Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-02-05 / 6. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1959. FEBRUÁR ö" Szép magyar ünnepély volt a New Brunswick-i Tollas-Est Chester W. Paulus, New Brunswick polgárnestere (középen, balfelöl) a város aranykulcsával fogadja a terembe belépő Tollas Tibor szabadságharcos költőt. A “bucsuestjére” érkező Tollas Tibort az Amerikai Magyar Szövetség részéről Haydu K. György országos elnök (a képen balszélen) és Diénes László szerkesztő, a Szövetség igazgatósági tagja és a brunswicki oszíály titkára (jobbszélen) üdvözölték. Gondolkozz. . . volt a Hruscsov-beszéd főtémája a moszkvai pártkongreszszuson. Megjósolta — nem tudni pontosan hányadszor — hogy Kelet és Nyugat nagy gazdasági versenyében a kommunista országok lepipálják a nyugatiakat. Persze, ehhez újra csak rabszolga-munka kell. Az orosz népnek újra le kell' mondania a tisztességes megélhetésről hét évig s ha még sem válik be Hruscsov jóslata,/akkor további hét évig . . . Olyan ez, mint a mesékben szokott lenni. Az orosz népnek — Hamupipőkének — mindig hét évre van szüksége, hogy a csoda valóra váljék. A kardcsörtetést Hruscsov Malinovszky marsaira bízta. A Szovjet elsőszámú katonája egyik dicsekvésből átcsapott a másikba, mondván, hogy Moszkva a világ bármelyik pontját el tudja pusztítani, lía éppen akarja. Dehát a Szovjetunió nem akar pusztítani, mert Hruscsovtól lefelé minden vörös ember szivét-lelkét a béke szelídsége hatja át. Ha senki más, mi magyarok ezt nagyon jól tudjuk. Reméljük, hogy mások is ráébrednek! A Berlin körüli politikai és diplomáciai csata megkezdődött s hogy hová vezet végül is, azt ma senki sem jósolhatja meg. Egyet lehet talán megjósolni; azt, hogy háborúhoz nem vezet. A Szovjetunió nem meri odáig feszíteni a hurt. A nyugati külügyminiszterek fejében most valami aféle forog, hogy Berlinnel egyidejűleg Középeurópában valami semleges övezetet lehetne létesíteni. Dulles gyors tárgyalásai Európában ilyesmire irányulnak, de sem ő, sem a többi nem tudja, mire lehetne ezúttal rávenni Moszkvát. Magyarország függetlenségének kérdése is szóbakerül, ha a nyugati külügyminiszterek leülnek tárgyalni a szovjet embere'kkel. Legalább is, a washingtoni külügyminisztériumban felelős tényezők úgy látják, hogy talán most érkezett el az idő, amikor “valamiért cserében’ ezt követelhetik. A megnyilvánuló jóindulat ellenére sincs derűlátásra okunk. Egyelőre kételkedünkhogy “valamit” adna Nyugat cserében Magyarországért. Valamit, ami megérné a Szovjetuniónak, hogy az amúgy is nagy tehertételt jelentő Magyarországot kibocsássa véres karmai közül. Ha csalódnánk, hejh’ de jó volna! Egy magyar ember nyerte el a világ egyik legnagyobb kitüntetését. Az atom békés felhasználásáért küzdő tudósok közül Hevesy György professzornak Ítélték a 75 ezer dolláros amerikai dijat. Ezt a dijat még cöak egy tudós, a dán Niels Bohr kapta meg. A Nobel-dijas magyar tudós, Hevesy György 1946 óta Stockholmban él, ahol kutatásaira tág- tér nyílik. Az úgynevezett izotópok felfedezése és azok orvosi használata körül szerezett múlhatatlan érdemeket. Búdapesten kezdte tanulmá-New Brunswick és környéke magyarsága méltó módon fogadta, ünnepelte és búcsúztatta vasárnap, február 1-én este Tollas Tibort, az amerikai körútjáról hazainduló magyar szabadságharcos költőt. A Rutgers Egyetem Kirkpatrick Chapel-je megtelt lelkes magyarokkal ; a magyar irodalmat szerető, értékelő, ápoló jó magyarokkal . . . magyarokkal, akik fel tudják mérni annak a munkának fontosságát és értékét, amit Tollas Tiborék végeznek Ausztriában a többnyelvű.“Nemzetőr” c. lappal, a többnyelvű “Füveskert” c. vasfüggöny-mögöttről hozott versgyűjteménnyel, nagyszerű és korszerű irodalmukkal. Megtelt a terem magyarokkal, akik eljöttek közeli és távoli vidékekről, még Trenton-, ból is, Carteretről, Perth Amboyból, Woodbridgeről, mindenünnen, hogy meghallgassák Tollas Tibor ékes mondanivalóit és meghallgassák a mi mondanivalóinkat Tollas Tibornak. Legyen egy héttel később ‘Labor Day’ ___\ New Jersey állam törvényhozása előtt javaslat fekszik, mely szerint az államban ezután Labor Day (a munka, vagy a munkásság ünnepnapja) ne szeptember első hétfőjén, hanem a második hétfőjén legyen. A tapasztalat szerint ugyanis Labor Day után a nyári üdülőhelyek forgalma hirtelen lecsökken, a legtöbb nyaralóhely, és fürdő be is zár, még akkor is, ha — mint majdnem mindig — a legszebb nyári időjárás.van államunkban még szeptember közepén is. . Az uj, későbbi Labor Day dátum hasznot jelentene a nyári üdülőhelyeknek anélkül, hogy bárki károsodna. A baj talán csak ott van, hogy az iskolák is általában Labor Day után kezdődnek , és ezt a dá- I tumot is meg kellene változtatni, már pedig a törvény előírja, hogy egy iskolai évben hány napot kell a tanulóknak, (és tanároknak) “betenniök.” Kétséges, hogy a javaslatból törvény lesz azért is, mert maguk a javaslattevők is kijelentették, hogy a törvény csak akkor léphetne érvénybe, ha ugyanezt a változtatást a szomszédos New York, Pennsylvania és Delaware államok is megcsinálnák. Szép magyar ünnepéllyé magasztosult ez az est, melyet az amerikai és magyar . himnusz dallamaival és szavaival kezdtünk el és a “Hiszek Magyarország feltámadásává^’ szemekbe könnyet zsaló imádságunkkal fejezttin < be. Amit Tollas Tibor mondott ezen az estéh, azt nem ismételjük megv ^’vszüke miatt, de azért sem, mert hiszen akik hallani akarták, azok úgy is ott voltak. Országszerte, hónapokon át sokfelé, sokszor beszélt a költő . . . költői mondatokban vagy egyszerű, rövid, értelmes, tárgyilagos mondatokban érzékeltette a magyarokkal mindenütt azt a teméntelen sok szenvedést, amin ő és társai és az egész magyar nép átment és átmegy ma is . . . költemények elmondásával festette alá a szenvedés-korbácsolta érzéseket s oly sok szem nem maradt szárazon . . . Óráig beszélt, órákig elhallgattuk volna. A város aranykulcsát átnyújtó Paulus polgármester szavai után Tollas Tibor meghatódva mondott köszönetét és angolra fordítottuk neki a költő mondatát: “ . . . úgy érzem, hogy ezzel a kulccsal nem kapukat, ajtókat, de sziveket nyithatunk ki.” Hálából Tollas Tibor egy szabadságharcos jelvényt tűzött a polgármester kabátjára ,azt a jelvényt, amivel a mellükön harcoltak Budapest utcáin a magyar szabadságharcosok. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke olyan szép beszédet mondott, hogy azt szóról-szóra leközöljük mai lapszámunkban. De talán ennél a beszédnél is ékesebben “beszélt” az ő adománya, egy 570 dolláros csekk, ami Tollas Tibor útiköltségét teljes egészében fedezte. Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, Haydu K. György, amikor az’ amerikai útjára kihozatott, de útiköltségét visszafelé már nem fedező szervezet által cserbenhagyott Osztrák kitüntetést kapott Grace Kelly A monacói osztrák főkonzul nemrég adta át a monacói herceg feleségének, Grace Kellynek, az osztrák vöröskereszet aranyérbét. Grace Kelly a kitüntetést a magyar szabadságharc után a magyar menekültek érdekében kifejtett munkásságáért kapta. ■ költő hozzá fordult segítségért, nem'csak azzal válaszolt, hogy a brunswicki bucsuest megrendezése mögé állt anyagilag és erkölcsileg, hanem azzal is, hogy mélyen a zsebébe nyúlt s a sajátjából fizette ki az egész útiköltséget. Az Amerikai Magyar Szövetség brunswicki osztálya tisztikarának tagjai, Haydu K. György tb. főrendezőségével a hivó szóra azonnal munkába álltak s megrendezték ezt az Irodalmi Estet Tollas Tibor tiszteletére úgy, ahogy az méltó volt a költőhöz s a célkitűzéshez, a munkához, az emberekhez, amit és akiket ő képviselt. New Brunswick magyar egyházai és egyletei, szervezetei, nevüket adták és ezzel mintegy erkölcsi súlyt adtak a rendezéshez; gyönyörű termet sikerült az utolsó percben szereznünk,. felkértük a város vezetőségét a tb. fővédnökségre, a polgármestert az aranykulcs átadására (Haydu K. György adománya), Takács J. József városi ügyészt a müsorvezetés ellátására, a magyar cserkészeket a röplapok kiosztására, magyar papjainkat a meghívók templomok előtti kiosztására Amboyban, Woodbridgen, (Folyt, a 6-ik oldalon) A Vasfüggöny kiépítése Az utóbbi hónapok folyamán a magyar határőrök műszaki alakulatai kapukat építettek azokon a helyeken, ahol a sínpárok Ausztria felé keresztezik a határt. Amennyiben vonat jön át Magyarországról Ausztriába a határőrök megnyitják a kapuakat. A vonat távozása után a kapuk lezáródnak. A Hegleshalom- Nickelsdorfi szakaszon a kapuépitési munkálatokat beszüntették, nyilvánvalóan a sok arra utazó külföldi miatt. Az aknamezőket azonban több helyen megújították. A szögesdróton túl a nyomsáv belső oldalán mintegy 20 méteres közönként fehér karok állnak. A karok nyolc vékony, egymás fölé helyezett dróthuzallal vanak összekötve. A huzalok egy bizonyos ponton világitó rakéta kötegekkel vannak összekötve. A legcsekélyebb érintéskor ezek a világító rakéták különböző színben világítják meg az éjszaka sötétjét és riasztják az őrségeket. Azt hiszem, mindenki ismeri a buzaszem történetét. Beledobják a földbe, mintegy eltemetik ... és pár hónap múlva uj mezben jelenik meg, sokkal szebben és jobban, mint valaha. Dé előbb el kellett pusztulnia, meg kellett rothadnia, hogy újjá legyen és szebben és boldogabban adhassa önmagát az életnek ... Valahogyan igy van a mai világban is sok minden. Rengeteg jót és szépfct temetnek el, sok-sok értéket hurrognak le, a nagy értékek a rosszakarat áldozataként a sülyesztőbe kerülnek és igy tovább. De ezeknek is el fog jönni a maga ideje. És amig ez az idő el nem jön, uralkodik a hamisság. Szép szavak és arcok mögött ott van a rosszaság, a'gonoszság, mely alatt mélyen pihen az igazi valóság. Ma igen sokat beszélnek, hogy a világot szocializálni kellene. Azt is mondják, hogy a demokrácia a valódi emberi életforma, stb. Mindenki és minden forma szeretne adni valami nagyobbat a ma emberének, mely megpihentetné egy kissé, hogy ne legyen elkeseredésében annyira vérszomjas. Eddigelé egynek sem sikerült. A szocializmust a vörösök sajátították ki maguknak, a demokrácia pedig a mai formájában olyan, mint egy nagy, de nem nagy értékű kalap, melyen csak egyetlen egy van, ami díszeleg: egy kis csokor virág, melyért .el is lehet adni a kalapot. Azaz csak maréknyit adnak a nagy demokáráciából, holott mindent oda kellene adni belőle. És ma van a nagy érések ideje! Úgy van valahogy, hogy az emberek már lassan kibeszélték egymást nagyon de nagyon és most magától jön elő valami a sötét háttérből. Az igazság egy szellemi erő ereje, mely a maga idejében mindent megtör és félretol! És megy a maga utján előre. Vigyázz, keleten kel fel a nap! A vörös brutalitás mindent lerombolt, ami nagy és szent volt az embernek. Helyébe jött egy uj államforma, mely előírásra készült és melyet nem az emberi élet alakított és épített fel! Immáron 40 évet nyelt el az emberiség életéből! Nyugat magnetikus erővel csalogatta keletet, hogy jöjjön és nézzen meg valamit, amit tud, de még nem tapasztalt. Ez történt különösen az utolsó 20 évben. Jöttek-mentek az emberek, hol félúton találkoztak egymással, hol-pedig végre eljuthattak oda is, ahol az emberi életet hirdetik, mint a legjobbat és legemberibbet. És most eldördült a nagy ágyú! Kelet bejelenti a nagy reformot, amely a kommunista világ megdöntését jelenti, ha .valóban úgy is lesz! Adó-mentes élet, magánházak kerttel, minden orosz embernek jólét, kultúra és sok minden más. A buza-mag érik ... és közeledik az idő, hogy kibújjon a földből. A szellemileg és igényekben teljesen leegyszerűsített embermilliók tágra nyílt szemekkel olvassák a nagy újságot. Az öregek még csak emlékeznek valamire, a fiatalok azonban csak annyit tudnak, amit eddig a háborúk során és g megszállások idején láttak. Amelyről eddig azonban jót nem mondottak, de most, most kimondották a nagy valóságot, hogy az orosz népnek is embernek kell lennie, olyannak mint nyugat emberének. És a nagy nyugat mit is csinál? Azon gondolkodik, hogyan is jutott eszükbe a keleti vörös vezéreknek mindez? És nem azon, hogy saját maguk életének hogyan adhatnának nagyobb értelmet! Azaz, igazságot! Valóban'emberi életet! És istenfélelmet az ifjúságnak és államtiszteletet! Pedig eggyel nekünk nagyon, de nagyon komolyan kell számolnunk! Az elveket megadtuk, de nem követtük! És most lekopirozták és a saját fegyverünkkel - akarnak legyőzni bennünket! Aki ezt elhiszi, jó, aki pedig nem, az számoljon azzal, hogy egy szép napón egy igen nagy meglepetés érheti még. A keresztre feszített igazság is feltámad egyszer! Ha az életet az igazság és szeretet irányítja, akkor azon az utón vagyunk, mely mindenkor biztosítja számunkra az igazibb emberi életet! Nyugat tanít, . . kelet pedig mintáz. A buzaszem érik és az igazság földjén sokszorozza meg magát. A keresztény nyugatot csak a kereszténység mentheti meg! Haydu György beszéde a Tollas- Esten Magyar Testvéreim: Rendkívül idők teremnek csodákat . . . rendkívüli körülmények szülnek hősöket. A történelmi igazság és az emberi jogok lábbaltiprása provokálta ki az 1956-os magyar szabadságharcot, melynek hőse az a névtelen szabadságharcos, aki akár a csoda hatása alatt, akár a nemzet lelkiismeretének képviselőjeként a történelem hívására életét kockáztatta, vagy áldozta a szabadságért. Egy nemzet elnyomása, rabszolgaságba hurcolt emberek szenvedése és a bebörtönözöttek törhetetlen szabadsághite adja a háterét és indító motívumát ennek a harcnak. Vergődés, szenvedés, várakozás, reménykedés jellemizi az 1956 6október 23-ik előtti magyar életet, mely a szabadság napján az öröm és felszabadulás lángoló érzésévé teljesült. ... És azóta nemcsak mi, magyarok, de az egész világ érzi és tudja, hogy csak ezzel a lelkiséggel, csak ezzel a “szabadságköveteléssé” teljesült akarással tudj uk magunkat megvédeni, az elnyomotakat felszabadítani és gyermekeinknek szabad életet biztosítani. Ez egy olyan adottság, melylyel — akarva :—- nem akarva az egész világnak számolnia kell! Tudjuk azt, hogy sokan írtak és beszéltek már erről. Parlamentek, egyesületek, világszervezetek jegyzőkönyvei őrzik a háborgó lelkiismeret, a megértés vagy a meg nem értés magyarázkodásait, de az igazi indítékot összefoglaló, célt-megöelölő és irányt mutató kiáltás máshonnan jön . . . Onnan, ^hol az megszületett: a szenvedő szabadságharcos leikéből... a nemzet köl(Folyt. a 4-ik oldalon) nyait, majd folytatta Berlin(Folyt. a 4-ik oldalon) ÚJSÁGÍRÁS... TUDOD-E OLVASÓM: mi az ujsájgirás? Kicsi acéltollal örök Karc és vívás. Lelkesség, tehetség, küzdés, tárgy és forma; hivatás, ihlettség, szenvedések orma. Törekvés erkölcsre, magas emberségre, örök fogadalom örök szegénységre. Tervek termőfája, szellemkincsek kertje, liojszolt vérző lélek, mindig mélyre rejtve. • Koldusán is király . .. gyöngyöt, kincset szórva s megrendítő sorsok néma hordozója. Tövises utakon kell mindig haladni: mindenkit megérini s értetlen maradni. MI AZ ÚJSÁGÍRÓ? Gond, küzdés élete: ö a világ élő lelkiismerete. Harcát ha kell egész világ ellen vívja s amit mond, nem egyszer: önvérével Írja. Nem tarthatja vissza harcaitól semmi s elveiért, ha kell, kész mártír is lenni, ősei igricek -és regösök voltak s daloltak és írtak, amig kóboroltak. Balassa Bálintok, vagy Lantos Sebestyén s elvéreztek ők is a küzdés keresztjén. Egyik koplalt, másik hol ázott, hol fázott: ők foltozgatták meg mégis a világot. Kobzosok fiai, bár dók unokái: meddig fogjátok igy a világot járni? . Felebarátai vagytok mindenkinek, sohasem kérditek, hogy miért, hogy minek? Ki fizet meg nektek, ki ölel keblére? írónak, költőnek szenvedés a bére. Ti daloljátok le a Földre az Eget s a pénzes filiszter arcotokba neveti Étkét a jól táplált kéjesen emészti s telketek a szent tűz dalolásra készti. Daloknak szerzői, szépek álmodéi: Ti vagytok az Élet fáklyahordozói! Szegédy László
