Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-30 / 35. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE”

OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Merged with “PASSAIC and VICINITY"

THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Second Class postage paid at Passaic, N. J.

VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. AUGUSZTUS 30

MEGSZAVAZTA A TERVEZETT CSATLAKOZÁST A “BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG” KONVENCIÓJA

“Az amerikai külügyminiszté rium sohasem tárgyalt r I engedékenyen a magyar

ügyben a Szovjettel”

AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG INTÉZŐBIZOTTSÁGA FONTOS TÁRGYALÁST FOLYTATOTT A WASHINGTONI STATE DEPARTMENTBEN — ERŐTELJES DIPLOMÁCIAI VONALVEZETÉST VÁR AMERIKÁTÓL A VILÁG MAGYARSÁGA

A "Bridgeporti Szövetség”

amerikai biztositó társasághoz csatlakozásának kérdése verte fel Magyar-Amerika “csendjét” az elmúlt néhány hét alatt. Ennek a régi, magyar-alapitásu biztosítási egyletnek tagságát legközelebbről érintő összeolvadási tervnek, — amely igy végeredményben az egylet belső financiális ügye — számos ellenzője, sőt: ádáz ellenzője akadt a keleti tengerparttól a nyugatiig mindenfelé Amerikában. De nemcsak földrajzi értelemben vett távolságok szűntek meg a Bridgeportiak “becsalakozásának” ellenzéki oldalán, hanem elvi és minden más távolság és különbség is semmivé lett s a new yorki magyar nyelven irt kommunista újság együtt cikkezett heteken át a “csatlakozási terv” ellen a pittsburghi kis nyilas lappal olyannyira, hogy egymás cikkeit idézgették szaporán . . . S mert tagjai között többségben még mindig magyarok vannak, a bridgeporti egylet amerikai biztositó társaságba beolvadását a magyarság veszteségének mondották és jósolták még amerikai magyar közéletünkben élenjárónak ismert és elismert kiváló vezetőembereink is. A higgadt, megfontolt és — azt hisszük —^ a helyes magatartás azonban az volt, amit a kérdést és ezt az egész kérdés-komplexumot eléggé nem ismerő nagy többség tanúsított: megvárni a fejleményeket, mi lesz a rendkívüli közgyűlésen, amit a vezetőség összehívott, mit határoznak ott az egyesület vezetésére megválasztottak és a tagságot képviselő kiküldöttek? Ezt tettük mi is, a New Jersy-i magyar sajtó.

A rendkívüli konvenció

a Connecticut állami biztosítási ügyosztály beleegyezésével, az előírás szerinti időben és helyen megtörtént a múlt héten. És a konvenció alkotó tagjai, az egylet vezetésére és ügyeinek intézésére megválasztott tisztviselők, az igazgatóság és a kiküldött delegátusok 56:4 szavazatarányban úgy határoztak, hogy a Szövetség beolvadását a Cleveland-i Investment Life Insurance Company of America cé^be jóváhagyták. A többség a tagság anyagi érdekeinek legjobb védelmét és biztosítását ebben az egyesülésben látta és az egyesülési tervekét jóváhagyta. Az egyesülés pedig aszerint fog végbemenni, ahogyan azt a két állam biztosítási ügyosztályai engedélyezik és jóváhagyják.

Ha jónéhányezer magyarnak,

főleg öregedő magyarnak anyagi érdeke azt kívánta, hogy a Bridgeporti Szövetség ilyen “viszontbiztosítást” kössön egy amerikai céggel s ezt nemcsak a vezetőség, nemcsak az igazgatóság tagjai, nemcsak az egyesület actuary-ja (biztosítási szakembere) láttá jónak, hanem a rendkívüli konvenció delegátusai is (4 kivételével!), akkor annak bizonyára jónak, valóban előnyösnek kell lehnie. És egy ilyen belső “üzleti sakkhuzásba” aligha lehet kívülről beleszólása bárki másnak, mint azoknak, akik törvényesen beleszólhatnak és bele

is szóltak a rendkívüli konvención. A négy ellenzéki delegátus a konvenció egész ideje alatt hallatta is szavát bőven; az egyik tiltakozott, cáfolt, ellenzett, vitatkozott, ahogy csak tudott s habár a közgyűlés kimondotta, hogy egy-egy delegáts legfeljebb csak kétszer szólalhat fel, ez az ember anynyiszor szólalt fel, hogy azt már számon se lehetett tartani.

Az amerikai magyarság

egyik régi, Íratlan törvénye az, hogy egyleteink belső gazdasági ügyeibe nem szól bele senki, aki erre nem jogos. Mióta van megengedve az, hogy akár a magyar sajtó, akár egy magánszemély beleszólhat abba, vagy kérdezősködhet afelől, hogy miért épit vagy miért nem épít pl. a William Penn egylet felhőkarcolót Pittsburghban? Vagy miért adta el s mennyiért adta el washingtoni székházát, a Kossuth Házat a Református Egyesület s milyen uj székházat szándékozik épitetni, milyen költséggel? Hogy érezné magát, vagy mit szólna akármelyik említett nagy egyletünk elnöke, vagy bármelyik főtisztviselője, ha ilyen kérdéseket kezdenénk intézni hozzájuk. Nem teljes joggal felelhetnék-e nekünk azt, hogy “önnek, Uram, ehhez semmi köze, ez az egyesület belső gazdasági ügye. Az erre hivatottak és ezzel megbízottak dolga dönteni ilyen kérdésekben!”

Ha egy napon

azzal jönne hozzánk valaki — mondjuk egy amerikai lapvállalat feje — hogy olvasszuk be a mi régi, magyar-alapitásu jerseyi lapjainkat az ő vállalatába, ilyen és ilyen ránknézve is előnyös feltételek mellett és annak biztosításával, hogy e lap olvasóit semmiféle károsodás nem fogja érni ... és ha mi úgy határoznánk, hogy elfogadjuk az ajánlatot, vájjon kinek lehetne ebbe beleszólása? Vagy szólna-e bele ebbe bárki is? Pedig ez igy magyar ügy. Pedig ez is a magyarság ügye (kellene, hogy legyen!). Vagy ha beleszólna valaki, törődnénk mi azzal? Semmi köze hozzá, ez lapvállalatunk belső gazdasági ügye! Slussz!

Szegedy L. Istvánnak,

a Bridgeporti Szövetség elnökének jó magyarságában soha nem volt okunk kételkedni és bizonyára ezután se ‘lesz. Ott volt ő mindig az elsők soraiban, ahol az amerikai magyarság valami szépet, valami nemeset, nagyot tett és alkotott. A háború utáni segélyakciók vezetőségében épugy ott találtuk őt, mint Amerikai Magyar Szövetségünk, vagy Magyar Intézetünk i g a zgatóságában, még pedig nem is csak úgy véletlenül, hanem azért, mert az anyagi támogatók és támogatások juttatóinak egyike volt ő mindig. Egyesülete vezetőségét meg tudta mindig győzni arról, hogy ezen magyar intézményeink hathatós támogatása elsőrendű fontosságú. És amikor az egyesület beolvadási kérdése nyilvánosságra került és a támadások pergőtüzébe nem annyira a Bridgeporti Szövetség vezetősége, mint (Folyt, a 4-ik oldalon)

A “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life Insurance Association, régi magyar-alapitásu testvéri biztositó egyesület Igazgatósága által 1962 augusztus 24-ére, múlt hét péntekj éré összehívott rendkívüli közgyűlése 56-4 szavazatarányban megszavazta a Cleveland, Ohio-i Investment Life Insurance Company of America nevű biztosító-társasággal való egyesülés tervét oly módon, ahogyan azt Connecticut, illetve Ohio államok Biztosítási Ügyosztályai jóváhagyják.

A rendkívüli konvenciót Atlantic City-ben, az Ambasador Hotel egyik termében tartották meg s azon a központi tisztviselők és igazgatók: Szegedy István elnök, Chopey G. Jenő számvevő, John P. Evans titkár, Frank E. Gerry pénztárnok, Janik Lajos alelnök, valamint Katziáner Zsigmond, Molockó Pál, Dr. Molnár Kálmán, Nagy József, Paulovics János és Norman Tolson igazgatók és az osztályok kiküldött delegátusai vettek részt. (New Jerseyből: Antal Ferenc, Garfield, Chanti Mihály, Roebling, Czizmár Sándor, Garfield, Mrs. Helen Kessel, Perth Amboy, Mrs. Helen Sasovetz, Carteret és Yanish János, Hamburg — vettek részt a konvención az itteni tagság képviseletében).

A rendkívüli közgyűlést d.e. 10:15-kor Szegedy István elnök nyitotta meg, aki rövid bevezető beszédében ismertette a közgyűlés összehívásának okát. Az igazoló bizottság a közgyűlés alkotó tagjai névsorának felolvasása után megállapította, hogy azok összesen 60 szavazatot képviselnek (az elnökkel együtt, aki csak szavazategyenlőség esetén szavaz, 61-et). A közgyűlés jegyzőjéül Mrs. Sara Cresswell-t választották meg, majd az egyesület titkára felolvasta a rendkívüli közgyűlés összehívását megokoló jelentést. Elnök

BUDAPESTI INGATLAN-ÁRAK

(FEC) Sokan, kik Budapesten laknak, vagy oda szeretnének költözni, öröklakást építtetnek. Az ilyen öröklakások építkezésénél 40,000 forintot készpénzben előre le kell fizetni, a körülbelül fennmaradó 40,000-60,000 forintot PTB kölcsönnel lehet fedezni.

Kétszobás kis ház, összkomforttal, de központi fűtés nélkül kb. 160,000 forint. A kétszobás öröklakások építése ennél jóval kevesebb, 80,000-120,000 forint között mozog. De mindkét megoldásnál külön költség a fűtés megoldása. Viszont például a Rózsadombon beköltözhető három szobás összkomfortos villa 300,000 forint, Újpesten magánház, két szoba, konyha »vízvezeték az udvaron: 120,000 forint.

HÍREK, röviden

DR. LAKY DEZSŐ volt közellátási miniszter, a háború előtt ny. egyetemi tanár, neves statisztikus 75 éves korában Budapesten elhunyt.

*

GÖMRI VILMA, a Nemzeti Színház neves művésze 77 éves

névszerint bemutatt a Study Committee tagjait, akik az egyesület hivatalos lapjának 1962 júniusi számában is közzétett egyesülési tervezetet teljes terjedelmében és alaposan áttanulmányozták, a legkisebb részletre is kiterjedő alapos vizsgálat alá vették és akik valamennyien elfogadásra ajánlották azt a tagságnak, illetve a közgyűlésnek.

Az Investment Life Insurance Company of America biztositó társasággal való egyesülés, illetve az abba való beolvadás és ezáltal történő “viszontbiztosítás” terve került ezután “bonckés alá.” A delegátusok a legkülönbözőbb kérdéseket tették fel ennek során, még pedig olykor a legrealisztikusabb, vagy úgy is mondhatjuk “legdarabosabb” formában. És amikor arra került a sor, hogy az egyik delegátus megkérdezte, hogy tulajdonképen kik és milyen emberek azok, akik a clevelandi biztosító-társaság élén állnak, Szegedy István elnök behivatta a közgyűlésre ideérkezett Robert Schenkelberget, az Investment Life elnökét, valamint Thomas Brenner titkárt (Cleveland) és Joseph Osberger-t (Cincinnati, Ohio) az Igazgatóság egyik tagját.

Schenkelberg elnök pedig ismertette a konvenció tagjaival nemcsak társasága rövid, de annál sikeresebb üzleti “múltját” és eddig elért eredményeit, anyagi erősségét és nagyszerű jövendőbeli kilátásait, hanem egyenként felsorolta azt is, hogy kik azok névszerint és üzleti és társadalmi pozíció szerint is, akik ennek a biztositó társaságnak az élén állnak. Ebből azután megtudták a delegátusok, hogy legtöbbjük egyetemet végzett, kiváló üzleti eredményeket elért, a Knights of Columbus és más szervezetekben vezető szerepet vivő nagyszerű férfiú, olyan embe(Folyt. a 4-ik oldalon)

korában Budapesten elhunyt.-k

DUNA- és tengerjáró-hajót bocsátottak vízre, amely magyar színek alatt járja a Dunát és a világ tengereit. A hajót úgy építették, hogy a hidak alatt is tud közlekedni.-K

HUSZKA JENŐ eddig ismeertlen “Füredi Keringő”-]ével nyitották az idei Anna-bált Balatonfiireden. A hagyomá-* nyos füredi Anna-bálok sorában ez volt immár a 137-ik. Diszruhás lovasfutárok, egykorú jelmezbe öltözött bálozók, diszpalotás, első-bálozó lányok nyitása emelte a nagysikerű bál fényét—jelentette a budapesti rádió.-k

BUDAPEST belső kerületeiben megkezdik a magasházak (“felhőkarcolók”) építését, a harmadik ötéves terv keretén belül. A városkép egyensúlyozása céljából ezeket a magasházakat elszórtan és egyenlően építik a különböző kerületekben.

*

BUDAPESTEN a közönség panaszai nyomán betiltották a táskarádiók használatát az autóbuszokon és villamosokon.

Csütörtökön, 1962 augusztus 23-án délután több mint egy ó~ rás beható megbeszlésen vett részt az Amerikai Magyar Szövetség Intézőbizottsága a washingtoni Külügyminisztériumban. A kelet-európai ügyosztály főtisztviselőinek élén Harold Vedeler osztályfőnök, Robert McKisson, a magyar-román-jugoszláv ügyek igazgatója és az Egyesült Nemzetek ügyeivel foglalkozó főosztály tanácsosa, Burtus Wabeke fogadták a küldöttséget.

1962 augusztus 27 újabb történelmi nevezetességű napja az amerikai tudománynak. Ezen a napon, hétfőn a hajnali órákban ugyanis Cape Canaveral, Floridából kilőtték az első amerikai világürlöveget a Vénus-bolygó irányába, még pedig, az előjelekből Ítélve: a legteljesebb sikerrel.

A Mariner II nevű amerikai Vénus-löveg komplikált műszerek egész sorát viszi magával, köztük több rádióhullámokat felfogó és kisugárzó készüléket, melyekkel a löveg irányát, sebességét, stb., változtatni lehet. Az egyik rádió-szerkezet, úgy van a lövegbe beszerelve, hogy az csak a Vénus bolygó közelébe érkezése idején fog működésbe jönni, hogy visszaküldje földünkre mindazokat a lemért adatokat, amiket a löveg műszerei ott felfognak. Az egyik műszer pontosan le fogja mérni azt a hőmérsékletet, amit a Yénus napsütötte oldalán “észlel.” A világ tudósai, érdekes mind a mai napig nem tudták megállapítani azt, hogy a Vénus milyen gyorsan forog saját tengelye körül; egyes tudósok 225 napra teszik a Vénus tengelye körüli forgásának idejét, mások a földünkéhez hasonló sebességre. Minthogy a Vénust egy állandó felhőréteg, pontosabban: széndioxid és nitrogén-burkolat boritja, teleszkopikus képeink semmit magáról a Vénusról nem mutatnak s igy fogalmunk sincs arról, hogy mik ott a légköri viszonyok, van-e egyáltalán levegő, lehetséges-e élet a napnak ezen a bolygóján. Ez a legfontosabb adat, amire ez idő szerint szükségünk ván a Vénust illetőleg és az amerikai Vénus-löveg-kiküldésének ez a fő célja.

A Vénus és a föld közötti legközelebbi távolság akkor, amikor napkörüli útjában a két bolygó “egymás mellett” halad, mintegy 37 millió mérföld. Ez a helyzet minden 18 hónapben egyszer áll elő s ezért kellett a löveget pontosan most

Falussy Alajos, az AMSz. országos elnöke vezette a delegációt, melynek tagjai voltak: Dr. Székely Imre alelnök Philadelphiából; Dr. Nádas János alelnök Clevelandból; Eszenyi László szövetségi főpénztárnok, aki az Amerikai Magyar Református Egyesület tisztikarát is képviselte; Donó András a Cleveland-i Egyesült Magyar Egyletek képviseletében és mint szövetségi ellenőr, továbbá Báchkai Béla központi titkár, aki a fogadást előkészítette. A makilőni, hogy a 181-millió mérföldes utat kb. 110 nap alatt megtehesse. Számítások szerint a Mariner II 1962 december közepe táján ér a Vénus közelébe, amely bolygó “mellett” mintegy 10,000 mérföldnyire fog elsuhanni, ha minden a tervek szerint megy. Már a kilövésnél észrevették és a műszerek mutatták, hogy a löveg iránya valamennyire eltér a számára kijelölt útvonaltól, de ezt a lövegben elhelyezett kis jet-motorok üzembehozásával szabályozni lehet. A szabályozási műveletet rádió-hullámokkal a jövő héten fogják véghezvinni s ha ez megtörtént, potnosan tudni fogjuk, hogy december melyik napján érkezik lövegűnk a Vénus közvetlen közelébe s küldi vissza nagyjelentőségű adatait, amiket ott műszereivel lemért.

Az első amerikai Vénuslöveg jelentősége abban van, hogy mig az oroszok elhamarkodott “első” lövegének műszerei és rádiója már az első napon felmondta a szolgálatot és az egész orosz löveg kiment a világűrbe céltalanul és érték nélkül, addig a mi lövegűnk sikeresen indult és halad, minden rajta levő szerkezet tökéletesen működik és állandó rádió-kapcsolatban v a g y u nk vele. Ha semmi előre nem látott akadályba nem ütközik — mint pl. a világűrben száguldó meteorok millióinak egyikébe, amely egy szempillantás alatt megsemmisítheti a löveget, vagy egy olyan hőmérsékváltozás, ami elolvaszthatja, vagy megbéníthatja a műszerek működését -—- a Mariner II. el fog jutni a Vénus közelébe és azt mintegy 10,000 mérföldnyi távolságra fogja útjába ejteni, majd pályáját az idők végéig fogja folytatni kint a világűrben.

Mialatt az oroszok nem kimondottan békés szándékkal asztronatokat küldenek fel űrhajóikban a föld légkörén kívüli körutazásokra s ezeket visz(Folyt. a 4-ik oldalon)

gyár kérdés diplomáciai részének legalaposabb ismerője, Dr. Bartók László volt magyar követ tanácsadóként vett részt a nagyfontosságú értekezleten.

A Szövetség ez alkalomra készült memorandumának áttanulmányozása után a jelenlevő amerikai diplomaták megtették észrevételeiket, majd a magyar küldöttség mindegyik tagja kérdéseket intézett a külügyi szakemberekhez. Számos kérdésre kapott válasz után a delegáció egyhangúan arra kérte a magyar ügy sorsát irányítókat, hogy a lehető leghatározottabb formában támogassák a kedvező elintézést a United Nations közgyűlésén. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma sohasem tárgyalt a Szovjettel olyan értelemben, miszerint U Thant megerősítése, illetőleg bármely más engedmény fejében a magyar ügynek az Egyesült Nemzetekben tárgyalásra kitűzésétől a washingtoni kormány élállana.

A beható eszmecsere után az Intézőbizottság tagjai azzal köszöntek el, hogy a magyar ügyet az amerikai kormány a tárgyalás alkalmával kifejtett elvek alapján fogja szorgalomazni tovább. A küldöttség nevében Donó András a magyarság köszönetét tolmácsolta Senator Frank Lausche-nak, aki szintén sokat fáradozott az ügyben.

Az Amerikai Magyar Szövetség kívánatra bárkinek készséggel megküldi az átnyújtott memorandumot, melynek lényege az alábbi 9 pontban foglalható össze:

1) Dinamikusabb amerikai vonalvezetést kérünk a UN közgyűlésén. 2) A dolgok eddigi halogatása nem lehet kifogás, hogy ezentúl ne szorgalmazzák az ügyet hathatósabban. 3) Az önrendelkezési jogot lehetetlenség továbbra is kizárólag gyarmati népek érdekében hirdetni, ugyanakkor az ezeréves Magyarország népétől megtagadni. 4) Semmit sem változott a helyzet a UN 1133 számú, 1957 szeptember 14-én hozott határozatai óta, hiszen Budapestet ma is szovjet hadsereggyürü veszi körül. 5) Intézményesen fosztják meg a magyarságot nemcsak jogaitól, hanem boldogulásától is, pedig Kádár 1962 március 4-én maga is beismerte, hogy a törpe kisebbségben levő kommunisták uralkodnak. 6) Mivel Kádár nem képviseli a népet, a nemzeN közi ellenőrzés melletti szabad választások megtartását követeljük. 7) -Foglalkozzanak komolyan és hajhatatlanul a kérdés tisztességes megoldásával, ne úgy kezeljék, mint valami hidegháborús másodrangu eseményt, hiszen egy egész nemzet életéről van szó. 8) Feltétlenül ragaszkodjanak Sir Leslie Munro magyar megfigyelői megbízatásához, hiszen ami enyhülés történt, az is nagyrészt ennek köszönhető. 9) Semmiképen se ismerjük el teljes joggal a Kádár kormány delegátusait a UN-ben, mig eleget nem tettek a követelményeknek.

HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

Kilőttük az első amerikai Vénusz-löveget

DECEMBER KÖZEPÉRE VÁRHATÓK A LÖVEG MŰSZEREINEK ÉS RÁDIÓJÁNAK A VÉNUS KÖZELÉBŐL VISSZAKÜLDÖTT JELEI