Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-06 / 14. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY ______________________________________________ THURSDAY— 1961. ÁPRILIS 6 u Eleséget Békéért!” 150 éves az Egyesült Államok himnusza Magyarországi propaganda* iratokkal árasztották el egész Amerikát. Magyaroknak, akik soha sem­mit sem kaptak Magyarország­ról, egyszerre szép képes új­ságot hozott a posta. Aki vé­giglapozza ezt az újságot, azt látja, hogy Magyarországon csupa zene, tánc, népviselet, hejehuja, lakodalom az élet és­pedig mindez csupa virágluga­sokban. Mosolyognak a munká­sok Csepelen, a parasztok a tszcsékben. Még az államköl­­csönt is mosolyogva jegyzik. A mosolygó AVO-sokat nem mutatják be, pedig belőlük is szeretnénk néhányat látni most, hogy magukhoz tértek a forradalom alatti ijedtségből s újból elömlik arcukon a kéjes derű. A mosolygó szovjet katonát sem mutatják, pedig tudjuk, ezek is sok derűt fakasztanak a magyar földön. Ezek a nyomtatványok most­­már rendszeresen jönnek majd, címeinket évek óta gondosan gyűjti az AVO és a magyarok világszövetsége nevet viselő hi­vatal. Áradásuk azóta kezdő­dött el, hogy Kennedy elnök feloldotta azt a tilalmat, mely szerint kommunista nyomtat­vány csak azoknak volt kéz­besíthető, akik ezt kifejezetten kívánták. Most akár kívánjuk, akár nem, gyors időközökben hozza a posta a “mosolygó magyar népet.” Hányán dűlünk be ne­ki? Aligha sokan. Tehát csak hadd jöjjenek! Látjuk mi a mosolygó arcok mögött a küz­­ködő, szenvedő, meggyötört, bi­lincsbevert magyar népet is. Milyen erős Kruscsev? — ez a kérdés foglalkoztatja most a nyugati világot. Vannak nyugaton szovjet szakértők, akik szerint Kruscsev a saját országában is gyenge lábon áll, szakadatlanul viaskodnia kell pártjának azzal a rétegével, amely maga mögött a kínai tá­mogatást, tehát a sztálinista erőket érzi. A másik elképzelés szerint Kruscsev soha sem volt olyan erős, mint éppen ma — ezt vallják főleg az angolok. Valószinü, hogy valahol a középen van az igazság. A Kreml sötét korridorain szaka­datlanul folyik a birkózás, a halálos viaskodás; a vesztes mindent vészit, a győztes min­dent nyer. így volt ez mindig, még Sztá­lin idejében is. Mihelyt Sztálin keze erőtlenedett a korbács su­­hogtatására, egyszerre előbuj­­tak a sötétség lakói, köztük Kruscsev is. Röpke néhány na­pig a nyílt színen folyt a bir­kózás; az volt ai legerősebb négy, akik a Sztálin koporsó­ját vitték s aztán csak egy ma­radt. Nem közömbös, hogy Krus­csev hatalma hanyatlik-e, vagy sem s éppen ezért a valószínű­ségi számításoknak igen nagy szerepük van a nyugati főváro­sokban. Húzódik ugyan a do­log, de mégis elérkezik a nap, amikor a nyugati világ képvise­lete, az élen Kennedy elnökkel leül tárgyalni a szovjet világ vezetőjével. Nagy melléfogás volna, ha a nyugati világ azzal tárgyalna, aki rövidesen eltűnik a moszk­vai sülyesztőben, Amerika gazdasági élete túl van a legrosszabbon, mos­tantól kezdve már felfelé tart az irány. A gyárak egyre töb­bet dolgoznak, a vállalatok be­fektetnek, a munkások bére emelkedik. A jóslatok szerint 1961 elég jó gazdasági esztendő lesz, ha majd az év végén az átlagot vesszük. Ezzel szemben 1962- őt a virágzás esztendejének te­kintik s ez átterjed 1963-ra is. 1964 a nagy kérdőjel. Lehet, hogy akkor újból be­következik a hanyatlás, visz­­szaesés, hacsak valami előre nem látott dolog tovább is üzemben nem tartja a nagy motort. Tehát két esztendőt lehet venni, ami biztosnak látszó, vi­­rágzási időszak. Jubileumi cserkész­­gyűlés A Magyar Cserkészszövetség április 8-án tartja kétévenként szokásos közgyűlését Toronto, Canadában. A magyar cser­készet 50-ik jubileumi évében a Kanadában élő magyar cserké­szek látják vendégül a világ négy tájáról érkező vendége­ket. A közgyűlésen 18 ország­­l ban működő 64 magyar csapat kiküldöttei vesznek részt, hogy meghallgassák az elmúlt évek munkájáról szóló jelentéseket s meghatározzák az elkövetkező években végzendő feladatokat. A közgyűlésen megtartják a tisztujitást is. A Magyar Cserkészszövetség megisrpétli kérését, hogy a most folyó évi gyűjtés alkal­mából a cserkészet pártfogói s barátai juttassák el adomá­nyaikat a Központ címére, hogy nevelő és magyar kultú­rát terjesztő feladataikat a ma­gyar cserkészek nehézség nél­kül végezhessék tovább. Cim: Magyar Cserkészszövetség, P. O. Box 68, Garfield, N. J. Kruscsev javasol... Hire jár, hogy Kruscsev uj javaslatokat küld Kenedy el­nöknek arranézve, hogy mikép­pen lehetne az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közötti feszültséget csökkenteni. A ja­vaslatokat Alexander V. Top­­csijev akadémikus, Kruscsev bizalmasa hozza magával, mi­kor a Massachusetts Institute of Technology százesztendős fennállásának jubiláris ünnep­ségére Bostonba érkezik. Szovjet ‘közeledés’ Szovjet diplomaták szerint Mikoyan helyettes szovjet “mi­niszterelnök” a közeljövőben valószínűleg ellátogat Wash­ingtonba, ugyanakkor Johnson alelnök Moszkvába lenne hi­vatalos. Kruscsev szorgalmaz­za ezeket a látogatásokat, hogy igy a Kennedy kormány­nyal közvetlenül és magas szinten felvehesse a kapcsola­tokat és siettesse Kennedy el­nökkel a személyes találko­zást. (Úgy látszik, a laosi cécó csak bekezdése volt a szovjet “közeledési manővernek.”) Sok olyan ország van a vi­lágon, amelynek népe állandó­an az éhínség küszöbén áll, vi­szont a szerencsés országokban a túlsók eleség okoz bajokat. Ez a helyzet nagyszerű alkal­mat nyújt az amerikai kor­mánynak, hogy emberbaráti cselekedetekkel gazdasági ne­hézségeket is megoldjon. Kennedy elnök már többször nyilatkozott arról, hogy a nincstelen népek legégetőbb problémáit elsősorban Ameri­kának kell megoldania. Fela­vató beszédében “nyilt háborút hirdetett az emberiség ősi el­lensége, az éhség ellen.” Majd az ország helyzetéről szóló kongresszusi üzenetében emlí­tette, hogy enyhítenünk kell az éhséget a világ minden részén és egyszersmind fellendíteni ezzel a közgazdaságot. Kennedy már megválasztása előtt alakította meg a “Food for Peace” bizottságot, amely­nek célja, hogy Food Bank-ot létesítsen az Egyesült Nemze­tek keretében, a nélkülöző or­szágok rendelkezésére. Az amerikai kormányok már régóta igyekeznek a termelési feleslegek kérdését hasonló eszközökkel megoldani. Kétfé­le rendszert követtek eddig. A feleslegeket egyrészt teljesen ingyen osztották ki a szűkölkö­dő országok népei között, más­részt pénzért adták ugyan el, de az ellenértéket e népek sa­ját közgazdasági életének meg­erősítésére fordították. A ma is fennálló törvény, a Public Law 480 értelmében az Egyesült ünnepélyes keretek közt vet­te át a New Yorkban székelő Magyar Könyvtár és Történel­mi Társulat igazgatósága az “Udvardy könyvgyűjteményt.” Az igazgatósági ülést Szent- Iványi Sándor elnök (volt bu­dapesti unitárius püspöki viká­rius, lancasteri (Mass.) lelkész nyitotta meg és bejelentette, hogy dr. Udvardy Tibor new yorki könyvkereskedő szép gyűjteményt adott a könyvtár­nak. Dr. Márk Béla, a könyv­tár ügyésze felolvasta az