Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-16 / 7. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY— 1961. FEBRUÁR 16 Az Amerikai Magyar Intézet George Washington Emlék-Vacsorája Az amerikai tudományos vi­lág és az Amerikában élő ma­gyar tudósok első tiszteletadá­sa lesz az a vacsora, amelyet február 20-án rendez az Ame­rikai Magyar Intézet, illetve az American - Hungarian Studies Foundation, Dr. Mason W. Gross-nak, a Rutgers Egyetem elnökének és Dr. Kármán Tó­dornak, a légmozgatástan és re­püléstan világhírű magyarszár­­mazásu tudósának tiszteletére. Ez (alkalommal nyújtja át ne­kik az Intézet az első “George Washington Award”-ot, a bu­dapesti Washington - szobor mintájára készült emlékérem formájában. A vacsora este 7 órakor kezdődik New York­ban, a Columbia University Clubban (4 West 43rd St., a 5th Ave. közelében). A vacsora ünnepi szónokai között elsőnek Dr. Gábriel Ast­­rik premontrei kanonok, a Notre Dame Egyetem Közép­kori Intézetének igazgatója, mint az Amerikai Magyar In­tézet alelnöke méltatja Dr. Ma­son W. Gross érdemeit. Dr. Kármán Tódor munkásságának és a tudomány terén szerzett érdemeinek ismertetését Dr. Peter C. Goldmark, a CBS La­boratories elnöke vállalta. Ez alkalommal kívánja az DR. KÁRMÁN TÓDOR a légmozgástan tudósa Intézet feleleveníteni az emlé­két a mai kor egyik legnagyobb matematikusának, a magyar­­származású Dr. Neumann Já­nosnak is, aki a Princeton Egyetemnek volt korai halálá­ig kiváló tudósa. Az ő emlékét, valamint az Amerikában élő magyar tudósok munkásságát Dr. Henry De Wolf Smyth mél­tatja, aki a Princeton Egyetem Research Boardjának elnöke. Az amerikai és amerikai­­magyar élet számos kiválósága jelentette be máris megjelené­sét, kihangsúlyozva ennek az ünnepélynek azt a jelentőségét, ami az Intézetnek is célja volt annak megrendezésével, hogy összegyűjtse az Intézet köré mindazokat a kiváló tudósokat, akik magyar származásukat tudományos sikereik mellett sem tagadták meg, vagy pedig ha nem magyar származásúak, de hivatali állásukban, vagy tudományos tekintélyükkel elő­segítették az egyetemes ma­gyarság ügyét. Az Award-vacsorára meghí­vók igényelhetők a Rendező Bizottság elnökétől, Stevan Do­­hanos, festőművésztől ezen a címen: American Hungarian Studies Foundation, P. O. Box 1084, New Brunswick, N. J. Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS 19-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN (a volt Magyar Házban) A Trentoni Egyházak és Egyletek Nagybizottsága ez év január 28-án megtartott gyűlésén elhatározták, hogy ebben az évben is megrende­zik a szokásos március 15-iki ünnepélyt. Trenton és környé­ke magyarságának márciusi ünnepélye ezidén március 19- én, vasárnap lesz a Szent 1st-Kennedy és a Biblia Sokan csodálkoztak Kenne­dy elnök beiktatási ceremóni­ájánál. hogy az eskütételnél az elnök nem tette balkezét a bib­liára. Mindazonáltal ez a kö­rülmény nem volt törvényes alaki mulasztás. Az amerikai törvény egyszerűen nem írja elő a beiktatandó elnöknek a kézrátételt. Az csupán hagyo­mány és Kennedy elnök való­színűleg nem gondolt rá. De más tekintetben viszont szigo­rúan követte a hagyományt: a pulpituson nagyanyjának, egy Fitzgerald családi biblája fe­küdt. ván Teremben (volt Magyar Otthonban.) Megfelelő szép műsort fog kidolgozni a bizott­ság. A gyűlésen a tisztviselők be­számoltak multévi ténykedé­sükről, majd megválasztották a tisztikart 1961-re. Az Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsá­gának tisztviselői erre az évre a következők: Radványi Fe­renc elnök, Ft. Kish A. Gyula és Főt. Béky Zoltán püspök tb. elnökök, Takács János, Túri András és Vágott István alel­­nökök, Nemes Károly titkár és jegyző, Dobos László pénztár­nok, Radványi János és Papp Mihály ellenőrök. A Nagy bizottság kéri a trentoni és környékbeli ma­gyarságot, hogy készüljön és legyen ott a márciusi ünnepé­lyen s mindenképen támogassa a Nagybizottság önzetlen és fá­radságos munkáját. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! Tollas Tibor jövetelére. Csendesen kopogtat egy em­ber . . . Nem jön harsonákkal, nem követik az önmagukat szenttéavatók kísérői. Utipod­­gyásza is csak egy tarisznya istenáldotta szó. Felétek int küzdő jobbjával, melynek uj­jait elvitte a második világhá­ború és mosolyogni fog, mert költő-lelke ráül ábrázatára, melyet nem torzított el az el­szenvedett kin, nem ráncositott meg a bántás. Jön csendesen. Van-e valaki, aki előtt be kell mutatnom őt? Fülünkbe itt cseng még haza­szeretete, családi-szentély tisz­telete, az elvesztett harc sziv­­busitó jajja, a magyar szélzu­­gás és mindannak visszhangja, ami előttünk szent ma is. Vala­ki kopogtat a sziveinken — a Költő és az Ember: Tollas Tibor. Messziről jön, álmaink or­szághatáráról, ahonnan még át­viszi a szél a kiáltást. Ő az utol­só vártánálló őr, aki utoljára kiáltotta el, hogy elveszett min­den, s aki elsőnek kiáltja majd felénk, hogy vár a régi rög, hogy szabad a határ, hogy a soproni Ferenceseknél Te-Deu­­mot sir a nép s aki szürke uti­­ruhában elmegy majd a világ szellemi vezéreihez, hogy tá­mogatást kérjen az önmagát áldozó magyar nemzet javára. Néger nagyköve­teink lesznek Adlai Stevenson, a U. N.-hez kinevezett uj amerikai nagy­követ egy-két kiváló négert kí­ván maga mellé venni munka­társul. Azok egyikét pedig nagyköveti rangra kívánná emeltetni. Ez igy helyes is, mert a U. N.-ben egyre gyara­podnak az afrikai tagállamok és egyre parancsolóbb a szük­sége annak, hogy azok delegá­tusai és az Egyesült Államok között szorosabb kapcsolatokat teremtsenek. Ebben az utolsó félmondatban rejlik Tollas Tibor emberfe­letti munkájának célja. Tollas Tibor szűk baráti kö­rével négy éve küzd a már­­már elfelejtett magyar Igazsá­gért. ö és környezete látta át először, hogy emigrációs cso­porttörekvésekkel szemben, nagy és átfogó célokért kell küzdeni. Barátokat kell sze­rezni, olyan barátokat, akik­nek, mint szellemi vezéreknek, beleszólása lesz az elkövetke­zendő világrendezésbe. Politi­kai pártok cserélődnek szinte naponta. A szellem óriásai még haláluk után is parancsolnak, ők a letéteményesei azoknak az erkölcsi fundamentumok­nak, melyeket mellőzni egy civilizált világrendezés esetén lehetetlen. A bécsi szoba-konyhás la­kásban felesége a második gyermeket várja. A volt hu­szártiszt lánya ingecskét foltoz az eljövendőnek ... És Tibor jön, mert neki csak az jutott ki osztályrészül, ami a parancs­vivő katonának . . . Gyere Tibor, mi nagyon sze­retünk és várunk téged. Hozzál nekünk egy kis megértést, egy kis melegséget. Hozd el Milton “Elveszett Paradicsomát,” ami­ről álmodtunk és Ígérd meg nekünk, hogy lesz még egy­szer ünnep a világon, amit nél­küled hinni már fáradtak va­gyunk. , S. Koósa Antal (Detroiti Újság) Flotta-gyakorlat a Csendesoceánon Február 15-22 között lesz a nagy amerikai flottagyakorlat a Fülöp-szigetek körül, a Ha­waiiból, Japánból és Okinawá­­ból összevont U. S. tengerésze­ti haderőkkel és flottaegysé­gekkel. A “Long Pass”-nak keresztelt flottamanőver veze­tője Harry ü. Felt tengernagy, csendesóceáni parancsnok lesz. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A MUNKÁSSÁGOT NEM ÉRDEKLI A KOMMUNIS­TA SZAKSZERVEZET (FEC) A magyar forrada­lom első nagy vívmányai üözé tartoztak a munkástanácsok, melyeket a munkások demok­ratikusan megszerveztek órák alatt, s a meginduló élet motor­jai lettek. A szovjet beavatko­zás első napjaiban még Kádár sem mert hozzájuk nyúlni, csak később, mikor a szovjet hadse­reg már vérbefojtotta a magyar szabadságot. Amilyen gyorsan talpraállt a munkásság a for­radalom alatt és példát muta­tott a demokratikus újjászüle­tésre, annyira távol tartja most magát a ráerőltetett kommunis­ta müszakszervezetektől, me­lyeknek a munkásság érdek­­védelméhez semmi közük. A “Munka” cimü folyóirat alább idézett sorai ezt a hangulatot tükrözik: “ . . . Számos üzemünkben csak formálisan érvényesül a demokrácia. Vannak termelési értekezletek, üzemi tanácsülé­sek, ahol a tervek, vagy ered­mények, stb. ismertetése olyan formális, hogy az embernek az az érzése támad, “itt bizo­nyítani akarják, hogy a mun­kások úgysem tudnak beleszól­ni a gazdasági vezetés dolgá­ba’.” “Sajnos az üzemi szakszer­vezetek sem mutatnak sok he­lyen jó példát, nem gondoskod­nak mindenütt arról, hogy a dolgozók részletesen is megis­merjék például az igazgatói alap, a jutalmak és a szakszer­vezeti tagdijak helyzetét és jo­gaikkal élve irányítsák felhasz­nálásukat. A SZOT az alap­szervek d e ni o kratizmusának fejlesztése érdekében e,z évben olyan határozatot hozott, hogy az alapszervek teljesen önnál­­lóan gazdálkodhatnak és a ve­zetőségek ezirányu munkáju­kért nem a felettes szervek­nek, hanem saját tagságuknak tartoznak beszámolni, felel-KUBAI MAGYAR FILM­CSERE EGYEZMÉNY (FEC) A budapesti rádió hiradáas szerint aláírták az el­ső kubai-magyar filmcsere egyezményt, melynek eredmé­­nyeképen hamarosan elküldik az első magyar filmeket Ku­bába. A magyar “filmművé­szet alkotásai” közül “Rákóczi hadnagyát” és a “Kölyök”-öt szánták kubai bemutatásra, mig Magyarországon a kubai forradalomról szóló “doku­mentum filmeket” fogják be­mutatni. A Kubában járt mk­­gyur film-szakemberek abban (Folyt, a 4-ik oldalon) CSÓK ISTVÁN MEGHALT A budapesti rádió jelenti, hogy Csók István február 1-én 96 éves korában Budapesten elhunyt. Csók Istvánnak, a je­lenkori magyar képzőművé­szet legnagyobb alakjának mű­vészetét nemcsak Magyaror­szágon, de számos külföldi or­szágban is ismerték és értékel­ték. Még a magyarországi rendszer is kényszerült meg­becsülni művészetét és a Kos­suth díjjal is kitüntette. Hosszú telünk lesz Amerikában azt tartja a népmese, hogy ha február 2-án süt a nap és a vakond (ground­hog) meglátja az árnyékát, szépen visszabuvik a vackába s tovább folytatja téli álmát, ami azt jelenti, hogy még legalább 6 hétig fog tartani a hideg téli időjárás. Ha a vakond nem megy vissza aludni, korai ta­vasz várható. Nos, ebben az évben Groundhog napján sü­tött a nap, szép idő volt és igy megkaptuk a jóslatot a hosszú télre. Stella Adorján Amerikába jön Stella Adorján, a jónevü új­ságíró útlevelet kapott a ma­gyarországi vörösektől Ameri­kába való látogatásra.'Utjának célja: riportkészítés. Stella pa­píron párttag, de a párt-életben nem vesz részt. Ausztriába szóló látogatási útlevelet kapott állítólag Kal­lós János is, a “Pesti Tőzsde” volt szerkesztője, aki a háború után a Kis Újság igazgatója volt. Útlevél kérelmét Dinnyés Lajos, a volt miniszterelnök támogatta. Molotov bécsi követ lesz Prágai osztrák diplomaták értesülése szerint a Szovjet V. M. Molotov külügyminisztert bécsi nagykövetté nevezi ki. Ez a moszkvai választás azután történt, miután Hollandia és Görögország v i s s zautasitotta Molotov személyét, mint nagy­követet. Úgy hiszik, hogy a semleges: Ausztria elfogadja őt. Molotov ezidőszerint mint a nemzetközi atomerő kirendelt­ség szovjet kiküldöttje szerepel Bécsben. «I r«» •• •* 1 Vörös ügyek ügyosztálya” Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumában szó van arról, hogy a világ kommunista országait érintő ügyeknek egy uj ügyosztályt állítanak fel, amelynek élére Charles E. Bohlen, volt moszkvai nagykö­vet kerülne. Bohlen ezidősze­rint a szovjetügyek szakértője a k ü 1 ü g y m i nisztériumban. Dean Rusk, az uj külügymi­niszter már akkor ajánlotta ezt a megoldást, amikor Bohlen Manilából visszatért Washing­tonba, 1959-ben. VÁtlÁtíOLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Washington György “ELSŐ A HÁBORÚBAN, ELSŐ A BÉKÉBEN ÉS ELSŐ HONFITÁRSAI SZIVÉBEN” 1775 április közepén a más­­saehusettsi Lexington és Con­cord közelében, elszánt ameri­kai hazafiak szembeszálltak az angol birodalom vörös-egyen­ruhás zsoldosaival. Kitört az amerikai függetlenségi harc. Ralph Waldo Emerson, a ki­tűnő amerikai filozófus, és köl­tő szerint: “a Lexingtonban el­hangzott puskalövéseket az egész világon meghallották.” Az amerikai forradalom kitö­rése és lefolyása valóban sok nemzet történelmére hatással lett és az első forradalom vissz­hangjai gyakran még ma is ér­zékelhetők. Ez a forradalom nemcsak politikai megmozdulás volt, ha­nem egyszersmind erkölcsi el­vek diadalára is vezetett. A Függetlenségi Nyilatkozat, me­lyet Thomas Jefferson szer­kesztett “magától értetődő alapigazságnak” nyilvánította ki, hogy Isten az embereket egyenlőknek teremtette s hogy mindannyiunknak Istentől nyert jogunk van az élethez, szabadsághoz és boldogulás­hoz. Ezért az igazságért szállt sikra Washington György, aki­nek 228-ik születésnapját ün­nepeljük február 22-én. A fe­# hérparókás, külsejével is tisz­teletet parancsoló férfi nem­csak az amerikai nemzet ve­zére lett, hanem minden más nemzeté is, amely felszabadu­lásra áhítozott. Nem csoda, hogy Európából sok nemzet fiai csatlakoztak az amerikai szabadságharchoz. Ott volt a francia Lafayette márki, aki a gyakorlatlan amerikai felkelőket a katonai tudományokra oktatta, Tade­­usz Kosciuszko, lengyel sza­badsághős, aki csakhamar Washington adjutánsa lett, Wilhelm von Steuben, a porosz tábornok ,aki gyakorlatoztatta a lerongyolódott, éhes amerikai szabadsághősöket és a magyar Kováts Mihály ezredes, aki életét is feláldozta az amerikai szabadságért. Magában Angliában is sokan akadtak, akik jogosultnak te­kintették az amerikaiak köve­teléseit, mint a történelmi fej­lődés szüségszerü következmé­nyét. Nemsokára Latin-Ameri­­kára, majd Ázsiára és Afrikára is eljutottak a megmozdulás hullámai, hiszen az egyenlő­ség és az emberi jogok nem múló jelszavak, hanem örök­­életü igazságok. George Wash­ington szelleme mindenütt a világon ezeknek az óhajtott kiváltságoknak megtestesitője lett. Amerika szerencséje, hogy válságos időkben ilyen fia akadt, akinek önzetlensége, áll­hatatos és észszerű politikája a veleszületett igazságérzettel párosulva minden időkre példát szolgáltatott itt és az egész világon. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bőgj- aki valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. KÖSZÖNJÜK A BIZTATÁST Bejelentésünkre, hogy saját nyomdát szeretnénk fel­állítani lapjainknak és kérésünkre, hogy ehhez járuljanak hozzá olvasóink több évi előfizetés előre beküldésével __ annál is inkább, mert 1961 március 1-től kezdve lapunk előfizetési ára évi $4.00 lesz — sok-sok levél és bennük sok-sok egy-, két és több-évi előfizetési összeg érkezett már eddig is. A levelek között számos olyan van, amelynek tartalmát, vagy részleteit később idézni fogjuk, mint meg­annyi igaz megnyilatkozását a magyar testvéri összetar­tásnak és a romlatlan, szép, tiszta érzéseknek. Köszönjük olvasóinknak, kedves előfizetőinknek, szeretett magyar testvéreinknek ezt a mindennél többet mondó biztatást! Megéreztük ebből is, hogy vannak még bőven barátaink, velünk érző jó magyar testvéreink, akik­nek érdemes itt újságot csinálni és akikért annyi éven át érdemes volt éjt nappallá tevő keserves munkával — amit az amerikai magyar újságírás jelent, — dolgozni. . . . Megértettük ezekből a levelekből, hogy van értelme mun­kánknak és nem céltalan annak a feladatnak a végzése, amit lapjaink hétről-hétre jól kitervezett megírása és pon­tos elkészítése jelent. Ha csak néhány hűséges olvasónk és előfizetőnk ma­radna, akkor is volna értelme munkánknak. De mert a beérkező levelek tömege azt bizonyítja, hogy ezrek áll­nak mögöttünk és mellettünk és ezrek vannak velünk el­gondolásunkban, hogy New Jersey magyar lapjainak le­gyen saját nyomdája . . . ezzel egy olyan biztatást kap­tunk, ami mindennél többet ér! Szívből köszönjük s ígér­jük, nem leszünk méltatlanok bizalmukra soha! A szer­kesztő és a lapok tulajdonosa Ígéri ezt, aki ebben az évben lesz negyedszázada, hogy “eljegyezte” magát az ameri­kai magyar betűvel és aki ez alatt a 25 év alatt minden Írásával, mondatával, szavával hűséggel szolgálta az; ame­rikai magyarság érdekeit és soha egy jottányit el nem tért az egyenes útról ... se balra ... se jobbra! (

Next

/
Oldalképek
Tartalom