Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-03 / 31. szám
Beolvadt lap; “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY — 1961. AUGUSZTUS 3 Az Amerikai Magyar Szövetség kötekedést, otromba és ostoba széthúzást és gyülöletszitást! washingtoni, központi titkárának egyetlen lépése ott a fővárosban, a Capitolium tájékán többet ér száz mindenféle beadványnál és szemétkosárba kerülő, vagy legjobb esetben irőasztalfiókba sülyesztett memorandumnál, amiket egyremásra küldözgetnek oda hol innen, hon onnan a különböző “felszabadító bizottságok” és más hangzatos nevű emigrációs alakulatok. Mialatt az úgynevezett “emigráció” gittegyletesdit játszik s befelé is, kifelé is marakodással, mások munkájának leértékelésével, személyes gyalázkodással, stb. szórakozik — vagy még találóbban mondva: magyarkodik — és magyar erőink ilyenszerü szétforgácsolásában leli örömét jelentéktelen kis lapjain keresztül, ugyanakkor a mi régi, se jobbra, se balra el nem hajló, közös nagy szervezetünk, az Amerikai Magyar Szövetség, illetve annak nagyszerű központi titkára, Báchkai Béla, hűséggel és igaz magyar szívvel teljesiti hivatását s felel meg a célkitűzésnek: a legalkalmasabb “psychologiai” pillanatokat felhasználva a legkompetensebb h e 1 y e k en hallatja szavát, tárgyal személyesen, rámutat és felvilágosit . . . magyar szülőhazánknak és magyar népünknek a kommunista orosz járomból való megszabadítása érdekében. Báchkai nemcsak szenátorokkal, képviselőkkel, nagy államférfiakkal tárgyal személyesen abban az irányban, hogy a Nyugat és Amerika használja ütőkártyájául a berlini krízis idején a magyar kérdést és követelje a szovjet csapatok kivonását szülőhazánkból. A Szövetség főtitkára ezzel egyidejűleg szétküldte magyar egyházainkhoz, egyleteinkhez és a Szövetség munkáját évtizedek óta hűséggel és fenntartás, kritizálás nélkül támogató, tisztességes amerikai magyar sajtó lap-egyedeihez is azokat az aláirás-gyüjtő iveket, amelyeket már évekkel ezelőtt készíttetett és amelyek a most megindult “tízmillió aláírást a tizmillió magyar felszabadítása érdekében” mozgalomba is nagyszerűen beillenek. Ezáltal szavunknak közvetve is hangsúlyt adhatunk. Az aláirás-gyüjtő ivek rövid szövege rámutat arra, hogy a második trianoni békeszerződés értelmében az orosz csapatoknak meghatározott időn belül el kellett volna hagyniok Magyarországot; ez nem történt meg és mi — illetve az iv aláírói valamennyien — kérjük, hogy kormányunk szerezzen érvényt a békeszerződés eme szankciójának. Ez az a munka, amelyhez a magyarság tízezres tömegeinek felsorakozására szükség van ... ez az a munka, aminek valóban van értelme és amit nem szabad gyerekes egyenetlenkedések miatt elhanyagolni! Ehhez a munkához, ha valaki már semmi mást nem hajlandó adni, legalább az aláírását adja ide ... ha magyarnak mondja magát! Mi ezt tartjuk igazi, a magyar felszabadítás érdekében folytatandó érdemes munkának ... és nem az egymást-szapulást, a Kruscsev elszámitotta magát, nem gondolt arra, hogy szertelen követeléseivel, hányiveti magatartásával haragra gerjeszti az amerikai népet. A szovjet diktátor ma sem érti egészen : hogy is lobbanhat haragra egy nép? A kommunista rendszerben a nép nem számit. A nép, jámbor barom módjára végrehajtja azt, amit elrendel a Kreml; aki ellenkező véleményre meri nyntani a száját, elpusztul. Még maga Mencsikov, a washingtoni szovjet nagykövet sem értette meg az amerikai nép fokozódó felháborodását. Azt hitte, a háttérben valaki mesterségesen izgatja a tömegeket, ami a vörös rendszerben mindennapos dolog. S mert Mencsikov nem érthette meg az amerikai néplélekben végbemenő változást, nagy baklövést követett el. Azt mnodta egy washingtoni összejövetelen, hogy az amerikai nép nem harcol majd Berlinnél, ha komolyra fordul a dolog. Ezt a kijelentést a lapok közölték, a felháborodott tömegek pedig a haragos levelek és táviratok ezreivel árasztották el a washingtoni szovjet nagykövetséget. De azért az amerikai újságíróknak az volt a benyomása, hogy a Moszkvába távozó Mencsikov még mindig kételkedik az amerikai nép haragjának őszinteségében és gazdájának hamis jelentést tesz. Azóta, persze, már sokminden történt, ami komolyan izgatja Kruscsevet. Kennedy nagy beszédéből a Kreml megérthetett mindent: Amerika ezúttal nem hajlandó visszakozni. Ez az amerikai kormány és nép döntése. Akkor sincs meghátrálás, ha a hajthatatlan magatartás az atomháborút vonná maga után. Kruscsev láthatólag ideges, újból tárgyalni szeretne. A Kreml csak az erő szavát érti meg, azt amit most mutat Amerika. A kapkodás, a határozatlanság korán Washington túljutott. Ezt megértették Moszkvában. És megértették Európa szerte is. Az | európai fővárosokban megjelenő lapok már nem vádolják határozatlansággal Amerikát. Imponál Washington mindenfelé. Kruscsev téved, ha azt hiszi, hogy egy-két jól elsütött mosoly és Amerika újból visszaesik korábbi magatartásába. Ennek a szovjet reménykedésnek már vége. Amerika feltölti amúgy is hatlamas haderejét arra a fokra, amit teljesnek lehet nevezni. Ezt a feltöltött haderőt pedig nem eresztik szélnek Kruscsev semmiféle mosolyára. A Kreml embereinek igen szép a mosolyuk, de még ez sem segít. ... Az amerikai nép türelme elfogyott s maga a közvélemény nem engedi már meg, hogy akárcsak részlegesen is leszereljék ezt a haderőt. Az amerikai nép ökölbe szorult keze még sokáig, évekig igy marad. A közvéleményről most közölt különben jelentést Gallup. E- szerint az amerikai nép nagy (Folyt, a 4-ik oldalon) Szent István emlékünnepély és magyar egyházmüvészeti kiállítás a Washington Cathedral-ban Az amerikai főváros legelőkelőbb protestáns temploma a honalapító W ashington Györgyről elnevezett katedrális, melynek papja, Dean Sayre egyúttal a menekültek országos bizottságának elnöke. A nemzeti zarándokhelyül szolgáló és megszámlálhatatlan turista által felkeresett nagytemplom tavaly Conrad Chapman diplomata bőkezűségéből árpádházi Szent István szobrával gazdagodott. Ezidén augusztus 20-án még a tavalyinál is ünnepélyesebb keretek kö-Orosz “halálsugárbombák” Amerikai tudósok nem tartják lehetetlennek, hogy az oroszok az atomrobbantások szünetében — mialatt mi az egyezség értelmében szüneteltettük ilyenirányú kísérleteinket — uj “nukleáris fegyvert” csináltak: az atom- és hydrogénbombáknál is erősebb és borzalmasabb neutron - bombát, amely voltaképen a legendás “halálsugár” megvalósítása lenne. Ez lehet az a csodafegyver, amiről Kruscsev már tavaly említést tett, illetve célozott rá beszédeiben. A neutron-bomba csak embereket és élőlényeket pusztít el, de mást nem; épületek, gyárak, stb., épségben maradnak ott, ahová ez a bomba becsap. Amerikai tudósok véleménye szerint ennek a bombának, ha csakugyan van már ilyen, másik előnye az, hogy nagyon olcsón és gyorsan állítható elő. Ismételjük: amerikai szakértők nem tartják lehetetlennek, hogy az oroszoknak már van ilyen bombájuk, ez viszont nem jelenti azt, hogy biztosan már meg is van odaát ez a bomba. Mert ha meg van nekik, akkor nagyon komolyra fordulhat a helyzet egész rövid idő alatt, nemcsak Amerikában, de az egész világon. A jó Isten őrizzen meg mindnyájunkat ettől! zött hódol a Washington Cathedral az első magyar király emlékének. Egyidejűleg első ízben magyar vonatkozású, vagy magyar képzőművészek rátermettségét kidomborító egyházmüvészeti kiállítást is rendeznek, melyre vidékről is szívesen fogadnak el kiállítandó tárgyakat. Utóbbiakat gondosan becsomagolva ér értéküknek megfelelő összegre bebiztosítva, mihamarább kell beküldeni az Amerikai Magyar Szövetség címére: 1761 R Street, N. W., Washington 9, D. C. Az augusztus 19-én délig nem érkezett műtárgyak kiállításáért a Washington Cathedral nem vállalhat felelősséget. Mivel a kiállítást ezentúl minden Szent Istvánkor meg óhajtják tartani — ezentúl jóval korábban fogják arra felhívni az érdeklődő müvésztársadalom figyelmét. Az augusztus 20-iki istentisztelet a tavalyinál is fényesebb külsőségek között fog végbemenni. Nt. Nagy Emil bridgeporti református lelkész fogja tartani az angol szónoklatot. Több mint ezer meghívót küld szét a katedrális, beleértve az amerikai vezető rétegeket, kormányférfiakat, szenátus és kongresszus tagjait. Magyar-ruhás hölgyek és árvalányhajas cserkészek sorfala között, körmenetben vonulnak fel Szent István szobrához, majd koszorút helyeznek a templomot körülvevő parkban emelkedő, hatalmas Washington szoborra. Nincs hátrálás! Lyman Lemnitzer, az amerikai hadsereg parancsnoka a berlini krízissel kapcsolatban kijelentette, hogy nincs hátrálás ! “Az amerikai katonák egyetlen lépést sem fognak feladni a jövőben — mondotta Lemnitzer — éppen eleget hátráltunk az utóbbi 15 év alatt!” A berlini kérdés a U. N. elé kerül Rusk külügyminiszter kijelentette, hogy ha a berlini krízis tetőpontját eléri, akkor az E- gyesült Államok kormánya a berlini kérdést a UN elé viszi. Ezzel a lépéssel azután a berlini probléma a villáig lelkiismerete elé kerülne és ennek a fordulatnak a következményeitől Kruscsev többé nem zárkózhatna el. Rusk szerint a politikai helyzet a bécsi szovjet-ultimátum óta nem változott; a Moszkvával való esetleges további tárgyalás a fejlődő külpolitikai és katonai helyezttől és a szövetségeseinkkel való tárgyalások eredményétől függ. Atom-robbantás Atomrobbantásra készülnek tudósaink a nevadai sivatagban. Az atomrobbantásnak azonban semmi köze sincs az atombombához. Tudósaink ugyanis egy olyan találmányt készülnek kipróbálni, amely nem robbanásszerűen bontja szét az atomokat, hanem roppant hőség kisugárzását eredményezi csupán. Ez az a kisugárzás, amelyet sokan “halálsugár” néven emlegetnek, mint a jövő fegyverét és amiről egy másik cikkünkben már irtunk. Kincskeresők A kommunista magyar kormány elhatározta, hogy megkeresi II. Lajos király elveszett kincseit. A királyi arany és gyémánt 400 esztendővel ezelőtt egy hajóval együtt elsülyedt a Dunában, valahol Esztergom és Győr között, Működik az Etna Az Etna, Olaszország egyik legaktívabb tűzhányója élénk működésbe kezdett. A jelentések szrint a feltörő tüzes láva magassága eléri a 250 méteres magasságot a kiömlés pillanatában. A tűzhányó Szicília szigetén van. MAGVETŐK... Mikor a tavasz távoli ígéret, Valaki járja az alvó határt. Kinyújtott karral adja át a szélnek Reménységét a holnap kenyerének Buzaszemet vet;—vár kalász-csodát. Nyakába kötött, súlyos terhét hordva Meginog néha a hosszú utón, Mert fáj a kövek közé hullt mag sorsa, Hogy él a tövis;—a vetést megfojtja S madárhad dőzsöl az elszórt magon. Szomszédok jönnek, megáll egyik, másik ö hallgatja a bölcs intelmeket: “Miért fárad látástól-vakulásig ? Ki tudja, mi lesz itt még aratásig? Jöjjön a gyárba, az jobban fizet!” ! ■ |. “Az uraságnál gép veti a búzát És a földje ezerszer is nagyobb, A Biztositó fizeti a kárát . . . Itt? Egy jégverés:—s dobolják a házát, Nem arat itt mást, mint koldusbotot!” A magvető vet . . . “Hát nem hagyja abba?’ És megindul a suttogó beszéd: —“Alkudozik idegen aratókra!”— —“Nem is tud vetni! Konkolyos a búza! Megmérgezi a holnap kenyerét!”— W i A magvető vet . . . Van, aki nem érti, Hogy búzát vet, mint ezer év előtt j —“Kinek kell az már? A fiam sem kéri! Uj nóta járja,—elkopott a régi ... Ne ássuk fel a csöndes temetőt! . . .— A magvető vet . . . Végezvén munkáját Lehajtott fejjel mond el egy fohászt, Fáradt szemei behunyva is látják A nyár tüzében ringó búzatáblát; Az apró magból lett aranykalászt . . . • • • Adassák nékik tisztelet és hála Kik a magyar betű magját vetik Szedőgéppel rótt ólombarázdákba,— Virrasztó vággyal, örömhírre várva A világ szívverését figyétik. Adassák nékik tisztelet és hála! Más, földi kincsük úgy sem lesz soha.1 ' ' ; A magvető nem gondol önMagára, .... Mindegyik megy a Md^it Mját járva ' A ■ S minden ezüstjük csak az ut pora ... Aratáskor majd mind-mind 'találkoznak " ' Együtt köszöntve a boldog jövőt, Mosollyal idézik a hosszú utat Tövist, virágot, apró háborúkat: “Újságcsináló” magyar magvetők. CSÁKVÁRY ZOLTÁN KÖVETELJE KENNEDY KELETEURÓPÁT KRUSHCHEVTŐL! Az elmúlt hetekben ismét végiglátogatta az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni titkára azokat a szenátorokat és képviselőket, kik különös figyelmet szentelnek a küpolitikai kérdéseknek és szivüön viselik a vasfüggönyön túli népek sorsát. Sikerült olyan honatyák aktiv érdeklődését is megnyerni, akik bejáratosak a Fehér Házba és akiknek véleményét Kennedy elnök ki szokta kérni. Többen akként nyilatkoztak, hogy a felszabadítás gondolatát termékeny talajba vetették és ezentúl dinamikusabb külpolitikát remélhetünk. Hivatalos sajtótudósitás nem látott még napvilágot ebben a bennünjcet annyira közelről érdeklő kérdésben. Tényként említhetjük azonban meg, hogy f többek között például Humphrey szenátor hosszabban tárgyalt ilyen értelemben Kennedy elnökkel. Hubert Humphrey Minnesotából való s rendkívül sokoldalú törvényhozási működést fejt ki; a demokrata párt egyik legbefolyásosabb vezére, aki egyúttal elnöke az országos nemzetiségi bizottságnak. A Szövetséggel való régi kapcsolata tehát értéket jelent. A rendkívül mozgékony Humphrey szenátor azt ajánlotta a Fehér Házban, hogy minél erőteljesebben veszélyeztetik Nyugat-Berlin biztonságát az oroszok — annál hangosabban követelje az Egyesült Államok és a szabad világ a keleteurópai rabnépek felszabadítását! Életbelépett az uj, kedvezőbb Social Security Biztosítás Megvalósult Kennedy elnök programjának egy jelentős fejezete: a Social Security biztosítás újabb módosítása, kedvezőbbé formálása törvényerőre emelkedett, az uj, magasabb nyugdijak augusztus elsejei hatállyal életbeléptek és a nyugdíjasok az első nagyobb csekket szeptember első napjaiban fogják megkapni. Oly lényegesek a törvény uj módosításai, hogy a Social Securityról most már alig lehet azt mondani, amit az elmúlt 25 év alatt oly sokszor mondtak: hogy ez biztosítás, akárcsak a privát életbiztosítás. Nem, a Social Security már népjóléti intézmény, a nyugdijak és egyéb juttatások már egyáltalán nincsenek arányban a történt befizetésekkel, más szóval: többet kapunk, mint amennyi a biztosítási számtan szerint megilletne bennünket. És még egy nem-biztositási jellegzetessége van az egyre megjavított Social Security rendszernek: kimondott céljának megfelelően fokozza a nép vásárlóképességét s ezzel előmozdítja a termelést, enyhíti a munkanélküliséget. Ez a kettős, népjóléti és gazdaságfejlesztési jellege a Social Security biztosítás rendszerének kifejezésre jut a következő uj rendelkezésekben: Ahhoz, hogy valaki nyugdíjra igéhyt tarthasson, eddig szükséges volt az 1951 január 1-óta elmúlt minden három kalendáriumi negyedév után egy negyedévi befizetés. Az uj törvény szerint elég minden négy negyedév után egy befizetett negyedév. E könnyítés alapján körülbelül 160,000-el növekszik a biztosítottak száma. Férfiak is, mint nők, már 62 éves korukban nyugalomba vonulhatnak és ebben az esetben éppen úgy, mint a nők, kisebb nyugdijat kapnak s ez a kisebb nyugdíj aztán változatlan marad életük végéig. Például: Akihek inyugdiját havi $400 átlagos kereset alakján á maximális Összegben állapítják meg, annak nyugdija a jelenlegi törvény Szerint 65 éves kortól kezdvé havi $127 lenne, de ha 62 éves korában veszi igénybe a nyugdijat, csak havi $101.60-t kap. 62 és 65 közt nyugalomba vonulók megfelelően többet kapnak. Az általános minimális nyugdíj a mostani 33 dollárról 40 dollárra emelkedik. Az özvegyek és kiskorú gyermekeik nyugdija eddig az elhalt családfőt megillető nyugdíjnak 75 százaléka volt; agusztus 1-től kezdve 82.5 százalék. Például: Ha a férjet havi $400 keresetnek megfelelően a maximális nyugdíj ($127) illetné meg, az özvegyi nyugdíj a mostani $83.50 helyett $104.80. Az uj törvény még egyéb kedvezményeket is tartalmaz, többek közt nagyobb keresetet enged meg a nyugdíj elvesztése nélkül. A jobb Social Securityért természetesen többet kell befizetnünk. A jövő év január elsejétől kezdve a Social Security adó egynyolcad százalékkal emelkedik, ugyanennyit fizetnek be a munkaadók; az önálló foglalkozásúak adója egyötöd százalékkal lesz több. A maximum jelenleg évi 4800 kereset után 144 dollár, az uj maximum 6 dollárral több, 150 dollár, illetőleg a munkás és a munkaadó adója együttesen 300 dollár, önállóknál a többlet $9.60. Nehéz az orosszal való kereskedelmet ellenőrizni Az Egyesült Államok kormánya azon igyekszik, hogy megnyirbálja a nyugatbarát államoknak Szovjetoroszország felé irányuló kereskedelmét. De mindenütt kemény ellenállásra talál. így például felkérte az olasz kormányt, hogy érvénytelenítse a Moszkvával legújabban kötött szerződését, amely szerint Olaszország orosz olaj ellenében olajszállító hajókat épit a Szovjetunió számára. Erre Róma azt válaszolta, hogy hajlandó Washingtonnak szót fogadni, ha Anglia, Hollandia, Görögország és Japán ugyanezt teszik. De bizony a felsorolt államok egyike sem volt hajlandó a zsíros, vagy helyesebben olajos szovjet üzletről lemondani. Ennélfogva az olasz sem . . . (Na, majd fogják még alább adni a kis hamisak, ha — Isten ne adja — eldördül az első puska valahol Berlin tájékán!) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!