ado­mánylevelet, amelynek tanúsá­ga szerint dr. Udvardy édes­apjának és édesanyjának állít emléket ezzel a gyüjtemény­­nyel. Az igazgatóság tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a szépen elrendezett gyűjte­ményt; külön a kutatóknak al­kalmas szakkönyveket, régi magyar remekírók angolul és más világnyelven megjelent müveit és az uj magyar iroda­lom otthon és külföldön meg­jelent köteteit, valamint régi értékes folyóiratok sorozatait. Az adománylevél átvétele Munkáshiány Nyugat-Német­országban Nyugatnémetországban to­vábbra is munkaerőhiány van. Félmillió “job”-ra nincs je­lentkező. A kormány most sür­­kősen 600,000 munkás behoza­talát vette tervbe s ezzel pár­­hpzamosan előnyös hitelnyúj­tással segít a vállalatoknak munkáslakásokat építeni. Államok kormánya az ország termelési feleslegeit külföldön eladhatja, de az ellenértéket az illető ország pénznemében állapítják meg, amelynek egy részét kölcsönadjuk hosszúlejá­ratú befektetésekre, amelyek a közgazdaság fellendítését cé­lozzák. Indiával, például, a követke­ző ügyletet bonyolítottuk le: 1956-ban megegyeztünk ve­lük, hogy 860 millió dollár ér­tékű búzát és más terményeket eladunk nekik, rupee-ban (In­dia pénzneme) való kifizetésre. Ebből az összegből azonban 234 millió dollárt ugyanakkor kölcsönadtunk Indiának, hosz­­szulejáratu közgazdasági be­fektetésekre. Sok más ország teljesen in­gyen jutott amerikai felesle­gekhez. A Nemzetközi Vörös Kereszt 15 millió dollár értékű amerikai terményt osztott ki az Ausztriába menekült magya­rok és a Magyarországon élő sinylődők körében. Afganisztán 40.000 tonna búzát kapott ajándékba a kenyérinség csök­kentésére, Iran vizkárosultjai 20.000 tonna gabonát. Ellenségeink szeretnék két­ségbevonni Amerika önzetlen­ségét; pedig ezeket az adomá­nyokat nem kötöttük feltéte­lekhez és a politikának sincs semmi köze ahho:i, hogy kit se­gítünk meg. Példa erre Ma­gyarország esete is; nemcsak a menekültek, hanem az otthoni nép is kapott segítséget a Vörös Kereszt utján. American Council után Szent-Iványi Sándor elnök külön is üdvözölte az igazga­tóság meghívására megjelent Udvardy Tibort. — Bárcsak a nemeslelkü­­ségnek ez a megnyilatkozása — mondta —- más honfitársun­kat is hasonló cselekedetre késztetne. Voltak és vannak itt még szép magyar könyvgyűjte­mények magánosok kezében. Ezeknek a sorsa egy szokott lenni, mihelyt a gazdájuk le­hunyja a szemét, elkallódnak. Mennyivel szebb és maradan­dóbb volna, ha ezek a könyv­­gyűjtők szerte a világon még életükben a könyvtárnak aján­lanák fel gyűjteményüket és ezzel maradandó emléket állí­tanának maguknak. Magyar tudós szín­padi találmánya A new yorki Manhattan School of Music (238 East 105th St.) Hubbard Auditóriu­mában április 20-án, csütörtö­kön este Mozart “Varázshege­­düjét” adják elő újszerű szín­padi rendezési kellékkel, ame­lyet Dr. Nagy Elemér, erdélyi székely honfitársunk, a Rartt College of Music tanára talált fel. A Multi-Screen Projection segítségével a színpadi vetítés sokkal élethübben történik, ami a hatást nagyban emeli. Dr. Nagy a készüléket a Ford Foundation anyagi segít­ségével készítette el és azt a jelen előadáshoz önköltségi ár­ban engedte át. Az előadás tiszta jövedelme az iskola ja­vára megy és erre való tekin­tettel a 10 dolláros koncertje­gyek ára az adóból levonható. 26 ÉVE BÍRÓ SÉLLYEI F. LAJOS Perth Amboy város bírája (magisztrátusa) a közelmúlt­ban ismét kinevezést kapott további 3 évre a várostól. Sél­­lyei 1935-óta tölti be ezt a tisztséget, amely mellett ügy­védi gyakorlatát is folytatja a Smith St. 175 szám alatti iro­dájában. Séllyei F. Lajos évekig volt a Middlesex County Magis­trates és a Perth Amboy Bar Association elnöke, aktiv tag­ja volt a demokrata pártnak, elnöke volt a Perth Amboy környéki Community Chest gyüjtőkampányának s hosszú évek óta minden társadalmi megmozdulásban részt vesz. A háború után az Amerikai Ma­gyar Segélyakció országos el­nöke volt egy ideig és az Ame­rikai Magyar Szövetségnek, valamint az újabban létesített Magyar Segélyakciónak, to­vábbá a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézetnek most is igazgatósági tagja. Gratulálunk Séllyei bírónk újabb kinevezéséhez s kivá­­nunk neki jó egészséget és hosszú életet! Magyar kisgazdák figyelmébe A földművelésügyi minisz­térium közli, hogy a hatáskö­rébe tartozó Farmers Home Administration rendkivüli könnyítéseket léptetett életbe abból a célból, hogy a kis far­merek földjeiket jövedelme­zőbbé tehessék. Olyan farme­rek, akik földjeiket családi alapon művelik meg és jöve­delmüket nem képesek valami mellékfoglalkozással növelni, ezután kaphatnak a hivataltól kölcsönt olyan beruházásokra, amelyek által földjük jövedel­mezőségét fokozhatják. Előfel­tétel az, hogy az illetők képe­sek legyenek a kölcsönt legfel­jebb hét évre kiterjedhető részletekben visszafizetni, évi 5 százalékos kamatot beleért­ve. Ilyen kölcsönt kaphatnak fiatal farmerek, hogy abból még vásárolhassanak földet vagy gazdasági eszközöket, továbbá középkorú farmerek, sőt oly farmerek is, akik közel állanak a visszavonulási élet­korhoz. A NATO hadereje A NATO szakértők vélemé­nye szerint Nyugateurópa egy konvencionális háború esetén katonailag tartható lenne, ha 30 bevehető hadosztály megfe­lelő tartalékokkal állna ren­delkezésre. Ezidőszerint 21 nem teljes erejii NATO had­osztály állomásozik Nyugat­­európában. A Baltimore kikötőjében emelkedő Fort McHenry erődöt bombázó brit hadihajók egyi­kén túszként töltötte az 1814 szeptember 13-ikáról 14-ikére virradó éjszakát az amerikai Francis Scott Key. A bombázás során nem tudták az angol tü­zérek eltalálni az erőd csillag­sávos lobogóját és ez adta Key­­nek az ihletet költeményének megírására. Az annakidején népszerű dallamra alkalmazott szöveg kézirata ugyanabban a A világ legismertebb műal­kotásainak egyike a New York-i kikötőben felállított Statue of Liberty, amely nem­csak a bevándorlónak, hanem az egész világnak hirdeti az amerikai nép vendégszerete­tét és a szabadság eszméjének diadalát. Általánosan ismert tény, hogy ezt a szobrot a francia nép adományozta az amerikai népnek és az elszászi Batholdi szobrász munkája. Kevésbé is­meretes azonban az, hogy mi­kor a szobor megérkezett New Yorkba, hogy 1884-ben az ak­kori Bedloe Islandon felállít­sák, talapzatról is kellett gon­doskodni, amelynek költsége többre rúgott annál, amibe a szobor maga került. Az ameri­kai kormány húzódozott attól, hogy a kincstárt ilyen tétellel megterhelje, mire Pulitzer Jó­zsef, a magyar-származású új­ságíró, “The World” cimü lap­ja utján közadakozásból több mint 120,000 kispolgár hozzá­járulásával három hónap alatt szerezte meg a még hiányzó 100,000 dollárt. — Nem milliomosokhoz for­dulok segítségért — irta Pu­litzer — hanem a munkások millióihoz, akiknek Amerika érvényesülési lehetőséget nyúj­tott. Pulitzer maga 17 éves korá­ban érkezett New Yorkba Ma­kóról, hogy a világ legtekinté­lyesebb újságírójává legyen. Hasonlóképen dramatikus az összefüggés az Amerikában diszlő Kossuth szobrok és a bu­dapesti Városliget legszebb he­lyén felállított Washington szobor között. Egy amerikai­magyar újságíró szavaival élve — “A szobrok láthatatlan, de lerombolhatatlan hidat jelente­nek a két nemzet között.” A három munkából az első a clevelandi lett, ahol az első Kossuth-szobor felállítását az ottani pánszláv szövetség min­denképen megakad ályozni igyekezett, azt állitván, hogy Kossuth “elnyomta a nemzeti­ségeket.” Végül is győzött az igazság és Cleveland-nek talán legszebb terén áll a Kossuth szobor, amelyhez később az ugyancsak kisemberek pénzé­ből emelt new yorki Riverside-i szobor is csatlakozott. Finta Sándor, a magyar faj­táját lángolóan szerető és nem­rég elhunyt szobrász munkája New Yorkban a Kováts Mihály ezredes hősi küzdelmét ábrá­baltimorei múzeumban van, ahol Kováts Mihály óbester lo­vassági lobogóját őrzik, külön üvegszekrényben. Ez év őszén az Amerikai Ma­gyar Szövetség társas kirán­dulást vezet Baltimoreba a másfélszázados évforduló al­kalmából. Addig is itt adjuk az amerikai himnusszá avatott Key költemény szövegét és igen kérjük honfitársainkat, hogy azt mihamarabb memorizál­ják. zoló relief, szintén emlékezteti az amerikai népet arra, hogy a magyar bevándorló életét ál­dozta fel az amerikai szabad­ságért. Hűvös László, akinek szob­rai nemcsak Budapesten, ha­nem sok európai fővárosban díszítik a köztereket, már New Yorkban is szabad téren hirde­ti a magyar tehetség diadalát. Vértes Marcel, a világhírű művész, aki kerámiát is terve­zett, amit a szobrászat egy ágának tekinthetünk, számta­lan, Amerikában elhelyezett munkájával tette a maga nevét halhatatlanná és az amerikai­­magyar nevet a művészetek terén is elsőrangúvá. De sok más szobrászunk is van, aki Amerikában dicsősé­get szerzett a magyar nép ne­vének. Hogy csak találomra említsünk meg néhányat a leg­nagyobbak között, betür'endi sorban: Bossányi Ervin, a washingto­ni Woodrow Wilson kápolna díszítője; Fried Tivadar, a Mo­dern Festők és Szobrászok Szövetségének alelnöke New Yorkban; Gách György, Haj­­mássy Ilona gyönyörű profil­jának megörökitője; Kóni Mik­lós, amerikai kormányzók meg­­mintázója; Nagy Tibor, a new yorki képkiállitási csarnok ve­zetője ; Polonyi Gabriella, a Tiffany Foundation kitünte­tettje; Schönbauer Henrik, sok amerikai* muzeum gyűjtemé­nyeinek büszkesége; Vincze Pál, Truman elnök és Aga Kán megörökitője, stb. American Council Eisenhower­tábornok Kennedy elnök aláírta azt a speciális törvényt, amely a volt elnököt visszahelyezte ötcsil­lagos tábornoki rangjába. Ei­senhower visszakapta táborno­ki rangját, amiért azonban kü­lön fizetést, illetve nyugdijat nem kap. A volt elnök nyug­dijat és külön évi $50,000 költ­­ségmegtéritést kap az ország­tól, amig él. Eisenhoweren kí­vül még két másik ötcsillagos tábornoka van hazánknak: Gen. Douglas MacArthur és Chester Nimitz admirális. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Magán könyvgyűjteményt kapott a magyar könyvtár THE STAR-SPANGLED BANNER Oh, say, can you see, by the dawn’s early light, What so proudly we hail’d at the twilight’s last gleaming. Whose broad stripes and bright stars through the perilous fight O’er the ramparts we watch’d, were so gallantly streaming . . . And the rockets’ red glare, the bombs bursting in air Gave proof through the night that our flag teas still there! Oh, say, does the star-spangled banner yet wave O'er the land of the free and the home of the brave? Amerikai szobrok és magyar művészek Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom