Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1961-04-13 / 15. szám
Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM_____________________________________________PASSAIC, NEW JERSEY Amerika muzsikájára Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyarság köreiben a Magyar Intézet Balázs hangversenye iránt táncoljon a szabad világ és táncoljanak főleg a szövetsége-, sek — ez a fiatal Kennedy elnök határozott óhaja, amit részben kifejezett már Macmillan angol miniszterelnöknek és nem rejti véka alá most Adenauer kancellárral szemben sem s tudomására hozza De Gaullenak is. Nagy változást jelent ez az amerikai politikában. Az ezelőtti washingtoni kormányok előbb kitapogatták, hogy mit szólnak valami készülő intézkedéshez Londonban és Párisban, esetleg másutt s hacsak a legkisebb rosszalással is találkozott a terv, nem hajtották végre, vagy módosították. Ennek következtében az amerikai külpolitika mindig mázsás lábakon járt, az események után kullogott és rendszerint védekezésre szorult a rugalmas szovjet taktikájával szemben. Anglia, például, mint “tapasztaltabb” szeretett a közvetítő szerepében tetszelegni s ntileg De Gaullenak fog legtor szerepét is vállalta. Emlékezünk, amikor Macmillan Moszkvába ment, Amerika kifejezett érdekei ellenére. Nem diktálni akar Amerika, de valóban legfőbb ideje, hogy vezető nagyhatalmi jogait érvényesítse. Kennedy karakánsága valósziezért néha a fogadatlan prókákevésbé tetszeni; a francia államfő erős egyéniség, olyanféle anyagból van gyúrva, amelyik inkább törik, mint hajlik. Amerika vezetőszerepét még inkább kidomborítja Kennedy elnök, amikor egyedül fog találkozni Kruscsevvel, nem pedig egy kerekasztal értekezlet kei-etében, Macmillannal és De Gaullal együtt. Feltehetőleg ez nem jelenti azt, hogy Európa érdekei a második vonalba szorulnak. Európára és éppen az Egyesült Eu-Lapunk szerkesztő-tulajdonosa, Diénes László a demokrata pártlistán Middlesex megyei Committeeman-jelöltnek van jelölve az idei előválasztáson Metuchenből, lakóhelyéről. Ellenjelöltje a demokrata listán nincs, csupán neve van hibásan nyomva a szavazólistán: László helyett “Wazlo” keresztnevet adott a nyomdász az “A” sorban 13-ik jelöltként szereplő szerkesztőnek. Az előválasztáson, mint tudvalevő, mindenki aszerint szavaz, amilyen pártinak vallja magát. A demokrata jelölteket tehát a demokrata szavazók választják, a republikánusokat amazok. A demokrata listán Richard J. Hughes kormányzójelöltnek, aki a demokrata organizáció rendes jelöltje, két ellenjelöltje is van: Weldon R. Sheets és Eugene E. Demarest. A republikánus listán ugyanekkor négy kormányzó-jelölt “szalad”: James P. Mitchell, az Eisenhower-kormány volt munkaügyi minisztere, Louis Berns, Wayne Dumont, Jr. és Walter H. Jones. A jövő keddi előválasztáson tehát a kori'ópára ma Amerikának nagyobb szüksége van, mint valaha is volt. Ezt tudják Londonban, Párizsban és Bonnban. A Kennedy kormány még jobban sürgeti Nyugateurópa összefogását, mint Eisenhowerék sürgették. Különösen Anglia különállását nem értik Washingtonban. Macmillan újból azt a tanácsot kapta az amerikai fővárosban, hogy ne próbálja tovább szervezni az európai Közös Piac elleni erőket, hanem ahelyett próbáljon abba beleilleszkedni. Ha Nyugateurópa összefog, nagyobb erőt képvisel gazdaságilag és katonailag, mint a Szovjetunió. Az európai összefogást most különféle tények sürgetik — ezek közül az egyik legfontosabb a szovjet olajvezetékhálózat kiépítése. Bakuból, a Fekete tenger mellékéről indul ki az olajvezeték, egyik ága a Balti tenger partjára, egy másik Keletnémetországba, a harmadik pedig Csehszlovákiába és Magyarországra vezet. Nemcsak a vasfüggöny mögötti országokat, hanem a skandináv államokat, továbbá Ausztriát, Olaszországot olcsó olajjal képes majd ellátni a Szovjetunió. Külön érdekességnek számit, hogy a nyugati üzleti mohóság segíti a Szovjetuniót a terv minél hamarabbi megvalósításában : olasz és nyugatnémet csövekből épül az olajvezeték. Katonai szempontból egyenesen óriási jelentőségű ez az olajvezeték. Ha Moszkva egyszer úgy dönt, hogy lerohanja Nyugateurópát, h a digépezete nem szorul semmi “imperiálista” üzem-anyagra. Az Atlanti Szövetség keretében a nyugatiak is építenek olajvezetéket, tisztán katonai célokra. De a Szovjetuniót egyelőre nem annyira katonai, mint kereskedelmi célok vezetik: szovjet olajat a Nyugatnak! Mi lesz ez ellen a védekezés? mányzói jelöltségért folyik a nagy csata s mig Hughes demokrata jelöltnek a szavazók által történő jelölése bizonyosra vehető, a republikánus oldalon komoly összecsapásra lehet számítani s bizonytalan, hogy ebből melyik jelölt kerül majd ki győztesen. Fontos, hogy az előválasztáson minden szavazópolgár adja le szavazatát, egyrészt azért, hogy ezzel mintegy önérzetesen kinyilatkoztassa hovátartozását pártállás szempontjából, másrészt pedig azért, hogy a párt erejét a szavazók számával mintegy előre sejtesse. Jövő kedden, április 18-án tehát, mindenki, aki bejegyzett szavazópolgár, menjen el szavazni. Az, hogy a tavaszi előválasztáson milyen pártinak mondja be magát, nem befolyásolja azt a jogát, hogy ősszel, az általános választáskor melyik párt melyik jelöltjére fog szavazni, mert akkor már nem kell előre bemondani pártállását! Az őszi választások előtt fogunk még e helyen jónéhányszor “politikával foglalkozni.” Amint már jelentettük, április 26-án, szerdán este rendezi a Magyar Intézet Balázs hangversenyét a Douglas College Voorhees Chapel termében. Balázs Frigyes világhírű hegedűművész, a Tucson-i szomfonikus zenekar igazgatója, Brahms, Dohnányi, Bartók, Zsolt, Molnár, Vecsey és Hu-BALÁZS FRIGYES hegedűművész bay müveiből állította össze teljes estét betöltő magyar műsorát. Tekintettel a széleskörű érdeklődésre, mely a hangversenyest iránt megnyilvánul, az intézet vezetősége gyűlésre hívta össze azokat a barátait, “Mi, amerikaiak, a magunk lelkiismeretének megnyugtatására megnyitottuk ugyan a magyar menekültek előtt a bevándorlás lehetőségét. Ezzel azonban még nem mostuk le a tétlenség szégyenének 1956 októbere óta ránknyomott bélyegét. A szabadságharcosok befogadása nemes gesztus volt bár részünkről, dd egyúttal beismerése annak, hogy nemzetünk jó hírnevét hajlandók voltunk feláldozni azáltal, hogy az oroszok garázdálkodását nem akadályoztuk meg s azok kényük-kedvükre gázolhattak Budapesten ártatlan magyar gyeriíiekek vérében.” Ilyen és ehhez hasonló tartalmú nyilatkozat hangzott el az Egyesült Államok parlamentjének, a: washingtoni Kongresszusnak mindkét házában a közelmúlt március 15-én. Ném kevesebb, mint 7 szenátor és 24 képviselő szállott síkra annak érdekében, hogy a federális kormányzat az eddiginél nagyobb eréllyel szorgalmazza a United Nations Magyarországra vonatkozó 12 pontjának teljesítését. Ezek közül a legfontosabb természetesen az orosz helyőrség teljes kivonása, szabad választások kiírása és nemzetközi ellenőrzés meleltti megtartása. ROLAND LIB ON ATI Illinois állambeli demokrata kongresszman volt a fent idézett őszinte megállapításoknak a szerzője, kinek felszólalása négy teljes nyomtatott hasábot tesz ki. Ugyancsak Libonati tért ki legrészleetsebben mindannak az aknamunkának az ismertetésére, mely Magyarország feldarabolásához vezetett és a kommunizmus nyugati irányban való előnyomulását végzetesen elősegítette. akik eddig is támogatták céljai megvalósításában. A gyűlés, melyen New Brunswick és környéke magyarsága volt képviselve, elhatározta, hogy széleskörű, személyes propagandát indít a hangverseny sikerének érdekében, hogy ezt a zeneművészet szempontjából is kiemelkedőnek ígérkező estét emlékezetessé tegyék mindazok számára, akik érdeklődnek a magyar zeneművészet iránt. Már eddig is sokan csatlakoztak ahhoz a baráti körhöz, amely az est sikerét akarja biztosítani és ezzel az intézet célkitűzéseit elősegíteni. A hangverseny meghívóit az intézet már szétküldötte mindazoknak, akik eddig is megjelentek az intézet előadásain és címük rendelkezésre állt. A koncertre, amely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik mindenfelé a magyarság köreiben, jegyek igényelhetők közvetlenül az intézettől New Brunswickon a Rutgers Egyetemen (Tel. CHarter 7-1766, Ext. 511, vagy 582), valamint a Magyar Hírnök irodájában (216 Somerset St.,tel. CHarter 9-3791), vagy postán: Balázs Violin Concert, Rutgers University, New Brunswick, N. J. Jegyárak: fenntartott hely $3, általános ülőhely $1.50. A szenátusban THOMAS DODD connecticuti demokrata tartalmas beszédben tiltakozott az ellen, hogy a szovjettel bármilyen titkos egyezkedés vagy alku történjék Magyarország kárára. Az RB-47 és U-2 felderítő repülőgépek ügyét már azért sem lehet a magyar kérdés elhallgatásáért mintegy cserébe elintézni, mert ez a United Nations felett is meghúzná a lélekharangot. Dodd szenátor, aki már a los angelesi demokrata konvención is fel, akart a magyar ügy érdekében szólalni, személyesen járt közben Adlai Stevenson amerikai fődelegátusnál, érvekkel támasztván alá fejtegetését. Connecticut veterán szenátorát bátor és következetes kiállásáért a magyarság őszinte hálája illeti meg. A republikánusok közül maga a szenátus ellenzéki pártvezére, Everett McKinley Dirksen állott elsőnek szólásra és helyeselt Dodd megállapításaihoz. Idézte az 1956-os óhazai események világraszóló példáját és a történelem legkimagaslóbb hősei közé sorolta azt az 50,000 magyar, akik életüket adták hazájuk már-már kivívott szabadságáért-. Utána Pennsylvania nagy magyarbarátja: HUGH S. SCOTT szenátor, majd New Jersey liberális republikánusa, CLIFFORD P. CASE beszélt, mindkettő kiemelvén, hogy mig millió és millió primitiv népet szabadítanak fel napjainkban, addig az ezeréves kultúrával rendelkező keleteurópaiakat a legbarbárabb rabszolgaságban tartják. KENNETH B. KEATING és Jacob K. JAVÍTS new yorki szenátorok szintén ilyen hangnemben szóltak a magyar kérdéshez, (Folyt, a 4-ik oldalon) Az elnök külföldre utazik John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke május 31- én háromnapos látogatásra Franciaországba utazik, ahol DeGaulle köztársasági elnök vendége lesz. Utána Angliába, majd Németországba megy. A szövetséges nyugati hatalmak vezetőivel folytatott tárgyalássorozatban most a napokban Konrad Adenauer Nyugat- Német kancellár lesz a Fehér Ház vendége Washingtonban, aki — mint jelzik — meghívja az elnököt, hogy látogasson el Nyugat-Németországba is. Mint hírlik, Kennedyt európai útjára elkíséri felesége is, aki tökéletesen beszél franciául, lévén franreia-származásu család gyermeke. Az első világür-utas Gagarin a neve annak az orosz repülőtisztnek, aki elsőnek tette meg az utat ki a világűrbe úgy, hogy élve visszakerült s elmondhatja, mit látott, mit tapasztalt. Mint Kolumbuszé, az ő neve is most már bizonnyal a történelemé lesz, mint aki 1961 április 12- én, földünk felületétől számított' 180 mérföld magasságban egy orosz ürlövegben körülrepülte ezt az öreg1 sártekét mindössze 108 perc alatt, 17,000 mérföldes óránkénti sebességgel és élve visszakerült a kiindulási pontra. A londoni Daily Worker c. kommunista lap múlt pénteken jelentette, hogy az oroszok élő embert lőttek ki a világűrbe . Moszkva erről hallgatott,mint a sir, szerda hajnalban azonban nagy diadallal jelentették, hogy egy aznap kilőtt világür-utas sikerrel tette meg az utat. Nyilvánvaló ebből, hogy az oroszok előző lövege sikertelen volt, avagy a löveg utasával történt valami, amit ők bölcsen agyonhallgatnak, hogy a szerdai sikert első kísérlet eredményének mondhassák. Akárhogy is áll azonban a dolog, egy bizonyos: az oroszok megelőztek minket a nagy versenyben — mint annakidején a “Sputnikkal” is — és övék a dicsőség, hogy élő embert utaztattak egy lövegben kint a világűrben, az első földi embert, aki élve visszakerült a földre. A világíir-utazás — az emberiség régi-régi álma, ami évszázadok óta foglalkoztatja a tudósok fantáziáját épugy, mint az egyszerű emberét — 1961 április 12-én valóság lett s beláthatatlan lehetőségek megvalósulásának ajtaját nyitotta ki . . . Hogy azután ez a földi ember “nagykorúságának” első napját jelenti-e, vagy ostoba gyermek j átékainak végletét, azt majd csak az elkövetkezők fogják megmondani. LABDARÚGÁS A Woodbridge. Hungária csapata most vasárnap, április 16-án az Elizabeth Sport Club I. csapatával mérkőzik d. u. 2:30 órai kezdettel Woodbridgen, a High School Stádiumban. Érdekes mérkőzésre van kilátás, legyünk ott minél többen! HA AZT AKARJA, hogu vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkbanl Diénes László szerkesztő Middlesex megyei Committeeman jelölt Metuchenből 31 SZENÁTOR S KÉPVISELŐ SZÓLALT FEL WASHINGTONBAN AZ ÓHAZA SZABADSÁGÁÉRT THURSDAY — 1961. ÁPRILIS 13 TOLLAS TIBOR ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ESTE NEW BRUNSWICKON Tollas Tibor szabadságharcos költő irodalmi estje, — amiről már tettünk említést — április 23-án, vasárnap lesz New Brunswickon a Szent László Hallban. Második amerikai körútja során a New Brünswick-i nagysikerű márciusi ünnepély alkalmával már járt körünkben Tollas Tibor, akit akkor a közel ezer főnyi hallgatóság valósággal szivében zárt, mert mondanivalója, “üzenete” változatlanul friss, megrázóerejü és az értelmen át a szivekig hatoló. “Elhallgattam volna reggelig azt az embert” — jegyezte meg az ünnepély után valaki s talán ez a legegyszerűbb definíciója annak, hogy ki is ez a Tollas Tibor és mit mond. Amint az ünnepélyen a műsorvezető akkor bejelentette, Tollas Tibor valóban visszajön még egyszer New Brunswickra s az itteni és környékbeli magyarságnak egy egész estét kitevő költemény- és beszéd-csokrot fog átnyújtani. New Brunswickon a Tollas Tibor irodalmi est előkészítő bizottsága megtette a szükséges lépéseket a meghívók, illetve röplapok elkészítésére és általában az egész estély előkészítésére és műsorának összeállítására, amiről legközelebbi \ számunkban bővebben Írunk majd. Készüljünk úgy, hogy április 23-án, vasárnap este 7 órakor ismét együtt lehessünk New Brunswickon, ezúttal a Szent László Hall dísztermében, Tollas Tibor meghallgatására! TOLLAS TIBOR a “Füveskert” c. verskötet egy pjéldányát aláírásával látja el “Magyarországon nincs katolikus .. ..1 * I 99 püspöki kar (FEC) A budapesti rádió “Szülőföldünk” adásában idézte a Magyar Kurírt, mint a katolikus püspöki kar hivatalos lapját, elitélve az “összeesküvő” papokat, szerzeteseket és a világi személyeket. A következő napon a Vatikán sajtóirodája Rómában az alábbi nyilatkozatot tette közzé: “Magyarországon nincsen működő katolikus püspöki kar és a ‘Magyar Kurír’ tisztán és egyszerűen a kommunista kormány kiadványa. Ez a sokszorosított kiadvány riportokat közöl sajtótájékoztató céljából és egyáltalán nem képviseli a magyar római katolikus egyházat.” “Mi is megkapjuk e tájékoztató példányait — mondotta a Vatikán csóesöve, — mely állandóan ‘hivatalos’ egyházi híreket és jelentéseket tartalmaz, de teljesen a kormányzat propagandáját és gondolkodá-Felnőttek nem vásárolhatnak gyermek ruhákat... (FEC) Magyarországon a gyermekruha gyártó üzemek állami szubvenciót kapván, igen olcsón tudják készítményeiket a piacra vinni. Kistermetű nők és férfiak az úgynevezett “ifjúsági boltokban” könnyen találtak sajátmaguknak is ruhát, minek következménye az lett, hogy a felnőttek vásárlásai elképzelhetetlen méreteket öltöttek. Szubvencionált gyártásról lévén szó, ez közvetett kárt okozott az államnak. így most szigorú rendelettel tiltották meg az ifjúsági üzleteknek, hogy felnőttek használatára gyermekruhákat adjanak el. sát tükrözi. Soha sem közölt semmit, ami a Vatikán álláspontját tükrözné, avagy a pápa magyarországi reprezentánsának véleményét.” A “katolikus püspöki kar” kérdésében a Vatikán szószólója hangoztatta, hogy minden országban van püspöki kar, de Magyarországon nem működik, mert a Kádár kormány nem engedélyezi működését. Azzal, hogy a Kádár kormány megakadályozza a pápa által kinevezett két püspök állásának elfoglalását é? vallási kötelezettségének teljesítését, a katolikus püspöki kart működésre képtelenné tette. A kormány által, idézett ‘Katolikus Püspöki Kar’ egyszerűen nem létezik jehmleg-Magyarországon” — fejezte be nyilatkozatát a Vatikán szószólója. , A Vatikán a letartóztatott papok és szerzetesek ügyében nem adott ki nyilatkozatot. PESTI TRÉFA A cigány felvételét kéri a pártba, de előbb ideológiai vizsgát kell tegyen. Kérdi tőle a, párttitkár: “Na cigány, tudod-e ki volt Marx?” — Nem tudom. — “Hát Engelsröl hallottál-e?” — Nemén. — “De Lenin elvtársat csak ismered?” — Nem ismerem,.--- A párttitkár látva a cigány politikai tudatlanságát, ki akarja rúgni. Most azonban a cigány kezd el kérdezni : .'“Mágá ismeri a Zsigát ?.” Nem ismerem. — “Hát a Lájost?” — Azt sem. — “No meg a Jóskát?” —- Azt sem. — “Ná látjá,” derül fel a cigány képe, “hát akkor kvittek vágyunk: mágá nem ismeri áz én bandámat, én meg nem ismerem a mágá bándáját.”
