Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-02-11 / 6. szám

Merged with ‘‘PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY . VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1960. FEBRUÁR 11 “A kutya ugat... a karaván halad...” (A Szerkesztő megjegyzése: örömmel és készséggel adunk he­lyet teljes terjedelmében Báchkai Béla központi titkár lapunkhoz is megküldött Írásának annál is inkább, mert—mint az előző je­lentésekből—ebből is látható, hogy mialatt a titkárt jobbról is balról is támadják, kritizálják (nagyon is érthető és átlátszó okok­ból!) azalatt ő dolgozik és valóban törődik, mindazzal, ami a fel­adata. Vagyis: ahogy régi arab közmondás mondja: “A kutya ugat, a karaván halad . . .”. Az amerikai magyarság jól tudja, — és jól tudta mindig—milyen irányban kell haladnia és sem jobb­ra, sem balra parányit el nem térően megy a maga biztos utján és ezen se a kommunisták, se holmi kis nyilasok, se semmiféle kis hecclapocskák nem tudnak változtatni. Ezért töri őket a — mé­reg . . .) AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG KÖZPONTI TITKÁRÁNAK FEBRUÁRI JELENTÉSE AZ ORSZÁGOS IGAZGATÓSÁGHOZ Lincoln Ábrahám A 150 magyar fiatalkorú kivégzése Európában méltó visszhangot keltett. A külön­ben tartózkodó — néha sava­nyú — angol félhivatalos rá­dió, a BBC röpítette világgá a hirt s ezt átvették az összes eu­rópai rádiók, televíziók és la­pok. Amerikában, ahol a magyar ügy mindig kellő port vert fel, ezúttal a sülyesztőbe került: a sajtó mérsékelt érdeklődést mutatott — a legnagyobb lap pl. a 35-ik oldalán hozta — s általában véve — ha voltak is tiszteletreméltó kivételek — a rádiók és televíziók sem reme­keltek. Hivatalos megnyilatko­zás pedig nem történt. Közben az itt utazgató szovjet főemberek “jó sajtót” kapnak. Minden lépésükről be­számolnak. Amerika tutujgat­­ja őket, hogy ilyen szokatlan, de találó szót használjunk. Túlzás volna mindjárt Ame­rika színeváltozásáról beszélni. Amerika színe most sem más, mint tegnap, vagy egy év előtt volt, de a hivatalos politika óvatosabb lett, kerül minden olyan megnyilatkozást, ami­nek Moszkvában kellemetlen bűze támadhat. S ez a maga­tartás, természetesen rányom­ja bélyegét az egész sajtóra és más hírközlő eszközökre. Az amerikai-szovjet viszony alakulásában, természetesen a magyar ügy csak egyszerű epi­zód. Más tényezők mozgatják ezt az alakulást s ebbe nekünk vajmi kevés befolyásunk lehet. Moszkva sok mindent kíván a “jóviszony ápolása” érdeké­ben. Többek közt azt is, hogy a nyugaton és Amerikában utazgató szovjet embereket ne bátorítsák szökésre, menedék­jog kérésére. Ha ilyesmi elő­fordulna, Moszkvában barát­ságtalan cselekedetnek tekin­tenék és Hruscsov arcán rög­tön megfagyna a vigyor. Moszkvában a Camp David szellemre hivatkoznak. (Camp David elnöki nyaralóban tar­tott megbeszélést Eisenhower és Hruscsov.) Washingtonban tagadják, hogy volna ilyesmi, amit Camp David szellemnek lehetne nevezni. Maga Eisen­hower azt mondja, hogy ez a kifejezés az újságírók képze­letében született meg s az ame­rikai-szovjet viszonyban az engedékenység, alkudozás po­­litkáját próbálják vele megje­lölni. A 150 magyar fiatalkorú ki­végzésének elszürkitése és ezernyi más jel azt mutatja viszont, hogy valamilyen fura, szokatlan szellem uralkodik most itt, amit az eseményeket józanul figyelő ember aligha vonhat kétségbe. Kelet-Középeurópa sorsára vonatkozólag mégis volt egy halk megnyilatkozás. Berlin helyettes külügyi államtitkár beszédet mondott egy wash­ingtoni lői klubban s ebben a rab népekről is megemléke­zett. Azt mondta többek közt: adjon a Szovjetunió független­séget a vasfüggöny mögé zárt népeknek, Amerika pedig a maga -részéről megfogadja, hogy nem használja majd ki ezt a helyzetet, nem próbál velük katonai, vagy más szer­ződést kötni. Sőt — tette hozzá Berding — arra biztatná majd a kelet-európai térségben élő népeket, hogy ápolják a barát­ságos viszonyt a Szovjetunió­val. Berding voltaképpen Eisen­hower régebbi megnyilatkozá­sait ismételte meg és igy ez Amerika hivatalos politikájá­nak tekinthető. De az Amerikában most lábrakapott szellemet, vagy irányzatot, amiről az előbb be­széltünk, mi sem jellemzi job­ban, mint az, hogy Berding be­szédét a lapok nem közölték.! Nem találták érdemesnek, hi-j szén csak Középeurópával fog-; lalkozik. Vagy legalább is ez a be­nyomás alakul ki az emberben, j Elvégre a helyettes külügyi államtitkár beszédét legalább félannyira figyelemben része­síthetnék a lapok, mint pl. a Porumbeanu nevű lány-szökte­­tő sofőr viselt dolgait. Otthont kap a Philharmonia Hungarica ünnepélyes keretek közt kezd­ték meg a Westfáli Marl-ban a Philharmonia Hungarica ze­nekar zenészeinek lakásépítését. Az első kapavágást Yul Brynner ismert hollywoodi moziszinész és az Egyesült Nemzetek Mene­kültügyi Főbizottságának külön megbízottja tette. Összesen 74 lakás épül. A családos zenészek részére családosházakat, a nőt­len zenészek számára kisebb la­kóházakat építenek. A telep ösz­­szesen 2.5 millió német márkába fog kerülni. Az építési költséget az Egyesült Nemzetek, a Német Szövetséges Köztársaság, a Nordhin Westfália állam és Mari város teremtették elő. Az ünnepségen az Egyesült Nemzetek, a Német Szövetséges Köztársaság, a Nordrhein-West­­fália állam zászlói és a gyász­­szallagos magyar lobogó szere­pelt. A lakónegyed melett kisebb koncertterem épül, melyben a zenészek gyakorolhatnak. A Philharmonia Hungarica zene­kart a kölni opera leszerződtette második zenekarnak. Itt jegyezzük meg, hogy Rozsnyay állítólag megvált a zenekartól, de vannak olyan hírek is, hogy “elbocsátották” a tehetséges fiatal dirigenst, aki tulajdonképen a zenekar életre­­hivója volt. Akárhogy is van: nincs jól ez igy! ELKEZDŐDÖTT A NÉPSZÁMLÁLÁS (FEC) Január elsejével kb. 60,000 ember dolgozik a népr, számláláson, akik kb. 2 millió házat és 3 millió lakást járnak végig. A rendszer jelentős ösz­­szeget ölt bele a népszámlálás­ba, amely kétségtelenül nem­csak a szükséges statisztikai adatokat fogja feltárni, de a lakosság teljes átvizsgálására s minden személy leellenőrzésé­re is kitűnő alkalom. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk iapunkban. Előadást tart Brunswickon Az Amerikai Magyar Inté­zet felkérésére és rendezésében február 26-án, pénteken este 8 órakor a Rutgers Egyetem “Agora” termében (Douglass College, Suydam St. és Nichol Ave.) Prof. Gabriel L. Astrik, az indianai hires Notre Dame egyetem tanára fog előadást tartani angol nyelven “The Christianization of Hungary” címmel. PROF. GABRIEL L. ASTRIK A nyilvános előadásra az Amerikai Magyar Intézet la­punk utján is meghívja az érdeklődőket. Gabriel Astrik professzor Magyarországon a Francia College-nak volt az igazgatója. 1950-ben a princetoni Institute for Advanced Study-n folytat­ta működését s 1956-ban a Francia Akadémia a középkori Páris diákéletéről Írott köny­vét díjjal tüntette ki. Számos európai és amerikai egyetemen tartott előadást. Prof. Gabriel 1952-óta a Norte Dame Egye­tem Mediaeval Institute-jának az igazgatója. Hogyan szerel le a Szovjet? Szakértők szerint tulajdon­képpen csak hadsereg átalakí­tásról van szó, a hadsereg na­­gyobbarányu képesítése foly­tán. Több műszaki csapatot ál­lítanak fel, de a “nyers” mu­zsik gyalogságból egy milliót nélkülözni tudnak. Ezt az egy­milliót most Kelet-Szibériába rendelték telepeseknek. A rab­szolgaországok kor mányzása sokkal egyszerűbb, mint a de­mokráciáké. Hitler nyomdo­kában Castróról az a vélemény kezd kialakulni, hogy a dicső­ség a fejébe szállt és Hitler nyomdokába akar lépni. Ame­rikát nemcsak gyalázza, de sorra kobozza el az amerikai javakat. Most az amerikai kormány erélyesebb lépéseket akar tenni Castro ellen. Erre a ehirre a “kis Hitler” most az­zal fenyegetőzik, hogy meg­szakítja a diplomáciai viszonyt Amerikával. Truman Magyar­­országért Harry Truman volt elnök arra kérte a nyilvánosság ut­ján Eisenhower elnököt, hogy a májusi béketárgyalásokon még hallgatólagosan se egyez­zen bele Magyarország örökös rabságába. Mert ez fenyeget. Igazgatóságunk több sége, különösen a legutóbbi közgyű­lésen megválasztott igazgatók uj lendülettel óhajtanak részt venni a Szövetség irányításá­ban, jelesen a saját körzetük­ben vállalt építő munkában. Ezentúl havonta küldünk rö­vid áttekintést a központ tevé­kenységéről, hogy annak értel­mében tájékoztathassák a Szö­vetség híveit, barátait. Bélyeg akciónk lebonyolítása rövidesen befejeződik. Ez év­ben a William Penn Fraternális Egylet újból kiküldte karácso­nyi bélyegeinket, a Református Egyesület több tisztviselője pedig nem csupán a kiküldés, hanem a nyugtázás munkájá­ban is lelkesen működött köz­re. A William Penn adomá­nyok nyugtázását a központi titkár és felesége végezték. Február folyamán a bélyegak­ció teljesen befejeződik s a vég eredményről jelenthetünk. Eszenyi László, a Szövetség újonnan megválasztott orszá­gos pénztárnoka a közeli jövő­ben részletes beszámolót nyújt a központ és a Kováts Ház fi­nanciális helyzetéről. Azáltal, hogy ismét a titkársággal egy városban lehet pénztárno­kunk: sok levelezést takarít­hat meg és az igazgatóságnak mindenkor módjában áll meg­győződnie az anyagi helyzet­ről. Amint az utóbbi normali­zálódik, remény van megfelelő irodai segéderő újból alkalma­zására, hogy ezáltal az admi­nisztráció ismét pontosabb le­gyen. Povl Bang-Jensen, a tragi­kusan elhunyt dán diplomata családja részére több magyar­lakta gócponton gyűjtést indí­tottak és a Szövetség közbenjá­rását kérték az egységes meg­oldás érdekében. Az özvegy hálásan fogadta a gondolatot, viszont egyelőre elhárította a szélesebb körű gyűjtés megva­lósítását. A New Yorkban, Connecticutban, stb., össze­gyűjtött, összesen néhány száz dollárnyi hozzájárulást — amit egyelőre a kezdeményezők ma­guknál tartanak — legcélsze­rűbbnek látszik a Brooklyn College elnökéhez irányítani; Povl * Bang-Jensen legidősebb gyermeke ugyanis ott tanul és ily módon ösztöndíjhoz jut­hatna. A haláleset utáni orszá­gos gyűjtési láz különönben nem nyilvánult meg komo­lyabb adományokban. Az amerikai polgárháború magyax vonatkozásainak ki­­domboritására az AMSz már második éve együttműködik a Civil War Centennial Commis­­sion-nal. A közelmúltban veze­tő washingtoni magyarok “Zágonyi Társaság” alapításá­val és a Kossuth Ház díszter­mében lefolyt, magas színvo­nalú műsoros előadással kéz­zelfoghatóan bebizonyították, hogy az országosan megindult ünnepségekbe társadálmunk szine-java is be óhajt kapcso­lódni. A Fehér Háznak közvet­lenül alárendelt Civil War Centennial Commission erköl­csi támogatásával a központi titkár január folyamán kiuta­zott a 100 évvel ezelőtti törté­nelmi események egyik sors­döntő csatájának színhelyére: Missouri állam Springfield városába, az ott tervezett Civil War Centenary ünnepségek elő­készítésére. Springfield St. Louistól délnyugatra 28 mér­­földnyire fekszik és az Ozark vidék legjelentősebb, ma már 122 ezer lakosú városa. Kevés honfitársunk járt arra, noha Springfield az amerikai polgár­háború magyar szempontból ta­lán legérdekesebb városa, mely­nek felmentése Zágonyf Károly huszárőrnagy, Bem tábornok egykori tisztjének a nevéhez fű­ződik. Springfield vezető hiva­talos és társadalmi rétegei a leg­nagyobb rokonszenvvel fogad­nák, ha 100 év után a magyar­ság újból bekapcsolódnék a fej­lődő város történelmébe — leg­alább a jubileumi ünnepségek tartamára, melyekre egész Mis­souri államból várnak vendége­ket. Lehetőségek Springfielden ke­csegtetők. Ha például valamelyik tehetséges szobrászművészünk­kel tetszetős emlékművet készít­tetünk, Springfield jómódú üz­letemberei annak bronzba kiön­tését is hajlandók volnának el­vállalni. Az emlékmű a “Zágo­nyi Square” névre keresztelendő főtéren kapna parádés helyet, annál inkább, mert a vitéz ma­gyar huszár nemcsak diadalt a­­ratott közmondásossá vált halál­rohamával 200 emberrel 2,000- el szemben, hanem a főtéren kö­tözőhelyet állíttatott fel a csata utáin úgy a maga sebesültjei, mint a legyőzött túlerő áldozatai részére . . . A Greene County Historical Society máris javában dolgozik a “Zágonyi Hét” messzeható si­kere érdekében. Felterjesztést intézett a washingtoni kormány­hoz is a Wilson Creek Battlefield nemzeti parkká nyilvánítása ér­dekében. Ugyancsak lelkesen tá­mogatja a Szövetség és általá­ban az amerikai magyarság be­kapcsolódását a Springfield Uni­versity Club, amely máris jelen­tős kutatásokat végzett és áldo­zatokat hozott a Zágonyi kultúra érdekében. Nagyrészt nekik kö­szönhető, hogy a “Frisco” va­sútvonal mentén Zágbnyi neve fogalom és a magyar vitézségről amerikaiak beszélnek! Május 5 és 6-án, mely csütör­töki és pénteki napra esik, St. Louisban gyülésezik az ameri­kai kormány, törvényhozás stb. tagjaiból alakult Civil War Cen­tennial Commission. A Jefferson Hotelben tartandó értekezések során Zágonyiról sem fognak megfeledkezni és már ezért is szívesen látják az érdeklődő ma-Az Egyesült Államok 16-ik el­nökének emlékét minden ameri­kai a szivébe fogadta. Megvá­lasztásának idején a nemzet a rabszolgaság kérdése miatt ket­tészakadt és amikor a gondolá­tokba mélyedt, hórihorgas férfi elnöki esküjét letette, már 16 dé­li állam elszakadt az uniótól, hogy a Confederate States of America-t megalapítsa. 18661-ben kitört a polgárhá­ború és az uj elnök az Unió meg­mentését tűzte ki legfontosabb feladatának, de már 1862-ben belátta, hogy a tragikus nemzeti összeütközésnek a főcélja mégis csak a rabszolgaság eltörlése lesz. Az ő vezérlete alatt a nemzet mindkét magasztos célt elérte és a történelem őt mint “az unió megmentőjét” és'“a nagy felsza­badítót” tiszteli. Amikor springfieldi ügyvédi irodájából kilépett, hogy az or­szágos veszedelem tetőpontján az elnöki tisztet átvegye, még csak rövid idő óta volt ismeretes az ország népe előtt, hiszen ami­kor az uj republikánus párt el­nökjelöltnek szemelte ki, szeré­nyen szabadkozott: “Hiszen csak kevesen ismernek engem ... Illinois állam határain túl.” Idő­gyarsáigot. St. Louis-beli és kör­nyéki honfitársainkon kívül rendkívül üdvösnek mutatkozik, hogy országos jellegű testvérse­­gitő intézményeink, valamint éppen az e célra alakult Zágonyi Society vezetősége megfelelő­képen képviseltessék magukat. Annál inkább, mert General U- lysses Grant, a C.W.C.C. elnöké­nek . vezetésével St. Louisból Springfieldre utazik egy ameri­kai küldöttség, hogy ott Zágonyi —immár a második magyalr-a­­merikai “óbester”—dentenáriu­­' mának részletei dolgában a he­lyi rendőséggel beható tanács­kozásokat folytassanak. 1960 és 1965, tehát kereken hat esztendő folyamán az ame­rikai piagyarság széleskörű köz­életi és presztízs-sikerekre szá­míthat—ha a Springfield, Mis­souriban máris gyökeret vert Zágonyi-nimbusz rendszeres fel­karolásával kellően megalapoz­za ,a közeljövőt. A magyar ráter­mettségről és emberszeretetről legendákat tudnak Ozark “biro­dalom” amerikai polgárai: illő tehát, hogy a vadnyugat egykori felfedezőjének és a 100 évvel ez­előtti sorsdöntő események egyik legfőbb irányítójának: Frémont tábornoknak magyar testőrpa­rancsnokáról mi magyarok is megemlékezzünk. A Civil War Centennial ün­nepségek előkészítése élén Ei­­sensower elnök egykori osztály­társai lévén, eme újabb összeköt­tetések segítségével igazgatósá­gunk delegációját emberi számi-, tás szerint helátható időn belül mégis fogadni fogják a Fehér Házban — amit hivatalos utón elérni (érthető okoknál fogva) 1956 óta nem sikerült. BÁCHKAI BÉLA. be került, amig naggyá emelke­dett hivatalában, de akkor már a világtörténelem nagyjai közé kellett számítani, a saját szemé­lyével bizonyítva azt az ameri­kai hitvallást, hogy az Isten min­den embert egyenrangúnak te­remtett. Lincoln sokszor hangsú­lyozta ezt az elvet, igy amikor 1864-ben az ohioi gyalogezred tűzharcosaihoz fordult e szavak­kal : “A polgárháborúban való győ­zelmünk biztosítani fogja az Egyesült Államok erejét és sza­badságát, egyforma esélyeket nyújtva minden polgárának a lé­tért való küzdelemben. Én csak véletlenül és csak ideiglenesen foglalom el a Fehér Házat és élő bizonysága vagyok annak, hogy bármelyiketek gyermeke egy na­pon idekerülhet, ahogyan az én apám fiának is sikerült.” így szólt a nagy elnök, aki fa­­váígó, földmunkás, hajósinas, ke­reskedősegéd, majd falusi pos­tásként indult el pályáján, hogy Amerika megmentője és az egész világ eszménye legyen. American Council Megfigyelő állomás a Holdban és a Marsban Szovjet tudósok kijelentet­ték, hogy parancsot kaptak olyan . tervezet készítésére, hogy a Szovjet hamarosan megfigyelő állomást állíthas­son fel a holdban, ahonnét mű­szerek segítségével, kényelme­sen szemelltarthassák az egész világot. És a szovjet még tagadja, hogy meg akarja hódítani az egész világot. Tito is Amerikába akar jönni A fiók kommunista diktátor,, Tito nem akar háttérben ma­radni Kruscsev mögött és üze­netet küldött az amerikai kor­mánynak, hogy szeretne baráti látogatásra Amerikába jönni. Az amerikai kormány egyelő­re azzal rázta le őt, hogy Ike a következő négy hónapban annyira el van foglalva, hogy Tito idejöveteléről jelenleg még nem lehet tárgyalni. Ahol senkisem hal meg... Chilében, Josefa városkában a temetkezési vállalkozók duplájá­ra emelték a költségeket. Azó­ta — második éve — Josefában egyetlen személy sem halt meg, mert az érdekeltek mindazokat, akik halálát várni lehetett, még idejében átszállították a szom­széd városkába. Josef ában tehát nincs haláleset . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom