Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-20 / 29. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. JULIUS 20 Amerika keménykedik, uj magatartást ölt magára, a­­hogy a berlini válság távoli mo­raját felfogja a fül és az érte­lem. Az emberek már nem azt latolgatják, hogy ki az erősebb, Amerika-e, vagy a Szovjetunió? Kinek vannak nagyobb hordere­jű rakétái és több hadosztályai? Egyre kevesebben lesznek, akik azt latolgatják, hogy vájjon a hidrogénbomba örödögét ki sza­bad-e engedni zárt palackjából s vájjon megéri-e mindezt Ber­lin? Igen, el kellett érkeznie an­nak a pillanatnak, amikor Ame­rika a határozatlanság, a této­vázás politikáját elveti és meg­keménykedik, mint az acél. Moszkvában azt hitték, hogy Amerika közömbös lett a világ ügyeivel szemben, ernyedtségé­ből nem rázta fel az 1956-os ma­gyar forradalom, de még Kuba, vagy Laos sem vert nagyobb hullámokat a közvéleményben. A Moszkvában rothadtnak és széthullónak elkönyvelt nyugati közvéleményt még egy teherpró­­bának vetették alá Hruscsovék. De Berlin kérdése hirtelen fel­villanyozó erővel hatott s ma már az amerikai ember nemcsak nem bánja, hanem egyenesen követeli kormányától a gerinces magatartást, függetlenül attól, hogy mi lesz a következménye. A pohár betelt. Tíz amerikaiból hét kereken elveti a meghátrálás gondolatát, ahogy a közvéle­mény kutatás adatai mutatják. Ez pedig óriási dolog egy olyan országban, ahol a nép többségéi nek a véleménye irányadó. Hozzá kell tennünk azt, hogy még Kennedy elnök és a kor­mánygépezet nem is kapcsolt rá az ilyenkor szokásos forgási se­bességre, Washington nem fuj harciriadót, nem történik sem­mi, ami a háborús szenvedélyek mesterséges felkorbácsolását je­lentené. A közlemény önmagától ért meg, az amerikai ember kezdi elveszteni a türelmét. így aztán Hruscsov útja aligha lesz sima séta Berlinnél. Nem hiszünk különben abban,hogy Berlinnél csakugyan kirobban a nagy há­ború, Hruscsov a húzd meg­ereszd meg játék mestere eset­leg elodázza az ügyet, uj határ­időt tűzve ki. De minden számí­tás ellenére is kirobbanhat a há­ború, ha a Berlin körüli német nép fellázad és a forradalom tü­ze esetleg tovább harapzódik a­­zon a ponton, amikor még el le­hetne fojtani. Zörgessük a vasfüggönyt ez a lényege annak a vezércikk­nek, amelyik a nagy példány­számú Life-ban jelent meg s a­­melyiknek hatása a kormányra és a közvéleményre nem kicsi­nyelhető le. A világhírű lap szerkesztősé­ge azt hirdeti, hogy most már nincs mit óvatoskodni, Ameriká­nak Berlinnél amugyis vállal­nia kell a háború veszélyét, te­hát támadjuk Hruscsovot ott, a­­hol legjobban fáj. A vasfüg­gönynél, követelve a rab népek szabadságát. Ezeken a hasábokon régóta hirdetjük, hogy a Szovjetunió rákfenéje, szakadatlanul vérző sebe a vasfüggöny és leghívebb szövetségesek maguk a rab né­pek, amelyek közül éppen a ma­gyar világraszólóan tett tanúsá­got. Úgy érezzük ezekben a napok­ban, hogy a hivatalos amerikai politika is külön érdeklődéssel fordul a vasfüggöny felé és ez az érdeklődés fokozódik a berlini válság közeledtével. Ennek kö­vetkeztében a saját nagyságától megszédült Hruscsov valószínű­leg eszeveszett toporzékolásba kezd. Idáig még mindig ez tör­tént, valahányszor Amerika megpiszkálta a vasfüggönyt és a rab népek iránt érdeklődést mutatott. A vasfüggöny az a pont, a­­hol a régóta védekezésre szorult Amerika ellentámadásba mehet át, mégpedig előrelátható siker­rel. Meghalt Himler Márton, régi ameri­kai magyar újságíró Az amerikai magyar lapki­adók és újságírók száma ismét eggyel kevesebb lett: julius 8- án Los Angeles, Californiában 73 éves korában meghalt Him­ler Márton, a Magyar Bányász­lap alapítója és évtizedeken át volt szerkesztője, az egykori Himler-lapvállalat feje, a régi­­amerikás magyar ujságiró-gár­­da bátor, ragyogó-tollú publi­cistája, aki élete utolsó éveiben is nagyszerű cikkek egész sere­gét irta úgy a Bányászlapban, mint a Szabadság és Népszava napilapokban. Himler Márton a nógrádme­­gyei Mátraverebély községből 1907-ben vándorolt ki Ameri­kába. Nehéz munkával kezdte itt életét: bányászkodott, uta­­zóiigynökösködött, járta az amerikai magyar telepeket s a magyar napszámosok, munká­sok, bányászok sorsát, életkö­rülményeit, problémáit talán senki úgy nem ismerte, mint ő. 1913-ban megalapította a Ma­gyar Bányászlapot, amely Ma­gyarországon kívül ma is az egyetlen ilyen lap a világon. Lapjával a magyar bányászok védelmezője, érdekeinek har­cosa lett s azok az előnyök, amiket a bányászok hosszú év­tizedek alatt kiharcoltak ma­guknak munkaadóiktól, sok te­kintetben köszönhetők Himler Márton lapszeresztői munká­jának. A háború alatt, 1943-ban amerikai katonai szolgálatba lépett s mint az OSS embere, az északafrikai, majd európai hadszíntérre került. A háború utáni időkben az arrlerikai kor­mány megbízásából végzett missziója magyar körökben sok vitát váltott ki; a magyar “háborús bűnösök” Magyaror­szágra szállításának és népbi­­róság elé állításának rendkívül “kényes” munkáját ő irányítot­ta s ezért sok éles kritika érte s természetesen barátot és el­lenséget egyformán szerzett magának ebben a beosztásban. Felettesei azonban bizonyára meg voltak elégedve munkájá­val, mert 65 éves koráig, nyu­galomba vonulásáig kormány­szolgálatban állt, különböző megbízatásokkal utazott a vi­lág több részébe és tanácsait még élete utolsó éveiben is ki­kérték. (Nem célunk s nem fel­adatunk e helyről s e gyászos alkalommal bírálatot mondani Himler Márton “katonai” mű­ködése felett, amikor az ameri­(Folyt. a 4-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház 1961. julius 3-án tartotta egyhláizkerületi közgyű­lését a nemrég fölszentelt new yorki magyar református temp­lomban. A közgyűlés áhítattal és Urvacsoraosztással kezdő­dött. Az Igét Ft. Dr. Béky Zol­tán püspök hirdette és a szolgá­latban részt vettek Nt. Tóth Ti­bor, Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Csordás Gábor esperesek és Nt. Szőke István egyházkerületi lel­kész! főjegyző, püspökhelyettes. Egyházkerületi közgyűlés meg­alakulása után Darnay János egyhláizkerületi főgondnok 11 és félezer egyháztag képviseleté­ben és nevében köszöntötte a közgyűlést. Ft. Borshy Kerekes György tb. főesperes, az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület elnöke köszöntötte a köz­gyűlést az Egyesület és a Beth­len Otthon nevében. Beszédében rámutatott arra, hogy milyen áldás származott az Egyesület és az egyházak közös munkájá­ból s kérte az Egyházkerületi közgyűlésen keresztül az Ameri­kai Magyar Református Egyház minden tagját, hogy vegyenek részt a ligonieri öregek otthoná­nak építkezésében. Az üdvözlé­sek után Ft. Dr. Béky Zoltán terjesztette elő nagy érdeklődés­sel hallgatott püspöki jelentését. A püspöki jelentés ebben a két részre osztott világban az Anya­­szentegyház pontos feladatát megjelölte és az egyház vezetői­től és tagjaitól meg nem alkuvó pozitív magatartást követelt. Ebben a végzetébe rohanó vi­lágban elmondta az Amerikai Magyar Református Egyház hi­vatását, kiemelte, hogy egyhá­zunk hitvallásos egyház s a klasszikus kálvinizmus alapján felel az élet minden kérdésére. Most, amikor a hitvallásos egy­házak gondolata szünőben van, a püspök követelte, hogy most ragaszkodj unk különösképpen hitvallásos magyar kálvinizmu­­sunkhoz, amely értelmet ad léte­zésünknek és önállóságunknak. Rámutatott arra, hogy túlságos liberalizmusnak is és moderniz­musnak semmi helye nincs az a­­merikai magyar református é­­letben. Püspöki jelentésének legmegragadóbb része, amikor az amerikai magyar református egység lehetőségéről beszélt, a­­melyért népével együtt minden áldozathozatalra kész. Az őszin­te magyar és hittestvéri szeretet meleg hangján köszöntötte a United Church of Christ-hoz tar­tozó Magyar Egyházkerület ve­zetőségét és népét történelmi határozatuk kimondása alkalmá­ból. Püspöki jelentésből a testvéri szív után való őszinte vágy csen­dült ki egy egységes, hitvallásos magyar református egyház meg­alakítására, ahol újból egyek, önállóak lehetünk. Püspök ja­vaslatára Egyházkerületi Köz­gyűlés kimondotta egy u.n. Egy­ség Tanács megalakítását, a­­melynek feladata lesz, hogy min­den akadályt elhárítson egy megszületendő, önálló, hitvallá­sos, egységes Amerikai Refor­mátus Egyház utjából. Püspök beszámolt egyházunk növekedé­séről s a kerület köszöntését tol­mácsolta Nt. Márton Sándor youngstowni tb. esperesnek, Nt. Tóth Tibor esperesnek, Nt. Trombitás Dezső lelkésznek, Kiss Károly egyházmegyei gondnoknak Youngstown, Det­roit, Los Angeles, Ontario, Cali­fornia és Miami-i egyház népé­nek. A Leechburgi Alapot létreho­zó Bartha és Palczer családnak a kerületi közgyűlés püspök ja­vaslatára elismerését nyilvání­totta, majd püspök beszámolt missziói szolgálatunkról, köz­alapunkról. A Református Vi­lágszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához és az Egyhá­zak Nemzeti Tanácsához való kapcsolatainkról részletes beszá­molót adott. Egyházkerületi közgyűlés püspök szolgálatait jutalmazni akarva kiküldte őt a Delhi, Indiában tartandó az Egyházak Világtanácsának nagygyűlésére. Az Amerikai Ma­gyar Református Egyházban 37 lelkész van nyilvántartva és a közgyűlés megállapította a lel­kipásztorok minimális kezdőfi­zetését, a lelkészi vakációt és autótartást a többi amerikai egyházak mintájára. Ft. Béky Zoltán amerikai magyar életünk minden területére kitért és egy­házaktól, lelkipásztoroktól kér­te, hogy minden magyar meg­mozdulásban tevékenyen mű­ködjenek közre. Ft. Béky Zoltán javaslatára Fiók Aladár egyház­kerületi ügyész érdemeit köz­gyűlés jegyzőkönyvben örökitet­­te meg, az Egyesült Államok el­nökét pedig táviratban üdvözöl­te. Püspöki jelentés a hallgató­ság leikéből nagy visszhangot váltott ki. A közgyűlés annak kinyomtatását rendelte el. Az egyházmegyék életéről Csordás Gábor, Tóth Tibor, Ábrahám Dezső esperesek szá­moltak be. A hivatalos lapról Nt. Dr. Harsányi András és Nt. Komjáthy Aladár számoltak be. Az indítványozó bizottság jelentését Nt. Csordás Gábor, a missziói bizottság jelentését Nt. Dr. Harsányi András, a közalapi bizottság jelentését Nt. Ladányi Zsigmond adta elő, a Lechburgi Alapról Nt. Nagy Lajos tett jelentést, az alkotmányügyi jelentést Nt. Komjáthy Aladár adta elő, az ifjúsági munkával kapcsolat­ban Dr. Harsányi terjesztette elő jelentését. A jelölő bizottság jelentése alapján egyházkerület megvá­lasztotta Nt. Nagy Lajost egy­házkerületi lelkészi főjegyzőt püspökhelyettesnek, egyház-A biblia, a legjob­ban fogyó könyv Japánban Japánban az elmúlt évben 1,886,900 bibliát adtak el. Ezek japán nyelvre lefordított protestáns és katolikus bibliák voltak. Készül a Biblia filmje Dino de Laurentis, az ismert olasz filmproducer a sajtó szá­mára adott nyilatkozatában bejelentette, hogy megfilmesíti a Bibliát. A film előállítási költsége kb. 25 millió dollár lesz s igy ez lesz minden idők legnagyobb filmalkotása. Két részből fog állni: Ó- és Újszö­vetségből. A hatalmas film létrehozásában katolikus, pro­testáns, zsidó és ortodox szak­értők fognak közreműködni. Kennedy-Nehru találkozó New Delhi, indiai hir szerint megindultak a tárgyalások egy Kennery-Nehru tanácsko­zás létrehozására. A találko­zásra előreláthatólag a tél fo­lyamán kerül sor. “Agency for Peace” Kennedy elnök azt az indít­ványt terjesztette a Kongresz­­szus elé, hogy szavazza meg egy “Agency for Peace” nevű szervezet létesítését, mely a le­fegyverzési problémákat tanul­mányozná. A szervezet nemcsak terve­ket készítene a lefegyverzés el­lenőrzésére, a módozatok ter­veinek készítésére, de a tárgya­lások lefolytatását is végezné. kerületi világi főjegyzőnek Varga Istvánt, egyházkerületi pénztárnoknak Pirigyi Feren­cet, a missziói bizottság elő­adójának Nt. Szőke Istvánt és egyházkerületi ügyésznek Fiók Aladár ügyvédet. Ft. Béky Zol­tán a megválasztott tisztviselő­ket és a gyülekezetek által megválasztott egyházkerületi tanácsbirákat Nt. Ladányi Zsigmondot és Orosz Bélát fel­eskette és hivatalukba beiktat­ta. Köz;gyülés elismerését és köszönetét nyilvánította Ft. Dr. Béky Zoltán kiváló jelen­téséért és hűséges munkájáért. Egyházkerületi közgyűlés Nt. Szőke István volt egyházkerü­leti lelkészi főjegyző, püspök­helyettes imájával ért véget. NAGY LAJOS kerületi főjegyző A FAJTÁM SORSA... Mert gyáva volt és szolga volt S életét élni soh’se merte, A Sors, a sorsa, Hajh, be megverte, be megverte. Most itt várhatja a Pokolt Szórva, megtépetten, ritkulva S a Sors, a sorsa, A sorsa busább, mint a múltja. És most a múltja bünteti Fekete korbáccsal, keményen, A Sors, a sorsa Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen? Rossz, drága fajta, ki felé Kerekedtek mindig a latrok, A Sors, a sorsa Bűnben, vészben és bennem harsog. Jaj, vájjon mit akar vele Ezredek bűne, súlya, átka, A Sors, a sorsa:: A sorsom nagy tragédiája? ADY ENDRE Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát A szabad világban élő ma­gyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabad­sága érdekében. A tervek szerint minden or­szágban, minden magyar szer­vezet és egyén egy rövid, vilá­gos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást sze­rez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerű­ség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdések­re terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irá­nyul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervé­hez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársa­ink érdekében biztosítson szé­les nyilvánosságot. Hangsú­lyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezet­nek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó ameri­kai is — egy szabad világ ér­dekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ívre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldhe­ti a megadott címre.) “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organiza­tion: 1. We demand, that the principle of self-determina­tion of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete with­drawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” LEHET-E MÁS, MINT ATOMHÁBORÚ? A háború réme ismét előtér­be került; a berlini krízis való­sággal “napirendre tette” a kérdést: lesz-e háború? Az új­ságok nagybetűs fejeiméire ma már azok is felfigyelnek, akik máskor olvasatlanul hagyják az első oldalt s a lap hátsó felét böngészik; a car­­toonokat, rejtvényeket, sport­rovatokat bújják. Amióta az első, hadviselés­nél használt atom-bomba gom­bája rémitő magasságba emel­kedett Hirosima felett, jelez­ve, hogy alatta közel 100,000 emberélet egy szempillantás alatt pusztult el, egy újabb vi­lágháború lehetőségét mérle­gelve szinte nem is gondolha­tunk másra, mint egy minden képzeletet felülmúló, minden eddiginél borzalmasabb atom­háborúra, amelyben a rakéta­­lövegek nukleáris töltésüek, nagyrészük kivédhete tlen mindkét oldalon s akár “célba talál” egy-egy ilyen löveg, akár nem, szörnyű pusztítást végez emberéletben, javakban egyaránt. Joggal merül fel tehát a kér­dés, még a legmagasabb szak­körökben és kormányhivatali szobákban is: lehet-e más a következő nagy háború, mint atom-háború? Sokáig az volt a katonai szakértők többségének nézete, hogy nem. Az utóbbi időben azonban mind több olyan kijelentést hallottunk a szakértőktől, hogy igenis: a “hagyományos f e g y verekkel vívott háború” még mindig le­hetséges, sőt, azok a feltétele­zések, amelyek az ilyen hábo­rút lehetetlennek vélik, nem­csak túlzottak, hanem egye­nesen tévesek! Amerikai rész­ről legutóbb a NATO tanács­ülésén Kissinger professzor ilyenértelmü kijelentését vet­ték fontolóra, aki még azt is veszélyesnek tartotta, hogy taktikai atom- fegyverekkel lássák el a hagyományos fel­­fegyverzésü haderőket, ami —■ szerinte — eleve lehetetlenné teszi, hogy egy újabb nagy háborút atom-fegyverek nélkül vívjanak meg a hadviselő “fe­lek.” Kissinger véleménye győ­zedelmeskedett Kennedy elnök (Folyt, a 4-ik oldalon) BESÓZOTT ORSZÁGUTAK . . . Hosszú kísérletezés után valóra vált egy útépítési megoldás: a mindenfajta időjárásnak ellenálló sóval megerősített útburkolat, amely tartós'abb és amelynek karbantartási költsége minimális. Mér­földenként 15-30, vagy több tonna közönséges konyhasót kevernek az útburkolat anyagába s igy kémiailag erősebbé, kötöttebbé teszik az útburkolatot, amely sokkal nagyobb teherbírású, jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak s megkönnyíti az útépítést. Ohio állam­nak egymagában több mint 1000 mérföldnyi sóval épített országút ja van s a példát más államok is követik. EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom