Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-11 / 2. szám

Beolvadt lap; “PASSAIC ÉS VIDÉKE” J OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC i. AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. JANUÁR 11 Vörös Kina segítségére sietnek sorjában Amerika szö­vetségesei. A pekingi kormány­nak nem ad élelmet a Szovjet­unió s igy a behemót ország, amelynek lakossága szakadat­lanul az éhínséggel küzd, kény­telen gabonát, lisztet a Nyu­gattól, a gyűlölt Nyugattól vásárolni. A legérdekesebb, hogy a Nyugat — Amerika ki­vételével — tálcán kínálja Pe­­kingnek a földi javakat s ez­zel megmenti Maoékat az esetleges bukástól. Elvégre 600 millió éhező ember aligha tö­rődne sokat a kommunista fe­gyelemmel. Franciaország egymillió ton­na lisztet ad Vörös Kínának, Anglia olajat, gépeket és szál­lítási eszközöket bocsát ren­delkezésre, Kanada hat millió tonna gabonát adott el Peking­­nek, Ausztrália két és fél millió tonnát, Nyugatnémetország és Argentina szintén benne van a lisztüzletben, Japán pedig mindent kínál Vörös Kínának megvételre. Anglia úgy okoskodik, hogy segíteni kell Vörös Kínának, hogy minél kisebb legyen a függő viszony közte és’ a Szov­jetunió közt. Eléggé sántít az okoskodás, mert a kommunista kutyából kapitalista szalonna úgysem lesz. Az igazság az, hogy Anglia és a többi is mohón ragadja meg az alkalmat, hogy keres­kedhessenek, akár a sánta ör­döggel is. Azt csinálják, amivel általában Amerikát szokták vá­dolni. A közös stratégia az, ami a nyugati világban hi­ányzik. Ez a közös stratégia katonai vonatkozásban — sok súrlódással ugyan — eldöcög valahogy, de politikai és gaz­dasági síkon teljesen hiányzik, ami katasztrofális lehet. Illet­ve a hideg háború megnyerésé­hez nem vezethet. Ez a hideg háború pedig pontosan olyan komoly, mint a forró változata: ha nincs központi vezetés, csak elveszteni lehet. Különös, hogy Amerika kép­telen rákényszeríteni akaratát a nyugati világra, jóllehet Wa­shington vezetőszerepét általá­ban, ha néha dörmögve is, el­ismerik. Úgy látszik, hogy néhány közmondás örök értékű marad, hiába változnak az idők, a szo­kások és politikai hitvallások, így például, örök értékű ez is: A pénznek nincs szaga. A kommunisták kíméletének más példájával is szolgálha­tunk ----napjaink eseményeit böngészve. A dominikai kor­mány ellen csataláncba lehe­tett sorakoztatni a latiname­rikai országokat, amig a jobb­oldali Trujillo volt hatalmon. A Trujillo-családnak pusztulni kellett — ezt a sorsot érdemel­te, — mert a latinamerikai or­szágok, az Egyesült Államok vezetésével tartották magukat az adott szóhoz és nem keres­kedtek Dominikával. Az Egyesült Államok azt hitte, hogy a másik, a vörös diktátor ellen is fel tudja so­rakoztatni a latinamerikai or­szágokat, gazdasági zár alá he­lyezve Kubát. De lám, ez már nem megy. Castro, a baloldali diktátor megússza az egészet, mert — az Egyesült Államok kivételével ■— minden más amerikai ország kereskedik Kubával. Amerika kér, fenye­get, semmi sem használ; a la­tinamerikai országok ügyesen kibújnak, nem hajlandók kö­zösen szorítani a hurkot Castro nyaka köré. Cinkosság, vagy tájékozat­lanság? Brazília mostanáig a nyugati világgal szavazott, valahány­szor az ENSz-ben előfordult a magyar ügy. Legutóbb Brazília delegátusa nem ítélte el a Szov­­j etuniót. Tehát a legnagyobb délame­rikai ország kormánya nyíltan is a Szovjetunió cinkosává sze­gődött. Ébredünk még más csodákra is ... ? A “Nemzetőr” kiadóját megölték Nagy megdöbbenéssel olvas­tuk a németországi lapok je­lentéséből, hogy Gyümölcsfal­vi Imre menekült magyar poli­tikust., a Szabadságharcos Szö­vetség müncheni főtitkárát, a “Nemzetőr” c. magyar újság kiadóját, Tollas Tibor szer­kesztő legközvetlenebb mun­katársát Münchenben, a Sza­bad Európa Rádió épülete előtt, az úgynevezett Angol Kertben átlőtt fejjel holtan találták. Saját pisztolya mellette fe­küdt a pádon. A müncheni rendőrség ön­­gyilkosságot sejt, de az ottani magyar emigránsok jelentése szerint Gyümölcsfalvai rende­zett anyagi körülmények kö­zött élt, soha nem volt anyagi zavarban. Előző estéjét egy moziban töltötte. A 30 éves fi­atal magyar politikus Sopron­ból származott és a kommunis­ta bíróságok 10 évi börtönbün­tetéséből szabadította ki az 56-os forradalom. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A UN pénzügyi válsága Az Egyesült Nemzetek Szö­vetsége óriási anyagi nehézsé­gekkel küzd. Jelenlegi defi­citje 104 millió dollár. A U. N. General Assembly most úgy döntött, hogy felhatalmazza a főtitkárát, U Thant, 200 millió dollár értékű kölcsönkötvény kibocsátására. Kennedy elnök felhatalmazást fog kérni az Egyesült Államok Kongresz­­szusától arra, hogy Amerika vásároljon 100 millió dollár ér­tékű UN kölcsönkötvényt. -De ab elnök tervének máris sok ellenzője van a Kongresszus­ban. Uj Szovjet követ A Szovjet visszahívta Mik­hail Menshikov washingtoni követét és hélyére Anatoly Dobrynint, egyik vezető diplo­matáját nevezte ki. Dobrynin mindössze 42 éves, több éven át a washingtoni kö­vetség tanácsosa, legutóbb pe­dig Moszkvában az amerikai osztály vezetője volt. Nyugtával dicsérd a napol, Előfizetési nyugtával — a lapot! VAN-E NYOMOR MAGYARORSZÁGON? (FEC) Az “Uj írás” c. iro­dalmi hetilap hozzászólást kö­zöl egy vitaindító cikkhez a fenti tárgyban. A cikkíró “elő­legezi” a választ és azt állítja, hogy nincs. Ugyanakkor azon­ban igy folytatja: “Foglalkozásomnál fogva — ifjúsági felügyelő vagyok — naponta járom az erzsébeti (Pesterzsébet) utcákat s ott elsősorban a nyomor barakk­jait . . . Látható, hogy ami ha kevés is, még igy is túl sok. Amire fel kell figyelni, amit hamarabb kell orvosolni, mint a ‘televíziók és a magánautók átkos következményeit.’ Nézem a k ö r n y ezettanulmányokat: iszákos veri a családját, pince­lakók lakást kérnek, öregem­ber segélyt kér, egy idegbeteg családja éhezik, 11 gyermek anyja sürgős segítséget kér. Olvasom, olvasom a környe­zettanulmányokat s rendsze­rint próbálom a nyomor okait: Anyagi: az elmúlt rendszer különböző anyagi természetű maradványai, a még ma is sú­lyos lakásínség, a sokgyerme­­kesség. Erkölcsi: iszákosság, bűnö­zés, szexuális nyomor, a cigá­nyok “önkéntes” nyomora, korrupció, a visszaélések bizo­nyos hatásai, stb. Patologikus: elmebaj, deli­rium tremens és egyéb beteges jelenségek. A lakáskérdés talán a legsú­lyosabb. Láttam pincelakáso­kat, hol a gyermekek úgy fa­kadnak, mint a fény nélkül vi­rágzó sápkóros rózsák, felvo­nulási épületeket, melyekben az alvók párája dérré változik télen a vaságyakon, 12 em­bert láttam egymás hegyén-há­­tán szorongani egy lyukban, mint a burgonyavermekben. Keresem az okát: mindenek­előtt a háború, a múlt rendszer nyomora, a rendkívüli szapora­­ság az 50-es években (az u. n. ‘Newsmaker of ’fir Az Associated Press kötelé­kébe tartozó újságok szerkesz­tői és rádió állomásai John F. Kennedyt, az Egyesült Álla­mok elnökét “Newsmaker of 1961”-nek választották meg, most már egymásután másod­szor — nagy többséggel a szov­jet miniszterelnökkel, Krus­­vel szemben. A hírszolgálati iroda össze­gezi Kennedy elnök 1961-es ténykedéseit: 1. Beiktatták, mint az Egye­sült Államok legfiatalabb elnö­két, mint az első római katoli­kus elnököt és az első demokra­tát a Fehér Házban 8 év után. 2. Nem hivatalos tárgyalá­sokat folytatott Kruscsev szov­jet miniszterelnökkel. 3. Magáévá teszi a világ leg­nehezebb problémáit, megtold­va a polgári jogok, művelődés, egészség, biztonság és a világ­­politika kérdéseivel. Kruscseven kívül még az alábbiakat sorolja fel az Asso­ciated Press, mint az 1961-es esztendőt formáló személye­ket: Vallás, Dr. Eugene Car­­son Blake; ipar és kereskede­lem, George Romney; munka, James Hoff a; irodalom, a nemrég elhunyt Ernest He­mingway; szórakoztatás, New­ton Minow; sport, Roger Ma­ris és az év asszonya, Jackie Kennedy. ‘Rátkó gyerekek’) a vidékről felözönlők tízezrei a fölösleges, túlzott centralizálás miatt és újból: az ellenforradalom alatt összedőlt házak s ilyen súlyos lakásviszonyok között a sok­gyermekes családok. Még min­dig a babona, az ostobaság, a férfiak kíméletlensége s a mag­­zatelhajtási tilalom ráaadá­­sul.” KÉTÉVI BÖRTÖN LEVÉL­CSEMPÉSZÉSÉRT A Zalai Hírlap egyik cikke beszámol arról, hogy egy 27 éves Kiss Jenő fiatalembert két évre, illetve 26 hónapi bör­tönre ítéltek, mert megkísérelt egy levelet Kanadában élő ba­rátjának kicsempészni, mely­ben azt irta, hogy “Magyaror­szág sárba van tiporva a kom­munista uralom alatt.” (Érde­kes ezzel kapcsolatban meg­említeni, hogy Amerikában a kommunisták azt hazudhatják össze erről az országról, kor­mányról, stb., amit nekik tet­szik, ki is nyomathatják ha­zugságaikat s mégsem görbül még a hajuk szála se ezért . . . Magyarországon pedig, ha va­laki meg meri írni az igazat, börtönnel sújtják, még akkor is, ha magánlevélben írja le né­zetét és gondoljj^Jf valaki. ■— Szerk.) KÉSZÜL AZ “EGRI CSIL­LAGOK” SZÍNES FILMJE A budapesti Hunnia film­gyár megkezdte Gárdonyi Gé­za “Egri csillagok” c. hires tör­ténelmi regényének filmezé­sét. A film két részből fog áll­ni, színes “Cinemascope” rend­szerrel készül és Fábry Zoltán lesz a rendezője. (Reméljük, hogy kommunista propaganda­mentes lesz és mi is élvezhetjük majd az uj magyar színes fil­met itt Amerikában!) UJ HID A Magyarország és Jugo­szlávia között országhatárt ké­pező Mura folyón, Letenye és Goricsány között, közös állam­közi megállapodással hidat építettek s azt a közelmúltban adták át a forgalomnak. Az uj hiddal 400 kilométerrel rö­vidült meg az útvonal Buda­pest és Fiume között. (De ki fog, kit engednek majd ezen az -útvonalon utazgatni ?) AJÁNDÉKCSOMAGOK — KÜLFÖLDRE A budapesti rádió híradása szerint a nagy karácsonyi cso­mag-forgalom már októberben megkezdődött s ennek során mintegy 50,000 ajándékcso­mag ment külföldre, főleg az Egyesült Államokba, Kanadá­ba, Svájcba és a Szovjetbe. A legkedveltebb ajándékok a népművészeti tárgyak voltak — mondja a pesti rádió. (Per­sze az egész csak propaganda és mintegy ellensúlyozása akar lenni annak a még ma is fenál­­ló helyzetnek, hogy a világ minden részéből ömlik Ma­gyarországra a szegény, sok mindent nélkülöző rokonokhoz és családtagokhoz az IKKA ut­ján küldött rendelések és posta utján küldött csomag tömkele­gé a “szegény, sajnálnivaló” külföldre menekült magya­roktól.) Magasabb Social Security dijak Január elsejétől kezdve va­lamivel magasabb Social Secu­rity illetékeket kell befizetni. Kilenc év alatt ez a hatodik emelkedés a törvény értelmé­ben. Akiknek keresetük 4,800 dollár, vagy több volt, 1962- ben összesen $1504 fognak fi­zetni Social Secufityre, ha nem önállóak, hanem alkalmazás­ban vannak. Tavaly a Social Cecurity levonások 4,888 dol­lárnál csak $1444 tettek ki, 1953-ban pedig csak $564. Azon alkalmazottak illetékei, akik 4,800 dollárt keresnek évente, 1963-ban $174, majd 1966-ban $198 és 1968-ban $222 lesz. Az illeték három százalék volt, amelyet úgy az alkalma­zottak, mint a munkaadó fizet­tek. Január elsején 3 1/8 szá­­zalékre emelkedett a kereset $4,800 dollárig terjedő része. Az önálló foglalkozásúak (“önmaguknál a 1 k a 1 mazot­­tak”) eddig 4 és fél százalékot fizettek és január elsejétől kezdve 4 11/16-od százalékot fognak fizetni. Az 1961-re vo­natkozó és 1962 április 15-én esedékes jövedelmi adónál a Social Security illetéket még 4 és fél százalékos alapon kell befizetni. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen <i mi lapunkban! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. KIESETT A VONÓ A KEZÜKBŐL... Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Az év vége, illetve az uj év eleje kétszeres szomorúságot, bánatot hozott nekünk, ameri­kai magyaroknak, akik szá­­montartjuk magyar értékein­ket. December utolsó napjai­ban meghalt New Yorkban Pó­­csi József cigányprímás, az egykori hires Rajkó-zenekar gyermek-prímása, aki a har­mincas években az európai fő­városokat végigturnézó rajkók­kal aratta a magyar cigányze­ne babérait. Pócsi József az ’56-os ma­gyar szabadságharc menekült­jeként érkezett 1957 elején Amerikába és itt a Camp Kh­merben a mi Magyar Szövetsé­gi irodánk intézte első elhe­lyezkedésének ügyét, bandájá­val együtt. Mulatós és mulatta­tó cigányprímás volt, mestere a hegedűnek, ismerője és ügyes előadója minden valamirevaló magyar dallamnak. Akik csak ismertük őt, mindnyájan meg­rendüléssel, szomorúsággal fo­gadtuk hirtelen halálának hí­rét. Január első napjaiban aztán jött a másik megrendítő hir az ország másik végéből, Califor­­niából: 61 éves korában, sziv­­szélhüdés következtében hirte­len meghalt ott Kerékjártó Du­ci, a világhírű magyar hegedű­művész, az amerikai magyar­ság egyik régi, dédelgetett ked­vence. Kerékjártó Duci a tu­­rócmegyei Ruttkán született 1900 december 27-én. Alig 5 éves korában már mestere volt a hegedűnek s mint “csoda­gyerek,” akkor adta első kon­certjét Budapesten. Sikere csak Mozartéval hasonlítható össze, aki zenei karrierjét szin­tén ilyen fiatalon kezdte s aki örökké eszményképe is maradt Ducinak. Mint gyermekmü­­vész, végighangversenyezte egész Európát, királyoknak, fejedelmeknek játszott, Fe­renc Józsefnek épugy, mint a magyar nóta szerelmesének, Erzsébet királynénak és az ak­OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Szeretettel kérjük városunktól távolabbi vidékeken élő előfizetőinket, hogyha lejárt előfizetésük, küldjék be a lapért a 4 dollárt. Nem muszáj postai Money Ordert vá­sárolni, betehetik a pénzt a borítékba egyszerűen, nem vesz el. (Még eddig sohasem veszett el egyetlen boríték­ban küldött dollár sem!) Trentoni Függetlenség c. lapunk előfizetőit arra kér­jük, hogy csütörtöki napon telefonáljanak a nyomdába (OWen 5-6087), kérjék a telefonhoz a szerkesztőt s mond­ják meg, mikor mehetünk ki az előfizetésért azon a napon. Aki pedig személyesen behozza a pénzt bármelyik CSÜ­TÖRTÖKI NAPON, délután 5-ig átvesszük azt a 681 S. Broad St. alatti nyomdában. Perth Amboy-i Híradónk előfizetéséért Nagy Tibor megbízottunk személyesen megy a házakhoz a városban és környékén. Ha telefonon, vagy postakártyán értesítést kapunk, hogy melyik időpontban jöjjön a házhoz, ezzel megkönnyítik olvasóink munkánkat. Passaic-i Szabad Sajtó c. lapunk megbízottja Dr. Kormann Frigyes, aki már hosszú évek óta pontosan látja el feladatát s intézi az előfizetések kollektálását. Cime: 215 Third St., Passaic. Tel. PR 3-9578. New Brunswick-i Magyar Hírnökünk előfizetéséért a városban irodakisasszonyunk, Mrs. Köpetzi Botz megy személyesen a házakhoz. Telefonhívással az ő munkája is megkönnyíthető, mert tudni fogja, hová mikor menjen. (Tel. CH 9-3791.) Más városokban lakó előfizetőink leg­helyesebb, ha postán küldik be a pénzt a lapért, amint azt fent irtuk. Kívánatra mindenkinek nyugtát küldünk visz­­sza, aki postán küldte be előfizetését. Bárkinek, aki egy uj előfizetőt küld be, az évi ^-dol­láros előfizetési összegből 1 dollárt szívesen elengedünk. Ha valaki címeket küld be, olyanokét, akiknek még nem jár a lap, szívesen küldünk mutatványszámokat s ha meg­tetszik lapunk, csak attól az időtől kezdve számítjuk az előfizetést, amikor az összeget beküldte érte. A cim be­küldőjének pedig az 1 dolláros kedvezményt saját előfi­zetési dijába beszámítjuk. kori Európa többi uralkodói­nak. 1920-ban jött előszpr Amerikába s itt, New Yorkban, a Carnegie Hallban adott kon­certje után a világ legnagyobb hegedűművészei között emle­gették. Hollywoodban számos filmben kapott jó szerepet és több ízben koncertmester volt a Universal filmstúdiónak. Éve­ken át járta Amerikát varázs­­hegedűjével s főleg az ameri­kai egyetemi ifjúságnak volt felkapott kedvence, sokakkal megkedvelteivé a magyar mu­zsikát is. 1953-54-ben Koreá­ban játszott az amerikai had­sereg katonáinak, majd Japán­ban tartott koncertet, 55-ben pedig Alaskában szórakoztat­ta katonáinkat. (1940-ben Perth Amboy-i Híradónk 20 éves jubileumi ünnepélyének volt vendégművésze, aki meg­hívásunkra a New York-i he­gyekből lejött erre a napra, hogy vidékünk magyarságával is megcsodáltassa művészetét.) Kerékjártó Duci elmúlásával az amerikai magyarság egy nagy értéke szállott sírba. 88 éves édesanyja (akinek egyet­len fia volt), valamint felesé­ge, sz. Kuntz Margit (akivel 1944-ben kötött háazsságot St. Louisban), fia Gyula, nővérei és más rokonsága és az egész világ magyarsága gyászolja elhunytát. M . . . Mit hoz még számunkra az uj esztendő, kit fogunk el­veszíteni . . . nem tudjuk . . . Tavaly Révész Kálmánunk el­vesztésével kezdtük az évet . . . az idén ilyen gyásszal . . . s vájjon értékeink közül kit szólít még magához az Ur eb­ben az évben? Pusztulunk, ve­szünk . . . apad a száma a “ré­gieknek” . . . s ahelyett, hogy népszámlálást csinálnánk ma­gunk között s számbavennénk megbecsülendő értékeinket . . . ócsároljuk, szapuljuk egymást: valósággal gyilkoljuk önma­gunkat s amerikai magyar éle­tünket! És nincs senki, aki férfiasán, igaz magyar érzéstől áthatva megálljt kiáltana, hogy eddig s ne tovább! Nincs, aki ellent­mondást nem tűrő hangon oda­mondhatná: magyarok, testvé­rek, fogjunk össze végre, be­csüljük meg egymást, szeres­sük egymást, mert ha nem, torzsalkodásainkért nagyon megver mindnyájunkat az Is­ten ! Ecumenical Council Világ-tanács XXIII. János pápa kará­csony napján kiadott levelében az 1962-ik évre hívta össze Ró­mába a világ római katoliku­sainak tanácsát. A tanácskozás megnyitásá­nak időpontját később hirdetik ki. A latin nyelvű enciklika “Humane Salutis” szavakkal kezdődik (Az “ecumenical” latin szó és “világegységet” jelent.) A világtanács egy évig tart s azon 3,000 egyházközségi kép­viselő vesz részt, valamint bí­borosok, pátriárkák, érsekek, püspökök, papok és vallásos szervezetek fejei. A pápa meg fogja hívni a nagyobb keresztény (protes­táns) egyházakat is, hogy küldjenek megfigyelőket a ta­nács gyűléseire.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom