Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-04-24 / 17. szám

* Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY ______________________ THURSDAY - 1958, ÁPRILIS 24 Tito és a Kreml közt a szakadék meglehetősen nagy lett, a jugoszláviai komunista kongresszusa után. Tjtó nem ta­gadta meg Marxot és Lenint, de megtagadta Hruscsovot. Voltaképpen fordítva történt. Moszkva intésére előbb a vas­függöny pórázra fogott sajtója és rádióhálózata ugrott neki Ti­­tónak és'húsz egynéhány nyel­ven kezdte ócsárolni a jugoszláv komunista párt politikai prog­ramját. Erre válaszolt aztán Tito. Vörös nagyurhoz méltó dölyfösséggel. Ezúttal a dolgok nem fajul­nak odáig, hogy Jugoszlávia ha­tárain kardot csörgessenek. Sztálin 1948-ban kizárta Titót a Kominformból és rögtön utána puskaporszagot vitt a szél Bel­­grád felé. Ma már nem lehet ed­dig feszíteni a hurt. A háborús fenyegetés korszaka lejárt. Hruscsovnak aligha lehet valami kellemetlenebb, mint a Moszkva és Belgrád közt kiélesedett hely­zet. Tito feleselése és.nyelvöjtö­­getése nem növeli a Kreml te­kintélyét Magyarországon és a többi rab országokban. Pedig erre a tekintélyre most igyen nagy szükség volna. A le­­igázott népekben egyre kevésbé­lelhető fel a hajlandóság, hogy Moszkváért lelkesüljenek. Még a megfélemlített Pesten is nyíl­tan röhögnek Hruscsov baklövé­sein. A magyarországi ÁVO újra a régi keretek közé szerve­ződött. A forradalom idején szét­vert politikai rendőrség rendbe­szedéséhez elég sok időre volt szükség. Ez nem azt jelenti, hogy az ÁVO-sok a forradalom óta egy­általán nem szerepeltek. De­hogynem. A szétvert egységek rögtön a forradalom leverése u­­tán előbujtak az egérlyukból és megkezdték bosszúhadjáratukat. Csakhogy a régi oroszlánkör­mök 1956 októberében valahogy lekoptak. Megint embertelenek, irgalmatlanok voltak, de vala­hogy hiányzott a régi szervezett­ség. Sőt, a régi bátorság is. Ar­ról nem is beszélve, hogy a for­radalom alatt elpusztulták az ‘értékes’ kartotékok, nyilván­tartási ivek. Most az ÁVO-sok újra egyen­ruhában járják a magyar váro­sokat és falvakat. Soraik kiegé­szültek, a szervezet újra ‘tökéle­tes.’ De maguk az óVO-sok is úgy érzik, hogy valami jóváte­hetetlen, ki nem javítható hiba történt 1956 októberébe^. Az ÁVO-s egyeruha még a legelve­temültebbnek is égeti a bőrét. Tisztogatják a tiszteket Több ezer tisztet zártak ki a hadseregből és a rendőrség kö­telékéből. Egyben repültek a pártból is. Ezek a tisztek nem álltak ‘hi­vatásuk magaslatán’ 1956 októ­berében. Vannak köztük olya­nok, akik nem tettek semmit a forradalmárok ellen, sőt akad­tak olyanok is, akik titokban örvendeztek a forradalmi sike­reknek. Az emberek veséjébe általá­ban nem lehet belátni. Maga a magyarországi komunista párt vezetősége sem állítja, hogy ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon; CHarter 7-8484. most aztán minden tiszt meg­bízható. Nem, erről szó sincs. Dehát valamit tenni kellett, hogy az emberek érezzék a párt sújtó öklét. A kizártak közt ki­lenc volt tábornok akad, továb­bá három volt miniszter és tiz volt miniszterhelyettes . . . Mindezek ellenére nem nyugodt és nem édes a pártvezetőség ál­ma. A Társadalmi Szemle sze­rint ma is hétszáz ezer olyan ‘osztályellenség; van Magyaror­szágon, akik hajlandók fegyvert fogni a rendszer kiirtására . . .’ Szerintünk ennél sokkal több van. A Társadalmi Szemle cikk­írója bizonyára elmulasztotta a hétszáz ezerhez még hozzászá­molni az óvodásokat és az ele­mistákat. A gazdasági lanyhulás mélyontján tartunk. Mostantól kezdve az őszig az ipar teljes lendületbe jön. Az óvatosabbak 1958 végé,re várják ezt. A csúcs­konferencia kezdettől fova nem volt az Egyesült Államok érde­ke. Ha mégis létrejön, ez csak a szövetségesek kedvéért történik. Hacsak Hruscsov valami na­gyobb disznóságot nem csinál, valószínűleg nem lehet letérni a csúcs-konferencia elől s valami­kor az őszön össze is ülnek a ‘nagyok.’ * Washingtonban határozott idegesség van emiatt. Az az ál­talános vélemény, hogy az El­nökök ne konferenciázzanak i­­degen hatalmak állam-, illetve kormányfőivel, mert ebből nem szokott jó származni. Lám, Wilson este! Roosevelt sem járt különbül Jaltában s Potsdamban Truman sem köny­velhetett el valami nagy sikert. De Eisenhower sem dicsekedhe­tik az 1955-ös genfi konferencia eredményével. Tehát mindent, csak ne csúcs-konferenciát! Úgy legyen! 4000 magyar lett amerikai polgár 1057-ben Az amerikai bevándorlási hi­vatal közölte, hogy az 1957-es költségvetési év alatt több mint 25,000 korábban bevándorolt közép- és keleteurópai menekült nyerte el az amerikai állampol­gárságot. Az uj állampolgárok közül több mint 16,500 lengyel, majdnem 4,000 magyar és több mint 2700 csehs lovák szárma­zású. FT. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK az elmúlt héten az. Ifjúsági Bű­nözők Törvényszékén (Juvenile Court), mint tanácsadó a biró mellett, teljesített szolgálatot, felkérésére. A püspök megdöb­benve számolt be azokról a bűn­tettekről, melyeket az ifjak, fő­ként kiskorúak képesek nap­jainkban elkövetni. A legtöbb esetben a szülők hanyagsága, felelőtlensége gyermekeikkel szemben, rossz és hanyag neve­lési módszerük a rossz társasá­gok voltak az okaik a gyerme­kek bűnözésének. Jó lenne, ha a szülők sokkal nagyobb szigorú­sággal és felelősséggel nevelnék és tartanák féken és távol rossz társaságoktól gyermekeiket, ad­dig amig nem késő. FELHÍVÁS A MAGYARSÁGHOZ! MAGYAROK! A Kossuth Publishing Co. *(3905 Whitman Ave., Cleve­land 13, Ohio) egy honismere­ti tankönyvsorozat kiadását vette tervbe. Az eddigi megje­lent ABC kisolvasókönyv és magyar történelem kiváló könyvek és nagy hiányon segí­tettek. Az 1956. októberi óha­zai események következtében menekült magyar ifjúság, melynek az emigráció lehetővé tette, hogy magyar iskolában magyarrá nevelődjön, tan­könyv hiánnyal küzd éppen ebbe na legfontosabb tárgy­körben. A Kossuth Kiadó tervbevette még egy magyar nyelvtan, irodalomtörténet és Magyaror­szág földrajzának, valamint egy hozzávaló átlasznak a kia­dását is, azonban hiányzik hoz­zá az anyagi alap. Magyar Testvéreink! Az ausztriai és németországi iskolák igazgatói fordulnak hozzátok a magyar ifjúság ne­vében a kérelemmel: Segítse­tek megmenteni a magyar jö­vendőt! Az eljövendő magyar veze­tő-réteg jövője — hogy az lel­kében magyar maradjon — múlik rajtatok. Teremtsétek meg a szükséges alapot, hogy a tanulnivágyó magyar ifjúság­nak ingyen biztosíthassuk a legszebb tudást: a magyarság ismeretét. Vásárolni! Eisenhower elnök egyre hű­vösebben áll szemben a jövedel­mi adóleszállitás eszméjével, mert legtöbb tanácsadója inflá­ciós veszélyt lát ebben. Az elnök ápr. 9-i sajtókonfe­renciáján megkérdezték, mit tehet a közönség a mostani lany­hulás ellen. Azt válaszolta, hogy a közönség vásároljon árukat, mégpedig azt amire tényleg szüksége van, hogy a gykrosok tudják mit termeljenek. Egyik újság iró Anderson pénzügyminiszter nyilatkozatá­ra hivatkozott, amely ellent­mond az elnök nézetének. An­derson, aki ellenez minden adó­­leszállitást, azt ajánlja, hogy a közönség takarékoskodj ék és vásároljon szövetségi bondokat. (Ezek tudvalévőén a legbizto­sabb befektetést jelentik és öt százalékot kamatoznak.) Aláírások — Romhányi Ár­pád, az innsbrucki magyar kö­zépiskola, Dr. Béldi-Becht Im­re, a wiesenhofi középiskola, Ákos Ernő, az iselsbergi Juliá­­na királyné reálgimnázium, P. Sümegh Lothár, a kammeri Collegium Hungaricum, P. Dr. Galambos Dénes, OSB, a né­metországi magyar reálgimná­zium és Dr. Ambrus Szaniszló ugyanezen gimnázium felső és alsó tagozatának igazgatói. * * * A Kossuth Publishing Co. közli, hogy^az összes tanköny­veket nyers előállítási áron bo­csátja a magyar középiskolák számára. Minden, az ingyen tankönyvek költségeinek fede­zését szolgáló adományt társa­dalmi bizottságok kezelik zárt bankszámlán és utalják át a költségek fedezésére. (Adoányokat ez a lap is to­vábbit és nyugtáz.) Fogadott hazánk, Amerika összes nemzetiségei résztvesz­­nek a most szombaton, április 26-án New Yorkban tartandó “Hűség-felvonulásban” (Loyalty Parade), melynek magyar cso­portját az Amerikai Magyar Szövetség ottani osztálya, a New York-i Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságával karöltve szervezi és állítja össze. A magyar csoprt gyülekezési helye a 61-ik utca Lexington és Park Ave. közötti szakasza. Iidő: déli 12 óra. A felvonulás útvonala: a Fifth Ave. (64-ik utcától a 30-ik utcáig. A magyar csoptr felvonulási sorrendje: 1) Az Amerikai Magyar Szö­vetség jelvénye. 2) A passaici Szent István róm. kát. magyar egyházközség zenekara. 3) Hajdú K. György, az A- merikai Magyar Szövetség orsz. elnöke, Grand Marshall; Hatta­­yer József, a Keleti Kerület el­nöke, Marshall. 4) Zászlóvivők. 5) A new yorki és környéki magyar egyházak lelkészei. 6) Ünnepi díszben (színes ru­hás) öltözött magyar asszonyok Kövér embert nehe­zebb operálni Dr. Willard Bartlett, a st. louisi egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy kövér embert nehezbb operálni és veszélye­sebb is, mint soványát. Kövér férfiak és nők okosabban teszik, ha műtét előtt lefogyasztják ma­gukat, mert másképen az életük­kel játszanak. Ezek a férfiak!... A chicagói kiskereskedők e­­gyesülete országos szövetségé­nek vizsgálata szerint a férfiak, ha füszerüzletbe mennek vásá­rolni, sokkal könnyelmüebbek és költekezőbbek, mint a nők. A fü­­szeresk konvencióján megálla­pították, hogy a férfi-vevők egy­­harmada többet költ, 82 száza­léka pedig felesleges dolgokat vásárol. A nők sokkal alaposab­bak ezen a téren. csoportja. Vevető; Farkas Gyu­­láné. 7) Az Amerikai Magyar Szö­vetség országos igazgatói és a Keleti Kerület tisztikarának tagjai. 8) A new' yorki és környéki magyar cserkészcsapatok. Ve­zető: Pál Endre cserkésztiszt. 9) A new yorki magyar egy­házak és egyletek vezetőségének tagjai. Vezető: Dr. Szoó József. 10) Gyászruhába öltözött magyar asszonyok csoportja. Vezető: Kovács Gézáné. 11) Magyar szabadsághar­cosok diszszázada. Vezető: Vi­­dovich Ferenc. 12) Magyarruhás lányok 1. sz. csoportja. Vezetők: Kapin Aranka és Molnár Ferencné. 13) Hitszava Énekkar. Veze­tő: Father D. Killián Csaba. 14) Az Amerikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete és az egyházak és egyletek tagsága. Vezető: Ibos Béla. 15) Magyarruhás lányok 2. sz. csoportja. Vezető: ürményi Irma. 16) A.F.A.B.N. new yorki csoportja. Vezető: Vasváry Zoltán. 17) Zászlóvivők. Az 1958 április 26-án d.u. 1 órai kezdettel New Yorkban tartandó “Hűség­­felvonulás” magyar csoportjának felvonulási rendje: A “Jó kormányzat folytatása” Perth Amboyban az idén, május 13-án Városi Választá­sok lesznek, amikor újabb 4 évre megválasztjuk a városi ügyek intézésével megbízott “városatyákat,” az úgyneve­zett “Commissionereket.” * A “ballot”-on a “Jó Kor­mányzat Folytatása” elnevezé­sű ticket jelöltjei a C-sorban vannak, akik közül négy: James FLYNN, JR. polgár­­mester, Richard M. BUDNIC­­KI, Stephen P. MIHALKO és Ernest M. MUSKA jelenlegi városi tanácsosaink újraválasz­tásra pályáznak, a ticket ötö­dik jelöltje pedig Donald F. OLSEN. összesen 5 városatyát vá­lasztunk Perth Amboyban, ez az öt jelölt pedig kipróbált, megbizható, értékes ember, kik egy tökéletes egységet alkot­nak s akiknek megválasztása magyar szempontból is érde-MIHALKO P. ISTVÁN városi tanácsos künk, mert részben: közvetlen közük van magyarságunkhoz, részben pedig őszinte, igaz magyar barát férfiak. Aki Amboyban lakik, ezt mind na­gyon jól tudja s ezért különö­sebb magyarázatra itt nincs is szükség. Ha mégis elmondunk egyet s mást róluk, vagy eddigi munkájukról, vagy jövőbeli terveikről, ezt azért tesszük, hogy lássa a magyarság: nem a “gépezet” dolgozik itt, ha­nem komoly, szép teljesítmé­nyekre hivatkozás az, aminek alapján megválasztásukat ké­rik ezek a jelöltek. * * * Vasárnap, április 27-én a Mihalko P. István Magyar De­mokrata Klub égisze alatt a Szt. Mihály Auditóriumban nagy zenés-est lesz, a “Város­atyák Estje,” amelyen meg­hallgatjuk a “Continue Good Government” ticket jelöltjeit. A magyarok, akik a múltban is fontosnak és magyarságukra nézve előnyösnek tartották a “demokrata” k o r m á nyzatot ebben a városban, vasárnap ott lesznek ezen az estélyen. A zenét a Kára-Németh zenekar szolgáltatja. G ondolkozz . . . Nem mindenki okos, aki nagy és nem mindenki nagy, aki okos. A XX. század nagy szellemi hasadékában van valami, ami ki akar onnan kerülni, mert akarata ellenére jutott oda. Ez az emberi jellem. A hasadék nem felszíni, a hasadék egy rejtett odú, aho­vá bele lehet dobni valamit és bele is lehet esni. Sajnos, ez lett a sorsa a jellemnek is. Mi a jellem? A jellem egy állandó lelki tulajdonsága az embernek, mely minden tény­kedésében megmutatkozik. Mintegy ráüti bélyegét min­denre. A köznyelv a jellemet majdnem mindig jó értelem­ben használja. A jellem tu­lajdonságai: igazmondás, szó­tartás, megértés, hűség és áldo­zatos kötelességteljesités. Az emberi társadalom erre épült fel, mert csak ez biztosít­hatja a nyugodt társadalmi életet. Ezt követeli a vásárló a kereskedőtől; ezt követeli a családi élet a család minden egyes tagjától; ezt várja el a honpolgár a föléje helyezett A Coordinated Hungarian Relief Hirei RUHACSOMAGOK AZ OTTHONIAKNAK A Segélyakció kivételesen száz darab 22 fontos ruhacso­magot bocsájt azoknak a ren­delkezésére, akik magyaror­szági hozzátartozóiknak nem tudtak eddig ruhacsomagot küldeni. Miután ez a kivételes helyzet előreláthatólag nem is­métlődik meg, a kéréseket be­érkezésük sorrendjében fogja teljesíteni. A Segélyakció az érdeklődőktől a következőket kéri: 1. A magyarországi rokon pontos cime. 2. A címzett családi állapo­ta (tehát egyedülálló férfi vagy nő, házaspár, vagy csa­lád). 3. Hozzájárulást a költsé­gekhez, kinek-kinek tehetsége szerint. A Segélyakció költsége csomagonként kb. $9.00. A ruhát a Segélyakcióhoz beérkezett jóminőségü hasz­nált ruhaadományokból válo­gatták össze, de méreteket nem tudnak tekintetbe venni. Az előre elkészített csomag négy féle: férfi, női, családi és pólyás gyerekeknek való ruhát tartalmazó. A Segélyakció cime: Coordinated Hungarian Relief 1761 R Street, N. W. Washington 9, D. C. Auszriában film készül a szabad­ságharcról Ausztriában megkezdték an­nak a nagyszabású filmnek a forgatását, amelynek háttere a magyar szabadságharc. A film címe az “Utazás” és egy mene­kült csoportnak sorsát mondja el, amely részt vett a magyar forradalomban. A két főszerepet Yul Brinner és Deborah Kerr játsza. Ana­­tole Litvak rendezi. A film költ­ségeire 2 millió dollárt irányoz­tak elő. vezetőktől; ezt kényszeríti rá az emberiség azokra is, akik az össz-emberiség sorsát irá­nyítják. Épigy van ez helyi vo­natkozásban is, kisebb társa­dalmi egységeket véve alapul. Ma azonban mindenki érez valamit és pedig azt, hogy ma már nem lehet ugyanazt el­várni a másik embertől, amit ki-ki önmagában érez vagy fel­fogásában kialakított, mond­juk igy: idealizált. Most pedig feltesszük a nagy kérdést: Hol van ma a jellemes ember? A válasz nagyoh érdekes: ott van, ahol nélkülözés van; ott van, ahol az életet máról holnapra élik; ott van, ahol ki­látástalan az előrehaladás. Más szóval: ott van, ahol em­berek vergődnek az igazság fegyvereivel, t e h e t e t lenül, mert jellemük tiltakozik a fe­lelőtlen és közönséges élet el­len. A magyar nép — történelme jogán — a JELLEM népe. Nem maga magát nevezte ki ennek, hanem történelmi adottságai, melyeknek nyomában jellemes szótartásért és áldozatvállalá­saiért folyton csak vér és hősi halál járt. . . . Nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a magyar nép adott szavát mindig megtar­totta, mé gakkoris, ha érte sú­lyos árat kellett fizetnie. A magyar egy nemzet, egy nép, egy jellem-egység, mely saját önfeláldozásával és véré­vel húzta és huzza még ma is országa határait. A magyar egy nemzet, melynek jellemét l(?het a hasadékba dobni, vagy ejteni, de önmaga sohasem fog oda leszállni. Ha pedig ezt vennénk észre, akkor ezt csak a túlerő durvasága tette. És ma hol van? A hasadék­­ban ! De időközönként megkí­sérli a szabadulást és ki-kitör é^ öntudattal odaorditja a világ­nak, hogy igenis mint nép és egységes nemzet, becsületéért s jelleméért egyszer már saját magáért is vállalja az élet és halál veszedelmét is, még ak­kor is, ha mindene rá is megy. Mi ennek a népnek a fiai va­gyunk ! A mi kötelességünk pedig: megmaradni mindig becsületes magyarnak! A jellemtelenség és szó-meg­­nem-tartás ne tévesszen és in­gasson meg senkit se, bárki is kövesse el! Az ezeréves magyar népet nem a hozsannák tették és emelték e tekintetben a világ összes népei fölé, hanem szen­vedése, keresztrefeszitése, vér­áldozata, mert adott szavát és jellemét mindig féltve őrizte. Magyarok! Legyünk bárhol, kis, vagy nagy városban, le­gyen munkakörünk szűk vagy tág, legyünk gazdagok, vagy szegények: álljunk mindig a magyar becsület és szótartás jellem szikláján. Erre ezeréves múltúnk kötelez! SPEKTÁTOR j " < —• . — —— Nyári időszámítás Április 26-án, most szom­baton éjfélkor életbelép a a nyári időszámítás: ne fe­lejtsük el az óramutató egy órával előrevinni! (A Day­light Saving Time október végéig tart). ) Merged with "PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom