Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-08-04 / 31. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY _________________________________ THURSDAY— I960. AUGUSZTUS 4 A Fehér Ház Kuba, Kongó, - és a vörös Magyarország Márvány emléktáblák a Washington-i katolikus katedrális Memorial Halijában, Msgr. Böhm és Mindszenty emlékének eljövendő ura? Hát erre a kér­désre bizony nehéz volna felelni. Még a nagy fogadó irodák sem vállalnak komoly kockázatot. Legalább is egyelőre. Mondják, hogy Las Vegasban 5-6 arány­ban lehet fogadni Nixonra. He valaki 6 dollárt tesz a republiká­nus elnökjelöltre s novemberben csakugyan megválasztják, akkor 5 dollárt nyerhet. Ugyanezt a té­tet vállalják a lasvegasi fogadó­irodák Kennedyre is. . . Tehát nincs még “favorit,” ha az ember nem pártosan, hanem teljesen tárgyilagosan akarja megítélni a helyzetet. Azt mond­ják, hogy ez az ország “demok­rata,” tehát a demokrata párt­nak mindig nagyobb az esélye. Ez igaz. De az elnökválasztást sokminden befolyásolja. Olyas­mik is, amikre ma nem gondo­lunk. Nixon tudatában van annak, hogy roppant nehéz fába vágta a fejszéjét. Nem tagadja, hogy csodának is kell történnie novem­berig, különben nem lehet sok kilátása. Sokat fog dolgozni — ígéri, — elmegy minden állam­ba és nem mondja, de reméli, hogy Eisenhower elnök is el­megy és latbaveti személyes va­rázsát . . . Kétségtelen, hogy Nixon nem hagyja magát és küzd, amig csak lehet. Mindig keményen küzdő ember volt. S össze is kell szednie minden erejét, mert a Kennedy-Johnson együttes kemény dió; 1 mögötte állnak a szervezett munkások, a farmerek, a négerek- Kennedy­­ékben több a fiatalos lendület, a hév; Nixonék óvatosabban mo­zognak, nehogy Eisenhower jó­indulatát elveszítsék. A szavazatok vallási megoszlását sem/tudná még senki megjósolni. Tulhangosan nem is beszél rlóa senki és igy van helyén. Majd csak a szavazás eredménye mu­tatja meg, hogy a vallási hová­­tartozás milyen mértékben be­folyásolta az embereket. Akárki győz, most már két­ségtelennek látszik, hogy az ame­rikai kormány bizonyos mérték­ig balra tolódik. Mindkét párt több szociális feladat megvalósí­tását tűzte a zászlójára. Mindkét párt a kisember érdekeit tartja szem előtt, miközben külpolitikai síkon a két program alig külön­bözik egymástól. De — ismételjük, — novembe­rig még sokminden történhetik, ami a szavazás kimenetelére döntő hatással lehet. így, pél­dául, Pittsburghban, Chicagó­ban és Buffaloban az acélmunká­sok nagy százaléka csak pár órát dolgozik. Az autóiparban csök­kent a termelés s vannak más a­­célfeldolgozó gyárak, amelyek egyelőre becsukták a kapukat. Mindez nemzetgazdasági szem­pontból nem jelent különösebb veszedelmet, de a szavazás han-. gulatára hatással lehet. Kongóban a Nyugatnak sikerült kicseleznie a szovjetuniót, de Moszkva újabb és újabb ürügye­ket keres a helyzet további éle­zésére. A nyugati külügyminisz­tériumokban rendkívüli mű­gonddal elemezik a szovjet moz­­dlatokat. Mostmár nem vitás, hogy a berlini kérdést lehet ugyan odázni — legfeljebb jövő tavaszig, — de levenni a napi­rendről nem. Afrikában további fejetlenségre kell számítani, ka­­tásztrófális méretekben is. Ku­bában most főzik a fekete levest, a Középkeleten újból forrásban van minden, a Távolkelet pedig bizonytalan és ingatag. A nyugati szövetség nem la­zult, de hiányzik belőle a vezető lendület, Amerika, ugyanis, né­hány hónapra sarokba állította a primhegedüt s csak a legszük­ségesebb esetben veszi kézbe. Kezdeményezést nem vállal. “Majd az uj elnök” — mondják Washingtonban, csakhogy ja­nuár még messze van és Hrus­csov nem hajlandó tüzet zsüntet­­ni. Reméljük, hogy közel hat hó­napig sikeresen tudjuk a fejün­ket kapkodni. A csehek halászni akartak a zava­rosban ... Amikor Kongóban fellángolt a fehérek elleni négerlázadás, a­­mikor folyt a fehér és fekete em­berek vére és földönfutókká let­tek az európaiak, a kritikus ó­­rákban észrevétlenül besurran­tak Gongóba a cseh- katonai misszió tagjai, hogy ott megren­deléseket szerezzenek hadi­­anyagszállitásra. Ez a hir egy vasfüggöny mögötti ország Leo­­poldvillében tartózkodó diploma­tájától származik. Feleslegessé válnak a bázisok...(?) A “U.S. Polaris” távrakéta legújabb nagy sikere londoni diplomáciai körökben azt az ér­dekes gondolatot vetette fel, hogy ez a most kipróbált és nagyszerűen bevált közepes lő­­távolságu ballasztikus rakéta e­­setleg lehetővé teszi az amerikai hadvezetőség számára a külföl­dön lévő támaszpontok fokoza­tos leépítését. Mivel ezt a távra­kétát egy a viz alatt lévő tenger­alattjáróról is ki lehet lőni 1100- 1500 mérföldnyi távolságra, az angol vélemény szerint, több európai U.S. légibázis válhat fe­leslegessé. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! (FEC) Az óhazai sajtó és rá­dió nemzetközi programjait a kubai és kongói kérdés szinte tel­jes egészében kitöltik. Minden jó, amit Castro csinál, minden helyes, amit a Szovjetunió java­sol, vagy tesz és természetesen minden veszedelmes, amit a sza­bad világ hatalmai cselekszenek. Harsog a rádió, hogy a belga ka­tonák még mindig Kongóban vanak — de arról hallgatnak, hogy a szovjet hadsereg már 15 éve Magyarországon tanyászik. A sajtóban bő teret szentelnek az önrendelkezési jognak, de ar­ról természetesen nem Írnak, hogy a magyar nép 1956-ban ön­rendelkezett és kivívta szabadsá­gát és függetlenségét és hogy azt éppen a “béke-apostola,” a Szov­jetunió gázolta le. El a kezekkel Kubától — írja a Népszabadság, de vajon mennyire inkább Ma­gyarország vonatkozásában kel­lene ezt hangoztatni? Az nem meglepő, hogy a magyarországi sajtó hűségesen követi a szovjet külpolitikai vonalat, mert ez a Kétfajta ifjúság (FEC) Egy frissen menekült diák szerint Magyarországon kétfajta fiatalság van. A több­ség mulatnivágyó, könnyelmű, pénzéhes és cinikus. A másik­fajta a tudást szomjazó kisebb­ség. Nem kommunisták, még csak nem is kiszolgálók, a kerü­leti művelődési “kulturestéket” lázasan látogatják. Zsúfolásig megtelik a terem, pedig a párt rendezi azokat s a párttól irtóz­nak. A legnépszerűbbek a költői esték. Fiatal költők verseit ad­ják elő kiváló szavalómilvészek. A műsort be kell mutatni a párt­nak. A rendező, aki párttag és a párt megbízottja, nem döntheti a saját szakállára. A halálvá­­gyas versekről lebeszéli a költőt, de nem ragaszkodik kizárólag optimista versekhez. A párt kul­turális , megbízottja, vagyis a rendező nem okvetetlenkedik. A II. kerületben azonban ok­­vetetlenkedett egy pártösztön­­dijas ifjú. Feljelentett a költőt is, a rendezőt is, hogy változtat­tak a verseken, mást szavaltak el, igaz, hog yerre apártrendező engedélyt adott! Az alanyi köl­tőt a vizsgálat után elbocsájtot­­ták a fordítói irodából, a rende­ző megrovást kapott, de nemso­kára szerzett a költőnek egy ki­adónál állást! A pártösztöndi­­jast egyesült erővel elnáspán­golták a Hermann Ottó utón. Azóta se jár kulturestékre a II. kerületben. tény megszállásból következik, de az már különös, hogy nem gondolnak arra, hogy a Kubával és Kongóval kapcsolatban han­goztatott -érvek pontosan a ma­gyar helyzetre is vonatkoznak; mert mit gondolhatnak azok, a­­kik ezt olvassák a Népszabad­ságban, vagy hallgatják a rádió­ban : “. . . elég a megszállásból, Kongó megérett arra, hogy a nép maga intézze sorsát ... a megszállás mindig elnyomja a nép akaratot s előbb-utóbb a nép elkergeti a megszállókat.” (FEC) Egy külföldi földrajz­szakos tanár egy csoportos ki­rándulással Magyarországra is elkerült. Munkatársunk vissza­érkezésé után megkérdezte, hogy milyen benyomást tett rá Buda­pest. A válasz az alábbi volt: “Korábban még sohasem vol­tam Budapesten, de sokat hallot­tam róla, mint egy egykor szép és elegáns városról. Ezeket a jel­zőket a mai Budapest nem ér­demli meg. A forgalom kétség­telenül nagyon élénk volt. Sok ember közlekedett az utcán. Ta­lán csak azért, mert szombat volt, vagy hogy egyébként is igy van, nem tudom. A járdákon sok a gyalogjáró, f a villamosokon, autóbuszokon csüngenek az em­berek. Taxi Ú vés mozog, ma­gánautó még kevesebb. Ezzel szemben elég sok biciglistát lát­ni. Az élénk forgalom ellenére vidám atmoszféráról nem lehet szó. A város azt a benyomást kel­ti, mintha olyan emberek közle­kednének benne, akik nem oda tartoznak. Mintha vidékiekkel lenne tele.a város. Az emberek egyáltalán nem nyújtják a világ­városok megszokott képét. Nem láttam egyetlen jól öltözött fér­fit vagy nőt. De annál több egé­szen elhanyagolt külsejű embert . . . Csoportokba verődött, le­rongyolódott gyerekek, földön ülő, vagy pádon alvó emberek nem keltettek jó benyomást. A Margit-szigeten ugyancsak nagy volt a forgalom. De a Ca­­sinoban már nem sokan ültek. Tejeskávét nem tudtam kapni, csak gyenge minőségű feketét, üvegpohárban szervírozva. Az ára hat forint volt. A sziget szép, gondosan karban van tartva és valóságos népvándorlás volt raj­ta .. . Az üzletekről általában el­mondható, hogy azok nyomorú­ságosán néznek ki. A kirakatok olyanok, mint nálunk a legsöté­tebb külvárosban. Ott pedig, a­­hol a kirakatok viszonylag jól néznek ki, többnyire olyan áru van a kirakatban, ami az üzlet­ben nem kapható. Szerettem (FEC) A magyarországi “Uj ember” junius 26-i számában Kunszery Gyula egy cikket irt “Krisztus a szántóföldön” cí­men. Ebből közöljük az alábbi sokatmondó szép részletet: —“Sokszor elképzelem — hi­szen a hazaszeretet a vallással könnyen rokonuló lelki tartalom — Krisztus alakját hazai, ma­gyar környezetben. Amint prédi­kál az egybegyűlteknek a Mátra egyik szelíd lankáján, amint ha­­lászgat tanítványaival a Balato­non (hiszen ott is gyakorta ke­letkeznek olyan hirtelen viharok, mint a Genezáret tava fölött). De a legotthonosabbnak valami­képpen az Alföldünkön tudom el­­| képzelni Krisztus alakját a nyá-Szabotálják a kínai vörösek a kelet­németeket A keletnémet sajtó — minden bizonnyal moszkvai nógatásra— erősen kritizálja a vöröskinai kormány kommünrendszerét. Megtorlásképpen a ekingi kor­mány lelassította a kínai nyers­anyagkivitelt, legfőképpen a mangánérc szállítását Keletné­metország felé. A mangánérc pe­dig életbevágóan fontos a kelet­német ipar számára. volna szalámit vásárolni ma­gamnak és tokaji bort. Nem tud­tam hozzájuk jutni.” (. . . Vajon a mostanában Magyarországra hazalátogató sok-sok magyar között akad-e majd néhány, akinek lesz bátor­sága épen igy elmondani véle­ményét s pontos adatgyűjtését az ott látottakról és tapasztalatuk­ról?—Szerk.) Szülőhazánk határain kívül egyre több magyar sir domborul s ezeknek lassan a helyét Sem tudja senki. Pedig eljöhet az idő — és eljön, — amikor majd hoz­zátartozók kutatnak utánuk. A New Yorkban székelő Ma­gyar Könyvtár és Történelmi Ezermiilió dollár felesleg... Ne csóváljuk a fejünket hitet­lenkedve, mert igy van! Az E- gyesült Államok junius 30-ával bezárult “üzleti éve” kereken e­­zermillió dollár felesleget mutat. Az infláció-megelőzési gazdasá­gi politika helyesnek bizonyult s ha ez igy folytatódna, a dollár vezetne a nemzetközi pénzpia­con, szilárdítaná a beruházások, életjáradékok és életbiztosítások effektiv értékét s újabb pénz­ügyi alapot teremtene a súlyos federális adósságteher csökken­tésére és végérvényesen elűzné az infláció veszedelmét ... A kérdés most már az, hogy az őszi választások után az esetleg meg­maradó republikánus kormány, vagy az újból élre kerülő demok­rata kormányzat tud-e és fog-é megfelelő megoldást találni majd gazdaságpolitikánk helyes irányban folytatására ...? Nagy kérds ez s a választ a szavazó­polgárok adhatják meg rá azzal, hogy meghallgatva a jelöltek terveit és Ígéreteit, helyesen szavaznak novemberben! ri hőben sárguló búzaföldek ha­tárában . . . De ne legyünk táj-patrióták s elégedjünk meg annyival, hogy igy nyár kezdetén, a kalászérés, az aratás idején Krisztus elkép­zelésünk, Krisztus megjeleníté­sünk valóban az alföldi környe­zetben a legotthonosabb . . . Krisztus a vetések között jár ta­­nitványaival. Meg is kóstolgat­ják a kalászokból kipergő érett magvakat . . . Krisztus a vetések között jár tanítványaival. És mi lélekben térdre ereszkedünk és elimád­­kozzuk az Ur imádságának leg­emberibb szakaszát — Uram, mindennapi kenyerünket add meg nekünk! . . «” Ft. Viglas M. Gyula, az Eliria, Ohio-i Szent Szív r.k. egyház­­község plébánosa, a Msgr. Bőhm Károly Emlék-Alap elnöke közli, hogy augusztus 21-én, vasárnap, Washingtonban, a nemrég fel­szentelt és sokmillió dollár költ­séggel épült csodaszép Katedrá­­lisban, illetve annak “Memorial Hall”-jában fogják felszentelni azt a két márvány emléktáblát, amelyeket az alapítvány Msgr. Bőhm Károly az első amerikai magyar katolikus pap és Mind­szenty József, Magyarország bí­boros hercegprímása emlékére helyeztek ott el. Az emléktáblák leleplezése és felszentelése a délelőtt 11 órai nagymise keretében fog végbe­menni. Msgr. Bőhm Károly 1853- ban született Selmecbányán, 1876-ban szentelték pappá Esz­tergomban s 1892-ben jött ki A- merikába a kivándorolt katoli­kus magyarsják lelki irányitásá-Társulat igazgatósága, az élen Szent-Iványi Sándor elnökkel úgy határozott, hogy megpróbál­ja a szülőhazán kívül eltemetett magyarok sírjainak nyilvántar­tását. Épen ezért arra kér a Társu­lat mindenkit, hogy legalább a kiemélkedő szerpet játszott ma­gyarok sírjának hollétét, pontos adatokkal közöljék egy központi nyilvántartás céljaira. Az el­hunyt életének rövid leírása mellett fontos adatok; az elhalá­lozás pontos ideje, sírjának he­lye, az utóbbit esetleg külön rajzban is megjelölve. Az adato­kat küldjék: American Hun­garian Library and Historical Society, 352 aEst 84th St., New York 28, N.Y. “A demokraták épí­tik Amerika hír­nevét” Áz egész nemzetre kiterjedő Gallup-intézet legújabb kimuta­tása azt mondja, hogy a függet­len szavazók véleménye szerint ezúttal a demokrata kormány­zás, különösen a külpolitikában, jobban ki tudja építeni Amerika presztízsét, mint a republikánus. Négy évvel ezelőtt a közvéle­mény a republikánusokőat favo­rizálta. ra. Több magyar egyházközséget és egyesületet alapított, ő terem­tette meg a magyar katolikus sajtót Amerikában s emlékét ke­gyelettel őrzi minden jóérzésü a­­amerikai magyar, mióta 1932- ben sirbaszállt ... A Msgr. Bőhm Alapítvány néhány évvel ezelőtt létesült. Anyagi erje nem nagy s ezért Father Viglas, az Alapítvány elnöke kéri a ma­gyarságot, hogy a márványtáb­lák költségeinek fedezéséhez a­­dományokkal jruljanak hozzá. (Cime: 162 Irondale St. Elyria, Ohio). A Mindszenty hercegprímás emlékére elhelyezett táblán a fel­írás elmondja és örök időkig hir­­deit, hogy a magyarországi ka­tolikussá feje “hős, meg nem al- Icuvó zászlóhordozója volt az is­tentelen kommunizmus elleni küzdelemnek, aki valóban Isten­ért, Egyházért, Hazáért áldozta életét s védője ma is minden em­ber elidegeníthetetlen jogának és ateista kommunizmussal szemben.” Értékes kutya­nyaklánc Clarence Nightingale londoni éppeliőr nyakláncot talált, mely­ről azt hitte, hogy teljesen ér­téktelen és ezért 15 éves leányá­nak ajándékozta. Később a leá­nya is megunta a nyakláncot es azt kutyája nyakába akasztotta. Csak véletlen folytán jöttek rá, hogy az. ékszer értéke 56-ezer dollár. Újszerű gyémánt­­színezés Ronald Arthur Dugdale har­­welli angol tudós feltalált egy módszert, amellyel színtelen gyémántokat kékes-zöldre, vagy tisztán kékre lehet színezni. A most szabadalmazott eljárás ab­ban áll, hogy színtelen gyémán­tokat egy órán keresztül 1 millió elektronvoltos elektronrészecs­kék besugárzásának teszi ki, a­­minek eredményeképen a gyé­mántok zöldes színeződést kap­nak. Hőkezeléssel azután a gyé­mántok tiszta kékre változtatják színüket. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Akron, Mich, közelében levő házának pincéjébe ilyen atom-sugárzás el­leni földalatti fedezéket épített Louis Severance, melyet a Polgári Vé­delmi hatóság itt bemutat. A négy személy számára épült fedezék kijá­rata az udvaron van. betonba építve. Bent a fedezékben összesüíritve meg van minden, ami az atom-sugárzás túlélésére szükséges idő alatt egy családnak kell: alvóhely, élelem, tisztálkodási lehetőségek, stb. A mennyezet 10” vestas' konkrét, vastag földtakaróval, az oldalfalak is hasonló vas'tagck. Az egész mintegy $1000-ba került, a legtöbb munkát azonban maga Severance végezte. MEGFIGYELTED...? Megfigyelted? ... a völgyet domb csinálja, Az ég pediglen csali a földről az ., . Vagy azt, hogy a -könny csak puszta fátyol, Amelyen át mosolyg ránk a vigasz . . . Hát azt, hogy a kisgyermekeknek arca Csak angyal-arc és se fiú, se lány . . . Vagy azt, hogy a gazdag száraz kény ér je Kaláccsá lesz a koldus asztalán? És az is nagyon érdekes dolog, hogy A balkezünk van a szivünk felől . . . Vagy gondolkoztál már azon, barátom: Mért jár a gonosz mindig legelői? Megfigyelted, hogy mindenkinek mást mond Az augusztusi csillagterhes ég, S hogy a bolondnak jut a vakszerencse S a rut embernek a szép feleség . . .? (E vers szerzője előttünk ismeretlen. Aki ismeri, meg tudja mondani, ki irta, közölje szerkesztőségünkkel). A mai Budapest egy külföldi szemében... “KRISZTUS A SZÁNTÓFÖLDÖN” “Hol sírjaink domborulnak...” Merged with “PASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
Oldalképek
Tartalom