Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-06-25 / 25. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM PASSAIC, NEW JFRSEY THURSDAY — 1959. JUNIUS 25 Dohanos István magyar festőművész rajzolta a julius 4-én megjelenő legújabb amerikai postabélyeget Nyugati figyelő írja: RÉTHY LAJOS A magyarországi rendszer tintabetyárjai mindent elkövetnek, hogy szépre mázsolják az uralkodó állapotokat. Szerintünk minden jól megy Magyarországon, de a nyugati világban nem akarják elhinni. A budapesti Népszavából idézünk most egy részletet. A cikk Írója Földeák János, aki szerint hazugság és rágalom, hogy a magyarországi irók hallgatnak. Földeák eszmefuttatásában számokkal dobálózik és láthatólag valami ' rosszindulatú rémmel viaskodik. Tessék belőle az Ízelítő : “Az imperializmus bérencei nem szűnnek rágalmazni bennünket s még dühödtebbek, hogy az 1956-os támadásuk csúfos vereséggel és kudarccal végződött. Leggyakoribb hazugságaik egyike, elaljasodott hazaárulókra támaszkodva, hogy irodalmunk pang, hogy Íróink hallgatnak, vagy mellébeszéléssel fejezik ki mai életünk, törekvéseink és eredményeink tagadását. Nem a rágalmak és hazugságok cáfolására, mert ez hasztalan feléjük, de az ünnepi könyvhét számvetésének szép alkalmából hadd erősítse önbizalmunkat, hogy 1958-ban 696 szépirodalmi mü jelent meg hazánkban több mint hét és félmillió példányban, hogy a gyermekeink és ifjúságunk számára 233 müvet adtunk ki több mint négymillió példányban, és ezenkívül a tudományos, ismeretterjesztő és szakmai könyvek százát és százát közel egymillió példányban, hozzátéve mindehhez még a több mint tízmillió tankönyvet. — A fenti számok nem irodalmunk és könyvkultúránk fejlődésének visszaeséséről, vagy megtorpanásáról bizonyítanak, ellenkezőleg: irodalmunk fölfrissülésének és bontakozó megújhodásnak vagyunk tanúi és részesei . . .” “Az ünnepi könyvhét alkalmára 82 müvet jelentettek meg könyvkiadóink és ebben az imponáló számban a mai magyar irodalom vezet 26 uj és 15 klaszszikus miivel. Ki mer még arcpirulás nélkül állítani, vagy lelkiismereti urdalás nélkül elhinni, hogy irodalmunk visszaesett és íróink nem dolgoznak? Csak akit ellenséges gyűlölet szit, vagy aki szándékosan szemet huny a könyvkereskedéseink gazdag és változatos kirakatai előtt, vagy nem olvassa sajtónk híradását a megjelent uj és uj könyvekről. — Igen, mai irodalmunknak az a tematikai jellemzője, hogy íróink és költőink érdeklődése egyre inkább, bátran és határozottan ha olykor zökkenősen is, de mai életünk és közelmúltunk felé fordul és ebben az egyre nagyobb korszerűségre törekvésben a fiatal lírikus- és prózairó-nemzedékünk az élenjáró, s ha más jelzés nem lenne, ez is elegendő volna, hogy növekvő reményekkel tekintsünk uj irodalmunk jövője elé.” Hát ez mind szép, amit Földeák imigyen “fölbuzog,” csak éppen egy hibája van. Áz, hogy véleményével nemcsak az “imperiálista bérencek,” nem egyeznek, hanem a magyarországi irodalmi élet politrukja, Bölöni yörgy sem ért egyet. Az igaz, hogy a magyarországi rendszer sok régi klaszszikus müvet ad ki újra, de csak azért, mert jó üzlet. Magyarországon éppen úgy, mint a külföldi magyarság körében a klasszikus magyar könyvek kapósak. Ami pedig az uj irodalmat jelenti, Földeák vérmes reményei alapját nem látjuk. A forradalom óta egyetlen valamire való uj irodalmi termék sem jelent meg. A magyarországi iskoláztatás körüli gondokat szép kerek számok mögé bujtatja a Népszabadság cimü lap. Szószerint idézzük belőle a köyetkezőket: “Egyetemeinken csak nem 4,500 diák fejezi be tanulmányait az idén. Az ipari üzemek és intézmények igénye már is meghaladja az egyetemet végzett fiatalok számát. Csupán a jogi karon és a művészeti főiskolákon végzők létszáma nagyobb valamivel a jelentkező igényeknél . . . 1957-ben még Julius 4-én az Egyesült Államok postája egy többszinnvomásu 4-centes emlékbélyeget bocsát ki, amelyen a 49-csillagos amerikai lobogó lesz, mintegy jelezve, hogy Alaskát formálisan is állammá fogadta ez az ország. A bélyeg rajza Dohanos István hírneves magyart származású amerikai festőművész alkotása, aki az ez év áprilisában megjelent -centes NATO bélyegnek is a rajzát készített. A 49-csillagos amerikai lobogót ábrázoló uj bélyegből 120 milliót hoz forgalomba a posta. Dohanos István (Steven Dohanos) ) nagynevű illusztrátor, aki számos amerikai magazin fedőlapját rajzolja rendszere-DOHÁNOS ISTVÁN résén, melyek között legismertebbek a Saturday Evening Post címlapján megjelent képei. Karácsonyi bélyegeket (Christmas Seals) és az Amerikai Magyar Segélyakció legsikerültebb kerácsonyi bélyegét is annakidején ő festette. Lorain, Ohioban született, 1907 május 18-án, ott jrt iskolába, de már 16 éves korában munkába állt. Előbb mint teherautó-haj tó dolgozott egy virágosnak, majd asztalos-segéd és vasúti irodista volt. Ekkor fedezte fel magában talentumát, Nagy körültekintéssel folynak az előkészületek az immár hagyományossá vált s évrőlévre nagy sikerrel rendezett New Jersey-i Református Magyar Napra, amely junius 28- án, vasárnap lesz Manville, N. J.-ben, a Johns-Manville piknikhelyen. A kies fekvésű, szórakozásra készült hatalmas telep, a Johns-Manville gyár tulajdona. Könnyen megközelíthető New York, Newark, Passaic felől a 22-es Highwayn. Más irányból jövők megközelíthetik New Brunswickon keresztül az Easton Avenuen, vagy a Hamilton St.-en, a Somervillefelé vezető utón. Akik vonaton jönnek, a new brunswicki állomáshoz közel megtalálják a Magyar Református Egyházat a Somerset és Division utcák sarkán .ahonnan óránként autóbusz viszi a közönséget a kiránduló telepre. A Trenton-Philadelphia felől jövők Princeton, illetve Somerville irányba haladjanak. A Franklin felől jövők könnyen megtalálják Manville-t, Somerville mellett. A szabadtéri istentisztelet pont 11-kor kezdődik. Illő volna a környékbeli egyházak tagjainak idejében megjelenni . . . Istenadta tehetségét a rajzolómüvészet terén. Beiratkozott egy levelező-iskolába s esténként-épszakánként dolgozott, hogy tökéletesítse tudását. 19 éves korában a Cleveland School of Art esti tanfolymaira iratkozott be és egy rajz-studioban kapott segéd minőségben állást. UNITED STATES POSTAGE A széprríüvégzet és az iparművészet, valamint kereskedelmi rajzolás terén egyszerre, egy időben képezte magát. Amerikai tájak képezték fő témáját a falfestészet terén (murals). Ecsetmunkái és többszinyomásu képei a következő gyűjteményekben találhatók: Cleveland Museum of Art, Whitney Museum of Art, Pennsylvania Academy of Art, Avery Memorial of Hartford, The Art Istitute of New Britain, Cleveland és Pennsylvania “print clubl’-jai, Darthmouth Colloge és több magángyűjtemény, mint Samuel Lewisohn, Mrs. _ Franklin D. Roosevelt, stb. Országi ikies nemzetközi kiállításokon nyert dijakat müveivel. Az Elkins, W. Va.-i, West Palm Beach, Gla.-i és Charlotte Amalie, Virgin Island-i szövetségi kormányépületek gyönyörű falfestményei és díszítései Dohanos István munkái. Stúdiója és háza Westport, Conn.-ban van, ahol feleségével és három fia közül a legfiatalabbal lakik. A New Brunswickon megalakult Amerikai Magyar Intézet egyik alelnöke és igazgatósági tagja Dohanos István, aki büszkén vallja magát magyarnak és akire, mi magyarok, szintén büszkék vagyunk! líni lelkész, angolul Dr. Kovács Ferenc bloomfieldi tanár hirdeti. Előimát mohd Nt. Bogár Károly, utóimát Nt. Egri László. Az istentiszteleten szolgálnak még Tiszt. Keresztúri Lajos, Tiszt. Forró Sándor és Dr. Kosa András. Kérjük a környékbeli egyházak tagjait, ne mulasszák el a szabadtéri istentiszteletet. A Magyar Református Napot szervező bizottság célja első sorban a lelki élet gyarapítása volt. Az anyagi eredmény máscodrendü. Református magyarok találkozása, egymás megismerése és megértése felér minden anyagi eredménnyel. Számosán jönnek erre a napra más vallásu és más egyházakhoz tartozó testvérek is: nincs kizárva senki, mindenkit szeretettel és örömmel köszöntünk ! Közvetlen istentisztelet után ebéd vár a közönségre. Ennivalókról a new brunswicki, newarki, manvillei, woodbridgei, trentoni, elizabethi, franklini és yonkersi egyházak nőtagjai gondoskodnak, összesen 60-an. A fenti egyházak presbiterei szolgálják ki a hűsítőket; összesen 57-en. Két órától 9-ik szórakozás a hírneves Kára-Németh zenekar kitűnő zenéje mellett. MiHazacsalogató küldöttség utazik Nyugatnémetországba A magyar vöröskereszt 3-tagu küldöttsége május közepén Nyugatnémetországba utazott, hogy az ott-tartózkodó kiskorú menekültekét rávegye a hazatérésre. A magyar vöröskereszt felhívta a Nyugatnémetországban lévő magyar kiskorúak szüleit, hogy személyesen, vagy levélben forduljanak a Magyar Vöröskereszt kereső szolgálatához. Tanácsos kétszer is meggondolni annak, aki hazamegy !! A 275 ÉVES PERTH AMBOY New Jersey állam, illetve a hajdani East Jersey Provincia volt fővárosa, Perth Amboy, most ünnepli fennállásának 275. évfordulóját, méltó külsőségek, felvonulások és ünnepségek keretében. A város nevének első részét Perth angol tábornok titán kapta, az Amboy szó pedig egy régi indián név, ami a város helyét eredetileg jelölte. Egy ideig Perth Town volt a helység neve, de az indián név megszokottabb volt s igy az fennmaradt. Perth Amboy sokáig az állam fővárosa és a megye székhelye is volt. Magyarok a század elején kezdtek itt és a környéken letelepedni. Meyner kormányzónk Moszkvába utazott Kilenc amerikai állam kormányzója — köztük Robert B. Meyner, New Jersey “első embere” is — kedden, junius 23- án elindult Moszkvába, illetve a Szovjet Unióba, az Institute of International Education által szponszorolt és a Sloan és Rockefeller Alapból pénzelt látogató-kőrútra. Amikor Meynert az újságírók megkérdezték, nem fél-e, hogy Oroszországban kidnapolják őket és pénzt követelnek majd kiadatásuk ellenében, kormányzónk diplomatikusan azt válaszolta, hogy “az életben minden körülmények között vannak kockázatok.” A kormányzók utjának célját illetőleg Meyner azt mondotta,, hogy: “Alkalmat keresünk arra, hogy betekintést nyerhessünk a szovjet szisztéma működésébe. Hogy mit s mennyit fognak nekünk megmutatni, nem tudom, de azt mondták, hogy olyan vidékekre visznek, melyek hasonlítanak az Egyesült Államok bizonyos részeihez. Hogy a valóságot fogjuk-e látni s megtudni, az kérdés.” kát felállítani az ebédidő és a mulatság tartama alatt, kérjük a testvéreket, akik összehajtható székekkel és kis asztalokkal rendelkeznek, hozzák magukkal saját használatukra! Külön autóbuszok indulnak a fentnevezett egyházaktól. A RENDEZŐSÉG Történt valami családjában? amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban AZ AMERIKAI BÜNHULLÁM Itt Amerikában az a szokás, hogy ha valamit ki akarunk hangsúlyozni, akkor napot, hetet, sőt újabban hónapot dedikálunk a célnak. Országos méretű kampányok rendszerint elnöki proklamációval kezdődnek. Az államok kormányai sem akarnak hátul maradni. így esik meg, hogy mialatt New York kutyanapot tart, Californiában talán éppen macskanapot ünnepelnek. Nem kétséges, hogy a sok mindenféle napot nem tudjuk számon tartani. így eshetett meg, hogy kevesen vettünk tudomást arról, hogy május elseje a törvén ytisztelet napja volt. Országos méretekben. Elnöki proklamációval. Komoly oka volt a, kormánynak arra, hogy a kérdést felvesse. Mert Amerika az ellentmondások hazája. Sehol a világon nem mutattak az egyházak olyan fejlődést, mint itt. 1900-ban a lakosság 36% -a volt tagja valamely felekezetnek. 1940-ben 49% volt egyháztag. Ez a szám 1957-ben 617c ra emelkedett. Ha az ország lakosságának emelkedését számba vesszük, azt találjuk, hogy az egyháztagság emelkedése meszsze felülmúlja a lakosság szaporulatát. NEM FOG RAJTUNK? Mindén vallás alapelvei erkölcsös utón kívánják tartani a bennük hívőt. A baj ott lehet, hogy nem fog rajtunk a vasárnapi lecke. Hétfőn reggel kezdjük előlről. J. Edgar Hoover, az FBI direktora jelenti, hogy 1958-ban 2,796,400 bűntényt követtek el az országban. 1950-óta a büntettek száma négyszer olyan gyorsan emelkedett, mint a lakosság szaporulata. Minden dollárral szemben, amit templomra költöttünk az elmúlt évben, $12-t kellett kiadni a bűncselekmények megelőzésére. 1957-ben 157, 1958-ban 270 bankrablás történt. Az utóbbi évben $1,621,561 volt a bankrablók zsákmánya. A múlt évben 8 millió dollárt fizettek ki a bankok rossz csekkekre. Az egyik csekk az “East Bank of the River”-re volt kiállítva, ami magyarul a folyó keleti partját jelenti: East River Bank (Keleti Folyó Bankja) helyett. És ne próbáljuk a kérdést azzal elintézni, hogy hivatásos bűnözők azok, akki a törvényt megszegik. Tessék csak kimenni az országúira és betartani a sebességi szabályt. Mi fog történni? A kocsik százai fognak bennünket kikerülni. Sőt, némelyik azt is odakiáltja, hogy “miért nem alszunk otthon?” Vagy vegyük az úgynevezett sportemberek ugyét. Csak New York államban 350 vadászt büntettek meg öszszesen $10,000 birságra az elmúlt évben. Ha szabadjára engednék őket, az őz és a nyúl is úgy kipusztulna, mint az amerikai bölény. Egyszóval, mi “nem hivatásosak” sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál . . . A “SZEGÉNY"’ BŰNÖZŐ? A Federal Trade Commission naponta ad ki kommünikéket, amelyekben a vásárló közönséget óvja a minap megjelent hamis hidetésektől. Sajnos, ezek a jelentések nem kerülnek a közönt ség kezébe. Mert ugyanazok az újságok, amelyek lehoznák őket, a belső oldalakon továbbra is nyomnák azokat a jólfizető hirdetéseket, amelvek hazudnak az .1 v áru minőségéről, a leszállított árról és miegyébről. Az Aetna Biztositó Társaság becslése szerint, az alkalmazottak hűtlensége közel egy billió dollárjukba kerül évente a vállalatoknak. A múlt évben két és félszer annyit fizetett ki a társaság ilyen károkért, mint 1957- ben. Nem szeretnénk a gyengébb nemmel bajba kerülni, de meg kell említenünk azt is, hogy a sikkasztó alkalmazottak 70% -a nő volt az 1958-as évben. A pálmát az az indianai hölgy kapná, aki egy ottani kávévállalattól $320,000-t sikkasztott. New Yorkban van egy magáncég, amely azzal foglalkozik, hogy a nagyvállalatok alkalmazottait tartsa számon. 500 megfigyelőt tartanak a nagyobb cégeknél. Azt jelentik, hogy a csaló alkalmazottak 60%fa nem egyszerű munkás. A felügyelők, az üzletvezetők, vagy igazgatók közül kerül ki a legtöbb sikkasztó és egyéb bűnöző. A FEJÉTŐL BÜDÖSÖDÍK Egy newyorki főiskolában 39 kiváló tehetségű diákhoz intézték a következő kérdést: “Mi a legfőbb célja az életben?” — A megkérdezett diákok .mindegyike legalább 130 fok intelligenciával rendelkezett. Mindegyik művészi pályára készült. író, festő, szobrász, zenész lesz belőlük, amikor elvégzik az iskolát, ők lesznek azok, akik a jövő generáció gondolkodásmódját irá nyitani fogják. Feleletük? Kettő kivételével mind azt felelte, hogy minél több pénzt igyekszik majd keresni a művészetével. A tobzódó materializmus tehát nemcsak a szovjet-rendszer bűne. Itt van körülöttünk. Ha a politkust hallgatjuk, azzal fog dicsekedni,.hogy hány automobil és egyébg luxuscikk van Amerikában. Ha a televíziót kinyitjuk, azt tanuljuk belőle, hogy mindig annak van igaza, aki gyorsabban ki tudja rántani a forgópisztolyt. Az erőszak dicsőítése sem bolsi találmány. A két rendszer között ideológiai versengésből csak akkor kerülhetünk ki győztesen, hy. hétfő feggeltől vasárnap estig befelé nézünk! Ha a tisztulást önmagunkkal kezdjük. Kár a szomszédra ujjal mutogatni. Mert ugyanakkor 3 ujjunk mifelénk mutat. . . KOPOGTATNAK AZ AJTÓN És ha a kopogtatás éjszaka hangzik, elszorult szívvel nyit ajtót, aki a vasfüggöny mögött lakik. Néha ugyanaz a sorsa annak is, aki segítette ezt a függönyt legördíteni. Alexander Dimitriev szovjet tengerészkapitány a londoni szovjet követségen szolgált, mint tengerészeti attasé. Kitünően beszélt angolul. Felettesei utasítására tagja lett minden angol főúri klubnak, ahol egy kis beszélgetés-foszlányt ki lehetett hallgatni. A klubélet azonban kétélű fegyvernek bizonyult. Dimitriev kapitány megszerette az angolokat és befeló szégyenkezett kémszerepe miatt. Csak önmagában pironkodott még. Nem jutott el a meghasoniásig. De felettesei figyelték, miként csúszik. Az egyik éjszaka kopogtattak a kapitány ajtaján. A követség két marcona pribékje elhurcolta hazulról, órákig vallatták a követségen/, Amikor semmit se ismert be, szabadon engedték. Hazaérve,-feleségének és 5-éves kis(Folyt. a 3-ik oldalon) (Folyt, a 3-ik oldalon) MEGHALT KOVÁCS BÉLA... A szovjet bolsevizmus gyilkolta meg. Férfiéletének virágában, 52 éves korában végzett vele. — Mártír és hős, a .magyar szabadságért folyó harc vezéregyénisége. A rabhazában milliók könnye, hálás szeretete száll a baranyamegyei kisfalu: Mecsekalja felé, amelynek temetőjében aluszsza majd örök álmát . . . Magyar paraszt volt, “független kisgazda.” Keresztény világnézete, tiszta demokráciába vetett hite, szabadságért rajongó lelke, a magyar történelmi küldetés öntudata, tudása, bölcs Ítélőképessége és barátsága szerezték meg számára a nép bizalmát. Így lett a Kisgazda Párt főtitkára 1945-ben. Az orosz megszállás alá került országban, a mindent elnyeléssel fenyegető kommunizmussal szemben ő volt a harc egyik legfőbb irányitója Minden fondorlatot megpróbáltak, hogy félreállitsák. Mikor ez nem sikerült, akkor az oroszok rohanták meg budapesti lakását és épszakának idején elhurcolták. Tiz évet töltött orosz börtönökben. Min ment keresztül, mit, szenvedett, annak csak a Teremtő a megmondhatója. Az 1956-os szabadságharc előtt nem sokkal engedték haza — halálos betegen. Most sorsa “beteljesedett.” Egy magyar mártírral több van fent az égben, aki részese volt árva magyar népünk élet-halál küzdelmének. — A hősöknek kijáró tiszteletünk és a halállal meg nem szűnő barátságunk kiséri az Ur trónusához . . . Isten veled, Kovács Béla! — Veled együtt hisszük, “Lesz Hazádnak szabadsága . . .” HAJDU-NÉMETH LAJOS istentiszteleten. Magyarul az *t Tiszt. Tamás Dénes frankvei lehetetlen a m 1a p rn a Ír 2 vagy rí ül/űl/űf Óc 3 ezer n rtnl-o 1 rv I Vasárnap, junius 28-án lesz a Református Magyar Nap, Manville, N. J.-ben TUE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED ANI PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Merged with “PASSAIC and VICINITY”
