Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-02-06 / 6. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with, “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1958. FEBRUÁR 6 Fellegi Teri a Perth Amboy-i Elks _ Magyar Estjén, február 16-án Lincoln Ábrahám a szabadságról Az amerikai mü-bolygó fent van végre az űrben s en­nek következtében madarat le­het fogatni a kormánnyal és a kongresszus tagjaival egy­aránt. Az átlag amerikai em­berről ne is beszéljünk. Hála Istennek, hogy fent van! Igaz, hogy a súlya csak 31 font és keringési pályája se a legmagasabbak közétarto­zik, de ott van, még Moszkvá­ban sem tagadhatják le. S en­nél ma semmi sem látszik fon­tosabbnak. Kezdetnek jó az első ameri­kai mü-bolygó s most már jön utána a többi. Az elkövetkező hetekben és hónapokban any­­nyi amerikai mesterséges hold lesz a világűrben, mint szúnyog a jerseyi nádasok mentén. Csak győzzük számlálni. Meg­tört a jég, a többi könnyen megy. A két világhatalom vetélke­déséhez különben a kívülálló rosszmáj uaknak is van szavuk. Ezek szerint a szovjet és ame­rikai mesterséges holdak talál­koznak fent az űrben és meg­könnyebbülten sóhajtanak fel: — Végre, kettesben marad­tunk, most. már beszélhetünk németül is . . . így érzékeltetik a rosszmá­­juak, hogy a washingtoni és a moszkvai kormányt egyformán a német rakétaépitő mesterek segítették hozzá a világűr felé táguló tekintélyükhöz. Egyelőre különben még csak másodiknak számíthatjuk magunkat a világűr meghódí­tása tekintetében. Moszkva mindent megtesz, hogy kezdeti előnyét fokozza s a nagyvilág tudomására hozza “elsőbbsé­gét.” A diktatúra előnyei kétségtelenül megvannak és éppen az ilyen rakétakilövési versengésben irigylendők. Ki tudja, hogy a Szovjetben hány­szor packázták el a Szputnyi­­kot? Dehát ki beszél arról? A világ csak a sikerről értesül. Ezzel szemben Amerikában egyszerűen nem lehet titokban tartani a sikertelen kilövést. Ami elég baj. jó volna, ha az amerikai kormány valamelyik csendes óceáni szigeten ren­dezkedne be az ür-rakéták ki­lövésére. Igazán nem tartjuk kívánatosnak, hogy a Szovjet minden kilövés eredményéről pontos tudomást szerezzen. Amerika háborús stratégiája újból élénk vita tárgyát képe­zi. Miből áll ez a stratégia? Lényege ez: Amerika megvár­ja, amig az ellenség támad, — mai időkre számítva át — mig az ellenség távrakétái, hidro­gén töltelétükkel együtt a had­viselés kezdetét jelzik. Lehet, hogy “kezdetnek” 30, esetleg 300 hidrogénbombát küldenek át a muszkák. Erre aztán jön az amerikai megtorlás. Rakétá­val, persze, ha majd lesz belő­lük elég. Csakhogy, amint ép­pen most kiderült, a rakétás megtorlással baj van. Ha fuj a szél, vagy általában rossz az idő, nem lehet kilőni. Várni kell vele órákat, esetleg napo­kat. De még jó idő esetén is a rakéta kilövésének előkészü­letei órákat vesznek igénybe. Kérdés, hogy az esetleg eljö­vendő háborúban Amerika ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va Iamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. megengedheti-e magának azt a lukszust, illetve a Szovjetnek szabad-e ekkora előnyt biztosí­tani ? Nyugat és Kelet a zöld asztalnál Most már Washingtonban és Moszkvában egyaránt azonos a vélemény: lesz tárgyalás. Előbb valami előkészítés s az­tán jönnek a Nagyok. Wash­ingtonban nem sietnek a Na­gyok csúcstalálkozójának lét­rehozásában. Washingtonban pontosan tudják, hogy Hrus­csov mellett Lenin is számit. Igaz, hogy Hruscsov szerint “meg lehet egyezni,” de Lenin jónéhány évvel ezelőtt azt mondta: “Az Ígéret olyan, mint az almáslepény — azért süti az ember, hogy megtörje.” S vajpon a kommunista világ­ban ki a nagyobb ur? Az élő Hruscsov, vagy a halott Lenin? Az Amerikai Magyar Szö­vetség New Brunswicki Osztá­lya pénteken, január 31-én es­te a Somerset Utcai Magyar Református Egyházközség ter­mében megtartott gyűlésen el­határozta, hogy minden lehető módon segítségére siet azoknak az itt letelepedett, menekült m a g y ar szabadságharcosok­nak, akik a mostani átmeneti időszakban munka nélkül van­nak és nem kapnak munkanél­küli segélyt. A Szövetség osz­tálya úgy határozott, hogy pénztárában levő készpénzt azonnali segélyre, étkezési je­gyekre és a rászorulók lakbéré­nek, szoba-bérének fizetésére forditja, ugyanakkor pedig gyűjtést indít — egyelőre itte­ni magyar körökben — hogy közadakozásból ezt a segély­alapot minél tovább tartóvá te­gye. Elhatározta a gyűlés azt' is, hogy a tervezett közös márciu­si magyar ünnepélyt New Brunswickon az itteni Szabad­ságharcosok Egyesületének en­gedi át olymódon, hogy az eb­be az egyesületbe tartozó fia­talok beléptidij nélkül megren­dezik az ünnepélyt és mint az elmúlt évben, most is: adako­zásra szólítják fel a közönsé­get a magyar menekültek se­gélyalapja javára. A bruns­wicki Márciusi Magyar Ünne­pély tehát az Amerikai Ma­gyar Szövetség osztálya, illetve az azt alkotó itteni magyar egyházak és egyletek védnök­sége mellett lesz, a Szabad­ságharcosok Egyesülete rende­zésében, 1958 március 16-án, vasárnap délután a Szent Lász­ló Hallban és arra már most, jóelőre meghívunk minden faj­táját, nyelvét, nemzeti szoká­sait és hagyományait szerető jó magyart . ... mindenkit, aki úgy érzi, hogy a magyar sza­badságeszmék tettekbelendü­­lésének hajdani nagy napját, március 15-ikét együtt kell megünnepelnünk! A márciusi ünnepély terveit a szabadságharcosok dolgoz­zák ki, a műsort ők állítják össze, . lelkészeinktől, egyleti vezetőinktől és a Szövetség osztályának tisztikarától pedig minden támogatást megkap­nak, hogy sikeres, szép ma­A perth amboyi 784. sz. Elks klub magyar-származású tag­jai február 16-án, vasárnap es­te rendezik meg a tizennegyedik Magyar Est-et, George Wash­ington, a nemzet atyja tisztele­tére, a nyomorék gyermekek javára. A Magyar Est rendező bi­zottsága Fellegi Terit, az óha­zai és amerikai színpadok ra­gyogó csillagát hivta meg, aki Csubák Pista közkedvelt zene­karának kíséretében a régi mulatós Budapest kedves em­lékeivel fogja gazdagítani az est műsorát. A Magyar Est díszvendégei: David T. Wilentz, New Jersey állam volt “igazságügyminisz­tere,” a magyar menekülteket segélyező helybeli bizottság el­nöke és Bemard Vogel, a ma­gyar-származású volt szenátor, Superior Court-i biró lesznek. gyár összejövetel, igazi szép magyar nemzeti ünnep legyen március 16-án New Brunswi­ckon. Ismert, kitűnő helybeli- és vendégszereplőket kérnek fel s az előkészítő munkához a Szövetség felkérésére Kára Péterné is minden tudásával és gyakorlatával segéd k e z et nyújt. A siker nem maradhat el ... az adakozó készséget pedig bizonyára serkenti fogja az a tudat, hogy ezúttal itt helyben, a városban és környé­kén jutnak el a segitő-dollárok azokhoz, akik önhibájukon kí­vül abba a helyzetbe kerültek, hogy munkát nem kapnak, semmi jövedelmük nincs, kol­dulni, kéregetni pedig nem akarjuk, hogy menjenek! A Magyar Szövetség pénztá­ra nyitva van a rászorulók se­gítése céljából éppúgy, mint az adományok befogadása céljá­ra. A Szövetség osztályának segélymozgalma megkezdő­dött: felkérünk mindenkit az adakozásra, aki csak teheti; minden adományt nyugtáz a Szövetség és pontosan elköny­vel pénztárába. Ugyanígy min­den kimenő segély-dollárról el­számolás történik. (Lapunk készséggel vállalja, hogy mint a múltban, most is adományo­kat nyilvánosan nyugtáz.) Az A Mrs. Tapoloczky készítet­te magyar vacsorával együtt a részvételi jegy ára szemé­lyenként $5.00. Miután csak 200 jegyet adnak el erre a Ma­gyar Estre, a résztvenni szán­dékozók még ezen a héten sze­rezzék be jegyeiket. Jegyek rendelhetők a következő tele­fonszámok hívásával: Hl 2-9784, VA 6-1162, VA 6-1069 és Hl 2-1578. Az Elks-ek ezévi magyar estjének sikeréért fáradhatat­lanul dolgozó bizottság elnöke Zámbory Sándor, alelnöke Stumpf Jáons, titkára Várady Vilmos (az Elksek ezévi elnö­ke), a jegybizottság elnöke Marossy Géza, a fogadóbizott­ság tagjai pedig Sellyéi F. La­jos biró és Török László. Pénz­táros Ifj. Papp János. A Magyar Est egyetlen szó­noka Séllyei F. Lajos magisz­trátus lesz. adományok a bankba a Szö­vetség csekk-számlájára betét­re kerülnek és minden utalás csekkel törtéaik. A segélyre szorulók (vn£y Völesön-kérők) személyét, anyagi helyzetét egyházaink lelkészei vizsgál­ják ki s az ő jóváhagyásuk után és a Szabadságharcosok Egye­sülete titkárának, Kiss Ernőnek (266 Somerset St.) személyes ajánlása alapján, Dienes Lász­ló titkár, illetve Dr. Thiery Ákos pénztáros utalják ki az étkező-jegyekre és lakbérekre szükséges összegeket. Nem hisszük, hogy lenne egyetlen rosszindulatú magyar közöttünk, aki egy szót is szól­na a fenti tervek és célkitűzé­sek ellen; magyarok magyar testvérsegitő feladata, mind­nyájunk erkölcsi kötelessége nyer igy megoldást és teljesí­tést, még pedig olymódon, hogy még a segélyre-szorulók maguk is közre fognak működni a márciusi ünnepély megrende­zésénél abban, hogy a szüksé­ges segély-alapot növeljük, tar­tóssá tegyük. Gáncsoskodásnak itt helye nincs és nem is lehet! A szereplési viszketegségben szenvedő, mellüket téglával döngető, de kicsinynek és könnyűnek bizonyult “nagy magyarok” maradjanak most Kinek volt szakálla tavaly januárban? A Kádár-rezsim, mivel látja, hogy ígéretekkel, szirén hang­okkal és látszat könnyítésekkel sem tudja maga felé fordítani a magyar nép rokonszenvét, ismét a meg félemlités eszközeihez nyúlt. Budapestről érkezett hírek szerint az egyetemeken u j a b b tisztogást rendeltek el. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a KISZ egyetemi csoportjai utas­ítást kaptak, hogy valamennyi egyetemi hallgató “múltját” fel kell deríteni. A “múlt” alatt 1956 nyárátol 1957 februárjáig ter­jedő időszakot kell érteni. Azok az egyetemisták, akik ez alatt az idő alatt “meg nem felelő maga­tartást tanúsítottak” eltávolit­­andek az egyetemről. Jellemző, hogy a Kádár-rezsim m i t tart meg nem felelő magatartásnak”. A jelentés pontjai közöt szerepel egy kérdés: “Viselt-e szakállt 1957 januárban?” Ha igen, ak­kor ez “eiienforradalmi cseleked­etnek” minősítendő. tisztes távolban: itt önzetlen, tiszta testvérsegitő munkáról van szó. Most tanúbizonyságot tehet mindenki arról, hogyan érez, mit diktál a szive! Munkaközvetítő, elhelyező irodát hiába állítanánk most fel, mert a munkaviszonyok a tavaszig aligha fognak változ­ni. A munkanélkülieknek, a munkanélküli segélyt rövid ideig dolgozásuk miatt nem ka­póknak azonban enni kell, me­leg szoba kell s ezt a helyzetet tétlenül nem szabad nézni, itt segíteni kell, mégpedig azon­nal ! A Magyar Szövetség osztá­lyának nem kimondott hivatá­sa, feladata az, hogy segély­mozgalmat indítson és folytas­son, ebben a sürgős esetben azonban ezt is feladatának te­kinti s ebben a szeleimben folyt le a múlt péntek esti gyűlés, amelyen résztvett a Szövetség országos elnöke, Haydu K. György plainfieldi gyáros is. Reskó Jenő elnök fel­kérésére Haydu György rövi­den ismertette a gyűlés részt­vevőivel azokat a terveket és feladatokat, amiket az Ameri­kai Magyar Szövetség központ­ja végez az egyetemes magyar ügy szolgálatában, az amerikai magyarság anyagi és erkölcsi erejének minél fokozottabb mértékben való érvényesítésé­vel. Az uj országos elnök lel­kes szavaiból érezhető volt, hogy ő szivvel-lélekkel ott áll magyar testvérei mellett s min­den téren, minden tőle telhető módon segít, ahogyan és ahol csak tud. Szép volna, ha a Szövetség New Brunswicki Osztályának testvérsegitő tervei és munkája fennakadás nélkül oldhatná meg menekült szabadsághar­cos magyar testvéreink közül mindazoknak a felkarolását, akik ebben az átmeneti munka­­nélküli időszakban segítségre szorulnak, esetleg “kölcsönre” vannak utalva. Szép volna, ha mindenki adakozna tehetsége szerint erre a nemes célra. (Minden adomány erre a címre küldendő: American Hungarian Federation, New Brunswick Chapter, 216 So­merset St., New Brunswick, N. J. Csekkek is a Szövetség nevére állitandók ki.) Aki a szabadságot védelmezi, az egész emberiség nevében cselekszik. Szabadságharcos volt Lincoln Ábrahám is, akinek 149-ik születésnapját ünnepel­jük február 12-én. Mikor a polgárháborúban a felszabadítók erejét lankadni látta, igy szónokolt: “A harcot csüggedés nélkül folytatnunk kell, mert a szabad­ság ügyét nem adhatjuk fel egyévi, sőt százévi küzdelem u­­tán sem. A szabadsághoz és a boldoguláshoz való jogában nem lehet különbségg* az emberek kö­zött, fajok szerint. Szivünk igy érzi ezt, Istenünk igy rendelte ezt: mert minden ember szabad­nak született.” Lincoln, aki a Kentucky-i er­dei kunyhóban látott először napvilágot, mint favágó, föld­munkás, hajóslegény, boltisegéd és falusi postamester kezdte el pályafutását. Éjszakánként, ne­héz napi munka után, kölcsön­kapott könyvekből szerezte meg képzettségét, hogy az ügyvédi kamara tagjává lehessen. Há­romszor választották meg Illi­nois állam törvényhozójává, mig végre 1861-ben elfoglalhatta az Amerikai Egyesült Államok el­nöki székét. A nagy küzdelem akkoriban indult meg, amely hivatva volt eldönteni : maradhat-e orszá­gunk félig szabad és félig szol­ga. A nehéz és szívfacsaró pol­gárháború során Lincoln hite nem lankadt, szava nem fakult el. Beszédei, mint halhatatlan szónoki remekművek, elvitték hírét a világ minden sarkába ... A gettysburgi csatamezőn is­mét tanúságot tett hitéről, örök­becsű szép beszédében mondot­ta ott, hogy: “Ünnepélyesen fogadalmat te­szünk Isten előtt, hogy nemze­tünk a szabadságot uj életre kelti és hogy a nép kormánya, melyet a nép alkot és a népért van, nem fog gelpusztulni soha erői a fölről.” 1865 március 4-én, második elnöki felavatása alkalmával, az északi államok győzelme már biztosítottnak látszott. A nemes­­lelkű elnök sietett megnyugtat­ni egész Amerikát, hogy a pol­gárháború okozta ellentéteket közös munkával és megértéssel fogják elsimítani: “Rosszakarattal senkivel szemben, megértéssel mindenki iránt, fejezzük be a munkát Is­ten- nevében és kötözzük be a nemzet sebeit.” Kilencvenhárom éve van an­nak, hogy egy orgyilkos golyója Iteritette nagy elnökünket, aki­nek alakja a nép szivéhez legkö­zelebb áll — amikor már esz­méi és munkája teljes diadalt arattak. De szavai, amelyeket az emberiség lelkiismeretéhez in­tézett, örökké élnek milliók szi­vében : “Most elhagyom önöket, de remélem, hogy a szabadság irán­ti vágy szikrája élve marad szivükben ... A mi hitünk az, hgoy a szabadsághoz való jog az emberrel együtt , született meg. Vállvetve kell harcolnunk a szabadság dicső hadseregében és ünnepélyesen el kell szánnunk magunkat arra, hogy áldozat­­készségünkkel megmenthetjük, vagy kishitüségügnkkel nyomo­rultul elveszítjük a világ egyet­len reménységét.” Common Council. ■ j Gondolkozz... | Furcsán hangzó, de való igazság az, hogy ha nem len­nének nemzetek, azaz beszéd­ben, szokásokban és felfogás­ban, elkülönült népek, akkor nem lennének háborúk, népmé­szárlások és nép tiprások. Az első világháborúban több mint 38 millió ember halt meg. A második világháborúban 100 millió ember. És a harmadik vi­lágháborúban? Kérdések kérdése az, hogy ugyan miért mindez? A háborúkat egyes nemze­tek életkörülményei eredmé­nyezik. Teljesen függetlenül attól, hogy igazságos az, vagy sem, mert ezt megállapítani igen nehéz. Mert a megállapí­tok is a maguk szempontjait tartják inkább szem előtt. Térjünk csak vissza a nem­zethez : A nemzetek szembeállása függ az egyes népek nyelvé­től, szokásaitól és felfogásától. Ez a három együttesen alkot és létrehoz valami olyan rettene­tes erőt, mely minden egyes­­alanyát a nemzetnek fogja, át­járja és mintegy eltávolithatat­­lanul és elválaszthatatlanul belesül a nemzet fiának egész valójába. Ez az erő teszi a né­peket különbbé egymástól, amit sem vallás, sem jólét, sem szociális, sem gazdasági kom­ponensek nem tudnak semlege­­siteni. Milliós tömegek hősiességét, élet és véráldozatát semmi sem tudja elérni a nemzet erején kívül. A nyelv, szokás és felfogás alkotta erő már eleve magá­ban hordozza az ellentétek le­hetőségeit. Ezért minden nem­zet annyiban marad fenn, amennyiben ebből az erőből él, még akkor is, ha ugyanebből az erőből élő nagyobb nemzet szét is zúzta önálló életét. A küzdelmek és harcok népe a magyar! Sohasem egyéni ér­dekek, hanem eszmék fütötték és izzították nemzeti erejét. A magyar nép sohasem a na­gyobb vagyonért és gazdagsá­gért harcolt, hanem egy neme­sebb és izmosabb, erőteljesebb és életrevalóbb eszméért. A ma­gyar élet- és vér-áldozata soha­sem volt üzlet! És talán éppen itt van a nagy magyar tragédia egyik sarkköve, hogy a husza­dik században annyi az eszme- és erőnélküli nép és nemzet! Egy eszmenélküli nép és nemzet lehet rettenetesen gaz­dag, vagy erős, de buknia kell! Mert a milliós tömegeket ha­marabb hódítja meg a szellem^ mint a nyers erő, vagy lélekte­len gazdagság. így fog bukni a gazdag és nagy nemzet a kicsi szemelát­­tára. Igá fog a porba hullani a modern “római” és “babiloni” birodalom. (A Szovjet —­­Szerk.) így lesznek megaláz­(Folyt. a 2-ik oldalon) LÁZADÁS IRTA: ZILAHY FARNOS ESZTER (Mutatvány az Amerikában élő kitűnő magyar költőnő “Zeng még a dal” c. moet megjelent verseskötetéből. A kis verseskötet ára $1.00. Beszerezhető közvetlenül az írónőtől, kinek cime: 2873 East 112th St., Cleveland 4, O.) Minket már senki se sajnáljon, mi itt valahogyan csak megvagyunk. Szabad szegényen és néhanapján még mosolyogni is tudunk. Dolgunk van elég s igy időnk kevés töprengeni az évek múlása felett . . . arról, hogy haza. talán sohse ériirík s idegen földből dobnak ránk göröngyöket. De álmatlan éjszakán, békés csendben fellázadok! ököllel verném a vas falat, mely megett fajtám, nemzetem bilincsbe kötve a sir felé halad. Sikoltanék mint ezer vészsziréna\, hadd rémüljön meg a gaz szolgahad . . . De reszketve, sírva, tébolyulva velem sikolt son mind, aki szabad! Hogy szörnyű jajszavunkat hallják meg az Égben. A Magyar Szövetség Brunswicki osztálya a munkanélküli magyar menekü Itekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom