Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-15 / 50. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1955. DECEMBER 15. Egy évi termésünk Most, hogy újra eltűnik éle­tünkből egy esztendő, vessünk egy pillantást arra a zsugorodó területre, amit amerikai magyar életnek nevezünk. A régi amerikai magyarok méltatására, dicséretére ez az egész újság sem volna elegendő. Sajnos, soraik gyérülnek, de még több áldozat vállalásával, még több munka végzésével is fenntartják egyházaikat, egyle­teiket. Ha magyar ügyről van szó, nem vitatkoznak, hogy ki álljon legelői, hanem mindenki megteszi a kötelességét. A szi­vük szerint cselekesznek, mert a szivük — ha 40 esztendővel ez­előtt is jöttek el az óhazából — megmaradt magyarnak. Hosszú oldalakon is csak ezt tudnók elmondani, amit ebben a pár sorban említettünk. Adas­sák tisztelet á régi amerikai ma­gyaroknak. Az emigráció elmúlt esztendeje már nem ilyen egyszerű és a dicsérő megállapításokkal szűk­markúbban kell bánnunk. Két­ségtelen, hogy az uj amerikai magyarokban is éppen olyan égő a szeretet az óhaza iránt, mint a régiekben. Ezt becsületesen meg kell modani. De egyebet is becsületesen meg kell mondani. Azt, hogy az elmúlt év sem hozta meg azt, amit mindannyian szivszakadva várunk. Az amerikai magyar egységet. S hogy nem hozta meg, ez bizony — nem kis mértékben — egyes uj amerikai magyarok rovására Írandó. Valaki azt mondta nekem a minap, hogy mi, magyarok egyé­nileg nagyszerűek vagyunk, de tömegben elviselhetetlenek. Vi­szont vannak népek, amelyek tö­megben nagy erőkifejtésre al­kalmasak, miközben egyénileg fabatkát sem érnek. Mondjuk meg kereken, most a tűnő év alkonypirjában, hogy az emigráció vizeit néhány — bi­zonyosan jószándéku — honfi­társunk zavarja, buzgó tetterő­vel, de, valljuk be, annál keve­sebb zseniálitással. Bizonyos, hogy meg vannak győződve szándékuk nemes voltáról s emi­att rosszul sikerült tetteikért részben felmentést is érdemel­nek. De csak részben. Okvetet­­lenkedéseikkel, kákán csomót keresésükkel, vádaskodásaikkal a köznek túlsókat ártanak, sem­hogy egyszerű kézlegyintéssel elintézhetnők ezt az ügyet. Az egészben az a kiábrándító, hogy a szakadékok még szélesebbre nyílnak, pedig reméltük, hogy az idő összeboronálja, s nem lesz magyar és magyar közt az a tá­tongó ür, minden elvégzendő nagy munka szörnyű akadálya. még volt néhány, nemzetközi vonatkozásban is kimagasló em­bere. Ma nincs s hogy nincs, ez a magyar tragédia legkétségbe­­ejtőbb arculata. Ezen a hiányon nyüzsgéssel próbálnak segíteni, — szánalmas erőfeszítés. Szó­nokolnak, cikkeznek. Mindenki arról szónokol és cikkezik, ami éppen eszébe jut. Az emigráció lapjaiban alig-alig olvasunk elvi magaslaton levő cikkeket. Nem­régiben egy amerikai újságírót kitüntettek, mert valami ügy ki­bogozása körül két évet dolgo­zott. Az emigrációs cikkírókat túlnyomó részükben nem bántja ez az alaposságra törekvő szel­lem. üsd-vágd, nem apád, s ha az is volna . . .! — ez itt a jelszó. Nem csoda hát, hogy ezek a cik­kek telve vannak ferdítésekkel, rágalmazásokkal. Fröcskölnek, bepiszkolnak, de építésre képte­lenek. Talán ez is a cél. Tömegek nélküli, saját keserű levükben forgó bi­zottmányok, bizottságok alakul­nak különféle nevek alatt. Egyik gyilkos ellensége a másiknak és csak saját önmagát tartja az e­­gyedül megváltónak, hirdetve, hogy ha az emigrációban a ma­gyarok nem is mutatnak túlzott érdeklődést irántunk, de otthon, az óhazában értük lelkesedik mindenki. Ezeknek a különféle alakulatoknak, szervezeteknek a vezetői úgy viselkednek, hogy az ember kénytelen azt hinni; pontosan ott tartanak, ahol tiz, nyolc, hat évvel ezelőtt. Asze­rint, hogy ki, mikor hagyta el Magyarország területét. S azt hiszik, hogy ma Magyarország népe is úgy gondolkozik, mint az említett időszakokban. Sebet ütni nincs szándékunkban, s ezért nem említünk egyet­len nevet sem. Csak a jelensége­ket állapítjuk meg. Általánosí­tani sem akarnánk. Kétségtelen, hogy a jószándéku, az egész ma­gyar egységben gondolkodó uj­­amerikások sokkal többen van­nak, mint a .másik táborban le­vők. S ^z utóbbiaknak hadd mondjunk meg még valamit. Az egyik az, hogy Magyarországon senkit sem várnak tárt karokkal majd ebből az emigrációból. A legtöbben haza mehetnek majd, ha akarnak, de csak alázatosan és illő szerénységgel. Majd, ha elérkezik a felszabadulás órája. Hogy mikor érkezik el? Bár­melyik oldalon álló magyar szo­morúan kell megállapítsa, hogy a felszabadításnak ma kevesebb jele mutatkozik, mint az utóbbi évek bármelyikében. Mi, szabad földön élő magyarok nem sokat tehetünk a felszabadítás siette­tése érdekében. Ha valamit mé­gis tehetnénk; semmiféleképpen sem szétforgácsolt erőkkel. Az elmúlt év tanulsága szerint a viszály élesebb lett, mint volt azelőtt. Ez az igazság. Most már nemcsak az úgyneve­zett jobboldal birkózik a balol­dallal, hanem ökölre mentek a maguk zártnak látszó keretei közt a különféle “oldalak" is. A személyeskedés, mocskolódás ut­­széli hangja émelyítően hat a­­zokra is, akik tudnának a ma­gyarság nagy egységében gon­dolkozni. Sajnos, az emigrációnak nin­csenek kossuthi méretű kima­gasló személyiségei. A több, mint száz év előtti magyar emig­rációnak Kossuth Lajoson kívül Ezért volna fontos, hogy az elkövetkezendő évben próbáljuk összébbzárni sorainkat. A ma­gyar és magyar közé betegesen éket verőket állítsuk félre. A személyeskedésnek, mocskoló­­dásnak legyen vége. Lehet, hogy ez vagy az az ember nem tetszik nekünk, de régi és uj amerikai magyart egyformán füt egy skent gondolat. Az, hogy újra szabadnak láthassa Magyaror­szágot, a sokat szenvedett ma­gyar népet. A múló értékű személyeskedő csatározások helyett érdemes ennek és csakis ennek az eszmé­nek élni. ALL READY FOR CHRISTMAS. Vivacious Jean Simmons, English stage and screen star currently playing in the cinema version of Guys and Dolls takes time Jut to wish everyone a Merry Christmas and finish decorating her Christmas tree with Savings Bonds. Inelig­ible to buy them for herself, Miss Simmons has purchased several for her American friends. “What a wonderful present,” she says, “to be given a share of your country’s future through Savings Bonds.” A SZENT GYÖRGY SZÖVETSÉGRŐL A Perth Amboy, N. J.-ben szé­kelő, négyévtizedes múltra visz­­szatekintő Szent György Szövet­ség szeptemberben megtartott 11-ik rendes konvenciója az uj tisztikart uj tervek keresztülvi­telével bízta meg, hogy az ame­rikai magyarság minél széle­sebb köreiben ismertté tegyék ennek a New Jersey állam Bizto­sítási Ügyosztála által engedé­lyezett és ellenőrzött országos magyar biztositó egyletnek kitű­nő kötvényeit. A konvenció után összeült el­ső központi vezetőségi gyűlésen Böck János New York-i gép­­íizem-tulajdonos, a Szövetség uj központi elnöke beható tanács­kozást folytatott a központi tisz­tikar tagjaival, sorra véve a februárban összeülő igazgatósá­gi és központi vezetőségi gyűlés elé terjesztendő tárgyakat, köz­tük a szervezésre és tagszerzés­re vonatkozó terveket is. Az ac­tuary jelentéséből kitűnik, hogy a Szent György Szövetség fize­tőképessége nagyon is jó, 122.77 százalékos, — tehát semmi aka­dálya nincs annak, hogy a Szö­vetség biztos és előnyös életbiz­tosítási kötvényeit országszerte ismertté és népszerűvé tegyék. A Szövetségnek jelenleg New York, Connecticut, New Jersey, Pennsylvania, Ohio és Michigan államokban vannak fiókosztá­lyai, uj osztályok létesíthetők azonban más államokban is, a­­melyek már 12 taggal megkezd­hetik működésűket. A Szent György Szövetség jelenlegi vagyona közel félmil­lió dollár, ami az érvényben levő kötvényekhez viszonyítva jó és biztos anyagi állapotot jelent. A jövő évi első igazgatósági gyűlés elé terjesztendő bármi­lyen ügyben, uj fiókosztályok a­­lakitásának ügyében is érdeklő­dők írjanak a Szövetség köz­ponti titkárának címére: Mr. Joseph Silagyi, Secretary, St. George’s Hungarian Union, 125 Hornsby Ave., Fords, N. J. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Miből élnek öregebb polgárt hsaink: Tizennégy millió lakosa van az Egyesült Államoknak, aki túl­haladta 65-ik életévét és a sta­tisztikusok becslése szerint, é­­venként 400,000-el fog növeked­ni a számuk. Egyre fontosabbá válik a kérdés: miből élnek öre­gebb polgártársaink? íme a fe­lelet : Az aggkori nyugdíj egyik fő­forrása a jövedelmüknek, amit a társadalombiztosító hivatal, ma­gánvállalatok nyugdíj-alapjai, élet járadékot biztositó intézetek folyósítanak, de a Közjóléti Minisztérium adatai szerint, az öregek jövedelmének 40 száza­léka mégis a munkájukkal meg­keresett fizetésből áll. A hatvanöt éven felüliek kö­zött Amerikában ma több mint 3 millió ember dolgozik meg a fizetéséért, akiknek munkája (65 évnél idősebb házastársukat is beleértve) 4 millió “aggko­­ru”-nak az ellátást biztosítja. Magánvállaltok nyugdíjalap­jai egymillió nyugalombavonult alkalmazottnak folyósitanak é­­letjáradékot és ezeknek száma erősen növekvőben van. Ilyen nyugdíjalapok az elkövetkezen­dő években sokmillió amerikai­ról fognak gondoskodni. Az öregeknek egyharmadré­­sze még valamilyen osztalék-, kamat-, vagy házbérjövedelmet is élvez befektetés gyümölcseké­­pen vagy életjáradékot húz biz­tosító társaságoktól. A hatvan­öt éven felüliek jövedelmének 20 százaléka ilyen forrásokból ered. A Társadalombiztosító Hiva­tal ötmillió 65 éven felüli ember­nek utal ki nyugdijat minden hónapban. Többszázezer ember más címeken kap nyugdijat a kormánytól. Mindezek ellenére, a 65 éven felülieknek csak a fele élvez olyan előre meghatározott kész­pénzjövedelmet, amelyre egész hátralevő életében jogosan írat­hat igényt. Az öregek pénzügyi egyensú­lyát ,a jövedelmen kívül néha a vagyon is biztosítja. A 65 éven felülieknek több mint a fele ren­delkezik olyan folyósítható va-KARÁCSONY... Csendül a csengő, angyalok szállnak. Hallom a hangját lágy susogásnak . . . Karácsonyfánkon, aranyfonálon: Csillogó sok kincs, tömérdek álom . .. Libegő lángok, gyertyavilágok Beragyogják az egész világot. Hogyha karácsony csillaga feljön, A fények fénye ragyog a földön S bánatot enyhit, haragot altat, Szegényét, árvát be-betakargat . . . Rossz szivek helyén egy jobb szív lüktet; Áldott is vagy te: Karácsony ünnep! üt i Áldott is vagy te! Hiszen a lelkek Tebenned mindig \ egymásra lelnek S ontják a jóság aranyát, gyöngyét, Testvéri szívvel védik a gyöngét, Hogy legalább most örömet lásson: Akinek minden kincse karácsony . . . Csendül a csengő, csendül az ének, Kis Jézusra néz a boldog lélek . . . óh, milyen szép is a szent karácsony! Minden ajak ma csak Istent áldjon, Mert nagy és igazi most az örömünk: A kis Jézuska született nékünk . . . Tehetünk levelet is a karácsonyi csomagokba! A főpostahivatal közli, hogy ezentúl a csomagokba levelet is szabad tenni, ha arra külön 3 centes bélyeget ragasztunk, a csomagküldési díjon felül. Ed­dig, ha levelet tettünk a csomag­ba, 100 dollár büntetéssel súj­tották a feladót (hacsak a fel­adáskor nem fizették meg az elsőosztályu postai dijat, azaz a levél diját, tehát ounce-onként 3 centet). Első est, hogy egy csomagban, vagy egy folyóiratban, melyet second class díjazás szerint ad­tak fel, megengedik, hogy írott üzenet (levél) is legyen, anélkül, hogy az egész küldemény után első osztályú postadijat számí­tottak volna. A feladónak a csomag külse­jén jelezni kell, hogy levél van benne és 3 centet külön fizetni rendes csomagküldési díjon fe­lül. KARÁCSONY ELŐTTI másik nagy lapszámunk a jö­vő héten a rendes időben olvasóinknál lesz. A postai torlódás miatt igyekszünk előbb feladni, mint kellene. gyónnál, amely 500 dollárnál többet ér. (Készpénzzel, taka­rékbetéttel, vagy értékpapír­ral.) A nem azonnal folyósítha­tó vagyon legtöbbnyire háztulaj­donból áll és a statisztika sze­rint az öregeknek a fele a saját — többnyire jelzálogmentes — otthonában él. Common Council AMIKOR MEGSZÜLETIK JÉZUS... “Amikor pedig megszületik | vala Jézus” — igy kezdődik a Máté írása szerinti evangélium elbeszélése a karácsonyi esemé­nyekről. A szűztől születés cso­dája betölti a kis judeai Bethle­hem városát. Még csak most szü­letik és máris megmozdul a vi­lág. Még nem indult el Jézus ta­nítani, de Őhozzá elindulnak a bölcsőhöz a tanítványok, hogy tisztességet tegyenek Néki. O- dajönnek, amint tudjuk, a távo­li Keleti Bölcsek, akiket a csillag vezetett hosszú és előttünk is­meretlen útjukon ... de odajön­nek a bethlehemi jászolbölcső­höz a mezőn nyájukat őriző pásztorok is, akiket az angyalok karának éneke indít el a sötét éjszakában, hogy megkeressék a világ Megváltóját. “Amikor megszületik Jézus” . . . nagy dolog történik ebben a világban. A naptár uj időszámí­tást vesz ,s azóta számolja a vi­lág nagyrésze még ma is az időt akként, hogy Krisztus születése előtt, vagy Krisztus .születése u­­tán. Az ő születése a vízválasz­tó hegy, amint megiratott, hogy a megütközés köve legyen sokak­nak, azoknak, akik megtartat­nak az életre, s azoknak akik el­vesznek az örök kárhozatra. Jusson eszünkbe most kará­csony táján, hogy a kis gyermek, aki megszületett amaz első em­lékezetes karácsonykor, nem is tudott még semmi mást tenni, csak sírni és csecsemő gyenge­ségében nem várhatott tőle sen­ki semmit, mégis hatása már megmutatkozott az akkor ismert világon. “Amikor pedig megszületik Jézus” . . . csoda történik azóta a történelem folyamán mindig. Amikor megszületett a pogány világban Jézus, a régi bálványok helyett az egy igaz Isten tisztele­te született meg; az erőszakos­ság, vérontás és kegyetlenség helyett megszületett a Kegye­lem, Irgalmasság, Béke és Jó­akarat. Amikor megszületett az emberi szivekben Jézus, megszü­letett a sok emberbaráti intéz­mény, iskola, menház, kórház és szeretet-otthonok . . . Amikor Jézus megszületik, egy városban megszűnik a tivor­­nyázás, szerencsejátékok haj­szolása és minden istentelenség, ami miatt jő az Ur haragja az engedetlenség fiaira. “Amikor megszületik Jézus” egy egyház­ban, egy családban és egy em­ber szivében, akkor az aggoda­lom elszáll, a türelmetlenség he­lyet ad a békés szeretetnek, az irigység a jóakaratnak . . . ak­kor újjászületik minden! Igen, ez a karácsonyi csoda titka: megszületik Jézus! “Ami­kor pedig megszületik Jézus,” csoda történik, megmozdul egy élet, megindul egy család, meg­tér egy elrugaszkodott falu és bűnös nagy város, mert Jézus érkezése és születése az uj élet kezdete. Vizsgáld meg szivedet és nézd meg az életedet, hogy mit jelent néked személy szerint Kará­csony! öröm és boldogság-e szá­modra, vagy megütközés és bot­­ránkozás? Vajha mind több és több em­ber szivében, városban és or­szágban születne meg Jézus, hozna újjászületést, megújulást és karácsonyi igaz örömet! RÉV. ÁBRAHÁM DEZSŐ A püspöki kar és az iskolai államsegély Az amerikai katolikus püspö­ki kar az évenkint szokásos washingtoni üléséről deklaráci­ót adott ki, amely megállapítja, hogy az egyházi iskolák teljesen jogosultak a korniánysegélyre. Az értekezleten 208 főpap, bíbo­rosok, érsekek és püspökök vol­tak jelen. A deklaráció válasz azon cso­portoknak, melyek hadakoznak az ellen, hogy egyházi és magán­iskolák segélyeket kapjanak a közadókból. Jelenleg négy és fél­millió tanuló jár katolikus egy­házi iskolába az Egyesült Álla­mokban. A legfelsőbb bíróság tudvalévőén kimondta, hogy közadókból nem lehet egyházi iskolákat segélyezni, de megálla­pította azt is, hogy az alkotmány nem tartalmaz olyan rendelke­zést, mely eltiltaná azt, hogy közpénzeket fordítsanak olyan egyházi iskolák segítésére, me­lyek bizonyos szolgálatokat nyújtanak tanulóik számára. A deklaráció hangsúlyozza, hogy az egyházi iskoláknak a szövetségi segélynél való mellő­zése igazságtalanság, mivel ke­vesebb nevelésügyi értéket és je­lentőséget tulajdonit nekik, mint az állami iskoláknak, holott ha­talmas részük van az Egyesült Államok közoktatásügyi szolgá­lata ellátásában. “A SZABADSÁGOT VÁLASZTOTTAM UGYANAZON OKBÓL, AMI MIATT NYOLC ÉS FÉL­MILLIÓ HONFITÁRSAM NEM TUDJA AZT TENNI, AMIT MEGTENNE, HA TEHETNE . . A magyar “B” válogatott fut­ballcsapat november 27-én Li­­vornóban mérkőzött az olasz “B” válogatott csapattal és attól 2-1 arányú vereséget szenve­dett. A mérkőzés lefolyását a pesti kommunista sportláp ki­küldött tudósítója: Fahidy Jó­zsef nyomban megtelefonálta lapjának, utána azonban két ma­gyarul is beszélő olasz ismerőse társaságában elment az olasz rendőrségre, ahol bejelentette disszidálását és menedékjogot kért, amit meg is kapott. A Nép­sport mit sem tudva munkatár­sa lépéséről, hosszú riportot kö­zölt még az ismert sportújságíró leírásában a lapban. Fahidy disszidálása után a következő nyilatkozatot tette: “A szabadságot választottam, ugyanazon okból, ami miatt nyolc és fél millió szerencsétlen honfitársam nem tudja ugyan­ezt tenni, amit megtenne, ha le­hetne. El akarom mondani az igazat arról, hogyan él és küzd a magyar nép. Itt, a szabad világ­ban nem kell rettegnem a kom­munista párttitkároktól és a sze­mélyzeti főnököktől. Itt nem kell többé attól félnem, hogy kis la­kásomba éjjel bezörgetnek a kommunista gengszterek és a rendőrség.” A 33 éves Fahidy a sportláp törzsgárdájához tartozott 1949 óta. Azóta többször járt külföl­dön, de csak a csatlós államok­ban. Most volt először a szabad nyugton s ezt a lehetőséget fel is használta évek óta tervezett szökése megvalósítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom