Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-07 / 49. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NOó 49. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. DECEMBER 7 EMLÉKEZTESSEN PEARL HARBOR! AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGEI ZÁGONYI KÁROLY, AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBO­RÚ MAGYAR HUSZÁRŐRNAGYA SZÁZ ÉV ELŐTTI HIRES SPRINGFIELDI HALÁL-ROHAMÁT MUTATJA A GYÖNYÖRŰ SZÍNES LEVÉLZÁRÓ BÉLYEG KÉPE Mindszentyről tárgyalna a budapesti kormány, ha erre volna hajlandóság Ameriká­ban. Erről egy nyilatkozat hangzott el Budapesten “illeté­kesek szájából.” A nyilatkozat nem volt pökhendi, inkább csendes felkinálkozást lehetne kiérezni belőle. A cél ez és nem kevesebb: a viszony megjavítása Ameri­kával. A jelenlegi állapot se­­hogysem kielégítő Budapest­nek. Amerika nem sokba veszi a budapesti kormányt s ha Wa­shingtonban mégis megemlítik néhanapján, “bitorlónak” ne­vezik. Kádárék nehezen tudják el­viselni az igazságot, főleg azért, mert ebben az eléggé egyoldalú vitában fegyverte­lennek érzik magukat. Ha Wa­shingtonban bitorlónak nevezik a Kádár-kormányt, azt egy­szerre átveszik a szabad világ lapjai, rádiói. Kádár “megtor­ló nyilatkozatát” viszont csak a Népszabadság és a többi ha­sonszőrű sajtótermék közli. Ez még hagyján. Amerika gazdasági erejét minden nap érzi a budapesti kormány és ez most már elviselhetetlen kezd lenni. Az első akadály — Ká­dárék szerint — Mindszenty hercegprímás személye, őt kell az útból elhárítani. A herceg­prímás, mint ismeretes, 1956 óta az amerikai követség épü­letében tartózkodik. Az amerikai kormányt aligha hozza lázba a budapesti ajánlat, illetve felkinálkozás. Maga a hercegprímás nem haj­landó alkudni, például lemon­dani, vagy külföldre távozni. Továbbra is a magyarországi katholikus egyház fejének te­kinti magát és nem megy belé jogának semmiféle megcsorbí­tásába. Lehetséges, hogy a Bu­dapesti kormány megengedné neki az esztergomi érseki szék elfoglalását, de az ismert esz­közökkel megkötné a kezét — ezt a főpap nem vállalja. El­végre, Kádáréknak mi sem vol­na könnyebb, mint koholt vá­dak alapján a főpapot újra el­hurcolni. A külföldre távozást már rég elvetette Mindszenty bíboros. Megtehette volna az 1956-os forradalom után s ta­lán később is. Kádáréknak már oly kellemetlen Mindszenty je­lenléte, hogy az ávósok szemet hunytak volna, ha az amerikai követség magányos lakója megpróbálkozott volna a szö­késsel. Még az is lehetséges, hogy a Kádár-kormány tovább is haj­landó menni, a lengyel példát tartva szem előtt. Mint ismere­tes, Visinszky lengyel bíboros — aki szintén évekig volt bör­tönben — rettenetes nehézsé­gek között ugyan, de mégis maga kormányozza egyházát s jóllehet nem hajlandó kiszol­gálni a rendszert, valamilyen modus vivendi-t talált a Gomul­­ka-kormánnyal. Tárgyalásról szó aligha lehet, amig abba maga Mindszenty hercegprímás bele nem egyezik. Az amerikai kor­mány Mindszenty bíboros há­zigazdája és nem kényszerít­heti vendégét ilyen, vagy amo­lyan feltételek elfogadására. Maga a bíboros pedig nem az az ember, akinek feltételeket lehetne szabni. Neki mindig az volt a véleménye, hogy a tör­vényt maradéktalanul be kell tölteni. “Törvény” alatt pedig nem azokat érti, amelyeket Ká­dárék szabtak. A budapesti kormány is tu­datában van, hogy “nehéz di­óról van szó,” de abban re­ménykedik, hogy Mindszentyt megtörte a szobafogság és ma már hajlandó bizonyos enged­ményekre. Az elhangzott nyilatkozatot úgy kell venni, mint egy kísér­leti léggömböt. Feleresztették és most várnak, hogy mi követ­kezik. Lehet, hogy semmi. Le­het, hogy valami. Mindenesetre rövidesen el­válik. A Bethlen Otthon karácsonyi kérelme 1961 Advent Kedves Jótevőnk! Gonddal, bajjal, sok nyomo­rúsággal megvert ember-vilá­gunk hivő része karácsony ün­nepére készül. Bár az újkeletű pogányság áradata Földünk­nek már felét ellepte s vak ön­hittségében teljes győzelemről álmodozik: mi megmaradunk mérhetetlen kegyelmű mennyei Atyánk iránti hűségben, Aki úgy szerette ezt a bűnt bűnre halmozó világot, hogy az ő egy­szülött Fiát adta érte . . . Ebben az emberi elmével fel­mérhetetlen szeretetben van a mi bizalmunk s ez teszi szá­munkra örömmel teljessé “Krisztus Urunk áldott születé­sét.” Az Ur testbe-öltözésének kö­zelgő ünnepén kivánhatunk-e szebbet, jobbat, nagyobbat, mint azt, hogy a Te szivedben is szülessék meg a Békesség Királya s ösmertesse meg Veled a másokkal való törődés, az egy­más terhe hordozás csodás örö­mét. Amikor 73 gyermek és idősö­dő lakónk nevében hálás szívvel köszönjük meg azt a jóságot, a­­mit Kedves Jóltevőnk részéről a múltban is megtapasztaltunk, hadd kérjük azt különösen most, amikor az Idősek uj Otthonának épen folyamatban levő építése 'miatt annyira rá vagyunk utal­va a segítségre. Ha valamikor, úgy most igaz, hogy “kétszer ad, aki gyorsan ad.” Ha szived úgy diktálja, Testvér, adományodat juttasd el most is az alábbi címre: BETHLEN HOME Ligonier, Penna. Üdvösséges ünneplés kíváná­sa mellett szeretettel köszönt: DARÓCZY SÁNDOR, igazgató-lelkész. HIRES SPORT-TÖRTÉ­NÉSZ HALÁLA Mező Ferenc világhírű sport­történész, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság tagja, az amszter­dami szellemi olimpiász győzte­se Budapesten elhunyt. Temeté­sén az összes sporthatóságok képviselve voltak, valamint a magyar sportélet vezetői, spor­tolók és barátok. A Kerpesi-uti temetőben temették el, a Fővá­ros által adományozott díszsír­helyre. Ma van pontosan 20 éve an­nak, hogy Japán orvul megtá­madta hazánkat, az Egyesült Államokat a Hawaii szigeteken levő Pearl Harborban, csendes­óceáni legfőbb tengeri bázisun­kon. Azon a vasárnap reggelen, pontosan 7 óra 55 perckor, mi­kor az első japán bombát leej­tették a rajtaütésszerűen tá­madó repülőgépek, az egész emberiség jövőjére kiható vi­lágtörténelmi esemény színhe­lye lett ez a Honolulu közelé­ben fekvő hadikikötőnk; a tör­ténelem irányát megváltoztató, az atom-korszakot eredménye­ző s egy másik, soha vissza nem térő korszakot lezáró tettet kö­vetett el Japán, amikor 1941 december 7-én néhány borzal­mas óra leforgása alatt 18 csa­tahajónkat pusztította el vagy rongálta meg, 347 harci repülő­gépünket semmisítette meg, vagy tette használhatatlanná és 2,403 emberéletet oltott ki hadüzenetnélküli orvtámadás­sal. Mert pontosan Pearl Harbor jelenti az emberiség történeté­ben annak az óriási változásnak elkezdődését, ami az atomtitok megfejtéséhez, a háborút befe­jező Japánra ledobott atom­bombához, az atomenergia gyeplőre fogásához vezetett, — vagy úgy is mondhatjuk, kényszeritett! — s ezzel belát­hatatlan lehetőségek kapuja Nem annyira közszükségleti cikkekről, mint élelmiszerről szólva Amerikában a megélhe­tés ma sem drágább, mint mondjuk: 10 évvel ezelőtt. Paul S. Willis, Grocery Manu­facturers of America elnöke rámutat arra, hogy a megélhe­tés egyik legfőbb tétele maga az élelmiszer minden család­ban s dacára annak, hogy ma­napság a super-marketeken és még a kisebb élelmiszer üzle­tekben is, amikor élelmiszert vásárolunk, sok más egyebet is összeszedünk, amit régebb más üzletekben vásároltunk és ami régebb nem került az élelmi­szer számlájára a családi költ­ségvetésben, mégis: az ilyen vásárlásaink összege jövedel­münkhöz viszonyítva ma sem magasabb, mint régen volt. Rá­adásul pedig: manapság többet eszik az átlag amerikai, mint régebben. Hogy ez mivel ma­gyarázható, nem lehet ponto­san tudni, de a statisztikai va­lóság az, hogy többet eszünk. S az élelem ára mégsem maga­sabb. Hogyan? A kormány statisztikusai és szakemberei az átlag amerikai családok havi élelmiszerkiadá­sának megállapításához egy vá­sárcsarnok-kosarat v e s z n ek, amelyben mintegy 80 különbö­ző cikk van. 1947-49-ben az átlag amerikainak 61 munka­óra keresetre volt szüksége ahhoz, hogy ezt megfizesse. nyílt ki, amit többé becsukni nem lehet . . . S hogy azután ezen a kapun “mi jön be,” mi zudul az emberiségre, azt ma még pontosan megmondani nem lehet s még találgatni is félelmetes. * Amerika népe megrendülés­sel fogadta ma 20 éve a Pearl Harbor-i támadás hírét. De nem megijedve. A nemzet egy emberként ugrott talpra s talán sehol a világon nincs még egy nemzet, amely annyira egysé­gesen, annyira egy akarattal összefogva állt volna valaha is hadba, mint a megtámadott Egyesült Államok népe! A “tengelyhatalmak,” illetve Ja­pán részéről ez volt a legosto­bább lépés: orvtámadás az Egyesült Államok ellen. Mert ennek reakciója ebben a hazá­ban irtózatos erejű volt, fizikai és lelki, szellemi értelemben egyaránt. Ez az ország fennál­lása óta még nem vesztett há­borút és nem is fog! Az orvtá­madó Japán azóta ezt már tud­ja, megtanulta saját kárán ala­posan ... a hitleri Németor­szág és a tengelyhatalmak töb­bi országa is keservesen meg­tanulta . . . hacsak a kommu­nista Oroszország nem látszik, hogy tanult volna belőle. * Mi magyarok, amerikai ma­gyarok, akik ebben az ország-Ma ugyanenenk a csarnok­­kosárnak a megfizetéséhez 38 órai munkára, illetve munka­bérre van szüksége! Másképen számítva: 1947-ben 8 órai mun­kára volt szüksége a keresőnek ahhoz, hogy egy $10 élelmi­szer-kosarat megfizessen. Ma ugyanaz az élelmiszerkosár $11.90-be kerül, azonban ugyanaz a munkás a 8 óra alatt ma $18.72-t keres meg. A családnak tehát $6.82-je meg­marad ebből ,amit másra költ­het. Az amerikai élelmiszergyá­rak (konzervgyárak, stb.) 1947-óta mintegy 9 billió dol­lárt költöttek el arra, hogy a lehető legmodernebb előállítási módszereket és gépeket, üze­meket állítsanak fel s ezzel a háziasszonyok é s kenyérkere­sők segítségére legyenek. Ma, például 70 centbe kerül egy font friss borsó, amit fagyasz­tott állapotban — ami ugyan­olyan jó! — 32 centért vehe­tünk meg a csarnokban. Vagy pedig: ha egy átlagos előre összeállított torta-keverék al­kotó részeit külön-külön akarná összevásárolni a háziasszony, 53 centjébe kerülne az. A kész gyári keverék és hozzá két to­jás ára összesen 41 cent. És még időt is spórol meg a házi­asszony, ha a kész keveréket veszi. (Hogy az ize nem pon­tosan ugyanolyan, amilyent ő (Folyt, a 4-ik oldalon) ban találtunk magunknak uj hazát, tökéletesen együttérez­­tünk azon a kísérteties árnyé­kokat előre vető végzetes na­pon amerikai testvéreinkkel: Pearl Harbor éppen úgy fájt nekünk s éppen olyan érzése­ket, igaz amerikai hazafiui odaadást, elszántságot és elha­tározásokat keltett bennünk, mint minden amerikaiban s a ránkkövetkezett közel négy évig tartó háborúhoz az ame­rikai-magyar édesanyák éppen úgy adták fiaikat, leányaikat, mint akármelyik másik ameri­kai, aki ezért a hazáért eskü­je értelmében, vagy anélkül kész minden áldozatra, a leg­nagyobb áldozathozatalra is. Nekünk, amerikai magyarok­nak kétszeresen fájdalmas volt tudni azt, hogy a nagy küzde­lemben" szerencsétlen szülőha­zánk a “túlsó oldalra” sodró­dott. Nekünk két Pearl Harbo­­runk volt: az első december 7- én, a második pedig öt nappal később, december 12-én, ami­kor az akkori magyar kormány miniszterelnöke, Bárdossy, a kormányzó tudta és megkérde­zése nélkül szülőhazánk nevé­ben HADAT ÜZENT az Egye­sült Államoknak! (Ha Amerika nem is fogadta el hivatalosan a magyar hadüzenetet, mond­ván, hogy Hitler rángatta há­tulról a madzagot, amelyen a bábkormány embere volt, Ma­gyarország sorsát mégis ez a “Pearl Harbor” pecsételte meg.)-K Húsz év múltával emlékez­tessen Pearl Harbor mindenkit arra, hogy akár készületlenül, akár felkészülve érje az Egye­sült Államokat egy külső táma­dás, vagy akármilyen módon kényszerítsenek is bele minket a körülmények egy újabb hábo­rúba: ez az ország, ez a nem­zet egységes és megoszthatat­­lan, amit csak akkor tud fel­mérni és igazán megérteni vala­ki, ha harcolni látja ezt a né­pet! Az a néhány hitlerista és németbarát vagy fasiszta, vagy japán, aki itt volt, valósággal semmivé törpült, levegővé vált a háború alatt, mint ahogy semmivé lesz az a néhány szá­nalmas kommunista és társutas is, ha háborúba kerülnénk a Szovjettel, aki ma még itt a száját jártatja s legkülönbö­zőbb módon visszaél az Alkot­­mánybiztositotta szabadságjo­gokkal ! (Pontosan azokkal a jogokkal, azzal az Alkotmány­nyal szemben, amelynek pedig védelmére honpolgári esküje s mindenféle más esküje kötele­zi.) + Pearl Harbor emléke és je­lentősége ma, 20 év távolából is kimagaslik, óriási! A történe­lem “legújabb kornak” ismert korszaka lezárult vele s az “atomkorszak” kezdetét jelen­ti. De hogy ez mit jelent, azt még valójában senki sem tud­ja. Az Amerikai Magyar Szövet­ség — mint minden évben, az idén is kiküldte az amerikai­magyarság egyházainak, egy­leteinek és magánszemélyek­nek a karácsonyi bélyegeket egy levél kíséretében. A bélyegek Zágonyi Károly huszárőrnagyot örökítik meg. Zágonyi Károly — az amerikai magyarság történél mének egyik legfényesebb hőse — 1861-ben huszárrohammal be­vette a Missouri államban levő Springfield városát és ezzel az Unió hadseregének első fényes győzelmét aratta. A szépen kiállított bélyege­ket a karácsonyi levelek és üd­vözlőkártyák borítékjainak le­­ragasztásához lehet használni. A bélyegek használatával egy­részt büszkén adjuk amerikai ismerőseink tudtára, hogy ez­zel a hős katonával mi ajándé­koztuk meg Amerika történe­tét, másrészt pedig a bélyegek megváltásával segítjük az Amerikai Magyar Szövetség valóban fontos és páratlan munkáját hazánk fővárosában! Az Amerikai Magyar Szö­vetség az amerikai magyarság legjelentősebb szervezete. A Szövetség képviseli Washing­tonban a magyarság egyete­mes érdekeit. Fenntartására semmiféle hivatalos pénzfor­rás, vagy támogatás nem áll rendelkezésre. Kizárólag az amerikai magyarság adomá­nyából tartja fenn magát és folytatja működését. Ezért arra kérjük olvasóin­kat, hogy a hozzájuk küldött bélyegekért küldjenek be a csatolt borítékban adományt a Szövetség címére. Minden ado­mány — a legcsekélyebb is — számit és méltánylást nyer. Aki az Amerikai Magyar Szövetséget segíti, az egyete­mes magyarság ügyén kívül ön­maga érdekeit is szolgálja! Mivel harmadfél tucatnyi külföldi újságírót Budapestre csőditett az óhazai kommunista kormány, hogy előttük Mind­szenty hercegprímás “jövője” dolgában nyilatkozzék: a sza­badföldön élő magyarságnak is érdemes tájékozódnia a szín­falak mögött hónapok óta folyó történésekről. Kádár és társai ugyanis utasítást kaptak, hogy a keleteurópai kommunizmus bordái közé ékelt Mindszenty­­szálkát minél hamarabb ki kell huzni, el kell távolítani. Állító­lag ezért küldött Kruscsev üd­vözlő táviratot a Szentatya 80- ik születésnapjára, hadd lát­hassa : ő bizony csak jót akar! Kétségtelen, hogy az ameri­kai követségben menedéket lelt főpap helyzete egyre kellemet­lenebb. Egyes hírforrások ar­ról is tudnak, hogy elrablására is tettek kísérletet; állítólag egykori bilzalmasainak ne­vében felajánlották, hogy ki­mentik az országból. Meg is je­lent éjnek idején egy gépkocsi a hercegprímás szinleg mente-Aki pedig a Szövetséggel szemben közönyös, vagy aki gáncsolja azt munkájában, vagy bármilyen módon bizal­matlanságot igyekszik kelteni Szövetségünk és annak vezető­sége iránt, az épen olyan meg­vetendő, utolsónál is utolsóbb gyászmagyar, mint az, aki hi­telt ad a gáncsoskodóknak és zavartkeltőknek anélkül, hogy előbb meggyőződnék az igaz­ságról ! Soha félévszázados fennállása óta talán olyan nagy szükség nem volt nagy felada­tok teljesítésére hivatott Ame­rikai Magyar Szövetségünkre, mint most és ha most nem se­gítjük a Szövetséget anyagiak­kal és erkölcsileg is, helyrehoz­­hatalan, m e g b o csáthatatlan mulasztást követünk el, ma­gyarok ! Ez a karácsonyi bélyeg, ez a Zágonyi emlék-bélyeg legyen emlékeztető mindenki számá­ra: van egy amerikai magyar csucsszervezetünk, ami ha nem volna, azonnal meg kellene alakítani, de ami van és amit minden becsületes érzésű ma­gyarnak segítenie, támogatnia kell! Fi. Br. Bőky Zoltán püspök fogadtatása A trentoni magyar reformá­tus egyház elöljárósága fogad­­tatási vacsorát rendez fontos és messzi útról Indiából haza­térő püspökének Ft. Dr. Béky Zoltánnak a tiszteletére. A vacsora alkalmából fog beszámolni a püspök ur a mesz­­szi világrészekben szerzett ta­pasztalatairól. A vacsora az egyház dísz­termében lesz vasárnap 5 órai kezdettel. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a rendezőség. re a 70-ik évéhez közeledő mártír bíboros helyett mást ül­tettek bele, úgyhogy a prímás elrablásának és újra bebörtön­zésének kísérlete csütörtököt mondott. A magyaroszági kommunista kormány legalább négy alka­lommal tett konkrét formában javaslatot arranézve, hogy mondjon le a nyugati világ az 1956-os budapesti orosz vé­rengzések további feszegetésé­­ről — amiért cserébe kienge­dik a hercegprímást az or­szágból. A kommunisták pró­bálkozása mindeddig nem járt kézzelfogható sikerrel, jóllehet elvbarátai és a semleges orszá­gok képviselői el tudták érni a magyar ügy újratárgyalásának következetes elhalasztását, ami a vörösök malmára hajtotta a vizet. Csak többszöri eredményte­len kísérlet után tudta Munro nagykövet, a magyar ügy íő­­megbizottja a közelmúlt na­­(Folyt. a 3-ik oldalon) DRÁGULT-E A MEGÉLHETÉS? Karácsonyi “béke”-vásár . . . Negyeszeri mártiromság küszöbén a hercegprímás Az 1956-os gazságok U. N. előtti elhallgatását követelik a komcsik Mindszenty kiengedéséért ni akaró “híveivel”; Szerencsé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom