Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-05-23 / 21. szám

f Beolvadt lap: “‘PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and ViClNITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1957. MÁJUS 23. Vitustáncot jár a kongresszus a költségvetés körül s egyebet nem látszik hallani és látni csak azt, hogy hol lehetne még egy­két milliót lenyesni a kétségte­lenül óriási összegekből. Szép a takarékoskodás, illesse tisztelet a honatyákat, hogy igy vigyáz­nak az adófizető érdekeire, de viszont a világ Vezető-országá­nak törvényhozói a távoli látó­határra is vethetnének egy-két pillantást. A kongresszus “csak azért sem” tárgyalja a bevándorlási törvényt! Az Elnök külön üze­netben kérte az elavult törvény újratárgyalását és gyökeres mó­dosítását. Az eredmény az, hogy a honatyák a fülükbotját sem mozdítják. Szerintük ez a kérdés nem fontos és nem sür­gős. Csak folytassák éhség­­sztrájkjukat a magyar menekül­tek Ausztriában ég Írországban, ez nekik nem fáj sí nem ^látják az ügy mérhetetlen 'következmé­nyeit. Moszkva most igazán meg­győzheti a leigázott népeket — s elsősorban a magyarokat, — hogy a Nyugat (élen a USA- val) mindig és minden körül­mények közt csúfosan cserben­hagyja a hiú módon reményke­dőket. Egy marad tehát szá­mukra: nyeljék le a békát s most és mindörökké maradja­nak meg Moszkva hűséges csat­lósainak, mert csak benne biz­hatnak. S tegyük hozzá: amikor Moszkva mindezeket elmondja a rab népeknek, 'mégcsak hazud­nia sem kell. Egyszerűen meg­mutatja az éhségsztrájkban le­vő magyar menekültek fényké­pét . . . Bizony, mindez többet árt Amerikának, mint amennyit használ a költségvetés nem is mindig indokolt szabdalása. Mi­kor lesz már vége ennek a bete­gesen hisztérikus állapotnak Washingtonban, a világ fővá­rosában? Háromezer magyart még beenged a kormány, újra csak a maga , hatásköriben, kongresszusi döntés nélkül, sőt annak dacára, de ezzel a ké,rdés még nincs megoldva. A család­tagok és a rendkiviili képzettsé­gű magyarok vándorolhatnak be . . . A kis Norvégia a vak mene­külteknek ad otthont, Belgium az aggoknak. Hollandia a bé­­náknáak, de a gazdag és hatal­mas Egyesült Államokban ilyen irgalmassági szempontok nem játszhatnak szerepet. Ide csak a rendkívüli képzettségű embe­reket engedik be, tehát akikből feltétlenül haszna lesz az or­szágnak. Eszerint az a magyar, aki elvesztette egyik lábát a bu­dapesti' harcokban, de nincs rendkívüli képzettsége, mehet Kukutyinba zabot hegyezni s ne is álmodjon arról, hogy valaha irgalmas szivek megnyiltják előtte Amerika kapuit. Az egész szabad világ a ma­gyar szabadságharc morális erejéből táplálkozik. Ennek a történelmi morális erőnek a megszemélyesítőit azonban sor­sukra bízzák, mint a kóbor ku­tyákat. A napokban elkészül a jelentés, amely a magyar szabadságharc­ról a “hivatalos” képet adja a világ közvéleményének. Az Egyesült Nemzetek külön bi­zottsága elvégezte a maga fela­datát s most aztán a tagállamo­kon a sor. Ha a tagállamok egy­­része követeli, akkor a magyar ügyben összehívják az EMSz közgyűlését, különben annak tárgyalása az őszi rendes gyű­lésre marad. Nekünk, amerikai magyarok­nak most az lenne a legfőbb fel­adatunk, hogy a rendkívüli köz­gyűlés összehívása érdekében “megfőzzük” a baráti delegátu­sokat. Ezzel lehetnénk méltók a magyra szabadságharchoz s ez­zel segíthetnénk a szerivedő ma­gyar népnek. FÉLHOLTRA VERVE TALÁLTAK LAKÁSÁN EGY SZABADSÁGHARCOS MAGYAR FIÚT Woodbridge-n, a Green St. 189 számú házban bérelt szobá­jában hétfőn reggel összekötöz­ve, száját betömve, összeverve és összeszurkálva találta házi­asszonya Juhász József 25 éves menekült magyar szabadság­­harcost. Mrs. Kardos, a ház tu­lajdonosa azonnal jelentette az esetet a woodbridgei rendőrség­nek, az pedig kihívta az F.B.I.-t és az Immigration and Naturali­zation hivatal detektivjei is azonnal megkezdték á vizsgála­tot. Juhász, aki Magyarországon katonai tiszti-iskolát végzett s 1952-től 56 tavaszáig a kommu­nisták börtönében volt,- október-EGYMÁSHOZ SEGÍTIK MENE­KÜLTJEINK CSALÁDTAGJAIT Mialatt az Egygesült Államok kormánya és a törvényeket hozó kongresszus továbbra is farkas­szemet néznek egymással a be­vándorlás gyökeres reformja kérdésében, május második’ fe­lében lényeges enyhülés várható a szétszórt magyar családok összeköltöztetés terén. Herbert Brownell igazságügyminiszter — amerikai fogalmak szerint Attorney General, illetve főál­­lamügyész — legújabb rendelete értelmében a menekült magyar­ság soraiból az alább felsorolan­dó kategóriákba esőket részesí­tik előnyben: (A) Az Ausztriában - levők közül mindenekelőtt azokat fog­ják kivizsgálni és az Egyesült Államokba átsegíteni, akik 1) olyanok közvetlen csaád­tagjai, akiket már Amerikába beengedtek: Férj, feleség, gyer­mek, illetőleg már kivándorol­tak szülei részesülnek eszerint kivándorlási k e d vezményben. Ha az említettek valamely közeli rokona be tudja bizonyítani, hogy hosszabb időn át szoros családi kötelékben, ugyanazon háztartásban éltek együtt, úgy a családdal együtt ő is kivándo­rolhat. / 2) Másodsorban kerülnek majd megfontolásra a múlt ősz óta Amerikába vándorolt mene­kültek háztarsásában élt család­tagok. 3) Harmadsorban engedik majd be az Egyesült Államok­ban állandó jelleggel megtelepe­dettek és polgárok közvetlen családtagjait, tehát férjet, fele­séget; gyermeket, illetőleg szülő­ket. 4) Végül jogában áll az Ausztriában állomásozó ameri­kai konzulnak vagy bevándorlá­si hivatalnoknak megszívlelni azoknak a különleges képesités­­sle vagy szakértelemmel rendel­kezőknek a bevándorlási kérvé­nyét, akiknek rátermettségére az Egyesült Államoknak szük­sége lehet. (B) Az európai országokra is kiterjesztik a fenti kedvezmé­nyek java részét, még Angliára (esetleg Kanadára) is. Eze­ket azonban mindössze két ka­tegóriában tünteti fel az uj ren­delkezés : 1) A már Amerikába vándo­rodnak férje, felesége, kiskorú gyermekei, kiskorú gyermekek szülei, közvetlen családtagjai, valamint az Egyesült Államok­ban letelepedettek és polgárok olyan rokonai, akiknek kiván­■Wr* dorlása amerikai' szempontból kívánatos. 2) Olyan menekültek, akik­nek különleges képességeit az Egyesült Államok honvédelmi érdekei nélkülözné. Minden más kategóriára vo­natkozólag az igazságügymi­niszter utasította a bevándorlá­si hatóságokat, hogy várják be az Eisenhower elnök által ez év elején benyújtott törvényjavas­lat megszavazását — mire csali hónapok múltán kerülhet sor. ROBBANÓ-AKNÁKKAL ÉPÜL A VASFÜGGÖNY Ausztria felé, a 357 kilométer hosszú határ mentén, eddig mintegy 130 kilométer hosszú szakaszon építették ki az uj ha­tárzárat és aknásitották el. El­sősorban oly részeket építettek ki, ahol az októberi forradalom utáni időkben a legtöbb mene­kült hagyta el az országot. Ezenfelül ahol közel a határhoz falu volt akár magyar, akár osztrák területen. E hélyek kö­zelében is különlegesen megerő­sítették a Vasfüggönyt, amely most lényegesen erősebb, mint a Rákosi-rendszer idején volt. Az orosz gyártmányú aknák ha­tósugara meghaladja a 16 mé­tert és érzékenységükre jellem­ző, hogy a (taposó akna már 10 kiló nymásra is működésbe lép és robban. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! ben résztvett a magyar szabad­ságharcban, novemberben sebe­sülten hozták át nyugatra és az elesők között volt, aki mint me­nekült érkezett Amerikába, a Camp Kilmer-be. Egyike volt azoknak a szabadságharcosok­nak, akik a szenátüsi vizsgálóbi­zottság előtt vallomást tettek tapasztalataikról. A Perth Amboy General Hos­pital-ban, betegágyánál látogat­tuk meg különleges engedéllyel Juhász JózseféL aki elmondot­ta, hogy már ez év februárjá­ban két ismeretlen alak .egy éj­jel megállította őt Woodbrídgen, á Coley Street-en s előbb kérde­zősködtek, majd, erőszakkal be akarták tuszkolni egy autóba. Háróm fekete jött éppen arra­felé s azok közeledte mentette meg őt ! az elhurcolástól. Az egyik alaa, aki tört magyarság­gal beszélt, azt mondta néki: Ne menjen dolgozni, jöjjön ve­lük, ők duplán megfizetik az ide­jét. — Arány foga megvillant a sötétben . . . erre emlékszik Juhász. Aztán az iránt érdek­lődött a kalapját mélyen szemé­re huzó alak, hogy Juhász ho­­zott-e magával olyan papirt, amin AVO-sok névsora szere­pel? “H «tarn volna, azt már rég átadtam volna az illetékes hatóságoknak — felelte Juhász. “Mit fizet neked a Free Europe, hogy eladtad a magyarságo­dat?”” — kérdezte most már gorombán az alak s ekkor kez­dődött a dulakodás, aminek a négerek közeledte vetett véget. Juhász, aki elmondotta va­sárnapról hétfőre virradó éjsza­kai “kalandját,” amikor arra ébredt, hogy szobájában valakik bejöttek, megfogták, ütlegelni kezdték, száját valamivel be­tömték, kést szorítottak a tor­kához és hasonló gangszter-me­­tódusokat alkalmaztak . . . fel­ismerni vélte ugyanazt a hibás magyarsággal beszélő, aranyfo­gas alakot, aki kidnapolni pró­bálta pár hónappal ezelőtt . . . Az erélyes nyomozás folyik a különös ügyben. Juhász felgyó­gyulása után, —'aki szúrt sebei­vel, ütlegelés-okozta sérülései­vel fekszik kórházi ágyán — a helyszíni vizsgálatot még tü­zetesebben s az ő jelenlétében megismétlik. Remény van arra, hogy az ujjlenyomatok alapján sikerül majd a tetteseket kézre­­keriteni s fény derül az ügyre. Minden jel arra mutat, hogy kommunista ügynökök gálád “munkájával” állunk'szemben. HÍREK 1 MONDATBAN GRACE KELLY, a világhírű amerikai mozicsillag, Monaco hercegasszonya ismét “trónörö­köst” vár ... KANSASBAN- és több más fözépnyugati '-államban borzal­mas tornádók voltak; az iszo­nyatos forgószél-tölcsér házak ezreit rombolta - össze s több mint 50 gnjber halálát okozta. EGY repülőgép csomagtartó­jának ajtaja menet közben ki­nyírt New. Jersey felett s 14 csomag kipottyant belőle (. . . egy nadrágot s két " szakadt in­get egy farmer a kertjében egy fa tetején talált, amiről kide­rült, hogy az aláhulló csomagok­ból valók . . .) 25 MILLIÓ dolláros kártérí­tési pert indított Liberace, a hi­res zongorista a Confidential c. botrány-magazin ellen, mert az egy súlyosan sértő sexuális vo­natkozású cikket közölt róla . . . A MAGYAR kommunista báb-kormány összehívta a szín­ház-parlamentet s ez az “ország­­gyűlés” elhatározta, "hogy a ma­gyar zászlóról a Kossuth címert leszedik s helyette ismét valami sarló-kalapácsos, vörös-csillagos rondaságot vezetnek' be “ma­gyar címer” gyanánt . . . AZ AMERIKAI postai szállí­tási dijakat rövidesen feleme­lik; az egyszerű levél dija bel­földi forgalomban, unciánként 4 cent lesz s az első 4-centes em­lék-bélyeget már nyomják is . . . A LONDONI hires Tower­­ben mintegy 800,000 Dollár ér­tékű arany után kutatnak, amit évszázadokkal ezelőtt rejtettek el ott valahol. 30 ÉVVEL ezelőtt, 1927 má­jus 21-én repülte át első ízben az Atlanti Óceánt Lindbergh s az évforduló alkalmából ezen a napon egy amerikai katonai gép 6 óra 37 perc alatt tette meg pontosan ugyanazt az utat New York és Párizs között, amit an­nakidején Lindbergh valami 36 óra alatt tett meg “Spirit of St. Louis” nevű kis gépével. An Editorial in the NEW YOR K TIMES May 12, 1957: Revolt’s Aftermath On two fronts the problems that have arisen in the wake of last, fall’s heroic Hungarian rev­olution are being grappled with. In Budapest the Hungarian Parliament has been meeting and trying to re-create a fac­simile of legal government. In refugee camps outside of Hun­gary refugees are trying to wake the conscience of the world to their plight by hunger strikes. It is hardly surprising that Premier Kadar suggested that the Hungarian Parliament ex­tend its term of offices rather than authorize the general elec­tions originally scheduled for this month. The Premier’s claim that if elections were held the people would approve over­whelmingly all Communist­­backed candidates is, of course, a venture into sheer fantasy if reference is made to really free elections. We can only assume from Kadar’s words that the Hungarian situation remains so tense that even with Soviet troops occupying the country thé small group now in control dares not take risks even with a Soviet-style “election.” The hunger strike of Hun­garian refugees in Austria ’is intended to, and should, particu­larly touch the consciences of the people of the United States. For all the initial generosity of American policy toward these refugees in the first weeks after the revolution, the present situ­ation is dark for those still in their first lands of. refuge — Austria and Yugoslavia. We are a nation of more than 165,000 people enjoying a people enjoying a period of prosperity and nearly full em­moral obligation to these ref­ugees. We also have the econom­ic capability to adopt a policy of maximum generosity and hospi­tality toward them. But if we are to meet this moral obliga­tion. Congress and the Adminis­tration will have to make a sharp change in the present pol­icy, which promises to permit entrance of only a relative hand­ful of the thousands who wish to come here and who by and large have as good a claim upon us as those we have already ad­mitted. AMERIKA MAGYARJAI! íme igy ir a legtökéleteseb­ben szerkesztett amerikai napi­lap — vezércikkben ... Ne mu­lasszuk el az alkalmat, mutassuk meg angolul jól tudó ismerő­seinknek és kérjük meg őket, Ír­janak szenátoruknak, képviselő­jüknek tengerentúli táborokban sínylődő véreink bebocsáttátá­­sa érdekében. Különösen azok levele nyom­hat a latban, akik meg vannak elégedve legújabban beérkezett menekült honfitársainkkal és erre levelükben hivatkoznak. De irhát bárki, aki hajlandó e cse­kélységet megtenni a magyar ügy érdekében. Aki nem biztos az angol nyelvben, kérjen meg levelének kijavitaására vagy itt született vagy itt iskolázott, jó­akaró ismerőst. “Kétszer ad, aki gyorsan ad” — kétszeresen segít, aki most, azonnal segít, amig még nem késő! Az Amerikai Magyar Szövet­ség központja megtette a tőle telhetőt, távifátokkal, levelek­kel, személyes: közbenjárással sürgeti a kedvező elintézést. De a vidékről várt levelekre ha­laszthatatlanul szükség van. ployment. Surely, ive have a j Cselekedj ék azonnal mindenki! Állandó segélyszervezet lett a Coordi­nated Hungarian Relief Az októberi magyar szabad­ságharcot követően számos jóté­konysági szerv és magánsze­mély indított gyűjtést a szenve­dő magyar nép megsegítésére. Tekintélyes összegek gyűltek össze erre a célra. Ahogy a for­radalom napjai időben távolod­nak, úgy csökken az érdeklődés és lelkesedés a magyar ügy iránt, pedig mindnyájan tudjuk, hogy a menekültek ügye még tá­volról sincs megoldva és az ott-AMERIKAI LEVELEK HETE Május 19. és 25. között van az idén az Amerikai Levelek Hete, a Common Council for Ameri­can Unity rendezésében és Ei­senhower elnök, sok állam kor­mányzója és még több város polgármestere, proklamációk­­ban srgeti az amerikai közönsé­get, hogy a most már nyolcadik éve megrendezett Hét idején, Írja meg az igazságot Ameriká­ról külföldi rokonainak és ba­rátainak és mozdítsa elő ezzel a világ összes népeinek barátsá­gát! Eisenhower elnök a következő szavakkal emlékezik meg erői az alkalomról: “Minden amerikai, aki kül­földre levelet ir, a nemzetközi jóakarat és egyetértés hírnöke. módnak az ő tollából való is­mertetése több hívőre fog talál­ni, mint a kormány, hivatalos szerveinek közleményei. Elfogu­latlanul írja meg mindenki az igazságot munkájáról, szórako­zásairól, otthonáról és környeze­téről.” “Jó tudni azt, hogy a Com­mon Council for American Unity irányítja az Amerikai Le­velek Hetének mozgalmát, amely intézet a tavaly beveze­tett “Népek Egymásközti Érint­kezésének’’ programjában is fésztvesz. Ez utóbbi is olyan te­vékenységeket kér a nagyközön­ségtől, amire a kormányhivata­lok nem alkalmasak.” i “Május 16. és 25. között pol­gáraink emlékezzenek arra, Az amerikai felfogásnak és élet- |hogy agysetjteikkel és kézizma­ikkal hozzájárulhatnak a békés világ megteremtéséhez. Re­ményiem, hogy az idén még a tavalyinál is több amerikai fog külföldre levelet Írni.” Arthur E. Summerfield pos­taminiszter Szerint: “A. szemé­lyes látogatás után, a levél az, amely a legfontosabb eszköz ahoz, hogy barátainkkal az érintkezést fenntartsa. A posta­­miniszterium szerint 334 milli­óra rúgott az Európába küldött levelek száma, ami 12%-os emel­kedést jelent 1955-el szemben.” A Common Council kéri, hogy az alábbi pontokat tartsuk sze­münk előtt: L) Magyarországra ne küld­jünk leveleket politikai tarta­lommal. 2.) Hetenként legalább egy levelet írjunk külföldre. 3. ) Érintsünk a levélben olyan tárgyat is, amely az ame­rikai élétmódra világot vet. 4. ) Igyekezzünk megcáfolni azokat az álhireket, miszerint Amerika háborúra törekszik, vagy a nagyvállalatok hatalmá­ban van, vagy túlságosan anya­gias, kultúrálatlan; a tisztessé­ges családi életet semmire sem becsüli, stb. 5. ) Érdeklődjünk a magyar viszonyok felől is. 6. ) Ne túlozzuk el jólétünket és ne dicsekedjünk vele. A külföldi levél Írója hatal­mas fegyverrel rendelkezik, használjuk fel okosan egy béké­sebb világ kiépítésére. A nem­zetközi barátság megteremtésé- j bői mindenki vegye ki a részét. honi magyarság nyomora na­gyobb mint valaha. > A napokban értesültünk ar­ról, hogy több segélyszervezet máris beszüntette a magyar me­nekültekért folytatott munkáját és junius 30. után az Amerikai Vöröskereszt is csak egy szűk keretet tart fenn Ausztriában, személyzetének a magyar ügy­gyei foglalkozó részét leépíti. Amig magyar menekült van és amig a magyar nép nem lesz szabad, addig állandó sgeély­­szervezetre van szükség. Szük­ség van rá azérf, hogy egyéne­ken segíthessen és szükség van rá azért, hogy a határok esetle­ges újabb megnyitásakor nagy­arányú segítésre készen legyen. Ezt a szervezetet hívta élet­re az Amerikai Magyar Szövet­ség és az Egyesült Államokban működő magyar szerveknek az egyiiettes akarata. Olyan ma­gyar összefogásnak vagyunk ta­núi ebben, aipilyenre máf régen szükség volt az itt élő magyar­ság körében és amilyet joggal elvár az óhazai magyarság. Ezért határozta el az amerikai magyarság, hogy a Segélyakci­ót állandó szervezetté nyilvá­nítja. Segítsetek, hogy segíthes­sünk! ÉPÍTŐ ÉS ASZ l ALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484.

Next

/
Oldalképek
Tartalom