Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-05-31 / 22. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. MÁJUS 31 Milován Gyilász, “Kelet-Európa jövője egy a Nyugatéval”—Kennedy A SZÖVETSÉG KÜLDÖTTSÉGE AZ ATTORNEY GENERAL-NÉL, WASHINGTONBAN ez a bátor és megalkuvást nem ismerő szerb bekerült, ha nem is az irodalomba, de a törté­nelembe, — érdemes tehát szólnunk róla ezeken a hasábo­kon. Gyilász kommunista volt egykor a második ember Ju­goszláviában és Tito látható “trónörököse.” A hatalom min­den eszköze az övé lehetett volna, ha “jól viseli magát.” De Gyilász nem viselte jól ma­gát, megírta a véleményét a kommunizmusról, S z t a linról, Kruscsevról és most bűnhődnie kell. Egyik börtönből a másikba vetik. Talán el is rothad vala­melyikben, de amig él, vádat vád után emel a kommunizmus ellen. Gylilászt 1954-ben kizárták a jugoszláv kommunista párt központi bizottságából, mert cikkeiben bírálni merte a kö­nyörtelen vörös rendszert. Ez­zel megkezdődött kálváriája, de Kelet és Nyugat küzdelmé­ben hirtelen fontos tényezővé vált. 1956-ban vetették először börtönbe, mert súlyosan elítélte Tito szerepét a magyar forra­dalommal kapcsolatosan. Sze­mére vetette Titónak, hogy jó­váhagyta Kruscsevnek a ma­gyar forradalom eltiprására vonatkozó tervét. Ezt a tényt különben az albán kommunista vezér, Enver Hodzsa nemrégi­ben okmányszerűen is igazolta. Még mielőtt rács mögé került volna, Gyilásznek sikerült nyu­gatra csempésztetnie “Az uj osztály” cimü könyve kézira­tát. A könyv nyomtatásban megjelent. Nem mondott sem­mi újat, mindössze azt, hogy a kommunizmus uj arisztokráci­át termel ki, holott osztályta­­lan társadalomnak nevezi ma­gát. Olyan igazság, amit rég­óta tudunk. Mégis szenzáció erejével hatott, hogy mindezt valód i kommunista irta meg. Gyilászt a Titó-féle bíróság to­vábbi börtönbüntetéssel súj­totta. 1961-ben feltételesen szabadlábra került, de most újból elitélték és további kilenc évre börtönbe vetették, mert Titóék értesültek Gyilász leg­újabb könyvéről, mely szintén megjelenhetett Nyugaton. Beszélgetések Sztálinnal címmel. Gyilász, mint előbb is említettük, Tito első embere volt és 1944-48 közt többször járt Moszkvában, ahol találko­zott a néhai szovjet diktátor­ral. Még 1944-ben Gyilász sze­mében nem volt a fölidkerek­­ségen nagyobb ember Sztálin­nál, de most megjelent könyvé­ben “a történelem legnagyobb gonosztevőjének” nevezi. Mi ebben az uj? Semmi. Ti­to, mint ismeretes, szakított Sztálinnal 1948-ban, sőt Krus­­scev is leleplezte elődjét, majd kilakoltatta a díszes mauzóle­umból1. Dehát mi akkor a Gyi­lász bűne? Miért vetette újból börtönbe Tito? Azért, mert Gyilász könyve egyetlen hatalmas' vádirat a kommunizmus ellen. Nemcsak Sztálint helyezi a vádlottak padjára, hanem Kruscsevet, Titót és a többit mind. A kom­munizmus — mondja Gyilász, — csak vérszomjas diktátorok révén maradhat uralmon, em­bertömegek legyilkolása árán. Az emberi szabadság és a kommunizmus sohasem férhet meg egy födél alatt. Kruscsev arcképét is megfesti Gyilász. Szerinte Kruscsev azzal tüntette ki ma­gát, hogy gondolkodás nélkül végrehajtotta Sztálin véres pa­rancsait. Kruscsev — ugyan­csak Gyilász szerint — soha, a legkisebb mértékben sem mert szembeszállni Sztálinnal, amig élt és butaság volna azt hinni, hogy a mostani diktátor valami lényeges változáson ment volna keresztül. — A kommunizmus ellen harcolni kell! — kiáltja Gyi­lász, — aki egykor maga is va­kon hitt benne. Ezt az igazsá­got nem félt világgá kiáltani, pedig tudta, hogy az amerikai pénzen kövérre hízott vörös hó­hér, Tito, elemészti. (Ameriká­ban újból kimutatták, hogy nagyon helyes a Titónak nyúj­tott segély.) Ft. Gajdos Albert jubileuma A perth amboyi Szent Mi­hály Görög Katolikus Magyar Egyházközség népe fényes bankettel ünnepli junius 3-án, Ft. Gajdos S. Albert vasárnap szeretett lelkipászto­rát, Főt. Gajdos S. Albertet, pappászentelésének 20-ik év­fordulója alkalmából. Father Gajdos 1946-ban jött a Perth Amboy-i egyházköz­séghez, amelyhez akkor 150 család tartozott, ma pedig több mint 400 család, több mint 1,600 egyháztag tartozik. Az elmúlt 15 év alatt félmillió dol­lárt jóval meghaladó költség­gel nagyvonalú építkezéseket végeztetett Father Gajdos az egyházközségnél, gyönyörű is­kolát, hatalmas auditóriumot és a mai kornak megfelelő, tá­gas szép parókiát állítva a régi, rozoga épületek helyére. Olyan hatalmas-léptü e 1 ő r ehaladás ez, ami elsősorban az egyház­­község pásztorának munkáját dicséri. Nem csoda hát, hogy a junius 3-i jubiláns bankett iránt máris nagy az érdeklő­dés; sokan készülnek Father Gajdos tiszteletadására nem­csak Perth Amboyból, de más Városokból is. A bankettre jegyeket csakis elővételben lehet beszerezni. Meghívók igénylendők közvet­lenül a segédlelkésztől, Father John Loya-tól (401 Hall Ave.) vagy pedig az Egyházi Bizott­ságtól. ÁVH-s őrnagy a magyar Nemzeti szinház igazgatója A budapesti rádió hírül ad­ta, hogy a Nemzeti Szinház uj igazgatója Meruk Vilmos lett, mig Major Tamás, ki 1945 feb­ruárja óta megszakítás nélkül — a forradalom rövid idősza­kát kivéve — vezette az ország első színházát, főrendezőként működik tovább. Major Tamás leváltása a kommunista rendszerben egye­dülálló pályának vetett véget. A leváltás külön érdekessége, hogy a nagy illegális kommu­nista múlttal rendelkező Köz­ponti Bizottság-i, Kossuth Dij Bizottság-i Majort egy volt ÁVH-s őrnagy “túrta ki” állá­sából, aki csak 1956-óta foglal­kozott színházi kérdésekkel. Avédszövetség akcióban Pote Sarasin , a délkelet­ázsiai védszövetség (SEATO) vezértitkára kijelentette, hogy amennyiben Thailandot ellen­séges támadás érné, a védszö­vetség minden tagja eleget fog tenni vállalt kötelezettségének. Közben egyre érkeznek U. S. egységek és hadianyag az or­szágba. Eddig 12,000 U. S. szá­razföldi és tengerészkatona foglalta el a laosz-thailandi határmenti hadiállásokat a kommunistákkal szemben. Ausztrália legelsőnek jelen­tette be, hogy kész az amerikai csapatok segítségére sietni, a Seato egyezmény értelmében. Hong Kong megtelt A kommunista Kínából nagyszámban menekülőket a brit hatóságok azzal a magya­rázattal, hogy Hong Kong kép­telen több embert befogadni, kényszeruton visszatoloncolják Vörös Kínába, ahol nem kétsé­ges, hogy milyen sors vár rá­juk. A hongkongi kínaiak elke­seredésükben saját gyerme­keiket fektetik le az úttestre, hogy a tolonckocsit a kommu­nista határ felé való haladás­ban ’ megakadályozzák. Sziv­­szaggató jelenetek között a gyarmati kínaiak mindenáron rá akarják bírni a siró menekü­lőket, hogy ugorjának le a to­­loncautóról és vegyüljenek el a tömegben és ígérik, hogy élel­mezni fogják őket, holott nekik maguknak is alig van betevő falatjuk. Május elseje óta 32,000 sze­rencsétlen, éhes menekülőt to­­loncolt vissza a bambuszfüg­göny mögé a hongkongi rend­őrség; 1949-óta, amikor Pe­­kingben a kommunisták vették át a hatalmat, nem kevesebb, mint másfélmillió kínai mene­kült le Hong Kongba. Ezekből a formózai kormány mindösz­­sze 5,000 menekülőt fogadott be azóta, amiért is a nemzeti kormányt (Chang Kai Shek) sok feddés érte. Hires magyar ope­raénekesnő halála Báthy Anna, a budapesti Operaház örökös tagja, Euró­­pa-hirü Wagner énekesnő, 61 éves korában hosszú betegség után meghalt. Az Állami Ope­raház saját halottjának tekin­tette. A farkesréti temetőben temették el. Még újabb világháború ve­szélye forgott fenn a kora ta­vasszal, amikor Kennedy elnök öccse, Robert Kennedy igaz­ságügyminiszter a berlini Tem­­pelhof repülőtéren hatalmas tömegnek jelentette ki: “A kommunizmus máris csődbe jutott, a mesterséges vasfüg­gönyöknek és határoknak le kell omlaniok. Kelet-Európa is felszabadul a vörös iga alól, mert a fejlődés feltételei, nem­különben az igazság a Nyugat Az Amerikai Magyar Szö­vetség nemrég Philadelphiá­ban lezajlott, háromévenkénti közgyűlésével k a p c solatban Roger Tubby külügyi állam­titkár az alábbi levelet intézte az AMSz. központjához: “Köszöntöm a State De­partment nevében az Amerikai Magyar Szövetséget, mint az Egyesült Államok területén működő egyházak és egyletek összekötő, a magyarságot a fő­városban képviselő intézmé­nyét. Ez alkalomból újból hangsúlyozzuk, hogy a Szövet­ség több mint fél évszázadon át igen fontos feladatot töltött be és mint az Ujhazában megtele­pedett magyarság közhasznú alapítását tartjuk hivatalosan számon. “A Szövetség jelentős mér­tékben járult mindenkor hozzá ahhoz, hogy többszázezer ma­gyar könnyebben találhatta meg helyét és gyorsabban vál­hatott megbecsült tagjává az amerikai társadalomnak. Való­ban, a különböző népeket beol­vasztó ‘kemence’ tüzéből a ma­gyar tehetségek igy még in­kább kiemelkedhettek és a kü­lönböző tudományágak, zene, ipar és más életmegnyilvánulá­sokban a legelsők között szere­pelnek. Ily módon jelentős mér­tékben járulnak hozzá az Egyesült államok kulturális, valamint anyagi gazdagságá­hoz, megerősítéséhez. “A világpolitika mai válsá­gos helyzetében az amerikai magyarság a Szövetség révén aggódó éberséggel igyekezett enyhíteni szülőhazája népének, hontestvéreinek sanyarú sor­sán. Hiszen még amerikaiak­nak is fetünik annak a Ma­gyarországnak a képe, mely ezer esztendő fokozatos törté­nelmi fejlődése során a magyar művelődés, boldogulás virágai­ban gyönyörködhetett. Nem hagyhatjuk hivatalosan sem figyelmen kívül, hogy az a nép, mely oly régen magába szívta és olyan hősiesen védelmezte a keresztény életbölcseletet, ez­zel egyidejűleg maradandó kulturális kapcsolatokkal je­gyezte el magát a nyugati civi­lizáció és az egész emberiség legnemesebb áramlataival. “Ennek kapcsán illő, hogy az Amerikai Magyar Szövetségbe tömörült szervezetek továbbra is állandóan szem előtt tartsák az 1956-os magyarországi sza­badságtörekvéseket. Nem csu­pán az Egyesült Államok népe, hanem a washingtoni kormány­zat is egyetért a földkerekség magyarságával és magával a magyar nemzettel ebben a vi­­lágfontosságu és megoldásra váró kérdésben. Az amerikai kormány eddig is lefektette I ebbeli állásfoglalását és őszin­oldalán vanna ... Mi vagyunk az uj forradalom és ha van bá­torságunk, elhatározásunk, ki­tartásunk: győzni fogunk!” Az Amerikai Magyar Szö­vetség központja mindjárt a bátor kiállás után köszönetét mondott az Attorney Generál­nék. Majd a március eleji phi­ladelphiai közgyűlésen Dr. Márk Béla javaslatára kimon­dotta, hogy küldöttséget vezet Robert Kennedyhez, hogy szó­kimondásáért a magyarság te együttérzését a vasfüggö­nyön túl elnyomott magyar néppel és még fel fogja érte emelni szavát. “Az amerikai kormány vál­tig fogja szorgalmazni, úgy az Egyesült Nemzetek keretében, mint egyéb alkalmas fórumon, hogy Magyarország népe fel­szabadulhasson. Hivatalos ál­láspontunk, hogy a magyar­ságnak elvitathatatlan joga van a szabad választáshoz és tetszése szerinti kormány ala­kításához, ami nélkül legele­mibb emberi létkörülményeiket sem alakíthatják egyéni hajla­maiknak, érdekeiknek megfe­lelően” — ezzel fejeződik be a washingtoni State Depart­ment szóvivőjének, Roger Tub­by államtitkárnak az Amerikai Magyar Szövetség központi tit­kárához, Báchkai Bélához inté­zett írásbeli nyilatkozata. * (Az Amerikai Magyar Szö­vetség minden politikai irá­nyon felül, kizárólag a ma­gyarság egyetemes érdekeinek elismertetéséért fáradozik az­által, hogy befolyásos amerikai körökben teremt értékes össze­köttetéseket. A fenti levél is bi­zonyítja, hogy igyekezete nem hiábavaló. Mivel a Szövetség kizárólag önkéntes adomá­nyokból tartja fenn magát, mentesítsük adományainkkal a munkáját akadályozó, állandó anyagi zavaroktól és gondok­tól!) Megírtuk, hogy a United States Amatőr Kupáért folyó labdarugó-verseny során május 20-án New Brunswickon leját­szott mérkőzést — amely a New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub és a Hartford, Conn.-i Italian-Ame­­rican Stars csapatai között folyt le — a HAAC megóva­­tolta azon az alapon, hogy az olasz csapat felállítása nem volt szabályszerű ,a pályára ki­állított csapatban profi játéko­sok voltak s ez ellenkezik az előírással. A mérkőzés, mely a félidőben történt óvatolás dacá­ra tovább folyt —T s amelynek során a félidőkor a HAAC ve­zetett — végül is 4 :3 gólarány­ban az olaszok “győzelmével” végződött, örömük azonban korai volt, mert a United States Soccer Football Assn, ügyveze­tő igazgatója, Joseph Barris­­kill elrenrelte a rendkívül nagyjelentőségű mérkőzés új­rajátszását, elfogadva a HAAC teljesen jogos kifogását. méltánylásáról biztosítsa. Az igazságügyminiszter, r e n dki­­vüli elfoglaltsága ellenére, sok más küldöttséget megelőzve adott magyar delegációnknak alkalmat arra, hogy személye­sen tolmácsolja az Amerikai Magyar Szövetség elismerését. Múlt pénteken délben fogad­ta az Egyesült Államok elnöké­nek testvéröccse az AMSz de­legációját, melyet feleségének titkárnője, egy menekült ma­gyar zongoraművésznő muta­tott be az Attorney Generál­nék. Dr. Márk Béla, a küldött­ség korelnöke, úgyis mint a Szövetség jogtanácsosa, fiata­los lelkesedéssel köszöntötte az igazságügyminisztert, kérve, hogy ezentúl se feledkezzék meg a vasfüggönyön túl szen­vedő véreinkről. Egyúttal em­lítést tett az amerikai magyar­ság egyetemességének, jelesen atomtudósaink, N ó b el-dijasa­­ink, szakembereink áldozatos hozzájárulásáról az Egyesült Államok nagyságához, roppant erejének kifejlesztéséhez. Hangsúlyozta Dr. Márk, hogy az amerikai politika csak ak­kor és addig lesz hatékony, amig nem alkuszik meg a sza­badságukat vesztett 100 millió kelet-európai sorsa dolgában. Robert Kennedy válaszában kifejtette, hogy úgy bátyja, az Egyesült Államok elnöke, mint az egész kormány sohasem feledkezik meg a magyar nép áldozatairól s mindenkor szem előtt fogják tartani a fel­szabadítás gondolatát, ő maga nem mulasztott el egyetlen al­kalmat sem tengerentúli kőrút­ján, hogy a magyar kérdést 200 tonna mérges gáz a tengerben Hamburgból érkező hir sze­rint a Bonita nevű német hajó 200 tonna mérges gázt teme­tett el az Atlanti Óceánban. A mérges gázt még az első világháború idején készítették, Bad Kreuznach közelében föld­alatti helyiségben raktározták el és most találták meg. Az országos kupabajnokság ezen eldöntő mérkőzése (a megóvatolt meccs újrajátszá­sa) most vasárnap, junius 3-án lesz New Brunswickon, a Ni­­chol Ave.-i pályán, délután pontosan 2:30 órai kezdettel. Ha ennek a mérkőzésnek ered­­ményeképen a brunswicki HAAC csapata lesz a győztes — és hisszük, hogy a magyar fiuk ezúttal megmutatják az olaszoknak, hogy igazán tud­nak! — a végső küzdelemre Detroitba utazik a HAAC csa­pata s ha ott is győzünk, a mi brunswicki magyar csapatunk lesz az országos bajnok! Nem szoktunk labdarúgás­ról ilyen elsőoldalas külön cik­ket írni, de ez a mostani egy olyan nagyjelentőségű és fon­tos mérkőzés lesz, amelyre minden magyar sportbarát ott­létét sürgetjük egész New Jer­­seyből, az egész környékről. Menjünk el erre a labdarugó mérkőzésre s biztassuk a ma­gyar fiukat a győzelemre! nyilatkozataiba, tárgyalásaiba belefoglalja. Bár a nemzetközi helyzet nem teszi lehetővé, hogy csodával határos, hirtelen megoldással tegyék szabaddá a magyar népet — annak cél­jait és hősiességét megismer­hette az amerikai társadalom legszélesebb rétege. Ennek kö­vetkeztében bizonyos, hogy az Egyesült Államok népe min­denkor rokonszenvezni fog a magyar szabadságtörekvések­kel. Az indulni készülő küldöttsé­get még tartóztatta az igazság­ügyminiszter, hogy Kókai Kun Tamás szabadságharcos fotóri­porter csoportképet készíthes­sen a nagyrészt messze vidék­ről a fővárosba érkezett köve­tekről. Az egyik képen a Jamestownban e 1 h e lyezendő emléktáblát is megörökítették; az Attorney General-t különö­sen érdekelte, hogy Smith ka­pitány 360 évvel ezelőtt jogor­voslati céllal utazott tulajdon­képen Magyarországra. Ugyanis pór származású lévén, angol útlevelet nem kaphatott, amivel szabadon utazhatott volna. Viszont hőstettei révén mint erdélyi nemes térhetett vissza Londonba és az ott elis­mertetett szabadsá glevele alapján kapott királyi enge­délyt az Amerikába kivándor­lásra. Bucsuzáskor Markos Lajos, az országos televízióban több alkalommal széleskörű feltű­nést keltett, kiváló erdélyi fes­tőművészünk felajánlotta Ro­bert Kennedynek, hogy munka közben, hivatalában olajképet fest róla. A magyar küldöttség járás emlékére az Attorney General el is fogadta a gáláns ajánlatot; azóta Markos Lajos, aki mint a székely hadosztály tagja az utolsó napig résztvett a magyar haza megvédésében — már meg is örökítette az Egyesült Államok igazságügy­miniszterének klasszikus művé­szettel megoldott képmását. A bridgeporti American Life Insurance Association elnöke, Szegedy István, a fogadás után a Mayflower Hotel-beli szállá­sán látta vendégül a szövetsé­gi delegációt. Ennek tagjai voltak: Dr. Székely Imre, Phi­ladelphia, az Amerikai Ma­gyar Szövteség alelnöke; Dr. Márk Béla, New York; Ikafalvi Diénes László, a New Jersey-i magyar hetilapok főszerkesztő­tulajdonosa; Markos Lajos, New York; Kókai Kun András és Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi tit­kára (mindketten Washing­ton, D. C.) Tekintettel arra, hogy Robert Kennedy dinamikus egyénisége úgy a minisztertanácsban, mint a kormánypártban országos vi­szonylatban érezhető, az Ame­rikai Magyar Szövetség delegá­ciójának páratlanül szívélyes fogadtatása komoly magyar si­kernek könyvelendő el. Az igazságügyminiszter rendkívül közvetlenséggel beszélgetett el az AMSz küldöttség tagjaival (miközben külső fogadótermét szinültig megtöltötte a kihall­gatásra várakozók serege) és látszólag jól esett neki, hogy távoli magyarlakta gócpontok vezetői utaztak a fővárosba csak azért, hogy vasfüggöny mögötti véreink következetes felkoralásáért a földkerekség 5 millió magyarjának hálájá­ról biztosítsák. — b. b. A State Department elismeri az Amerikai Magyar Szövetség munkásságát Most vasárnap nevezetes fotbalmérközés lesz New Brunswnckon; a keleti döntő­­mérközés újrajátszását rendelték el

Next

/
Oldalképek
Tartalom