Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-03-19 / 12. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. MÁRCIUS 19 A berlini válság most már szinte a végtelenségig kitolódhat, vagy legalább is még sokáig feszültségben tartja a vi­lágot. Pontosán ez is Moszkva célja. Eisenhower elnök újból kije­lentette, hogy Amerika egy ta­podtat sem enged a berlini kér­désben, legalább is fenyegető­zésre nem. Az alkudozás lehető­ségét ázonban újból a moszkvai vezetők elé tárta. így aztán kezdődik az alkudo­zás, a csúcs alatt és a csúcson. Moszkva nem akar komoly meg­egyezést, legalább is nem olyant, amikor ő is veszhithetne vala­mit. Hruscsov célja világos. Abban reménykedik, hogy ‘semlegesít­heti’ íNyugatnémetországot s u­­tána bolsevizálhatja, a keletné­metek segítségével. A ‘semlege­sítésen’ van a hangsúly. Hrus­csov ezt a számára kínos kérdést minél előbb szeretné elintézni. A nyugatnémet hadsereg növekvő­ben van és jövőre éri el teljes ütőképességét. De már a mosta­nival sem lehet kukoricázni. Hruscsov attól tart, hogy már a mostani nyugatnémet hadsereg sem marad tétlenül, ha Keletné­­.metországban valami véres for­radalom adná elő magát. S ab­ban a pillanatban már ki is ütne a harmadik világháború, ami távolról sincs Hruscsov ínyére. Az Atlanti Szövetség (NATO) néven ismert védelmi szervezet komoly érvágást ka­pott, éppen most, amikor esetleg szükség volna reá. A franciák lassan kibújnak minden kötele­zettség alól. Elsősorban sértődés az oka. De Gaulle nem tudja elviselni a gondolatot, hogy a francia kato­nai erők amerikai és angol pa­­rancsnoknság alatt legyenek. A francia tengeri flotta már ma­gánvizeken evez és a Nyugatné­metországban állomásozó fran­cia csapatokat is kivonják az At­lanti Szövetség kötelékéből. Csupa jó hir — HruscsoVnak. Bizonyára az ebből fakadó elő­nyöket gyakorlatilag is kihasz­nálja. Vagy legalább is megpró­bálja. Moszkva a Közép-Keleten újra keveri a bajt. Irák már tel­jesen moszkvai jár szalagon tán­col, Iránt fenyegeti Hruscsov és. a Szudánnak jelentékeny köt-Rengeteg magyar vett részt a bécsi anti-kommunista tömegtüntetésben Március 7-én 20,000 osztrák és magyar diák óriási anti-kom­munista tömé gdemonstrációt tartott Bécsben a nyáron meg­rendező kommunista “Világ­­ifjúsági Találkozó” ellen. Az osztrák katolikus, szocialista, sport- és más ifjúsági szerveze­tek mind képviselve voltak a tüntetők között. “Gondoljunk Maiéter Pálra,” “Imádkozzunk az elnyomott egyházédt” és “Először szabadság, azután találkozó” cimü feliratokat hordoztak a tüntetők. Egyes ■helyi kommunisták sikertele­nül próbáltá ka tüntetést meg­zavarni. A tüntetőket óriási lel­kesedéssel köszöntötte Bécs népe. csont folyósított. Nasszert a fej­lemények egyelőre dühösitik, de a moszkvai vezérek bizonyára megtalálják számára is a csilla­pító pirulát. Belpolitikai vonalon bizonyos egység mutatkozik kül­politikai vonatkozásban, de az Elnök és a Kongresszus közt más téren sok az ellentét. S ez a közeljövőben ki is robban, leg­alább is minden jel arra vall. Az Elnök szerint Amerika kellőleg fel van szerelve és — ha muszáj — kész a háboruviselésre is. A kongresszusnak más a véle­ménye. A honatyák szerint jó­val több embert keli fegyverben tartani, mint amennyit a kor­mány akar.S többet is kell köl­teni, mint amennyit a költségve­tési tervezet előirányoz, mert a válságos időkben oktalan dolog a túlzott takarékoskodás. A gazdasági helyzet jó, de a munkanélküliség továbbra is nagy marad. Különös jelenség, aminek az okát nem egészen lát­ják a közgazdászok. Elvégre a legtöbb gyár teljes üzemben van. A felvevő piacnak dolgoznak és megtöltik a raktá­rakat. Az acéliparban élénk a termelés, az autóvásárlás szépen emelkedett, — s mégis sok a munkanélküli. Talán a tavasz beálltával min­denki talál munkát. S a tavasz már itt van, leg­alább is hivatalosan. Minden nap több lesz a madárcsicsergés s a hideg földből kibújt már a gyöngyvirág. Berlini kérdés ide, vagy oda, a gyöngyvirág nem tágít. Az “Osservatore Romano” a magyar kommunisták két­­kulacsosságáról Nemrég a magyar kommu­nisták azt állították, hogy a kormány és a katolikus papság között a legteljesebb harmónia uralkodik. A kommunisták szerint csupán a Mindszenti­probléma zavarja meg a teljes harmóniát. Az “Osservatore” szerint ez szemenszedett ha­zugság. A kommunisták el­nyomják az egyházat és a Mindszenti-problémát aszerint vetik fel, ahogy ez a minden­kori kommunista politikának megfelel. 1958-ban a magyar püspököknek úgy nevezett Ad- Limina látogatásra kellett vol­na Rómába menniök. Egyetlen magyar püspök sem kapott engedélyt a római útra. BEZÁRJÁK A BUDAPES­TI KATOLIKUS SZEMINÁRIUMOT A rezsim becsukatta a bu­dapesti^ katolikus szemináriu­mot, mert a szeminárium nem volt hajlandó együttműködni a rezsim által fölállított “béke­papi” szövetséggel. A szemi­nárium hallgatói és tanárai kétszer tagadták meg a rész­vételt “békepapi” gyűlése­ken. A rezsim a békepapokkal ellenséges beállítottságú sze­mináriumi tanárok “eltávolítá­sa” után készül a szemináriu­mot újból megnyitni. “MA MÁR AZ EGÉSZ VILÁG ÜNNEPE A MAGYAR MÁRCIUS 15-IKE.. , !Az Amerikai Magyar Szö­vetség felkérésére hagyomá­nyos magyar nemzeti ünnepe­ken az amerikai törvényhozás is megemlékezik a nap jelen­tőségéről. Ezidén a District of Columbia, tehát a főváros ügyeit intéző bizottság elnö­két, Louis' Charles Rabaut kongresszmant kérte fel erre a tisztségre a Szövetség közpon­ti titkára. Az amerikai képvi­selőháznak 24 éven át egymás­­ntán beválasztott tagja a det­roiti tekintélyes honatya, ki az alábbi üzenetet olvasta a kép­viselőházi naplóba március 15- ére: “A magyar nép a szabadsá­got megbecsüli annak minden megnyilatkozásában. Ezért harcolt évszázadokon át és ezért áldozta fel életét oly ^ok magyar nemzetéért a közel­múlt világraszóló események során. Éljen magyar ember a szülőhazájában, avagy annak határain túl: a maga választot­ta életformához és az egyén lelkiismeretének szabadságá­hoz való jussát természetadta, legelemibb emberi jognak vall­ja. “1959 március 15-ike a Ill­ik évfordulóját jelöli annak a hősies küzdelemnek, amelyet annakidején Kossuth Lajos kezdeményezett, hogy vissza­szerezze mindazokat a szabad­ságjogokat, amiket az idegen s elnyomó hatalom megtagadott a magyar nemzettől. Ha az 1848-as remények éppen az orosz beavatkozás folytám rö­­vidéletüeknek bizonyultak is — a diadalmas csaták sora azonban beleillett a magyar nemzet függetlenségért folyó, következetes törekvéseinek ál­dozatos láncolatába. Azt a függeilen( államéletet, amit ofszágcsonkitás árán tu­dott csak biztosítani magának a magyarság az első világhábo­rú után — 25 évvel később a vörös hadsereg, bakkancsai új­ból sárbataposták.- Szovjet- Oroszország azonban 14 év barbár megszállásával sem Volt képes mindössze a szabadság külső m e g n y i 1 a tkozásaitól megfosztani a magyar népet. Ez a csodálatos emberfajta lélekben törhetetlennek bizo­nyult. “Nagyobb elismerést nem adhat a világ a magyarságnak, mint teljes mértékben belátja, hogy a testét béklyókba kötő megszállás ellenére minden magyar szivében és elméjében a szabadság szent tüze lángol. Mert mi sem könnyebb hazafi­nak és szabádságszeretőnek lenni, amikor ’ mindezért nem jár megpróbáltatás. Annál na­gyobb erények viszont ezek, amidőn évek hosszú során át el­nyomatást és üldöztetést kell értük elszenvedni! Március 15-íke figyelmezte­tés mindazok számára, akiket illet: a magyarság küzdelme mindaddig nem ér véget, amig nemzete számára újra ki nem vivta a teljes önállóságot. Mi több, a magyar1- szabadságün­nep élő példaadás minden nép számára, szelte^ a nagyvilág­ban. Mert amint a kereszté­nyek üldözte|pe idején az oroszlánok felfalhatták ugyan a Megváltó követőit — de ma­gát a kereszténységet csak megerősítették. Hasonlatoské­pen a vörös tirannusok ideig­­óráig takargathatják ugyan a magyar szabadság lángját: ki­oltani azonban nem fogják tudni soha.” Rabaut demokrata képvise­lőt azért kérte, fel a Szövetség, mert előzékenyen állott min­denkor rendelkezésre magyar tárgyú ügyek elintézésében. (Folyt, a 4-ik oldalon.) MAGYAR TANSZÉK LESZ A RUTGERS EGYETEMEN MEGALAKULT AZ AMERIKAI-MAGYAR INTÉZET, AZ AMERIKAI MAGYAR TANULMÁNYI ALAPÍTVÁNY KIBŐVÍTETT FOLYTATÁSAKÉNT S EZ LESZ HIVATVA A MAGYAR TANSZÉK ÉS HASONLÓ KULTURÁLIS PROGRAM IRÁ­NYÍTÁSÁRA S A SZÜKSÉGES ANYAGI ALAP ÖSSZEGYŰJTÉSÉRE. — NAGY­ARÁNYÚ ORSZÁGOS GYŰJTÉS INDUL MEG A TERVEK KERESZTÜLVITELÉRE Dr. Mason Gross, a Rutgers Egyetem elnöke (középen, a legmagasabb) ebédre látta vendégül az Ameri­­kai Magyar Intzéet megalakító közgyűlés tagjait. A fenti képen a tisztviselőkkel van lefényképezve (balról jobbra): Böszörményi István, Incze Sándor és Dohános István alelnökök, Haydu K. György, az Igazgatóság elnöke, Dr. Gross, Molnár Ágoston, az American-Hungarian Institute elnöke, Dr. Márk Béla pénztáros és Merbach Pál titkár. Hétfőn, március 16-án reggel New Brunswickon, a Rutgers Egyet em könyvtártermében nagyfontosságu gyűlésre ült össze az eddig American Hun­garian Studies Foundation név alatt működő magyar tanulmá­nyi alapítvány igazgatósága s az eddigi munkáról és jövőre vonatkozó tárgyalásokról szóló jelentések meghallgatása és megtárgyalása után kimon­dotta az Alapitvány megszűné­sét, az Elmhurst College-ban (111.) levő magyar tanszéknek Magyar zászló lengett vasárnap Perth Amboyban, a Városháza előtt . Okos embei újságol olvas Lelkiismeretes ember: előfizet Megírtuk, hogy Mayor James J. Flynn, Jr. polgármes­ter március 15-ét Magyar Nappá nyilvánította Perth Am­boyban. Vasárnap reggel 8 órakor, mintegy 100-főnyi ma­gyarság jelenlétében a Város­háza előtti téren álló zászlótar­tóra Kovács Olivér városi ta­nácsos húzta fel az amerikai csillagsávos lobogó alá tűzött címeres magyar zászlót, a kö­zönség pedig elénekelte az amerikai és a magyar him­nuszt. / ' A fenti kép (amelyet a P. A. Evening News szívességéből közölhetünk) a reggeli zászló­­felhúzáskor készült s azon (balról jobbra) a következők láthatók (ezúttal csak a férfi­ak nevét közöljük) : Mihalkó P. István housing igazgató, Séllyei F. Lajos városi biró, Sgt. Krilla János, James J. Flynn, Jr. polgármester (kezé­ben a felmenő zászlózsinor), Kovács Olivér városi tanácsos, aki a zászlózsinort húzta és a zászlókat felvonta, Lt. Ko­vács-Imre rendőrhadnagy, Nt. Ábrahám Dezső reí. lelkész, Fohl András állami tisztviselő és Mészáros János. Jelen vol­tak még: Ft. Szarvady László káplán, Kruppa Lajos, Horváth János, Shinka András és a vá­ros lelkes magyar hölgyei szép számban. Délután 5 órakor ugyan­ilyen ünnepélyes aktussal ment végbe a zászlók bevonása, amit Séllyei F. Lajos bírónk végzett. Néhányan rövid időre otthagytuk a Kirkland Place-i márciusi ünnepélyt és résztvet­­tiink a zászlók lehúzásánál, ahol a reggel megjelentek nagyrésze ismét jelen volt és ismét a himnuszok dallamai­val végződött a szimbolikus, kegyeletes emlékezés 1848 és 1956 magyar hőseire. az iskolaév végeztével való végleges megszüntetését s egy­ben kimondotta az Amerikai- Magyar Intézet formális meg alakulását és New Brunswick­on, a Rutgers Egyetemen már ez év őszén munkába álló ma­gyar tanszék felállítását. Az uj “American-Hungarian Insti­tute” New Jeráey állami Char­­terje magában foglalja az alapvető gondolatot, hogy ma­gyar ifjaink számára maga­­sabbfoku tanulmányok lehető vé tétele és az ebben való se­­gédkezés, ösztöndij-alap össze­gyűjtése, stb., lesz az intézet legelsősorbani célja s a magyar kultúra , művészet, irodalom, stb., minél- szélesebb körökben való ismertetése és terjesztése érdekében fog munkálkodni ez az intézmény. A Rutgers Egyetem vezető­ségével folytatott előzetes tár­gyalások, Haydu K. György irányításával és Dr. David Den­ker egyetemi főadminisztrátor lelkes segítségével megállapo­dáshoz vezettek, melynek alapján ezen gyűlés “tető alá hozta” a gondolatot s megvaló­sította a régi álmot. Dr. Mason Gross, az egye­tem uj elnöke ebédre láttái ven­dégül az elnöki étteremben a gyűlés résztvevőit s örömmel üdvözölte az akkor már léte­zőnek kimondott Amerikai- Magyar Intézetet, amely — úgymond — máris otthonra ta­lált New Jersey állam egyete­mén. A Hungarian Studies Foun­dation igazgatóságát^ két le­mondott igazgató kivételével az Amerikai-Magyar Intézet mintegy “átvette” s kimondot­ta, hogy 25-re bővíti ki az igaz­gatóság taglészámát, melynek teljes névsorát a legközelebbi gyűlés után fogja nyilvános­ságra hozni. Az Intézet elnöké­ül az igazgatóság Molnár Ágos­tont, az Elmhurst College ta­nárát és a volt Alapitvány elnö­két választotta meg, az Igaz­gatóság elnökéül pedig Haydu K. György plainfieldi gyárost, az Amerikai Magyar Szövet­ség országos elnökét. Alelnö­kök: Böszörményi István ref. lelkész (Bridgeport), Dohá­nyos István, az országos hirü festőművész és Incze Sándor újságíró. Az Intézet titkára Merbach Pál közismert new brunswicki honfitársunk, a Nationwide Associates, Inc. cég ügyvezető igazgatója lett, pénztárosa pedig Dr. Márk Béla new yorki magyar ügy­véd és Dávid Mihály (Flori­da), mint segédpénztáros. Az Igazgatóság különböző bizott­ságokat jelölt ki különböző cé­lok megvalósítására s ezek kö­zött egyik legkézenfekvőbb az a hatalmás “Hungary Sings” elnevezésű zenei esemény lesz, amit az Intézet rendez New Yorkan, a Carnegie Hall-ban május 7-én. Az Amerikai-Magyar Inté­zet további működéséről még sokat fogunk Írni, nemcsak azért, mert itt, New Jersey­ben, államunk egyetemén össz­pontosul majd munkájának legfőbb eredménye, de azért is, mert olyan nagyhorderejű ma­gyar ügyről van szó, ami kell érdekelje az egész amerikai magyarságot, minden magyart, aki ebben a hazában kereste és találta meg a maga és gyerme­kei boldogulását, jövendőjét. A magyar forrada­lom hatása a balti államokra A magyar forradalom idején a litvánokból álló 201-es orosz gárda-hadosztályt feloszlatták a szovjet hatóságok. A magyar forradalom óta a balti nemzeti­ségű újoncokat rendszerint csak munkaosztagokba hívják be az oroszok. Ismét tevé­kenykednek a partizánok: 1957 júniusában lett nemzeti partizánok és egy Riga melletti lőszerraktár orosz őrsége kö­zött heves tűzharcra került a sor. \HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom