Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1962-01-25 / 4. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 4.'SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. JANUÁR 25 A magyar forradalom A “SZTALINTALANITÁS” HATÁSA MAGYARORSZÁGON MÁRC. 2-ÁN LESZ AZ AM. MAGYAR SZÖVETSÉG KONVENCIÓJA PHILADELPHIÁBAN és vele kapcsolatosan az ENSz dicstelen szerepe, úgy látszik, mégsem süllyed teljesen a feledés homályába. Vannak még amerikaiak, akik a forradalom után ennyi év múlva is ébresztgetni próbálják a többi amerikaiakat. A National Review cimü hetilap most teljes két oldalon hirdeti a magyar forradalomról készült filmet, azzal, hogy “ezt minden amerikainak látnia kell.” Aligha kifogásolhatjuk ezt a szándékot, jóllehet az emlitett hetilap szerkesztősége nem annyira a magyar forradalom csodáját és tragédiáját szeretné megmutatni az érdeklődőknek, hanem az Egyesült Nemzetek ismert tehetetlenségét próbálja érzékeltetni. Az ENSz, mint ismeretes, szép határozatokat hozott, de semmit sem tett a Szovjetunió ellen, viszont büntetéssel fenyegette Angliát, Franciaországot és Izraelt a szezi hadjárat miatt. Kétségtelenül, az ENSz nyakában örök szégyentábla gyanánt lóg a magyar ügyben tanúsított tehetetlensége, de a magunk részéről mégsem hiszszük, hogy a világszervezet szétrombolása volna most a helyes cél. Márpedig, ha Amerika most nem segíti az ENSz-t, a világszervezetet semmi sem menti meg a tökéletes erkölcsi és anyagi csődtől. Nekünk, magyaroknak vajmi kevés okunk van, hogy lek kesedjünk az ENSz-ért, de halk véleményünk szerint a hivatalos amerikai politika követi a helyes utat, amikor életet próbál csepegtetni a halódó világszervezetbe. Moszkvában fortyog a szovjet világ ideológiai kotyvaléka és körülötte — láthatatlanul — dulakodnak mindazok, akik Lenin örököseinek tartják magukat. A moszkvai kotyvalékot már nem kötelező lenyelni, nemcsak Pekingben és Tiranában, hanem másutt sem. Még Kádárék is valami ‘külön útról” dadognak. Ez a külön ut még nincs pontosan kijelölve, de “hivatalosan keresik,” ami azt jelenti, hogy miközben a budapesti kommunisták a szovjet hadsereg oltalma alá helyezik magukat ezután is, otthon megpróbálnak egy kicsit önállóskodni. Nem valami berzenkedés ez a magyarországi kommunisták részéről, elvégre Kádár komolyan támogatja Kruscsevet — ami önmagában is kész röhej. De most, amikor a szovjet világ központjában, Moszkvában oly nagyfokú a bizonytalanság, a budapesti kommunisták mentő-övet használnak. Az ország gazdasági csődben van. A New York Times januári öszszefoglalójában még csak meg sem említi a magyarországi gazdasági helyzetet, miközben kiadós cikkeket közölt a többi rab országokról. A magyar vidéken teljes a csőd — a szövetkezeteknek becézett kolhozok nem működnek, a termés csapnivaló volt, csupa ráfizetés az egész. A magyarországi ipari termékek iránt pedig nincs külföldi érdeklődés, még az elmaradt afrikai országokban sem. Kádárék Amerika felé próbálnak valamelyes gazdasági kapcsolatot keresni, mert, ime, Titónak és Gomulkának milyen jól megy. Azok is támogatják Kruscsevet, de közben kapják az amerikai segélyt is. A budapesti kisüstben rotyog valami, aminek még nevet adni sem tudnak, csak példálózgatnak és — persze — várják: mi lesz Moszkvában? Ha gyengülne a moszkvai kommunizmus, Kádárék annál inkább erősíteni próbálják a magukét, ami különféle, párton belüli “tisztogatásban” nyilvánul meg. A sztálinistákra Budapesten kétségkívül rossz idők járnak. Ami nem azt jelenti ugyan, hogy Kádár lazítana a terrorgépezeten. Lefegyverzési tárgyalások Végre megegyezés jött létre az Egyesült Államok és Szovjetunió között és március 14-re tűzték ki a lefegyverzési tárgyalások újbóli megindítását. A tárgyalásokat Genfben tartják és azokon az Egyesült Nemzetek által kiválasztott 18 delegátus is részt vesz. A U. N. nagygyűlés felszólitotta a delegátusokat, hogy junius 1-ig hozzanak döntést a javaslatok ügyében. Anglia ésszerűsít Január 14-én Anglia megkezdte az áttérést az európai tizes rendszerre. Először az időjárás jelzése változik meg s a szokásos Fahrenheit fokok helyett a tizes-rendszert használják majd. Fokozatosan térnek át a mértékegységeknél: a sulyoknál, az ürmétereknél és végül a pénzegységeknél. Anglia ésszerűsítési eljárását az európai közös piacba való bekapcsolódás teszi szükségessé. Valószínű, hogy a világ többi része is feladja pár esztendőn belül az angol-rendszert és áttér a sokkal értelmesebb tizes ■számrendszerre. Anglia is vesz UN kötvényt Anglia, jelenti MacMillan miniszterelnök, bár nem nagyon szívesen, részt vesz abban a kampányban, mely a tagállamok körében 200 millió dollár értékben U.N. bondot kíván eladni, hogy a világszövetség súlyos anyagi helyzetén segítsen. Szomorú, de való, hogy a 104 tagállam közül 82 hátralékos a kivetett tagdíjakkal, avagy mint a Szovjetunió, Franciaország, Belgium és Portugália, a kongói beavatkozás miatt a fizetést egyszerűen megtagadta. így aztán az “oroszlánrész” ebből is Amerikára szakad . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy pustakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. Amikor 1956 őszén a legelső hírek megérkeztek Amerikába arról, hogy mi történik Budapesten és általában Magyarországon, a magyarul beszélő kommunisták New York-i lapja, az “Amerikai Magyar Szó” gúnynevet viselő, Budapestről pénzelt propaganda röplap elkezdett kapkodni s nem tudta, mi tévő legyen, melyik lábára álljon, hogyan helyezkedjen el az uj helyzetben. Az október 23-ika után kijött legelső számukban még úgy írtak, hogy a jámbor olvasó azt hihette, megtértek ezek az eltévelyedett szerencsétlenek s végül győzedelmeskedett bennük mégis a magyar érzés. A jogot, igazságot, szabadságot követelő óhazai fiatalság kemény szava és még keményebb cseleke-Kommunisták nem kapnak útlevelet A washingtoni külügyminisztérium jelenti, hogy a jövőben visszautasítja közismert kommunisták útlevél iránti kérését és fellebezésük esetén betekintést enged számukra azokba a bizonyítékokba, melyek alapján kérésüket visszautasították. Az ügy előzményei több mint egy évtizedre nyúlnak vissza. 1950-ben a washingtoni törvényhozás az u.n. “Subversive Activities Control Act” egyik paragrafusába azt iktatták be, hogy kommunisták részére a külügyminisztérium megtagadhatja az útlevél kiadását. A törvény ezen rendelkezése ellen a kommunisták azonnal pert indítottak és a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a külügyminisztérium csak abban az esetben utasíthatja vissza az útlevél iránti kérelmet, ha a visszautasított kérelmezőnek, vagy ügyvédjének betekintést engednek azokban a bizonyítékokba, melynek alapján kérelmét elutasították. Az igazságügyi hatóságok nem akarták azoknak a titkos ügynökeiknek nevét kiadni — és ezzel pövőbeni működésűket lehetetlenné tenni — akik az adatokat szolgáltatták és ezzel a törvény végrehajtása lehetetlen. A külügyminisztérium 1958 óta a kommunista párt minden tagjának kiadta a kért útlevelet, ezt a gyakorlatot azonban most beszüntették, sőt, eljárás indult az irányba is, hogy a korábban kiadott útleveleket bevonják. A törvényhozók egy része a törvényt nem tartja elég szigorúnak és újat, szigorúbbat készülnek hozni. dete egy pillanatra magával ragadta a new yorki magyarnyelvű vörös lapocskát, illetve annak “szerkesztő gárdáját” is s más direktíva hiányában (amit azokban a napokban úgy látszik hiába vártak Budapestről !) a felkelőkkel tartottak. Az őrültnek is vannak józan pillanatai . . . igy voltak ezzel akkor ezek a szerencsétlen figurák is. De már a következő számukban kezdtek határozottabb módon “helyezkedni” és a magyar szabadságharc legelső elárulói ők lettek. Arról jut most eszünkbe ez, hogy a moszkvai pártkongreszszus, Kruschev maratoni beszéde, köpenyegforgatásai és “leleplezései” teljes zür-zavart okoztak a Magyarországon uralkodó pártban épugy, mint általában a nép között. A Csongrádmegyei Hírlap egyik cikkírója beismeri, hogy a vidéki pártszervezetek teljesen megzavarodtak az uj moszkvai keringőtői, amit Kruscsev lejt a saját bőrének a megmentésére. Tamási Mihály, a párt cikkírója beismeri, hogy: ‘Nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkivüli dolgozók széles tömegei is vitatják a Szovjetunió kommunista pártja nemrégen végétért történelmi jelentőségű "’SíXII kongreszszusának határozatait, figyelmet keltő döntéseit. Érvek és ellenérvek csapnak össze s a szenvedélyek és érzelmek, az indulatok szerepe sem lekicsinylendő . . . Nemrég még kiábrándult, politikától elfordult, de az utóbbi időben újra érdeklődő emberek beszélnek most döbbent értetlenséggel a kongresszusnak arról a határozatáról, amelynek értelmében Sztálin holttestét a Lenin Mauzóleumból a Kremlin fala melletti sírba vitték.” Lám . . . lám! Kruschev elkezedtt, elindított valamit, amit lehet, hogy nem tud majd megállítani, sem ő, sem pedig a letiport országokban a nép nyakán ülő gangszterei! Magyar diákok Rockefeller ösztöndija A Rockefeller Foundation 340,000 dolláros költségvetéssel újabb három évre meghosszabbította az Ausztriában tanuló magyar diákok támogatását. Jelenleg 310 diák élvez Ausztriában Rockefeller ösztöndíjat. Az alapítvány 1956-óta a mai napig 2.5 millió dollár segélyt nyújtott a menekült magyar diákoknak. Ernie Kovács tragikus halála Ernie Kovács, a trentoni születésű komikus, filmszínész és televizió-sztár, — aki január 23-án lett volna 42 éves — Los Angeles, Californiában autószerencsétlenségben január 13- án életét vesztette. Autójával beleszaladt egy villanyoszlopba s az összetörött kocsiban már csak holttestét találták. Felesége, 3 leánya, édesapja és egész Amerika gyászolja a karrierje csúcspontjáról tragikus hirtelenséggel az örök Hazába távozott magyar-származású filmszínészt. Érnie Kovács csak alig néhány évvel ezelőtt tűnt fel a TV-komikusok között; tipikus alakja: magyaros nagy bajusza, örökké szájában levő szivarja, beszédmodora, megjelenése csakhamar utánozhatatlan “jelensége” lett a televíziónak. Aztán Hollywoodba ment filmezni, félmillió-dolláros valóságos várkastélyban lakott, amelyben régi fegyvergyűjteménye és más értékei, borospincéje, házának sokféle különlegessége a Beverly Hills- i müvésznegyed valóságos csodája volt. Magyarságát sohasem tagadta meg, sokszor beszélt magyarul is a televízión s mindig emlegette a jó magyar ételeket és fajtája kiválóságait. Édesapja, Kovács András trentoni korcsmáros volt, magyar egyleti ember, aki Zilahy Sándor társulatával magyar előadásokban is fellépett. Temetése, kívánsága szerint a legegyszerűbb keretek között ment végbe a presbiteriánus egyház szertartásai szerint. A Forest Lawn temetőben helyezték örök nyugalomra Ernie Kovácsot, aki milliók életébe hozott mosolyt, kacagást és akinek korai halálát őszintén gyászoljuk. A világ legnagyobb városa Sokan nem tudják, hogy a világ legnagyobb városa már pár esztendő óta nem New York, hanem Tokyo, amelynek lakossága rohamosan növekszik és 1962 január elsején a hivatalos statisztika elérte a 9,967,000-et. Tekintve azt, hogy a japán főváros lakossága átlag havonta 20,000 fővel emelkedik, a világ legnagyobb városa márciusra eléri és túlhaladja a 10 milliót. (Ez a szám pontosan megegyezik Cseonka-Magyarország jelenlegi létszámával.) Az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára, Báchkai Béla a napokban küldte ki az Igazgatóság tagjaihoz, valamint a Szövetséget fenntartó amerikai magyar egyházakhoz, egyesületekhez és szervezetekhez a meghívólevelet az ebben az évben esedékes háromévenkénti közgyűlésre, illetve ahogy amerikai-magyar nyelven hívni szokták: konvencióra. Eszerint az Amerikai Magyar Szövetség konvenciója Philadelphiában, a “Testvérszeretet Városában” lesz, 1962 március 2-án, pénteken délután 1:30 órai kezdettel, a Sheraton Hotel “Independence & Constitution” termében. A következő napon, szombaton este ugyanebben a szállóban lesz a philai magyarság immár hagyományossá vált és messze földön hires “Gála Bálja,” az uj hotelépület gyönyörű kristálytermében. Valóban egész “Magyar- Amerika” találkozója lesz tehát ezen a hétvégén Philadelphiában. Szövetségünk demokratikus alapokon állván, a konvencióra minden olyan amerikai magyar tömörülés jogosult megbízottakat küldeni, mely a Szövetségnek vagy máris tagja, vagy pedig az alapszabályoknak megfelelően tagságra igényt tarthat. Részvételi és tanácsokzási jogon felül azok a delegációk bírnak a közgyűlésen szavazati joggal, amelyek az Alapszabályokban részletezett feltételeknek eleget tettek. Esetleges alapszabálymódosításra vonatkozó, vagy más időszerű javaslatok az ilyen A washingtoni Bureau of Indian Affairs örvendetes jelentést tett közzé az Egyesült Államok indiánjairól. A jelentés szerint nem beszélhetünk többé indiánjainkról, mint “kihaló amarikaiakról.” A hivatal szerint az utolsó 10 évben az indián lakosság gyorsabban szaporodott, mint a U.S. áltlagos népessége. Mindezek ellenére ma még mindig kevesebb a számuk, mint volt a fehér ember megérkezése előtt. 1492-ben, Amerika felfedezésekor, becslések szerint, az őslakos indiánok száma meghaladta a 850 ezret. A civilizáció csaknem teljes tétlenségre szorította az indiánokat, akik rendkívül kis ellenállóképességgel bírnak a fehér ember betegségeivel szemben. A himlő, tüdővész-betegségek, a fehér ember által készített pálinka és nem utolsó sorban a törzsek közötti és a fehér ember ellen viselt háborúk aztán 250 ezerre redukálták számukat. “Perth Amboy Days” A jövő héten, január 25, 26 és 27-én, csütörtökön, pénteken és szombaton lesznek Perth Amboyban a szokásos éveleji vásári napok. Ezeken a napokon a Perth Amboy Chamber of Commerce Retail Divisionhoz tartozó összes üzletekben mélyen leszállított áron vehetünk meg mindent. Készüljünk fel tehát ezekre az olcsósági napokra Perth Amboyban! delegációk részéről február 25- ig küldendők be a Szövetség központjához (American Hungarian Federation, 1761 “R” Street, N.W. Washington 9, D.C.) Szobafoglalással kapcsolatos igények az Igazgatóság tagjához, Molnár Béla főrendezőhöz cimzendők: 212 Park Ave. Philadelphia 11, Pa. Minden a Szövetség címére a konvencióig beküldött adomány a közgyűlésen nyilvánosan is nyugtázva lesz. Az Amerikai Magyar Szövetség nem egyéni tagok egyesülete, hanem itteni magyar intézményeink: egyházaink, egyleteink, klubjaink és sajtónk csucsszervezete, amely ezeknek az intézményeknek a tagságuk arányában történő befizetéseiből, hozzájárulásából és ezen felül: jóérzésü magyarjaink egyéni adományaiból tartja fenn Washington-i központi irodáját s végzi egész magyarságunkra nézve áldásos munkáját. * Többször megírtuk már s most is megismételjük meggyőződésünket : aki Szövetségünket pártfogolja és támogatja bármilyen módon, az becsületes, szép magyar munka előrevivője; aki pedig gáncsolja ezt a munkát, aki bármilyen rosszindulatú híreszteléssel, vagy bármiképen akadályozza az Amerikai Magyar Szövetség munkáját, az nem jó magyar s az minden tisztességes érzésű magyar megvetését érdemli ki, mert saját fajtájú és származású népe ellen követ el bűnt. (Szerk.) Ezután a statisztika emelkedést mutat és az 1960-as népszámlálás szerint számuk ma 50$0,147, melyből 285,000 rezervációkon él. Ebben a számban nem szerepel a 14 ezer főnyi alaszkai indián lakosság. 1960 és 1961 között az indián lakosság 2.5 százalékos növekedést mutat, a U.S. 1.7 százalékos átlagos népesedésével szemben. DRÁGULAPOSTA Az amerikai postának 750 millió dollár többlet-jövedelemre van szüksége, hogy deficitjét fedezze. Éppen ezért a postaügyi miniszter azt kérte a Kongresszustól, hogy emeljék fel a levélportó diját úgy az egyszerű, mint a légiposta leveleken As hirdetés-nyomtatványokon. A washingtoni törvényhozásban éppen ezekben a napokban szavaztak s rövidesen életbelépnek az uj tarifák. Eszerint a közönséges levelek dija az eddigi 4 cent helyett 5 cent lesz unciánként, légiposta dija 7 centről 8 centre megy fel s a levelezőlapok dija pedig 3 centről 4 centre. Felemelik ezenkívül az 5-ik osztályba sorlandó h i r detés-nyomtatványok szállítási diját is, mert főleg ezeken vészit a posta sokat. Republikánus részről ellenzéke akadt a tervnek, illetve csak úgy hajlandók az emelés mellett szavazni, ha a posta megtagadja a kommunista pro paganda - nyomtatványok szállítását, akár külföldről jönnek azok, akár belföldön adatnak postára. (Helyeseljük ezt az álláspontot! — Szerk.) HA AZ ISTEN. . . Ha az Isten ekkép szólna hozzám: “Fiam, én neked megengedem, Hogy úgy halj meg, mint magadnak tetszik.” Erre kérném akkor Istenem: Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz, Sárga lombon fényes napsugár; Sárga lomb közt zengje végdalát egy A tavasztól élmaradt madár. S valamint az őszi természetre A halál jön észrevétlenül: Énreám is igy jöjjön . . . csak akkor Vegyem észre, ha mellettem ül. Ekkor, mint a lombon a madárka, Zengjem én is el végdalomat Bűvös hangon, mely le a sziveknek Fenekére s föl az égbe hat. Szalkszentmárton, 1845 És ha vége a varázséneknek: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, szőke szép leány, te Földi lények legdicsöbbike! — De ha ezt nem engedné az Isten, Kérném akkor, hogy tavasz legyen, Harc tavasza, hol rózsák teremn’ek, Véres rózsák, férfikebleken. S lelkesítve zengjenek a harcok Csalogányai, a trombiták. Ott legyek, s az én szivemből szinte Nőjön egy halálos vérvirág. S ha ledőlök ekkor paripámról: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, te szép szabadság, te Égi lények legdicsöbbike! PETŐFI SÁNDOR Nem “kivesző” amerikai többé az indián
