Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-27 / 52. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR. 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. DECEMBER 27. Urunk, Teremtőnk, adj boldog uj esztendőt a ma­gyarnak. Ne próbáld meg erején felül ezt a drága népet, nehogy elpusztuljon szent, nagy viasko­­dásában. Ne engedd, óh Mer­nünk, hogy a sátáni erők diadal­maskodjanak s a vészek árja végleg elborítsa azt a földet, ahová álmainkban mi is hazajá­runk. Ha elpusztulna az a nép, óh Urunk és Teremtőnk, a Te or­cádról is lehullana a fények egy rózsája, mert a népek bölcsőjé­nél jókedvedben alkotád a ma­gyart. Hősnek, nemesnek, “büszke szertelennek.” Óh, jól tudjuk, hogy sokszor tette próbára tü­relmedet ez a nép, mert letért az ösvényről, melyet kijelöltél szá­mára s tékozolta is nagy-nagy kincseit, amelyeket Te adtál ne­ki ; mint tehetségét, a szépsége­kért való lelkesedni tudást. Több, mint ezer év óta mélysé­gek és magasságok közt hányó­dott ez a nép s most feljutott megint olyan magasra, hogy bá­mulva néz reá mindenki szerte a világon. Te vezérelted oda újra Uru: hogy szikrázó fényekkel tel, . útját meglássa mindenki s . is gyönyörködhess a nagy té­kozlóban és magadhoz öleld vég­telen szeretetedben. De lásd, Urunk, erőinek fogytán van már a magyar, uj próbára n^ méltóztasd elküldeni, mert sebei vannak, amelyekből egyre omlik a piros vér s fájdalmai, keserű­ségei immár elviselhetetlenek­nek látszanak. Újra megtisztult és • olyan szép lett megint a magyar, óh Urunk, mint amilyennek terem­tetted. Vérző orcáját rajongva nézi a világ, a szive dobbanását a történelem lapjaira Írják. De most már irgalmazz neki. Kösd be a sebeket, törüld le a környékét s a friss sirhalmok tízezrein növeszd legszebb vi­rágaidat. Légy kegyelmes, né­peknek Ura. 1957 legyen boldog esztendeje a magyarnak. A magyar nép gerince nem hajlik, pedig a moszkvai hóhérok és azok budapesti píri­­békjei minden kinzóeszközt ki­próbáltak már rajta. Az a nép, amelyik igy és ennyit tud szen­vedni, de fejet nem hajt, vég­képp zavarba hozta Moszkvát. Erre a “betegségre” Lenin elfe­lejtett receptet Írni. Yenin a sa­ját népét, az oroszt tartotta szem előtt, amikor utasításait irta. Azt a népet, amelyik sir és nyöszörög, porig alázkodik, ha megkorbácsoljáki S Moszkvának most már vá­lasztania kell a teendők között. Ma már a szovjet fővárosban is pontosan tudják azt, ami nyu­gaton amolyan szólás-mondás számba megy — s ami voltaké­­pen a történelmi valóság — hogy t. i. a magyar szabadság­­harc a világkommunizmus esz­méjének és a szovjet imperiá­­lizmus darabokra hullásának a kezdetét jelenti. Moszkva lassan lazítja a gyeplőt. Budapesti helytartó­ja, Kádár még megpróbálko­zott a statáriummal, de a ma­gyar nép ellenállása csorbítat­lan egész maradt. így aztán Kádár engedett. A törvényen kívül helyezett munkástanácso­kat, akármilyen vonakodva is, kénytelen elismerni. Az ifjúság magatartását kénytelen , tudo­másul venni. Pedig ez az ifjú­ság független magyar életet kí­ván. Hiába dübörögnek Buda­pest utcán a szovjet tankok, a magyar nép kitart a szabadság gondolata mellett. Éhezve, fázva és rongyosan is! \ Hruscsevék már nem re­­xnénykednek a behódolásban s különben is tulkéső volna már. Mostmár az ázsiai népek követelik leghangosabban a Szovjet kivonulását Magyaror­szágról. S szinte bizonyosnak látszik, hogy amit nem ért el a nyugati világ méltatlankodá­­sa, könnyen valósággá válhátik az ázsiai népek követelésé kö­vetkeztében. Ha a Szovjet nem cselekszik gyorsan és kielégítő módon, Ázsiában már nem apostolkod­­hatik az elesett népek meg­­mentője és támasza mezében. A világ érdeklődése a ma­gyar ügy iránt nem aludt el, mint ahogy azt a Szovjet re­mélte. Tehát tennie kell vala­mit, hogy a népek ellenszenvét valamennyire kiegyensúlyoz­za. A Magyarországon elköve­tett gaztettét immár soha jóvá­tenni nem tudja, de valamit ta­lán még megmenthet a maga számára. így aztán még az is lehetsé­ges, hogy a Szovjet nagylelkű lesz. Fogcsikorgatva, de nagy­lelkű lesz. A kommunista ideológiában és világuralmi törekvésben nincs' szó nagylelkűségről, de a szükség törvényt bont. Moszkvában a hajukat té­pik, de érzik, hogy valamit tenni kell. Social Security - ha külföldre megyünk Ha valakinek 1956. decembe­rében társadalombiztosító illet­ményekhez van joga, meg fogja kapni a jövőben is, még ha kül­földre is költözködnék, tekintet nélkül arra, hogy polgára-e az Egyesült Államoknak vagy nem és meddig tartózkodik külföl­dön. De ha csak ez év december 31. után leszünk jogosítva az illet­ményekre és nem vagyunk ame­rikai polgárok, a Társadalom­biztosító Hivatal a járulékokat megszüntetheti, ha hat hónap­nál hosszabb időre hagytuk el az országot. A Társadalombiztosító Hiva­tal közli, hogy a törvényt az idén ilyen értelemben változtatták meg. A ma fennálló szabályok szerint, a külföldieknek járó aggkori nyugdijakat, vagy a túlélők ellátmányait megszünte­tik, ha hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a következő esetek kivételével: 1. Ha már 1956. decemberé­ben volt jogunk az illetipények­­hez; 2. Ha legalább tiz éven át vé­geztünk olyan munkát, amelyre az amerikai társadalombiztosító törvény kiterjed; 3. Ha legalább tiz évig lak­tunk az Egyesült Államokban; 4. Ha olyan országnak va­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Az amerikai “olvasztó-tégely” Amerika a nemzetek, mozaik­jává lett. Vánnak, akik Ameri­kát “melting pot”-nak, olvasztó tégely-nek tekintik, amit a ve­gyészeiben . az egymástól elütő elemek egyesítésére használ­nak. Mi nem tartjuk ezt a kife­jezést1 szerencsésnek, mert ez árrá mutatna, hogy Amerika alkotó elemeinek egyesítésére tüzet, erőszakos eszközöket használ,' holott nyilvánvaló, hogy a közös .henizet kifejlődése természetes 'utón jött létre. Amerika első telepeseinek meg­érkezte (1607) után, a Függet­lenségi Nyilatkozat kikiáltásáig (1776) Hollandiából, Francia-A hontalan VÖRÖSMARTHY MIHÁLY Járatlan utakon ki jársz S keblet viharra, vészre társz, örömtől idegen, Ki vagy te, bánat embere, Mi sorsnak üldöz fegyvere, Hogy bolygsz vad bérceken? “Hagyj bolyganom vad [bérceken, Hagyd dúlni a vészt keblemen: Én bujdosó vagyok; Kietlenebb itt e puszta szív, Zajosb a vész, n.ely benne viv; Fájdalmim oly nagyok.” Tán dús valál és kincsedet- ~. Elvette ádáz végzeted S most Ínség szomari0 “Dús voltam s dúsnak lenni jó S ínségem most oly szívható: De ez nem tántorít.” Két név előtted szent talán: ■ A hü barát és hü leány És ők elhagytanak? “Pártos barátság, szerelem, Főidőn legkinzóbb gyötrelem: Qk füven haltainak.” ’ vy? !‘ f| •' Kihaltak ők? Tán gyermeked, Szép hölgyed, minden örömed, Emésztő sírba szállt? “Mind sírban, amit szerelék, De a szív mély s nagy menedék, Elnyögte a halált.” Te tűrsz, bár kínod súlya ndgy: Tán a becsület rabja vagy S neved gyalázva volt? “Gyalázva minden címerem; De azt hazámért szenvedem S ez vájtam drága f olt.” Hah, számkivetve vagy tehát S melyért vérzettéi, ten hazád Sújt kérlelhetetlenül? “A számüzöttnek honja van, S bár szenved ő s boldogtalan, A nemzet élv defül. A nemzet, melyhez tartozám, • Kiirtva s vérbe f űlt hazám Többé fel nem virul: Engem millióknak veszte nyom, Egy nép halyálát hordozom Keblemben ostorul.” országból, Skóciából, Írország­ból, Németországból, sőt Ma­­gyarorsz g’ból származó beván­dorlók, ervfe tömegesebben kö­töttek ki, az amerikai ismeret­len partokon. Elbúcsúztak őseik földjétől, ahol családjuk gyöke­ret vert, hogy az Uj Világban uj otthonba, hazára találjanak. Miért j-jttek? Mert az óvilág nem adta meg nekik áz anyagi föltételei a. tisztességes meg­­élhetéshe. vagy mert vallási, vagy poll ikai felfogásuk miatt üldözőbe vették őket.- Ezzel szemben Amerikát a Gondvise­lés bőségesen ellátta természeti kincsekkel. Vad szárnyasok csa­patai at erdőkben, mezőkön, ki­meríthetetlen halbőség a ten­gerben és tavakban, Ízes gyü­mölcsöl fákon és bokrokon. Mérhetetlen kiterjedésű megnö­velhető szüz-földekben, kiaknáz­ható erdőkben duslakodott az Uj Világ.' A trmészeti kincsek azonban nem 'ullottak a bevándorlók ölébe. Össze kellett fogniok, hogy i természeti erőket le­győzze;, megzabolázzák. Az egyes .evándorlók eddigi szoká­saiban nyelvében mutatkozó külön! tégek eltörpültek a meg­próbál atások erejével szemben. Ha é üben akartak maradni, folytoi san :s kölcsönösen segi­... «,-• ' b* • 1782-ben, röviddel az ameri­kai forradalom lezajlása után, Hector St. John de Grevecour, a Pennsylvaniában lételepedett francia bevándorló, fontom meg­figyelésről tanúskodó levelet irt korábbi hazájába. “Itt minden nemzet fiai egf közös uj nem­zetté forranak össze. Van bará­tom, akinek nagyapja .angol pol­gár volt, hollandus lányt vett el feleségül, a fiuk francia nővel házasodott össze, akinek 4 fia 4 különféle nemzetiségű lány férje . . .” ' Az igazsághoz híven el kell is­mernünk, hogy Amerikában az angol kultúra hatásai voltak legjobban érezhetők. A külön­féle nemzetiségi kötelékek azon­ban meglazították az Angliával való szorosabb kapcsolatot. A telepesek mindinkább ellenáll­tak Anglia korlátozó, mostoha intézkedéseinek és végül is a kü­lönféle nemzetiségekből alakult uj nemzet elvágta a köteléket, amely a gyarmatosító Angliá­hoz fűzte. Német bevándorló fia: John Peter Zenger volt, aki a new yorki gyarmatban a sajtósza­badságot kivívta. A skót és ir szülőktől származó Patrick Henry vágta oda bátran az an­goloknak “Give me liberty or give me death!” (Szabadságot, vagy halált!) John Morton, a HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Mindszenty bíboros szörnyű megKi­­noztatása A “Look” magazin december 6-án megjelent száma közli Bu­dapesten járt munkatársának, Balogh-Báin Lászlónak riport­ját Mrndszehty bíboros szörnyű megkinoztatásáról. Az újságíró­nak november 4.-én sikerült Mindszenty Józseffel beszélnie, közvetlenül azelőtt, hogy ; a bí­boros bemenekült az USA kö­vetségre.- i Részletesen elmondta letartóztatása és megkinoztatá­­sa történetét. Az ÁVO pribék­jei Péter Gábor és1 felsőbb fo­kon Rákosi; Mátyás parancsára meztelenre vetkőztették Ma­gyarország hercegprímását, na­­popon át gumibotokkal ütötték^ verték, egy hideg, nyirkos cellá­ba zárták december végén, hogy gyenge tüdeje még jobban tönk­re menjen, kényszeritették, hogy legyen szemtanúja szemér­metlen orgiáknak és heteken át éjjel-nappal folytatták vallatá­sát, nem engedték aludni sem. Mikor összeesett, nyomban fel­élesztették, nehogy kipihenhesse magát. A bíboros nem tud arról, hogy kábítószerekkel kezelték volna. A hercegprímás kijelentette az újságírónak, hogy nem isme­bá. hogy kényszeriten*51 .0 erő­szakkal ajra, , hanem mindig küzdeni fog ellene. “A világ elé fogom tárni »saját esetemet a kimondhatátlah brutalitásról, melyet velem szemben alkalmaz­tak, ami meghaladja normális emberi lény elképzelését” — mondotta Mindszenty József az amerikai újságírónak. Memoár­jai jövedelmét a magyarországi katolikus egyház felsegitésére fogja fordítani. Átadta az új­ságírónak másoliatban Eisen­hower elnökhöz intézett ismert levelét is, mely hangoztatja: “Kérem, ne felejtse el ezt a kis, becsületes nemzetet, mely most kínzásokat és halált szenved.” Megjegyzés eheti számunkhoz A karácsonyi ünnepek miatt ezen a héten lapunk szer­kesztésére; és előállítására időnk jóformán alig volt. Sok hetilapnál az a szokás ilyen esetben, hogy előzőleg ünnepi “dupla számot” adnak ki és ezt a hetet egyszerűen átugorják, meg se jelentetik ezen a héten a lapot. A mi lapunk azonban az elmúlt évtizedek alatt soha egyetlen egyszer sem mulasz-; tott s ezt a hagyományos pontosságot most sem akartuk megtörni. Azzal bocsátjuk t$hát útjára eheti lapszámunkat, hogy kérjük olvasóinkat, a szöveg-tartalom összeállításában hibát nekeressenek; több cikkünk előre leszedetett és erre a célra tartogatott irás, ami pedig friss, azt sietve kellett elké­szítenünk. Lapunkat pedig csütörtök este, szokás szerint most is, pontosan postázzuk. Magyarország teljes gazdasági összeomlás előtt áll... Moszkva vérakezü helytar­tója, Szeröv generális, a népir­tási szakértő és a budapesti báb­kormány pyrrhusi győzelmet arattak! a magyar fegyveres ellenállást és az általános sztráj­kot körülbelül felszámolták; a budapesti központi és a nagy vidéki területi munkástanácsok számos tagját börtönbe dugták; több mint 200 felkelőt kivégez­tek a statárium alapján (hiva­talosan egy kivégzést ismernek be, Miskolcon) ; más néven új­raélesztették a politikai terror­szervezetet, az ÁVH-t. Vagyis minden r «nne a régi sztáli’ ' vonalon, lakosi receptje rint, ha mindezzel szemben ott nem állana az ország népe .99 százalékának m e g t ö rhetetlen lelki ellenállása, a dolgozó mun­kásság passzív rezisztenciája, “amerikázása,” vagy “ülő­­sztrájkja,” mellyel Szemben te­hetetlen a bábkormány és, — amit tulajdonképpen első helyen kellene említenünk *—,a teljes gazdasági összeomlás küszöbön álló veszélye. Ez nemcsak óhazai vonatkozásban jelent óriási ká­oszt; a vele járó s újabb meg újabb kirobbanásokkal fenyege­tő feszültséget, munkanélkülisé­get, nélkülözést, éhezést és fá­­zást, de a Szovjetunió és csatló­sai számára is igen nagy meg­terhelést, kiszámíthatatlan ide­ig. Máris felborultak a lengyel és főleg a magyar események miatt az egész szovjetblókk öté­ves tervei s a Szovjetunió számá­ra Magyarország mostani álla­potában mind súlyosabb teher­tételt jelent. Talán éppen ez a körülmény fog magával hozni valami értelmes megoldást, ki­bontakozást. Az ipari termelés csak 10-15 százaléka a normálisnak. Egye­nesen katasztrofális a szénbá­nyák helyzete: rendes termelés­ről még szó sem lehet. Már pe­dig a szén az ipar kenyere, szén nélkül nincs'hajtóenergia., nincs villanyáram, nincs közlekedés, nem beszélve a magánháztartá­sok fűtési és főzési nehézségei ről.. A munkások hangulata a le­hető legrosszabb a bábkormány és a Szovjetunió irányában s az apró “engedmények” nem felej­tetik el a lakossággal, hogy vál­tozatlanul kommunista rabság és terror alatt élnek s a bábkor­mányt kizárólag az országban levő orosz hadosztályok tartják hatalmon. A munkások változatlanul kö­vetelik az orosz csapatok kivo­nulását, Horváth Imre és társa inak eltávolítását az Egyesült Nemzetekből és demokratikus uj választásokat. Erről jelenleg persze a Szovjetunió és bábjai hallani sem akarnak, de a küszö­bön álló gazdasági összeomlás nég más álláspontot is kialakit-Függetlenségi Nyilatkozat alá­írója, svéd származású volt. Ko­vács Mihály ezredes, Washing­ton egyik legmegbízhatóbb se­­segédje magyar volt. Paul Re­vere pedig, áki az angol csapa­tok közeledtét az éjszakán ke­resztül vágtató paripáján hozta a massachusettsi polgárok tudo­mására, francia hugenották le­származottja volt. Az ő híradá­sára következett be a fegyveres összeütközés az amérikai pol­gárok és az angol katonaság kö­zött és tört ki az amerikai sza­badságharc: A közös ügy érdekében az el­nyomóval szemben tanúsított egységből fakad a hagyományos amerikai türelmesség a külön­féle fajuakkal, vallásuakkal és nemzetiségüekkel szemben. LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog Uj Évet kívánunk! hat náluk. Nem lehet megállapítani, honnan repítették fel kísérleti léggömb gyanánt azt a hirt, mely az amerikai lapok decem­ber 19-iki és 20-iki számaiban látott napvilágot és amely sze­rint Kádár János bábkormánya 400 millió dollár kölcsön felvéte­lére számit az Egyesült Álla­moktól. A rablók és gyilkosok kormánya, miután a majgyai* szabadság-harcosok t i z ezreit; ölette meg s 38,000 magyart dé-t portáltatott talán örökös rab­ságra a Szovjetunióba, miután lábbal tiporja a legelerr Y em­ui ioeűkal és vál TÄ..1- - - V O'-* ' ^***JL*V**i rabságban tartja a Szovjet ka­tonai erejével, kegyetlen erősza­kával a magyar népet, rémural­mát, a demokrácia országának anyagi segítségével akarja sta­bilizálni! Amerika egy szabad, demokrhtikas, semleges Ma-' gyarorszAgnak bizonyosan szí­vesen és nagylelkűen adna hösz­­szu-lejáratu, hatalmas kölcsönt, de nem a Szovjetunió letiport gyarmatának! H|ázen minden anyagi támogatás, .mely a Ká­dár-féle bábkormányhoz érke­zik, közvetve a Szovjetunió ér­dekeit szolgálná! Ukránok kommu­nista-ellenes nagy­gyűlése Az Amerikai Ukrainian Con­gress Committee rendezésében most vasárnap, december 30-án délután 2 órai kezdettel New Yorkban, a 8-ik Ave. és 24-ik utca sarkánál levő Manhattan Center-ben nagy tömeggyülés lesz az orosz kommunizmus el­len és annak kihangsulyozására, hogy az ukránok sem adják fel soha az ukrán nép szabadságá­ért és függetlenségéért folyta­tott harcukat. Szimpátia-tünte­tése lesz az egyben az amerikai ukránoknak a magyar szabadj ságharcosok mellett ... erősj hangú odakiáltás Moszkva urai­nak, hogy el fog jönni a vörös­­diktátorok bukása! Mindenki, aki Moszkva rab­szolga-birodalmának valamely eltiport népével szimpátiát érez, legyen ott ezen a tömeggyülé­­sen, egységünk minél hatható­sabb kidomboritása érdekében! MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk k 'tfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy p^dig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom