Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-01-24 / 4. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1957. JANUÁR 24. Merged with “PASSAIC and VICINITY*’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Fekete napok ma gyarorszagon Kérdések— válasz nélkül... Irta: Dr. NAGY JÁNOS Az emigráció képviselete körül fodrozódnak a vizek, s nyugalmi helyzetükbe egyelőre nem is jutnak. Arról van szó, hogy ki képviseli az otthoni ma­gyar népet; a Magyar Nemzeti Bizottmány néven évek óta Amerikában, New Yorkban mű­ködő politikai testület, vagy az, amelyik most alakult Strass­­bourgban, a szabadsá gharc után frissiben menekült poli­tikusokból ? A kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, s csak igen kis mértékben múlik azon, hogy géz, vagy az az emigrációs réteg ide, vagy oda szavaz. Meggyőződésünk, hogy emig­rációs politikai testületre, ame­lyiket a nyugati nagyhatalmak elismernek, illetve tudomásul vesznek, igenis, szükség van. Az is meggyőződésünk, hogy az emgiráció ezúttal sem tud kivá­lasztani magából olyan tiz em­bert, akikben mindenki meg­egyezik. Nem tudott a múltban sem. Igaz, hogy az- uj emigráció sokkal egységesebb, mint a ré­gebbi. • Clevelandiéi Bécsig minden­felé akadnak bizottságok, ilyen vagy amolyan hangzatos megje­löléssel, de közülök mindössze kettő marad a felszínen, tehát verkenyképes. És versengés ké­pes is. Az egyik a new yorki, a másik strassbourgi. Történtek kísérletek ^ kettő égy befogásá­ba. A new yorki Bizottmányból lemondtak nehányan és a strass­­bourgiakhoz szaladtak, de azok csak másodrangu helyeket ad­tak nekik. Nagyjából uj emigrá­ciós testület ez, az élen Kéthy Annával, Kővágó Józseffel és Király Bélával. A strassbourgi alakulatnak a nyugateurópai országokban lesz talaja. A hivatalos Franciaor­Telefonbeszélgetés és több­szöri kábelváltás után a buda­pesti “IKKA” igazgatósága Bécsben tárgyalja és beszéli meg Brack Miklóssal, a New York-i U.S. Relief Parcel Serv­ice igazgatójával azokat a mó­­clositásokat, amelyek a jelen kö­rülmények között szükségesek ahhoz, hogy a már 8 éve műkö­dő IKKA-akció utján továbbra is a leggyorsabban és legelőnyö­sebb módon lehessen vámmente­sen óhazai szeretteinket rend­szeresen támogatni. Örack Miklós igazgató, aki­nek a második világháború előtt irodája és szeretetcsomag táro­lására raktárháza volt Buda­pesten, az elmúlt negyedszázad alatt évenként 3-4-szer utazott Budapestre, hogy ott olyan megállapodásokat i g yekezzen kieszközölni, amelyek úgy az amerikai csomagküldők, mint az óhazai címzettek, érdekeit szol­gálják. Most is ez a cél vezérli őt, amikor rossz egészsége da­cára, fáradságot és költséget nem kiméivé átrepül Ausztriá­ba. A Budapestről kapott kábel­távirat alapján Brack Miklós igazgató ezúton közli olvasóink­kal, hogy további intézkedésig az Ikka 25%-os kedvezményt szágnak sok köze van ahhoz, hogy éppen Strassbourgban ala­kult meg a legújabb magyar emigrációs testület. A franciák és más nyugateurópai nemzetek úgy látják, hogy Amerika túlsá­gosan lassú, az alkalmas pilla­natokat elszalasztja, az európai ügyekhez nem ért eléggé, ennél­fogva igen fontos, hogy Euró­pában székeljen a magyar emig­rációs politikai testület. Jelek szerint, az Egyesült Államok kitart — nem hivatalo­san — saját Magyar Nemzeti Bizottmánya mellett, Varga Bé­lával az élen. Kissé foghijjasan a kilépések miatt, a Bizottmány tovább működik s akik a! new yorki Bizottmányt baloldalinak tartották, hát azoknak azt ajánljuk, hogy olvassák el a Strassbourgban megalakult Ma­gyar Forradalmi Tanács névso­rát. Egyelőre csak ennyit. Alka­lomadtán visszatérünk a kér­désre. Ausztria bajban van a magyar menekültek miatt, s számunkra ez annál fájdalma­sabb, mert ez a kis ország töb­bet tett a magyar ügyben, mint bármelyik a többi országok közüli Most aztán a nyakán marad­tak a magyar menekültek tízez­rei és a bécsi kormány egysze­rűen képteln gazdaságilag meg­oldani ezt a kérdést. A nyugati szabad országok csak immel­­ámmal felelnek az osztrák kor­mány sürgető felhívásaira. Pénz nincs, a kivándorlás el­akadt. Hozzájárult még ehhez, hogy a budapesti kommunista kor­mány úgyszólván naponkint kellemetlenkedik. Raab kancel­lár kénytelen volt legutóbb dü­­(Folyt, a 4-ik oldalon) nyújt a megrendelőknek. Ez úgy értelmezendő, hogy: ha, például, megrendelő itt befizet egy “Mado” csomagra 20 dol­lárt, akkor a címzett a “Mado” csomagon kívül 5.— dollár ér­tékben még más cikket is kap. Ha pedig, tegyük fel, a megren­delő “szabadválasztásra” fizet be 100.— dollárt a U.S. Relief Parcel Service New York-i, 315 E. 79-ik utcai főirodájában, vagy gytijtőállomásaink, akkor a címzett 125.— dollár értékű árut, vagy forintot kap kézhez, Ez a kedvezmény az Ikka-cso­­magokat értékesebbé és népsze­rűbbé teszi. Magyarországon nagy gyógy­szerhiány van s ezért a gyógy­szerek ára emelkedett. Gyógy­szerek továbbra is vámmente­sek és a U.S. Relief Parcel Serv­ice utján megrendelhetők. Brack Miklós bécsi tárgyalá­sairól, visszaérkezése után, tá­jékoztatni fogjuk olvasóinkat. (Reméljük, hogy az IKKA ve­­zetőembereigen lesz annyi belá­tás, hogy a mai súlyos helyzet­ben a legméltányosabb feltéte­lek, illetve árak mellett teszik lehetővé óhazai hozzátartozóink és szeretteink támogatását a bu­dapesti raktárakból közvetlen és leggyorsabb módon kiutalt értékes csomagokkal!—Szerk.) A budapesit vörös bábkor­mány két vezetője: Kádár Já­nos miniszterelnök és Marosán György “államminiszter” részt­­vettek a szovjetblokk moZskvai tanácskozásain, mialatt a rabör­­szágra Münnich Ferenc, a fegy­veres erők minisztere és az orosz tankcsapatok vigyáztak. Tárgyaltak Csu-En-láj kínai miniszterelnökkel is, aki min­den befolyását latba veti, hogy a lázongó európai rabörszágok nyílt, vagy lappangó ellenállá­sával szemben a Szovjetunió helyzetét erősítse, mint annak jóban-rosszban megbízható szö­vetségese. (Nemsokára kiderül, mi lesz e támogatásért Kina el­lenszámlája.) A moszkvai tárgyalások nyo­mán Magyarországon még job­ban kiéleződött az általános helyzet: Az ipari munkásság forrong, a főiskolai diákság nyugtalankodik, a letartóztatot­tak száma növekszik, mind több halálos Ítéletet hoznak a rögtön­­itélő katonai “bíróságok” s ezekből többet már végre is haj­tottak. A kivégzettek közül legismer­tebb Dudás József, a “-forró­fejű” forradalmár,” aki nagy zavarokat okozott még Nagy In:;re általában népszerűnek mondható rövidéletü kormányá­nak is radikális kövteeléseivel és a külügyminisztérium fegy­veres megszállásával. Dudást Nagy Imre kormánya letartóz­tatta, de a november 4.-i ,nagy orosz támadást követő zűrza­varban megszökött s elrejtőzött. Egy hónap előtt megint a politi­kai rendőrség kezére került s titkos tárgyaláson halálra Ítél­ték (azóta már ki is végezték). Ugyanaz lett a sorsa a Bakony­ban működő fegyveres felkelők egyik vezetőjének, a 20 éves Horváth Istvánnak is, Egy má­sik bakonyi felkelő csoport tag­­jái 5-10 évi börtönbüntetést kaptak. Budapesten halálra Ítélték f egy vérré jtegetésért Péntek Fe­­ren* postást és C. Varga Ist­vánt. Békéscsabán két halálos ítélet hangzott el a gyulavári zavargások miatt: a 20 éves Mány Erzsébetet és Farkas Mi-e hályt halálra Ítélték, de kegye­lemre terjesztették fel őket az Elnöki Tanácshoz. Szilágyi IsL ván 15 évi, Zsótér Mátyás 13 évi, Boros Ferenc 13 évi, kilenc társuk 5-12 évig terjedő bör­tönt kapott. A budapesti rádió január 12-i közlése szerint halálra Ítélték Romik Sándor rendőrt is, mert egy Bajzák József nevű részeg embert lelőtt, mikor az ellenállt Rossz voll? — jó volt? milyen volt átkos némaságom at ó-hazában? nem tudom,. Csak azt tudom: szaladt a toll, betelt a toll, betelt a papiros . . . asztalfiók s nehány bolond halandó megértették, hogy mi kincs. Jó-e?, rossz-e? milyen e mosti szabadságom az .Uj-hazában? nem tudom. Itt minden ember: fenség. Nem kérdezik, ki mit csinál, mit vall és mit hisz el? s ha nem bántja a másét, kezet rá senki nem emel . . . De azt tudom: erre felé tűnődni nem szabad ... . itt nincs idő a percek selymén hálni, mert ember és a gép is lemarad. West-Hartford, 1956 XII. 20 a letartóztatásnak. Marcaliban Ammer Istvánt ítélték halálra emberölés címén és kivégezték. Ugyanez a ródióhir közli, hogy január 11-én este 7 órakor fegyveres felkelők Bakony­­szentlászló mellett megtámad­tak egy tehervonatot. Részlete­ket a rádió nem mondott, csak annyit, hogy a vonatvezető meg­sebesült s a támadók később el­menekültek. Nyilván élelmiszert s egyéb ellátási cikkeket zsák­mányoltak a vonatról. Január 12-én közölte a buda­pesti rádió az Elnöki Tanács rendeletét a rögtönitélő bírásko­dás kiterjesztéséről. Eszerint (Folyt, a 4-ik oldalon) Itt tenni kell! Smit alkotsz: felemésztni. Mi még ma van, holnapra nincs sehol. A nagy parancs: dolgozni és nevetni. K iközte ténfereg, keservesen lalcol. Az életem gyerekcipőben jár ma. A jkam dadog, s az álmom is be kába. Magyar és ember — ó nagy idegenségi — ily torzszülöttként hull mások nyakába? Az ut pora még itt van a cipőmben. A félelem is lassan száll belőlem. Ma mindenki ajnároz és kínál . . . akarást, gyógyulást türelmesen kivár. Mégis, miért sir a szemem? . . . Szabadságért siratom . . . [lényegem! Az utóbbi hetek eseményei és a világot irányítani igyekvő po­litikusok utazgatásai egyre job­ban igazolják azt a tényt, hogy a szuezi és magyarországi ügy annyira felkavarta és annyira váratlanul érte. a világot, hogy valóban fel kell adni az eddigi politikai irányvonalat és uj utat kell keresni. A második világ­háború alatt és után a részben gazdasági kényszerből, részben erőszakkal létrehozott nagy egy­ségek, szövetségek nem bizo­nyultak életképesnek és további sorsuk a két szembenálló nagy­hatalom: az Egyesült Államok és a Szovjet magatartásától függ. A nyugati világ tisztán láthatta, hogy bármilyen akció, ami az Egyesült Államok tudta, vagy éppen jóváhagyása nélkül történik, csak addig a pontig le­het eredményes, ameddig az az Egygesült Államok politkiai vo­nalvezetésébe bele illik. Eden bukása, a szuezi és magyar kér­dés megoldatlansága és a U.N. fél-megoldásokat hozó tárgya­lásai az Egyesült Államok “bé­két minden áron” hirdető és kö­vető politikájának az eredmé­nye. Az események azonban, — éppen mert nem nyertek teljes megoldást — egy olyan lépésre késztették az elnököt, ami me­rőben ellentétesnek látszik ed­dig követett politikájával. A szuezi ügyben elitéltük az an­gol-francia erőszakos; akciót, melyet ők — legalább is saját bevallásuk szerint — egy vár­ható Szovjet beavatkozás meg­előzése céljából indítottak és ugyanakkor most az amerikai kormány kér felhatalmazást a kongresszustól hasonló lépés megtételére arra az esetre, ha “a Közép-Kelet államainak füg­getlenségét a Szovjet fegyveres támadással veszélyeztetné.” , Ezen a látszólagos ellentmon­dó irányváltozáson a vélemé­nyek erősen megoszlanak. Van­nak, akik azt mondják, hogy az elnök most ugyanazt akarja megtenni az amerikai katona­ság életének és az amerikai pol­gárok pénzének feláldozásával, amit az angoloknak és franci­áknak nem engedett megtenni saját katonaságuk és saját pén­zük feláldozásával és az az “ür” (vacuum), ami az angolok és franciák kivonulása után kelet­kezett Szueznél, az Egyesült Ál­lamok hibás politikájának ered­ménye. Véleményünk szerint, bár­mennyire hibás is volt az Egye­sült Államok politikája úgy a szuezi, mint a magyar ügyben, az elnöknek ez a lépése mégis egy határozott lépés előre azon az uj utón, amit követni kellett volna a két esemény kirobbaná­sának kezdetén. Erőt és határo­zottságot kell mutatni, a szán­dék tisztaságának kihangsulyo­­zásával, mert a támadó, vagy támadni szándékozó csak akkor ül tárgyaló asztalhoz, ha arra egy ellentámadás lehetőségével kényszerítik. Ez a felhatalma­zás azonban, amit az elnök kért, csak az első lépés lehet a meg­kezdett utón, hiszen kongresz­­szusi “üzenetének” elolvasása­kor azonnal a kérdések egész sora halmozódik fel előttünk. ■ 1. Miért kér az elnök felhatal­mazást egy jövőbeni támadás esetére, amikor a jelenlegi vált­­ság sincs még megoldva és fő­képpen : miért kér csak a Közép- Keletre felhatalmazást, amikor Közép-E urópában is ugyanez a probléma vár megoldásra, egy ugyanolyan agresszió formájá­ban, amilyet Szueznél visszapa­rancsoltak. Vagy talán azok a nemzetek, amelyek egy korábbi “tévedéá,” vagy agresszió, vagy be nem tartott megállapodás következtében vesztették el füg­getlenségüket, már nem érde­mesek arra, hogy a nyugat, vagy az Egygesült Államok vé­delmében részesüljenek? Még akkor sem, ha függetlenségü­kért a maguk részéről már emg­­hozták a legnagyobb áldozatot? Vagy gtalán ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet az Egye­sült Államok kormánya Változ­­hatatlannnak ismeri el? 2. Mit kíván az. elnök csinálni a megoldhatatlan Szuez-i kér­désben és a magyar kérdésben? Ott hagyja a U.N.-nél, mely gyengének bizonyult akkor, amikor szovjet aggresszorral állt szemben, de eredményes volt, amikor a becsületes és sza­­vukat-tartó demokráciákkal vo­natta vissza csapataikat? Ha ez áll, akkor az a lépés, amit a kor­mány egyik oldalon előre tesz, a másik oldalon reménytelenül egy helyben marad, hacsak nem terjeszti ki a felhatalmazást a U.N. határozatinak keresztülvi­telére is és ezáltal nem emeli ki az U.N.-t abból az erkölcsi holt­pontból, amelybe éppen a ma­gyar ügy eredménytelen keze­lésével jutott. Vagy talán el kell fogadnunk a szovjet diktatúrát az U.N.-ben is és csak akkor szabad erélyes intézkedést hoz­ni, ha saját szövetségeseinkről van szó? 3. Miért kér az elnök felhatal­mazást arra, hogy az amerikai kormány egyedül is használhas­son csapatokat, ha arra szükség van és nem a szövetségeseinkkel és NATO-val együtt? Vagy ta­lán annyire megrenduült a bi­zalom egymásban, hogy jobb ha egyedül intézkedünk? És végül, nekünk magyarok­nak van egy tiszteletteljes nagy kérdésünk: nem lehetne a ma­gyar kérdést a Közép-Európai semleges övezet kérdésének ko­moly alapon való tárgyalásával egy légpéssel ugyancsak előbb­revinni, ha már az elnöki felha­talmazás szövegéből kimaradt? Meyner kormányzó esküvője Pompás külsőségek közt zaj­lott le Robert B. Meyner new jerseyi kormányzó és Helen Day Stevenson esküvője. A menyasszony rokona Adlai Ste­venson volt demokrata elnökje­löltnek, aki személyesen vett részt az esküvőn, a politikai és társadalmi élet számos más ki­válóságával együtt. NAGYMAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvi­déki és, erdélyi 1940-es határ­vonalakkal. A Losonczy mérnök által készített nagyalakú fali­térkép ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjá­ban, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. IVÁNI ZOLTÁN Brack Miklós Bécsbe utazott, az “Ikka” igazgatóival tárgyalni További intézkedésig az Ikka 25% kedvezményt nyújt SIRATOM: LÉNYEGEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom