Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-12-24 / 52. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. DECEMBER 24 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Budapesti helyzet­kép Ulfert Schröder német tudó­sító több hetet töltött Magyar­­országon. Szerinte a magyar lakosság bizalmatlansága az oroszokkal szemben határtala­nul megnőtt. Többször megkér­dezték a német tudósítót, hogy nem a Szovjet Unióból jött-e? Csak miután megmutatta nyu­gat-német útlevelét, derültek fel az arcok. A lakosság kul­turális javak iránti szom ja óriási. A könyvesboltokban mindig nagy a forgalom. Fő­leg fiatalok érdeklődnek köny­vek iránt. A választék nem elégíti ki őket. Nyíltan hang­súlyozzák, hogy a vonalas iro­dalom nem érdekli őket. A fia­talok nem olyan elővigyázato­sak, mint az öregebbek. Ben­nük él a nyugtalanság. A MISKOLCIAK REMÉNYKEDNEK (FEC) — Miskolc hangula­ton meglátszik, hogy ez a vá­ros a forradalom egyik utolsó bástyája volt. A miskolciakat még ma is lelkesíti a szabad­ságharc emléke. Szívesen be­szélgetnek a három évvel ez­előtti eseményekről és ha egy megbízható pesti kerül a társa­ságukba, örömmel hallgatják a szabadságharccal kapcsolatos élményeit. 1956-óta Miskolcon Budapestet hős városnak tart­ják s a korábban lenézett “pes­tiekre” nagy tisztelettel néz­nek. Az emberek egymásközti viszonyát nagyban megjavítot­ta az a körülmény, hogy a sza­badságharc alatt megismerték egymást és a káderlapok nyil­vánosságra kerülésével kide­rült, hogy kik az ÁVH-s besú­gók és kik a megbízható em­berek. Miskolcon Hruscsov ameri­kai látogatását megelőzően el­terjedt a hir, hogy a szovjet csapatok rövidesen elhagyják az ország területét. Ezzel a hírrel kapcsolatos az alábbi eset, ameiy egy pártbizottsági ülésen történt 1959 október elején. Prieszol Józsefnek, a bor­­sodmegyei pártbizottság titká­rának feltette valaki a kérdést, hogy az államhatalom és az ál­lamigazgatás helyi szervei vál­lalnák-e a felelősséget a város rendjéért abban az esetben, ha a szovjet csapatok elhagynák az ország területét. Prieszol határozott nem-mel válaszolt s hivatkozott az 1956-os “ellen­­forradalom”-ra, amely az orosz csapatok jelenléte mel­lett is fel tudta borítani az or­szág rendjét és “veszélyeztetni *J^aa>2iai*&3®i5»2i3'Ää»^.S<3i3s3i£;2>2»: (Foreign Book Stop) 240 Somerset Street New Brunswick, N. J. Kérje részletes árjegyzékünket! tudta a munkásosztály hatal­mát.” Bár Miskolcon és közvetlen környékén nincsenek szovjet csapatok, a lakosság mégis az orosz erők kivonásától várja sorsának jobbrafordulását. A MAGYAR MUNKÁSSÁG NEM HAGYJA MAGÁT (FEC) — Az üzemi pártsze­mináriumokban a “merész” felszólalások és “kényes” kér­dések gyakran kellemetlen perceket okoznak az előadók­nak. Gyakran felteszik példá­ul azt a kérdést, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt jogutódja-e a Magyar Dolgo­zok pártjának? Az>előadók azt állítják, hogy igen. Ilyenkor azonban megkérde­zik tőlük, hogyha ugyanis fenn áll a jogfolytonosság, akkor miért kellett a párt nevét meg­változtatni? “Talán rossz em­léke van a nép szivében az MDP-nek?” “Hát rossz volt ez a párt?” “Ha rossz volt, akkor hogy lehet jogfolytonosságról beszélni, ha pedig nem volt rossz, akkor miért nem ragasz­kodunk a dicső nevéhez?” Ilyenkor nagyon nehéz dol­guk van előadó elvtársaknak és sokszor bizony beleizzadnak a kinos kérdések megválaszolá­sába. A munkások szinte spor­tot űznek a szeminárium-veze­­| tők megkinzásából. MUNKÁCSY-KÉPET TALÁLTAK (FEC) Ismeretlen Munkácsy képet fedeztek fel Bulgáriában, amelyen három leányalak látha­tó. Az egyik zongorán játszik, a másik kettő pedig figyelmesen hallgatja. A festmény 1928-ban Amszterdamból került Bulgári­ába. Előzőleg egy gazdag holland műgyűjtőé volt, akinek halála után egy árverésen egy bolgár család vásárolta meg. Budapest 1959 novemberében 1959. novemberében egy nyugatnémet tudósitó pár na­pot töltött Budapesten. Feltűnt neki a sötét barnás-szürke füst­felhő, amel ya város fölött lebe­gett. A magyarok szerint ez a rosszminőségü szénnek tudha­tó be. Mindenütt a szegénység és a kényszer jelei láthatók. Ennek ellenére a lakosság élet­kedve a viszonyokhoz mérten töretlen. Áruk nagyobb mennyiségben kaphatók, de a drágaság nyu­gati fogalmak szerint elkép­zelhetetlen. A nyugatnémet látogató turista árfolyamon egy márkáért 5.50 forintot ka­pott, de egy márka vásárló ereje 5.50 forintnál jóval na­gyobb. A német turista a turis­taárfolyamon számította át a pesti árakat. Az átlag havi ke­restek 150-300 márka között vannak. Ezek szerint a követ­kező árakat jegyezte fel: Cipő 50-80 márkáig (Né­metországban 10-15 márkáig), egy rossz minőségű, színes munkaing 26 márka, egy állí­tólagos “nylon” férfiing 64 márka, egy öltözet 300-400 márkáig, egy egyszerűi karóra 12.0 márka (Németországban 25 márka), egy keletnémet fényképezőgép 1,360 márka. A legfontosabb élelmiszerek árai azonosak a németországi árakkal, de a magyar kerese­tekhez viszonyítva drágábbak. RŐVIDEBB MUNKAHETET! Görög postabélyeg Nagy Imre arc­képével December 6-án hozták for­galomba Athénben — a klasz­­szikus görög kultúra ma is lát­ható, csodála/tos alkotásainak színhelyén — egy olyan posta­bélyeget, amely magyar em­bert ábrázol. A politikai “revánsból” kia­dott bélyegeken Nagy Imre, a tragikus sorsú magyar politi­kus arcképe látható, aki az 1956 októbervégi forradalom rövidéletü kormányának volt miniszterelnöke. Köztudomá­súlag az oroszok először hite­gették, majd tőrbe csalták és végül is minden törvényszéki tárgyalás nélkül meggyilkol­ták. A bélyeggyűjtők körében széleskörű érdeklődést kiváltó, magyar tárgyú bélyegeknek érdekességei közé tartoznak az alábbi körülmények: A moszkvai szovjetkormány november közepén emlékbélye­get adott ki Manolis Glezos athéni baloldali lapszerkesztő képével. Glezos kommunista kémeket csempészett Görög­országba és ezért az athéni törvényszék öt évi börtönbünte­téssel sújtotta. A görög kor­mány a Glezos bélyeg forga­lomból kivonását követelte, majd megüzente az oroszok­nak, hogy retorzióval fog élni, ha a tiltakozást nem méltat­ják cselekedetre. Úgy is tör­tént és Nagy Imre mártiriumá­­nak adnak a görögök ezzel újabb világpublicitást, igy sze­rezvén elégtéltelt Moszkvától. Kommunista ön cenzúra November 23-án számolt be a magyar ráió a magyar ügy tár­gyalásának kitűzéséről az Egye­sült Nemzetek közgyűlése előtt. A “Szülőföldünk” nevű hazacsa­­logatási rövidhulláim rádió hosszú bezsámolókban tudósítot­ta erről a külföldön élő magya­rokat. A “Szülőföldünk” adá­sait Magyarországon nem lehet hallgatni. A belföldi hallgatóság számára a Kossuth adón keresz­tül közvetítették ezeket a beszá­molókat. A magyar hallgatóság által könnyen ellenőrizhető ha­­:ugságokat, vagy kényes kije­lentéseket azonban kivágták a Kossuth adón keresztül közveti­­;ett adásból. Kihagyták Péter Jánosnak azt a kijelentését, hogy a legkényesebb kérdésekkel Jánosnak azt a dicsekedését, mely szerint az Egyesült Nem­­cetek tagállamainak polgárai, akik legutóbbi időben Magyar­­országon jártak tanúsíthatják, hogy a magyar nép sohasem élt jobb körülmények között, mint ma. Kihagyták az Egyesült Álla­mok delegációjának sajtónyilat­kozatából azt az idézetet, mely szerint “Magyarországon és Magyarországon kívül minden felelős embernek együtt kell dol­goznia velünk az Egyesült Nemzetek túlnyomó többsége ál­tal elfogadott határozatok vég­rehajtásának érdekében.” Az egyesült AFL-CIO szak­­szervezet vezetői a legutóbbi san franciscoi gyűlésen nyiltan bejelentették, hogy a heten­ként munkában eltöltött időt a legtöbb szakmában le kell szál­lítani. Ilyen irányú javaslato­kat már korábban is hallott az amerikai közönség, de az egye­sült szakszervezetek állásfog­lalása erőteljes lökést adott a mozgalomnak. Az utolsó évtizedben lénye­gesen javultak' a munkaviszo­nyok egész Amerikában. A ru­ha- és az épitö-iparban, a leg­­töbty irodában a heti munkaidő 37-35, sőt rövidebb számú órá­ra szállott alá. Más iparokban talán lassúbb a fejlődés, de az irányzat mindenütt tért hódit. A munkahét megrövidítését elsősorban a technológiai fej­lődésnek köszönhetjük, aminek következtében egyre kevesebb emberi erőre van szükség a termelésben. Több és jobb árut állítunk elő, kevesebb munkás­sal. Az Egyesült Államok gyá­ri termelése 1953-tól 1959-ig 16 százalékkal emelkedett, mig a gyári munkások száma ugyan­akkor 10 százalékkal csök­kent. A termelés fokozását tudo­mányos kutatások eredményé­nek, tökéletesebb gépek szer­kesztésének, a.c atomenergia felhasználasánac és a gyártási módon egyöntetűségének kö­szönhetjük. A vV akszeryezetek vezetői azt állítják, hogyha a többtermelést nem használjuk fel a munkaidő leszállítására, a munkanélküliség állandóan növekedni fog. Ezért a techno­lógiai haladás nemcsak lehető­vé, hanem szükségessé teszi, hogy kevesebbet dolgozzunk. Az elmúlt 50 év alatt a mun­kásságnak kevesebb munkaóra iránti követelését az ipari és üzleti világ hevesen ellenezte. Sok esetben vésztjósló jövendö­lések hangzottak el arról, hogyha a munkás több pihenés­hez és szórakozáshoz jut, er­kölcsileg lezüllik és a nemzet közgazdasága összeroppan. E vélemények ellenére is az amerikai kongresszus már 20 évvel ezelőtt törvénybe iktatta a “Fair Labor Standards Aet”­­ot, amely heti 40 órára makszi­­málta az államközi iparban és kereskedelemben megkövetel­hető munkaidőt. A munkásság ma már azt javasolja, hogy ezt a 40 órát a törvény 35 órára szállítsa le, legfeljebb 7 órai munkát állapítva meg 5 hét­köznapon keresztül. Az AFL-CIO hangsúlyozza, hogy a rövidebb munkahét a munkanélküliséget csak az esetben csökkentheti, ha rövi­november 15-iki számában meg­jelent Péter János idézetét, mely szerint a nyugati hatalmak el­határozták a vita kierőszakolá­sát a közgyűlés jelenlegi ülésza­­kán, de egyes nyugati hatalmak attól tartanak, hogyha az Egye­sült Államok, vagy más nyugati hatalmak kérnék a közgyűléstől a kérdés napirendre tűzését, ezt a hidegháború felújításának, a Camp David-i tanácskozásokból fakadó megjavult légkör meg­­mérgezésének lehetne tekinteni. desen életbeléptetik, még mi­előtt az állásnélküliek száma érezhetően emelkednék. Ez a rendszabály csak egy a sok közül, amelyet a szakszerveze­tek szükségesnek tartanak a munkanélküliség enyhítése ér­dekében. A kormánynak és a magánvállalkozásnak őszintén össze kell fogniok, hogy a nem­zet közgazdasága fejlődhessen és uj munkaalkalmakat te­­remthesssenek. Csak röviden térünk ki itt arra, hogy a rövidebb munka-1 hétnek nemcsak közgazdasági jelentősége volna, hanem a. munkásság és az egész ország. kulturális életét fellendítené, a társadalmi viszonyokat meg­szilárdítaná és a családi életet előnyösen befolyásolná. A nemzetközi sajtó a magyar ügy tár­gyalásáról Az angol sajtó üdvözölte a magyar ügy újbóli tárgyalását az Egyesült Nemzetek közgyű­lése előtt. A konzervatív Daily Telegraph szerint Kruscsev a magyar üggyel kapcsolatban egy dolgot nem ért meg: t. i. hogy a feszültség fenntartásá­ért a terrorisztikus tettek elkö­vetői felelősek, nem pedig azok, akik e tettek láttán fel­háborodásuknak adnak kife­jezést. A Guardian szerint az a tény, hogy a kommunista ve­zetők minden tőlük telhetőt el­­kövéttek, hogy elkerüljék a magyar ügynek az Egyesült Nemzetek előtti megvitatását, bizonyítja, hogy nem érzéket­lenek a világ közvéleménye iránt. A Scotsman szerint Kruscsev nehezen kockáztathatja meg az orosz csapatok visszavoná­sát Magyarországról, mert a magyarok kemények és nem oly engedelmesek, mint pl. a románok. Az osztrák Die Presse sze­rint az oroszok koegzisztencia propagandájának csak akkor volna komoly alapja, ha tet­tekkel bizonyítanák be Ma­gyarországon, hogy a koeg­zisztencia nem csupán a nyu­gat elaltatására szánt pirula. A többi nyugateurópai lap is ha­sonló kommentárokat fűzött ahhoz a tényhez, hogy a ma­gyar ügy az Egyesült Nemze­tek elé került. Tito a kis nemze­tekhez Tito üzenetet küldött a kis nemzetekhez, melyben arra szólítja fel őket, akadályozzák meg minden eszközzel, hogy a Szovjet és Amerika megosz­tozzanak a világ felett. Ami úgy jönne létre, Tito szerint, hogy Amerika nem szól bele a Szovjet ügyeibe, ha őt a Szovjet békén hagyja. De — mondja Tito — ez a valóság­ban csak annyit jelent, hogy a Szovjet Amerikát .majd hátra­hagyja. Kihagyták a New York Times SZERETET ÜNNEPEN Szeretetről szól a templomok harangja, Szerétéiről beszél az orgona hangja, Szeretetről zeneiül ajkunkon az ének: Dicsőség! Dicsőség! A menny Istenének! Dicsőség Istennek, dicsőség Jézusnak, Miértünk született drága Megváltónknak! Ki ele lerakjuk szivünk-lelkünk terhét: És ő eloszlatja bánatunk fellegét. Bethlehemi csillag vezess, vezess minket, Bethlehemi Kisded: tisztisd meg szivünket, Hogy a szeretetnek fényét befogadja, Szeretet, békesség legyen a lakója. A kommunista kongresszus bizonyítja a magyar kérdés tárgyalását (FEC) A magyarországi kommunisták a magyar forra­dalom után három évre annyi­ra összeszedték magukat, hogy a nyilvánosság elé mertek lép­ni. De nem egyedül! Kádár- Münnich-Marosán trio jól tud­ta, hogyha csupán a magyar kommunisták tartják a konfe­renciát, az érdektelen lenne, de egyébként is meg kell mutatni, hogy Kádárt mennyire szereti Hruscsov és, hogy a szovjet hadsereg ott áll magyarországi figurái mögött. így hát novem­ber 30-ra összegyűjtötték a szovjet, kelet-német, dán, izra­eli, koreai, kanadai és még egy pár ország kommunista vezető­it, hogy azok jelenlétében szá­moljanak be az elmúlt évek munkájáról és a jövő tervei­ről. Az első napokban azonban kevés szó esett a belső ügyek­ről, annál inkább izgatta Ká­dárt és Hruscsovot az ENSZ közgyűlésének döntése a ma­gyar kérdés tárgyalásáról. A kongresszuson a szokásos frázisokon kívül két kijelentés figyelemre méltó. Először is Kádár közölte a magyar nép­pel, hogy a szovjet hadsereg Magyarországon nem a belső helyzet, hanem külpolitikai okokból tartózkodik. Függetle­nül az állítás valóságától, ha j Kádár maga is beismeri, hogy Magyarországon egy ide* »ji fegyveres erő nemzetközi okokból táborozik, akkor miért tiltakozik az ENSZ közgyűlé­sének megállapítása ellen, hogy Magyarország jelenlegi helyzetének tárgyalása nem belső, hanem nemzetközi ügy? Még érdekesebb Hruscsov be­jelentése a magyar forradalom okait illetően. Köztudomású, hogy Kádár ez év szeptember Tisztviselő-változás a Bridgeporti Szö­vetség Központjá­ban A “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life In­surance Association november uavában tartott rendes igazga­­cósági gyűlése jóváhagyta Suta Péternek, az egyesület elnöké­nek kérelmét, hogy engedélyez­­e részére az intézmény nyug­­ijterve alapján az alkalmazot­tak által igénybevehető időelőtti nyugdíjaztatását. Kérelme in­doklására Suta elnök közölte az igazgatósággal, hogy szándéká­ban van üzleti magánvállalko­zásba bocsátkozni, amely teljes idejének a felhasználását igény­li. Suta Péter elnöki tiszségétől /aló visszavonulása ez év de­cember 31-i hatállyal lép életbe. Az igazgatóság ezekután Kál­­lor Kálmán igazgatósági elnök ajánlatára egyhangú szavazattal kinevezte és megválasztotta Szegedy L. Istvánt, az egylet je­lenlegi titkárát a megüresedett elnöki tisztség betöltésére 1960 január 1-től, az eredeti terminus lejárásáig. Ezen határozat következtében szükségessé vált ugyancsak egy uj titkár választása és erre a tisztségre az igazgatóság egy­hangú szavazattal Judge John P. Evans-t, az egylet igazgatósáéi tagját és központi jogtanácsosát választotta meg. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen i a mi lapunkban! 27-én még az “imperialista tá­bort, a nemzetközi kapitalistá­kat” élüKön Amerikát támadta a magyar forradalom kitörésé­­'rt. Most Hruscsov uj hango­kat penditett meg és bevallot­ta, hogy a magyar forradalmat (illetve, ahogy ők nevezik: el­lenforradalmat) Rákosi és gár­dája okozta, akik személyi kul­­’szt űzve a sztálini borzalma­kat elkövették és ez ellen kelt fel a magyar nép. Végre ide is 1 jutottunk. Ha ez igy van, ak­kor viszont miért tiltakoznak Kádár és Péter János elvtár­sak, hogy a magyar ügyet az ENSZ tárgyalja, amikor Hrus­csov is bevallja már, hogy ez egy belügy volt és — ezt Hrus­­csok természetesen már nem mondja — egy idegen fegyve­res erő, a szovjet hadsereg verte le ? A magyarországi kommunis­ta kongresszus tehát alátá­masztja az ENSZ Közgyűlésé­nek a magyar kérdésre vonat­kozó két alaptételét: a magyar forradalom a nép belső meg­mozdulása volt a zsarnokság ellen és az idegen fegyveres erő beavatkozása a magyar belügyet nemzetközivé változ­­tatta, igy azzal a Közgyűlés­nek — az ENSZ alapokmányá­nak 1. és 10. szakaszai értel­mében — kötelessége foglal- 1 on'.i. Kettes eljegyzés örömteljes családi esemény színhelye volt szombaton, de­cember 12-én este a 10 Komp­ion Ave., new brunswicki No­­vák rezidencia, ahol kettős kézfogót tartottak: Novák Ibolyát, aki évek óta áll lapvál­lalatunk alkalmazásában — el­jegyezte Tóth Aurél fogtechni­kus, a másik Novák-leányt, Irénkét pedig eljegyezte Szá­méi Gyula vegyészmérnök. Mindkét Novák-leány vőle­génye 56-os szabadságharcos, akik a Camp Kilmer elhagyá­sa után csakhamar megtalálták elhelyezkedésüket szakmájuk­ban és lelkiismeretes munká­jukkal, tudásukkal megbecsü­lést szereztek maguknak és a magyar névnek. A példás életű, szorgalmas munkájú, bájos Novák-leá­­nyokban méltó feleségre talál­tak ezek a kedves, szeretetre­méltó magyar fiuk, akiket a sors, annyi megpróbáltatás után szabad amerikai hazánk partjaira vezényelt, hogy a második világháború mene­kültjeiként jött özv. Novák Ist­vánná két bájos-szép leányának életpárjai legyenek. őszinte, igaz szívvel gratu­lálunk a fiataloknak elhatáro­zásukhoz és kívánjuk, hogy kö­zeli házasságuk beteljesülése legyen álmaiknak! Hisszük, hogy a jó Isten akarata telje­sült, amikor összetalálkoztak s ki-ki megtalálta jövendőbeli­jét itt a messzi tengerentúlon, mérföldek ezreire a szülőhazá­tól, melyet menekültként hagy­tak el valamennyien. Az eljegyzési partyt a leá­nyok édesanyja rendezte és a család közvetlen barátai vettek részt azon, akiknek a szintén alig 3 éve Amerikába érkezett Novák Istvánba Novák-leányok fivére jelentette be az örvende­tes eseményt. A fiatalok az év elejére tervezik a kettős eskü­vőt a Szt. László r. k. temp­lomban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom