Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-01-05 / 1. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK A “Gloire” népe Ezeken a hásábqkon sokszor irtunk már a franciákról és nem titkoltuk, hogy nem szeretjük őket. Nem tehetünk róla. Meggyőződésünk, hogy ők okozták Európa katasztrófáját és most legjobb utón haladnak az egész világ rombadöntése felé. A francia nép választott. S a választás eredménye a nyugati féltekén még a közömböseket is megdöbbentette. Az első hírekre Washingtonban óvatosan csak annyit mondtak: az amerikai népet mély szomorúsággal tölti el az eredmény. Rövidesen bizonyára még többet modanak és — reméljük — most már még többet tesznek. Ha most, a francia választások után sem “értékelik át” Washingtonban a külpolitikát, azért majd egyszer a felelősség igen nagy lesz. Mi történt voltaképpen Franciaországban? A választásban résztvevő tucatnyi párt közül a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot. Szinte megduplázták képviselőik számát s ezzel, ha még teljesen nem is kaparintották meg a hatalmat, döntő szereohez jutottak Franciaország sorsának intézéséiben.' / A franciák szeretik magukat a dicsőség, a gloire népének nevezni. Most közel öt millió francia polgár akadt, aki szavazatát a vörösekre adta. Elképpesztő! A magyar nép ezelőtt tiz esztendővel, a háborútól tönkretéve, a szovjet szuronyok árnyékában el merte, el tudta utasítani a vöröseket és a nyugati világ dédelgetett kedvence, több milliárd amerikai dollár haszonélvezője, a francai nép szivére ölelte őket. Az előbb azt mondtuk, hogy Európa katasztrófáját ők, a franciák idézték elő. És ez szóról-szóra igy van. Középeurópában feldaraboltak egy birodalmat, amely Európa egyensúlyát jelentette. Ebben a birodalomban izekre tépték Magyarországot, azon a címen, hogy különböző népek lakják s ezeknek a népeknek joguk van dönteni saját sorsukról. Viszont sohasem kérdezték meg ezeket a népeket, hogy voltaképpen hová is akarónak tartozni . . .! ők, a franciák ezzel szemben, saját birtokukon belől nem érvényesítették és nem is akarják érvényesíteni a népek önrendelkezési jogát. Szétmarcangolt Clemenceau egy ezeréves országot, Magyarországot, de ők, a franciák nem akarnak függetlenséget adni a marokkói, az algier-i araboknak. Az északafrikai francia “tevékenységből” rengeteg erkölcsi kár származik a nyugati világ és külön az Egyesült Államok számára. De azért az Egyesült Államok ölhetett kezekkel, jóindulatúan szemlélte és szemléli ezt a tevékenységet. A kedvenc — reméljük — most már eljátszotta kis játékait. A pohár betelt. Franciaország nem lehet vezető nagyhatalom. Erre nincsenek meg a feltételek. A háború óta csak ártott a két főpartnernek, az Egyesült Államoknak és Nagybrittániának. A francia nép beteg, dekadens nép. Más, szabad, egészséges népek felfelé törnek, a franciák lefelé haladnak. Nem titkoljuk, hogy nem rokonszenvezünk velük. Hanyatlásának önmaga az oka. Mély meggyőződésünk, hogy a nyugati világ csak erősödik, ha ebben a világban a irántiaknak csak jelentéktelen szerep jut. A kongresszus egy esztendeje Nincsen ember hiba nélkül. Ország sincs. Az Egyesült Államok remek ország, boldogok vagyunk, hogy lakói lehetünk. Ha van valami hiba benne, akkor azt az egész évre terjedő választási küzdelmet nevezhetjük annak, Mostantól fogva egy teljes esztendeig az Egyesült Államok népét és politikusait semmi egyéb nem érdekli, csak a vá-' lasztás és annak mindenféle velejárója. Ideális állapot lehetett régen, amikor a nagy elődök megszerkesztették az alkotmányt. De nem ideális ma, amikor a világnak csak egy szikra kell és lángbaborul. Régente, amikor a nagyvilággal nem kellett törődni, sem az amerikai kontinens védelmével, üdítő dolog lehetett az a tudat, hogy mostantól kezdve egy esztendeig csak a magunk saját, “családi ügyeivel” törődünk. Ma katasztrofálisnak látszik. Nem titkoljuk, hogy félünk ettől az évtől. Nem olyan évnek látszik, amikor Amerika megengedheti magának a senkivel és semmivel nem törődés fényűzését. Vagy azt, hogy csak a választópolgár kedve szerint intézze mind a belső, mind a külső ügyeket. Bárcsak ne lenne igazunk. Budapesti árak A budapesti Népszava december 17-i száma az alábbi tárgyakat ajánlja megvételre: (a jelzett összegek a legalacsonyabb árakat jelzik) Bőrkéztyü 98.— Ft-tól, gyapjusál 87 Ft-tól, patrasz ing huzózárral 140.— Ft-tól, pouplin ing (fehér és színes) 95.— Fttól, satin ágykabát 200.-Fttól, zsebkendő 6.50 Ft-^ól. (A magyar munkás átlagos havi keresete 1200-1400 forint. — Szerk.) Nyugtával dicsérd a napot; Előf izetési nyugtával —- a lapot! Bolsevista Magyarország az UN-ben PASSAIC, NEW JERSEY KATOLIKUS LIGA MEMORANDUMA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga Mindszenty József Bíboros, Magyarország hercegprímásának elfogatása 7-ik évfordulója alkalmából memorandumot intézett Eisenhower Elnökhöz, John Foster Dulles, Secretary of State-hez és Dag Hammerskjoldhoz, az Egyesült Nemzetek főtitkárához, valamint az US törvényhozáshoz. Ebben a memorandumban a Liga újból fel kívánja hívni a világ sorsa intézőinek figyelmét arra az égbekiáltó igazságtalanságra, amelyet a kommunista Magyarország kormánya a Bíboros Egyházfejedelemmel szemben elkövetett. A memorandum hazug propagandának bélyegzi a magyar népköztársasági kormánynak azt a kijeelntését, hogy a Hercegprímás börtön büntetését megszakította és őt ideiglenesen szabadlábra helyezte. A Magyarországról érkező hírek szerint a Bíboros ma ugyanúgy meg van fosztva szabadságától, mint eddig. Azt sem lehet megállapítani, hogy a bánásmód, amelyben jelenlegi letartóztatási helyén részesül, enyhébb-e az előbb alkalmazott szigorú módszereknél. A nemzetközi jog és a szabad világ keresztény társadalma erkölcsi érzékének arculcsapása a kommunista magyar kormány eljárása. A Katolikus Liga memorandumában nyomatékosan kéri a világpolitika legfőbb intézőit, hogy újbóli tiltatkozásukat jelentsék be a magyar kormánynál és köve; élj ék a Bíboros azonnali szabad onbocsájtását. Az egész keresztény világ kötelessége hitet tenni Mindszenty Bíboros ügye mellett; ez nemcsak magyar ügy, hanem az egész müveit világ erkölcsi rendjével szöges ellentétben álló erőszak, mely sürgős orvoslást kíván. Addig nem lehet szó a kommunista és a szabad világ közötti békés együttélés bármely formájáról, aráig a kommunista országok kormányai a keresztény világnézet <js a katolikus egyház szabad terjesztését oly eszközökkel akarják örökre elnémítani, hogy főpapjaikat bebörtönzik és ezzel a brutális eszközzel akarják meggátolni az egyházak szabad működését. Hinder Márton 300,000 ddláros pere a Pittsburgh! -ság” és cikkírója ellen A Fáy Fisher Andor szerkesztésében megjelenő “Magyar Bányászlap” vezető helyen közölte alapitója és munkatársa Himler Márton nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy pert indított a pittsburghi “Magyarság” című hetilap szerkesztője, Szebedinszky Jenő, valamint a sértő cikk írója Fáy Zoltán és Rév. Markovits Pál és Rév. Brachna Gábor, a lapot előállító nyomdatulajdonosai ellen. Himler Márton a $300,000 dollár kártérítést követelő pert azért indította meg, mert a pittsburghi “Magyarság,” amely személyét már régóta támadja, olyan cikkeket közölt, amelyeket Himler súlyosan sérelmesnek talált nemcsak személyét illetőleg, hanem az amerikai titkos katonai szolgálat szempontjából is. A per előzményei: Himler Márton, aki évtizedeken keresztül ismert amerikai magyar újságíró volt (az Amerikai Magyar Szövetségnek életrehivója és évekig titkára is), a második világháborúban kormányszolgálatba lépett és a háború befejezése után az ő feladata volt a győztes hatalmak által háborús bűnösöknek nyilvánított magyar kormányférfiak, tisztek és szélsőjobboldali politikusok, valamint nyilas1 gonosztevők elfogása és kiadatása az akkori magyarországi kormánynak. Jobboldali emigráns magyar lapok már évek óta élesen támadják Himler Mártont és azt állítják, hogy ő saját belátása szerint bosszuállóan azokat fogatta el és adta ki Magyarországnak, akiket ő minősített háborús bűnösnek. Súlyosan kifogásolják, hogy Himler Márton e munkája során sok “tisztességes magyar hazafit” is kiszolgáltatott a magyarországi rendszernek. Himler Márton ezzel szemben azt jelentette ki, hogy mint kormánytisztviselő, ő csupán a szövetséges ellenőrző bizottság által háborús bűnösnek nyilvánított személyeket adta át a magyarországi hatóságoknak s igy csak a rábízott feladatot teljesítette, hivatali esküjéhez híven. A jobboldali emigráns sajtóban évek óta folyik Himler Márton ellen a sorozatos támadás. Himler a támadásokra ezideig nem válaszolt. Az amerikai kormányhatóságok, — akikhez Himler Márton ellen bizonyára sok feljelentés érkezett magyar jobboldali körökből, — nyilvánvalóan teljes bizalommal vannak Himler Márton iránt, mert nemcsak a demokrata, hanem a republikánus kormányzat alatt sorozatos fontos külföldi megbízásokkal halmozzák el. A magyar szempontból rendkívül érdekes per tárgyalására a pittsburghi szövetségi bíróság előtt kerül sor. A per kimenetele elé az amerikai és külföldi magyarság széles rétegei nagy érdeklődéssel tekintenek, mert valószínű, hogy a per során a háború utáni magyar élet sök ismeretlen kérdésére derül fény. Himler Márton a pert azért indította meg, hogy az amerikai magyar közvélemény előtt, amelyet évtizedekig szolgált, bebizonyíthassa, hogy ténykedését az akkori amerikai rendelkezések és parancsok alapján folytatta. Jelentkezni kel! a nem-polgároknak Mindazoknak, akik ebben az országban laknak, akár külföldi állampolgárok, akár hontalanok (DP) 1956 január 2 és 31 között be kell jelenteni állandó lakcímüket a Bevándorlási Biztosnál (Commission of Immigration and Naturalization). A jelentkezés a Form 1-53 számú űrlapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy Bevándorlási és Polgárosodási Hivatalnál kapható. A kitöltött és aláirt űrlapot személyesen kell a postahivatalban, vagy a bevándorlási hivatalban átadni. Nem szabad a postaszekrénybe dobni. A bolsevista sajtó szerint “Magyarország örömmámorban ünnepli az Egyesült Nemzetek Szövetségébe való felvételét.” Az irányított örömmámor elsősorban a röpgyülések ezrein nyilvánul meg, amelyeket minden üzemnek meg kelj rendeznie. Mindenekelőtt — mint minden hasonló esetben — a Szovjetuniónak kell hálát rebegni. Ahogyan a Szabad Nép december 16.-i vezércikke Írja: “A Szovjetunió kiharcolta Magyarország felvételét. Testvéri köszönet, hála érte!” Ugyanakkor, természetesen, élesen támadják az Egyesült Államokat, “amely 10 éven át megakadályozta, hogy a szabadság országutjára kitört népidemokratikus országok csatlakozhassanak a világszervezethez.” Ám még nagyobb a bűne a magyar emigrációnak: “Az ENSz gyűlés határozata csattanós válasz a hazai reakciónak és a külföldre szökött, hazaárulásban utazó gyászmagyaroknak is, akik tiz esztendőn át is mindent megtettek, hogy rágalmaikkal, ‘beadványaikkal’ gátat vessenek tagfelvételünknek.” (Ennél szebb elismerés aligha érhette volna az emigrációt!) A Szabad Nép december 17.-i száma közli a “Magyar “ Népköztársaság kormányának csatlakozási okiratát az Egyesült Nemzetek alapokmányához.” Eszerint: “A Magyar Népköztársaság kormánya ezennel kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek »alapokmányában foglalt kötelezettség^ket.ket.” A legfőbb kötelezettség: a szabadságjogok megvalósítása és biztosítása. Vájjon most a magyar bolsevista állam helyre fogja állítani a megsemmisített szabadságjogokat? Amerikai Magyar Szövetség vacsorája jan. 15-én Az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerülete nagy vacsorát rendez január 15-én, vasárnap este a new yorki Fehér Teremben (408 East 82nd St., New York) és erre New Jersey minden magyar érzésű polgárát szívesen látja. A vacsorajegy ára 3 dollár. A baráti társaságok már most foglaljanak asztalokat. A vacsora keretében a »washingtoni külügyminisztérium egyik magas tisztviselője mond beszédet. Ezenkívül remek műsor is lesz, amit legközelebbi számunkban közlünk. A szomszédos teremben az ifjúság táncolhat, Révay István zenekarának muzsikájára. A magunk részéről is biztatjuk á Jersey-i magyarokat, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban az AMSz keleti kerületének vacsoráján, hiszen a szövetség pártolása egyik legnagyobb feladatunk. Jegyekért, helyfoglalásért Írjanak erre a címre: Louis Yager, 422 East 92nd St., New York. Vagy hívják telfonon, az ATwater 9-5539 számon. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése biztosítva legyen. THURSDAY — 1956. JANUÁR 5. 50 ÉVES A “SZABAD SAJTÓ” Passaic-i lapunk, a “Szabad Sajtó” 1956-ban ünnepli fennállásának 50-ik arany jubileumi évét. A lap elindulásának körülményeit mi magunk nem nagyon ismerjük, e pillanatban azt. sem tudnánk megmondani, hogy ki volt az alapítója, szerkesztője és kik voltak a lap tulajdonosai és szerkesztői az elmúlt 50 év alatt. A Szabad Sajtó “történetét” azonban tanulmány tárgyává tettük s annakidején, a jubileumi év során kiadandó nagy arany jubileumi számunkban bővebben fogunk foglalkozni ezzel. (Hiszszük, hogy amerikai magyar “történészeink,” régi újságostársaink és mindazok, akik ismerik a Szabad Sajtó történetének egy-egy szakaszát és akik megbízható adatokkal tudnak 'szolgálni, segítségünkre lesznek abban, hogy összeállítsuk ennek a sok vihart kiállott, sok viszontagságon átment, de ma mégis erősebben, “biztonságosabb talajon” álló lapnak félévszázados történetet.) Arra kérünk mindenkit Passaicon és környékén, — mindenkit, aki szivén viseli a magyar szó, a magyar betű, a magyar sajtó ügyét,—hogy az 50-ik jubileumi esztendőben álljon teljes szívvel a Szabad Sajtó mellé, vegye pártfogásába ezt a lapot, mint az itt élő magyarság régi helyi lapját. És azt az * igyekezetei, amellyel az elmúlt néhány év óta mi próbáljuk jobbá, gazdagabbá, tartalmasabbá tenni a Szabad Sajtót, honorálják magyar honfitársaink azzal, hogy uj előfizetőket szereznek a lapnak, terjesztik, népszerűsítik 50 éves helyi lapjukat . .. Meggyőződéssel, őszintén mondjuk: önmaguknak is jót tesznek ezzel! A Szabad Sajtó, 50-ik arany jubileumi esztendejébe lépve, magyar testvéri szeretettel és együttérzéssel köszönti olvasóit s az év folyamán egy gazdag jubileumi számmal, esétleg jubileumi ünnepéllyel fogja méltóképen emlékezetessé tenni és megünnepelni fennállásának 50-ik évét. FT. KISS GYULA KARÁCSONYI RÁDIÓ - ÜZENETE MAGYARORSZÁGRA Ft. Kiss Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke az alábbi rádió-üzenetet küldte karácsonykor Magyarországra, amit rövidhullámon továbbítottak : “Az Ur 1955-ik esztendejében újból megkondulnak a karácsonyi harangok, hogy hirdessék a világnak a Megváltó születését. Mi magyarok, akik messze szülőhazánktól szétszórtan élünk a világban, mélyen átérezzük a karácsonyi ünnepek jelentőségét. Tudjuk azt, hogy a vörös elnyomás ellenére is megszólalnak a harangok Magyarországon és az ájtatos hívek, ha körülményeik megengedik, ott is a templomba sereglenek e nagy ünnepen. Lelkűket azonban nem a karácsony, hanem az advent szelleme tölti el. Imádságaikban a várakozás, a sóvárgás hangja szólal meg a megváltás után, mely ismét szabaddá, emberré teszi majd a magyarok millióit és lehetővé teszi, hogy szabadon vallhassák meg hitüket, szabadon élhessenek keresztény életközösségben. Legyetek meggyőződve szeretett magyar testvéreim arról, hogy mi, távollévő magyarok minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az Ur segedelmével ti is igaz karácsonyt ünnepelhessetek szép hazátok földjén. Nem szűnünk meg dolgozni, fáradni azért, hogy enyhitsük rabságotok keserveit, letöröljük a könnyeket, mosollyá változtassuk sóhajtásaitokat. Mi nemcsak a világ fegyvereivel harcolunk érettetek. Az imádság, a könyörgés sokszor hathatósabb fegyver, mint a legbölcsebb érvelés, vagy a leghangosabb és legeredményesebb propaganda. A magyar hazát az isteni jjondviselés óvta ezer esztendőn keresztül a fenyegető veszedelmek közepette, ő mentette meg attól, hogy a keleti tatár hordák megvessék lábukat a Duna völgyében. Az Úristen kegyelme szabadította meg az országot a 150 éves török rabságtól, amikor úgy látszott, hogy hazánk örök időre szakad három részre szét. Az isteni gondviselés fogja ismét megtenni a csodát. Magyarország újból szabad és boldog ország lesz, de ezt csak az imádságos lelkek erejével érhetjük el. Egyesülnünk kell egy imádságos kereszteshadjáratban a vasfüggönyön innen és túl, hogy annak erejével vívjuk ki a magyar igazság diadalát. A szent karácsony ünnepén mi, boldogabb magyarok, szeretettel ‘ állunk mellettetek szívben és lélekben. Ott imádkozunk veletek az éjféli misén, együtt könnyezünk és szenvedünk veletek abban a biztos hitben és meggyőződésben, hogy ismét eljön a karácsony, amelyen együtt örvendhetünk a Megváltó születése felett!” “Cadillac” kocsik Ausztráliában A legújabb kimutatás szerint Ausztráliában mindössze 17 darab Cadillac automobil szalad az országutakon. Ebben az évben viszont 4,000 “Volkswagen”-t akarnak importálni a “mélyen lenti” országba, mégpedig üzemanyag-tkarékossági szempontból. Ezek a német gyártmányú kocsik ugyanis a legkevesebb üzemanyagot fogyasztják. Minthogy az ausztrál gazolin-termelés nagyon csekély, az importált benzin igen drága, a kis német Volkswagen-eknek bizonyosan nagy keletjük lesz. A Volkswagen-t itt Amerikában is nagyban fogják gyártani ebben az évben, még pedig itt New Jerseyben, a North Brunswick-i volt Studebaker gyártelepen, amelyet a német cég megvásárolt. Történt valami aminen hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban.
