Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-21 / 38. szám

,11 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIE'l IES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. SZEPTEMBER 21 Recsegnek az ENSz gerendái MÉGIS ÚJBÓL A U.N. ELÉ TERJESZTIK A MAGYAR ÜGYET! a Szovjetunió elköveti még a lehetetlent is, hogy Hammar­skjöld főtitkár halálát a maga számára kamatoztassa és az alig 16 éves világszervezetet most már szétrombolja. Hammarskjöld tragikus ha­lálával nagy akadály hárult el a szovjet célok elől. A főtit­kár nagy tekintélynek örven­dett szerte a szabad világ­ban, az úgynevezett semlege­sek között is. Most, szabad a vásár, vagy legalább is annak látszik. Mint ismeretes, a szovjet terv az, hogy nem egy, hanem három főtitkár irányítsa a vi­lágszervezetet — egy nyuga­ti, egy kommunista és egy semleges — és valamennyien a vétójoggal rendelkezze­nek. De ’ Kruscsev hiába köve­telte Hammarskjöld lemon­dását, a főtitkár maradt és makacsul végezte munkáját. A szovjet tervnek pedig nem akadt pártfogója. Most más lett a helyzet. Az oszlop kidőlt, megjelentek a hullarablók és Hammarskjöld alig kihűlt teteme fölött osz­tozkodni próbálnak. Amikor e sorokat írjuk, még nem lehet látni, hogy akad-e majd vala­ki, aki elriasztja őket? Nem vagyunk derülátóik. Az úgy­nevezett semlegesektől nem jót várunk. Attól tartunk, hogy Ázsia és Afrika nagy­része a szovjet kiküldöttet tá­mogatja majd az ENSz-ben és Kruscsev pusztító terve mégis megvalósul. Az ENSz végét jelentheti pedjig ez, mert nyilvánvaló, hogy három, vé­tójoggal “felszerelt” főtitkár­ral ez a nagyrahivatott szer­vezet dolgozni nem tud. És ez is a szovjet cél. Moszkva sze­rint az ENSz tulnagyra nőtt, tönkre kell tehát tenni. Ered­ményesebben tönkre tenni aligha lehetne másként, mint­ha egy helyett három embert ültetnek az élére, akik közül egyik csak a nyet-re igazítaná a nyelvét. Hammarskjöld halála két­ségtelenül nagy veszteség; majd csak később derül ki, mekkora! Mi, magyarok nem tudjuk kiverni a fejünkből, hogy Hammarskjöld mulasz­tást követett el az 1956-os forradalom idején. Módot ta­lálhatott volna, hogy egy ENSz bizottságot Magyaror­szágra küldjön, miáltal az események egészen más for­dulatot vehettek volna. Van­nak, akik ebben a vonatko­zásban a néhai főtitkár védel­mére kelnek, mondván, hogy ő nem tehetett semmit, kellő utasítás hiányában. Csak azt hajthatta végre, amire a Biz­tonsági Tanács, vagy a köz­gyűlés utasította. Márpedig a forradalom első, sorsdöntő napjaiban a közgyűlés nem utasította a főtitkárt, még kevésbé a Biztonsági Tanács. Immár a történelem Ítélkezik a főtitkár tettein. Örökén hangos lesz a mara­kodás és csak az Isten tud­ja, hogy az ENSz vizei körül mikor csendesednek le a hul­lámok. Ha egyáltalán lecsen­desednek. Az atomóvóhelyek építése nem látszik érdekelni az embereket. Az egyik azt mondja: úgy sem lesz atom­háború. A másik szerint, ha lesz, úgy sem ér semmit az óvóhely. Sem az egyiknek, sem a másiknak nincs igaza. Nem akarjuk azt jósolni, hogy lesz atomháború. De lehet. Illetve a lehetőségek birodalmába tartozik. És az atomóVóhelynek, igenis, hasznát lehet venni. A magyar származású Teller Ede, az első hidrogénbomba atyamestere is határozottan állítja. Márpedig ö többet tud erről a kérdésről, mint mi, akiknek nem szakmánk. Teller szerint megfelelő atomóvóhelyek létesítésével a lakosság 90 százaléka meg­menekülhetne. Építsünk tehát házilag, persze az előírások szemelőtt tartásával óvóhe­lyeket és raktározzunk el megfelelő mennyiségben élel­met. Ez az előfeltétele annak, hogy túléljük a háborút. Ha lesz. De ne legyünk se túlsá­gosan magabiztosak, sem hi­­tetlenkedők! Tény az, hogy öt és félmillió ember van ma az Egyesült Ál­lamokban munka nélkül. Ért­hető, hogy a külföldről gyak­ran hallunk olyan megjegyzé­seket, hogy: ha az amerikai kapitalizmus olyan előnyös rendszer, miért van annyi mun­kanélküli az országban? Ezzel szemben bizonyos, hogy az amerikai munkásság életszínvonala eddig soha nem látott magasságba szökkent és hogy a munkásság vezetőinek lényeges befolyása van a köz­ügyek vezetésére. A statisztikai adatokból csak úgy vonhatunk le elfogulatlan következtetéseket, ha mindep más odatartozó adatot is te­kintetbe veszünk. Az Egyesült Államokban ma 68 milió em­bernek van állása, vagy jöve­delmező foglalkozása, tehát többnek, mint bármikor az­előtt. Sok munkás, aki a sta­tisztikában m u nkanélküliként szerepel, állását egy újabbal váltja épen fel, vagy pedig először keres munkát életé­ben. A mi közgazdaságunkban, amikor műszaki újítások igen gyakoriak és egyes iparágak feleslegessé válnak, továbbá uj erőforrások kínálkoznak a ré­giek helyett, egyes vidékek gazdasági átalakuláson men­nek keresztül, úgy hogy bizo­nyos ideiglenes munkanélküli­ség elkerülhetetlen. A szüksé­ges átképzés és átköltözködés ugyanis időt vesz igénybe. A nagyobbméretü munka­­nélküliség azonban mégis ko­moly gondot okoz a társada­lomnak és a kormánynak is. Az amerikai rendszer azt vallja, hogy mindenkinek joga van a munkához és a lehetőséghez, hogy kielégítően elhelyezked­­hessék. Kennedy elnök szerint: “Az amerikai nép nem nézheti tétlenül, hogy egyes polgártár­saink ilyen suloys megpróbál­tatáson menjenek keresztül.” A kormány tehát igyekszik segíteni a helyzeten a munka­­nélküliség ellen való biztosítás A nemzetközi nagyhatalmi politika kiszámíthatatlan, fan­tasztikusan tekervényes labi­rintusaiban egészen a múlt hét végéig szinte reménytelennek látszott a magyar kérdés újbóli napirendre tűzése. A szep­tember 19-én New Yorkban megnyílt United Nations ülés­szak tárgysorozatára különbö­ző és egészen érthetetlen okok­ból vonakodtak beiktatni a magyar ügyet — jóllehet hova­tovább öt esztendeje, hogy képtelenek érvényt szerezni az 1956 októberi túlkapások dol­gában hozott egyhangú hatá­rozatoknak. Trentonblan évek óta mű­ködik és értékes, szép munkát fejt ki a Hungarian-American Civic Association, amelynek jelenlegi elnöke Lóth József. Ez az egyesület egy külön bi­­zotságot nevezett most ki a Rutgers Egyetemen, New Brunswickon működő magyar tanszéknek, illetve az Ameri­kai Magyar Intézetnek a tá­mogatására. Dr. Kondor S. Jó­zsef orvos ennek a bizottság­nak az elnöke, aki mindenek kiterjesztésével, a fiatalabb korban való nyugalombavonu­­lás megengedésével, gazdasági könnyítések nyújtásával az erő­sebben sújtott vidékek részére, végül a termelés általános és erőteljes fokozásával. A súlyosabb gazdasági vál­ságot az 1930 óta életbelépte­tett uj intézmények kizárják. Mégis évente egymillió uj ál­lást kell teremteni a népességi szaporulat következtében elő­állott természetes munkástöbb­let részére és egy második mil­liót a műszaki változtatások következtében megszűnt mun­kaalkalmak pótlására. Az amerikai kapitalizmus meg tud birkózni ezekkel a fel­adatokkal. A szabad vállalko­zás dinamikus, fejlődő rend­­sezr, amelynek haszna egyre egyenletesebben oszlik meg a népesség egyes rétegei között. Hatalmas középosztály fejlő­dött ki az Egyesült Államok­ban az utolsó évtizedek folya­mán amelybe majd mindnyá­jan beletartozunk. A szakértők valóságos “társadalmi forra­dalomnak” tekintik ezt az át­alakulást, amelynek következ­tében mindnyájunknak egyfor­mán érdeke, hogy a rendszert fenntartsuk. American Council Inkább a halál, mint vissza Orosz­országba A Franciaországban túrázó orosz turistacsoport egyik tag­ja, Vsevold Kravchenko techni­kus, kiugrott egyik cannesi szál­loda negyedik emelti ablakából és szörnyethalt. A fiatal orosz technikus búcsúlevelében azt ir­ta, hogy nem bírja tovább az ott­honi helyzetet és inkább a halált választja, mintsem visszatérjen hazájába. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Már-már teljesen lemaradt a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek napirendjéről, ami­kor közvetlenül a U. N. köz­gyűlés megnyitása előtt, a 12- ik órában beadott sürgősségi indítványok között az amerikai delegáció végül is rátétette a most kezdődő ülésszak napi­rendjére a magyar kérdést is. Ez már magábanvéve óriási horderejű fejlemény, még ak­kor is, ha a szovjet és csatlósai a nemrég U. N.-tagokká előlé­pett ázsiai és afrikai színesek félrevezetésével esetleg meg is akadályozzák, hogy érdemle­gesen érvényt tudjanak szerez­előtt körlevélben fordul a Trenton és környékén élő ma­gyarsághoz, hogy adomá­nyaikkal tegyék lehetővé az egyetemi tanszék fenntartá­sát, állandósítását és segítsék a Magyar Intézetet abban a munkájában, ami a mi ma­gyar értékeink: nyelvünk, kultúránk, művészetünk jövő­be átmentését, megőrzés ét jelenti. New Jersey állam egyete­me, a Rutgers University két évvel ezelőtt befogadta a Ma­gyar Intézetet és tanszéket biztosított a magyarnak, rendszeres magyar nyelvta­nítást kezdett meg. A költsé­geket azonban nekünk kell viselnünk, mint ahogy más nemzetiségek is tartanak fenn ilyen intézményeket a maguk nyelve és kultúrája ápolása céljából. New Jerseyben, szá­mításunk szerint, legkevesebb 100,000 magyar él. Ha min­denki csak egyetlen egy dol­lárt adományozna évente, az éyi $20,00(0 fenntartási költ­ség összehozása nem lenne probléma. Trenton és környé­ke magyarságától azt kéri most a Hungarian-Amerisan Civic Association nevében Dr. Kondor József, hsogy vtegye ki az itteni magyarság is ré­szét annak a szép munkának támogatásából és továbbvite­léből, amit a Rutgers Egyete­men a Magyar Intézet végez. Vegye ki részét, ahogy tudja: mindenki adakozzon erre az érdemes célra annyit, ameriy­­nyit tud! “Fajtánk iránti kö­telességünk ez — mondja kör­levelében Dr. Kondor. — Ki fog megbecsülni bennünket, ha mi nem becsüljük meg sa­ját magunkat, tehetségeinket, értékeinket?” A t r e n toni Hungarian- American Association gyűjtő­­mozgalmának b i zottságában Dr. Kondor Józsefen kívül — aki maga is a Rutgers Egye­tem végzettje — még a követ­kezők működnek közre: Freund János, Jenei József, Beitel Béla, Révész Lajos, Miklovics Béla, Oszfolk Jó­zsef,, Varga L. János, Krem­­per Béla és Síkos József. Sötétben is dolgozó TV-felvevőgép Az Egyesült Államok katonai mérnökei Washingtonban tar­tott konvencióján bemutatták a RCA gyár által készített TV. felvevőkészüléket, mely képes éjszakai sötétségben is felvéte­leket csinálni. ni a magyar nép szabaddá téte­le az orosz csapatok kivonása és az Óhaza alkotmányos füg­getlenségének h e 1 y r eállitása érdekében rég megszavazott 14 U. N. határozatnak. Nemzetközi v i s zonylatban elismert, nagyképzettségü ma­gyar diplomaták és amerikai jóbarátaink vállvetve fáradoz­tak hónapokon keresztül, hogy a magyar ügy ki ne maradjon az Egyesült Nemzetekben tár­gyalandó pontok hosszú sorá­ból. Noha rendkívül erősnek bi­­zpnyult azoknak az amerikai Vezetőembereknek a tábora, akik a keleteurópai népek sor­sát mintegy feledve, kizárólag a lefegyverzés előmozdítását és az atomháború kirobbanásá­nak megakadályozását tartot­ták komoly programpontul — végül is érvényesültek a morális szempontok is. Ennek követ­keztében iktatták be Tibet ka­tonai megszállását; majd pe­dig, mikor ezekután képtelen­ség lett volna egyedül a ma­gyar ügyet mostohán feledni: az 1956 októberi túlkapásokat is. I Az egész emberiség ámula­tát kiérdemlő szabadságharco­saink és az általuk képviselt óhazai véreink egyik lába eszerint mégis nyitva tartja a U. N. kapuját. Aziránt semmi kétség, hogy megfelelő szak­szerűséggel kidolgozott memo­randumok kerülnek az immár 99 országot képviselő Egyesült Nemzetek közgyűlése elé. Kér­dés tehát, milyen következe­tességgel fogja a rendelkezé-18-ezer női posta­mester - köztük 20 apáca Az amerikai postamesterek Philadelphiában megtartott konvencióján James F. Kelleher helyettes főpostamester bejelen­tette, hogy a 18 ezer női posta­mester között 20 apáca is van. Be is mutatott egyet: Sister Mary Hoy of Villa Maria pos­tamesternőt, aki a 300 lakosú, 475 ackeres konvent területén New Castle, Pa.-ban vezeti a U.S. postahivatalt 1954-óta. Fi­zetése 5,50 dollár, mely összeget a Holy Humanity of Mary szer­vezetének adja át. Ne utazzunk Kelet- Németországba A washingtoni külügyminisz­térium óva inti az amerikai ál­lampolgárokat , hogy csakis ak­kor utazzanak Keletnémetor­szágba, ha arra nyomós okuk van. A US-nek nincsenek diplo­máciai kapcsolatai a szovjet­uralta keletnémet bábkormány­nál, ennélfogva nincsen mód­jában az amerikai állampolgá­rokat oly védelemben részesíte­ni, mint egyébütt. Ez az óvás kevésbé vonatkozott Nyugatber­lini utazásokra. A külügyminisz­térium azt is javasolta, hogy a nyugat Berlinbe való utazások­nál vegyék igénybe az amerikai, angol, vagy francia repülőszol­gálatot, mert azok átrepülik a keletnémet légi korridort. Akik ezen a vonalakon utaznak, azok­nak nem kell keletnémet vizűm­ért folyamodniok. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. sére álló anyagot előterjeszte­ni a magyar kérdés újratárgya­lását irányitó diplomata-testü­let. Az Egyesült Államok, ma­gyarságának, polgári jogainál, sőt kötelességénél fogva, alkal­ma nyílik intézményesen, vagy akár magánlevélben saját vá­lasztókerülete képviselője és államának egyik vagy mindkét szenátora révén szorgalmazni, Az Egyesült Nemzetek őszi közgyűlésére idesereglett szov­jet-emberek már számítanak rá, hogy a Park Avenue és 68- ik utca sarkán levő, vasrácsos­­ablakos épületük előtt megje­lennek ismét a magyarok, szá­zával, ezrével . . . s tüntetni fognak ellenük. A gyilkosok el­len ! A vörös gazemberek ellen, akiknek lelkén ártatlan ezrek vére szárad s akiknek legutób­bi áldozata Dag Hammarsk­jöld, az Egyesült Nemzetek fő­titkára. Elbújnak a vasrácsos abla­kok mögött, de azért látni fog­nak minket, a fegyelmezett so­rokban tüntető magyarokat, hallani fogják kiáltásainkat: G Y I LK O S ! GYILKOSOK! A New Brunswick-i Első Ma­gyar Református Egyház (an­gol nevén: Bayard St. Presby­terian Church) népe nevezetes ünepségre készülődik: most va­sárnap, szeptember 24-én este fényes bankettel ünnepli lelki­­pásztorának, Nt. Rásky József­nek 25 éves lelkészi jubileumát. NT. RÁSKY JÓZSEF A jubileumi díszvacsora a Rut­gers Commons termében lesz es­te pontban 6 órai kezdettel s ar­ra nemcsak az egyházközség né­pe, de Nt. Rásky József és csa­ládja barátai, tisztelői és általá­ban minden magyar hivatalos. (A Rutgers Commons a George St.-en van, az uj sokemeletes diákotthonokkal szemközt. A va­csora jegy személyenként $5.00, de lehetőleg szombat délig kell a jegyeket a 22 Schuyler St. alat­ti parókián lefoglalni, mert a­­szerint készítik a vacsorát). * * * Nt. Rásky József 1957 április 1-én kezdte meg működését a New Brunswick-i gyülekezet­ben, de az elmúlt 4 esztendő a­­latt máris megszerettette magát híveivel és az itteni magyarság­gal. Egyházában komoly építő munka folyik; istenfélő magya­rok lelkes összefogása jegyében. hogy a magyar kérdést a lehe­tő legnagyobb súllyal képvisel­je az amerikai delegáció a U. N.-ben. Ha bárkinek gondot okozna ilyen értelmű, angol­­nyelvű levél megfogalmazása, annak készséggel és teljesen díjmentesen áll rendelkezésére az Amerikai Magyar Szövet­ség. Cim: American Hungarian Federation, 1761 R. Street, N. W., Washington 9, D. C. . . . Mert ott leszünk, jól szá­mítottak, jövünk! Most vasárnap; szeptember 24-én délután 3 órakor tünte­tést rendez a magyarság a Szovjet Delegáció épülete előtt New Yorkban, a 68-ik utca és Park Ave. sarkán! Aki ma­gyar, aki szivén viseli szülőha­zája és óhazai szerettei sorsát, de még az is, aki Amerika sor­sát, jövendőjét tartja szem előtt, legyen ott ezen a tünte­tésen! Küldjük, hívjuk, várjuk magyar testvéreinket, mert úgy érezzük, hogy a némaság­ra kárhoztatott magyar nép hangosan kiáltani tudó szószó­lói csak mi vagyunk, mi lehe­tünk s ez idő szerint a leghatá­sosabban csak igy lehetünk! Megelőzőleg a Newark-i refor­mátus gyülekezetben, azelőtt pe­dig Gary, Indianában, illetve 10 évig egyfolytában Newarkon volt lelkipásztora a híveknek, akik mindenütt szerették, be­csülték. 1936-ban végezte el a Bloomfield-i Főiskolát s még eb­ben az évben megkezdte lelkészi működését Kingston, Pa.-ban, az ottani presbyteriánus egy­háznál. Onnan hívta meg 1938- ban lekészének a Newark-i gyü­lekezet. Szolgálatát mindenütt komoly, szorgalmas egyházi élet követte: odaadó lelkészi munká­jával a gyülekezetek úgy anya­gilag, mint erkölcsileg erősöd­tek, gyarapodtak. Nt. Rásky József 1937-ben választott élettársat magának, feleségül véve Berta Irént, Yon­kers, N.Y.-ban. Boldog házas­ságukból két fiuk született: Jó- 1940-ben és Róbert 1945-ben. József a Bloomfield-i főiskola tanulója, Róbert a brunswicki high school növendéke. Amikor most a New Bruns­wick-i gyülekezet lelkipásztorát ünnepli: Nt. Rásky József 25 éves lelkészi jubileumát, nem­csak a hívek serege köszönti őt szives szeretettel, jókívánságok­kal, de sok-sok magyar ebben a városban és Newark és környé­kén, akik az évek múlásával Rás­ky József tiszteletes urban egy kedves, szerény-modorú, jósá­gos szivü magyar papot ismer­tek és szerettek meg . . . Úgy é­­rezziik, hogy amikor e helyről mi is szeretettel köszöntjük őt “az úszó jégtáblákon virágos­kertet ültetgetés” nehéz, de Is­tenek tetsző munkája negyed­­százados jubileuma alkalmából, nemcsak magunk, de olvasótá­borunk és az itteni magyarság jókívánságait tolmácsolhatjuk s a jó Isten áldását kérjük sze­mélyére és további munkássá­gára! A munkanélküliség elfogulatlanul nézve TRENTON MAGYARSÁGA AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZETÉRT Vasárnap tüntetés New Yorkban, az orosz delegáció épülete előtt NT. RÁSKY JÓZSEF REF. LELKÉSZ 25 ÉVES JUBILEUMA ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom