Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-05-07 / 19. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES » THURSDAY — 1959. MÁJUS 7 Édesanyák Napja... Az Amerikai Magyar Intézet fedezi a Rutgers Egyetem magyar tanszékének költségeit A Fehér Ház válasza az Amerikai Magyar Szövetség elnökének Május 10-én, most vasárnap az édesanyákat, — élőket és sírjukban nyugvókat — tiszteljük meg megemlékezésünkkel, há­lánk,, szeretetnünk,, ragaszkodásunk, kegyeletes emlékezésünk je­leivel . . . “Anyák Napja” igazán ünnepnap mindnyájunk számá­ra, mert a szivünkhöz legközelebb állott: az édesanyát ünnepeljük ezen a napon. Az édesanyát, aki gondoskodó, védő, oltalmazó sze­­retetével élete végéig ott áll gyermeke mellett, . . . aki minden áldozatra kész gyermekéért ... és akinek soha le nem róható adósai vagyunk: az életünkért! Akármilyen kis ajándék, kedvesség, egy csokor virág, a meg­emlékezésnek valamilyen jele ezen a napon, Anyák Napján való­ban legszebb ünneppé teszi az amerikai “Mothers Day”-t . . . Közép-és Keleteurópa rab népei újra várhatnak, amig a törté­nelem kereke úgy fordul, hogy őket is megemlítik valamilyen tárgyalóasztalnál. A múlt év végén még úgy volt, ha a szov­jet vezetőkkel leülnek, Nyugat felveszi a tárgysorozatba a magyar és a többi leigázott né­pek ügyét is. Azóta sokat vál­tozott a világ. A rab népek ügyiratát újra finom por lepi s még csak re­mény sincs, hogy valakinek mégis eszébe jusson elővenni ezt a ma már oly kényesnek te­kinthető aktát. Macmillan angol miniszter­­elnök moszkvai látogatása után “hült meg” ez a kérdés. Szerencsétlen egy ut volt. Ma még az angolok is igy látják. Annak idején az angol sajtó “bátornak” nevezte Macmil­­lant, hogy elment Moszkvába. Ma ugyanez az angol sajtó egyszerűen fiasco-nak nevezi ez az angol-szovjet magán­tárgyalást. Hruscsov beszélt és követelt ezen a tárgyaláson, MacMillan pedig mindig en­gedett, mindig hátrább húzó­dott egy lépéssel. Ez a cseren­­csétlen taktika most megbosz­­szulja magát. Londonban egy epizód játszódott le most ,a külügyminiszterek ta­nácskozását előkészítő vegyes bizottság ülésén. A történethez hozzátartozik az is, hogy Macmillan mószk-“Clean-up Week” Amboyban A jövő héten, hétfőtől pénte­kig, május 11-től 15-ig lesz a szokásos évi “Clean-up Week,” tisztogató hét Perth Amboybanv amikor a városi teherkocsik el­visznek bármit és mindent, amit a ház elé a járda szélére kitesz­nek a lakók. Donald F. Olsen városi tanácsos, a Public Works ügyosztály feje felkéri a lakos­ságot, hogy padlástól pincéig nézzen át mindenki mindent és amire nincs szükség, ami lim­lom ócskaság, azt rakja ki a jár­da szélére. Tegyük a várost tűz­biztonsági 'szempontból éppúgy, mint egészségi szempontból: tisztává, biztonságosabbá azál­tal, hogy kitisztítunk mindent! MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! vai útja és a mostani londoni ülésezés közt az angol állás­pont sokat változott, főleg Amerika nyomására. A londo­ni üléseken résztvevő szovjet delegátus nem titkolta, ámula­tát. Egy esetben, amikor a szovjet álláspontot ismertette és az angolok húzódoztak, ki­fakadt: “Hogyhogy? Hát önök nem pártolják az angol javas­latot?” A nyugati álláspont a május 11-én kezdődő genfi tanácskozásokon igy alakul: Nyugat-berlint a szövetsége­sek nem adják fel. Németor­szág egyesítésének lépésről-lé­­pésre meg kell történnie és er­re a tervet maguk a németek dolgozzák ki. Részleges lesze­relésről szó lehet, ha Német­ország egyesítésének folyama­ta valóban megindul. Ezzel szemben Hruscsov állásontja ez: 1. Nymgatberlinből a nagy­hatalmak takarodjanak ki. 2. Németország egyesítése nem időszerű. 