Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-07-30 / 31. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE“ OFFICIAL ORGAN £>F ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM Merged with “PASSAIC and VICINITY“ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. JULIUS 3o' 1 TBBSS -■ 1 VI..........a— .......Mag— -mnmq Akkora hűhót csapott Hruscsov MOSZKVA BÖRTÖNÉBEN . . . HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL a rab népek körül, hogy a világ­sajtó ismételten kénytelen Volt foglalkozni ezzel a számunkra oly fájó kérdéssel. Nixon moszk­vai tartózkodása során Hrus­csov legalább három órán ke­resztül próbálta meggyőzni az amerikai alelnököt, hogy nincse­nek rab népek és ezt a kérdést Washington vegye le egyszer s mindenkorra a napirendről, e téren Moszkva nem érti a tréfát. Mint tudjuk, kezdetben senki sem gondolt arra, hbgy a ‘Rab Népek Heté’-ből ekkora port ka­var a moszkvai hírverés és főleg maga Hruscsov. Legkevésbbé mi, amerikai magyarok gondol­tunk ilyesmire. Az amerikai kormány részéről inkább egy ki­csit ‘rutin-ügy’ volt, főleg belső használatra szánva. A kongresz­­szus javaslatára az Elnök prok­­lamációban kérte az amerikai népet, hogy julius harmadik he­tében emlékezzék az idegen igá­ban nyögő népekről. Maga az amerikai sajtó oly jelentéktelennek/ fogtá fel az ügyet, hogy a hir valahol a la­pok belsejében dugták el. S az­tán egyszerre világszenzáció lett belőle. Az éppen Lengyelország­ban vendégeskedő Hruscsov to­­porzékolni kezdett, valósággal kénkövet okádott, hogy Amerika - a rab népek ügyét piszkálni mer­te. Pont akkor, amikor Genfben még tárgyalnak a külügyminisz­terek és Moszkvában az ameri­kai kiállítás megnyitására ké­szülnek. Gyakorlati haszon nem származik az egészből, mert hiszen Hruscsov egy jottányit sem hajlandó változtatni a ma­gyar és a többi rab népek állapo­tán. Másfelől viszont a haszon felmérhetetlen. Öt világrész saj­tójában, rádiójában, gyűlésein újra emlegették az idegen, vörös járomban nyögő népeket s főleg a magyarté amely oly félreérhe­­tetlenül mutatta meg, hogy sza­bad akar lenni. A magyar szabadságharc vér­áldozatát már-már elfelejtette a világ s most, ezúttal Hruscsov ‘jóvoltálból’ erről Írtak és be­széltek Tokiótól Sidneyig és Rio de Janeiroig. Mérhetetlen felíuval­­kodottságában a vörös diktatúra még mindig nem enged, de, hisszük, egyszer eljön az idő, amikor a világ köz­véleményének a nyomása mégis elviselhetetlenül nehezedik majd Moszkvára. Lehetnek a Szovjetuniónak nagytávu rakétái, hidrogénbom­bái, de ezekkel már világot hó­dítani nem lehet. A másik olda­lon ugyanolyan rakéták és kor­szerv, pusztító fegyverek van­nak. A Szovjetunió csak ‘eszmei­leg’ hódithana világot» főleg az elmaradt, szegény népek közt, a­­hol a kommunizmus vonzó lehet­ne ... Az eféle hódításnak egy kicsiny nép, a magyar vet gátat. A magyar példát mutatják meg ezeknek a népeknek, hogy mara­déktalanul megértsék Moszkva igazi szándékát, a huszadik szá­zad gyarmaturalmát. Mintha a tyúkszemére léptek volna, úgy fáj Hruscsovnak, ha valaki piszkálja a rab népek ü­­gyét. Azt is jelenti ez, természe­tesen, hogy a vörös diktátor még i mindig nem biztos a dolgában, i A rab népek láncai súlyosak, a kiszolgáltatottság teljes, de az­ért mindig, minden történhetik, miáltal a vörös birodalom tartó­oszlopai meginognak. Jó jelnek találjuk, hogy Hrus­­csovot nem külön Merlin és nem külön Keletnémetország ügye izgatja, hanem a nagy egész, az összes rab népek kérdése. S ép­pen ebből is látszik, hogy a nyu­gati államférfiaknak el kellett volna eleve zárkózniok a kérdés egy részlege, Berlin küuön tár­gyalásától. Moszkva részéről a katonai fenyegetőzés tegnap sem volt komoly s ma sem az. A vö­rösek félnek legjobban a háború­tól, hiszen megmozdulna a föld ellenük, ők tudják legjobban, hogy a láncokból gyorsan kard lesz és a nép haragját nem min­dig lehet lefékezni harckocsik­kal és hasonló fegyverekkel. MEGHÍVÓ Engesztelő magyar zarán­doklatra és Szent István ün­nepségre, a Czestochowai j Madonna kegyhelyére Az évente szokásos Szent István ünnepség ezidén nem New Yorkban, hanem Doyles­­town, Pa.-ban lesz, a Pálos Atyák monostorában, a Czes­­totowai Madonna kegyhelyén, engesztelő magyar zarándok-1 lattal kapcsolatban, augusztus 30-án, vasárnap. A zarándok­latot a Pálps Atyák hívták össze, a Szent István ünnepsé­get pedig a Katolikus Liga rendezi. Minden magyart sze­retettel hívnak. Cim: Ferry Rd., Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Délelőtt 10 órakor szentmi­se, szentbeszéddel (Rába Lu­kács pálos-atya). Délután' 3 órakor keresztuti ájtatosság. Délután 4 órakor érseki szent­mise, a Rómából jövő M. Gaw­­lina József érsek őexcellenciá­ja által, aki angolul mond szentbeszédet. Magyar szent­beszédet mond Ft. Borsy Gy. Engelbert, OFM., new bruns­­wicki plébános. Szentségkité­tel. Körmenet. Litánia: ima a magyar hazáért és a békéért. Áldás. Pápai és magyar him­nusz. Egyházak, egyesületek zász­lóikat vigyék magukkal. Autó­buszok érkezése előre jelzendő a fenti címen, akár írásban, akár telefonon. A kegyhely szép, fás területen fekszik. Ár­nyas parkolóhely is van bőven. A Cafeteriában hideg és meleg ételek, hűsítők kaphatók. A kegyszer-üzletben szép emlék- és ajándéktárgyak vásárolha­tók. Útirány: Phila s Camden fe­lől a 611 North utón, valamint a 152 N„ 73, 202 N., 309 N. jelzésű útvonalakon. — Tren­ton felől: a 29 N., majd Lam­­bertvillenél a 202 S. utón. — New Yorkból akár az 1-es utón Trentonig, akár a 22-es utón Somerville-ig s onnan a 202-es utón. BAMBERGER’S Menlo Park-ban megnyíló áruházába keresünk el­ső-szakácsokat, másodszakácsokat, kisegítő szakácsokat és konyhai se­géderőket. Állandó munka, az ösz­­szes alkalmazotti járulékokkal. Jelentkezés Metuchen-i irodánkban (Main St. és Highland Ave.). Meg­­beszélési órák naponta hétfőtől pén­tek reggel 9-től este S-ig, szomba­ton reg. 9:30-tól d.u. S-ig. A SZERB PÁRTKONG­RESSZUS BESZÁMOLÓJA A DÉLVIDÉKI MA­GYAROKRÓL A nemrég megrendezett bel­grádi szerb kommunista párt­­kongresszuson Jovan Veseli­­nov beszámolt a jugoszláviai kisebbségekről. Szerinte Bács­kában és a Bánátban a helyi közigazgatási, munkástanácsi és vállalati vezetőségi szervek tagjainak kb. 30 százaléka magyarokból áll. Kb. 50,000 bácskai és bánáti diák tanul magyar nyelvű iskolákban. A Délvidéken magyar elemi és középiskolák, tanárképzők, ta­nonciskolák és szakiskolák mű­ködnek. Magyar nyelvi és iro­dalmi tanszék működik az újvidéki egyetemen. 1946 és 1957 között 155 magyar nyel­vű tankönyv és 644 más ma­gyar könyv jelent meg a Dél­vidéken és egy magyar nyelvű napilapot, nyolc magyar nyel­vű folyóiratot és egy magyar irodalmi újságot adnak ki. Há­rom hivatásos és 200 amatőr magyar színtársulat szolgálja a délvidéki magyarságot. Az újvidéki rádió adásának 95 százaléka magyar nyelven és más délvidéki kisebbség nyel­vén történik. A szerbek sze­rint a délvidéki magyarok megőrizték m a g y arságukat. Ennek ellensúlyozására a szerbek számukra megbízható nemzetiségi káderek kikép­zését határozták el és kétnyel­vű iskolákat létesítenek ott, ahol erre meg van a lehetőség. A KOMMUNISTA PÁRT MAI PROBLÉMÁI Mig a legfelsőbb pártvezető­ségben hiányzik egy Rákosi­­szerü “erős” egyéniség, a közép és alsó szerveknél minden a ré­giben maradt. A rezsim megszi­lárdításával egyre több opportu­nista elem férkőzött a pártba. E- zek az uj pártarisztokraták még kíméletlenebből harácsolnak és élik fényűző életüket, mint a Rákosi-korszak pártkorifeusai. Egyre inkább érvényesül a nepo­tizmus és a korrupció a párton belül. Munkás alig lép be a párt­ba, inkább opportunista értelmi­ségi. A vidéki lakosság és a mun­kásság igen nagy ellenszenvet tanusit a párttal szemben. Ezért a vidéki pártszervezetek igen gyengék, taglétszámuk jelenték­telen. A káderlapok elbírálásá­nál a forradalom alatti maga­tartás a döntő, nem pedig a for­radalom előtti helyzet. A helyi pártvezetőket a forradalom le­verése után gyakran változtat­ták. Egy év óta azonban a helyi pártvezetőség mindenütt' kiala­kult és megszilárdult, sok helyen ismét azok töltik be a párttiszt­ségeket, mint 1956 előtt. Vége­redményben a változásokból nem maradt meg más, mint a párt üj elnevezése. ISMÉT SZOLGÁLATBA HELYEZIK A HORTHY HADSEREG TISZTJEIT ÉS ALTISZTJEIT A szabadságharc óta újjá­szervezés alatt álló magyar néphadsereg kiképzési színvo­nala a tisztikarban végrehaj­tott gyökeres tisztogatás kö­vetkeztében igen alacsony. A honvédelmi minisztérium ki­képzési osztályvezetőjének ja­vaslatára reaktiválják azokat a Horthy hadseregben szol­gált tényleges tiszteket és ju­tási altiszteket, akik 1945 óta, lojális magatartást tanúsítot­tak és az 1956-os forradalom idepén sem vállaltak semmifé­le szerepet. A most reaktivá-» landó tiszteket és altiszteket azonban előreláthatóan csak addig fogják megtűrni a nép­hadsereg kötelékében, mig a tiszti és tiszthelyettesi iskolá­ból elegendő és megfelelő ka­tonai tudással rendelkező megbízható uj tiszt és altiszt nem kerül ki. VÁRNAK... Épp kósza hírt, hazug üzenetet, Egy behunyt szemmel ivott levelet, Akármit. Várnak, egyre vgrnak Otthon, mikor vagy csendben járnak S emlékek, régi árnyak szállnak. Remegve várják azt a percet, Mikor egy este elközelget ' A hir, hogy már hiába várnak . . . Mesélő, vén, cirádás órán Napok perégnek, évek szállnak. Jöttömre, hírre, kacagásra, Hideg csókomra, halvány számra, Uj hazugságra, elkésett levélre, Megbékült, enyhült feledésre Várnak, csak várnak, . . . egyre várnak . . . CSANÁDY GYÖRGY Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS HAZÁTLAN ATOM-KÉM Két leányzó beszélget az iro­dában. “Milyen az uj udvar­lód?’ — kérdi az egyik. — “Oh, a Pista egy jól nevelt, tö­kéletes úri ember,” — feleli a másik. — “Az enyém pedig egy neveletlen, szemtelen fic­kó!” ismeri be az első. — “Ér­dekes, akarsz cserélni?” pro­ponálja a második. Könnyű annak válogatni, aki fiatal és kívánatos. Nehezebb annak révbe érni, akit senki sem akar. Klaus Fuchs, az egykor bril­­liáns fiatal tudós 1933-ban ka­pott menedékjogot az angol kormánytól. Mint a földalatti német kommunista sejtek szimpatizálója, menekülnie kellett Hitler kopói elől. Az an­gol kormány ‘tudta a múltját. Ennek dacára 1943-ban a Los Alamos atombomba-laborató­riumba küldték az akkor már angol állampolgár Fuchsot. Az amerikai kormányt, persze, nem tartották szükségesnek a múltjáról tudósítani. Elvégre, abban az időben nem volt szo­kásos “dicső orosz szövetsége­sünkkel” egy követ fujókat megfigyelés alá helyezni. így Fuchs zavartalanul épít­hette ki kapcsolatait az ameri­kai szovjet kémekkel. És szol­gáltathatta át az atombomba titkát a hátunk mögött kémke­dő dicstelen szövetségesnek. A tényleges küldöncök: a Ro­senberg házaspár a villany­székbe kerültek. De a teker­­venyes angol törvény csak az ellenségnek való kémkedést bünteti halállal. A Szovjet technikailag “szöv etséges” volt. Klaus Fuch 90 percig tar­tó tárgyalás után 14 évet ka­pott. A minap jó magaviselet miatt szabadon engedték. NINCS HOVÁ MENNI Sok csapnivaló könyv elfér a könyvespolcokon. Eggyel több, vagy kevesebb nem lenne sors­döntő. Ennek dacára, az újság­író sorsa az, hogy csak röpke papírra vetheti mondanivaló­ját. Amely az uj kiadás meg­jelenése után, vagy a papírko­sárba kerül, vagy, urambocsá': a szemetes vedret béleli ki ve­le a gondos háziasszony. Ép­pen ezért meg kell ismétel­nünk, amit az 1956-os forra­dalom után irtunk: “Azt akar­ják velem elhitetni, hogy a ma­gyar forradalmat ellenforra­dalmi elemek csinálták. EZt én nem fogadhatom el. Nekem most már nincs hová menni.” Ezt a súlyos kijelentést Klaus Fuchs tette an angol újságírók előtt. És a szovjet kamarilla hóhérai figyelmét nem kerül­hette el ez a nyilatkozat, mely szerény lapunkon kívül az egész világsajtóban is napvilá­got látott. Az angol Scotland Yard de­­tektivjei kisérték Fuchsot a repülőtérre, ahonnan egy len­gyel repülővonal vitte kelet- Berlinbe. A nyugati újságíró­kat nem engedték közel hozzá. Csak távolról szemlélhették a történteket. Zis limuzin vitte a repülőtérről Wandlitz városká­ba, amely Berlintől 20 mért­­földire fekszik. 85-éves, öreg édesapja iakik ott. Az idősebb Fuchs egyike a legismertebb lutheránus theológusoknak. őt Hitler nem szerette. A kom­munisták sem. Nem szól a kró­nika a két. számkivetett első találkozásáról 1933-óta. Mit mondhatott az üldözött, de konzekvens apa tékozló fiá­nak, akinek nincs hová menüi? ÉS MÉGIS.MOZOG ... A szovjet hadvezetőség csendben, minden reklám nél­kül 500 modern ágyút adott át a keletnémet hadsergnek. Többszáz páncélkocsit és leg­alább 50 legújabb modelü MIG vadászgépet kaptak a né­met vörösök. Hol van a hábo­rú? — kérdezhetné a nyájas olvasó, hogy a keletnémet bol­­sikat ennyire felkészítik? Ugyanott, ahonnan Bem apó szobrán - kérészül Pestre pat­tant a szikra. A magyaron kí­vül talán csak a finn és a len­gyel az, aki kilátástalan harc­ra is képes. Szovjet nyomásra Gomulka, a “független,” bejelentette, hogy a lengyel parasztot foko­zatosan a kolhozokba fogják kényszeríteni. A röpcédulák ezrei jelentek meg a falun, amelyek a parasztságot emlé­keztették Poznanra s a ma­gyar forradalomra. Arra hív­ták fel a népet, hogy vegye fel a harcot Gomulka ellen, aki a poznani felkelés árulója és a szovjetek bérence lett. Azért kell a keletnémet bol­­sikat áliig fegyverezni, hogy kéj; tűz közé keritve a lengyel népet, kilátástalanná tegyenek egy esetleges felkelést. Per­sze, ember tervez. Úgy volt Nándorfehérvár alatt. Finn Karéliában is muszka hullahe­gyek emlékeztették a tervező­ket, hogy Isten végez. A HALÁL-SUGÁR Úgy néz ki, mint egy hordoz­ható rádió. Két majom volt a szkbe leszijjazva. Amint a “rá­diót” bekapcsolták, először ér­deklődéssel hallgatták a kijövő egyhangú zümmögést. Egy perc múlva már idegesen igyekeztek a kötelékeiktől szabadul. Három percen belül mindkét majom ha­lott volt. A New England Institute la­boratóriumában tízszer ismétel­te meg a kísérletet Dr. John Heller, a dobozka feltalálója. Úgy dolgozik, mint a hangoló villa. Csak meg kell találni a megfelelő hangrezgést. Az agy molekuláit bontja fel a sugár. Egész hadseregekét, is. Az ellen­séges rakéta műszerei is vitus­­táncöt járnak, ha a helyes hang­rezgés éri őket. Ennyit adtak a sajtónak. Mi örömmel regiszt­rálj uk. Csak a Klaus Fuchsok ne kapjanak ez esetben többet, mint a sajtó! A KÉT JIMMIE HOFFA Az idősebbet a sajtóból elé^ jól ismerjük. Minden ami kor­rupt és kivetendő a szakszerve­zeti mogzgalomból, Hoff a gyűj­tőnévvel foglalható össze. A múlt hgéten ismét becitálták a soffőr­­unío pökhendi elnökét Washing­tonba. Van egy Glenn Smith névre hallgató panamista a Teamsters Unióban, $18,500-t sikkasztott a rábízott pénzből. Azzal védekezett, hogy egy bírót akart megvesztegetni vele, aki 12 másik Teamster panamista ellen vezetett tárgyalást, jöve­delmi adócsalás miatt. Jimmie Hoífa azért lett be­idézve, mert az is kiderült, hogy a Teamsters Unió központi pénz­tára fedezte úgy Glenn Smith, mint a másik 12 csibész perének költségeit. Persze a tagok keser­vesen összerakott centjeiből. Robert Kennedy ügyész azt kér­­(Folyt. a 4-ik oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom