Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-13 / 37. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. YOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. SZEPTEMBER 13 A Budapesti MTK amerikai utjával és szereplésé­vel kapcsolatban hetekkel ez­előtt terveztünk szólni e hasá­bokon, de fontosabb magyar dolgok háttérbe szorították a labdarugók ittjártának ügyét. Ami, végeredményben már nem is “ügy,” mert hiszen már elmentek. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése elé kerülő “magyar ügy” és a Bridgeporti Szövet­ség “ügye,” majd a ligonieri félmillió-dolláros Idősek Ottho­na felavatása valóban fonto­sabb és minden szempontból jelentőségteljesebb volt, mint az áruló Kádár-kormány által dollárszerző körútra Ameriká­ba kiküldött MTK futballcsa­pat itteni szereplése. Ha utó­lag is, de néhány észrevételünk azonban ide kívánkozik. New Yorkban legelső mérkőzésükre onnan helyből és a környező államok­ból — igy tőlünk New Jersey­­ből is — vagy 5,000 magyar sokasodott össze a Randall Stá­diumban. Régiek és újak, öreg­­amerikások és fiatal szabad­ságharcosok szive bizony egyszerre dobbant, amikor felhangzott a név “Emtiké, Bu­­dapeszt ...” és az amerikai után a magyar himnusz dalla­ma . . . S hányszor felharsant a “hajrá, magyarok!” ütemes csatakiáltása, a magyar fiuk biztatása a győzelemre. Pedig hát: a fiuk egyike-másika talán talán nem is annyira testvért, barátot látott és érzett ben­nünk, mint inkább a “gyűlölt amerikai kapitalista rendszer” gyermekeit, dédelgetettjeit. Az öltözőben, mérkőzésük után alkalmunk volt elbeszél­getni egyik fiúval. Először a vezetőjüket kerestük, azzal be­széltünk, átadva neki lapjaink néhány számát, hogy megtud­ják: kik vagyunk. Megköszön­te s eltette egy aktatáskába a lapokat, felelt néhány kérdé­sünkre, de csak szűkszavúan, heivatalosan . . . miközben az az érzésünk, hogy ezt az em­bert valaki állandóan figyeli, szemmel tartja, egyre erősö­dött. Hogy valamelyik játé­kos-e, vagy az a másik “gentle­man,” aki a sarokban állt (szürkeruhás, vöröshaju férfi), akkor még nem tudtuk. Azí­­tán, ahogy kifelé ment a pá­lyára az egész MTK-csoport, hogy a svédek és görögök mér­kőzését végignézze, az egyik játékossal a folyosón s kint a szabad ég alatt néhány egészen bizalmas szót válthattunk. S ekkor bizonyossá vált gyanúnk, hogy egy AVÓ-s titkosrendőr is itt van velük, rajtuk tartja szemét . . . Amikor aztán ké­sőbb a tribünön néhány bruns­­wicki fiú jelenlétében szóvá­­tettük, hogy “szegény fiuk, ide is elkíséri őket az ÁVÓ,” egyik időközben “civilbe öltözött” MTK-játékos, akiről azt hittük, hogy az is egy brunswicki fiú, a legdurvább, legolcsmányabb szavák kíséretében utasította vissza a “vádat.” Na, ebből elegünk volt . . . gondoltuk és lévonva a konzekvenciát, vagy­is azt, hogy ime: ez az ÁVÓ embere — tovább mentünk. Azzal jöttünk haza New Yorkból, hogy “egy szót se töb­bet erről,’ ’hiszen oly természe­tes, oly érthető, hqgy ez igy van a mai vörös igában nyögő Magyaror s z á g “kiküldöttjei­vel” kapcsolatban. Nem is le­het másképen. New Brunswickra meghívást kaptak az MTK já­tékosai, nem mérkőzésre, csak egy vacsorára az Atléta Klub­ban. Nem jöttek el. Hogy ide­jük nem engedte, vagy pedig azért, mert ez az “amerikai kapitalista - k i z s á k mányoló rendszer” embere, ez a magyar szerkesztő igy a dolgok mögé mert nézni . . . akkor még nem tudtuk. Egy név azonban em­lékezetünkben marad: Szim­­csák! .Clevelandban az “amerikai magyar Debre­cenben,” az előre behirdetett nevezetes mérkőzésen szintén sokezer magyar vett részt. S mig New Yorkban egyedül csak mi voltunk a “rossz fiuk,” az ünneprontók, a “kákán cso­mót keresők,” Clevelandban látható jelei is voltak az érze­lemmegnyilatkozásnak. Szend­­rey István szabadságharcos, bajtársaitól körülvéve, a tribün közepén kibontotta a magyar szabadságharc egyszerű, lyu­kas zászlóját abban a percben, amikor felcsendült az amerikai himnusz. S a tépett zászló, a tisztaemlékü 56-os magyar for­radalom gyönyörű szimbóluma a feszes vigyázzban álló tizen­egy magyar futballistával szemben az amerikait követő magyar himnusz utolsó akkord­jáig hirdette a nézőknek, a ma­gyarországiaknak és az egész világnak, hogy a 6 esztendővel ezelőtt gáládul eltiport sza­badságharc rend ithetetlenül tvább folyik! Ha csak szóban, írásban, jelképesen is, de to­vább folyik! S ennek a harcnak szimbolikus zászlaja előtt ott tisztelgett Clevelandban az a 11 magyar futballista is. Este nagy vacsorát csaptak az MTK tiszteletére a cleve­landi magyarok. A vacsorát Daróczy Mátyás református lel­kész imával nyitotta meg, aki rövid, de velős beszédében a magyar nemzet évszázadokon át vívott védelmi harcait emlí­tette fel, különös hangsúlyt ad­va a 1848-49-es szabadságharc­nak, amikor az orosz túlerő verte le a magyart ... S itt megállt . . . tovább ment ment . . . mintha a történelem pon­tosan ott folytatódna ma Ma­gyarországon. Udvariatlanság lett volna ezeknek a fiuknak mást is mondani, egyebet is emlegetni . . . kényes helyzet­be hozni őket . . . hiszen haza­mennek. Chikágóban hasonlóképen fogadták az MTK-t a magyarok. Ott is volt vacsora tiszteletükre. Szivében talán mindenkinek ugyanazzal az érzésével. Aztán elmentek haza a magyarok, ninden je­lentősebb, szóra érdemesebb győzelem nélkül. Az áruló Kádárrezsim egyszerűen megtiltotta, nem engedélyezte az Anerikában körúton levő MTK-nak azt, hogy akár a New Ycrk-i hires Hungária csapatával akár a brunswicki Magyai Atléta (Folyt, a 4-ik oldalon) XXIII. János pápa a menekültekért XII. Pius pápa “Exult Fa­mília” encyklikája 10-ik év­fordulójának napján menekül­tek zarándokok Rómába. 5000 menekült zarándokolt oda ezen a napon a világ minden részé­ről. XXIII. János pápa erre az eseményre Caste lgandolfo-i nyaralójából Rómába ment. Marella bíboros ünnepélyes nagymiséje után tartott beszé­dében elsorolta a menekültek problémáit s őket a népek és nemzetek jóindulatába aján­lotta. A menekültek hálájuk lerovásaként a pápának külön­féle ajándékokkal kedvesked­tek. A lapok külön kiemelték azt az ajándéot, amelyet a ma­gyar meneültek nyújtottak át: egy nagy gyertya drótsodrony­­nyal körülvéve, emlékeztetésül a vasfüggöny mögött ma is élő hit lángjára. Nehru nagybeteg Nehru indiai miniszterelnök súlyos beteg és többé nem az az aktív világpolitikai ténye­ző, aki eddig volt. Állapotát F. D. Roosevelt 1945 eleji egészségi helyzetével hasonlít­ják össze s már utódja nevét találgatják. Hadügyminiszte­rét, Krisna Menont emlegetik, akit azonban sokan ellenez­nek, mert Moszkvával rokon­­szenvezőnek tartják. Szombattól, szeptember 15- től vasárnapig, szeptember 23- ig, kilenc teljes napon át lesz nyitva a hires-nevezetes “New Jersey State Fair” Trentonban, illetve Hamilton Townshipben. 75 év óta minden évben ezidő­­tájt és ugyanazen a helyen van ez a nagy “vásár,” megannyi látványossággal, mindenféle ki­állítással, érdekes műsorral. Glenn kapitány hires földkörüli Űrrepülésének kiállítása, az eredeti ürkapszulával éppoly érdekes, mint az atom tárgykö­réből vett anyagnak a kiállítá­sa, vagy az amerikai hadsereg GAM “Rascal” lövege.' Tenyészállat-kiállitás, virág­­kiállítás, nyul-, háziszárnyas, sertés-kiállitás, dijakkal, stb., teszik érdekessé a State Fair-t. De lesznek esténként különböző előadások és mutatványos mű­sorok : a hires “Aqua Spectacu­lar” és táncoló-viz, gyönyörű uszó-lányokkal, a 100 és 200 mérföldes autóversenyek — (szeptember 16-án és 23-án), Rick Nelson, Rudy Vallee, Dick Clark énekesek fellépése, stb., mind olyan érdekes dol­gok, melyekért érdemes elmen­ni a N. J. State Fair-re több­ször is. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemél* liü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. Az első amerikai újságok és folyóiratok A ma is fennálló amerikai hírlapok közt a “New York Post” a legrégibb. 1801 no­vemberében jelent meg az első száma: “New York Evening Post” név alatt. Alexander Hamilton volt az alapitója, mint az akkor uralmon levő politikai pártnak, a “Federalist Party”-nak a feje. A lap meg­indításának célja is az volt, hogy a párt szélesebb körű tá­mogatásra tegyen szert. A legrégibb amerikai folyó­irat, amely ma is életben van, a “Saturday Evening Post,” amelyet Sámuel C. Atkinson és Charles Alexander alapítottak 1821-ben Philadelphiában. A folyóirat ma is a legelterjed­tebb és olvasottabb lapoknak egyike. Ha azonban az első amerikai kiadványt kutatjuk, megálla­píthatjuk, hogy ez még a ko­­loniális időkben: 1683-ban lá­tott először napvilágot, a cam­­bridgei (Mass.) Harvard Col­lege nyomdájában. Egyetemi tanárok felügyelete alatt ima­könyveket, zsoltárokat, tör­vényeket és naptárakat adtak ki. Néhány évvel később Bos­tonban is állítottak fel nyom­dát, ahol hivatalos proklamá­­ciókat, rőpiratokat és “balladá­kat” nyomtattak egy-egy óriási ivre. Hírlapok, amelyek azóta le­tűntek, a 18-ik század eleje óta sűrűn jelentek meg az ország­iban ,hivatásos politikai levél­írók cikkeivel és angol lapok — különösen a “London Gazette” közleményeinek az utánnyo­másával. A bostoni postames­ter, John Campbell, 1704. áp­rilis 24-én jelentette meg a “Boston News Letter” első szá­mát és a lap még sokáig élet­ben maradt. Sok kézen ment keresztül a szerkesztése és csak azután szűnt meg, hogy az amerikai forradalom után is angol royalista párti politikát kívánt folytatni. AZ ELSŐ AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Régi amerikai magyar lap­társunk, a “St. Louis és Vidé­ke” most fogja ünnepelni meg­jelenésének 50 éves jubileu­mát. E célra nagy emlékbizott­ság alakult St. Louisban és mél­tón készülnek a szép magyar hivatást betöltő újság születése 50-ik évfordulójára. A lap alapitó szerkesztője, Káldor Kálmán, sajnos már nem érhette meg ezt az öröm­ünnepet, de az ez alkalomból rendezett ünnepségeken bizto­san sokan fognak emlékezni arra az odaadásra és áldozat­­készségre, amellyel a nehézsé­gek dacára közel 50 évig szol­gálta a magyar szellemet és a magyarság összetartását Ame­rika e távoli pontján kiadott hetilapjával. A jelenlegi szerkesztők, dr. Dénes Lajos és felesége, Kata­lin csak néhány éve vezetik a lapot, de már is igen népszerű­ek az olvasóközönség körében. Dicséretes buzgalommal jár­nak kiváló elődjük, Káldor Kálmán nyomdokain és méltán rászolgálnak az elismerésre, melyben az ünneplők részesíte­ni fogják őket. További sikert kívánunk üdvös, hazafias mun­kájukhoz a magyarság lelkes szolgálatában! ‘Amerika győzni akar...” Rusk Dean Rusk külügyminiszter egy Minneapolisban tartott be­szédében újólag válaszolt azok­nak, akik azzal vádolják, hogy a “győzni nem akarás” poli­tikáját folytatja. De szólt a be­széd Moszkvának is, amely Amerikát hol háborús “impe­rialista” bajkeveréssel vádolja, hol pedig elbizakodottan azt hangoztatja, hogy Amerika Berlin miatt nem fog háborút kezdeni. Kijelentette Rusk, hogy nem igaz, hogy Amerika nem akar győzni. “Győzni akar és fog is! — mondotta. — Célunk az egész emberiség szabadsága.” “A győzelmet — folytatta — anélkül kívánjuk elérni, hogy háborúba sodródnánk, de szűk­­seg esetén minden rendelkezés­re álló eszközzel megvédjük a magunk és a szabad világ ér­dekeit. Készek vagyunk utakat és módokat keresni, hogy eny­hítsük a középeurópai feszült­ségeket és az ottani problémák tartósabb megoldását érjük el, de nem hagyjuk magunkat Berlinből erőszakkal kiszoríta­ni. Nem egy nemzetnek vagy népnek a másik feletti győzel­méért, hanem a szabadságnak az egész világon való győzel­méért harcolunk. A kommunis­ták az ellenkezőjét akarják. Világátfogó harcunk nem áll meg, mig a szabadság min­denütt el nem nyeri győzelmét. Célunk olyan világ, amelynek nemzetei függetlenek és állan­dóan arra törekednek, hogy a nép mindenütt előrehaladjon a gazdasági és szociális igazság utján. Ily világiban az állam­nak az egyénnel szembeni jo­gát a törvény és gyakorlat fog­ja korlátozni.” Az amerikai magyarnyelvű hirlapok első őse az 1853-ban alapított “Magyar Számüzöt­­tek Lapja,” amelyet Kornis Károly, a magyar szabadság­harc kimagasló alakja alapí­tott. Kornist Haynau Magyar­­országon halálra ítéltette és “in effigy” fel is akasztották. American Council Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Regőscerkészeink “Szabad-e regőlni? Régi rónák, messzi puszták Boldogságos mélabuját, Érzitek-e még a vágyat, Újra látni vén hazánkat?” + Valamikor a századeleji esz­tendőkben, valahol a szegpdi Tisza-parton vágyakozott e fenti sorokkal régi rónáink, messzi pusztáink után Juhász Gyula. Az ő vágyakozása még boldog vágyakozás volt: a Ti­sza partjáról, a Szeged környé­ki pusztákról, a magyar hazá­ból szálltak gondolatai hon­foglaló eleink odahagyott ró­nái, pusztái felé . . . íme, egy félévszázadot for­dult talán csak e vers megszü­letése óta a magyar sors muta­tója s a délamerikai magyar cserkészeink Juhász Gyula so­raival nyitották meg a sao pau­­loi Simon Bálint Cserkészpark­ban julius 7-től 15-ig tartott regőstáborukat. Cserkészeink vágyakozása most már inkább csak a Duna-, Tisza-parti tájak felé szállt, Juhász Gyula s ma­gunk szülőhazája felé: földön­futóvá lett megint a magyar. Európa, Észak- és Dél-Ameri­­ka, Ausztrália városai, falvai fogadtak be bennünket; a sze­gedi Tisza-parttól sokezer mér­­földnyire őrizgetjük magyarsá­gunkat, magyar kultur-hagyo­­mányainkat. Előljárnak ebben magyar cserkészeink, közöttük is a regőscserkészek. Regőscserkészeink mögött lassan-lassan három évtizednyi eredményes munka áll: ők kezdték meg a harmincas években a népi Magyarország felfedezését. Nem kontármód­ra, hanem tudományos mód­szerekkel : Bartók Béla, Kodály Zoltán és Győrffy István útmu­tatásait követve. Az újjászülető népi zenei kultúra, a népi ma­gyar tánc és a feledéstől meg­mentett magyar népi szokások — a magyar népművészet — katonái voltak ők. Ma is ez a tisztük ezer meg ezer mér­­földnyire a Tisza-parttól. A regőstáborozáson mintegy tiz magyar cserkészcsapat kép­viselői vettek részt Tóth Vere­mund csapattiszt parancsnok­sága alatt. A táborozás során regősvezetőket és regősöket képeztek ki, olyan cserkésze­ket és leánycserkészeket, akik csapataiknál ápolják tovább a táborban tanultakat és lesznek őrei a magyar kultúrának, kü­lönösen a magyar népi hagyo­mányoknak. De a jelentkezők már a táborba sem érkeztek üres tarisznyával: csak az ve­hetett részt a táborozásban, aki kellő módon felkészült; tudnia kellett magyarul jól fogalmaz­ni, ismernie kellett a magyar irodalom vázlatát, már ottho­nosnak kellett lennie a magyar népi művészetekben, a népszo­kásokban. Aki azután megállta a felvételi próbát, az 9 napon [ keresztül reggeltől-estig ké­pezhette magát tovább a regős­tudományokban : t a n ulhatott magyar népdalt, népi táncot, népi játékokat, népszokásokat, népmeséket, népi hímzést, fa­ragást. A regős kiképzés mellett nagyjelentőségű ifjúsági talál­kozóvá nőtt ez a tábor. Dél- Amerika nagy városainak (Bu­enos Aires, Sao Paulo, Rio de Janeiro) magyar cserkészifju­­sága azért gyűlt össze, hogy ta­núságot tegyen erejéről. Ez si­került is, mert ilyen méretű délamerikai magyar találkozót nemcsak a fiatalok, de öregek sem rendeztek eddig. Kilenc­ven uj cserkészregősünk őrzi távol a szegedi Tiszaparttól apánik kultur-hagyatékát. Amerikai polgárok magyar háborús ká­rának megtérítése A washingtoni képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amely kibővíti azon esetek szá­mát, amelyekben kártéritést le­het kérni amerikai állampolgá­roknak Németországban, Ma­gyarországon, vagy más kelet­európai országokban ottani tu­lajdonukon szenvedett sérelem fejében. Az igényjogosultság kiterjed haditerületre küldött árukra és más tárgyakra is, ha azok háborús katonai akció kö­vetkeztében megrongálódtak, vagy értéküket vesztették. A szenátus rövidesen szintén tárgyalni fogja a javaslatot. Nem lesz adócsök­kentés az idén Kennedy elnök rádión és te­levízión közvetített beszédében bejelentette, hogy a nemzet gazdasági helyzetére bizakodó­an tekinthetünk és a javuló gazdasági viszonyok szükségte­lenné teszik a visszaható erejű adócsökkentést erre az évre. Január elsejétől kezdve azon­ban több billió dolláros adó­­csökkentést kíván életbe léptet­ni. Ez az uj tervezet pedig az egész eddigi adórendszert át­alakítaná. Egyidejűleg azt is közölte az elnök, hogy amennyiben az év utolsó részében gazdasági prob­lémák merülnének fel, rendkí­vüli ülésre hívja össze a Kong­resszust. Az elnök bejelentését úgy az üzleti és kereskedelmi világ, mint a különböző munkásszer­vezetek csalódással fogadták. VÁSÁROLJ UN azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz» Hétfőn, szeptember 17-én este 7 órakor kezdődik az Ingyenes Polgárosodási Tanfolyam New Brunswickon, az Atléta Klub Székházában A tanfolyamra feliratkozhat bárki, akár tagja a Klubnak, akár nem. A feliratkozás a Klubházban (198 Somerset St.) vagy a Magyar Savings & Loan bankban (French St.), vagy pedig a Magyar Hírnök irodájában történhet előzetesen, a tanfolyam kezdetekor pedig este fél 7-től a Klub dísztermében. A tanfolyamod gyakorlott tanerők vezetik. Külön angol nyelv­­tanfolyam lesz csütörtök esténként azok számára, akik az angol nyelv tanulásának és gyakorlásának szükségét érzik. (25-ön aluli létszám esetén a tanfolyam kezdete egy későbbi időpontra halasztódik. Jelentkezzen tehát mindenki, aki a közeljö­vőben polgárosodási vizsgára készül s használja ki ezt az önzetlen, testvér segítő ajánlatot, hogy az együttes munka mielőbb elkezdőd­hessen!) N. J. STATE FAIR A “St. Louis és Vi-Szeptember 15-23 déke” íubileuma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom