Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-06 / 23. szám
8. OLDAL SZABAD SAJTÓ 1963. JÜNIUS 6 FLORIDA... AZ ÖRÖK NYÍR HAZÄJA ÜZEN NEKÜNK Lapunkban hirdetések je lennek meg mostantól kezd ve floridai telkekről, házak Tói, . . . most, vagy később odí letelepedni tervezőkhöz szól va épugy, mint azokhoz, akii eddig még nem gondoltak ilye: 1 mire és akinek fogaimul sincs arról, hogy mit nyújt ' hat, mi mindent adhat Ameri kának ez a legdélibb állami az oda települőknek. , John Cameron Swayze, a: országosan ismert televízió kommentátor és hírmondó ta valy ellátogatott a Floridí nyugati pertján, Tampától dé re Saratosától délre 45 mi lera, Fort Myerstől északrí 24 milera) egy másik nagyot szép tengeröbölben fekví Port Charlotte nevű “város i ba”, amelyet az ország egyil legismertebb és legnagyobl várostervező és építő vállalata, a General Devek>pmen1 i Corporation hozott létre. Néhány évvel azelőtt Swayze , már járt ott s az akkor látott, de már akkor is sokai Ígérő falucska helyén mos1 egy 12,000 lakosú kertvárosi . látott viszont. A tengerpart: kertvárost, széles, kiépített i utcákkal, széles “viziutakkal’ gyönyörű házakkal és mindazokkal a kényelem és gondtalan, nyugodt élet szempontját legelői tartó felszerelésekkel és épületekkel, amelyeket a város előre, ésszerűen kitervezői, a General Development Corporation szakemberei ide varázsoltak. Van itt minden, amit az ember kíván egy ilyen tengerparti kertvárosban:. Yacht Klub, golfpálya, úszómedence, tengerparti fürdőhely., (Charlotte Harbor) belvárosi központ, templomok, kórház, központi szórakozóhely (community center),.bank, postahivatal, kuglizo-pályák, messze ki a vízbe nyúló dock a halászok és csónakázók számára s még soksok minden, amit sok lenne felsorolni. Ez a floridai tengerparti kertváros magas, száraz föld területen épül és épült tovább. (Úgy van kitervezve jóelőre, hogy a jelenlegi nagyságának sokszorosát fogja később elérni s mégis: minden lakójának meg lesz ugyan az a kényelme, minden része egyformán szép lesz, a telkek és házak értéke pedig minden évben növekedni fog), A tenger színe felett 5 lábtó’ 30 lábnyi magasságig emelkedik a föld, amelyen Port Charlotte épül (Olyan floridai föld ez, ahol fenyőfák is nőnek, már pedig tudjuk azt, hogy a fenyőfának száraz és éles magas helye kell ahhoz, hogy gyökeret verjen!) Halászok számára époly kitűnő hely ez, mint csónakázni szeretők számára. Egész Floridának talán ez az egyik legjobb halászó helye, ahol úgy sósvizi halak, mint édesvízi halak óriási mennyiségben és variációban találhatók. A Mexicoi-öböl, illetve Florida nyugati partvidékének leg híresebb halfajtája: a tarpon Port Charlotte környékén fogható legnagyobb mennyiségben. A snook, a redfish, a trout (pisztráng), a nagyszájú bass (sügér-hal) a bream, stb. halak “találkozóhelye” ez az öböl, ahol egy 450 láb hosszú móló szolgál halászóhelyül azoknak, akik nem szeretnek csónakból halászni. Motoros, vagy vitorlás-csónakok számára a Peace, vagy Myakka folyók, vagy maga Charlotte Harbor és Port Charlotte megannyi viziutja szolgál terepül. Vadászok számára szintén Florida egyik leghatalmasabb része ez, ahol vad-pulykákra, vadgalambra, fürj re, Őire és sok más hasonlóra leshet nem’ eredménytelenül a vérbeli vadász . . . Virágoskertet, vagy zöldségeskertet tervezők is megtalálják itt a helyüket: a föld nem, túlságosan homokos, megfelelő arra, hogy amit elültetünk, ki is kel és szépen megnő itt, az örök napfény városában. Oldalakat Írhatnánk arról, amit Port Cahrlotte floridai tengerparti kertváros tartogat az oda települők számára, de ezúttal nem ez a célunk. Illetve nem csak ez. Célunk az, hogy felhívjuk az olvasó figyelmét magára a cégre. a General Development Corporations, amely ezt a floridai várost építi és amely ugyanekkor a keleti parton, Cape Canaveral közelében Port Malabar és Port St. Lucie tengerparti kertvárosokat is létrehozta. A Saturday Eve ning Post országosan ismert magazin 1963. április 27-i számában egy terjedelmes cikk volt, amely azokkal a tér lek-spekulánsokkal és “developerekkel” foglalkozott, akik csaknem értéktelen, világtól eldugott helyeken levő, kiszáradt, kopár vidékeken telkeket adnak el jóhiszemű embereknek. Óva inti a cikk a közönséget attól, hogy bedőljenek holmi hangzatos hirdetéseknek s telket vegyenek ismeretlen helyeken, ismeretlen személyektől, vagy cégektől. Ugyanez a cikk azután megjegyzi, hogy Amerika egyik, legnagyobb, legismertebb és legmegbízhatóbb telek árusítója és developer je a General Development Corporation Floridában, amely a fentamlitett városokat építi ,és amelytől nyugodtan vásárolhat bárki, nem fog becsapódni. A General Development Corp. felparcellázott területeket, házhelyeket teljes garanciával ad el Port Charlotte-ban épugy, mint az előbb amiitett többi helyeken és ezéket a telkeket a vevő havi részletekben fizetheti csekély 15 dollár kezdő lefizetéssel. A már felépült városrészben kész házakat, vágy rövid idő alatt elkészülő pontos tervrajz szerinti, különböző nagyságú és áru házakat ad el a cég, illetve a cég itteni főmegbizottja, a Perl Realty Corporation, Newarkon. Azok akik érdeklődnek ilyen floridai háztelkek, vagy házak iránt, vagy akiket érdekel ez a jó befektetést jelentő floridai ajánlat (ezeknek a telkeknek az értéke évről-évré nagymértékben növekszik s aki a pénzét ilyen be fekteti, akár részletfizetéses alapon is, biztos, jó helyre teszi a pénzét! (írjanak a cégnek, vagy töltsenek ki egy a hirdetésben található szelvényt s küldjék el a megadott cimré Minden kötelezettség nélkül tehetik ezt, nem kell semmit vásárolniok, de minden további információt megkaphatnak, minden kérdésükre választ kapnak ezekkel a telkekkel és házakkal kapcsolatban. A cim ahová irniok kell: Pearl Realty Corp. c.o. P.O. Box 27, New Brunswick, N.J. A brossura, vagy válaszlevél, vagy amit óhajtatanak, közvetlenül a cégtől fog címükre érkezni, vagy pedig, kívánatra a cég egyik embere személyesen ke resi fel az érdeklődőt, hogy az információkat élő szóval (ha kell: magyarul) megadja. Ha a legkisebb gyanúnk is lehetne afelől, hogy a General Development Corp. ajánlata nem pontosan ugyanaz, amit hirdet, nem vállalnánk a hirdetések kezelését lapunkban s nem tennénk ki olvasóinkat fölösleges zaklatásnak, kétes kimenetelű dolgoknak. Meggyőződésünk azonban az, hogy ezzel a céggel nyugodtan tárgyalhat és köthet szerződést bárki nem fog. becsapódni! Akár egy . élet megtakarított tőkéjéről, akár a mindenkori fizetéséből, munkadijából félretenni szám dékozik “.befektetési .pénzéről” van szó: ezekbe a floridai telkekbe, vagy házakba nyugodtan teheti bárki a pénzét, mert biztos helyen lesz és jövedelmező befekte- j tés! Néhány év múlva hiába' mondja azt önmagának:“volt egy jó alkalmam venni azokból a magasra nőtt értékii floridai telkekből” ... ha ma nem gondolkozik efelett és ? nem cselekszik eszerint, holnap már későn lesz . . ,! Olvassa figyelemmel mindenki a lapjainkban mostantól kezdve sorozatosan megjelenő hirdetéseket, amelyek ezekről a floridai telkekről és házakról szólnak, a General Development Corporation telkeiről és házairól, floridai tengerparti kertvárosairól, stb. s ne habozzon: ha érdekli Florida, Írjon a cégnek s minden további információt megkap! WASHINGTON. — Franks Walter pennsylvaniai, demokrata képviselő vérrákban szenvedett, a Georgtown egye ;em kórházában 69 éves korában. meghalt. Veterán törvényhozó volt, L6-szor egymásután-beválasz:ották a kepviseldházba, ímelyben, főleg mint a bevánlorlási és honosítási és az Un\merican bizottságok elnöke, iokszor az érdeklődés középxmtjában és, támadások pergőtüzében állt. Társszerzője mit az 1952 évi McCarran- Yalter bevándorlási és hoiiolitási törvénynek, amely - sok felől töltént támadás is Truman elnök vétója ebeiére — fenntartotta a németi kvóták rendszerét, ezzel ikadáíyozva éj korlátozva a nagyar és máb középeurópai ■evándorlást. ljrős meggyőődése volt, hegy a nyugaturópai népek könnyebben és gyorsabban - idomulnak az imerikai élethez, mint á köépeurópaiak.’De fanatikus el ensége mégsem volt a. szeime alacsonyibbrendü néek bevándorlisának kritikus lelyzétekben, például a ma;yar D.P. és 55-os szabadságiarcos menekiiés esetében. lz utóbbi eseben főleg azt ifogásolta, h<gy az első pár zer rendelkezésre állt vízumból a legtöíbet olyan mayar meneküteknek jütaták, akik a szabadságharc yőzelmes napáiban nem a ommunista rezsim elől, haem a magyar nép haragja lől menekülte: sebtiben. (Az yén ál-szaladságharcosok őzül többet kisőbb vissza is üldtek első1 álomáshelyükre iécsbe.) Jelenleg a kongresszus Raymond Massey veterán színész bátorítólag teszi fia vállára kezét. A fiatal DanielJMassey most játsza első főszerepét a “She Loves Me” cimü müsfcalban. WALTER KÉPVISELŐ MEGHALT előtt fekszenek törvényjavaslatok, amelyek a méltánytalan kvótarendszer reformját szorgalmazzák s Walter képviselő bizottsági elnöki nagy tekintélyét és befolyását a tervbevett radikális enyhítések ellen vetette harcba. Nem rég uj akcióba fogott a középeurópai származásúak bebefolyásának csökkentésére: javasolta, hogy úgy a demokratapárt, mint a republikánus párt szüntesse meg az országos bizottság nemzetiségi csoportjait. A bevándorlási és honosítási törvény módosítása és javítása simábban fog menni uj. bizottsági elnök közreműködésével. Korányi Frigyes halálának 50-ik évfordulója Budapesten megünnepelték Korányi Frigyes, a tüdővész gyógyításának magyar _ úttörője és á magyar közékészáégügy kiépitője halálának 50-ik évfordulóját. Korány Frigyest a száÜad*ságharcban való részvétele miatt a szabolcsmegyei Nagykállóra internálták körzeti orvosnak és csak 10 év múltán kerülhetett fel Budapestre, majd 1866-ban a budapesti egyetem belgyógyászati tanszékének élére. Magyarországon ő teremtette meg a modern belgyógyászati oktatást, számos diagnosztikai módszert fejlesztett tovább. 1876- ban megnyitott klinikájáról indult ki a nemzetközileg elismert “Korányi-iskola”. A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND Milwaukee, Wis.-ban a hároméves Thomas Kariean bemászott egy csatornacsőbe. A mentőknék komoly gondot okozott, hogyan “hámozzák ki” belőle a gyermeket, aki azalatt sétált el háztól, mialatt SZERENCSÉS MŰHIBA Régóta kmert betegség a Parkinson-kór amelynek jellemző tünete a végtagok, főleg a kéz önkéntelen remegése, az izmok fokozatos elmerevedése, valamint az alaratlagos mozgások elszegényedése. A parkinsonos panaszokat hosszú időn keresztül csak gyógyszeres kezeléssel sikerült több-kevesebb eredménnyel enyiiteni. Az utóbbi évtizedekben azonban az idegsebészek számos kísérletet végeztek az e betegséget gyógyító műtéti eljárások kidolgozására is. Az orvosik a véletlen révén jelentős lépéssel közelebb jutöttik a megoldáshoz. Irving S. Cooper new yorki itfegsebész 1952-ben egy parkinsonos remegésben szmvedő, középkorú férfi műtétje során véletlenül áthágott egy agyi eret, amely a törzsducok egyes sejtcspportjait látja el vérrel. Legnagyobb meglepetésre— a műtét hiba következtében — a várható bén^ásos tünetek helyett a remegés csaknem teljeserlmegsziint. Cooper a véletlen tapasztalat alapján a Parkinson-kór gyógyítására műtéti eljárást dolgozott ki, amelynek lényege az eredetileg véletlenül átvágott érnek most rrár céltudatos lekötése volt. Ez az idegsebészetben ejyre szélesebb körben alkalmazott úgynevezett sztéieotaktikus műtét. Ma már a világszerte elvégzett sztereotaktikus műtétek szána több ezerre emelkedett, és a parkinson-esetek többségében tartós, jó eredménnyel jár. A súlyos Parlinson-kórban szenvedő beteg nem képes önállóan táplílkozni, felöltözni, tisztálkodni, Írni; a jól sikerült műtét után mindez nagyrészt ismét lehetővé váli kszánára. “ ■ : : . .. Atnütétiek azonban még ma is számos nehézsége van. Imre homlokon csókolta feleségét. Összeborultak ... Hajnalné fölsóhajtott: — Boldog szerelmesek! ... Zord életalkony. Gróf Borovszky csaknem két hónap után érkezett haza svájci útjáról, mely idő alatt folytonosan az ottani hegyeket bújta. Újságot kezébe sem vett, igy nem is tudhatott az időközben történtekről, tehát arról sem, hogy Székácsy barátja milyen szörnyű t. tragédia áldozata lett. Hogy Székácsytól kapott péns zének fogytán volt, kénytelen-kelletlen hazautazott.- Délután érkezett s becsöngetett kastélya kapuján. Idegen kapus fogadta. A gróf meglepődött. — Kit méltózatik keresni ? — érdeklődött a kapus. , ; t — Senkit — felelt röviden a gróf. — Ki maga? Hogyan került ide? — kérdezősködött a gróf. j — Én a kastély uj gondnoka vagyok — volt $ i kapus válasza. — Én pedig ennek a kastélynak az ura! 1 — Csak volt, méltóságos uram. Én lettem a zárgondnoka. — Micsoda? — Vagyis csődtömeggondnoka. — Sajnálom, de a múlt hét szerdája óta minden . kastélyba vezető ajtó lepecsételt zár alatt van. ! — Hallatlan! És kinek a részére történt a zár ■ alá helyezés? — A Székácsy uraság részére. — Ah! — lepődött a gróf a hallottakon. s — Parancsom van, hogy az uraság engedélye nélí kül senkit a világon ne bocsássák a kastélyba! — És ki adta ezt a parancsot? — Maga a nagyságos ur fia. — Rémes! Fölháboritó! — A leveleket, amik méltóságod címére érkezel tek, ha parancsolja, átadhátom . ,. | — Kérem ... A gondnok erre kihozott fülkéjéből néhány levé; let. köztük Eleonóráét is ,és átnyújtotta azokat a grófnak, mire az elsietett. . S’zékácsyékhoz ment. V . , ' Csöngetésére az inas nyitott ajtót: — Méltőztassék helyet foglalni, rögtön bejeléntem a méltóságos urat —hajlongott s az; előcsarnokból a fogadóterembe sietett, ahonnét alig egy perc elteltével megjelent. — Parancsoljon méltóságod — mutatott A tárt ajtóra, amelyen át bement a gróf. Székácsyné talpig gyászban fogadta. — Ke-kezeit csó-csókolom — köszönt zavarodott hebegéssel. — Mi-mi ez, nagyságos asszonyom?! — kérdezte megütődten. — Mit jelént e gyász? — Hát ön nem is tudja, gróf ur? — volt a kérdésre a kérdés. — Memmit sem tudok . . . Az imént érkeztem Svájcból. — Rettentő csapás ért! — Az istenért, mi történt?! — Meghalt az uram ... Ah! — Gyilkosságnak esett áldozatul . . . — Rettenetes! — kapott fejéhez a gróf. — Hogyan? — Megölte a fia, Dénes , . . Nyomban utána az is öngyilkos lett, a himpellér! — Szörnyű! És miért? — Mert elvetemült, züllött fráter volt a nyomorult, akit boldogult férjem kitagadott! Néhány héttel ezelőtt, hogy megérkezett züllötten, lerongyoltam szegény uram pénzt kínált neki, de nem volt hajlandó befogadni és ezért a hitvány gézengúz igy állt bőszszut az én drága uramon — keseredett sírásra az özvegy. — ó-ó, de borzasztó! Drága, egyetlen barátom, jótevőm —törülgette könyező szémét a gróf. Székácsynét meghatották a grófnak sírástól elelcsukló szavai. Jóindulatun keltek szavai hangján: —Tudom, gróf ur, hogy ön volt egyedüli jó barátja ... — Fogadja őszinte szívből fakadó részvetem! —csókolt kezet a gróf. — Köszönöm ... Valóban vigasztalan vagyok ... — Ó, nagyságos asszonyom, engem valósággal szerencsétlenségbe döntött feledhetetlen barátom elhunyta. Mi lesz velem? ! ó-ó, de boldogtalan vagyok! — fakadt görcsös sírásra a gróf. , Székácsyné megdöbbent: — De kedves gróf ur, uralkodjék magán! — Nem, nem bírok — zokogta. — Ezt nem élem túl! Nincs, ahol a fejemet lehajtsam! Számomra a halál megváltás lesz . .,___. .. . „t_ — Ugyan! Mi beszél ön, gróf ur?! -- -- *-r (Folytatjuk)
