradt. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága mindezek megállapításával tö­kéletesen megérti, ha amerikai magyarok szülőhazánkba utaz­nak látogatásra, de akik aztán politikai közvetítő szerepet vál­lalnak, eljárásuk — akár hiszé­kenységből, akár fontoskodás­ból teszik — a legnagyobb mértékben felelőtlen. Az ame­rikai magyarságra tovább is reménykedve gondol Magyar­­ország népe; tőle várja azt, hogy szószólója marad, vala­hányszor erre mód adódik. Ezt a történelemben páratlan kül­detését az amerikai magyar­ság nem árulhatja el éppen ak­kor, amikor a kommunista vi­lágban hasadás keletkezett és annak messzemenő következ­ményei az egész rendszer bu­kását vonhatják maguk után. Nekünk nincs semmiféle egyezkednivalónk a budapesti kommunista rendszerrel, an­nak szószólóival, amig Ma­gyarországon diktatúra a kor­mányforma. S ezt nemcsak leszögezzük újból, hanem fel­hívjuk tagegyesületeinket és mindazokat a szervezeteket, amelyeknek felfogása egyezik a Szövetségével, hogy a Kádár­szólamokat fuvolázókat, a kommunista rendszer propa­gandistáit zárják ki soraikból, akár hiszékenységből, akár kü­lönféle érdekből szegődtek a vörösök szolgálatába. Az amerikai magyarság vál­tozatlanul együtt érez a néma­ságra kárhoztatott magyar néppel és annak hűséges szó­szólója marad a jövőben is! Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
Oldalképek
Tartalom