Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-03 / 18. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK THURSDAY — 1956. MÁJUS 3. HÍREK RAB ■ MAGYARORSZÁGBÓL “AMERIKÁNAK LÉTKÉRDÉSE AZ OROSZOK KITAKARODÁSA” Felszabadítás helyett titóizmus ? .Szélfordulás van Washingtonban? A vitorlákat ellentétes irányú szelek kezdik feszegetni s jó, ha mi, magyarok tudomást veszünk erről. Velőnkbe vág a kérdés. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok feladná eddigi poltikáját; nem szabaditja fel a rab népeket, mert erre nincs mód. Az Egyesült Államok sem a rab népekért, sem semmiért a világon nem kockáztatja a legborzalmasabbnak Ígérkező világháború kirobbanását. A “felszabadítás” amúgy is üres jelszó volt csupán, papiros szagu Ígéret, inkább a választásokra szólt, komolyan senki sem vette. Viszont mostmár elérkezett az ideje, hogy szembenézzünk a lehetőségekkel. Mi a lehetőség? Mi az, ami háború nélkül is kivihető? A titóizmus, — igy hangzik a válasz. Ez sem biztos, — teszik hozzá óvatosan, — de talán . . . Arra kell biztatni a rab népeket, köztük elsősorban a magyar népet, hogy önerejükből váljanak le a szovjet tömbről és Tito szárnyai alatt, vagy legalább is az ő mozdulatait utánozva, sőt másolva próbáljanak annyi önállóságra szert tenni, amennyire csak lehet. Persze, persze, a kommunista rendszer maradna továbbra is, azzal a különbséggel, hogy nem kellene tovább szolgai módon Moszkva járszalagján ugrálni. Amerika gazdasági segítséget nyújtana a titóista országoknak s igy ezek egyre több önállóságra tehetnének szert . . . Félreértés ne: essék, ez még nem a hivatalos washingtoni poitika, de könnyen azzá lehet, ha Amerika népe nem tiltakozik. Erősen kételkedünk viszont abban, hogy az amerikai közvélemény megmozdulna és — mint erkölcstelent— elutasítaná a titóizmust. Az újságokból azt látjuk, hogy az amerikai közvélemény irányítóinak tetszik Tito és jobbra-balra billegető politikája. A “felszabadítás” politikájától mindig fázott az amerikai nép, mert — feltételezték — ezért véráldozatot is kell hozni. Viszont a “ló helyett jó a szamár is” jelszóval megnyugtatóan hangzik ez a titóizmus, nem lehet semmi baj belőle, hiszen maguk a rab népek sodródnának ki valahogy Moszkva halálos öleléséből s aztán egyebet sem kell tenni, mint az amerikai raktárakban dohosodó búzát, svanyodó vajat átküldeni ezeknek a népeknek, ezzel meg van mentve minden . . . Az amerikai kongresszus éppen mostanában tett ugyan hitet a felszabadítás politikája mellett, de nagyon félünk, hogy ez a bátor kiállás valahogy, valahol elcsúszik. Az ellenkező irányban dolgozó erők, azok a bizonyos ellenszelek félelmetesen erősnek látszanak. Csak az egész amerikai közvélemény kiállása segíthetne. Ez az egyetlen tényező,, amelyet nem lehet azzal elhallgattatni, hogy “kényszerítő körülmények” parancsoljak a félmegoldást. Ez az egyetlen tényező, amelyik érzékeny a maga erkölcsi felfogására. Annak szent egészére. Az amerikai közvélemény. A politikusok nem értik meg, hogy a rab népek számára ma mindent jelent Amerika és ebben; a mindenben nincs benne feltétlenül a búza és a vaj. Erkölcsi kolosszust látnak benne. Egy hatalmas tornyot s számukra annak erkölcsi tartalma jelenti az éltető fényt és nem az anyagi javak. Róma valamikor gazdag volt. A római birodalom megingathatatlannak látszott. Messzire nyúltak karjai. S aztán egyszerre semmivé vált. Saját népének, a rómaiaknak elfogyott a hitük és a birodalom összeroppant. Azért történt ez, mert a rómaiak elvesztették hitüket a saját isteneikben. Amig hittek Jupiterben, annak csodatevő hatalmában, nem volt baj a római szenátorral, a római néppel, s magával a római birodalommal. De amikor ez a hit elveszett, “Róma ledőlt s rabigába görnyedt” — igy írja a költő és igy tanítja a történelem. Ha most a rab népeknek Amerika a titóizmust kezdi hirdetni, ez egyben erkölcsi felfogásának férgesedését, gyengülését is jelenti. Mintahogy Róma nem volt többé Róma, éppen úgy nem lehetne Amerika sem Amerika ... Ha egy másik fajta vörös diktatúrái kínál a feléje segítségért nyúló népmilliók felé, akkor Amerika egyrészt elveszti azt a vonzást, amely a világ vezető nagyhatalmává emelte. Másrészt maga az amerikai nép sem hiheti többé, hogy a demokrácia, a népek szabad kormányzási formája az egyetlen, amiért küzdeni érdemes és küzdeni nagyszerű. El kellett mondanunk mindezt, amikor most az airíerikai politika uj irányvonalát szabják meg. És még valamit meg kell említeni. Olyan hangokat is hallunk, hogy az amerikai magyar emigrációnak meg kellene hirdetnie a titóizmust, mint hivatalosan követendő politikát, mert más kivezető ut nem látszik, — ilyen szólamok röpködnek. Ezeknek csak azt mondhatjuk, hogy akik ezen a véleményen vannak, menjenek Belgrádba es hirdessék onnét. De nem Amerikából! Ennyi jóizlést elvárunk tőlük. Évi igazgatósági gyűlés A Szent György Szövetség központi vezetősége és igazgatósága április 21-én tartotta évi gyűlését Perth Amböyban, a Szt. Mihály g. k. egyház termében, Böck János központi elnök vezetésével. (A szép eredményeket számbavevő sikerült gyűlésről jövőheti számunkban hozunk részletes tudósítást.) ELÖNTÖTTE A VIZ A budapesti földalatti vasút egyik félbehagyott építkezési helyét ismét súlyos károk érték: a Vérmező alatti alagút falát áttörte az ördögárok csatornavize és azt teljesen elárasztotta, így további alagutrészek beomlásával számolnak. KIROHANÁS NAGY FERENC ÉS “ELLENFORRADALMI CSOPORTJA” ELLEN A Szabad Nép április 19.-i számában jelent meg Nemes Dezső kommunista újságíró cikke “A szocialista forradalom békés útja Magyarországon” címmel, mely történeti visszapillantás és kiértékelés óhajtana lenni az 1946-1947 évek hazai eseményeire. “A koalíció jobb szárnya ellenforradalmi erővé változott át—1 írja Nemes — amely megkísérelte megfordítani a fejlődés menetét, magához ragadni a vezető szerepet és kiszorítani a munkásosztályt a hatalomból ... (De) az egységesen harcoló munkásosztály célkitűzései annyira az ország és a nép érdekeit szolgálták, hogy Nagy Ferenc és ellenforradalmi csopórtj a nehezen tudott nyíltan ellene fordulni s amennyiben ezt tette, csak jobban lelepleződött a nép előtt.” “Nagy Ferenc és társai azért is folyamodtak a terrorista összeesküvés módszereihez, mert egyre kilátástalanabbá vált számukra, hogy a parlamentet ellenforradalmi céljaik eszközévé tegyék.' Azonban az összeesküvéssel sem boldogultak s terveik összeomlottak.” ŐSZINTE BEISMERÉS A Kossuth-rádió április 19-i hírei között tudtára adták Budapest népének, hogy a “Budapest székesfőváros tanácsának végrehajtó bizottsága behatóan foglalkozott a közelgő május 1-i ünneppel és a végrehajtó bizottság minden megtett, hogy május elsején elegendő élelem legyen Budapesten.” Ebből a hírből természetesen következik, hogy május elseje előtt és után nincs elegendő élelmiszer Budapesten. ŐK ÍRJÁK . . . A budapesti Népszavának az alábbiakban szóról-szóra közölt soraihoz alig kell valamit hozzátenni, hogy lássuk, a kommunisták miként züllesztik a hazai életet: “Nyíregyházán a nők részére nincs szállás . . . Székesfehérvárott egyetlenegy szálloda sincs, a vendégszobák pedig foglaltak . . . Kaposvárott a szálloda piszkos, elhanyagolt, arról nem is szólva, hogy a szálloda WC- jének még a környékét is el kell kerülni ... De sorolhatnám a többi városokat: Zalaegerszeget, Szekszárdot, vagy Salgótarjánt, ahonnan az átutazó sokszor dolgavégezetlenül tér viszsza, mert éjszakára nem akad szálás.” RADAR-ÁLLOMÁSOK AZ OSZTRÁK HATÁR MENTÉN Ez év elején menekült Nyugatra egy légvédelmi magyar katona, aki résztvett a múlt év ősze óta az osztrák határon épített radarállomások munkálataiban. Ilyen radar, vagy mint a kommunisták nevezik: “lokátor” állomások épültek Sormáson, Nagykanizsa közelében, Fertőszentmiklóson, Homokszentgyörgyön, Hidségen, a Körmend melletti Katafán és Kaposvár mellett. A radarkészülékek orosz gyártmányok. A katafai állomás a községtől kb. félkilométerre délre van elhelyezve, a Hegyhátsál község felé vezető országút nyugati oldalán. Az állomás területe mintegy 1000 m. hosszú és 800 m. széles, melyet a katafai parasztoktól minden ellenszolgáltatás nélkül sajátítottak ki. A berendezések létesítése a szovjet csapatoknak Ausztriából való kivonulása miatt vált szükségessé, hogy “Magyarország légiterét könnyebben megvédjék az imperialista repülőgépektől.” pénzbírság az iskolai MULASZTÁSÉRT Magyarországon az iskolai mulasztás olyan méreteket öltött, hogy a rendszer szokatlan intézkedéseket vezetett, be. Ha a tanuló először mulaszt igazolatlanul, az iskola igazgató kötelessége azonnal levélben a szülőt meginteni. (Nem a diákot, hanem a szülőt!) Ha a tanuló második ízben is igazolatlanul mulasztana, úgy az iskola igazgató kötelessége az illetékes szakigazgatási szervnél a szülőt feljelenteni, akit pénzbírsággal kell sújtani. A szülő a pénzbírságot kimondó határozat ellen az illetékes tanács végrehajtó bizottságához fellebbezhet. Menekültek jótállónélküli kihozatalát javasolja Walter Az utóbbi években a D.P. bevándorlási törvényt illetőleg Francis E. Walter eastoni (Pa.) képviselő volt az egyik leghevesebb ellenzője. Most, ugylátszik, megváltozott 1953-ban elfoglalt álláspontja a D.P.-törvény végrehajtását illetőleg, mert javaslatot terjesztett be a képviselőházban, melyben indítványozza, hogy a Szovjet-uralom alatti Magyarországból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Romániából származó menekültekbevándorlását könnyítsék meg. Mint beszédében említette, a 209,000 politikai menekültnek és munkanélkülinek kvótán kívüli beengedése nem fog befejeződni a kitűzött határidőig, 1956 december 31-ig és mintegy ötvenezer vizűm kihasználatlanul marad. Ezeket a fenti rabországok menekültjeinek javasolja juttatni, még pedig tekintet nélkül arra, van-e affidavit]uk egy sponsortól, ki kezeskedik, hogy ideérkezve munkakeresetük és lgakásuk lesz. Walter enyhítéseket javasol oly D.P.-k ügyében is, .akiket tüdőbetegség miatt elutasítottak. Javaslata értelmében a törvény végrehajtása decemberben véget érne, de a kihasználatlanul maradt kvótákat felhasználnánk a rabországok D.P.-jei javára, mégpedig akként, hogy a kvóta-emigránsok számára előirt módon . kellene kérelmezniük a vízumot, de ha szülőországuk kvótája kimerült, a D.P. törvény fenmaradt 50,- 000 vízumából kapnának egyet feltéve, hogy megfelelnek a politikai menekültek számára előirt követelményeknek. Czapik Gyula egri érsek halála A budapesti rádió április 25.-i jelentése szerint Czapik Gyula egri érsek meghalt. Egy héttel ezelőtt azt jelentette a budapesti rádió, hogy - Czapik érsek sikeres kimenetelű sebészeti operáción esett keresztül és hogy a kormány képviseletében Bognár József külkereskedelmi miniszter látogatása meg a beteg egyházfőt. Czapik Gyulának kivételes érdemei vannak a magyar katolikus sajtó és könyvkiadás felvirágoztatása körül, ő alapította a Korda könyvkiadót és számos katolikus folyóiratot. Papi pályáját a Csanádi egyházmegyeben Teinesvárott kezdte, Szegeden folytatta, majd veszprémi püspök lett. A vezprémi egyházmegye éléről került az egri érseki székbe. 1945-óta ő volt az Actio Catholica vezetője. Grősz érsek bebörtönzése óta pedig ő volt a magyar püspöki kar feje. Ebben a rendkívül nehéz pozícióban, a kommunista uralom állandó zaklatásai közepette igyekezett megvédeni az egyház mind szükebbre szorított jogait. A Kossuth-rádió április 26.-i jelentése szerint a halál oka: rák. Az érsek 68 éves volt. Az orvosi jelentést dr. Haynal Imre egyetemi tanár, dr. Szedő-Pommersheim Ferenc és Mózes Elek főorvos írták alá. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A republikánus kormánypárt szentáusi vezére, William F. Knowland az orosz kommunista kormány vezető tagjainak angliai látogatásával kapcsolatban az alább inyilatkozatot tette: “Az Egyesült Államok népe mindenkor együtt fog érezni a szabadságukért történelmük során óriási áldozatot hotó magyarokkal és szomszédaikkal, akik ma valamennyien idegen elnyomatás alatt szenvednek. A szabadság kivívásáért folyó, több évszázados küzdelem az, ami bennünket amerikaiakat természetszerűleg összeköt > a magyarsággal. Még ennél is fontosabbak a jelen idők elvi megfontolásai, melyek még a rokonszenvünknél is döntőbbek. A megoldási módozatokat illetően lehet többféle elgondolás, aziránt azonban ’ semmi kétség, hogy a szabad világnak és nem utolsó sorban az Egyesült Államoknak egyszerűen létkérdése, hogy az oroszok kitakarodjanak az őket meg nem illető területekről. “Egyáltalában nem vagyunk elragadtatva attól, hogy Sztálin évtizedeken át hűséges kiszolgálói, Kruscsev, Bulganin és társaik egyszerre ravaszul bünbánatot színlelnek. Hiába igyekeznek most a felelősséget áttolni meg-Semmi változás a kényszermunkatáborok körül Április elején menekült ki egy magyar, aki a következőket mondotta: “Számos magyarországi munkatáborban, ahol túlnyomó többségben politikai rabokat foglalkoztatnak, a politikai perek és ítéletek revideálása még nem kezdődött meg. Az állami erdőgazdaságok sátoraljaújhelyi igazgatóságának területén 14 üzemegység között háromban úgyszólván kizárólag politikai foglyokat dolgoztatnak. A 400 főt is meghaladja a rabmunkások száma ,akik a páli, a feketeerdői és az epresvölgyi erdőgazdagságban dolgoznak. A foglyok között nagyszámban vannak olyan elitéltek, akiket tiltott határátlépés ismételt megkísérlése miatt sújtottak szabadságvesztés büntetéssel. Az erdőgazdaságok munkatáboraiban fegyőrök tartják a fegyelmet, akiket kíméletlen, durva magatartásuk miatt “barna ÁVH-soknak” neveznek a foglyok, akiknek kedvenc szava járása, hogy fegyelmet csak abban a munkatáborban lebet tartani, amelyben a “büntető bunker” sohasem üres. Az állami erdőgazdaságok sátoraljaújhelyi i g a z g atósága rabmunkástáborainak feloszlatásáról jelenleg nincs szó, sőt arról beszélnek, hogy további üzemegységeket. állítanak át rabmunkásokra.” Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogi al valamilyen okból nem kapjt pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatőságnál. halt banditavezérükre; a mi szemünkben ők éppenugy felelősek az elkövetett gazságok hosszú soráért. Több millió főnyi balti, lengyel, magyar és más nemzetiségű, ártatlan ember elhurcolásáért még feleiníök kell a világ előtt. Beismerésüket pedig mindaddig álnok alakoskodásnak kell tartanunk, amig bűneik jóvátételét nem hajlandók jótettekkel lemorzsolni. Mert ugyan mit ér, ha a tolvaj végre beismeri turpisságát, de az ellopott holmikat vissza nem szolgáltatja. A legértékesebb az ellopott kincsek közül a Vasfügönyön túli népek függetlensége: ezt kell a vörös vezéreknek elsősorban is visszaszolgáltatni az elnyomott népeknek! Szabad választásokat követelünk mindenütt, nemzetközi ellenőrzés mellett. Mindaddig a közeledési kísérleteket gyanakvással kell elhárítanunk. “Senkit se tévesszen meg, hogy Kruscsevet és társait államférfiaikként fogadják egyes európai országokban. Az Egyesült Államok mindaddig nem fog szóbaállani velük, amig vissza nem adják a megszállott nemzetek önkormányzati szabadságát és harácsoló csapataik teljes kivonásával lehetővé nem teszik gazdasági talpraállásukat és gazdasági boldogulásukat. Az Egyesült Államok kormánya és népe ezen fáradozik; mivel érthetően el kell az atomvilágban különösen kerülni minden olyan megoldást, ami egy újabb világégéshez vezethet — a feladat roppant bonyolult. Az amerikai közéleti vezetők azonban nem riadnak meg a világhatalmi felelősségtől, noha ilyesmi után sohasem vágyódtak; mig más nagy nemzetek fokozatosan, évszázadok során szerezhettek ehhez tapasztalatot, amerikai államférfiaknak mindössze pár évtized adódott erre. A jóakarat azonban megvan és a kilátások biztatók. “Mint mondani szokás, virradat előtt szokott lenni a legsötétebb. A kiábrándulások kora letűnt, az amerikai népet újabb kelepcébe csalni sohasem fogják tudni. Az amerikai közvélemény ma már egészen tisztán Ítéli meg a helyzetet, úgyhogy a múlt hibáit, nagylelkű tévedéseit ezentúl aligha követheti el kormány, akárki kedvéért. Semmiesetre sem fogj uk' a Kremlin malmára hajtani a vizet, hiszen a kommunizmus apostolai megbízhatatlan és hálátlan szövetségesnek bizonyultak, amerikai fullajtárjaik pedig egy tál lencséért hajlandók saját szülőföldjüket, befogadó hazájukat elárulni. “A magyar nép, akárcsak a Vasfüggönyön túli elnyomott embercsoportok b á r m e 1 yike, kétségtelenül közelebb érezheti magát a szabadságukért dolgozó Amerikához, mint azok a nemzetek, amelyek a kommunizmus barbárságát nem voltak kénytelenek eddig elviselni, üzenem mindazoknak, akikhez szavam elér: tartsanak ki továbbra is, minden megpróbáltatás dacára. A sok millió elnyomott reménysége független nemzeti államéletük visszaállítására olyan erkölcsi erőt képvisel, amit a szabad világ és elsősorban az Egyesült AlLamok köteles tevékenyen ápolni mindaddig, amig ez a mély emberi sóvárgás az elnyomott kulturnépek felszabadítását nem eredményezi . . Az amerikai polgárosodási eskü szövege magyarul “Uj-Amerikás” honfitársaink egyre növekvő számban mennek “polgárosodni” mostanában, az ötesztendei ittartózkodási idő letelte után. Nem érdektelen tehát, ha magyar fordításban közöljük e helyen az “Oath of Allegiance,” a hüség-eskü szövegét, hogy akik amerikai polgárokká lesznek, tudják pontosan azt, hogy mire tettek esküt és mire kötelezi őket Isten és ember előtt az eskü . . . “Ezennel eskü alatt kinyilatkoztatom, hogy teljesen és feltétlenül megtagadok ék visszavonok minden alattvalói hódolatot és hűséget bármely idegen fejedelemmel, uralkodóval, állammal, vagy uralkodói hatalommal szemben, akinek vagy amelynek én ezideig alattvalója, vagy polgára voltam;—hogy támogatni és védeni fogom az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát és törvényeit minden külső és belső ellenséggel szemben és igaz hűséggel és hódolattal leszek azok iránt;—hogy fegyvert fogok az Egyesült Államokért, amikor a törvény azt igy kívánja, vagy pedig nemharcos szolgálatot teljesítek az Egyesült Államok haderejében, amikor a törvény azt igy kívánja; vagy nemzeti szempontból fontos munkát végzek polgári irányítás mellett, ha a törvény igy kívánja; és hogy en ezt a kötelezettséget szabad elhatározásomból, minden titkos hátsógondolat, va$y ürügy célja nélkül vállalom. Isten engem úgy ! segéljen! Ennek elismeréséül ezennel aláírásomat adom.”
