Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-11-12 / 46. szám

N Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY A budapesti Magyar kiállítás a Rutgers egyetemen Kossuth rádió naponta dicsek­szik az Egyesült Nemzetekhez küldött u. n. magyar delegáció munkájával, amelynek a man­dátumát még el sem ismerték, tehát csak “de facto” képviseli a magyar népet. A Kossuth rádió bőségesen közli a kom­munista elvtársak felszólalása­it, továbbá nyilatkozatait, köz­ben sejtetve, hogy a delegáció már biztosan ül a nyeregben és aligha lehet arról szó, hogy a magyar kérdést a közgyűlés megvitatja. A magyar ügy vitáját illető­en ma még nem tisztázódott, hogy Sir Leslie Munro (akit a tavalyi Közgyűlés megbízott, hogy a határozatoknak megfe­lelően figyelje a magyar ese­ményeket és erről tegyen jelen­tést), vajon a riportját szóban teszi-e meg a Közgyűlésnek és utána vita lesz-e, vagy Írásbeli jelentését egyszerűen szétoszt­ják a tagok között és a vita el­marad. A kérdést nem a ma­gyar kommunista delegáció je­lentéktelen magatartása, ha­nem a nemzetközi helyzet és a közvélemény ereje fogja eldön­teni. Kétségtelen, hogy Krus­­csovnak a leszerelés kérdésé­ben a Közgyűlésen mondott be­széde , továbbá KruáCsóv ud­varlása a franciák felé, nemke­­vésbé a tervezett summit kon­ferencia alapján több kormány és igy delegátusaik is azt tart­ják, hogy semmi olyan kérdést nem szabad ebben a légkörben felhozni, ami a szovjetet inger­­li. A magyar kérdés pedig köz­tudomásúan olyan probléma, amit Kruscsov nemcsak hogy megemészteni, de még lenyelni sem tudott. így több delegátus kifejezi azt a nézetét, hogy ezen a Közgyűlésen talán nem is lesz olyan erőteljes a magyar kérdés, mint az elmúlt üléssza­kokon, de hozzáteszik, hogy ez semmiképen sem jelenti a ma­gyar kérdés elaltatását, mert a Közgyűlés más légkörben fog­lalkozni fog a magyar üggyel. Van azonban más tényező, ami keresztülhúzhatja az okoskodó diplomácia száraz és könnyen felejtő számításait; ez pedig a közvélemény. Ha a szabad világ irói, újságjai, po­litikusai, egyházi és világi té­nyezői, egyesületek és egyete­mek vezetői és talán elsősorban a szakszervezetek vezetői fel fogják emelni szavukat a ma­gyar kérdés vitája mellett, ak­kor még az Egyesült Nemzetek főtitkára is meg fog mozdulni, aki a magyar ügyben úgy cse­lekszik, mintha Magyarorszá­gon nem is lett volna forrada­lom és mintha a Közgyűlés a magyar ügyben nem hozott volna eddig 18 határozatot. Az Egyesült Nemzetek Köz­gyűlés 14. ülésszakán tehát a magyar ügyben ez alkalom­mal a demokrácia alapja: a közvélemény ereje lehet a leg­jobb szószólónk. Figyelemmel kisérték, hogy De Gaulle győzött a nem­zetközi politika legfontosabb pontján, a csúcsértekezlet kér­désében? A francia államfő azt mond­ta, hogy lassan járjunk és to­vább érünk, amit kezdetben Washingtonban, Londonban és Moszkvában egyformán elitél­tek, de aztán mindhárom fővá­rosban belenyugodtak. A megujhodott Európa első nagy győzelme ez. Azé az Eu­rópáé, amelyikről már irtunk ezeken a hasábokon. Európa, a Közös Piac országainak Eu­rópája nagyhatalom lett, még­pedig a javából s ez igen ör­vendetes tény, mert hiszen a Nyugat erejét elképzelhetetlen módon megnövelte. Félreértés ne essék. Ezeken a hasábokon nem egyszer kife­jeztük a múltban ellenszenvün­ket az akkori, kicsinyes, sovén Franciaországgal s z e m b en. Most tapsolunk neki, mert fel­ismerte történelmi hivatását, szerepét az annyiszor meg­alázott, földresujtott és végül megcsonkított Európában. A megujhodott Európa napjaink csodálatos valósága. A második világháború után romhalmaz volt. Lelkileg is. Azt hitte mindenki, hogy ném lesz többé fontos. Az amerikai segély nyomán az élet jelei las­san mutatkozni kezdtek, de ennél többet senki sem várt. Azt mondták, Európa kord le­járt, nyersanyaga nincs, a gaz­dasági életben versenyképtelen marad, szellemileg pedig meg­vénült, jobban mondva, kivé­nült. Európa történelmi relikvia marad, egyéb semmi. Akik csak egy évvel ezelőtt látták Európát, nem ismernek rá. A szellemi pezsgés elké­pesztően nagy és a közös euró­pai öntudat szakadatlanul je­lentkezik Párizsban, Bonnban, Brüszelben, vagy Rómában. Hitte volna-e valaki, nem is olyan régen, hogy a németek; a franciákat bizzák meg érde­keik és a közös európai érde­kek védelmével? El tudta-e képzelni valaki, hogy a néme­tek segítik a franciákat az atombomba elkészítésénél? Ez az első atombomba Nyugateu­­rópa hatalmi jelvénye lesz. Akik Európát járják és módjuk van a kulisszák mögé pillantani, csodákat mesélnek a megujhodott Európáról. Azt mondják, hogy nincs a világnak népe, amelyik fiatalabb volna, mint az európai ... A régi, fő­leg a második világháború utáni cinizmus eltűnt, nyoma sincs, ellenben mindenütt fellelhető a de-gaulleizmus. Ez azt jelenti, hogy Erópa többé nem hagyja magát, nem engedi, hogy a töb­bi nagyhatalmak játékszere le­gyen. Az Atlanti Szövetségben, tehát Európa véderőmüvében nagy részt akar vállalni, katonai­lag is. Az a jelszó : Európát el­sősorban védjék meg az euró­paiak. A szociálizmus kora lehanyat­lott Európában. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociál­demokraták is gyengülnek. Svédországban most remélik, hogy harminc éves szociálde­mokrata uralom után, a konzer­vatívok győznek. Németország­ban a szociáldemokraták megta­gadták Marx Károlyt . . . Magyar szempontból nagy jelentősége van Európa uj hatalmi pozíciójának. Az euró­pai vezetők, szellemiek és politi­kaiak, a vasfüggönyt nem tekin­tik véglegesnek. Sőt! Azt Vall­ják, hogy Európa csonka és a vasfüggöny mögé zárt népekért harcolni, küzdeni kell. Abban bíznak, hogy Európa A Rutgers Egyetemen tanu­ló magyar diákok magyar­­tárgyú kiállítást rendeznek az egyetem Le'dge épületében (George St., New Brunswick), ahol magyar népművészeti, szépművészeti, s z é pirodalmi, szakirodalmi és történelmi munkákat sorakoztatnak fel szemléltető és fajtánkat, törté­nelmünket, kultúránkat ismer­tető módon az amerikai közön­ség előtt. A kiállításra — mely hétfőn, november 16-án este 7 :30-kor nyílik meg és novem­ber 24-ig lesz nyitva naponta reggel 8 órától éjfélig — nem­csak az amerikai közönséget invitálják, hanem a magyar­ságot is, hiszen ki ne lenne büszke erre a mindig, minden té­ren, minden körülmények kö­zött magasba emelkedni tudó fajtájára, magyarságára? Lá­togassunk el, nézzük meg ezt a kiállítást minél többen, hisz oly nagy buzgalommal, oda­adással és körültekintéssel rendezik azt magyar diákja-NEM KELL ESERNYŐ A moszkvai elemi iskolában a tanfelügyelő kihallgatja a kis Ivánt, akiről a tanitó azt állitja, hogy előtte halad a többi nebu­lóknak: — “Mondd Iván, kik a Szovjet leggonoszabb árulói?” — “Sztálin, Malenkov és Krus­­csev,” — hadarja Iván. — “Iga­za volt, Iván legalább egy évvel előttünk halad,” — ismeri be a tanfelügyelő. Ezt a kis történetet annak a magyar hölgynek küldjük, aki a minap azt álmodta, hogy mikor New Yoi’k felett hullani kezdtek a muszka rakéta szilánkjai, i­­jedtében kinyitotta az esernyő­jét. És csak akkor csukta be, a­­mikor valaki emlékeztette arra, hogy az atomkisugárzás ellen nem jó az esernyő. Azt hittük, hogy eddigi elmefuttatásaink so­rán meggyőztük az olvasót ar­ról, hogy nincsen háborús ve­szély. Csak addig, amig Nikita lármájától valaki megijed és harc nélkül beadja a derekát. A mi biztonságunk valósá­gos, tényekre alapozott bizton­ság. Ne irigyeljük a plümberből lett muszka cárt, vagy a szabó­legényből lett magyar generálist. Azok dicsősége tiszavirág életű. A ma hőse: a holnap megvetett árulója, a nyakatekert bolsi er­kölcs alapján. Elkerülendő egy újabb rakétás és esernyős rém­álmot, menjünk tehát tovább a bizonyítással. UJ VÖRÖS OSZTÁLY A Lux Express Moszkva és a Fekete tenger között rohan. A vaskerekek kattogását tompítja a kocsik puha szőnyege. A válo­gatott, csinosan öltözött kalau­zok és pincérek a vonat indulá­sa előtt kölni vizet fecskendez­nek a levegőbe és a puha magán­nagyhatalmi helyzetének meg­szilárdulásával a Szovjetunióra kellő nyomát lehet gyakorolni. S ezt senki sem végzi el Európa helyett. Éppen ezért elvégzi Európa maga. S erre az egyre frissebben jelentkező európai nyomásra a magyar és a többi népek sorsa a csúcsértekezleten is valószínű­leg szerepel. Eddigelé az volt az elképzelés, hogy ennek az érte­kezletnek csak Berlinre szabad szorítkoznia . . . ink! A kiállítás színhelye, a Ledge Building New Bruns­­wickon, a George St.-en van, közvetlenül a Raritan folyó partján, a két nagy uj diákott­hon épület között, tehát köny­­nyen megtalálható. Belépődí­jat nem szednek. A Rutgers Egyetemi Diákok ezt a kiállí­tást a Rutgers Student Coun­cil, valamint a Student Lecture Series és a Ledge Council se­gítségével rendezik és a kiál­lítás anyagát ügyesen felkutat­va, jó érzékkel és hozzáértéssel szedték össze azoktól, akiknek kiállításra alkalma szép ma­gyar dolgaik vannak. A megnyitó-estén, november 16-án, hétfőn 7:30 kezdettel fogadást rendeznek a diákok, finom magyar süteményeket és hasonlókat szolgálva fel a ven­dégeknek. Városi, megyei ve­zetőembereket hívtak meg a megnyitásra s e sorok utján is szives szeretettel hívják a ma­gyarságot is. fülkék vázáiba friss virágot tesznek. Az utasok elegáns, im­portált nyugati ruhákat visel­nek. A kalauz nhven hajlongva vezeti őket a rezervált magán­fülkékbe. Dehogy, ez nem az e­­nervált cári arisztokráciáról szóló történet. Az uj vörös arisz­tokrácia indul a Fekete tenger­re, amelynek téli verőfénye nem az orosz muzsiknak való. Nem nagysád, nemcsak önnek van fé­nyes kocsija. Mikoyánnak mind a négy fia ugyanolyat hajt. A- merikából importálva. A Bolsoj Opera előadásaira több mink­­kabát és drágább parfüm megy el, mint a new-yorki Mtropolitan megnyitójára. A vörös bur­zsoázia tagjai nem ereszkednek le ahhoz az állítólagos proletá­­riátushoz, amelynek nevében kormányoznak. Marshall Zsu­­kov két leánya Voroshiloff és Vasilevsky marsalok fiaihoz ment feleségül. És a muzsik, tudva hogy eben gubát cserélt, csak tűr és befelé forrong. Amikor Kabanov kül­kereskedelmi miniszter két fiát 1956-ban betörésért letartóztat­ták, azoknak sehogysem tetszett a dolog. — “Hogy mersz engem letartóztatni ? Tudod, hogy ki az én apám?” — lázongott az arisz­tokrata betörő. Hogy a szegény rendőrrel mi történt, arról nem szól a krónika. De hogy a Kaba­nov csemetéket felmentett a bi­­ráság, azt a muszka újságban ol­vastuk. MÁRVÁNY ÉS ARANY Lenin ott pihen bebalzsamoz­va a vörös-téri márvány mauzó­leumban. Az állandó diszőrség, a rossz nyelvek szerint arra való, hogy ne engedjék jó öreg Niko­­lájt a sírjában forogni. Mivel rogoni rengeteg oka lenne. Az ő idejében az volt a törvény, hogy egyetlen funkcionárus sem ke­reshet többet havi 250 rubelnél. Ma a pártmaximum csak a mu­zsikra érvényes. Az átlagos mun­kabér évente 850 dollárt tesz ki. 150,000 up burzsoa keres évi $20,000-t. A vezetők pedig, akik­­nak számát 10,000-re becsülik, tízszer annyit. Másfél millió bü­rokrata tartozik a felső vezető­réteghez és közel 3 millió azok­nak a száma, akiket a kommu­nista rendszer emelt kiváltságos (Folyt, a 4-ik oldalon) Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS \ A budapesti Kossuth Rádió “megemlékezése” október 23-ról Október 23-án és 24-én a Kos­suth rádió beolvasta Mód Péter kádárista UN megbízott felele­tét Lodge amerikai főmegbizott­­nak a magyar szabadságharc 3- ik évfordulójáról való megemlé­kezéséről. Mód persze rosszindu­latú rágalomnak minősítette Lodga nyilatkozatát és azt állí­totta, hogy a magyar nép maga választotta kormány vezetése a­­latt olyan kedvező körülmények között él, mint ezeréves történel­me során még soha. Ezzel a ki­jelentéssel Mód a hazugságok történelmében páratlan rekordot ért el. Ez volt a Kossuth rádió egyetlen “megemlékezése” az október 23-iki évfordulóról. A “katakomba egy­ház működése Magyarországon A feloszlott egyházi rendek tagjai ma egyszerű munkások­ként dolgoznak a gyárakban. Külsőleg semmiben sem külön­böznek a sokezer munkástól akik a munkaidő megkezdése előtt benépesítik a budapesti utcákat. Ezek a papok titokban monda­nak miséket, gyóntatnak de te­vékenységüket az általuk jól ismert baráti körre korlátozzák. Ezekbe a körökbe számos fiatal­ember tartozik, akiknek vallásos nevelését látják el a munkáspa­pok. Sok ilyen kör létezik Ma­gyarországon. Tagjaik titokban jönnek össze, összejövetelük he­lyét állandóan változtatják. A nehezen kapható vallási tárgyú könyveket lemásolják és a kör tagjai a munkásként működő rendtag vezetése mellett meg­beszélik a könyv tartalmát. Gondos szelekció utján újabb fiatalokat vesznek be a körökbe. Ha a kör tagjai a rendőrség ke­zére kerülnek, börtönökben foly­tatják missziójukat. A földalat­ti egyház körül nem állnak köz­ponti vezetés alatt, feladatuk nem politikai mozgalom meg­szervezése, hanem az ifjúság lelkének megmentése. Formosa “felszaba­dítása” Vörös-Kina azzal fenyegető­zik, hogy invázióval szabadítja fel Formosát és hozzá tartozó kis szigeteket. Ez most a leg­újabb viharsarok. Mert Ameri­ka kész megvédeni Formozát, Kruscsev pedig kész megvédeni Kiná.t Mi lesz ebből? A béke és háború kérdése eszerint a kínai vörösöktől függ. (Vagy arra megy az egész, hogy vegyék fel a UN-be) Művelődnek az eszkimók Az eszkimók kezdik elhagyni régi telepeiket és lehuzódnak a lakott városok felé. Mióta az a­­merikai és kanadai kormányok szolgálatba léptek, már nem ig­­lőkban élnek, hanem házakban; gyermekeiket pedig iskolába já­ratják. Halolaj helyett bort isz­nak és medve-steak helyett bor­­ju-filét rendelnek. Mégis mozog a Föld! ______THURSDAY — 1959, NOVEMBER 12 “BUDAPEST — 1956 NOVEMBER 4” Legyen október 23-ika minden ősszel magyar emléknap Amerikaszerte! A magyar szabadságharc harmadik évfordulója alkalmából Gyimesi Kásás Ernő Erdélyből származó festőművész a Kilian laktanya (volt Mária Terézia Laktanya) sarkát “építette fel” New Yorkban, az ismert Pesti Pici Zsuzsi étterem ablakában. November 4-én hajnalban népes és igazán sikeres tüntetést rendezett a New York és környéki magyarság az orosz delegáció épülete előtt, oly méltóságteljes’, fegyelmezett rend­ben, fekete zászlókkal, felratos táblákkal, stb., hogy a tüntetést engedé­lyező városi vezetőség is megcsodálhatta . . . Lesz-e eredménye, kegyel­met kapnak-e a budapesti börtönben kivégzés előtt álló magyar fiuk, nem tudjuk, de megérte, hogy segítettünk a rendezésben s ott voltunk ezen a tüntetésen . . . (A fenti kép Keviczky Kálmán felvétele). Számos szabadságharcos ké­résére és Los Angeles város ne­mes példájára az Amerikai Ma­gyar Szövetség központi titkára kéréssel fordul mind az 50 ame­rikai állam kormányzójához és a nagyobb magyarlakta városok polgármestereihez, hogy ezentúl minden év október 23-ikát “Hungarian Freedom Day” né­ven hivatalos amerikai ünneppé avassák. Az illetékes közigazgatási fó­rumok válaszait idejében fogja az amerikai magyar sajtó szí­vességéből nyilvánosságra hozni a Szövetség, hogy honfitársaink az eddiginél is alaposabban fel­készülve, még impozánsabban rendezhessék meg emlékünnepé­lyeiket. A közelmúltban lezajlott, ben­sőséges megemlékezésekről min­denütt a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az ameri­kai társadalom mértékadó szó­vivői. Immár senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy az októ­bervégi szabadságünnepségek révén minden eddiginél erősebb kapcsolat létesülhet az őslakos­ság és az Egyesült Államokban uj otthonra lelt honfitársaink széles rétegei között. A karácsonyi IKKA csomagokat december 4-ig kell megrendelni Csak néhány hét választ el bennünket karácsonytól, a sze­retet ünnepétől, amelynek szel­leme fokozottabb mértékben em­lékeztet a tőlünk elszakadt óha­zai szeretetteinkre. A szeretet legszebb gyakorlá­sa a segítésben és ajándékozás­ban van! Ragadjuk meg kará­csony ünnepének, alkalmát és szerezzünk örömet egy-két IKKA-csomaggal mindazoknak, akik a távolság dacára közel ál­lanak szivünkhöz. Brack Miklóstól, a new yorki U.S. Relief Parcel Service igaz­gatójától kapott értesülés sze­rint, a karácsonyra szánt IKKA- csomagok megrendelésének ha­tárideje december 4, amely na­pon a rendeléseknek az akció newyorki központi főirodájába be kell érkezniök. A kábel utján küldött rendeléseknek határide­je december 10. Akik vidéki gyüj tőállomásokon adják fel rendeléseiket, azoknkak ajánla­tos azt november végéig eszkö­zölni, hogy rendeléseik kellő idő­ben beérkezzenek a newyorki főirodába. Jelenlegi körülmények között leggyorsabban és legelőnyöseb­ben IKKA csomaggal támogat­juk óhazaí szeretetteinket. Az IKKA csomagok vámmentesek és értékesítésük meg van enged­ve. De küldhető a U.S. Relief Parcel Service utján bármilyen összeg úgynevezett “szabadvá­­lasztás”-ra, amleynek ellenében címzett az IKKA budapesti rak­tárából kiválaszthatja a neki legjobban megfelelő, vagy általa legjobban értékesíthető cikke­ket. Csehszlovákiában élők részére is rendelhetők úgynevezett TUZEX élelmiszer csomagok, ruházati és ipari cikkek, vagy befizethető bármilyen összeg “szabadválasztás”-ra. Gyógy­szer is küldhető a U.S. Relief Parcel Service utján Magyar­­országba és Csehszlovákiába. Végül megemlítjük, hogy az IKKA speciális csomagokat állí­tott össze karácsonyra $25-ig terjedő értékben. Árjegyzékért, vagy bármilyen felvilágosítás­ért forduljon a U.S. Relief Par­cel Service főirodájához, amely­nek cime: 245 East 80 St. New York 21, N.Y. Castro toyább dühöng A szakállas kubai vezér, akit már vörösök vesznek körül, to­vább akasztat és tovább szidja Amerikát, amiért itt kritizálják és megengedik, hogy Floridából repülőgépek repüljenek Cuba fö­lé, ahol Castro-ellenes röplapo­kat szórnak le. “Azért mert én is szakállas vagyok, meg Marxnak is volt szakálla, — mondotta Castro, — még nem jelenti azt, hogy én is kommunista vagyok.” Amerika jegyzéket küldött Cas­­tronak, melyben értésére adta, hogy nem a szakálla, hanem a vi­selkedése ellen vannak kifogá­saink . . . THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom