Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-14 / 15. szám

\ Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and V1CINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. ÁPRILIS 21. A szép magyar tavasz Ezelőtt majdnem készázötven esztendővel, amikor a vezér nél­kül maradt, szétvert, rongyos és éhes kurucok ott bujdostak szer­te a nádasokban, erdőkben, az egyik magyar igy biztatta paj­tását : “Mit búsulsz, kenyeres, Mivel semmid sincsen, Jó az Isten, jót ád, Légy jó reménységgel; Kiujul az erdő-mező Szép tavaszkor . . . Vége lesz a bujdosódnak S haza megyünk akkor . . .” Megható ez a régi-régi dal, hiszen a magyar történelemnek egy darabkája. S eljött aztán a szép magyar tavasz is, hogy a fázó, éhező kurucok hazamenje­nek falvaikba, családjaikhoz. Csak most nem akar eljönni ez a szép magyar tavasz. Már 11 éve is elmúlt, hogy a magyar nem ur a saját portáján, a saját hazájában. Hiába várják az óhazában a szép magyar ta­vaszt, hiába a valahol orosz szteppéken raboskodók. Attól, ami most történt Ma­gyarországon, még komorabb lett a szenvedő nép arca. A “•szívbajos” Nagy Imrét levál­tották, Hegedűs András került a helyébe miniszterelnöknek. Nekünk egyik név sem mond semmit és óhazai testvéreinknek sem. Az egyik kutya, a másik eb, sőt véreb. És mindenek felett ott van Rákosi Mátyás, Moszkva fő­pribékje. A deportálások újra tartanak, élelmiszer alig van, a munkások, parasztok, az egész magyar nép sorsa újra a legteljesebb rette­gés és hajsza. A budapesti jelentés azt mondja, hogy Hegedűst egyhan­gúlag választotta meg az or­szággyűlés. Egyhangúlag! A vörös országokban véletlenül sincs más választás, csak egy­hangú. Magyarországon az az egy hang a Rákosi Mátyásé volt. Madarat lehet fogatni velük Ez a régi magyar mondás illik most legjobban az osztrákokra. A sógorok örvendeznek, hogy végre megszabadulnak “felsza­badító” szovjet hadseregtől. El­hisszük nekik, hogy minden o­­kuk megvan az örvendezésre. Washingtonban egyelőre na­gyon szűkszavúan nyilatkoznak a szovjet “nagylelkűségről,” bár kétségtelennek látszik, Moszkva urai elérkezettnek találták az időt, hogy egy lépéssel vissza­táncoljanak. Nem ingyen teszik. A németeknek szól a felhívás a keringőre. Körülbelől igy hang­zik az uj szovjet propaganda­szólam: “Látjátok, németek, le­het velünk tárgyalni. Velünk szépen meg lehetne beszélni azt is, hogy a kétfelé szakított Né­metország újra egyesüljön. Óh, velünk mindent el lehet intéz­ni .. . ” De Moszkva engedékenységé­nek van egy másik oka is. És ez A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. már nem külső, hanem belső ügy. Még a szovjet ember sem tudja megérteni, hogy vezetőivel a nyugati nagyhatalmak nem hajlandók egy asztal mellé ülni. Tehát a szovjet hatalmasai sa­ját belső pozíciójukat szeretnék megerősíteni. # Ez az utóbbi ok kevésbé hihe­tőnek tűnik, de igaz. Malenkov bukásában nagy szerepet ját­szott az a tény, hogy a nyugati hatalmak képviselői nem voltak hajlandók vele egy tárgyalóasz­talhoz leülni. Ezt ma már na­gyon is jól tudják a Moszkvá­ban élő diplomaták. Voltaképpen azt lehetne mon­dani, hogy egyedül az Egyesült Államok hajthatatlan magatar­tása okozta Malenkov kiebruda­­lását. Anglia és Franciaország bármelyik percben hajlandó lett volna és hajlandó volna ma is tárgyalni a vörös nagyságokkal, de Washingtonban még ma is óvatosak. Az osztrákoknak tett ígéretek dacára is, bár most, hogy Moszkva formálisan is meghívta a nyugati hatalmakat tárgyalásra, uj helyzet állt elő. Egy nagy tudós halála Dr. Albert Einstein a new jersey-i Princetonban meghalt. Nagy tudós volt, általa az embe­riség egész más képet kapott a világmindenség személetére. Könyvtárakat tesznek ki tudo­mányos munkái s egy másik könyvtárat azok a müvek, ame­lyek kutatásaival és eredményei­vel foglalkoznak. Nagy tudós volt. De tegyük hozzá halkan: úgy halt meg, mint akármelyik más közönsé­ges ember. Ázsia és Afrika népei A kommunisták azt hitték, hogy Ázsia és Afrika népeit a nyugati világ ellen tudják ug­rasztani. A bandungi konferen­cián kiderült, hogy nem lehet. A vörösek elpuffogtatták a ma­guk szólamait, de a nagy hecc nem sikerült és üres kézzel tér­nek haza. Meg kell állnunk egy pillanat­ra a bandungi konferencia té­nyénél. Első eset a történelem­ben, hogy Ázsia és Afrika népei együtt konferenciáznak. Ezek­nek a népeknek nagyrésze még egy-két évtizeddel ezelőtt nem volt szabad és ma világpolitikai tényezőknek tekinthetők. Gyászoló magyarok Arra gondolunk, hogy mi in­nét, Jerseyből, minél többen be­mehetnénk NeW Yorkba, hogy résztvegyünk a Loyalty Day pa­rádéján és a magyar csoport fel­vonulását jelenlétünkkel dísze­sebbé tegyük. (Amíg meg nem alakul itt Jerseyben a Szövet­ségnek egy osztálya, , vegyünk részt a new yorkiak munkájá­ban!) Ezért most jóelőre jelentjük, hogy Yager Lajos, az AMSz ke­leti kerületének elnöke gyász jelleget akar adni a magyar fel­vonulásnak. Gyászolnak a ma­gyarok, mert most van tiz éve annak, hogy Magyarország szovjet rabságban nyög s a ma­gyar rendezőség szeretné, ha a parádét szemlélő amerikaiak tízezrei tudomást szereznének erről a nagy magyar gyászról. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A VERHOV A Y-RÁKÓCZI EGYESÜLÉSÉHEZ Irta: DR. HORVÁNYI GYULA Mint két párhuzamos sínen futó szerelvény, menetrendszerű pontossággal és ellenőrzéssel egymás mellett fut a Verhovay és a Rákóczi egyesülési vágyvo­natja a “Konvenció” állomása felé. Nem versenyfutás már ez a pillanatnyi térelőnyért, vagy az egyes állomásokon egymást gyűrve felszedett uj utasokért, hanem a két vonat vezetőinek mértékadó, gondos, az utasok érdekeit védő vezetése a két sze­relvény gazdaságos összekap­csolása előtt. Valahogy ez a kép villan fel előttem, amikor a Rákóczi-Ver­hovay biztosító egyletek egyesü­lési ügyéhez egy-két megjegy­zést kívánok tenni. Ez az egye­sülés nemcsak a két egylet belső üzleti kérdése, hanem minden idők legtöbb magyart érintő ügye, amelynek elvárható sikere egy olyan magyar tagságú ér­dektömböt hozna létre, amelyre mint a magyarság létszámának értékmérőjére, valóban büszkén hivatkozhatnánk még a legma­gasabb kormányhatóságok előtt is. Tapasztalatból tudom, hogy mindkét egylet tagságának ha­talmas tömege mondhatni egy­hangú lelkesedéssel állt az egye­sülés gondolata mögé. Az értel­mes magyar tagok ismerik a kétszer kettő szabályait. Hamár felismerték, hogy • fele admi­nisztrációs költséggel, dupla szervező gárdával, dupla tag­ságtól eredő befizetésekkel az egyén éppenugy, mint a vállal­kozás duplán van biztosítva még az esetleges nehéz idők bekövet­kezte esetére is. Aki nem akarja megérteni az idők szavát, az nem az időt állítja meg, az megy tovább ő nélküle is, hanem ön­magát zárja ki a jövőt biztositó haladás lehetőségéből. Miután az egyesülés keresz­tülvitelét — ismerve a magyar tagság józan Ítélőképességét — biztosra vesszük, ez alkalommal a jelenlegi vezetőkhöz és a dele­gátusokhoz szeretnénk egy fon­tos kérést intézni: Amikor majd a konvención közreműködnek és emlékezetes­sé teszik nevüket az egyesülés sikeres keresztülvitélével, féltő gonddal vigyázzanak arra, hogy az uj egyesitett Penn Egyletben el ne sikkadjon az intézmény magyar testvérsegitő jellege. Az egyesülésben résztvevő mindkét egyletet a magyar alkotnivá­­gyás, testvérszeretet, a közös anyaföldről való származás, az egymásra utalás, csodálatos ere­je hozta létre. Mindkét egylet megerősítéséhez az önzetlen egyleti munkások szabadidejük­ből elvett munkaórák millióival járultak hozzá. A magyar élet fennmaradásában, virágzásában mindkét egylet vidéki fóikjainak felmérhetetlen súlyú nagy sze­repe volt és van. Az egylettel való kapcsolat nem csak biztosí­tékot, hanem összefogó keretet is nyújtott a magyarság sok tíz­ezer tagja részére. A szigorú számtani szabályok, a biztosabb jövő záloga megköveteli az egyesülést, de nerr követeli meg, hogy feladjuk azt a magyar jel­leget, amelynek szivmelege ed­dig fenntartotta, milliós tőké­hez, palotákhoz j uttatta mindkét egyletet. Tízezrek érzelmi ra­gaszkodása a depresszió ideje alatt is megmertette mindkét egylet biztonságé;, ezt a pénzzel meg nem vásároltató erkölcsi és anyagi erőt tartó oszlopot ne ve­gyük ki az uj épvlet alól. Hálát­lanok lennénk azokkal szemben, akik verejtékkel és szivmelegük­­kel növelték nagyra mindkét egylet fáját. Az ő emlékük meg­követeli, hogy az uj egylet ame­rikai neve alatt egy sorban fel legyen tüntetve a “A Verhovay és Rákóczi egyesülésből.” Ez a mondat nagyon meg fogja köny­­nyiteni a magyar területen való biztosítást is. Bízom abban, hogy az egyesü­lés egy összefogó keretet fog biztosítani másod generációs magyar ifjúságunk részére is, és megtölti érdeklődőkkel a las­san már kiürülő gyülésterme­­ket. Vezérelje a jó Isten az egyleti vezetőket, a delegátusokat az egyesülés körüli munkájukban. A biztosabb jövőnek és alkotó magyar múlnak a képe lebegjen szemük előtt a döntések megho­zatalánál. Ha igy lesz, akkor az egyesülés nemcsak a tagoknak, hanem az egész magyar életnek előnyét fogja szolgálni. Uj pénztámokot választott a Bridge­porti Szövetség Mostanában fejeződött be az amerikai magyarság körében “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life Insurance Association i g a zgatóságának rendes első-félévi gyűlése, ame­lyen a tisztviselők részletes je­lentést tettek az elmúlt év ered­ményéről és gyarapodásáról. A szokásos ügymenet és a jövő to­vábbi fejlesztésére vonatkozó javaslatok megtárgyalásán kí­vül az igazgatóság egyik legfon­tosabb feladata a pénztárnoki tisztség betöltése volt, mivel Grega Dezső, az egyesület köz­ponti főpénztárnoka bejelentet­te nyugalombavonulását és a tisztségéről való lemondását. A megüresedett tisztségre az igazgatóság alapos megfontolás után egyhangú szavazattal meg­választotta Frank E. Gerry-t, a­­ki több mint 25 év óta szolgálta az egyesületet, mint tanácskozá­si Actuary, azaz biztosítási szak­értő. Mr. Gerry megválasztása révén a Bridgeporti Szövetség­nél úgy a pénztárnoki mint a teljesidejü belső actuary tiszt­ségeket fogja betölteni és egy­ben tagjává vált' az igazgató­ságnak is. Mr. Gerry a biztosítás egész terén egész Amerikában elis­mert szakértő és a vezetése alatt lévő Miles M. Dawson & Son ne­vű vállalat mintegy 40 külön­böző életbiztosító intézményt szolgál hivatásos szakértői mi­nőségben. Többek között Mr. Gerry volt az, akit New York állam biztosítási hatósága fel­kért arra, hogy éeltbiztositásra vonatkozó szakkönyv fraterná­­lis vonatkozású fejezetét megír­ja az állami vizsgálók számára. Mr. Gerry a vállalatánál lévő munkájától teljesen megválik úgy, hogy minden idejét és tu­dását a Bridgeporti Szövetség­nél lévő munkájának szentelhes­se. Az egylet tagsága bizonyára örömmel értesül Mr. Gerry meg­választásáról, mert a tisztség elfogadása bizoniytja a legjob­ban, hogy Mr. Gerry, — aki a biztosítási üzletágnak egyik leg­elismertebb szakértője — hatá­rozott bizalommal viseltetik az American Life Insuran Associa­tion jövője, fejlődése és további növekvése iránt. (Folyt, a 6-ik oldalon) Az Atléta Klub vivó-szakosztálya a bemutatón, Santelli mesterrel A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta KJub vivó-szakosztálya sikerült vivó-bemutatót tartott március 30-án. A hírneves magyar vivómester’, Santelli is jelen volt ezen a bemutatón és dicséröleg nyi­latkozott a brunswicki magyar vívókról. A fenti kép ebből az alkalomból készült. Első sor: Bittman Johanna, Nagy Zsuzsanna, Homoky Éva (kitűnt teljesítményével) Scheirich Mihály és Mr. Staff. Álló sor (balról jobbra): Bors Gyula, Farkas Ferenc (a vivószakosztály kezdeményezője és egyik lelkes vezetője) Homoky István, Mr. Marsell, Homoky József, Mrs. Staff, Santelli György, a hírneves viómester és oktató és Makkay Imre v. magy. kir. ezredes. ___ ___________________ Szavaznak a Verhovay Segély Egylet 1951 évi konvenciójának delegátusai A Rákóczi Ségélyző Egyesü­let és Verhovay Segély Egylet egyesítésének ügyében folyta­tott tárgyalások után létrejött szerződési tervezetet a Verho­vay Segély Egylet hivatalos lap­jában ismertették a tagokkal. Aki azt elolvasta, az — úgy vé­lem — megállapította, hogy a két testület igazgatósága által kiküldött egyesítési bizottság mindkét egylet tagságának érde­keit szem előtt tartva .jó munkát végzett. Úgy egyeztek meg, hogy a testvériségi eszme abból teljes mértékben kidomborodik: egyetlen cent előnyt sem élvez­het egyik egylet tagja sem a másik rovására. A Verhovay Segély Egylet február 19-iki rendkívüli igaz­gatósági gyűlésén többségi ha­tározattal úgy döntöttek, hogy a testület konvencióját nem hozzák előre, mert az alapsza­bályban előirt időben szeptem­ber második hétfőjén kezdik meg — de mert addig a Rákóczi Ségélyző Egyesülettel való egye­sülés kérdését nem kívánják halasztani: igy még a Rákóczi Ségélyző Egyesület Konvenció­ja előtt intézik el a kérdést — a Verhovay Segély Egylet alap­szabályaiban előirt módon, az 1951 évi konvenció delegátusai szavaznak, hogy kivánják-e az egyesülést a Rákóczi Ségélyző Egyesülettel és hozzájárulnak-e a szerződés-tervezethez. Az 1951 évi konvenció delegá­tusai — az alapszabály szerint — az 1955 szeptemberben össze­ülő konvenció delegátusainak megválasztásáig viselik tisztü­ket. Addig ők a testület döntő fóruma a nagyon fontos kérdés­ben. A delegátusok a szerződés ta­nulmányozása után megállapít­hatják, hogy mit tartalmaz az és mit jelent a két testület egye­sítése, meg kell állapítsák — az csakis előnyt jelent a biztosítot­takra, mert a két testületből ala­kuló nagyobb egység erősebb fejlődési lehetőségeket nyújt és a biztosítási üzletben — mert hiszen testvérsegitő testületeink legfontosabb tevékenysége ma már életbiztosítások folyamatos szerzése — ez a legmérvadóbb. Előnyt jelent a nagyobb egy­ség abban a tekintetben is. hogy jobban fel lehet venni a ver­senyt a hatalmas biztositó tár­saságokkal. A nagyobb testület jobban bírja az iramot, mint két azonos célú és érdekű, de külön működő két testület. Job­ban tudnak kiképeztetni megfe­lelő üzletszerzőket, akik uj bizto­sításokat írnak. Nagyobb gon­dot tudnak fordítani az ügyke­zelők kellő kioktatására, akik igy a biztosítottakat jobban tud­ják majd szolgálni. A nagyobb testület működésé­től várni lehet az uj alakulat ha­talmasabb fejlődését, ami 'azt jelentheti, hogy a biztosítottak •— a tagok — befizetéseik nyo­mán újabb plőnyöket, osztalékot élvezhetnek nagyobb arányok­ban, mint eddig. Előnyt tehát több oldalról is jelent a két testület egyesítése— hátrányt viszont csakis azok lát­hatnak abban, akik valamilyen érdekből nem óhajtják a két testvérsegitő testület egyesíté­sét, egy még nagyobb amerikai magyar testvérsegitő testület létrejöttét. Egyetlen cent kár nem szár­­mazhatik abból egyik testület tagjára se, mert hiszen anya gilag mindkét testületünk szi­lárd, megfelelő tartalékokkal rendelkezik és az egyesülésre —• nyugodtan irom le — körülbelül azonos vagyoni helyzetben ké­szülnek. Akik kerékkötői szerepet ját­szanak ma ebben a kérdésben, azok azt lebegtetik a tagok előtt, hogy egyik, vagy másik testü­let anyagilag erősebb lenne a másiknál — s számokkal is do­bálóztak már ebben a kérdésben. Felelősségem teljes tudatában irom újra le — ezt már egyszer megtettem — hogy a nyilvános­ságra hozott számok: nem mu­tatnak tiszta képet a két testű­­vagyoni helyzetéről, mert azok nem azonos számítási módokkal készültek. Más módszerrel készí­tette a Rákóczi Ségélyző Egye­sület és más módszerrel a Ver­hovay Segély Egylet szakértője az 1953 évi vagyoni összeállí­tást (erről az évről szóló vagyo­ni kimutatással operálnak az egyesülés ellenzői) és igy azok nem mutathatják a helyes álla­potot. Az 1954 év végi vagyoni álla­potról már azonos módszerrel most van folyamatban a kimuta­tás készítése. A szakértők egy­forma módszert hasznainak és ez fogja mutatni a két testü­let helyzetéről a való állapotot. És mert a testületek kimuta­tásait én évről-évre a legna­gyobb figyelemmel kísérem, nyugodtan várom a két testület vezetősége által nyilvánosságra hozandó azonos eljárás alapján készülő 1954 évi eredmény-ki­mutatást, mert tudom, azt fogja mutatni, amit én várok, hogy az egyesülni készülő Rákóczi Se­­gélyző Egyesület és Verhovay Segély Egylet vagyoni helyzete, biztosítottjainak átlagos életko­ra és mindazok a szempontok, melyek a biztosítási üzletben fontosak, annyira összhangban lesznek — hogy semmi akadálya nem lesz az egyesülésnek és akik ma még annak ellenzői, azok is belátják, hogy tévedtek, amikor az egyesülés ellen szavatokat meghallgatták és az egyesülés mellett foglalnak állást. Hozzá kell még azt is tennem: ha a Verhovay Segély Egylet 1951 évi konvenciójának dele­gátusai és a Rákóczi Ségélyző Egyesület 1955 évi konvenciójá­nak delegátusai megszavazzák az egyesülést, az akkor is, csakis abban az esetben jöhet létre, ha úgy Connecticut, mint Pennsyl­vania állam biztosítási hivatalai hozzájárulnak ahhoz. (A szer­ződés-tervezetet mindkét állam biztosítási hivatala persze isme­ri, de ennek ellenére is szükséges az aláirt szerződések jóváha­gyása is.) A Verhovay Segély Egylet 1951 évi delegátusai már a kö­zeli hetekben szavaznak ebben a kérdésben. Hiszem, hogy a konvenció de­legátusai, akik egyesületünk ér­dekeit tartják mindenekf elett szem előtt, az egyesülés mellett fognak szavazni, mert az min­den tekintetben a tagok, a bizto­sítottak javát szolgálja. És ugyanúgy hiszem, hogy a Rákóczi Ségélyző Egyesület jú­nius 6-án összeülő konvenciójá­nak delegátusai is a szerződés­­tervezet, az egyesülés körülmé­nyeinek és az abból mindkét tes­tület tagjaira származható elő­­nyöknék megismerése után—az egyesülés mellett fognak sza­vazni. FAY FISHER ANDOR “Magyar Bányászlap”

Next

/
Oldalképek
Tartalom