3. A lengyelek, csehek és keletnémetek vegyenek részt a genfi tanácskozáson, nem mini megfigyelők, ahogy a nyuga­ti hatalmak szeretnék, hanem mint teljes jogú tárgyalófe­lek. Amint látjuk, még csak vé­letlenül sem egyezik a. nyuga­ti és keleti álláspont. Éppen ezért az a vélemény alakult ki: a legtöbb, amit a külügy­miniszterek Genfben elérhet­nek — egy újabb ülés, vala­mikor később. Csúcsértekezletről egyelőre nincs szó, / mégha emlegtik is. Eisenhow­er ragaszkodik előző feltételé­hez. T. L, csak akkor hajlandó Genfbe zarándokolni, ha a külügyminiszterek v a 1 a m e­­lyes eredményt érnek el. Erre pedig nincs remény, hacsak valami csoda nem tör­ténik. Márpedig tudjuk, hogy napjainkban a csodák igen ritkák. A hideg háború tovább dúl, mintha nem is fujdogálnának a genfi szelek.' Középkeleten Irák már szovjet csatlósnak tekinthető. Úgy látszik, hogy legközelebb Irán következik. Délamerikában Moszkva em­berei erősen dolgoznak. És mindenütt, ahol csak tehetik. Egy kétségtelennek látszik. Hruscsov pozíciója Genf után erősebb lesz, mint amilyen most. Kesergésre volt és van okunk. Haydu K. György, a nemrég alakult Amerikai Magyar Inté­zet Igazgatósági Tanácsának el­nöke a közelmúltban átadta az Intézet első csekkjét Dr. Mason B. Gross-nak, a Rutgers Egye­tem elnökének s ezzel az ez év ő­­szén megkezdődő magyar tanfo­lyam már biztosítva van. A fen­ti képen Haydu György mel­lett (balfelől) Dr. David Denker, a University Fund igazgatója, Dr. Gross mellett pedig (jobb­­felől) Dean McMahon, az egye­tem Extension Program Divi­­sion-jának vezetője áll. A csekk­átadást aktussal egyidőben meg­indult az az országos pé-nzgyüj­­tési akció, amelynek célja egy )élmillió-doMros alap létesítése, ami lehetővé teszi majd egy ál­landó magyar tanszék felállítá­sát a Rutgers Egyetemen, vala­mint ösztöndíjak adományozá­sát arra érdemes magyar-szár­mazású diákoknak és létrehozá­sát annak a magyar könyvtár­nak, múzeumnak, műkincs-gyűj­teménynek, külön tanteremnek és hivatalos helyiségeknek, ami Magyar-Amerikának régen meg­valósítására váró történelmi feladata! Az Amerikai Magyar Intézet, — habár teljesen újon alakult, külön szervezet — mintegy foly­tatása az Elmhurst College Ma­gyar Tudományos Intézetének, amely ez év júniusában befejezi működését. Az Intézet igazgató­sága 25 tagból áll és magában foglalja az amerikai magyar é­­let képviselőit. Az Intézet nem nyerészkedésre alakult (non­profit organization) és politika­­mentesen kívánja szolgálni, to­vábbfejleszteni a magyar kultú­rát. Kerületi irodát állit fel New Brunswickon a Református Egyesület A polio-oltások fontossága Basil O’Connor, a National Foundation elnöke, a polio szé­rum alkalmazásának negyedik évfordulóján nyilat kozatot adott a sajtónak. Kijelentette, hogy ■ országos szégyen az, hogy az amerikai nép egy nagy hányada még mindig nem vette igénybe a Salk-szé­­rumot, a gyermekparalizis el­leni küzdelemben. “Bár már négy év ótg, van fegyverünk arra, hogy elhá­rítsuk a gyermekparalizist, még mindig 9 millió amerikai van, aki eddig még egyetlen Salk-oltást sem vett igénybe. Az a tény, hogy hét közül négy amerikai védtelenül áll a gyer­­mekparalizissal szemben, bár a szérumból bőséges készlete­ink vannak, szörnyű megvilá­gításba helyezi népünk intelli­genciáját! A legfelháboritóbb, hogy bár az öt éven aluli gyerme­kek a polió járvány legvaló­színűbb áldozatai, hatmillió ilyen gyermek szülei semmit sem tettek a védtelen kicsi­nyek érdekében. i A detroiti 19584 példa, mi­kor 876 ember esett ennek a szörnyű betegségnek áldoza­tul, elrettentő példát szolgáltat arra, hogy mi történhetik, ha az oltás igénybevételét halo­gatjuk. Tavaly NeW Jersey, Virginia, West Virginia, Mon­tana és Hawaii államokban pusztított a járvány. , Még mindig van elegendő idő arra, hogy két védőoltást alkalmazzunk, mielőtt a jár-A Washingtonban székelő Amerikai Magyar Református Egyesület — sokmillió dollá­ros vagyonnal rendelkező or­szágos nagy testvéri biztositó egyleteink között az egyetlen, mely nevében is megmaradt magyarnak — nagyszerű újí­tást vezet be itteni nagyszámú tagsága kényelmére. New Jer­­sey-i kerületének központi iro-Az amerikai magyarság egyetlen országos szervezete, mely állandó és közvetlen kap­csolatot tart fenn hatodfélszáz szenátorral, kongresszusi kép­viselővel és Washingtonban le­vő kormányhivatalokkal: az Amerikai Magyar Szövetség. E több mint 52 évvel ezelőtt létesített társadalmi szerveze­tünket kizárólag önkéntes ado­mányokból sikerült mindeddig fenntartani. Az évi $2 egyéni hozzájárulás érthetően nem elégséges ahhoz, hogy az AMSz eredményesen tölthesse be munkakörét; aminthogy nagy testvérsegitő egyesülete­ink sem adhatnak többet, mint amennyit .közgyűlésük e célra mgszavazott. Rendkívül fontos tehát, hogy minden magyarlakta vány beköszönt — bár három védőoltás az, ami tökéletes vé­delmet nyújt. Azonnal oltas­­suk be magunkat, ha a nyári járványt el akarjuk kerülni!” dáját New Brunswickon állítja fel a Somerset St. 216 számú épületben, ugyanott, ahol lap­vállalatunk központi irodája és könyvesboltunk is van. A kerületi iroda a közeljö­vőben megnyílik New Bruns­wickon, amire vonatkozólag még külön híradással fogunk szolgálni. Uj szomszédunkat máris szeretettel köszöntjük! helyen legalább egy pikniket rendezzünk nyaranta az Ame­rikai Magyar Szövetség wa­shingtoni központjának fenn­tartására és ama célok megva­lósítására, mely valamennyi­ünk szívügye! Az itteni magyarságon, il­letve vezetőin múlik, hogy mennyire tudjuk e célok meg­valósítása érdekében erőinket latba vetni, a közért áldozni tudókat munkára serkenteni! 25,000 magyar és jugoszláv menekült áttelepitése Az NCWC hirszolglata 25,- 000 magyar és jugoszláv me­­nekltnek Európából az Egye­sült Államokba való áttelepí­tését jelentette. Az áttelepítés folyamatban van. A jugoszláv menekültek közt sok bácskai és bánáti magyar is van. Rendezzünk pikniket a Szövetség javára A MENEKÜLŐ Még néhány óra s aztán nincsen otthon. Magad maradsz, kifosztot őszi fák, jajongó szél, közömbös, torz világ merednek rád s bár visszahúz a sok rom, a munka, házad és hazád, anyád, ki roskadozva vánszorg nélküled, a könyveid s Budán a szédület, ha véle sétálsz és az éjszakák, mig fényes égbe vitt a lenge álom■, s te mégis mégy, át vészen és határon, mert szabadság nélkül nem, nem tudsz élni. És elhagyod az otthonod, anyád, magad maiadsz, kopáron, mint a fák, s talán nem tudsz sohasem visszatérni. KANNÁS ALAJOS “Nem változott az amerikai kormány célkitűzése a magyar nép jogos szabadságtörekvései dolgában . . Haydu K. György, az Ameri­kai Magyar Szövetség országos elnöke — a nagyhatalmak csúcs­találkozójának előkészítésére, továbbá Dulles külügyminiszter lemondására utalva, — távirato­kat küldött Eisenhower elnök és Christian A. Herter uj külügyi államtitkár címére. Részletesen kifejtette e sürgöny-memoran­dumokban, hogy a millió főnyi amerikai magyarság aggodalom­mal tekint a csúcs-találkozó elé, mivel a múlt tapasztalatai sze­rint az ilyen nemzetközi tárgya­lásokon a szabad világ megbí­zottai nem szorgalmazták elég határozottan az orosz csapatok kivonását Magyarország terüle­téről. Hivatkozott az Amerikai Ma­gyar Szövetség országos elnöke ez Egyesült Nemzetek tanácsá­nak egyhangú határozataira is a magyar kérdésben; nehézmé­­nyezte, hogy az egész kérdés­komplexumot levették a napi- á rendről ahelyett, hogy a magyar Ügy állandó hangoztatásával vé­dekezésre kényszeritették volna a folyton újabb és szemtelenebb támadásokkal terjeszekedő Szov­jetet. A táviratokra érkezett vá­lasz megérdemli, hogy eredeti angol szövegében, teljes tér je- * delmében közzé tegyük az ame­rikai magyar sajtó szives köz­reműködésével : DEPARTMENT OF STATE WASHINGTON Dear Mr Haydu: After consideration at the White House, your telegram has been sent to the Department of State for acknowledgment. The views of your organization are always welcome and they have been brought to the attention of the appropriate offices of the Department. You may be sure that there has been no change in our Gov­ernment’s policy of support for the just aspirations of the peoples of Eastern Europe for freedom and national independence. Sincerely yours, for the Secretary of State: M. S. RICE, Chief Public Services Division Tekintettel arra, hogy Herter külügyminiszter — elődjével el­lentétben — kimondottan “team-worker,” aki jelek sze­rint szorosabban fog együttmű­ködni a State Department fő­tisztviselőivel és szakértőivel, Rice osztályvezető félre nem ért­hető válaszának különleges fon­tosságot tulajdoníthatunk. Ugyancsak örvendetes tény­nek könyvelhetjük el, hogy az a­­merikai kormány mértékadó, legmagasabb köreiben súlyt he­lyeznek az Amerikai Magyar Szövetségbe tömörült egyházak, egyletek és hazafias honpolgá­rok állásfoglalására és óhajaira ezekben a sorsdöntő, világtörté­nelmet alakitó időkben. Azonnal küldjünk csomagot haza! 60 SZÁZALÉKOS LESZ A VÁM JULIUS 15-IKE UTÁN Az Associated Press hírszol­gálati iroda budapesti tudósí­tójának kábeljelentése szerint, melyet számos amerikai világ­lap is közzé tett, julius 15-ike után a hazai vámhivatalok fel­becsülése szerinti érték közel kétharmadát kell a címzettek­nek kiizzadniok a külföldről érkező, használt ruhakülde­mények után. Az 1956-os for­radalom óta használt ruhára nem vetettek ki vámot, ezentúl azonban ezt az egyetlen ked­vezményt is eltörlik. A könyörtelen kommunista kormányintézkedés érte lmé­­ben legfeljebb május közepé­ig érdemes használt ruhacso­magot feladni Magyarországi szeretteink címére. Nagyon kétséges ugyanis, hogy a ju­lius 15-ike után megérkező csomagokat egyáltalában ér­demes-e kiváltani, hiszen az anyaghiányban szenvedő kom­munista országok elvámolási “gyakorlata” minden képze­letet felülmúl és pénzbírság­nak is beillik. A cimzettek aligha tudják megfizetni a ha­talmas vámot, úgyhogy ezen­túl nem segitünk rajtuk, ha­nem szegényitjük őket azzal, ha ruhát küldünk a szeren­csétleneknek. Tekintettel arra, hogy 7-8 hét szokott eltelni a csomag­­feladás és az óhazai kézbesítés között, mindazok, akiknek odahaza rokonaik vannak, még segíthetnek rajtuk, ha minden halogatás nélkül e so­rok olvasásakor azonnal neki­fognak egy használt ruhacso­mag elkészítéséhez és azt ké­sedelem nélkül postára is vi­szik. A julius közepe előtt az óhazába érkező ruhacsoma­­gokkal még segíthetünk sze­retteinknek sanyarú helyzetén — azontúl azonban aligha lesz érdemes, hogy súlyos vámkö­telezettségekkel még koldu­­sabbá tegyük őket. Most pénteken, május 8-án este 8:30 órai kezdettel érde­kes birkózás lesz ismét a High­land Park-i Temple Hall-ban (405 Raritan Ave.). Vidám Pista, a 285-font test­­sulyu magyar birkózó — akit általában “Hungarian Blimp”­­nek neveznek — fog ezen az estén megküzdeni Mighty Jumbo-val, a 325 fontos “vad emberrel.” Vidám Pista a ke­leti államok “veretlen bajno­ka” titulust is kiérdemelte, aki mögött eddig vagy 70 birkó­­zási győzelem áll. Menjünk el pénteken este h Highland Park-i Temple Hall­ba és nézzük meg, mit tud Vi­dám Pista! NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! Vidám Pista High­land Parkon birkózik

Next

/
Oldalképek
Tartalom