Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1962-01-18 / 3. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. JANUÁR 18 Egész Európa AZ UJ KORMÁNYZÓ ÉS CSALÁDJA Kedd, 1962 január 16 nemcsak Richard J. Hughes, New Jersey áilam uj kormányzója számára volt élete legnevezetesebb napja, de egész családja számára is . . . Képünkön, melyet a Monitor c. katolikus lap szivességéből közlünk, Hughes kormányzó és családja látható a beiktatás napjain, a St. Mary’s r. k. katedrális főbejárata előtt, az ünnepélyes alkalomból tartott püspöki nagymise után. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Az elmúlt ‘Liszt-év’ margójára egyesül, gazdaságilag is, politikailag is, még a hatvanas években, jósolja Ben Gurion izraeli miniszterelnök. — Ez azt jelenti, — mondja, — hogy Oroszország visszavonul “természetes” határai közé, az eurázsiai közösségbe és a jelenleg rab közép-keleteurópai országok önként csatlakoznak Nyugateurópához. Ben Gurion nem mondja meg, mire alapítja jóslatát, de kétségtelen, hogy ő egyike a világ legreálisabb embereinek. Azt, például, nem jósolja, hogy Izrael és az arab országok közt ölelkező lesz a viszony. Mostanság sokan Írják le és mondják ki, hogy a szakadatlanul erősödő, máris gazdasági nagyhatalomnak számitó Nyugateurópa élőbb-utóbb “magához szívja”;a mostani rab országok közül azokat, amelyek kulturálisan’ nyugatiak és igy engednek énnek a szívó erőnek. Adenauer, Stevenson és még mellettük az államférfiak egész sora úgy véli, hogy a kommuinsta vörös csillag fénye egyre halványul, ha nincs is letünöben. A legutóbbi erőpróbákon a demokratikus szabad országok előretörtek. A kommunizmus nem a jövő zenéje, ahogy azt Kruscsev makacsul hajtogatja még mindig lázasan — de talán a beteg ember lázasságával. Ezeken a hasábokon mi is többször hitet tettünk, hogy igenis, Nyugateurópa lesz az a hatalom, amely magához öleli a mostani rab országokat. Ez a pompás, fiatal Európa, amelyet szinte divat volt “öregnek” titulálni, mert az volt a vélemény, hogy eljárt felette az idő és a történelem. És most ámulatba ejti a világot fiatal izmaival, csodás lendületével. A kommunista világ hanyatlásának kisebb-nagyobb jelei minden nap szaporodnak. Volt idő, amikor Moszkvában adták ki a parancsot a világ mindenféle vörös emberének. Ezek az idők elmúltak. Ma már a kruscsevizmus mellett van maoizmus, titoizmus, hodzsaizmus, gomulkaizmus — ezek mind-mind repesztik belülrőlkivülről a vasfüggönyt s ha a kommunista világot sokminden is tartja össze még, a porlasztó erőket lebecsülni nem szabad. A kommunista v i 1 á gban megszűnt a vasfegyelem, mely bilincs gyanánt fogta össze a birodalmat és gyarmatait. Szokták aztán a kommunizmust amolyan vallás-félének is nevezni, de most vájjon melyik tanban higyjen a vörös ember? Abban-e, amelyiket Kruscsev tanít, vagy abban, amelyiknek hirdetője Mao, Hodzsa, vagy Tito? Legutóbb Kádár vette védelmébe Kruscsevet, a moszkvai Pravda hasábjain. Ez önmagában is eléggé mutatja, hová jutott a Kreml mindenható ura? ! Nyugateurópa viszont mérföldes léptekkel halad a nagy cél felé s most, hogy az illető országok megegyeztek a mezőgazdasági termények dolgában is, egy fogas kérdés újból eltűnt az útból. Egy biztos: Nyugateurópa sokkal gyorsabban halad a gazdasági és politikai egység utján, mint azt előre kitervezték. Kommunista szaknyelven: túlteljesítik a normát. Pedig nincs is korbács, amely terelje a nyugateurópai országokat. De a szellemileg nagyon is érzékeny európaiak nem elégesznek meg már az elméletekkel, hanem a tettek síkján mozognak, főleg, mert az összefogás nagy áldásait nap mint nap érzik. (Folyt, a 4-ik oldalon) Edward J. Pattén kongresszusi képviselőnek pályázik EDWARD J. PATTEN Edward J. Patten perth amboyi ügyvéd, Meyner kormányzó kormányának volt “államtitkára,” volt Middlesex megyei főjegyző és Perth Amboy-i polgármester bejelentette, hogy a felállítandó 15-ik kongresszusi kerületnek, Middlesex megyének washingtoni képviselői pozíciójára pályázik. Mint ismeretes, erre a kongresszusi képviselőségre annakidején George Otlowski megyei Freeholder, lengyel lapkiadó jelentette be elsőnek, hogy pályázni fog. A megyei demokrata vezérek január első napjaiban öszszeültek, hogy az idei demokrata jelöltek listáját összeállítsák, de végleges eredményre nem jutottak egyik állás tekintetében sem. így a kongresszusi képviselői pozíció, illetve jelöltség tekintetében sincs még a párt főembereinek hivalatos döntése, habár most már nemcsak Pattén és Otlowski, de több más jelölt is van erre a jelöltségre az előválaszra, köztük Jamison megyei sheriff is. Úgy halljuk, hogy Jamison lemond Patten javára. A Middlesex, megyei Freeholder állásokra (valószínűleg 3 ilyen üresedést kell majd betölteni az őszi választáson) a pártnak még nincsenek hivatalos jelöltjei, habár ezekre a pozíciókra is számos jelölt-jelölt van már. (Lapunk szerkesztőjének, Diénes Lászlónak jelölése mellett a magyarság köreiből számos komoly megnyilatkozás történt már eddig is a megyében s a magyar demokrata körök formális indorzálása is több helyről várható, ami azután eldöntheti, hogy jelöli-e őt hivatalosan a párt, vagy pádig mint független demokrata fog az előválasztáson jelöltséget kérni a szavazóktól. Ez utóbbi tekintetében azonban még ő maga sem döntött véglegesen.) EGY FALUSI TÖRTÉNET: “GENEDI POSTÁJA” (FEC) Az Uj írás, a fiatal magyarországi i r ó n e mzedék tavaly megindított folyóirata, a fenti címmel riportot közöl egy falusi szövetkezet életéből s a tagokkal folytatott beszélgetésekről. — Úgy mondja itt mindenki, szétm,együnk. Ahogy 53-ban, meg 56-ban szétmentek. Mi akkor nem voltunk még bent — teszi hozzá magyarázólag. — S miért mennének szét? A nagy házban egyedül vagyunk, Veronika mégis suttogóra fogja a hangját: — Hroscsov megígérte Génedinek, amikor találkoztak. Genedi csak igy volt hajlandó találkozni vele. — Ezt meg honnan tudja? — írás is van róla. Mindenkinek kiosztották nálunk. Azt az írást egyenesen az amerikai követnek kell küldeni. .— Hol az az Írás? — Az uramnál. — S mi van benne? — Azt én nem tudhatom. Az uram töltötte ki. Megvárom András bácsit. Az öreg röstelkedés nélkül húz elő kabátja zsebéből egy összehajtott kérdőivet. Azonnal ráismerek. A gödöllői Agráregyetem marxista tanszékének fiatal munkatársa állította össze a kérdéseket, igy akart tájékozódni a parasztság hangulatáról. Volt itt, a másik szövetkezetben, háromhónapos gazdasági munkán egy kiváló kolléga, vele küldte le. A kolléga össze is szedte az iveket — de ugylátszik, néhány mégis elkallódott. Olvasom az első kérdést: Miért lépett be a szövetkezetbe? — András bácsi válasza: Mert mindenki belépett. — A második kérdés: Hogy élt azelőtt? — Hat holdon gazdálkodtam, Müfogak a teheneknek Colombiában egy fogtechnikus hirdetést tett közzé, amelyben azt állítja, hogy az általa készített müfogakkal a tehenek életkora tiz évvel meghosszabbítható és tej elése jóval fokozható. A tehén a müfogakkal jobban tud rágni és kérődzni, hirdeti a fogtechnikus, aki saját tehenén próbálta ki az eredményt, ami meglepő volt. két tehenem volt, két lovam. Házam is van. András bácsi még vagy tiz kérdésre válaszolt röviden, de az utolsó kérdésre teleirta a papír alját. Ez a kérdés igy hangzott: Hogyan képzeli el élete alakulását? — András bácsi gazdálkodási tapasztalatidra hivatkozz* kifejtette, a földet nem tavasszal, de már ősszel fel kell szántani, mélyszántással és az állatállományt jobban keli gondozni, ha azt akarja a tagság, hogy már jövőre többet osszanak 40 forintnál egy munkaegységre. — Együtt csinálták Veronika nénivel? — mutatok a válaszra. — Már hogy csináltuk volna. Nem tud írást . . . Forgatom a kérdőivet, átteszem egyik kezemből a másikba. Csak megkérdem: — És az amerikai követségre kell küldeni? — Oda. Mindenki azt mondja, még Nagy sógor is. — Mások is kitöltötték? — Sokan. — S mind ezt válaszolták? —- Ugyan! Titkosan töltötte ki mindenki, csak az utolsó kérdésre irtunk egyforma választ, mert abban niár megegyeztünk. Visszaadnám a kérdőivet, de András bácsi nem veszi át. — Ha megkérhetném az elvtársat, hogy elküldje. Megírtam én a címet, csak nem tudom, hova küldjem. Ha eljuttatná. Nézem a külső lapot, rajta a cim: Genedi Elnöknek, Budapest, Amerikai Követség. Hát persze, hogy eljuttatom. Már miért ne?-K (Az Uj írás riportere elfelejtette kellőképen kommentálni a fenti intervjut, illetve a Kennedy elnökhöz szánt magyarországi beadványokat. Pedig jaj de igazában benne van ebben a “falusi történetben” szegény magyarországi testvéreinek minden vágya, reménykedése, bizodalma! Aki tud olvasni a szavak és sorok között, aki ismeri a magyar ember észjárását, az azonnal látja, mi forog a fejükben ezeknek az egyszerű magyar gazdaembereknek. De nemcsak nekik, hanem a rab-ország lakói 95 százalékának is! — Szerk.) A Pápa kiközösítette Castrot XXIII. János Pápa rendelettel kiközösítette Fidel Castrot, Cuba kommunista diktátorát a római katolikus egyházból. A pápai döntés jelentősége abban áll, hogy Kuba népe csaknem teljesen katolikus és a tömegek ma is a római katolikus Egyház irányítása alatt állnak. így tehát joggal hihető, hogy a Pápa döntése siettetni fogja és elő fogja segíteni Gastro csúfos bukását. Választások 1962-ben Ebben az évben az Egyesült Államok 50 államának 100 szenátora közül 37-nek az állásra kerül betöltésre. A washingtoni képviselőházat teljesen újból választjuk és 35 uj kormányzót is fog választani az ország népe, illetve 35 állam népe. 1962 nem elnökválasztó év ügyan, de az idei választásoknak mégis nagy jelentősége lesz! Fűtött keztyü Angliában egy szakmai gyűlésen bemutattak a villannyal füthető alsónemüt és keztyüt. A bemutatott újdonságok nem kísérleti stádiumban vannak, hanem azokat már gyártják is és az angol pilóták, tengerészek és sarkkutatók már használják is. Használatuk bizonyára alkalmas lesz rendőröknek, postásoknak és általában mindazoknak, akik hideg téli időben sokáig vannak a szabadban. A füthető keztyü és alsónemü kisméretű batériákkal volt megoldható, de hogy menynyiben lesz praktikus, azt csak a gyakorlati használat fogja megmondani. A nátha gyógyszere Salysbury angol városkában, egy biológiai laboratóriumban évekig tartó kísérletezés után a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a közönséges náthát nem egy, de több fajta virus okozza. És a kísérletezők, sokezer próba után előállították a nátha gyógyszerét. Dr. Alec Isaccs londoni orvos a nátha állítólagos gyógyszerének a feltalálója; az Interferon nevű uj gyógyszer az álomkór ellen is hatásos, mondja a jelentés. Kíváncsian várjuk! 1961-ben ünnepelte a nyugati műveltségű emberiség Liszt Ferenc születésének 150- ik évfordulóját, ünnepségek egész sorát rendezték emlékének tiszteletére. 1811-1886: olyan élet határkövi ezek az évszámok, amilyenhez hasonló egy sincs a zene történetében. Olyan karrieré, amely páratlan. Ez az élet egyetlen nagy diadalmenet. Diadalmenet, amely hat évtizeden át tartott. Doborjánban kezdődött, a tiszttartói lakban s átvonult Sopronon, Bécsen, Pesten, Párison, Weimáron, Rómán, de Angliát és Oroszországot is utbaejtette, az egész müveit Európát s Bayreuthban ért véget. Véget ért? Nem. Ma is tart még. Ma is tapsol a világ a “hangok nagy tanárjának.” Amerre a menet vonult, Európa legjobbpjai álltak sorfalat. Ki tudná felsorolni a grófokat és hercegeket, akik babért és aranyat szórtak a művész lába elé? Nincs helyünk rá, hogy minden kis herceget felsoroljunk, de a királyok között ott találjuk magát Beethovent is, továbbá Paganinit, Chopint, Musset-et, Berliozt és Wagnert, Vörösmartyt, Széchenyit, Apponyi Albertet, I. Ferenc Józsefet, IX. Piust, II. Lajost — nem! a királyokat sincs hely felsorolni. Kit ünnepeltek? Ki volt Liszt Ferenc? A kortársak ilyen szavakkal emlékeznek meg róla: lovag, hős, fejedelem, szuverén, démon, varázsló. Az volt, valóban. Csodalény. A zongora legnagyobb művésze. A legnagyobb? “Le seul” — mondták Párisban. Az egyetlen! A zongora Paganinije. Páratlanul termékeny zeneszerző. Müveinek száma meghaladja az 1,200-at. De ez a szám jelentéktelen semmiség a müvek súlyához képest. Az uj zene egyik őse ő. Európa tanítómestere. Tanítványainak száma 500-nál is több. Tanított zongorát, hegedűt, csellót, orgonát és hárfát; éneket, vezénylést, zeneszerzést és irásmiivészetet. De még ennél is többet: idealizmust tanított, a leghatásosabb pedagógiai eszközzel, személyes példaadással. egy életen keresztül! Bátorságra és szerénységre, nagylelkűségre, á 1 d ozatkészségre, önzetlenségre nevelt nemzedékeket. “Le génié oblige”: a lángész kötelez, hirdette, de nem szavakkal, cselekedetekkel ! Egymaga többet segített munkával és pénzzel, mint akármelyik korabeli uralkodó. S mások számára tört utat. Hol lenne Wagner Richard nélküle? Egész életében másokért verekedett. Költőtársaiért, Berliozért, Chopinért, Corneliusért s amikor figyelmeztették, hogy mennyire merített Wagner az ő müveiből, szerényen igy felelt: “így legalább fennmarad, amit írtam.” Filozófus volt, iró, kritikus, nemcsak zeneköltő, zongoraművész, tanítómester. Lángész volt és világfi, pedig csak ember akart lenni, mert meggyőződése szerint, “jelentékeny embernek kell lenni ahhoz, hogy jóravaló muzsikus válhasson valakiből.” Magyar volt. Életének javarészét külföldön töltötte. A nyelve nem volt magyar, de magyar volt a vére. Mindent elsöprő temperamentuma . . . szilajsága, lendülete, önérzete, eleganciája. Magyar volt a szertelensége, utol érhetetlen gavallériája. Mindig magyarnak vallotta magát; töménytelen pénzt küldött ínséges testvéreinek; mindent megtett Magyarországért, amit tehetett; a magyar zenei kultúrának úgyszólván minden intézménye összeforrott a nevével. Európa népszerűsége nagyobb, mint volt Hunyadi Jánosé, Rákóczié, Kossuthé vagy Petőfié. Elmondhatjuk róla, hogy mind a mai napig ő a leghíresebb magyar. A szabadság korának fia volt. Forradalmár a fejedelmi udvarokban is. Az ő és kortársai szemében a szellem és tudás jelentette a rangot és a szabadság a boldogságot. Tiszteletet, megbecsülést követelt az egyéniségnek és megvetéssel fordult el a zsarnokoktól. Zenéjében a kor uralkodó, vezérlő eszméi tükröződnek, ő lelkes apostola volt ezeknek az eszméknek. Kortárs, figyelj a költő szavára, amely idők távolából érkezik! Erezd át és légy büszke arra, hogy Liszt fajtánk egyik csillaga. (Chicago és Környéke) H0LD-LÖVEG Jövő hétfőn, január 22-én Amerika kilövi első olyan holdlövegét, amelyben televíziós leadókészülék lesz és közvetlen képeket fog visszaküldeni földünkre. A löveg 66 óra alatt teszi majd meg az utat a holdba (ha sikeres lesz). Törökország amerikai segélyt kér Inonii török miniszterelnök tanácskozásokat tartott Amerika ankarai követével, melynek során kifejezte azon kívánságát, hogy Törökország 200 millió dollár értékű gazdasági segítséget szeretne kapni Amerikától. “Perth Ámboy Days” A jövő héten, január 25, 26 és 27-én, csütörtökön, pénteken és szombaton lesznek Perth Amboyban a szokásos éveleji vásári napok. Ezeken a napokon a Perth Amboy Chamber of Commerce Retail Divisionhoz tartozó összes üzletekben mélyen leszállított áron vehetünk meg mindent. Készüljünk fel tehát ezekre az olcsósági napokra Perth Amboyban!
