Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-27 / 4. szám

Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Hideg, vagy forró háború? Ez a nagy kérdés, de nem lószinü, hogy izgalomra külön'is ok volna. Legalább is egyelő: *e nem. A kianiak nem elég erősei: a harmadik világháború kiroo­­hántására, Moszkva pedig alig­ha tartja megfelelőnek a helye; és az időpontot. így valószínű, hogy Formóza körül lassan el­hallgat a csatazaj. Legalább in nem lépi túl az apró csatározás méretét. A washingtoni kongresszus ezúttal határozott volt és dönté­sével csakugyan az amerikai nép véleményét tükrözte. Az ameri­kai nép már unja, hogy a kom­munisták mindig előbbre me­részkednek egy lépéssel — e? mindig sikerül nekik. Területe­ket foglalnak el és népeket hsj­­tanak rabigába. Az ázsiai népek már-már azt hiszik, hogy senki sem védi meg őket. Nem vitás, hogy az Egyesült Államok sok barátot vesztett Távolkeleten, mégpedig az el­múlt évek habozó politikája mi­att. Sem a koreai, sem az indokí­nai háború nem volt alkalmi? az amerikai tekintély fokozásá­ra. Sőt! Az amerikai kormánynak az a döntése, hogy megvédi Formó­"ru’KőcTtazMaval TsTeg^ Biztfd­san újra Washington felé fcr­­ditja az ázsiai népek tekintetét. Ezeknek az egyszerű népeknek az jelenti a barátot, aki erős és az erejét meg is mutatja. Noshát ebből az erőből Ízelítőt kaptak most Ázsiában. Lesz-e nagy háború? Nehéz volna megjósolni, de — ismétel­jük — kevés a valószínűség e. Kétségtelenül a kommunistákon múlik, hogy arra a bizony is sorsdöntő lépésre rászánják-e magukat, vagy sem. Ha csak egy lépéssel is tovább mennek a megengedettnél, akkor az ameri­kai 7. flotta ágyúi eldördülnek, jelezve a harmadik világháború véres nyitányát. Biztató ebben az ügyben szá­munkra még az, hogy Anglia nagyjából osztja az Egyesült ál­lamok politikáját, legalább is erre mutatnak a különféle jelek. Eden külügyminiszter nyilatko­zott s ebben a nyilatkozatban egy szó sem volt, amit hízelgő­nek tarthatnának a pekingi kommunisták. Egy korai jóslat Megvalljuk, tetszik nekünk a washingtoni politikában most megnyilvánuló erő. Szerény vé­leményünk az, hogy ez az eiő, htaározottság nem feltétlenül vezet háborúra, hanem ellenke­zőleg; a kommunisták tízszer is meggondolják a következő lé­pést, mert tudják a következmé­nyét. Azonkívül az is meggyőződé­sünk, hogy háború nélkül, tisz­tán erőteljes politikával is ki lehet űzni a kommunistákat bi­zonyos területekről. Például, Magyarországról is. Merész ál i -tás, de nem okszerűtlen. Bizo­nyosnak látszik, hogy az egység­ben felzárkózó nyugati világgal szemben Moszkvának előbb­­utóbb engednie kell. Egy lépéssel vissza kell táncolnia. Márpedig ha ez megtörténik, akkor első­sorban a nem szláv és nem or­thodox Magyarországot engedi ki legelsőnek a karmaiból. Ismételj ük, ez még ma merész állításnak látszik és kétségtele­nül korai is efélét hangoztatni. De azért ezzel az eshetőséggel is számolhatunk. Tegyük hozzá, hogy sok múlik az amerikai magyarság maga­tartásán. Mi nem irányíthatjuk a nagy politikát, erre semmiféle módunk sincs. De ismételten vi­lággá kiálthatjuk az óhazában szenvedő magyar nép fájdalmát. Ennek a kiáltásnak imponáló­nak kell lennie. Olyannak, hogy áthallszék az óceánokon, ország­határokon. Készülődés New Yorkban Most egy ilyen nagyarányú megnyialtkozásra készül az A- merikai Magyar Szövetség kele­ti kerülete. Készülőben van egy olyan terv, amely ha megvaló­sulhat, tökéletesen beleillik az előbb mondottakba. MAGYAR RÁDIÓ MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) különös gógnddal ■ készíti elő az Amerikai Magyar Szövetség ke­leti kerülete. Fontos volna, ha ez az ünnepély messze túlnőne New York határain, mrt csak akkor lht politikai súlya. Ha csak­ugyan felvonulnak Amerika ke­leti részének magyar tömegei. Szép és megható, hogy minden városkában, településen, ahol magyarok laknak, megrendezik a március 15-i emlékünnepélyt. A baj csak az, hogy erről nem szerez tudomást az amerikai nép. Hogy az előbbi kifejezéssel éljünk: nem hallszik a kiáltás elég messzire. Márpedig, ha va­laha, akkor most eljött az ideje, hogy a kiáltásunkat meghallják. RÓMAIKORI LELETEK GYŐRBEN A győri városmajorban vég­zett ásatások során rómaikori temetőt tárt fel Barkóczi László régész, a Nemzeti Muzeum ku­tatója. Az eddig feltárt sírok mindegyike a Kr. u. negyedik századból való, s a talált bronz­pénzeken Constantinus császár arcképe látható. Az ásatásokat később a mai muzeum (régi Apáturház) udvarán folytatják, ahol a régi Arrabona központja állott. A mgekezdett munkák el­ső napján érdekes csatornaháló­zatra bukkantak, amely még az Apáturház építése (1630) előtti időből való. A hatalmas méretű földalatti csatorna téglából é­­pült, belső magassága másfél méter. (Lehetséges, hogy a “csa­torna” tulajdonképpen titkos alagút volt.) MIBE KERÜL EGY KIS­­ADAG PÖRKÖLT BUDAPESTEN? A Szabad Nép december 25-i cikke háborog a budapesti ven­déglők pörkölt és tokányadag­­jainak kicsisége és drágasága ellen. A színes riport adatai sze­rint 8 deka sertéspörkölt a zenés “Márványmenyasszony” ven­déglőben 14 forint 90 fillér, a “Kőműves” étteremben 9 deka ■gwrMBíoká-Trw-44 kor nagyi en elhatároztuk, hogy veszi leki is kerékpárt. Összejártu cörynékbeli váro­sokat, a fa szövetkezeti bolt­jait, lassár , elutaztuk a fele pénzünket, ékpár sehol. Erre ketten kar: ;unk az én gépe­men, de csí ddig, amig a gu­mik meg n< utnák a dolgot és fel nem m< Iák a szolgálatot. Most itt ál ;, mert nemhogy uj kerékpái íanem uj gumikat se mkaptunmegfelelőt . . . La­ki Teréz, jfeszpatona, Öreg-A “FEN|FA-ÜNNEP” apÁSA Mivel a r«zer, ha nehezére is esik, de jJcot kénytelen mu­tatni, nem ültették az idén a csúfosan nfeukott “fenyőfa” ünnepetés plenki, következ­mények néll kívánhatott egy­másnak “limes karácsonyi ünnepeket.’lnnek eredménye­­képen a kammy hetében Ma­­gyarország(ljL700,000 levelet és 700,000 Magot kézbesített a posta. CsÄtos, hogy a ma­gyar nép näß-ugalmasan jelzi szabadság-Jnát. Amelyik te­rületen, nifiia pillanatnyilag is, úgy érzifljjiy személyes sza­­badságánrl^zélyeztetése nél­kül mozo^:«Magy cselekedhet, elsöprő jmßjftcselekszik. így volt ez í'\ k onyi és újévi ki-NINCS r tíKABÁT, NINCS K 3ÁTSZÖVET “Miért nini az üzletekben e­­legendő férfliélikabátszövet?’ — kérdi az pti Budapest no vember 30-i ^gy cikke, miutái megállapítja, tiogy “novembei közepén hideje fordult az id< 3 különösen »gnőtt a kérésié a télikabátokfránt. A férfitéli kabátokhoz, lOátszövetekhez a ionban nehéz ©zzájutni. A rak tárak, készl^k kifogytak, ; gyárakból érfző árut azonna szétkapkodják’ A lap megdobálja a jelensé ?et az emélkep életszínvonal e ?yik legszerrJetünőbb jeléne] feltüntetni, d«a hosszú tudósi ;ásból későblj kiderül, hogy ; "ossz Tervezés munkaszervezés izakmunkáshi.ny okozta a bajc cat. Bűnbakok a Magyar Posz ;ógyár és a Mjus 1 Ruhagyá gazgatói, a luházati Kereske leimi Közponfes a Gyapjuipai igazgatóság. Egy hajó elindult . . . Valamelyik nap egy vizi jár­mű siklott rá a tengerre s ezzel uj korszakot nyitott meg az em­beriség történetében. Ezt a na­pot sok évszázad múlva is szám­­batartják majd a lexikonok. A Nautilus, az első atomerővel hajtott tengeralattjáró mozgá­sát lélekzetfojtva -figyelték a szakértők és a bámészkodók; tudták, hogy történelmi pillanat szemtanúi. Egy hajó, amelyik néhány maréknyi üzemanyaggal bejárja az egész világot . . . Egy teljes esztendeig mehet újratöltés nél­kül ! Micsoda perspektívák! Egyelőre ez a hajó kizárólag ka­tonai célt szolgál, de ha majd az emberiség eljut az igazi béke­korszakba, beláthatatlan lehető­ségek nyílnak meg a fejlődés számára. Szeretnénk az atom­korszak hajnalán hozsánnákat zengeni, de még túlságosan uj a számunkra. Elszorul a szivünk. Majd a .gyermekeinknek olyan lesz, mint nekünk a kőszén, vagy a földből felbugyogó nyersolaj. De mi még sokat rettegünk. a Megálló-étteremben sertéspör­költ (15 deka) 12 forint 10 fil­lér, utóbbi két helyen zene sincs. Mindehhez persze még kiszolgá­lási százalék is jön. LETAKARJÁK SZENT ISTVÁN KÉPÉT A Népgyülés cimü folyóirat­ból idézzük: “A székesfehérvári tanácsháza egyik nagytermében láttuk: lefedve áll Kontuly Béla I. Istvánt, az államalapítót áb­rázoló freskója. Régebben fed­ték le ezzel a mondással: aktiva­­ülést nem lehet mindenféle szen­tet ábrázoló ‘dekoráció’ előtt tartani.” KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta- A szerdán beérkezett hireket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. NINCS KERÉKPÁR A Nők Lapjában olvastuk az alábbi panaszt: “Munkahelyem­re, a lovászpatonai Állami Gaz­daságba kedékpáron járok, mert a lakásomtól Vagy 5 kilo­méterre van. Az iskolai szünidő­ben velem jön a húgom is. Ak­Iváncho püspök betegszabad­ságra ment Ivancho Dániel görög kato­likus püspök, — aki hosszabb ideje a szivével betegeskedik, — a Vatikán engedélyével meghatá rozatlan időre betegszabadság­ra ment. Távolléte alatt a püs­pökség administrativ ügyeit Dr. Elko Miklós adminisztrátor lát­ja el. Ivancho püspök az elmúlt év során 4 Ízben kapott szívroha­mot, legutóbb Uniontownban, a nevezetes zarándoknapok alatt s azóta kórházi kezelés alatt áll. Hetek óta tartja magát az a szájról-szájra járó hir, hogy a püspök ur lemondott. Az a new yorki hetilap, amelyik annak­idején Mindszenty hercegprí­mást “te Mindus, te piszok” ki­tételekkel illette, sietett széles kanyaritással most is tendenci­ózus, rosszindulatú módon pre­zentálni ezt a hirt, holott Ivan­cho püspöknek még a betegsza­badsága híréről sem érkezett el­eddig sehonnan hivatalos mege­rősítés. Dániel püspök nevét még a múlt vasárnap is a szentmisék­ben, a consecració és az evangéli­um-olvasás után említették az összes amerikai görögkatolikus Tel meg ma is ezeknek az egyházaknak a püspöke, aki — értesülésünk szerint a főbb püs­pöki funkciókat, mint szentelé­sek, stb. továbbra is el fogja látni. Nálunk jóval nagyobb emberek... Irta: AZ ÖREG MESEMONDÓ Az embereket nem szabad tes­ti nagyságuk szerint mérnünk. A koponyában rejlő valami, az észnek mondott jószág csinál kis emberekből nagyokat. Útbaiga­zításért, jótanácsért azokhoz kell fordulnunk. Most például a nagy Packard automobilgyár véleményét kell kérdeznünk ek­ként; — Mi indította a háromszáz millió dollárnál vagyonosabb Packard és Studebaker automo­bil-gyárakat arra, hogy egyesül­­j enek ? így szól a felelet: — Főleg az önköltségeknek szükséges lecsökkentése. Az ed­digi gépezet helyett jóformán fél erővel kell dolgoznunk és ez kiadásainkat lényegesen kiseb­bíti. Eddig például két elnököt, tiz alenököt, könyvelőt, eladó ügynököt fizettünk, mig most a -munkát a fele is megteszi. Kia­dásaink is lényegesen kisebbek lettek. Mások is megtették ezt és mi sem maradhattunk hátra. Ennél közvetlenebbül, egysze­rűbben senkisem magyarázhatta meg nekünk azt, hogy miért szükséges a Rákóczi és a Verho­­vay egyesítése. Érdemes honfi­társunk, Bodroghy András a maga egyszerű módján levelé­ben igy panaszolja: — Unokám, a kis Palika, most r i i /■ -j »-I / / /• i / i mi csodálatos módon egyszerre két kerületi szervező, a Verho­­vay és a Rákóczi szervezői állí­tottak be este hozzám, hogy be­vegyék az apróságot a tagok so­rába. Mindkét Szervező ur jó A KIBŐVIETETT “SOCIAL SECURITY” BIZTOSÍTÁSRÓL A társadalombiztosítási Tör­vény legújabb módosítása lénye­gesen kibővítette az aggkoruak és túlélők biztosításának kere­teit és további mintegy 10 mil­lió embert vont be kedvezmé­nyeibe. Ezek a módosítások az ameri­kai Társadalombiztosítót a vi­lág legnagyobb biztositó válla­latává fejlesztették, anyagi se­gítséget nyújtva majdnem min­den munkásnak és családjának. A módosítások szélesebb népré­tegekre terjesztik ki a kormány gondoskodását és magasabb ösz­­szegü kedvezményeket állapíta­nak meg részükre. Egyik főbb újítás az, hogy 1955. január 1-től kezdve újabb hatmillió munkást ölel fel a kö­telező biztosítás és 3 és % millió munkás csoportos megállapo­dással önkéntesen csatlakozhat a társadalombiztosításhoz. A kötelező biztosításban első­sorban 31/2 millió kizgazda ré­szesül és körülbelül 100,000 dip­lomás férfi és nő, akik vala­mennyien mint “önálló foglalko­zásúak” kerülnek biztosítás alá. Kétmillió m e z ő g azdasági munkással több fog aggkori nyugdija kapni, mert az eddigi szabályt, hogy csak állandóan alakalmazottakat vesznek fel, el­ejtették. A háztartási alkalma­zottakkal szemben is megszün­tették azt a megszorítást, hogy negyedévenként legalább 24 na­pot kellett ilyen munkával eltöl­­teniök. Az otthonukban iparvál­lalatok részére dolkozók ezentúl valamennyien biztosítva lesz­nek, tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozó, aki a munkáért fi­zet, állami engedéllyel dolgoztat­­e, vagy sem. Január elsejétől kezdődőleg sokkal több szövetségi tisztvise­lő esik biztosítás alá, mint az­előtt. Amerikai polgárok, akik idegen kikötőben bejegyzett, de amerikai polgárok tulajdonában lévő hajókon vagy repülőgépe­ken szolgálnak, szintén élvezni fogják a dongoskodást. 50,000- nél több halász is biztosítva lesz, tekintet nélkül arra, hogy meny­nyit produkálnak. Három és fél millió férfi és nő csatlakozhat az alaphoz, akik állami, vagy községi alkalmazot­tak és már nyugdíj képesek. A- merikai rész vénytársaságok külföldi alapításainál dolgozó 100,000 amerikai polgárt is fel­vesznek biztosításra, január el­sejétől kezdve. A felvétel az a­­merikai társaságok és a kor­mány közötti megállapodástól függ. Lelkészek, akár állásban van­nak, akár nem, ha nem fogadtak örökös szegénységet, önként csatlakozhatnak a Társadalom­­bitzositóhoz. Ezeket mind önálló kerestüeknek tekintik, még ab­ban az estben is, ha fizetést húz­nak. Az egyház tehát nem vállal kötelezettségeket, de jogokat sem szerez. Az amerikai társadalombizto­sítás legújabb módosításai a réésztvevők számának a kibőví­tésén kívül, a nyugdíj és egyéb járulékok lényeges felemelését is elrendelik. Ez az emelés azok­ra is vonatkozik, akik máris él­veznek ilyen kedvezményeket. -954. szeptemberétől kezdve már magasabb átalány illeti meg ő­­ket saz október elején szétkül­dött zöld csekkekben az emelést már keresztülvitték. A legkisebb (Folyt, a 2-ik oldalon) emberem és mert geyiket se a­­kartam megbántani, némi habo­zás után azt mondtam, hogy a kölyköt már apja biztosította az egyik nagy amerikai társulat­nál. De önmagámban kérdeztem, hogy miért van szükség ott két emberem és mert egyiket se a- Miért kell két elnök és sok tiszt­viselő oda, ahol kevesebb is el­végzi a munkát? Ezt akarná a két intézmény e­­gyesitése, de a tervhez némi magyarázat is szükséges. Az kö­­rülbelü ekként szól: — Kétségtelenül a két csoport összhangzó szavazata kell a do­loghoz, de ez csak félig elegendő. Ttljes hatalmú tényezők döntése kell ahhoz. Pennsylvania és Con­necticut államok biztosítási ügyosztályának hozzájárulása szükséges. És azok igen alapos és szigorú emberek. Évente két­szer is végigvizsgálják a biztosí­tó intézmények számadatait, ügyvezetését és azokkal nem le­het tréfálni. Ha azt mondják, hogy ez vagy az nem jó, akkor azzal szemben nincs fellebbezés, így azután, ha a két biztositó hi­vatalos ügyosztálynak nemcsak nincs kifogása a két magyar in­tézmény egyesülése ellen, hanem azt jónak és szükségesnek tart­ják, akkor várható, hogy ahhoz a tagság is hozzájárul. .. sen most is akadnak emberek, a­kikről azt mondjuk, hogy min­den lében kanalak. Ezek még azt is mondják, hogy a nagy Petőfi Sándor jobb verseket is írhatott volna, ha keményebbre köti a derekán a becsület madzagát. Még csak megsem ütközöm raj­ta, ha ezek a két magyar bizto­sitó intézmény egyesítését ellen­zik. De hát oda se nekik! Az ilyen beszéd nem hallatszik a mennyeknek országába. Mi kifogás lehetne az egyesü­lés ellen ? Akármennyire töröm a fejemet, amelyben pedig kevés gondolat van, nem tudom kita­lálni. Úgy vagyunk mi a gondo­lat kevéske számú ellenzőival, mint Kohn Ábris járt az erős hentesmester t á m o ga-tásával. Mikor a falu nagy korcsmájá­ban az átutazó kupec azzal fe­nyegette, hogy felpofozza, Ábris elrohant régi barátjához és se­gítségét kérte. A hentes becsuk­ta a boltot és morogta: — Majd én ellátom annak az i embernek a baját. A korcsmába érve reáripako­■ dott az ismeretlen emberre: — Maga azt ígérte, hogy fel­■ pofozza az én barátomat? Sze- I retném azt látni. A kupec markába köpött és a­■ laposan nyakonvágta Ábrist a : szóval: ; — Most már látja! Mérgesen kiabálta a hentes: i — Meg ne próbálja még egy­- szer ezt jó ember. — Ne próbáljam meg? 1 Ezzel már olyan csapást mért t Ábris arcára, hogy leesett a fölre ps onnan könyörgött hen­- tes barátjához: i — Jaj ... jaj ... ne támogass- tovább, mert agyontámogatsz. > Híveket, pártfogókat keres­­t nek itt-ott az egyesülés ellenzői.- De a válasz az agyontámogatás­- hoz hasonló. A józan amerikai . magyar többség belátta, hogy a r két erő egybevetésére szüksé­- günk van és azt semmi okosko­- dás, szőrszálhasogatás nem gá­­t tolhatja meg. A két egylet kon­­) véneiós gyűlése mindnyájunk ■ javára fog dönteni. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF FASSAIC AND VICINITY VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. hírek rab-magyaroszágbol PASSAIC, n| JERSEY THURSDAY — 1955. JANUÁR 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom