Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-28 / 17. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1955. ÁPRILIS 28. A menetrendben nincs meglepetés Engedjék meg, kedves olva­sók, hogy valamit megjósoljunk. Nem a putriban lakó cigányasz­­szony könnyedségével és fele­lőtlenségével, hanem a töpren­gő magyar hűvös mérlegelésé­vel. De előbb mondjuk el a té­nyeket. Az osztrák békét rövide­sen megkötik, — hacsak a csil­lár le nem szakad. Tehát, hacsak valami váratlan szovjet trükk közbe nem jön. A Szovjet azzal az ürüggyel tartja megszállva Magyarországot és Romániát, hogy Ausztriában állomásozó se­regei számára az utánpótlási út­vonalakat “biztosítsa,” — tehát pl. a Dunát, továbbá a vasuta­kat. Ezt az átlátszó ürügyet — sajnos! — nemzetközileg is jó­váhagyták, hogy úgy mondjuk: legalizálták még abban az idő­ben, amikor a nyugati hatalmak és a Szovjet közt tartottak a mé­zeshetek. A második világháború után létrejött békeszerződések azon­ban kimondják: ha az osztrák békét megkötik, akkor a Szovjet köteles 90 napon belől Magyar­­országról és Romániából kivo­nulni. Tehát, ha most az osztrák béke létrejön, akkor három hó­napon belől a szovjet hadsereg­nek ki kellene vonulni Magyar­­országról. Ezzel, természetesen, a kommunista uralom is egy csa­pásra megszűnne, mert az óha­zai vörösek csak a szovjet szu­ronyok árnyékában képesek a hatalmat bitorolni. Csakhogy a Szovjet nem vonul ki Magyarországról. Moszkvá­ban tökéletesen tudatában van­nak, hogy Rákosiék hatalma csak addig tartana, amig az u­­tolsó szovjet katona is átlépné a határt. Tehát uj ürügyet kell te­remteni, hogy a szovjet hadse­reg továbbra is Magyarorszá­gon maradhasson. A vasfüggöny mögötti hadseregeket már is közös parancsnokság alá — szovjet parancsnokság alá — helyezték. A “varázsformulát” tehát megtalálták. Egész egyszerűen a budapesti és bukaresti kom­munista kormány kérni fogja, hogy a szovjet csapatok tovább­ra is maradjanak Magyarorszá­gon, mert a “közös védelmi érde­kek” ezt kívánják. Azt jósoljuk, hogy közvetlenül az osztrák békeszerződés aláírá­sa előtt a budapesti és bukaresti kormány közzéteszi azt a kérel­mét, hogy a szovjet csapatok to­vábbra is maradjanak ebben a két országban, és Moszkva hiva­talosan közli azt a nagylelkű el­határozását, miszerint a szovjet hadsereg marad . . . marad. Erre az amerikai kormány — talán az angol is — tiltakozik. Moszkva elutasítja ezt a tiltako­zást azzal, hogy elvégre angol és amerikai seregtestek is állo­másoztak a nyugateurópai or­szágokban . . . Erre nincs már mit újra felel­ni és Washingtonban, London­ban úgy találják majd, hogy el­végre megtettek mindent. Mindent. Csak éppen a sze­gény magyar nép marad tovább­ra is rab. Alkudozás a vörös kínaiakkal Meghökkenve vettük tudomá­sul, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere hajlandó egy asztalhoz ülni Chou En-Lai-al, Vörös Kina tömeggyilkos mi­niszterelnökével, ezzel a gáncs nélküli banditával, aki hajme­resztő rémtettei után lett méltó a kormányelnöki tisztségre. Dulles külügyminiszter alku­dozni óhajt Vörös Kina főhóhér­jával, egy olyan emberrel, aki­ben még a zsiványbecsület szik­rája sincs meg. A tiszteletremél­tó amerikai férfiúnak bizonyára gyakran lesz hányingere és mé­gis vállalta ezt a feladatot. Vállalta, mert az amérikai kül­­politika váratlanul irányt vál­toztatott. Ezelőtt egy héttel még senki sem merte volna azt jósol­ni, hogy Dulles hajlandó lesz egy tálból enni a keserű cseresz­nyét ezzel £| kínai banditával s most egyszérre lehetséges. Az amerikai külpolitikának ez a lépése feltétlenül káros és nem vezet egyébre, minthogy tovább növessze az ázsiai kom­munisták amúgy is nagyra nőtt szarvait. Hogyan bízzanak az ázsiai népek Amerikában, ha mindig csak vereséget szenved­nek? Korea, Indokína ezt bizo­nyítja. Persze, jó, ha az Egyesült Államok mindent megpróbál. Ez dien nem lehet senkinek kifogá­sa. De banditával egy asztalhoz ülni? Hiszen ennek a világnak éppen az a baja, hogy tisztessé­ges emberek gyakran leültek a banditákkal, s ezzel megukkal egy rangra emelték. Majdnem biztosak vagyunk, hogy erre a tárgyalására nem lesz soha büszke Dulles külügy­miniszter. Újra miénk a Feleky-könyvtár A hires magyar könyvtár ü­­gyét itt már gyakran szóvátet­­tük. Most uj, kedvező fejlemény van, amennyiben a washingtoni kongresszusi könyvtár a szá­munkra rendkívül értékes gyűj­teményt kiadta az erre a célra alakult magyar egyesületnek. A washingotni könyvtár veze­tősége, meggyőződve, hogy a magyarok több mint tízezer dol­lárt adtak össze a Feleky-gyüj­­temény őrzésére és fenntartásá­ra, még külön is nagylelkű volt. ígéretet tett, hogy a magyarok rendelkezésére bocsátja minda­zokat a magyar, vagy magyar­­vonatkozású könyveket, ame­lyikből a washingtoni kongresz­­szusi könyvtárnak két, vagy több példánya van. Ez legalább további ezer könyvet tesz ki, te­hát minden okunk megvan az örömre. Értesülésünk szerint a Fele­ky-könyvtár fenntartására ala­kult egyesület további felhívá­sokat akar kibocsátani, hogy azok, akiknek eddig nem volt módjukban, csatlakozhassanak az adakozókhoz. A Loyalty Parade magyar része Most szombaton délben lesz New Yorkban az évenként meg­ismétlődő Loyalty Parade, a­­mely diszes kifejezője Amerika iránti hűségűnknek. Ezen a pa­cádén minden évben fel szoktak vonulni a magyarok is, de az idei magyar felvonulás dísze­sebb lesz minden előzőnél. A nemzetiségi csoportok közt legelsők lesznek a magyarok. Egy szivalakba felsorakozó, gyászruhás csoport nyitja meg a menetet, gyászfátyolos magyar zászlókkal fejezve ki a magyar KÖZPONTI IRODÁNK ÉS KÖNYVESBOLTUNK Lapjaink központi irodája és könyvesboltunk múlt év decemberében megfelelő és végleges helyet talált a Somerset St. 240 szám alatt, New Brunswickon, a magyar negyed közepében. A teljes berendezkedéshez sok idő kell, de irodánk és üzletünk külső és belső csinosítása máris szépen halad. Ezt a képet ä napokban készítettük, a “tavaszi kirakat­­rendezés” után. Az uj helyiség is nyáron “Air Conditioned” hütött le* vegőjü lesz, hogy a hatalmas kiadóhivatal és adminisztrációs munka, amit négy hetilapunk ügyeinek intézése igényel, lehetőleg minél pon­tosabban és zavartalanabbal menjen. KIK KAPTAK AMNESZTIÁT? A magyar kommunista kor­mány “az ország felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójára” szé­les amnesztiát hirdetett. A kö­zölt szöveg szerint “a kegyelem kiterjed az állam elleni bűncse­lekményekre is, tekintet nélkül a büntetés mértékére, amennyi­ben az elitéit nem viselt á fel­­szabadulás előtti reakciós rend­szerben vezető tisztséget, továb­bá ha a cselekményét nem ellen­séges szándékkal vagy nyilván­valóan ellenséges hirverés meg­tévesztő hatására követte el.” Vagyis: a rendszer a jelek sze­rint nem akarja kiengedni Mindszenty bíborost, Grősz püs­pököt. és társaikat, valamint — és ez érdekes — azok nem ré­szesülhetnek kegyelemben, akik “az ellenséges hirverés” hatása alatt cselekedtek, vagyis a sza­bad világ rádióit hallgatták, vagy röpcédulákat olvastak. Nem esnek amnesztia alá a Sztó­­jay és Szálasi kormányzatok mi­niszterei, politikai államtitká­rai, főispánjai, tábornokai és a Gestapo tagjai. A rendszer alig­ha mutathatta volna ki jobban félelmét a szabad világ rádióitól és röpcéduláitól, mint éppen a “kegyelmi” rendeletben. fájdalmat. Azt, hogy Magyar­­ország tiz éve van szovjet meg­szállás alatt. Utána két úgynevezett “float” következik. Egy börtönt ábrázol ez a kocsi, amint a szovjet kato­nák terelik be a magyar népet a rácsok mögé. Felirata: “Ez ma Magyarország.” A másik dísz­kocsi egyik végében Magyaror­szág megszemélyesítője, Hungá~ ria alszik, mellette fegyveres orosz katnával. A másik végében Columbia, Amerika megszemé­lyesítője áll, messze kimagaso­­dóan. S közbül magyar gyerme­kek kérve nyújtják kezüket Co­lumbia felé, hogy ébressze fel Hungáriát — a magyar szabad­ságot, — mert hiszen nem halt meg, csak alszik . . . Jó volna, ha a jerseyiek is tö­megesen vennének részt ezen a nagy parádén, hogy a magyar csoport minél impozánsabb le­hessen. Ezért közöljük a pontos időt és a gyülekező helyet. Szom­baton délután 1 órakor gyüle­keznek a magyarok New York­ban, a 92. utcában, a Fifth Ave­nue és a Park Avenue közt. A szabad földön élők is része­sültek “kegyelemben,” mivel a kormány ígéretet tett, hogy a szabálytalan jhatárátlépés és ez­zel összefüggő egyéb cselekmé­nyek miatt amennyiben az eltá­vozott vissza'ér, nem vonják fe­lelősségre. Itt is van egy nagy buktató: A mai magyar bünte­tőjog ugyanis nem a terntoná­­lis elvet követi (vagyis hogy csak az bűncselekmény, amit az ország határain belül követtek el), hanem az univerzális elvet (vagyis tekintet nélkül az elkö­vető állampolgárságára és az el­követés helyére, amennyiben a kommunista törvények szerint valaki “büncslekményt” köve­tett el, ha az ország határain be­lülre kerül, felelősségre lehet vonni.) így tehát a rendszer nem fogja megbüntetni tiltott határátlépés miatt az esetleg visszatértet, de külföldön elkö­vetett, a rendszer elleni cselek­mény miatt (ami lehet egy kom­munistaellenes nyilatkozat is) felelősségre tudja vonni. (Itt jegyezzük meg, hogy Amerikában két magyar-nyelvű lap, a Magyar Szó c. kommunis­ta újság és az azzal egy nyomdá­ban, egy “kaptafára” készülő Newarki Hírlap közölte és hir­dette be az amnesztia-rendeletet, igy próbálva hazacsábitgatni egyeseket a mai óhazai “kommu­nista mennyországba” ... A fél­revezető, megtéveszteni akaró, de átlátszó szándékú közlemény­nek persze senki sem dőlt be, mint ahogy nem akad tisztessé­ges, épeszű ember arra sem, hogy az ugyanezekben a lapok­ban közölt “Kerestetésekre” a Magyarok Világszövetsége ne­vét jogtalanul használó buda­pesti kommunista kormány-iro­dához adatokat jelentsen be má­sokról. Olvasóink figyelmét kü­lönösen az ilyen suttyómba pró­bálkozó aljasságokra hívjuk fel, hogy nagyon óvakodjanak ezek­től! — Szerk.) Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tőságnál. Rákóczi delegá­tusok értekezlete A Rákóczi Segélyző Egyesület júniusban tartandó nagyfontos­­ságu konvenciójának New Jer­­sey-i delegátusai értekezletet tartottak az elmúlt vasárnap, április 24-én délután New Brunswickon, a Somerset utcai refromátus egyház termében. Az értekezleten felolvasták a Verhovay Segély Egylettel való egyesülés előzetes egyezségét, illetve- tervezetét s azt tárgyalási alapul elfogadja élénken megvi­tatták a leendő egyesülés előnye­it. A feladott kérdésekre Kör­­möndy József., és Moldoványi Sándor igazgatók adtak felelete­ket és felvilágbsítást a delegátu­soknak. Az értekezleten részt­­vett Farkas János N. J.-i kerü­leti szervező is. Értesülésünk szerint az érte­kezlet résztvevői szinte egyönte­tűen a két egylet egyesülése mel­lett foglaltak állást s a konvenci­ón aszerint fognak szavazni. Az értekezleten Nagy Béla el­nökölt, Vértes Vincze töltötte be az alelnöki tisztet, Búzás Károly (Perth Amboy) pedig az érte­kezlet jegyzője volt. Ft. Béky Zoltánt az állami menekült ügyi tanács tagjául nevezte ki Meyner kormányzó Főtiszteletü Béky Zoltánt a Független Református Egyház főesperesét nagy ’ kitüntetés ér­te, amikor New Jersey állam kormányzója a kiváló egyházi FT. BÉKY ZOLTÁN férfiút az Állami Menekült Ügyi Tanács tagjául nevezte ki. Ft. Béky Zoltán kiváló tevékenysége és munkálkodása nemcsak egy-Amerikai magyarok törté­nelmi esemény előtt Egyesül a Verhovay Segély Egylet és a Rákóczi Segélyző Egyesület . . . ? Reméljük és hisszük, hogy igen! És ezzel uj és nagyszerű fe­jezet kerül az amerikai magya­rok történetébe. íme, okos egyleti vezetők, a­­merikai magyarok, végre rá­eszméltek arra, hogy itt az ideje amerikai magyarok összezárkó­­zásának. Nem pedig azért, mintha erre egyéb okok késztetnék akár a Verhovay Egyletet, akár a Rá­kóczi Egyesületet, mert hiszen egyiknek is, másiknak is szakér­tő tisztviselői, begyakorolt iro­­daszmeélyzete és kiépített szer­vezete van úgy, hogy a tagok száma mindkettőben folyton e­­melkedik, de mert manapság or­szágos irányzat az ilyesmi: nagy üzleti vállalatok, kitűnő, neves bankok is egyesülnek a több ter­melés, illetve jobb közszolgálat érdekében. Az sem oka ennek az egyesü­lésnek, hogy alapitói ez intéz­ményeknek, sőt régebbi vezetői és tagjai közül sokan immár el­távoztak az élők sorából és tag­jai között vannak már más nem­zetiségűek, vagy más nemzeti­ségekkel elkeveredett magyar leszármazottak, mert a tagság zöme mindkét intézménynél még mindig magyar és még mindig van elég életerős magyar, aki hi­vatott vezető tisztségre és na­ponta iratkoznak be sokan a me­nekült magyarok közül is a ta­gok sorába. Történelmi szükség azonban a hasonló egyesülés, hogy intézményeink, miket ma­gyarok alapítottak és magyarok fejlesztettek naggyá, még na­gyobbak legyenek. Magyar jel­legüket pedig megőrzi — törté­netük. Ennek az egyesülésnek — a­­kár tudatos, akár tudatalatti — célja az is, hogy az öreg-ameri­­kás magyarok nagy örökséget hagyjanak ivadékaikra, leszár­­mazottaikra. Ugyanazt cselek­szik, amit gondos ősök, apák cselekedtek, amikor gazdaságu­kat, melyet megteremtettek s ér­tékké, vagyonná építettek fel, u­­tódaikra, rokonaikra hagyták azzal a gondolattal, hogy azok­nak létét a jövőben is biztosít­sák, az örökséget még nagyobbá fejlesszék, még akkor is, ha a haszon mások javára is vélik, másokat is segít... de a vezetés, az irányitó gondolat az öröklött vagyonnal j árul, mert az ősök, az apák szelleme is munkálkodik becsületes és hozzáértő munka révén, , Tudnivaló, sőt naponta ta­pasztalható az, hogy egyszerű magyar munkáscsáládokból egy­re többen emelkednek ki — ta­­nutlságuk, hivatottságuk révén — Amerikában is a közéleti, üvzleti, pénzügyi, politikai, tu­dományos munka mezején — megbecsült leszármazottak, utó­dok. Csak természetes, hogy lesz továbbépítő elég ebben az egye­sített magyar intézményben is. Méltó, hogy éppen ilyen nagy örökséggel gondoljunk rájuk és egyesítsük intézményeinket, — miket magyar gondolat, magyar kötelességérzet teremtett meg és fejlesztett naggyá, — mert hi­szen a magunk lelkének, törek­véseinknek, álmainknak folyta­tóit is hisszük, látjuk bennük. Széles, nagy Amerikában e­házi, hanem társadalmi és köz­életi téren is ismeretes. Nevét a legmagasabb körökben is is­merik s egyházi, társadalmi és közéleti tevékenységét nagyra becsülik és értékelik. Személyé­ben valóban méltó egyénre esett a kormányzó választása. Amint kinevező levelében Írja: “Your acceptance of this appointment will be greatly appreciated by me, and the State of New Jersey will be indebted to you ...” — “A kinevezés elfogadását na­gyon fogom méltányolni és New Jersey Állam lekötelezve lesz önnek . . . stb.” Tagjai a Tanácsnak Dr. Fred­rick M. Raubinger állami neve­lésügyi commissioner, Dr. Da­niel Bergsma, egészségügyi mi­niszter, Willard H. Allen Con­servation Commission; Carl R. Holderman munkaügyi commis­sioner; Colonel Joseph D. Rut­ter State Police Superintendent, John J. Yencik, dirécor of Em­ployment Security; John R. Mil­ligan Perth Amboyból Monsi­gnor James S. Foley, Sommer­­ville Rabbi Isaac J. Wasserman, Newarkból, Henry Reed Bow­den, Westfieldből: Colonel Jack D. Dunn, Jersey Cityből Dr. Joseph S. De Rosa. Ft. Béky Zoltán emez újabb kitüntetésé­hez mi is gratulálunk. 6 dollár lesz az ára ä polio szérumnak A Parke, Davis & Co., detroiti vegyészeti gyár jelentése szerint a Salk-szérum három adaga cse­kély $6-ba fog kerülni, ha annak gyártását kerekedelmileg kezdik meg. Ehhez jön aztán az orvosi dij, az oltásért. Örömmel adjuk tovább e ked­vező hirt, mert a borzalmas be­tegségnek megakadályozásáért minden szülő szívesen költ el ennyit, ha tudja, hogy gyermeke nem eshet az oltás után áldoza­tául a poliónak. Rá jár a rúd a felfor­gató idegenekre is A washingtoni bevándorlási hatóságok szerint 228 felforgató idegen bujkál és agitál Ameri­kában. Ezeket ezideig nem si­került deportálni. 134 orosz, 27 zért mindenütt magyar örömnek ; lengyel, 15 litván, 7 osztrák, 7 kell lennie annak, hogy ime: két nagy intézménynünk, a Verho­vay Egylet és Rákóczi Egyesület egyesül és ez a két intézmény ez­zel amerikai magyar és nagy történelmi feladatot valósit meg? Hálásan köszöntj ük azokat, akik e nagy eseményünknek magvát elvetették, azt valóság­gá növelték-— áldozatos és mun­kás múlt után — a magyar okos­ság és előrelátás bizonyságakép­pen. A szerződések, megállpodások ime készen vannak, az egyesülés senkinek sem lesz kárára, de an­nál inkább hasznára válik min­den érdekeltnek. Most már csak a Verhovay delegátusoknak és a Rákóczi nagygyűlésnek kell rá­ütni a jóváhagyás pecsétjét, hogy régi magyar törekvések valósággá, történelmi esemény­­nyé váljanak! SZÉCSKAY GYÖRGY magyar, 6 román, 6 jugoszláv, 6 görög és 5 kanadai van közöttük. A nemkívánatos elemek javaré­sze állandó megfigyelés alatt áll. “KULÁK”-ÜLDÖZÉS Nehéz helyzetben van a ma­gyar kisgazda. Börtön és jószá­gainak, terményeinek elkobzása kiséri munkáját. A budapesti Kossuth-rádió büszkén adta le az alábbi hirt: “ A békés­megyei Révész Sándor kulákra rossz idők jártak. Tartozása volt az állammal szemben, ezért le­foglalták három lovát, két tehe­nét, üszőjét, két bikáját, két anyakocáját húsz malaccal, négy ötvenkilós süldőjét és 22 birkáját, valamint nagyszámú baromfiját, tehát minden álla­tát” ... A Kossuth-rádió ripor­tere egyet azonban elfelejtett: ha a kisgazdára rossz idők jár­nak, a népre is. Ha a kisgazdá­nak nincs' állata és terménye, a nép is éhezik!

Next

/
Oldalképek
Tartalom