Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-11-08 / 45. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. NOVEMBER 8 A “diplomáciai nyelv” és az emberek igazi gondolko­zásmódja és beszédmodora kö­zött hogy mennyire nagy kü­lönbség van, annak kidombo­­ritására itt közöljük magyar fordításban azt a “beszélge­tést,” illetve levélváltást, ami Kennedy elnökünk és Kruscsev között folyt le a kubai krízis legforróbb, valósággal “világ­rengető” napjaiban. Mint ismeretes, október 27- én Kruscsev, közvetítő felhasz­nálásával alkudozást ajánlott fel Amerikával, amit elnökünk nagyon találóan “lókupeci al­kudozásnak” nevezett. Vagy­is: hogy a Szovjet leszereli a kubai kilövő-bázisokat, ha az Egyesült Államok ugyanezt te­szi a törökországi NATO bázi­sokon. Kennedy nem késleke­dett a válasszal: bármilyen tárgyalás és alkudozás felesle­ges; amig Kubában le nem szerelik a kilövő-telepeket és haza nem szállítják a Szovjet­be az atom-lövegeket és bom­bázó-repülőgépeket és be nem szüntetik a' támadójellegü ha­­diszállitmányok ideküldését, addig tárgyalásról szó sem le­het. Kruscsev sem vesztegette az időt (minden perc, minden pillanat végzetessé válhatott volna azokban az órákban!) : beleegyezett abba, hogy UN ellenőrzés mellett leszerelteti a kubai orosz építményeket, stb. Ugyanekkor Kennedy el­nökünk hajlandónak mutatko­zott a kubai tengeri veszteg­zárt feloldani s egyben biztosí­tani a Szovjetet arról, hogy Kubát se mi, se más amerikai ország nem fogja megszállni. Október 28-án, vasárnap Kruscsev kijelentette, hogy a “világbéke érdekében” máris kiadta a parancsot a kubai bá­zis, illetve a távbombák és ki­lövőhelyeik azonnali leszerelé­sére, ládákba csomagolására és a Szovjetbe való visszaszállí­tására. (Légi-fényképészeink a héten már jelentették is, hogy a legújabban felvett képek bi­zonysága szerint ez meg is tör­tént, a telepekről sok minden eltűnt, habár egyes épületek még ott állnak.) Kennedy el­nökünk pedig “államférfiuhoz méltó cselekedetnek” minősí­tette a szovjet diktátor dönté­sét ebben az ügyben. Kruscsev “magá nlevele” Kennedy elnökünkhöz: “Nagyon megértem Elnök Ur és az amerikai népnek a kubai misszilek feletti aggo­dalmát, — irta Kruscsev sze­mélyes levelében — azok a misszilek, amelyeknek támadó hadászati jelleget minősített Elnök Ur, tényleg félelmetes fegyverek. Ezt ön is, Elnök Ur, én is jól tudjuk. Hogy a veszedelmes konfliktusnak vé­get vessünk és igy az amerikai és az orosz nép és minden nép békevágyának ügyét szolgál­juk, elrendeltem, hogy a kubai rakétainstallációkat a z o nnali hatállyal beszüntessék, illetve leszereljék, ládákba rakják és visszahajózzák a Szovjetunió­ba.” Kennedy hasonló túlzott ud­variasságu válasza: “Szívesen fogadom Minisz­terelnök Urnák a kubai táv­bombáknak a UN felügyelete mellett történő leszerelését és azoknak a Szovjetunióba való visszaszállítását illető határo­zatát — irta Kennedy elnök Kruscsevhez intézett válaszle­velében — igy, a UN főtitkár közvetítésével biztosíthatjuk a karib tengermellék békéjét, őszintén remélem, hogy a ku­bai krízis múltán figyelmünket az általános leszerelés ügyére irányíthatjuk, ami által tovább enyhülhet a világkrizis. Ez vo­natkozik a NATO és a Varsói Paktum közötti viszonyra is.” Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági gyűlése Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi Vezetősége és Igaz­gatósága rendes őszi közgyűlést 1962 november 14-én, szerdán délelőtt 11 órai kezdettel tartja Pittsburghban, a Wm. Penn Fra­­ternális Egyesült székházának tanácstermében, melyet e célra az egyesület vezetősége felaján­lott a Szövetségnek. Ezen a gyűlésen fogják meg­választani az Igazgatóság elnö­két. Esedékes ezenkívül a köz­ponti titkári állással és a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos o­­lyan ügyek megtárgyalása, me­lyek az Igazgatóságra tartoznak. Amerikai magyar életünkben “szervezetileg” soha ilyen szét­esetten, ilyen tanácstalanul nem álltunk, mint manapság, amikor pedig a legnagyobb szükség len­ne egységünkre, egyetértésre közöttünk. A kommunisták és el­lenségeink, természetesen, igye­keznek minél jobban kihasználni ezt a számukra igen jó alkal­mat s hol itt, hol ott látunk, hal­lunk hivatkozást arra, hogy ők a magyarság képviselői, ők, az istentagadók, templomkerülők, mindenünnen kirúgott senkihá­ziak alkotják az amerikai 'ma­gyarságot. Az amerikai magyar­ság sokszázezre tömege $ az is­tenfélő, egyházakhoz tartozó, magyar hagyományainkat féltve őrző, rabságban szenvedő ma­gyar testvéreink sorsát szivükön viselő magyarok hatalmas zöme pedig csendben van, hallgat, . . . tétlenül áll . . . Ha a Magyar Szövetség sok-sok mindent “egy kalap alatt” elintézni tudó, erre hivatott, igazán alkalmas szer­vezete mögé állna most minden becsületes érzésű magyar Ame­rikában, elsodorhatnánk, elti­porhatnánk, csirájában megfojt­hatnánk minden nyomorult ak­namunkát, magyar-ellenes meg­mozdulást, kommunista és szél­sőséges mesterkedést s egy utón, egy irányban, egy közös cél felé egyféleképen haladhatnánk, ma­gyarok! Nagyfontosságu, ko­moly eredményeget érhetnek el! Mert erőinket szétforgácsolva, százféleképen próbálkozva dol­gok elérésén . . . semmire sem megyünk soha! Amig van Magyar Szövetsé­günk, lehet még reményünk .. .! Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Mrs. Roosevelt meghalt Mrs. Franklin D. Roosevelt, néhai Roosevelt elnök özvegye 78 éves korában, november 7- én, new yorki otthonában meg­halt. Hetek óta súlyos beteg volt, vérszegénység, tüdőbaj bántotta s orvosai nyilván le­mondtak róla, amikor pár nap­pal ezelőtt hazaküldték a kór­házból, ahol kezelték. Leánya, Mrs. Halstead volt mellette halálos ágyánál, de azóta bizo­nyára New Yorkba érkeztek fiai: Franklin, Jr., James és Elliott és családjaik. Mrs. Rooseveltet Hyde Park, N. Y.-ban, a Hudson folyó partján levő birtokukon fogják eltemetni, férje közelében, ki­nek sírja és egykori háza nem­zeti zarándokhely. A temeté­sen résztvesz John F. Kenne­dy, az Egyesült Államok elnö­ke is, aki nagy tisztelője volt Rooseveltnének s akinek elnök­­választási kampányában a’ volt elnök özvegye sokat segített. Mrs. Roosevelt nemcsak az Egyesült Államok 32-ik elnö­kének volt a felesége, az or­szág “first lady”-je, de ő maga személyileg is rendkívül aktív volt úgy a politikában, mint társadalmi és irodalmi téren is. Sokat irt, számos könyve jelent meg, lapok állandó rovatirója volt hosszú időn át s számtalan előadást tartott társadalmi és szociális mozgalmak során és érdekében. Férje halála után az Egyesült Nemzetekben az Emberi Jogok Bizottságának amerikai tagjává nevezték ki. Mrs. Roosevelt halálával, hogy úgy mondjuk: az ameri­kai történelem egy korszaka zárult le! A Szovjet “Mars”­­lövege Az Egyesült Államok Vé­­nusz-lövege útban van (vala­hol feleuton jár) a Vénusz­­felé és a jelekből ítélve meg fog felelni a hozzáfűzött remé­nyeknek. Legújabban most a Szovjet küldött ki egy világ­­ür-löveget, még pedig a “Mars I” nevű mübolygót, amely min­denféle műszerekkel megrak­va, fantasztikus irammal in­dult el a Mars bolygó irányába. Számítások szerint kb. 7 hónap múlva érkezik a Mars közelé­be, ahonnan — ha minden jól megy — fényképfelvételeket fog küldeni vissza földünkre. A Tass hírügynökség jelentése szerint az uj orosz löveg mű­szerei nagyszerűen működnek, a löveg iránya tökéletes és az egész Mars-löveg sikeresnek mondható. (Majd meglátjuk!) Az elnök piros telefonja A washingtoni Fehér Házban, Kennedy elnök Íróasztalán van egy vörös telefonkészülék, amely kizárólag arra szolgál, hogy vég­veszély esetén az Egyesült Álla­mok elnöke felemelje a kagylót és kiadja az általános mozgósí­tási parancsot, illetve elrendelje az atomfegyverek bevezetését. Ezt a piros-szinü telefont — mely nyilván a vörös veszély miatt kapta eredetileg színét — nemrég kicserélték más színre. Nem azért, mintha a vörös ve­szély nem állna fenn, de mert már mindenki tudott róla. KONGRESSZUSI KÉPVISELŐNK Az idei választások eredménye Az 1962-ik évi országos vá­lasztások Amerikában a nem­zet szempontjából annyiban bírtak jelentőséggel, hogy a törvényhozás egyharmadrésze választás alá került s ennek a választásnak a kimenetele az elnök és kormánya munkájára nagy kihatással bir. Nagy változást nem hoztak az idén a választások: a Kong­resszus összetétele majdnem ugyanolyan arányú maradt, mint volt; a Szenátusban ab­szolút többségű demokrata, a Képviselőházban is demokrata többségű. Az egyes államok kormányzói között is jóval több a demokrata-párti, mint a re­publikánus. (Californiában a kormányzóságra pályázó Nix­on, volt alelnök és elnökjelölt, elvesztette a csatát a demokra­ta Brown kormányzóval szem­ben s ezzel mintegy örökre be­fejezte politikai pályafutását.) New Yorkban Rockefeller kormányzó u j r a v á 1 a sztást nyert. Itt, New Jerseyben az állami törvényhozás felső háza, az ál­lami Szenátus republikánus többségű maradt (1914-óta az!); 11-10 arányban, tehát eggyel többen vannak ott a re­publikánusok. (A General As­sembly azonban demokrata többségű.) Az uj, 15-ik Kongresszusi Kerület (Middlesex megye) demokrata képviselőt küldött Washingtonba, Edward J. Pat­ten megválasztásával. Magyar szempontból is nagy nyereség ez, mert Eddy Patten régi, igaz barátja a magyarságnak. Kennedy elnökünk meg van elégedve a választások ered­ményével. És ez a fontos! Fon­tos, hogy ezekben a nehéz időkben az ország elnöke mö­gött egy egységes nemzet áll­jon; a választási harcoknak vége s a megválasztottak egy dologban mind egyetértenek: valamennyien igaz hazafiak. Isten vezérelje Amerikát az igazak utján! akit Middlesex megye szavazópolgárainak nagy többsége washingtoni képviselőnek választott meg, az uj 15-ik kongresszusi kerületből. Ed Patten a magyarság régi, igaz barátja, akiben végre a megye le­­kossága méltó képviselőt kapott a törvényhozásban! ¥0V. 11-17: “MAGYAR HÉT” A RUTGERS EGYETEMEN NOV. 11-ÉN, VASÁRNAP AZ ATLÉTA KLUB DÍSZ­TERMÉBEN A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA RENDE­ZENDŐ BANKETTEL KEZDŐDIK A “MAGYAR HÉT” 2,000 magyar tudós és mérnök jelentős szerepe az Egyesült Államokban New Brunswickon, a Rutgers Egyetemen már évek óta sike­res Magyar Hetet rendeznek az itt tanuló magyar diákok, az öregdiákokkal és más diák­­szervezetekkel, valamint az Amerikai Magyar Intézettel karöltve. Ebben az évben az állam egyetemén a Magyar Hetet az Amerikai Magyar In­tézet fogja rendezni, az emlí­tett diákszervezetek szoros együttműködésével és teljes be­kapcsolódásával. A Magyar Hét 1962 novem­ber 11-17 napjain lesz, művé­szi kiállítással, különböző elő­adásokkal, koncerttel, stb., az egyetem, illetve a Douglass College campusán levő külön­böző éüületekben. A nevezetes hét megnyitó nagy eseménye pedig az a fényes díszvacsora lesz, amelyet tavaly a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub kezdeményezésére, az összes brunswicki magyar egyházak és szervezetek közre­működésével rendezett a ma­gyarság a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet ja­vára és amelyet ebben az év­ben is ugyanígy, közös össze­fogással rendez a magyarság. A vasárnapi nagy diszban­­kett rendező bizottsága élén az idén is Puskás Béla, az Atléta Klub elnöke áll. Az alkalom fővédnökei a brunswicki egy­házak lelkészei. A bizottság alelnöke: Kára Péterné, Varga Lajos, Gombár Oszkár, titká­ra : Diénes László, pénztárosa Kukor Vilmos, számvizsgálók: Horváth Lukács, Révész Béla, Somody Pál, fogadó-bizottság: Dolores McCarthy és Ifj. He­gedűs Mihály, jegy-bizottság Mrs. John Evans, bár-bizott­ság: Sohonyay József, konyha­bizottság : Gödry Mihályné, felszolgálás vezetője Ifj. He­gedűs Mihályné, sütemények: Molnár Ágostonné és Bodnár Istvánná, publicitás: Orosz Je­nő, Kosa Imre és Diénes Lász­ló, dekoráció: Tóth Lajosné. A jegyek a bankettre roha­mosan fogynak. (A múlt héten felsorolt helyeken és szemé­lyeknél talán lehet még igé­nyelni jegyet, ha valaki késve határozta volna el, hogy eljön erre a rendkívül szépnek Ígér­kező bankettre.) A Magyar Hét során ked­den, november 13-án egy CBS­­TV filmet fognak bemutatni “Report on Hungary” címmel a Rutgers Classroom Building­­ben (Room 123) este 8 órakor. Utána vita-est. Szerdán, 14-én este 8:30-kor a Hungarian Quartet hangver­senye lesz a Vorhees Chapel­­ben (Douglass Campus). Belé­pődíj $1.50, diákjegy $1.00. Csütörtökön este 8-kor ugyancsak a Vorhees Chapel­­ben Prof. C. A. Maccartney, az Oxfordi Egyetem tanára fog előadást tartani Közép-Európá­­ról. Pénteken, nov. 16-án este 8- kor ugyanitt ismét Prof. Mac­cartney tart előadást. November 11-től 15-ig Do­­kumentális Kiállítás lesz a Ledge épületben “Magyaror­szág—1956” címmel. Megte­kintés díjtalan, nyitva lesz na­ponta reggel 8-tól éjfélig. Az Amerikai Magyar Inté­zet javára szánt bármilyen adomány az adóbevallás során levonható. Csekkek erre a név­re és címre küldendők: Amer­ican Hungarian Studies Foun­dation, P. O. Box 1084, New Brunswick, N. J. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. (FEC) Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapít­ványa (National Science Foun­dation) számbavette az 1956- os magyar forradalom után el­menekült és Amerikában lete­lepedett tudósokat és magas képzettségű mérnököket, vala­mint azok munkáját. Most kia­dott jelentésében megállapítot­ta, hogy “miután Hruscsov le­verte a magyar forradalmat,” az Amerikában elhelyezkedett 2,000 magyar tudós és mérnök rendkívül értékes szolgálato­kat tett az amerikai nemzet-Az 1956-os magyar forrada­lom hatodik évfordulóját a szabad világnak úgyszólván minden zugában megünnepel­ték. Elsősorban a külföldre szakadt magyarság, az egyko­ri szabadságharcosok tartottak ünnepségeket, sok helyen kife­jezetten azzal a célzattal, hogy a befogadó ország neves köz­életi személyiségeit és érdeklő­dőit meghiva, őket is emlékez­tessék a magyar nép hat évvel ezelőtti élet-halál harcára. De nemzetközi szervezetek is tartottak ünnepségeket, vagy adtak ki deklarációkat. New Yorkban az Európai Rab­nemzetek Szövetsége külön ülésen mérte fel a magyar for­dadalom jelentőségét, a Ma­gyarországon hat év óta történt változásokat és azok értelmét. Ugyanakkor d e k 1 a rációkkal kereste fel a szabad világ nemzeteit, az ENSz elnökét, melyekben a magyar nemzet önrendelkezési jogának visz­­szaállitását, a forradalom kö­veteléseinek m e g v a lósitását szorgalmazta. Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában az ame­rikai szakszervezetek székhá­zának ablakai immár hatodik évben formálták ki fényből azt a hatalmas keresztet, amely az elesett magyar hősökre emlé­keztet. A november 4-ig min­den éjjel felgyűlő kereszt a szemközt fekvő szovjet követ­ség tagjait is emlékeztette. A sok íinnpség és megemlé­gazdaságnak éppúgy, mint a szakterületüknek. Olyan idők­ben érkeztek, amikor Ameriká­ban hiány volt képzett tudomá­nyos munkaerőkben. A továbbiakban a jelentés megállapítja, hogy amig fenn­áll annak a lehetősége, hogy a magyar kommunista rezsim megtorlást vagy nyomást fejt­het ki a hozzátartozókkal szemben, nem hozza nyilvános­ságra a magyar mérnökök és tudósok kiváló tevékenységéről szóló részletes adatait. kezés között meg kell említe­ni az egyik New Jersey állam­beli kisváros amerikai polgá­rainak tüntetését. Október 21- én, vasárnap egy gépkocsi-ka­ravánnal járták végig a váro­sokat. A kocsik tetején hatal­mas táblákon ilyen feliratok állottak: “Emlékezzünk M a g y a ror­­szágra! Hat évvel ezelőtt tört ki a dicsőséges magyar forra­dalom! A szovjet Vörös Hadse­reg 130,000 fiatalt mészárolt le! Emlékezzünk és tanuljunk a magyar mártíroktól!” •— stb. Az akciót kizárólag amerikai­ak kezdeményezték és hajtot­ták végre. Több amerikai állam kor­mányzója proklamációt adott ki és államában október 23-át a “Magyar Szabadság Napjá­vá” nyilvánította. így Califor­nia, Connecticut, Illinois, Indi­ana, Michigan, Minnesota, Ne­braska, New York, Ohio és Texas. Ugyanezt tette New York városának polgármeste­re, Robert Wagner is. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Világszerte megünnepelték a 6 év előtti magyar forradalom évfordulóját REPR. EDWARD J. PATTEN (DEM. N. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom