Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-08-21 / 34. szám

/ Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY’* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 52. ÉVFOLYAM NO. 34. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY 1958. AUGUSZTUS 21 Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS A rendkívüli közgyűlés rendkívül lapos lett. Pontosan, ahogy ezeken a hasábokon előre megjósoltuk. Dunát lehetne re­­keszteni a beszédekre felhasz­nált papirosból, de különben semmi. Hozzá kell tenni, hogy ez a közgyűlés semmiféleképpen sem szolgálja a Nyugat s benne Ame­rika érdekét. Amikor ezeket a sorokat Írjuk, még a szavazás messze van az ENSz palotában, de annak eredményét előre jneg mérnök jósolni. Első Ízben tör­ténik meg, hogy a Szovjet, illet­ve javaslata aránylag sok sza­vazatot kap az ENSz-ben. A- ránylag. A döntő, kétharmad többséget most sem szerzi meg, de a középkeleti kaland újra al­kalmat adott Ázsia örökösen gyanakvó népeinek, hogy Moszk­va “lovagi” palástja mögé búj­janak. Most Moszkva az arabok vé­delmezője. Legalább is az arab világ nagyobbik felének a vé­delmezője. Sajnos, Nyugat szá­mára a játszma elvezeszett az arab világban. Libánonban csak addig lesz rend, amig az a­­merikai katonák ott lesznek. Mi­helyt kihúzzák' a lábukat, vala­milyen formában megkezdődik­­á dulakodás az* arab világ egye­sülése érdekében. Ugyanilyen, vagy ‘ilyenebb’ a helyzet Jordániában. A jelek szerint Husszein király csak addig él, amig az angolok őrzik. Husszeinnek és a nyugatbarát arab vezetőségnek nincs többé talaja Jordániában. Ezt az ENSz palotában, a new yorki East River partján mindenki tudja. Nasszer nyert. S rajta keresztül Moszkva is nyert. Tisztán egy kis idő kér­dése, hogy ez a győzelem az arab világban kikristályosodjék. Nasszer-barát politika Washingtonban Éppen az előbbiek tökéletes tudatában, az Egyesült Államok kormánya most keresi azokat a módozatokat, amelyek alkalma­zásával az arabok ura, Nasszer nem maradna ölelkező viszony­ban a Szovjetunióval. Nehéz megtalálni a módozatokat. Az arabok közös gyűlöletének az oka Izrael, amelyet, szerintünk, teljesen jogtalanul hasitottok ki a nyugati hatalmak az arab vi­lág testéből. És ebben a kérdés­ben az arabok igen hajthatatlan álláspontot képviselnek, Abdul Szalam Mohamed Arif, Irák he­lyettes miniszterelnöke a U.S. News and World Report cimü hetilap augusztus 22-iki számá­ban nyilatkozik a kérdésről s az amerikai újságíró feltett kérdé­seire válaszolva ezt mondja: “. . '. Amerika vigye magával Izraelt Amerikába . . . (mert) azoknak, akik létrehozták Iz­raelt, tudniok kell, hogy amig el nem hordják (remove) ezt az országot, addig az arabokkal bé­kére és jóviszonyra nem számít­hatnak . ..” Ezt az idézetet csak azért kö­zöljük, hogy érzékeltessük; mi­lyen üszkös a seb? Valamelyes segély, vagy. a gazdasági élet ál­talános javítása nem hajtja meg az arabokat, ők most a vad na­cionalizmus korát élik és a nincstelen beduin, vagy a temp­lom egerénél is szegényebb fel­lah nem lenne azért nyugatba­rát, mert emberségesebb életvi­szonyok közé kerülne. Hatalmas per ez. Gyógyirt ta­lálni rá az ENSz közgyűlésén nem lehet. A szomorú benne csak az, hogy a nyugati hatal­mak, nagy áldozatok árán sem tudják biztosítani a középkeleti egyensúlyt és egyelőre meghát­rálásra kényszerülnek. Egyelőre Amerika és Anglia nem engedi szabad prédául Iz­raelt, ez egész biztos. Az ara­bok viszont legalább is a jelen­legi körülmények közt — nem alkusznak. Középkelet minden e­­setre még sokáig a világ puska­poros hordója marad. A megadás gondolata felvetődött ‘illetékes helyen,’ te­hát az amerikai katonai köz­pontban, a Pentagonban. Az Egyesült Államok elnöke felbőszült a hir hallatára és vizsgálatot rendelt el. De hol van az amerikai pol­gár? Hát ő miért nem bőszül fel? Miért nem fáj neki eléggé, hogy akadnak magasrangu em­berek, akik kacérkodnak a meg­adás gondolatával? Régen, ha háború volt, min­den hadsereg számolt a vereség­gel és a megadás körülményei­vel is. S van is ennek egy jogi menetrendje. De nem tudunk olyan esel rüh békében egy nagy­hatalom magas katonai körei­ben ezt a kérdést komolyan ‘ta­nulmányozták’ volna. S főleg, ha a megadás nemcsak katonai vereséget, hanem egyben a ko­­munista világuralmat jelen­tené . . . A Szovjetuniónak sem kellett egyéb. A Newsweek jelentése szerint összeült a legfelső kato­nai tanács. Heuréka! Hiszen nincs itt baj, ha az amerikaiak fejében a megadás gondolata megfordul! Ötcentes bélyeg? Még hozzá sem szoktunk elég­gé a négycentes postabélyeghez s már is újabb emelés lehetősé­gét helyezik kilátásba. A posta vezérigazgatója — állítólag — már is készíti a terveket, hogy jövőben a kongresszust újabb e­­melésre kérje. Egy cent nem olyan sok. Ki­bírjuk. Ha ezzel még javulna is a postai szolgálat, Isten neki. De csak úgy? Kissé bosszantó ez a gyakori emelés. y Az utolsó utat is el­zárták a menekülők elől Bécsi jelentés szerint a Fertő tó mocsaras részében lévő oszt­rák-magyar határon végig szö­ges drótkerítést húztak a vörös határőrök s ezzel elzárták az u­­tolsó menekülési utat azok elől, akik Ausztriába akartak volna szökni. A Fertő tó vize volt eddig az egyetlen hely az osztrák ma­gyar határon, mely nem volt a vörösök által őrizve. Mindenütt másutt a határtól húsz kilomé­teren belül vannak szöges drót­kerítések és vörös katonaság, a­­láaknázott sávok, hogy azon senki át ne menekülhessen Ausztriába. Most az utolsó rést is elzárták. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának. hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! MIALATT DULLES ALUDT Éjjel két órakor csengett a te­lefon Allen Dulless hálószobájá­ban. Bagdadból hívta egy ame­rikai ügynök, aki azt jelentette a Central Intelligence Agency főnökének, amit már a lapok kü­­lön-kiadásában is olvashatott volna: Iraqban egyetlen divízió katonai puccsal átvette a hatal­mat : Abdul Karim el-Kassem tá börnok, az iraqi harmadik1 had­osztály parancsnoka a helyzet ura. A király, a régens és a nyu­gatbarát Nuri-es-Said minisz­terelnök halottak. A Nasser-ellenes Bagdadi Szövetség központja a forradal­­márck kezén van. A villámgyor­san vérehajtott puccs során a bagdadi szövetség titkos iratai mind a felkelők kezébe kerültek. S alig száradt meg a vér Kas­­sem tábornok kezén, máris el­nyerte a nyugati országok elis­merését. 380 millió dollárt költünk é­­vente arra, hogy az ellenség terveit előre tudhassuk. Allén Dulles, aki a külügyi államtit­kár fivére, ezekért a nehéz mil­liókért apró-cseprő kis ügyecs­­kékről tulkésőn értesül. Korea megtámadása, a magyar forra­dalom, a vörös Sputnik és a dél­amerikai Nixon-ellenes tünteté­sek voltak azok az apróságok, a­­melyekről Allen Dulles tulkésőn kapott hirt. A kongresszus ez ügyben vizsgálatot követel. É- pen ideje! Cserkésznap Clevelandban Clevland, Ohioban augusztus 31-én, a York Road-i parkban cserkésznapot” rendeznek a ma­gyar cserkészek, amelyre vidé­künkről is készülődnek a cser­készcsapatok tagjai és a hozzá­tartozók. Ugyanott, ugyanezen a napon lesz egy magyar-német válogatott labdarugó mérkőzés is a Cserkésznap műsorában, valamint egy színes szabadtéri bemutató: Magyarország élő­képben. Lesz: palóc-lakodalom, kalocsai aratóünnepély, szin­­pompás nemzeti viseletekben, táncokkal, és sok más gyönyörű magyar attrakció. A cserkész­nap déli 12 órakor szentmisével és istentisztelettel kezdődik. Háromszáz clevelandi ma­gyar cserkész hónapok óta lázas munkával készíti elő a hatalmas magyar cserkésznapot. Ötletes mutatványos és szórakozási sát­rak lesznek, bábszínház és me­semondás a kicsinyeknek, nép­művészeti kiállítás, könyvsátor, látványos cserkészbemutató, ü­­gyességi versenyek, sorsolások, stb. Este fáklyás-ünnepély, majd táncmulatság. A magyar fiatalok jobb helyre nem is me­hetnének egy igazán felejthetet­len kirándulásra, mint Cleve­­landba, augusztqs 31-én. AZ OLAJ STRATÉGIA A múlt évben 176 millió tonna olajat termeltek az arab orszá­gok. Ez májdnem egyharmada a világ olajtermelésének. És Európa nem élhet az arab olaj nélkül. Még kevésbbé gondolhat arra, hogy a vörös támadásnak ellentálljon. Háború esetén az amerikai kontinensről küldött olajra 500 vörös buvárhajó le­selkedne. A Földközi tenger biz­tonságát az angol és amerikai flotta biztosítani tudná, de az Atlantikon keresztül való szállí­tás, a buvárha jó-veszedelem miatt nem bi^onságos. Marad tehát az arab ojaj. Ezt akarja a Szovjet kicsavarni Európa ke­zéből. Ezért kell az arab agitá­ció. És ezért tellett a félénk a­­merikai külügyi hivatalnak a lebanoni partra szállást elhatá­roznia. Ami ezután következett, azt mi régen megjósoltuk. Texasban a Vas­függönyről szól az ének A VODKA DIPLOMÁCIA Rettenetes Iván, Nagy Péter és Rasputin pusztán amatőrök voltak a mostani orosz cárhoz képest. Mert Nikitába úgy megy a vodka, mint Ladányba a mennykő. 1956 tavaszán ér­keztek Angliába Kruscsev és Bulganin. Malik szovjet követ a Claridge szállóba invitálta Nagy Britannia színe-javát egy kis főzőcskére. A bankett során Nikita annyira berúgott, hogy a terem tükreit mind bevrte. A szovjet követség a bankett költ­ségein kívül 6000 dollárt fize­tett a rombolásért. 1955-ben Tito látta vendégül a feneketlen páliskás hordót. Sok tivornya színhelye volt a belgrádi Fehér Palota a Kara­­gyorgyevics királyság alatt. De Nikita még Petár királyon is túltett. Előszrö az amerikai, az­után a belga követet sértegette, mire az egész diplomáciai kar otthagyta a bankettet. Tito hiá­ba csititgatta garázda vendégé,t aki végül azzal mulattatta ma­gát, hogy a főlépcső karfáján csuszkáit le és újra,' meg újra feltántorgott a lépcsőn, hogy le­­csuzhasson . . . A Fort Worth Press uj texasi dal születéséről ad számot. A Vasfüggöny mögött élő lányról szól, akiért Texasban élő ked­vese imádkozik. Kéri az Istent, bontsa le a Vasfüggönyt s sza­badítsa* wel szerelmesét. Az “Iron Curtain” cimü dalt egy texasi magyar, Simon Imre inspirálta. Hamarosan lemezre veszik és nemsokára talán egész Amerika dúdolni fogja. Szerző­jének, a Fort Worth-i Lawton Williamsnak két másik dala, a Geisha Girl és a Fraulein, hó­napokig országszerte a tiz leg­népszerűbb sláger között szere­pelt. Simon Imre 37 éve él Ame­rikában. Sokáig cirkuszokban és rodeokban szerepelt és ezzel a “Hungarian Cowboy” nevet ér­demelte ki. Az 1956-6os magyar szabadságfelkelés után az Egye­sült Államok délnyugati részén ügyködött a magyar segély ér­dekében és ott olyan kiemelkedő munkát végzett, hogy Eisen­hower elnöktől is kapott elisme­rő levelet. Szent István ünnep­­.ség Brüsszelben Augusztus 17-én, ’ vasarnap Szent István ünnepséget rende­zett az európai magyar emigrá­ció Brüsszelben. Németország­ból és Ausztriából is csoporto­san érkeztek magyar menekül­tek Brüsszelbe. Az ünnepi isten­tiszteletet a vatikáni pavillon­­ban tartották. (A brüsszeli ki­állításon a magyar pavilion a vatikáni pavilion közelében fek­szik!) A Középkelet és Magyarország Augusztus elsején a Neue Züricher Zeitung hosszú vezér­cikkben emlékezett meg a ma­gyar forradalomról és a forra­dalom utáni szovjet megtorló intézkedésekről. Részletesen le­írta az Oroszországba * és Man­­zsuriába deportált magyarok ke­serű, sorsát. A magyar nemzet sárbatiprója, Kruscsev mégis a nyugatot akarja az arabokkal szemben a nemzeti törekvések elnyomójának beállítani. A cikk figyelmezteti a nyugatot, hogy ne engedje meg Kruscsevnek, hogy az oroszok az ügyész sze­repében tetszelegj enek. Szt. István ünnepség New Yorkban New York és környéke ma­gyarsága augusztus 24-én, va­sárnap ünnepli országalapitó Szent István király napját. (Ez nemcsak a katolikus egyház ün­nepe, hanem Magyarország leg­nagyobb ünnepe, melyet a ma­gyar országgyűlés iktatott tör­vénybe.) Az amerikai magyar­ság felekezeti különbség; nélkül ünnepli a nagy magyar ünnepet. Ebben az évben a hagyomá­nyosnál is nagyobb arányokban készíti elő a rendezőbizottság ennek a nagy magyar ünnepség­nek a programját, hiszen szent kötelességünk, hogy minden al­kalmat megragadjunk arra, hogy az amerikai társadalom fi­gyelmét felhívjuk az elnémított magyar nemzet szenvedésére. A Szent István napi ünnep­ségek a hagyományos Fifth ave­­nuei felvonulással kezdődnek, melyre a gyülekezés- augusztus 24-én, vasárnap délután 2 óra 15 perckor lesz az 59. utca és Fifth Ave. sarkán. A new yorki és környéki egyházközségek, egye­sületek zászlóik és jelvényeik a­­lat fognak felvonulni. A mene­tet a passaicF Szent István egy­házközség zenekara fogja meg­nyitni. Ezt az egyesületek veze­tői, valamint a magyarruhás asszonyok csoportja fogják kö­­‘vettn.*’* ......■■■»w*—— A menet a Fifth Avenuen fel­vonulva a St. Patrick katedrá­­lisba vonul be, ahol 4 órakor kez­dődik az ünnepi vesperás. Spell­man kardinális képviseletében VAGYOK ÉS LESZEK! Kapaszkodom a csontba és' a vérbe, Kapaszkodom az égnek köldökébe: A kerek napnak aranyos tüzébe, Mert üt az én helyem. Kapaszkodom az utmenti csalánba, Apám sírjának fekete poréba, Anyám kertjébe, tiz szál rózsafába, Mert máshol nincs helyem. Kapaszkodom gyökérrel és körömmel, Keserűséggel, kínnal és örömmel, Veszithetetlen örökös pörömmel, Mert itt az otthonom. Kapaszkodom gyökérrel és körömmel, Szivekhez, szókhoz, sziszegő szelekhez, Halottakhoz és élő emberekhez, Mert mégis maradok. Kapaszkodom a karácsonyi hóba, Húsvéti, lengő, piros lobogókba, Pünkösdi hajnalt tükröző folyókba, Mert mindez az enyém. Kapaszkodom szent ezer esztendőbe, Romlásba, bajba, törött puskacsőbe, Budába, Pestbe, Kalocsába, Győrbe, Mert sohase megyek. Kapaszkodom, ha vernek és zavarnak, Kapaszkodom, ha erembe marnak. Mert Krisztusénak s kovakő magyarnak Én mindig itt leszek . . . A világűr titkai... A Navy óriási rádió-felvevőr két és teleszkópokat épit West Virginia államban, ahol — egy 1500 négyzetmérföldes terüle­ten — a világűr titkainak leg­nagyobb és legmodernebb kuta­tóintézetét állítja fel, több mint 60 millió dolláros költséggel. “A földre állandóan érkeznek rá­­dióhullőmok a világűrből, amik­nek titkát egy napon talán si­kerül megfejteni ...” — mond­ja a jelentés. Sokmillió mér­­földnyi távolságból érkeznek e­­zek a titokzatos rádióhullám-je­lek, melyeknek értelmét ezideig még nem sikerült megfejteni. A Tej útról érkező rádióhullámo­kat már rendszeresen tudják fogni, az uj kutatóállomás se­gítségével azonban talán sikerül mélyére hatolnunk e “jeleknek.” A legújabb felfedezések sze­rint a végtelen nagy mindenség­­ben, kint a világűrben nem­csak “nagy semmi” tátong, ha­nem mindenféle gázok lebegnek s ezek időnként, rejtélyes külső behatásokra keringeni kezde­nek, összesürüsödnek s igy szü­letik meg egy-egy uj csillag . . . Flannelly püspök fog prédikál­ni. A magyarnyelvű ünnepi be­szédet Ft. Deésy Ipoly, Fair­­field, Conn.-i plébános fogja tartani. Utána a többezer főnyi kö­zönség az Egyesült Nemzetek é­­piilete elé vonul, ahol imádkozó, néma tüntetés lesz. A rendezőbizottság ezúton is kéri a New York és környéke egyesületeknek, illetőleg ma­gyarságának minél nagyobb számban való részvételét, hogy felvonulásunkkal demonstrál­hassunk az ezeréves magyar tra­díciók mellett. Október 23-i emlék­­ünnepély Az 1956 évi magyar szabad­ságharc évfordulóját New Yorkban az Amerikai Magyar Szövetség és az egyletek és egy­házak közösen, a legtestvérie­­sebb öszefogás jegyében fogják megünnepelni. Ft. Kilián Csa­ba és Nt Csordás Gábor espe­res, Dr. Török Lajos, Tóth Csa­­nád László és Bodnár Gábor ál­lanak a rendezőség élén. Átugrott a határon Nagy Ferenc 42 éves ma­gyarországi rúdugró a szó szo­ros értelmében átugrott a hatá­ron Ausztriába, ahol menedéket kért az osztrák kormánytól. Si­került eljutnia a határig, ahol az aknamezőn és a 8-méter ma­gas, magasfeszültségű villany­árammal telitett szögesdrót-a­­kadályon, a magával vitt rúd segítségével átugrott osztrák földre. “Államközi rudugrási rekordot” scinált ezzel a bravú­ros ugrásával, s most szabad ember Nagy Feernc. Vannak dolgok, miket szívesen mulasztunk el, még ak­kor is, ha évenként ötvenkétszer van alkalom arra, hogy azt meg­tegyük. Előfizetőink évente öt­venkétszer nézhetik meg, hogy mikor jár vagy mikor járt le az újságjuk és aki hátralékban van, láthatja, hogy itt az ideje a fizetésnek. — Csak egy tele­fonhívásba kerül s kollektorunk kimegy a pénzért . . . VÁROSI ISTVÁN HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön,’ hirdessen a mi lapunkban! Óhazai leveleinkre CHAMPiON^t? LIBERTY UNITED STATES POSTAGE és a világ bármely más országá­ba szeptember 19-ike után ezt a Kossuth bélyeget ragaszthatjuk. Hadd lássák tengerentúli szere­­tetteink, hogy a messze Ameri­ka földjén is megbecsülik a ma­gyar szabadságtörekvéseket. Hiába próbálják a kommunist­­ták a maguk önzű céljaira ideig­­óráig kihasználni a magyar ha­zafiak nimbuszát — még más világrészekéi) is tudják, hogy Kossuth Apánk az oroszok kivo­nulását tartotta a független magyar államélet legelső felté­teléül. Erről tanúskodik 106 év­vel ezelőtt elmondott számtalan angolnyelvü beszéde is. A Kos­suth születésnapjától kezdődő­­leg 37,000 amerikai postahiva­talban szintén kapható 4 centes zöld szinü emlékbélyegek belföl­di levelekre, valamint Kanadá­ba és Mexikóba címzett leve­lekre érvényesek. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom