Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-11-26 / 48. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1959. NOVEMBER 26 MIT VÉGZETT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Báchkay Béla titkár jelentése a november 19-én megtartott közgyűlésen A Clevelandban három évvel' ezelőtt tartott konvenció óta végzett teljesítményekről pontakba foglalva az alábbi visszatekintést adhatom: 1. MEMORANDUMAINK és azok szakszerű időzítése talán a legkimagaslóbb a Szövetség központja által elért eredmények között. A legutolsó ily ténykedés mutatta meg legvilágosabban az összeköttetések állandó (nem “part time”) ápolásának fontosságát. Ma már leszögezhetjük: ha befolyásos szenátorokat és képviselőket nem küldtünk volna sorozatosan áz illetékes legfelsőbb irányítók hivatalába — nem lett volna lehetőség a Munro Report szabályos beterjesztésége és vitájára a United Nations General Assembly közgyűlésén. Ha pedig ezuttál nem tűzik tárgysorozatra, az egész magyar kérdés jövőre elévültnek lett volna nyilvánítható és Tibet, stb..esetében is káros precedenst jelentett volna. 2. A COORDINATED Huligánon Relief létrehozása, akár erkölcsi, jogi vagy pedig anyagi oldalát nézzük is a dolognak: mindenkor “jó pont” marad a Szövetség történetében. A Szövetséghez mindenünnen beküldött, több mint százezer dollár “pump priming” hatására a Relief eddig teljesíthette nemes emberbaráti feladatát. A titkár ezúton is köszönetét óhajt mondani a CHR egész vezérkarának, elsősorban a mindig szorosan együttmüködő Dr. Mádaynak fáradthatatlan ügyszeretetéért. E nélkül nem lehetett volna megvalósítani a Philharmonia Hungarica amerikai diaidal útját sem, hiába szerezte meg hozzá hivatalos körök támogatását a Szövetség még 1957 legelején — amikor még egészen más reménáeink voltak! 3. A KOVÁTS-KULTUSZ, amit évtizedeken át még honfitársaink körében sem volt könynyü népszerűsíteni, mintha amerikai téren is beérkezett volna. Négy évvel ezelőtt alig tucatnyi magyar nézte végig a Szövetség konyhapénzből összespórolt Kováts-plakettjének átadását; szinte szégyelte magát az ember Charleston polgárai és 1,200 diszlépésben előttünk elmasirozó amerikai tisztjelölt előtt ... Ma már a Citadel a déli “West Point” uj gyakorlóterét és sportpályáját “Colonel Kovéts Field” néven ismerik és ezekután méltán remélhetjük, hogy az óbester egykori felvonulási útvonalát szívós, rendszeres utánjárás árán punt “Kováts Memorial Turnpike”-et használhatják a Floridába utazók. 4. TÖRVÉNYREFORMOK terén legtöbb érdeklődésre számíthat a 15 különböző javaslat, miket meganny iszenátor vagy képviselő nyújtott be — legtöbb esetben a Szövetségi kilincselései nyomán. Amint a Judiciary Committee jónak látja ezeket vitára bocsátani magában a törvényhozásban: a létrejövő kompromisszum csak jót jelenthet a 30 éve népünket sújtó bevándorlási megkülönböztetések dolgában. — Egy másik, széles körben figyelmet érdemlő javaslatunkhoz megannyi keleeurópai nemzetiség is csatlakozott; ez a tengerentúlra küldött szeretetadományok és pénzsegélyek adómentesitése. Ha a központi titkárt nem temetik el aprólékos detail-feladatok a következő félév során, úgy ennek a törvényjavaslatnak a megszavazásában is bizakodhatunk. — Valahogyan ide tartozik annak megemlítése is, hogy az eredeti 6,835 menekült helyett ma már több mint 40,000 érkezett az Egyesült Államokba. Ez nem elsősorban a mi érdemünk: “Isten hozott . .•. de magas is igyekeztem!” 5. A KOSSUTH BÉLYEG-akció úgy erkölcsi, mint anyagi vonalon erősítette a Szövetséget. Kossuth Ház elnöke maga állapította meg anakidején: “1852 óta ilyen megtiszteltetésben nem részesült a magyarság Amerikában” Anyagilag közel kétezer dollárral segítette ki a Kossuth bélyegakció a központot olyan időben, amidőn felelőtlen elemek lebeszélték híveinket az adakozástól azon az alapon, hogy “hiába küld azoknak: nem tudnak azok semmit sem elérni . . .” A Postaügyi Minisztérium, mos tmár elmondhatjuk,- a Kossuth-bélyeg kiadása érdekében két teljes évvel halasztotta el a Masaryk-bélyeg kiadását, kérésünkre pedig közvetlenül a Kossuth-bélyeg után semleges, magyar érdekeket nem szrtő férfiút tüntetett ki Ernst Reuter berlini főpolmármester személyében. Miután pedig a Masarykbélyeg kiadását már a Kossuth bélyegét megelőzően elhatározták (ami, állítólag, harmincezer dolláros cseh előkészítő munka eredménye), mintegy engesztelésül: egyetlen Kossuth-bélyeget sem fognak megsemmisíteni. E- helyett 55 legnagyobb magyarlakta város postahivatalaiban vezetik be újból e bélyegeket, sőt, ha 1960 végén is maradna fenn belőlük, azt a mennyiséget a Szövetségen keresztül fogják felvásárlásra felajánlani, persze eredeti névértéken. Nem lesz érdektelen megemlítenünk, hogy az elsőnapos lebélyegzést! Kossuth borítékok piaci árfolyama az eredetinek a tizezsresét meghaladja. 6. A NÉPSZÁMLÁLÁS terén a közeljövőben bevezetendő szempontjainkból igen lényeges változás szintén a Szövetség nevéhez fűződik. Ugyanazt a reformot, amit a titkárnak 1930-ban Kanadában sikerült keresztülvinnie, a Census Bureau 1960- tól kezdve az Egyesült Álamokk egész területén is alkalmazni fogja. Eszerint az anyanyelv lesz ezentúl a döntő, mely a bevándorolt lakosság nemzetiségét nyomtatásban lerögzíti az utókor számára. Megszűnik tehát, hogy az 1905 előtt bevándoroltak, mint osztrákok, az 1920 titán kijöttek pedig javarészben mint csehszlovákok, románok, vagy jugoszlávok szerepeljenek az amerikai statisztikákban. Ha másért nem, hát ezért az egyetlen jogorvoslásért érdemes volna a Szövetséget létrehozni, vagy ha már megvan, támogatni ! Mindaddig ugyanis, mig össze-vissza 268,022 magyart tartanak hivatalosan nyilván Amerikaszerte: hiába szónokol bárki az angyalok nyelvén a millió magyarról! 7. MEDIA-kapcsolatok (sajtó, folyóiratok, rádió, televízió, hírszerző irodák) ápolása terén a Szövetség értékes felkarolás egészen impozáns sorozatára tekinthet vissza. A központi titkár neve ismeretes az Associated Press, United Press Internatio-Haydu K. Györgyöt újraválasztotta országos elnökévé az Amerikai Magyar Szövetség A magyar nép érdekeiért száll sikra az Amerikai Magyar Szövetség Az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésének határozata Washington, D.C. 1959, november 19 Az Amerikai Magyar Szövetség az 1965-os forradalom óta elsőrendű feladatának tekinti a magyar ügy ébrentartását. Az elmúlt hónapok során is mindent elkövetett arra nézve, hogy a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek napirendjére kerüljön. Ennek érdekében minden súlyát latba vetette az Amerikai Kormánynál, az Egyesült Nemzetek illetékes tényezőinél és a szabad országok képviseleteinél. Mivel a magyar ügy egyben a szabad világ ügye is, a Szövetség törekvése minden illetékes helyen megértéssel találkozott. A magyar ügy ébrentartása annál inkább parancsoló szükségesség, mivel a szovjet-igában szenvedő magyar nép sorsában 1956-óta enyhülés nincs. A világtörténelerpben példa még arra nem volt, amit Kádár-Münnich rendszer elkövet, amikor kiskorúakat tart börtönben hogy nagykorúságukat elérve, a törvényszerűség látszatával küldje őket akasztófára. Az Amerikai Magyar Szövetség ez ellen a példátlan gonoszság ellen a világ lelkiismeretére apellálva, a legerőteljesebben tiltakozik. Kádár János és társai ugyan megpróbálták ezt a döbbenetes tényt cáfolni, de állításaikat semmiféle bizonyítékkal sem tudták alátámasztani. A Kádár-Münnich rendszer embertelenségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a szabadságharc vérbefojtása után három évvel még mindig bosszútól liheg és egyszerűen nem mer általános politikai amnesztiát hirdetni. Éppen a magyarországi terror bizonyítja, hogy a Szovjetunióval mindenféle koexisztenciális kísérletezés tökéletesen hiábavaló. Szovjet részről a ko-exisztencia emlegetése semmi egyéb, mint porhintés, amivel a szavad világot akarná félrevezetni, gyöngíteni és becsapni. A magyar nép tövis a szovjet világ testében s ezért etnikumában is megsemmisítésére törekszik Moszkva. Köztudomású, hogy a magzatelhajtást nemcsak propagálják, hanem hivatalosan segítik elő olyannyira, hogy a magzatelhajtások száma Magyarországon jóval meghaladja a születések számát. Ugylátszik, a Stalin-féle cinikus megjegyzések, miszerint a magyar kérdés pusztán “vagon-kérdés,” ez a Hruscov-féle az előbbinek még veszedeL mesebb változata. Az Amerikai Magyar Szövetség, mint összetételénél fogva az elnémított magyar nép legtekintélyesebb szabadföldi hangadója, a jövőben is teljes felelősségérzettel és odaadással szolgálja a magyar ügyet, amelyik különben a szabadvilág ügyével teljesen azonos. , Megmozdult Amerika magyarsága a Magyar Intézet érdekében A “magyar delegáció” Afrikáért (FEP) Az Egyesült Nemzetekhez küldött magyar kommunista delegáció munkájára sem az újságírók, sem a többi tagnemzet nem figyelnek fel. Ennek több oka van. Először: mert a mandátumukat az előző ülésszakokon nem ismerték el — jelenlegin még nem volt döntés — tehát csak megtűrték. Továbbá: mert úgy a felszólalásuk, mint a felkészültségük, még a megjelenésük is primitívségükben messze elüt a többi delegációtól. Amikor néha megszólalnak, vagy üres a terem, vagy beszélgetnek a jelenlevők. (Elvégre elég a Szovjetunió képviselőjét meghallgatni, ismétlések nem érdeklik a delegátusokat.) November 12-én azonban határozott “sikerük” volt a magyar kommunistáknak és több delegátust megnevettettek. Ugyanis az ENSZ negyedik bizottságában az afrikai népek ügyét tárgyalták és a vitában egy Lőrinc Tamás nevű elvtárs is résztvett, aki hevesen sikra szállt az afrikaiakért, mondván, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az ENSZ a nemzetek egy csoportjának is adja meg az állami önállóságát és ebben az afrikai népeket támogatni kell, mert — tette hozzá Lőrinc elvtárs — az ENSZ alapokmánya szerint minden nemzetnek kijár a függetlenség. Azután arról beszélt, hogy nem szabad nemzeteket meggátolni abban, hogy szabadok és függetlenek legyenek. Mindenesetre a magyar kommunista delgáció ilyen és hasonló felszólalásokkal — szerencsére — erősen közreműködik abban, hogy ezen az ülésszakon se fogadják el mandátumukat. — Mint akrikai delegátusokat talán, de mint magyarokat aligha! nal magyar szakértőitől kezdve a United States News & World Report-ig; ezer meg ezer szavas cikkek serege járta be a világot, ami egészben, vagy részben a Szövetség által szolgáltatott adatoakt ismertette. Egészen ritka sikerben volt azonban része annak az egészoldalas illusztrációnak, ami a Saturday Evening Post ama számában jelent meg, mely a központi titkár szabadságharc alatti erőfeszítéseire is kitért. Ez az illusztráció, Douglas Crockwell festőművész munkája, azóta 600 legbefolyásosabb amerikai ottohnában hirdeti a magyarság értékeit. Ez az a remekbe kötött, hófehér album, amelyet legutóbb Ft. Béky Zoltán püspök a Szövetség memorandumával együtt átnyújthatott Eisenhower elnökünknek a Fehér Házban. — Nem ritkaság, hogy New Yorkból telefonál a Tihe, vagy Newsweek szerkesztőségéből valaki, információkat, adatokat kérve vaalmilyen aktuális magyar kérdésben. Ha ez néha utánajárást is igényel, százszorosán megéri, mert a régóta felpanaszolt, bennünket negatív oldalról történő megvilágításokkal szemben módot nyújt a pozitív pontok nagy példányszámban kolportázsára. 8. WASHINGTON, mint magyar gócpont kiépítése egyáltalában nem utolsó fontosságú feladat, melynek megvalósítása örvendetesen halad előre. Az amerikai főváros maholnap kétezer magyarja nem is annyira számbeli, mint inkább “helyzeti energiájánál” fogva döntő szerepet játszhatik minden történelmi kialakulás ese-(Folyt, a 3-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Szövetség november 19-én tartotta háromévenkénti k ö z gy ü lését Washingtonban, az ország fővárosában. A konvención öszszegyült igazgatók és kiküldöttek megállapodtak az uj alapszabályok szövegében, melyek számos értékes rendelkezést tartalmaznak.: Számbavették az eddig végzett munkákat és eredményeket s megtárgyalták mindazokat a lehetőségeket, amik a Szövetség előtt állnak a jövőben.' A délutáni ‘ülésszakban került a sor a választásokra. Haydu K. Györgyöt közfelkiáltással újraválasztották az országos elnöki' tisztre. Alelnökök: Sinkó Jánosné (Chicago) és Falussy Alajos (New York). Az igazgatóság elnökei, évenként felcserélődve: Borshy Kerekes György, í Révész Kálmán és Suta Péter, a Szövetséget fenntartó legnagyobb országos testvéri egyleteink elnökei. A központi titkárt az alapszabályok értelmében az igazgatóság választja, igy arra ezúttal sor nem került., Pénztáros Eszenyi László. ^Ellenőrök: Nt. Kecskeméthy József és Szegedy István. A különböző egyháztestek részéről az igazgatóság tagjai: f. Gáspár János (Passaic), Ft. Kish A. Gyula (Trenton), Msgr. Marina Gyula (New York), Nt. Dr. Szabó István (Cleveland), Ft. Dr. Béky Zoltán püspök (Trenton), Nt. Nagy Ferenc (Canton, O.), Nt. Daróczy Sándor (Ligonier, Pa.). A magyar sajtó részéről az igazgatóság tagjai: Gombos Zoltán (napilapok) és Diénes László (hetilapok). Az uj igazgatóság összetétele olyan, hogy abban Magyar - Amerikának minden jelentős magyarlakta vidéke képviseletet nyert. New Jerseyből az igazgatóságba még a következőket választották meg. Nt. Bertalan Imre (Passaic), Prof. Molnár Ágoston, N. Brunswick), Dr. Nagy János (New Brunswick), Bodnár Gábor (Garfield), Séllyei F. Lajos (Perth Amboy), Radványi Ferenc (Trenton), Ft. Thun Albin (Roebling). ❖ * % A Co-ordinated Hungarian Relief segélyakció közgyűlésére pénteken, november 20-án került sor. A segélyakció a pénztárában levő alapból ausztriai és németországi magyar menekülttáborok segélyezésére utaltak ki nagyok összegeket, valamint az ottani magyar iskolák számára. A gyűjtést tovább folytatják, mert segítségre még mindig nagy szükség van odaát. Az elnöki tisztre újraválasztotta a közgyűlés Cholnoky Tibor New York-i közismert sebészorvóst. Alelnökök: Ft. Dr. Béky Zoltán püspök és Dr. Irányi László és Mr. Rowan. Az uj titkár Hadik László. A végrehajtó bizottság HAYDU K. GYÖRGY ba beválasztották a volt titkárt, Dr. Máday Bélát, aki sikeres jó munkát végzett az elmúlt 3 év alatt. A bizottság tagjai még Nt. Borsy Kerekes György és Dobozy Arthur, a volt Magyar Segélyakció titkára. Ellenőr Pulváry Károly. A Segélyakció Igazgatóságának tagjai között is számos New Jersey-i van, Séllyei F. Lajos, Diénes László, Nt. Bertalan Imre, Kára Péterné és mások, akiknek nevét legközelebbi, közvetlenül a titkárságtól kapott cikkünkben fogjuk hozni. Csütörtökön az Amerikai Magyar Református Egyesület látta vendégül ebédre a közgyűlés tagjait és vendégeit. (Az Amerikai Magyar Szövetség konvenciója által kiadott nyilatkozatot lapunk egy másik helyén teljes eredetijében közöljük, úgyszintén a központi titkár jelentését is). Eisenhower “jóakarat-kőrútja” Eisenhower elnök december 4-től karácsonyig lesz utón Európában és Ázsiában. Ellátogat Olaszországba (a pápa is kihallgatáson fogadja), Franciaországba, Görögországba, Törökországba, Indiába, Afghanisztánba, Perzsiába, Pakisztánba, Marokkóba, stb. Legfontosabb látogatása a párisi és indiai lesz, de Franco diktátornál Spanyolországban teendő rövid látogatása is nagyjelentőségű, mert amerikai elnök eddig még ott aligha fordult meg. Az a gyűjtőakció, amit a Rutgers egyetemi Magyar Intézet igazgatósága indított, eredményes lendületet vett. Az ország minden részéből érkeznek adományok, ami azt mutatja, hogy a magyarság szívügyének tekinti az intézetet, mely minden politikai és vallási ellentét fölé emelkedve a magyar kultúra, nyelv és tudomány ápolását tűzte ki célul s amely a Rutgers Egyetem támogatásával és keretén belül egy állandó otthont igyekszik biztosítani a magyar tudásnak és értékeknek. Jönnek az adományok és amikor most az adományozók névsorát az intézet kérésére közzétesszük és köszönetüket tolmácsoljuk, egyben megismételjük a kérő szót mindazokhoz, akik még nem adtak. Adni és adni tudni egy ilyen érdemes célra felemelő érzés. Különösen az, amikor magyar örökségeinknek és kultúránknak akarunk örök emléket, az utánunk következő nemzedékek számára megőrző-helyet állítani. Minden adományozó arany betűkkel írja be nevét adományával a magyar kultúra harcosainak és munkálkodóinak névsorába és mulasztást követ el az, aki nem hozza meg azt a minimális áldozatot, ami minden Amerikában élő magyarnak szinte kötelessége! Adakozzunk erre az igazán érdemes célra úgy, ahogy az alábbiak adakoztak, ki-ki tehetsége szerint, ki-ki a szive és bölcs ítélőképessége szavára hallgatva! Legyünk méltóak a magyar névre! $1,200.00 adományt adott a William Penn Fraternális Egyesület, Pittsburgh, Pa. $1,000.00 adományt adott az Amerikai Magyar Református Egyesület, Washington, D. C. $200.00 adományt küldött Dr. Cornelius A. Navori, Detroit, Mich. $100.00-t adtak: Ifj. Papp János, Perth Amboy, N. J. és Jean M. Riddell, Washington, D. C. $50.00-t adtak: Helen Gaal, Manhasset, N. Y.; Wm. Fellner és n., New Haven, Conn.; Kémeri Mikó Berta, New York; a Wm. Penn Egylet 48-V fiókosztálya, Pittsburgh, Pa.; Rév. Dr. Nyary Miklós, Bethlehem, Pa. $25.00-t adtak: F. A. Armeny, New York; Geller Rudy, Flushing, N. Y.; Helmeczy Kálmán és n., Duquesne, Pa.; Wm. Hillcourt és n., No. Brunswick, N. J.; B. B. .Jankung, Chicago, 111.; Dr. Takats Géza, Chicago, 111.; Varga Lajos, Wm. Penn alelnök, Bridgeport, Conn!; Dr. Kondor S. József, Trenton,N. J. $15.00-t adtak: Fodor Miklós, Wilmette, 111. és Körmendy János, New York. $10.00-t adtak: Dr. Alexander Ferenc, Los Angeles, Cal.; Bartha Albert tábornok és n., New York, Fisher Victor, New York; Gyüre János, Whiting, Ind.; Lynn Harmsen és n., Plasterco, Va.; Mrs. J. Horton Ijams, New York; Kiss Nándor, West New York, N. J.; Stephen Koerper, Trenton, N. J.; Lukács Ferenc, Bridgeport, Conn.; Medgyesy L. L., Chicago, 111.; Dr. Gertrude Nielsen, Norman, Okla.; Oster(Folyt, a 2-ik oldalon) AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGE Jó célra ad az, aki a postán nevére és címére érkező bélyeg-ivekért beküldi adományát a Szövetségnek!
