Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-16 / 11. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM— NO. 11. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. MÁRCIUS 16 A vasfüggöny innenső oldalán mindent megteszünk, hogy március idusát tisztességesen, magyarokhoz méltóan megün­nepeljük. Még itt, Magyar- Amerikában is, ahol annyi vi­szály terem, az ünnepélyen összetalálkozunk, félretéve — legalább egy napra — ami el­választ bennünket. Mert, sajnos, sok minden el­választ. Szinte tulajdonságunk­ká vált, hogy a másik magyar­ban lássuk a legfőbb ellensé­get. Pedig, be jó volna, ha né­ha-néha tovább is néznénk. Ha egyszer, amúgy Isten igazában összevetnök a vállunkat és megpróbálnók együtt — régi amerikás magyarok, 45 utáni magyarok, forradalom utáni magyarok, tulokos és kevésbé okos magyarok, forróvérű és hi­­degfejíi magyarok, egyszerű és úri magyarok, katholikus és baptista magyarok — elhárí­tani a valódi, nagy akadályo­kat. Ha nem a magunk délibáb­jait kergetnék, hanem össze­­tennők szellemiekben, lelkiek­ben, anyagiakban mindazt amink van, javainkat tőkésít­ve, hogy csakugyan legyen erőnk. Mert, lám, mindig volna al­kalom ezt az erőt felhasználni. Például most, amikor az ENSz rengetegében elsikkad a magyar ügy. Elsikkasztják. A magyar ügy, amely 1956 októ­berében megrázta a világot, ma a nagyhatalmak közti tusa­kodás játékszerévé züllött. Ha a Szovjetunió fel meri hozni a világszervezetben az U-2 nevet viselő titkos felderítések ügyét, Amerika nem lesz rest napi­rendre tűzetni a magyar kér­dést. De ha a Szovjetunió hall­gat, noshát: akkor a magyar kérdést nem bolygatja az Egyesült Államok . . . Az eljárás minősítését olvasóinkra bízzuk, az ameri­kai magyar tömegekre. De most nem is arról van szó, hogy az eljárás mennyiben tisztes­séges, vagy nem. A politika az a tudomány, ahol minden esz­köz igénybevehető, vagy leg­alább is igy gondolják a poli­tikusok, az emberiség Írott történetének első lapjai óta. Egyszerű felháborodásunk nem elég. Csak erővel, együttes erővel tehetnénk valamit. Csak igy kényszerithetnők a nyugati hatalmakat, hogy tűzessék az ENSz napirendjére a magyar kérdést. Március idusa és október 23-ika közt eszmeileg nincs sok különbség. Mindkét esetben szabad akart lenni a magyar. És mindkét esetben az egész világ figyelte a csodás küzdel­met, de nem segített. Az első küzdelemnél nem éltek a határokon kiviil magyarok, nem voltak magyar szervezetek. De 1956 október 23-ika nagy, jóllehet széthulló magyar erőket talált külföl­dön. Azért, hogy október 23- ika világhíres esemény lett, megiTjözgatva minden népben azt ami jó, mi külföldi magya­rok nem sokat tettünk. A ma­gyar október viharzó szépsége orkánszerüen száguldott végig a világon, nem volt annak szüksége, hogy valaki “elad­ja.” Mielőtt a salesmen-ek észbekaptak volna, a magyar októbert kiáltották ki minden­felé a történelem legszebb eseményének. S azt hittük, hogy a magyar forradalom m e n e k ü ltjeivel széthulló sorainkból verhetet­len csataláncok alakulnak. Saj­nos, nem igy történt. Lássuk meg, ma éppen olyan gyengék és széthúzok vagyunk, mint voltunk akkor. Csak igy lehetett a magyar kérdés játékszer és már az is jó volna, ha tehetetlenségünk keserűséggel és megbánással töltene el bennünket. A lapok nem tagadják, hanem nyíltan megírják, hogy a magyar kér­dés tárgyalása az ENSz-ben mitől is függ, de ezt egyszerű­en tudomásul vesszük, nincs jelentős tiltakozás, némák és süketek az amerikai magyar mezők. Bizony, március idusán erről is érdemes gondolkozni. Vasárnap, március 12-én es­te New Brunswickon, az Atléta Klub uj székházának díszter­mében közel ezer magyar se­reglett össze arra a Márciusi Szabadságünnepélyré, amely­nek megrendezését eredetileg aZ Atléta Klub tervezte, de amely végül is az egész itteni magyarság nagy közös ünnepé­lyévé lett. A rendező bizottság úgyszólván az egész magyar­ság “keresztmetszetét” képez­te, amelyben egyházaink ki­küldöttei mellett résztvettek öregamerikás magyarok épugy, mint háború utáni menekültek és 56-os szabadságharcosok is, régiek, újak és legújabbak, so­ha eddig nem tapasztalt példás egyetértésben. Ezt az ünnepélyt — melynek rendezősége élén lapunk szer­kesztője állott (nem “szereplé­si viszketegségből,” hanem a magyar egység s a jövőbeni együttes szép magyar munka érdekében!) — ezt az ünne­pélyt a mi jerseyi helyi lapja­inkon kívül más magyar újság nem hirdette, meg se említette, de hirdették egyházaink lelki­­pásztorai, hirdették kinyoma­tott röplapjaink s elvitték hi-Fenyegetőzik a vörös cár... A vörös diktátor a UN new yorki nagygyűlés megnyitásá­nak előestéjén Moszkvában nagy rakétaguritó (a “kard­csörtető” most már elavult frá­zis lenne) beszédet mondott, amelyben azzal kérkedett, hogy a Szovjetuniónak elegen­dő hidrogénbombája és egyéb atomfegyvere van ahhoz, hogy bármely ellenségét eltüntesse a föld színéről. Szovjet bojkot ... Dag Hammarskjöld UN fő­titkár Nkrumah, Ghana elnöke tiszteletére ebédet adott, mely­re meghívta a szovjet delegá­ció tagjait is, akik azonban tá­vollétükkel tüntettek. Ez jel arra, hogy a jövőben a szovjet minden olyan békéltetési kísér­lettel szembehe lyezkedik, amelyben Dag Hammarskjöld szerepel s teljesen bojkottálja az Egyesült Nemzetek törvé­nyes főtitkárát. rét távolabbi városokba is már hetekkel azelőtt azok a példás egyetértésben lefolyt megbe­szélő és előkészítő gyűlések, amelyek minden értelmesen gondolkozni tudó embernek csak azt mondhatják, azt üzen­hetik, hogy: minden elvi és né­zetbeli különbségeinken felül­emelkedve tudunk még és kell végeznünk együttes építő ma­gyar munkát, amire ebben a 25-ik órában olyan nagy szük­ségünk van! Szüksége van a magyarnak az összefogásra, egy táborba felsorakozásra el­sősorban azért, mert Magyar­­ország határain belül ma ide­gen érdekek és célok szolgála­tába hajszolják bele testvérein­ket s a szabad világban, az or­szág határain kívül élő ma­gyarság feladata a magyar ér­dekek képviselete. Követei, szószólói vagyunk valamennyi­en a vasfüggöny-övezte szülő­hazának, az elnémított magyar népnek . . . s ezt a feladatot' csak akko r tudjuk sikei*esen teljesíteni, ha e g y s égésén, egyetértő, ugyanazt a mód­szert választó és ugyanazt a célt elérni akaró elkezdéssel fo­­(Folyt, a b-ik oldalon) Folytatják az atomrobbantó kísérleteket Washingtonban komoly szó van arról, hogy a felfüggesztett atom­­robbantási kisérleteket folytatni fogja Amerika. Más nemzetek min­den további nélkül kisérleteznek a robbanásokkal (angolok, franciák) miért ne folytassuk mi is? Hogy lemaradjunk a tudományos kutatá­sokkal? Mélyen a tenger vize alatt és mélyen a föld gyomrában fo­gunk hidrogén-atomot robbantani, hogy hatását a tudósok tanulmá­nyozhassák. MAGYAR SZIVEK IGAZ ÖSSZEDOB­­BANÁSA VOLT A BRUNSWICKI MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY A detroiti Varga Ferenc remekműve: Liszt Ferenc jubiláns mellszobra Október 22-én lesz 150 esz­tendeje, hogy a Fertő-tó innen­ső partján, Doborján község­ben a romantikus zenekultúra egyik legkimagaslóbb alakja, Liszt Ferenc meglátta a napvi­lágot. A vasfüggönyön innen eső szülőház elé az Amerikai Magyar Szövetség méltó emlé­ket kíván állítani a nevezetes évfordulón és az azzal kapcso­latos ünnepségre máris folynak az előkészületek. Varga Ferenc két világrész­ben elismert, nagytehetségü szobrászművészünk a 150 éves Liszt-jubileumra gyönyörű mellszobrot mintázott és azt minden tiszteletdij nélkül aján­lotta fel a nemes célra. A 40 inch, tehát több mint egy yard magas mellszobor öntése azon­ban tetemes összeget fog fel­emészteni, minek előteremtése érdekében áruba bocsátandó liszt-szobrocskák megmintázá­sára kérte fel a jeles művészt az Amerikai Magyar Szövet­ség. Washingtonban Horace N. Waters, nemzetközileg ismert Liszt-kutató, a Library of Con­gress zeneosztályának főnöke, vállalta a Liszt életére vonat­kozó ,eddig ismeretlen adatok feldolgozását, sőt, maga is csatlakozni szándékozik a vi­lághírű mester születési évfor­dulójára Doborjánba indítandó társasutazáshoz. Á 11 a 1 á ban amerikai zenebarátok közül számosán tanúsítanak érdeklő­dést és egyesek annak a gon­dolatát is felvetették, hogy “Liszt Society” néven országos mozgalmat indítanak. Az osztrák kormány 'kulturá­lis tényezői szintén behatóan foglalkoznak a “sesquicenten­­nial” ünnepséggel. Az Ameri­kai Magyar Szövetség által át­adandó szobor a bécsi muzsikus köröket is íellelkesitette úgy, hogy a Liszt Ferenc szülőházá­hoz közel eső kismartoni Esz­­terházy kastélyban jubiláris zeneünnepséget terveznek, me­lyet minden évben megtartaná­nak. Ilymódon az ezer éven át Magyarországhoz tartozó vi­déken — ahol ma is magyarul beszélnek az emberek, magyar izü bor terem, fehérre meszelt, zsupfedeles házakról fürtök­ben piroslik a paprika és gólya kelepei a kéményen — egy­másra találhatnak mindazok, akik hagyományos környezet­ben akarnak elmerengeni a ré­gi békevilág szépségeiről. A mai történelmi idők egyik legkimagaslóbb eseménye: az 1956-os óhazai forradalom me­nekültjei is ugyanezen a vidé­ken hajthatták hosszú évek üldöztetései és szenvedései után első Ízben nyugalomra fejüket anélkül, hogy éjszakai elhurcolástól kellett volna ret­tegniük. Ugyanabban az Eisen­­stadt-Kismartonban, ahová gyakran jártak Bécsből a tár­sadalom legmagasabb rétegei, mert jobb opera-előadást él­vezhettek, mint az osztrák csá­szárvárosban; ugyanabban az Eszterházy kastélyban, ahol (Folyt, a 4-ik oldalon) Nem fogható Becs a magyarországi televíziókon (FEC) A bécsi televízió adá­sait most már csak a régi ké­szülékekkel lehet Magyaror­szágon fogni. Az újakból hi­ányzik a bécsi csatorna. Szó van arról, hogy 1961-ben vala­mennyi régi készülékből is ki­cserélik a bécsi “channel”-t. Az emberek nemcsak ott­hon, hanem nyilvános helyeken is szívesebben nézik a bécsi, mint a budapesti adást. Külö­nösen népszerű a bécsi “Zeit im Bild” műsor, hol gyakran a magyarországi rendszer szá­mára kellemetlen dolgokat is láthatnak. így például rengete­gen látták a bécsi televízió adásában a new yorki magyar tüntetéseket Hruscsov ameri­kai látogatása idején, stb. Az ilyen természetű adások “káros hatása” miatt határozták el a bécsi televízió vételének meg­akadályozását. Intézkedés a jogosulatlanul működő IKKA ügynökök ellen Az utóbbi hónapokban több olyan egyén, vagy cég vett fel rendeléseket m a g y a rországi IKKA csomagokra, akiknek erre sem megbízásuk, sem jo­gosultságuk nem volt. Sajnála­tos dolog, de megtörtént, hogy ezen cégek közül egyiknek a tulajdonosa bezárta üzletét és az ügyfeleitől felvett sokezer dollárral eltűnt. Hogy hasonló esetek elő ne fordulhassanak, Brack Mik­lósnak, a new yorki U. S. Relief Parcel Service igazgatójának javaslatára, a budapesti IKKA központi igazgatósága az al­­ügynökök részére nyomtatott meghatalmazásokat bocsájtott ki, amelyeket megküldött a főügynökségnek azzal, hogy azokat aláírásukká! ellátva to­vábbítsák az áltáluk kinevezett alügynököknek. Miután most már az Ameri­kában és Kanadában működő összes alügynökök el vannak látva ilyen IKKA-rendelések felvételére jogosító meghatal­mazással, igy felhívjuk olvasó­ink figyelmét arra, hogy csakis olyan cégeknél adják fel IKKA rendeléseiket, akik ezzel a meghatalmazással rendelkez­nek. Ha a csomagot rendelők be­tartják ezt az — ő érdekükben hozott — nyitást, úgy kárt so­hasem szenvedhetnek, mert a hivatalosan megbízott aliigy­­nöknek minden IKKA rende­léssel kapcsolatos tevékenysé­géért a főügynökség felelős. Legyünk tehát elővigyázato­sak, nehogy IKKA rendelésünk avatlan kezekbe kerüljön! Nagy magyar Márciusi Ünnepély lesz szombaton, 18-án New Yorkban New Yorkban minden év­ben nagyvonalú Márciusi Ma­gyar ünnepélyt szoktak ren­dezni. Ezidén az Amerikai Magyar Szövetség new yorki osztálya, az ottani magyar egyházak és egyesületek bevo­násával rendezi meg a Hunter College dísztermében az 1848- 49-ki magyar szabadságharc emlékünnepélyét (a P'ark Ave. és 69-ik utca sarkán van a Hun­ter College). Az ünnepély már­cius 18-án, szombaton este 7 órai kezdettel lesz a következő müsorszámokkal: Bevonulás, amerikai és ma­gyar himnusz — énekli a Hit Szava énekkar, Ifj. Vallay Gyula vezényletével. Megnyitó beszéd: Falussy C. Alajos, az Amerikai Magyar Szövetség országos ügyvezető elnöke. Nemzeti Dal — Szavalja Dé­­kány László színművész. Magyar Miatyánk (Kudela Géza szerzeménye) — Énekli Fodor Györgyi operaénekesnő. Emlékbeszéd — Nt. Csordás Gábor esperes, az AMSZ igaz­gatósági tagja. Magyar Hiszekegy — Sza­­bados-VálIay. Kossuth Lajos táborában (Bárdos) — Hit Szava ének­kar. Ünnepi dal (Liszt). Angolnyelvü emlékbeszéd. —SZÜNET— Szavalat — Szörényi Éva, a Magyar Nemzeti Színház volt tagja. Emlékbeszéd —- Ft. Dr. Ge­rencsér István, S.P., házfőnök­­igazgató. Magyar népi táncok — Bú­zavirág tánccsoport, Kapin Aranka vezetésével; Magyar Rapszódia N é p t áncegyüttes, Molnár Ferencné vezetésével; Vasárnapi Képeskönyv Tánc­együttes, Boldizsár Matild ve­zetésével. Angolnyelvü emlékbeszéd — James A. Michener, az “An­­daui Hid” c. mü szerzője. Zongoraszám — P o g o n y i Éva zongoraművésznő. Határozati javaslat — Dr. Szentpály István, az AMSz new yorki osztályának alelnö­­ke. Magyar népdalok — (Bar­­tók-Kodály) — Énekli Vasady Imre, a Magyar Operaház volt tagja. Záróbeszéd — Ibos Béla, az AMSz new yorki osztályának elnöke. Kossuth-nóta. Műsorvezető: Dr. Török La­jos; zongorakiséret: Szabó Pál zongoraművész. * A new yorki márciusi ünne­pélyre a környező államokból s igy New Jerseyből is sokan szoktak elmenni. Az idei sza­badság-ünnepélyt az Amerikai Magyar Szövetség ottani osztá­lyának kezdeményezésével az “egész new yorki magyarság” rendezi, az összetartás, össze­fogás és komoly együttműkö­dés jegyében s már ezért is fontos, hogy legyünk ott minél többen, legyünk ott tüntető nagy számban. Segitsük a new yorki magyarokat az egymás­hoz közeledés első lépéseiben, mert ezzel közvetve önmagun­kon is segítünk. Ideje, hogy félretegyünk minden ostoba el­lenségeskedést s végre össze­fogjunk valamennyien, szabad világban élő szabad, tisztessé­ges gondolkozásu magyarok, hogy együttesen komoly építő munkát végezhessünk! A kö­zös ellenséggel szembeni harc a fontos, az elsőrendő feladat, nem pedig az egymást mar­­cangolás, egymást becsmére­­lés! Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS 19-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN Trenton és környéke ma­gyarságának márciusi ünnepé­lye ezidén március 19-én, va­sárnap lesz a Szent István Te­remben (volt Magyar Otthon­ban), a Trentoni Magyar Egy­házak és Egyletek Nagybizott­sága rendezésében. Az ünnepi szónok Bácskai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, valamint Prof. Molnár Ágoston, a Rut­gers Egyetem magyar tanszé­kének tanára lesz. Az ünnepélyt Radványi Fe­renc, a Nagybizottság elnöke nyitja meg. Utána az amerikai Himnuszt énekli Demkóné Rot­ter Anna, Orosz Lili zongora­­kíséretével. Főt. Kish A. Gyula plébános, a Nagybizottság tb. elnöke üdvözlőbeszéde után Orosz kémek Megint kitudódott egy ké­nyes dolog: New Delhi, Indiá­ban a Szovjet nagykövetség há­rom diplomatáját kommunista Kina javára történt kémkedés miatt a hindu kormány január­ban kiutasította az országból. Ugyanakkor a szovjet külügy­minisztérium is elbocsájtotta őket szolgálatából. Kruscsev pedig bocsánatkérö levelet in­tézett a hindu kormányhoz. Keményvári Attila elszavalja Petőfi “Nemzeti dal”-át. Dem­kóné Rotter Anna énekszóló­száma után Báchkai Béla ün­nepi beszéde, majd a refor­mátus egyház magyar tánccso­portjának táncszáma követke­zik, melyet Mrs. Luise Bever­age vezet. A Református Egy­ház női énekkara hazafias énekszámokat ad elő, a Szt. István r. k. egyházközség ré< széről pedig magyar táncszám lesz a következő. Utána Do­­bozy Mária hazafias szavalata következik, majd Prof. Molnár Ágoston alkalmi beszéde s vé­gezetül Főt. Dr. Béky Zoltán püspök, a Nagybizottság tb. elnöke zárószavaival, illetve a magyar Himnusz éneklésével fejeződik be a szépnek, feleme­­lőnek tervezett trentoni ma­gyar sza badságün nepély. A Nagybizottság kéri a trentoni és környékbeli ma­gyarságot, hogy készüljön és legyen ott a márciusi ünnepé­lyen s mindenképpen támogas­sa a Nagybizottság önzetlen és fáradságos munkáját. A Trenton és környéki ma­gyarság közös nagy ünnepélye lesz ez, amelyen illő, hogy mindnyájan részivé gyünk, akik magyarnak mondjuk magun­kat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom