Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-24 / 12. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. MÁRCIUS 24. Jövendölés. IRTA: PETŐFI SÁNDOR Jalta rossz emléke visszajár Azt mondhatnék, hogy tul­­nagy a csatazaj a jaltai konfe­rencia titkos iratainak közzété­tele alkalmából. Washingtonban a honatyák táborokra oszlottak és különféle nézetek alakultak ki. Ilyenek, vagy olyanok a né­zetek, — de Jaltát senki sem vállalja, függetlenül attól, hogy demokrata, vagy republikánus párti szenátorról, vagy képvise­lőről van-e szó. Jaltát meg nem történtté kel­lene tenni, de nem lehet. Jaltát el kellene felejteni, — még ezt sem lehet. Washingtontól Londonig és Londontól Moszkváig viharza­­nak a kedélyek és mindenki mást állít. Washington azt mondja, hogy a több mint tiz évvel ezelőtt Jal­tában, a feketetengeri orosz vá­rosban megkötött “háromhatal­mi egyezményt” fel kell monda­ni, mert az oroszok nem tartot­ták be. Moszkva azt állítja, hogy csak az oroszok tartották be . . . Honnan ez a félreértés? Két­ségtelen, hogy a Szovjetben min­dent másként értenek, a szava­kat kiforgatják igazi értelmük­ből, de mégis . . . Hát nincs .egy írott szöveg? Nincs, tisztelj olvasó, valóban nincs írott szöveg, amelyhez a magas szerződőfelek ragaszkod­hatnának. Amit nem lehetne fél­re érteni, másként magyarázni. Magyar Amerikában a kis egy­letek is jegyzőkönyvet vezetnek, de Jaltában, ahol 100 millió kö­­zép-keleteurópai ember sorsát és egész Távolkelet jövőjét dön­tötték el, a lefolyt beszélgetések­ről népi készült hivatalos fel­jegyzés. Egyetmást jegyezgettek, akik jónak látták. Amerikai részről készített jegyzeteket Bohlen mostani moszkvai nagykövetünk és Alger Hiss . . . A név ismerős? Most helyez­ték feltételesen szabadlábra. Ha­mis eskü miatt ült. Azt állította, ugyanis, hogy nem játszott szov­jet kézre féltve őrzött amerikai dokumentumokat, — s kiderült, hogy hazudik . . . Szóval Hiss is jegyezgetett. A saját szájaize , szerint, — amit éppen fontos­nak tartott. A világtörténelemnek talán a legnagyobb j elentőségü konfe­­renciája ment végbe ezelőtt tiz évvel Jaltában. S ennek a törté­nelemben páratlan jelentőségű konferenciának nincs hiteles históriája. Alger Hiss jegyez­­gegtett, — amit ő éppen fontos­nak talált. S hogy mit talált ép­pen ő fontosnak, arra már rész­ben feleletet adott az amerikai biróságg, amikor lakat alá tette az elnöki főtanácsadót. Egyébként a most közölt ira­tokból is kiderül — amit már előzőleg is tudunk, hogy Sztálin megkapott mindent, amit kért, sőt gyakran még többet is. Mondjunk egy példát? Tessék. Harry Dexter White, aki azóta öngyilkos lett, — 10 billió (ma­gyar használatlan 10 milliárd) dollár kölcsönt akart adni a há­ború után Szovjetoroszország­­nak, mégpedig 2 százalékos ka­mat mellett. A pénzügyi kor­mányzatnál levő egész befolyá­sát e tekintetben vetette latba... Ezzel szemben Sztálin csak 6 billió dollár kölcsönt kért, még pedig 2.25 százalék kamat mel­lett. S hogy a magyar népnek ma szenvednie kell, ez is nagy mér­tékben annak tulajdonítható, hogy Jaltában Sztálin többet ka­pott, mint amennyit kért. Egy-két megjegyzés a TASS híradásához Eddig sem tápláltunk illúzió­kat a szovjet szándékokra vo­natkozólag. Most aztán a hivata­los TASS hírszolgálat jelenti, hogy a leigázott országok had­seregét közös parancsnokság alá helyezik. Most már szemér­metlenül bevallja Moszkva, ha háború lesz, akkor a magyar ka­tonát szovjet tisztek vezetik majd . . . Ott és akkor lesz majd ágyútöltelék ?a magyar katona, ahol és^ amikor ezt ^ Jpg^sgbb szovjet hadvezetőség jónak lát­ja. Ha kell, valahol Mandzsúriá­ban, vagy Kínában . . . Nem ma­gyar földön, mert félős, hogy a magyar katona átpártolna a nyugatiakhoz . . . Aki ismeri a szovjet hadveze­tést, tudja, hogy a vörös tisztek szemrebbenés nélkül küldték a halálba a százezreket s ha kellett a milliókat. Még akkor is, ha ezek a milliók oroszok voltak. A Szovjetben nem számit az embe­ri élet. Ha háború lesz, a magyar nép színe, virága újra elpusztul. Ha­csak valami csoda nem történik. Csodát pedig csak Istentől re­mélhetünk. Pat Ward, a sztár . . . Hetek óta egy prostituált az amerikai lapok és televíziók csil­laga. Az ő történetével vannak tele a lapok, az ő vallomásait hozzák a legdíszesebb oldalakon. Az a szenzáció, hogy hány férfi­vel és mikor, milyen körülmé­nyek közt és hol osztogatta pén­zért .a szerelmét és végered­ményben mennyit keresett mindezzel ez a 21 éves nő? A vérbeli amerikai nem is veszi észre, hogy milyen káros az ilyen história kiteregetése. A nemzetközi arénában borotva­élen táncol a háború és béke, de a német Pat Ward nemi élete és az ebből származó haszon ér­dekli ... A földalattin, az autó­buszon, az iskolában Pat Ward “szerelmi titkait falja az ifjú­ság. Persze, persze, sajtószabad­ság! Dehát ennek semmi köze a szabadsághoz. Ez förtelem, pi­szok és zártkörű tárgyalásra való. Hol van a jóizlés, a szebb ás jobb felé törekvés? Az Egye­sült Államoknak vezetőszérepe van a világon és az amerikai közvéleménynek • nincs szava ennyi aljasság, disznóság “sza­bad” kiteregetéséhez? Szörnyű! VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amel.Yek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra leszl • Mondád, anyám, hogy [álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. ' n Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg mit jelent? Szárnyaim nővének, s [átrepültem A levegőt, a végtelent. ‘Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye örvendezz; Hosszúra nyújtja élted Isten, Álmodnak boldog titka ez.’ És nőtt a gyermek, lángra [lobbant Meleg keblén az ifjúkor, S a dal malasztos enyh a szívnek, Midőn hullámzó vére forr. Lantot ragad az ifjú karja, Lantjának adta érzetét, S dalszárnyon a láng­szerzemények Madárként szálltak szerteszét. Égig repült a bűvös ének, Lehozta a hir csillagát, És a költőnek, sugarából Font homlokára koronát. De méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak ad, Szivének mindenik virága, Éltéből egy-egy drága nap. Pokollá lett az érzelemláng, És ö a lángban martalék; A földön öt az életfájlak Csak egy kis ága taríja még. Ott fekszik a halálos ágyon, ' Sok szenvedésnek gyermeke S hallá, mit a szülő bus ajka Kínjának hangján rebege: ‘Halál ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el a fiút; Soká ígérte öt éltetni Az ég... vagy álmunk is [hazud?...’ ‘Anyám, az álmok nem [hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.’ Légi-katasztrófa áldozata egy jerseyi magyar fiú A Hawáiibán lezuhant kato­nai csapatszállító repülőgép 66 halálos áldozata között egy ma­gyar fiú is volt: Cpl. Mészáros J. Mihály 20 éVes mariner^-káp­­lár, — Mrs. Catherine Mészáros, 285 Raritan St. South Amboy-i honfitársunk fia ... New Jer­­seyből még 3 másik fiú is volt a szerencsétlenség áldozatai kö­zött. Mészáros Mihályt, — aki áp­rilis 9-én töltötte volna be 20-ik életévét — édesanyján kívül gyászolják még: édesapja Mé­száros Mihály (Neptune, N. J.) és két fivére, Imre és Raymond. A mélyed sújtott család csak 2 nappal azelőtt kapott egy leve­let Koreából Mészáros káplártól, amelyben azt irta, hogy ez az utolsó levele Koreából . . . a leg­közelebbit már Californiából figja írni . . . (Californiába már csak a holtteste érkezett meg szegény fiúnak . . .) MAGYAR szövegű húsvéti üdvözlő­kártyák kaphatók a Magyar Hirnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St. New Brunswick. Darabja 10c borítékkal. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Kocsis József 1905 február 22-én, mindössze 18 éves korá­ban (éppen születésnapján) Nagytárkány, Zemplén-megyé­­ből érkezett Amerikába, New Brunswick városiba. Abban a fogékony korban jött ki, amikor az ifjú bevándorló leggyorsab­ban tud a változott viszonyok­hoz alkalmazkodni. Sok tervvel, reménységgel érkezett az uj vi­lágba és most, megérdemelten szép anyagi sikerei között visz­­szagondolva fiatalkorára, józa­nul és bátran néz szemünkbe, mert mindaz, amije van, céltu­datos tervezésének* fáradságot, lehetetlenséget nem ismerő, ki­tartó munkájának az eredmé­nye. KOCSIS JÓZSEF Első munkája a Hoseryben volt, később a Johnson gyárban kapót# alkalmazást, ahol á műn# katársai között mindig Jó példá­val járt elől, mindenki tisztelet­ben tartotta és rpin^lenki a leg­nagyobb megelégedéssel beszélt róla. 1907-ben feleségül vette Ka­­lán Juliannát, aki kevéssel az­előtt Beés, Ung-megyéből ván­dorolt Amerikába és aki mindig mint hűséges feleség és segítő­társ állott mellette. Kocsis József a new bruns­­wicki, nehezen dolgozó, takaré­koskodó magyarok egyike. 1919- ben önállósította magát és üz­letbe kezdett. Egy ilyen népsze­rű, köztiszteletben élő embernek mégha göröngyös is a kezdet útja, a siker számára akkor is csak megjön. 1930-tól 1940-ig a gazdasági válság ezer és ezer szépen kidolgozott tervet dön­tött porba és aki azt átvészelte, azön is nagyon meglátszott, hogy a nyomasztó gazdasági élet erősen kacoló drótkeféje látható nyomokat hagyott rajta. Kocsis akkor sem csüggedt el. Az élni­­akarás egy biztosabb jövő meg­alapozása felé vitte. Régi álma vált valóra, amikor megnyitotta Nagysikerű volt a Woodbridge-i kép­­kiállitás A Woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület által ren­dezett kiállítás várakozáson fe­lüli nagy sikerű volt. Hat nap alatt — múlt péntektől szerda estig — több mint ezren nézték meg a kiállított szebbnél szebb képeket, szobrokat, festett és varrott gyönyörű magyar ipar­művészeti tárgyakat. A festményekre kitűzött első dijat Juharos István “Európa szive” c. budapesti képe nyerte el, a második dijat pedig Markos Lajos “Pletyka” c. festménye. (A kiállításról a jövő héten bővebben beszámolunk.) . a Somerset utcán italmérési üz­letét, ami hamarosan közismert lett; az lett a helybeli és közel­­vidéki magyarság találkozóhe­lye. Kocsis Józsefet 1925-ben, számvizsgálónak választották meg a Magyar Savings and Loan-nál, 1929 augusztusában pedig az Igazgatótanácsba vá­lasztotta be a tagság. Azóta min­dig a tanács tagja. Időközön­ként különféle bizottságoknak volt tagja s mindig hiánytpótló volt szolgálata. Csak a múlt héten számolunk be arról, hogy a Middlesex me­gyei bankok és hasoncélu intéze­tek részére házmegnyitást ren­deztünk, hogy azok is ismerjék meg tevékenységünket, figyel­jenek fel versenyképességünkre. Jól esik látni, hogy nemcsak a nagyszámú new brunswicki ma­gyarság pártolja ezt a szilárd alapon álló pénzintézetet, de ma már Middlesex Megye, New Brunswick város és több tekin­télyes j üzleti vállalat itt helyezi el kamatozásra szánt betétjét. Rövidesen beszámolhatunk ar­ról, hogy a szomszéd városok is idehozzák kamatozásra az éven­ként fel nem használt pénzössze­geiket. ' j 'Házvételre, vagy uj 'Ház épí­tésre kölcsönt ’ a‘ leggyorsabban ez a kölcson-szövetkezet tud fo­lyósítani! Kérje ki tanácsunkat még akkor is, ha már máshol ér­deklődött volna kölcsön iránt. Közel 83 évi gyakorlati tudással állunk mindenkor a népek ren­delkezésére. Itt minden betét $10,000 erejéig biztosítva van. Pénzét bármikor előzetes fel­mondás nélkül a hivatalos banki órák alatt visszaveheti. Osztalé­kot évenként kétszer fizetünk, junius 30 és december 29-én. A legutolsó osztalék 3 c/o volt. KÓSA IMRE Megtévesztéssel, csalással... Három kommunista “front” szervezetet azzal vádoltak meg, hogy megtévesztés és csalás ré­vén több 'mint három vés félmil­lió dollárt gyűjtöttek össze jóhi­szemű emberek adományaiból. Az American Committee for Protection of the Foreign Born több mint egymilliót gyűjtött össze, de a pénzt kommunisták segélyezésére használták fel. A Joint Anti-Fascist Committee másfélmilliót zsebelt be azzal, hogy a Franco ellen küzdő köz­­társaságiakat» támogatja, de a tekintélyes összeg tiz százalékát sem fordította erre a célra. A Civil Right Congress egymillió dolláros bevételét szintén isme­retlen célokra fordították. A be­idézett tisztviselők és vezetők az alkotmány ötödik paragrafu­sára való hivatkozással megta­gadták a válaszadást a, feltett kérdésekre. Főleg akkor hallgat­tak nagyon, amikor azt akarták megtudni tőlük, kommunisták-e és hová tűntek, a befolyt össze­gek pénztáraikból? Az igazság­ügyminiszter listáján mint fel­­forgatók szerepelnek ezek az e­­gyesületek. KERESÜNK rádió-prigram kibővíté­sére közreműködőt* Jó fellépésű, németül is jél beszélő nők további információért e lap Szereksztőségé­­be írjanak. “Rádióműsor” megjelö­léssel* Egy magyarul megtanult amerikai katonatiszt márciusi ünnepi beszéde Californiában, az ottani ma­gyarok egyik márciusi ünnepé­lyén az egyik beszédet egy ame­rikai ember mondotta — ma­gyarul! A Monterei, California-i katona-iskola magyarul tanuló csoportjának fiatál vezető kapi­tánya, amerikai létére aránylag rövid idő alatt oly szépen meg­tanulta zengzetes magyar nyel­vünket, hogy nagyszerű kiejtés­sel az alábbi szép beszédet “vágta ki” az ünnepélyen: (A beszéd szövegét a kitünő­en szerkesztett Californiai Ma­gyarság c. laptársunktól vettük át. Sajnos a katonatiszt nevét nem közölték. — Szerk.) “Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Örömmel ragadom meg az al­kalmat, hogy ezen, a számomra teljesen uj nyelven osztozzak önökkel a márciusi ünneplésben. A mai istentisztelet után elhatá­roztam, hogy megváltoztatom egy kicsit a beszédemet. Háromszor történt meg éle­temben, hogy könnyes lett a sze­mem. Először, mikor hadnaggyá avattak. Másodszor, az esküvőm előtti este az előkészületek alatt és harmadszor ma, itt az isten­­tisztelet alatt, azért mert a gyü­lekezet oly nagy áhítattal és erős hittel énekelte az énekeket, a­­. .hogy soha meg egyetlen temp­lomban se hallottam. Azt kívá­nom, hogy bár minden amerikai templomban igy tisztelnék az Is­tent. Nagyon büszkék vagyunk és . . . Kitüntetés számunkra, hogy itt, ma, jelen lehetünk 1848 március 15-e évfordulójá­nak ünneplésén. A márciusi ün­nep az öröm ünnepe. Az ormo­mé, mert a magyar nép talpra állt és emelt fővel, nagy elhatá­rozással megindult a szabadság felé vezető utón. A mai nap le­gyen az emlékezés napja és al­kalom arra, hogy erőt gyüjtsünk a szabadságért vívott örök harc­hoz. Ma ismét emlékezzünk Szé­chenyi Istvánra, aki Magyaror­szág belső megerősödésének irá­nyitó szelleme volt, különösen szociális és gazdasági téren. Szé­chenyi világosan látta és leírta ezeket a szavakat: “A kiművelt emberfő a nemzet igazi ereje. Nem termékeny völgyek, he­gyek, ércek és az éghajlat terem­ti az erőt, hanem az elme, amely okosan használja fel a természet kincseit.” Kossuth Lajos neve éppen olyan drága a magyaroknak, mint Washington Györgyé Ame: rikának. Kossuth Lajos, az em­beri szabadságjogok nagy ma­gyar vezére, tollal és a szó erejé­vel vezette a harcot Magyaror­szágon, az egész nép által és az egész nép javára választott kor­mányzatért. Már akkor, 107 év­vel ezelőtt, világosan felismerte, amit mi határozottan tudunk, hogy mi az egyes ember és a nemzet szabadságának legna­gyobb veszélye. Petőfi Sándor neve minden időkre kiemelkedik a nagy haza­fias költők sorából. A “Talpra Magyar” volt az a szikra, amivel a magyar szabadság fáklyáját 107 évvel ezelőtt lángra lobban­­totta. A magyar nép büszke le­het erre a költőjére, akinek ver­sei ma éppen olyan időszerűek, mint akkor voltak. A mai ünnepről azzal az elha­tározással távozunk, hogy Szé­chenyi céltudatosságával, Kos­suth bölcsességével és Petőfi lelkesedésével fogunk küzdeni a népek szabadságáért. Isten min­ket úgy segítsen!” SPORTHÍREK Március 1-6 között Rendezték meg Nyugat-Németországban az idei jégkoronk világbajnoki küzdelmeket. Érdekessé tette a küzdelmeket, hogy 1954-ben elő­ször tudta egy csapat megelőz­ni a kanadai jégkofongozókat; nagy meglepetésre az orosz vá­logatott. Az idei bajnokságra a kanadaiak jobban felkészültek és vereség nélkül könnyen visz­­szahódithatták a szovjet csapat­tól a világbajnokságot. Végered­mény: 1. Kanada, 2. Szovjét­­unió, 3. Csehszlovákia, 4. U.S.A. A Református Egye­sület vezértestületi gyűlése Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület vezértestülete a közelmúltban tartotta meg évi rendes gyűlését a washingtoni Kossuth Házban. A gyűlés első napjának esté­jén, március 14-én, ünnepalkal­mi istentisztelet volt 1848 már­cius 15 emlékére a ház díszter­mében, melyet a Voice of Ame­rica is közvetített. Ä szolgálatot Daróczy Sándor, a Lelkész-egye­sület jelenlegi elnöke, Ft. Béky Zoltán, a FAMRE főesperese, Nt. Papp Károly warreni lelkész és Kecskeméthy József, a Beth­len Otthon igazgatója látták el. Amásodik estén a szokásos köz­vacsora volt a Dupont Plaza szálló különtermében, ahol a tel­jes vezértestület és a központi hivatalnokok vettek részt, csa­ládtagjaikkal együtt. Az egész heti kitűnő gyüléssorozat felölel­te az 1954 év hivatalos jelenté­seinek és a hivataloknak vizsgá­latát, különösebb jelentőséget pedig azáltal nyert, hogy foglal­kozott az Egyesület 60-ik és a Bethlen Otthon 35-ik jubileumi esztendejének 1956-ban esedé­kes megünneplése terveivel, a­­mely egybeesik az Egyesület 1956 májusban Washingtonban tartandó konvenciójával is. A gyűlés hivatalos résztvevői voltak, a központi tisztikar ré­széről: Dr. Újlaki Ferenc elnök, Borshy Kerekes György titkár, Király Imre pénztárnok, Vasvá­­ry Ödön számvevő, Papp Károly (Warren, O.) és Daróczy Sán­dor (Carteret, N. J.) ajelnökök, Syposs István (Tonawanda, N. Y.), Molnár Géza (Morgan­town, W. Va.), Béky Zoltán (Trenton, N. J.) Téglássy Pál (Pittsburgh), id. Perczel Imre (Toledo, O.) és Veszprémi Géza (Dearborn Mich.) vezértestü­leti rendes tagok, továbbá Kecs­keméthy József, a Bethlen Ott­hon igazgatója, Dr. Horváth Ferenc főorvos (Washington), Fiók Albert jogtanácsos (Pitts­burgh), és J. H. Zeitlin (New­ark, N. J.) számfejtő, mint ta­nácskozó tagok. Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom