Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-31 / 22. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK THURSDAY 1956. MÁJUS 31. Hunyadi és Kapisztrán a szombat esti történelmi színjáték hősei NAGY ÉRDEKLŐDÉS ELŐZI MEG A SZT. ISTVÁN HALLBAN ESTE 8-KOR KEZDŐDŐ ELŐADÁST A MENEKÜLTEK ÉDESANYJA LIGONIERI NAGY NAPOK Jubileumi emlék-istentisztelet, teremavatás A NÁNDORFEHÉRVÁRI győzelem és a déli harangszp 500 éves jubileuma alkalmából a Passaici Magyar Kultur Klub emlékbizottsága junius 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel jótékonycélu szinielőadást ren-Egyszer elfoglalván egy magyar várost, a török annyira megfészkelte magát abban, hogy alig lehetett tűzzel kiégetni onnan. Mintha igazolni akarná a muzulmán tradíciót, hogy soha el pe hagyjon egy lakott helyet, melyet elfoglalt, önkényt, és fel ne adjon várost, hova mecsetet épített (lásd Cserei Mihály: Erdély histériája). Nem is emlékezik a történetírás olyan esetekre, hogy a török kapituláció utján engedett volna át valami várat, hacsak erővel el nem vették tőle. Ahol ilyen török város keletkezett, azt teljesen elzárták avatatlanok és a külvilág elől, bekerítvén azt palánkokkal (“vasfüggöny”!), miken át csak sük kapukon volt bejárás. Az ilyen Mozartról festett Munkácsy-kép Detroitban Az ácsinasként világgá ment Munkácsy Mihály élettörténete nyitott könyv itt Amerikában is, ahol a mester szintén megfordult, sőt “Siralomházban” cimü, megrendítő olajfestményét philadelphiai rendelésre készítette. Ugyancsak mindenütt ismert “Krisztus Pilátus előtt” és “Golgota” cimü monumentális két képe, amelyek csodálatára ezrek és ezrek látogatnak el minden Nagyhéten a philadelphiai hires Wanamaker áruházba. Kevesen tudják viszont, hogy Mozart, a nagy zeneköltő utolsó óráit megörökítő jelenetet is megfestette Munkácsy és a hatalmas kép a Detroit Art Institute birtokában van.: Tekintettel arra, hogy az egész világ most ünnepli Mpzhrt születésének 200 éves fordulóját, az Amerikai Magyar Szövetség megszerezte a detroiti Munkácsy remekmű nagyalakú fényképének terjesztési jogát és a felbecsülhetetlen értékű festmény fotómásolatát eredeti árban,, 75 centért bárki megrendelheti. Mivel Mozart egyes szerzeményei a török hódoltság alatti Magyarroszágot érintik, a Szövetség beszerezte a New York Philharmonic Symphony kiadásában megjelent Mozart életrajzot is és azt 50 centes önköltségi áron szintén megküldi érdeklődőknek. Cim: AMSz, 527 Mills Bldg., NW. Washington 6, D. C.) dez a Szt. István r. k. egyházközség dísztermében. Bemutatásra kerül “Nándorfehérvár” c. történelmi színjáték 3 felvonásban. ’Szerző Ft. Borshy Engelbert, OFM. Belépődíj $1.50. Az előadás igen látványosnak ígérkezik. városrészt merő török kalmárok lakták, kik vásárt ütöttek a várőrség által rabolt portékákkal s egészen Bagdadig kereskedtek a spahik által összegyüjtögetett marhákkal és rabszolgákkal (a marha és kincs, tehát az anyag mindig többet ért szemükben, mint az ember, a lélek). Már akkoriban nem igen volt Magyarországon mit rabolni mást, mint gulyákat és rabszolgákat. Hanem hisz’ a szép, deli termetű hajadonokat, s az izmos, munkára tearmett legényeket folyvást kelendő árucikknek lehetett tartani, miket a portyázók poto mpénzért vesztettek az erzerumi kalmároknak és ezek viszont kelméiket és füstölőiket méregdrágán adhatták el nekik. így lett évről-évre mindinkább keletibb jellegű vásártere a török szatócs-világnak megannyi régi magyar város. Egyik faház a másik hátára épült, keresztbe, hosszába, melyik effendinek hogy jutott eszébe. Utoljára utca is alig maradt bennök, hanem az emberek a szomszéd házain keresztül jártak a magukéba: szóval egész Magyar hon egy török csiflik alakját vette magára, ahol cifraság és ragyogvány, fedezte a szenynyet, az utcákon esztendős szemét és gazdátlan kutyák csordái s a Pecze partján túl lovas baskírok hosszú dárdákkal őrzötték a lopott csordákat. * * * Népünk nagy mesemondója, Jókai Mór Amerika-szerte is nevet szerzett a magyarnak, hiszen vagy 70 elbeszélését lefordították. Az utolsó angolnyelvü Jókai regény azonban már az első világháború előtt teljesen kifogyott és ma már a nevére is alig emlékeznek. Mégis, fenti tárgyát, Magyarország török megszállásának borzalmas részleteit, Hunyadi hadvezéri lángelméjét és a Nándorfehérvárt védő magyar sereg emberfeletti hősiességét tudományos részletességgel igazolja Il-ik Mohamed szultán udvari történetírója, Kritovoulos. A görög szemtanú feljegyzéseit a Konstantinápoly melletti Bebek serálj könyvtárában lelte meg Charles T. Riggs amerikai történész, aki azt angolra le is fordította. Prof. Lewis Thomas szerkesztésében a Princeton University Press adtaki a ránknézve fontos kötetet, melyet érdeklődők részére a bolti áránál 30 százalékkal olcsóbban készséggel beszerez az Amerikai Szövetség. Kétszázötven menekült, aki ez országban uj hazára talált, egy amerikai repülőtisztnek köszönheti itteni boldogulását. A repülőtiszt 12 évvel ezelőtt hősi hahlált halt és Mrs. Alfred Abeles, az illinoisi Wilmette városkában, megkapta azt a bizonyos sürgönyt a hadügyminisztertől, amelytől más anyák örökre gyászbaborulnak. Mrs. Abeles azonban más utat választott arra, hohgy egyetlen fiának emlékét ápolja. Férjével, aki egy nagy vállalat igazgatója, megállapodott abban, hogy háhzukhoz hívnak egy fiatalembert, Mikola Marchenkot, egy akkoriban odaérkezett ukrán menekültet és felajánlják neki, hogy megosztják vele házukat és beíratják az egyetemre, úgy ahogy azt a saját fiukkal tették volna. Négy évig lakott náluk Mikola és most az arcképe ott függ Abelesék vendégszobájában, az elhunyt repülőtiszt képe mellett. Nikola Marchenko elvégezvén az egyetemet, a matematikából tanári oklevelet szerzett, ma természetesen amerikai polgár, aki lengyel lányt vett el feleségül. Mrs. Ables pedig folytatta a nemes kísérletet és jobb sorsra érdemes fiatalembereknek is alkalmat adott, hogy kiképezzék magukat. A többi már önmagának köszönheti az, aki boldogulásra talált ebben a szabad országban. Abelesék vendégszobája azóta ritkán lakatlan. Negyven menekült lakott ott már azóta, akik átmeneti hajlékot találtak Abeleséknél, amig jobban megvethették lábukat Amerika földjén. “Nem érezzük többé egyedül magunkat, mondja az anya, aki enyhülést talált fájdalmábra, mialatt segítséget osztogatott. Mrs. Abelest a wilmettei First Congregational Church hívei a Displaced Persons Committee elnökévé választották. Két telefonja is van, hogy a négy tagból álló bizottság munkáját irányíthassa, amely eddig 250 katolikus, protestáns, zsidó és mohamedán menekültet segített a boldogulás útjára, akik 11 európai nemzet szülöttei. A bizottság munkájának egyik része abból áll, hogy Wilmette jobbmódu polgárait rábírják arra, egy-egy szobájukat bevándorlóknak adják át, amig azok megfelelő álláshoz nem jutnak. Az újonnan érkezetteket mindig szívesen látják Abelesék házában is kalácsra és kávéra és ott megbeszélhetik problémáikat. Angolul itt kezdenek el társalogni és megszokják az amerikai atmoszférát. Ha ruhaneműre van szükségük, a bizottság tagjai gondoskodnak róla és megteremtik a kapcsolatot a jövendőbeli munkaadókkal. Mrs. Abeles azt mondja, hogy “ezek az üzletemberek annyira meg vannak elégedve az anyaggal, amit ők szolgáltatnak, hogy elhalmozzák őket megkeresésekkel.” Ha az újonnan érkezett állást kapott, a bizottság előlegezi az első hónapi házbér és fűszerszámla összegét, amig csak az első heti bér nem válik esedékessé. “Mindenki visszafizeti ezt a kölcsönt, sőt gyakran kamatot is kapunk, hogy még többet tehessünk a legközelebbi bevándorló csoport érdekében. A 25 éves Horváth János, aki Magyarországról menekült el, mondta Mrs. Abelesnek: “Ha valamikor ^amerikai polgárrá leszek, én is tudni fogom a kötelességemet. Nemcsak arra lesz gondom, hogy magam megéljek, hanem arra is, hogy másoknak szerezzek érvényesülési lehetőséget.” f > Mrs. Abeles emberbaráti érzéseit dédanyjától örökölte, Herriet Beecher Stove-tól, aki a “Tamás Bácsi Kunyhója” cimü könyvnek a szerzője, ame|y munka 100 évvel ezelőtt a rabszolgák felszabadítására megindult mozgalom egyik rugója volt. Egy példánya ott fekszik Mrs. Abeles könyvespolcán, de vendégei közül sokan már otthonról ismerik a negyven nyelvre lefordított munkát, Rákosi: “Vádolom magamat” (FEP) Rákosi Mátyás a budapesti pártaktiva ülésén beszédet mondott, amely lényegesen különbözik az elmúlt évek alatt elmondott megnyilatkozásaitól. Ez a beszéde lényegében már vádirat önmaga ellen, mert olyan tényeket mond el Rákosi, amik önmí^gukban bűncselekmények. “Meg kell mondani nyíltan és őszintén, hogy abban, hogy nálunk . . . S'cVoo törvénytelenségek előfordulhattak, hibás vagyok magam is, aki a párt legfontosabb posztján álltam . . . — mondta. — Az akkori pártvezetés nem dolgozta ki és nem valósította meg az Államvédelmi Hatóság, párt és állami ellenőrzésnek olyan rendszerét, amely lehetetlenné tette volna a törvénysértéseket. Ez volt a főhiba és ebben hibás vagyok magam is. Ez tette lehetővé Béri ja ügynökeinek, Péter Gábor és bondájának garázdálkodását. Pártunk központi vezetősége levonta ebből a szükséges tanulságokat és mindent megtesz, hogy hasonló esetek többé meg ne ismétlődhessenek.” Az utolsó mondat után, mint a rádió közli, dörgő taps következett, amit természetesnek tartunk, hiszen az elvtársak is örülnek, hogy a biztonságukért nem kell minden percben remegniük. “Szigorúan titkos” Rákosi május 18-i beszédében érdekes példákat hozott fel “a bürokratizmust tenyésztő rendeletekre,” ahogy ő maga mondotta. “A vasútépítési tervező vállalatnál a szolnoki állomás tervdokumentációjában külön lapon szerepelnek az olyan ‘létesítmények,’ mint őrbódé, a vécé, a kerítés és a rajzok mindegyikén a vállalat főmérnökén kívül még tiz személy aláírása is szerepel, azonkívül a ‘titkos ügykezelés’ irattári száma és természetesen a vörös pecsét a “szigorúan oizalmas” felirattal. (Nagy derültség.)” Pontosan ugyanannyit ér a kommunista apparátus számtalan más “szigorúan bizalmas” adata. Minden terrorrendszer betegesen vonzódik a “titkosság”-hoz. A U.P. elnöke a centenáris Haraszthy ünnepségek élén • Nincs amerikai újságolvasó, aki ne tudná, mit jelent a távirati híradások forrásának megjelöléséül szolgáló “UP” betű pár (kiejtése: Ju Pi). A United Press több mint 6,200 napi és hetilap szereksztőségét látja el rendszeresen cikkekkel és az amerikai közvélemény formálásának egyik legsúlyosabb tényezője. Ennek a hatalmas vállalatnak az elnökét, Frank H. Bartholomew-t sikerült az Amerikai Magyar Szövetségnek megnyerni, hogy az 1957-ben esedékes Haraszthy centenárium országos népszerűsítését és amerikai körökben irányítását vállalja. Haraszty Ágoston, mint Kossuth párthive, politikai üldöztetése elől már 1840-ben kivándorolt Amerikába. Először Wisconsin államban alapított községet, ami Sauk City néven fontos mezőgazdasági központtá gyarapodott. A magyar szabadságharccal egyidejűleg láb rákapott vadnyugati aranyláz Californiába csábította Harasztyt és társait, ahol több telepet, sőt, San Franciscóban hatalmas ércolvasztót létesítettek. A Bács-Bodrog megyei Futtákról kivándorot Haraszthy Ágostont azonban mégis jobban érdekelte a természet és visszatért eredeti szerelméhez: a szőllőtermeléshez. Ennek jövőre lesz pontosan 100 esztendeje, ami kiváló alkalmat nyújt a magyar kivándorló országépitő erényeinek méltatátára. A San Franciscotól 40 mér^földnyire levő Sonoma és Buena Vista között, a holdról elnevezett, festői völgyben vásárolt 1857 elején 560 acre kiterjedésű területet. Példás szakszerűséggel, a természettudós türelmével és az alkotó telepes jövőbelátásával ott vetette meg Haraszthy Ágoston a modern californiai szöllészet és borászat alapjait. Nincs ’Magyarországnak olyan vulkánikus hegyvidéke, avagy homoki szőllőtermelő tája, ahonnan Haraszthy ne hozatott volna nemes szőllővenyigét, amivel aztán tudományos felkészültséggel végzett kísérleteket, még hozzá teljes sikerrel. Az Amerikai Magyar Szövetség kidásában még ez évben megjelenik egy eredeti, múlt századbeli fénykép-felvételekkel élénkített angolnyelvü füzet, mely a Californiai Történelmi Társaság adataival tárja a nagyközönség elé Haraszthy Ágoston legendás életét. California törvényhozása máris “Historic Site” nevezetességre emelte az eredeti Haraszthy pincét, melyben ma is “Hungarian” címkével préselnek finom palackolt borokat, melyeken ott diszlik az alapitó család ősi címere is. California bortermelő szövetkezetei máris vállalkoztak arra, hogy az WMSz 1957-ben kiadandó Haraszthy bélyegeit a 100-ik évfordulóra sok-sok ezer üvegre ráragasztják, ezáltal is terjesztvén a magyarság jó hírét és teljesítményeit. A Szövetség a jubileumot a helyszínen is méltó keretek között óhajtja megünnepelni, még hozzá az 1957-ben ott rendezendő szüreti mulatságra tervezett autókirándulással. Vasárnap, május 27-én délután 4 órakor megkondult a Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthon kis templomának Molnár-harangja fent a Mória hegyen, ahová ez alkalommal a zuhogó eső dacára is hálaadó istentiszteletre és jubileumi emlékünnepélyre jöttek közeli és távoli vidékekről a lelkes magyarok. Az Amerikai Magyar Református Egyesület alapításának 60-ik és a Bethlen Otthon szeretetház fenállásának 35-ik évfordulóját ünneplő gyülekezet szép emlékistentiszteletnek volt tanúja és részese s lelki gyönyörűséget, felüdülést nyert Nt. Böszörményi István egyházkerületi elnök mély gondolatokban gazdag alkalmi prédikációjából . . . A templomi szertartás után a vendégsereg a Bethlen Otthon uj épületéhez, a szép, tágas, modern “Testvériség Teremhez” vonult le, ahol Dr. Újlaki Ferenc elnök szertartásosan és ünnepélyes szavak kíséretében adta át a kulcsokat Nt. Kecskeméthy József igazgatónak s avatta fel az uj épületet, amely nemcsak a Bethlen Otthon neveltjei, de az egész amerikai magyar református élet és különböző szervezetei számára régen óhajtott, alkalmas gyülésterem lesz a jövőben. A REFORMÁTUS EGYESÜLET 25-IK KONVENCIÓJA Az Amerikai Magyar Református Egyesület négyévenkénti szokásos és előirt nagygyűlése, ezúttal éppen a 25-ik, hétfőn, május 28-án reggel 10 órakor istentisztelettel kezdődött a templomban, majd az uj teremben, a himnusz eléneklése és ima után Nt. Dr. Újlaki Ferenc elnök, formálisan megnyitotta a közgyűlést. Bemutatta a testvéregyletek kiküldött vezetőit: Révész Kálmánt, a Wm. Penn Fraternális Egylet elnökét és Stelkovits Albert titkárt, Charles Elemér kp. szervezőt, a Bridgeporti Szövetségtől pedig Suta Pétre kp. elnököt és Szegedy István titkárt, akik üdvözlőbeszédet mondottak. Az amerikai magyar sajtó részéről Diénes Lászlót, lapunk szereksztőjét és Fáy Fisher Andor szerkesztőt, mint meghívott újságírókat mutatta be az elnök, akik szintén üdvözlőbeszédet mondottak. Úgyszintén a Ref. Lelkészegyesület nevében Nt. Harangi László, alelnök, a Presbiteri Szövetség nevében Dr. Szakáts István alelnök, a Magyar Nemzeti Bizottmány nevében Pfeiffer Zoltán, az egyházi testületek képviseletében pedig Nt. Böszörményi István* a Magyar Egyházkerület elnöke, Nt. Béky Zoltán, a Független Ref. Egyház főesperese és Nt. Nagy Ferenc, a Presbiteri konferencia elnöke mondottak üdvözlőbeszédet. A konvenció tagjainak, illetve a delegátusoknak igazolása során megállapítást nyert, hogy a közgyűlésnek 90 alkotó tagja van, 78 képviselővel. Behívták a szervezőket is, valamint a központi hivatal három tisztviselőjét. Nt. Molnár Ágoston, az Elmhurst College magyar szakosztályának vezetője szép beszédben kérte a közgyűlést a további támogatásra, majd Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára mondott beszédet, amely rendkívül érdekes és értékes előadásnak is mondható. Részletesen ismertette a Szövetség tevékenységét és azt a magyar munkát, amihez a Református Egyesület további támogatását kérte. A közgyűlés nyomban meg .is szavazta az eddigi évi hozzájárulás folytatását és a jelenlevők .együttesen elénekelték a magyar himnuszt. A központi főtisztviselők jelentéseit hallgatta meg ezután a nagygyűlés, amelyket az egyesület hivatalos lapja teljes terjedelmükben közzétett. (Következő cikkünkben foglalkozni fogunk ezzel, ismertetve a Református Egyesület négy év alatt elért igazán nagyszerű eredményeit.) A napidijak és útiköltség megállapítása után a közgyűlést elnök kedd reggelig imával és közös énekkel bezárta. Kedden délelőtt még folytatódtak a főtisztviselők jelentései, közben azonban nagygyűlés meghallgatta Nadányi Pál beszédét, aki a Voice of Amerika magyar szekciója részéről jelent meg s üdvözölte a konvenciót, megköszönve mindazt a segítséget és együttműködést, amit az egyesület washingtoni főtisztviselőitől kap. A közgyűlés táviratban üdvözli az Egyesült Államok elnökét, Pennsylvania állam kormányzóját és District of Columbia biztosítási ügyogsztályának fejét, úgyszintén külön deklarációt készítenek el a világ magyarságához és reformátusságához, amelyeket másnap olvasnak fel elfogadás végett. A különböző bizottságok beosztása után azok megkezdték munkájukat s a teljes gyűlés valószínűleg csütörtökön ül ismét össze. Az amerikai magyarság nevében és jellegében magyarnak változatlanul megmaradt test-' vérsegitő intézménye, a Református Egyesület 25-ik nagygyűlése igazi lelki felüdülést, táplálékot jelent mindannyiunk számára . . . — idil — Visszahívták . Szarkát A budapesti Szabad Nép május 20.-i közlése szerint Szarka Károly washingtoni követet, aki egyúttal az Egyesült Nemzeteknél is képviselte Magyarországot, visszahívták és külügyminiszterhelyettessé -nevezték ki. Két jelenlegi külügyminiszterhelyettes — Szarkán kívül Sik Endre — töltötte be ezelőtt a washingtoni követi tisztet. Szarka Londonban attasé, majd New Delhiben Magyarország indiai követe volt s valószínű, hogy a külügyminisztériumban a keleti ügyek intézését veszi át. Részlet Jókai Mór: TÖRÖK VILÁG MAGYARORSZÁGON cimü történelmi regényéből (Találó idézet és egyben prófécia) A nándorfehérvári diadal 500-ik évfordulójára (Angol változatban készséggel bárkinek megküldi az Amerikai Magyar Szövetség, 527 Mills Bldg. Washington 6, D. C., tetszés szerinti példányban.)
