Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-16 / 24. szám

é Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1955. JUNIUS 16. Knowland szenátor és Magyarország A szenátus külügyi bizottsá­gában már volt egy parázs vita és még több várható. Az óvatos Dulles külügyminiszter ezúttal újra a heves vérmérsékletű Knowland szenátortól kapott néhány kemény megjegyzést. Kownland azzal vádolta Dullest, hogy az utóbbi túl készségesen és könnyedén veszi tudomásul a Magyarországgal és Romániá­val kapcsolatos szovjet trükköt. Nevezetesen azt, hogy a Szovjet most “közös katonai védelem” címén akarja tovább is meg­szállva tartani Magyarországot. Nem örülhetünk túlságosan annak, hogy Dulles és a külügyi bizottság közt nézeteltérés van ebben a minket, amerikai ma­gyarokat oly közelről érintő ügyben. El kell ismernünk azt is, hogy Dulles külpolitikája eredményes, nagyvonalú, a Szovjet nem győzi kapkodni a fejét és az erőtől duzzadó szabad világgal szemben Moszkva urai kénytelenek voltak meghátrálni. Most azonban Knowland szená­tor mellett állunk, testestől-lel­­kestől. Elsősorban azért, mert Magyarországról is szó van a legközelebbi játszmában, illetve szó lehet. De ezen kívül mélysé­ges a hitünk, hogy a Szovjetet még visszább lehet nyomni és legkönnyebben éppen Magyar­­országot adná fel, a jelenleg u­­ralma alatt tartott területek kö­zül. Abban is igazat adunk Know­land szenátornak, hogy ma már nem avult receptek szerint kell tárgyalni a Szovjettel, hanem — az erő bitrokában — rámenő­sen, minden óvatosság félrete­­vésével. A Szovjet most bajban van, ez szokatlan diplomáciai húzásain meglátszik.. Jó volna, ha a magyarok mi­nél több táviratot küldenének Knowland szenátornak, további bátor kiállásra biztatva. Nem gondolunk arra, hogy julius 18- án a Szovjet belemegy Magyar­­ország kiürítésébe, de talán megteszi a második, vagy har­madik konferencián. Hinnünk kell ebben. Egyelőre már annak is őrölnünk kell, hogy Magyar­­ország ügyét feszegetik és ez az elkövetkezendő nagyhatalmi párbajok egyik fontos tényezője lehet. Genf, julius 18 A csendes svájci városban, a­­hol már csak az emlékekből él­nek az emberek, még egyszer felcsillannak a szemek. S joggal, mert korunk egyik legnagyobb fontosságú, történelmi esemé­nyének ezt a helyet választották a nagyhatalmak. A Négy Nagy alig négynapos tárgyalásán el­válik az, hogy érdemés-e a Szov­jet képviselőjével egy asztalhoz ülni, vagy sem. Az az érzésünk, hogy a Szov­jet komoly engedményekre is hajlandó lesz, ha a nyugati ha­talmak jól állják a sarat. Saj­nos, Dulles francia partnere e­­rősen veszélyezteti azt, hogy a nyugati hatalmakban a Szovjet megláthassa a hajthatatlansá­­got, az eltökéltséget. A Négy Nagy konferenciáját megelőző itteni külügyminiszteri ta­nácskozás elé bizonyos aggoda­lommal tekinthetünk, mert vol­taképpen ezen fordul meg min­den. A franciáknak már is idegei­re mentek a legújabb esemé­nyek. Fáj nekik, hogy Adenauer kancellár meghívást kapott Moszkvába. Ijesztőnek találják, hogy a Nyugatnémetörszág mi­lyen óriási iramban tör felfelé, hogy a világ egyik legszámotte­vőbb nagyhatalma legyen. Adenauer amerikai útja Már pedig ezen nincs mit töp­rengeni. A németek végrehaj­tották azt, amit ezelőtt tiz évvel még senki sem álmodott. Wa­shingtonban olyan ünnepélyes­séggel fogadták a német kancel­lárt, amilyennel csak a legna­gyobbakat szokás. Adenauer kezében óriási ütő­kártyák vannak s ezekkel tud is játszani. Hasonló nagyvonalú játékosa a németeknek talán nem is volt soha. Valljuk be, so­kat kívánhatna és sokat kaphat­na. De Adenauer sokkal oko­sabb, semhogy ma még túlsókat kívánjon. Lassan, de biztosan halad a maga utján s ma a né­meteket nem érhetné nagyobb katasztrófa, mintha ez a majd­nem nyolcvan éves politikus meghalna. Ma az a helyzet, hogy a néme­tek nélkül már el sem képzelhető Nyugateurópa védelme. Viszont a Szovjet szinte hisztérikus ide­gességgel szemléli a bevonulni készülő német újoncokat. Olyan két adottság ez, amelyet ki lehet használni. S Adenauer ki is tudja. Játszmájának az a lénye­ge, hogy nem alkuszik a Szov­jettel, de a Nyugattól messze­menő biztosítékot kér, hogy az európai térségben Németország megkérdezése és beleegyezése nélkül nem történik komoly sakkhuzás. Egymillió aláírás Mi, amerikai magyarok sem nézhetjük tétlenül az eseménye­ket. Ennek értelmében az Ame­rikai Magyar Szövetség már a napokban megindítja országos kampányát, egymillió aláírás gyűjtésére. Az egymillió aláíró azt kéri az Egyesült Államok kormányától, hogy mindent kö­vessen el a magyar békeszerző­dés végrehajtására és hivatalo­san ne vegye tudomásul azt a szovjet trükköt, amelyikkel a Vörös Hadsereg időtlen időkig megszállva tarthatná Magyar­­országot. Meghalt Enescu György román zeneszerző Gheorghe Enescu, a világhírű román zeneszerző Párisban, 73 éves korában meghalt, Enescu eredetileg hegedűművész volt, majd Párisban átvette a világ egyik legismertebb hegedümü­­vészképző iskolájának a vezeté­sét. Később mint zeneszerző és zongoraművész is hires lett; a közismert “Roumanian Rhap­sody”^'ában a román népdalo­kat dolgozta fel művésziesen (habár ez sok tekintetben a ma­gyar Liszt Ferenc zseniális meg­látásainak és megoldásainak le­másolása lett). Enescu büszke volt román származására, de egész életén át Franciaország­ban élt, mint a magasabb euró­pai kultúra egyik vezető egyéni­sége. Az uj amerikai postabélyegek Az Egyesült Államok postája 1938 óta az úgynevezett “elnöki sorozat” kiadású rendes posta­bélyegeket tartotta forgalom­ban, amely 32 különböző névér­tékű bélyegből állott, a (^-cen­testől 5-dollárosig. Ezt a 17 év óta használt bélyeg-sorozatot ujjal cseréli ki a posta; egy 18 értékből álló sorozattal, amely­ből eddig már 6 érték megjelent. A régi 41/2-centes, valamint a 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 21, 22, 24-centes és a 2-dolláros postabélyeg teljesen kimegy a forgalomból, az uj sorozatban azonban lesz egy uj érték, a 40- centes. Az uj amerikai postabélyeg­­sorozat a következő lesz: i/2c — Benjamin Franklin le — George Washington li/2c — Mount Vernon 2c — Thomas Jefferson 3c — Szabadságszobor 4c — Abraham Lincoln 5c — James Monroe 6c — Theodore Roosevelt 7c — Woodrow Wilson 8c — Szabadság-szobor (kétszinnyomásu) 9c — The Alamo 10c — Independence Hall 20c — Monticello 30c—Robert E. Lee 40c — John Marshall 50c — Susan B. Anthony $1.00 — Patrick Henry $5.00 — Alexander Hamilton Az uj sorozat értékei úgy vannak összeállítva, hogy . bár­milyen postai küldeményre 60 centig 2 darab különböző értékű bélyeget, $1.60-ig pedig hármat lehet ragasztani. A még ki nem bocsátott 12 különböző érték is rövidesen, egymásután forga­lomba kerül. A régi kibocsátású, illetve bármilyen régi kibocsá­tású amerikai postabélyegeket, természetesen, bármikor fel le­het használni levelek és postai küldemények bérmentesítésére. A SZÖVETSÉG A MIÉNK — ne nézzük tétlenül, hogy állan­dóan anyagi gondokkal kell küz­­ködnie. Egyleti, egyéni meg­ajánlásainkat küldjük közvet­lenül e címre: American Hun­garian Federation, 527 Mills Building, N. W., Washington, 6, D. C. ‘Pusztuljon Rákosi’ (FEP) Junius első napjai­ban nagy számban terjesztettek Magyarország számos helyén eg véres gúnnyal, vitriolos tollal irt röpcédulát, mely Rákosi és szükebb kommunista klikkjének — Rajk László és társai kivé­geztetésével kapcsolatban — Titó elleni vad kirohanásait, gyalázkodásait idézi fel s lenyo­matja Rákosiék gúnyrajzát, mely Titót, mint “a póruljáft kutyát ábrázolja, melynek Pes­ten léptek a farkára és Belgrád­­ban vonit.” A röpirat igy végző­dik: “Hruscsov kijelentette, hogy kisöprik a Szovjetunió és Jugo­szlávia viszonyát megrontó idő­szak minden lerakódását. Meg­felelő elégtételt szolgáltat ez az ígéret Tito számára, amíg Rá­kosi Mátyás erkölcsi tetemét oda nem vetik a politikai hulla­dékok szemétdombjára? . . . Vagy elkerülné Rákosi a végze­tét? A mosjkvai urak kieszkö­zölnek valani megvető kegyel­met magy;lrországi helytartó­juknak? Ugyan, milyen árat kellene fizessen Rákosi a védele­mért, halaikért? Többet már nem facsartat ki szabadságától megrabolt, • kifosztott orszá­gunkból. T|bbet nem rabolhat már a paraszttól, több verítéket nem csapodat a proletárból. Megoldást •sak a történelmi igazság si£ü/&ai'úiuis hozhat, a­­mely a szörnyeteget végül is el­söpri helyéről. Pusztuljon Rá­kosi!” Bécsbe érkezett menekültek elbeszélései szerint a kommunis­ták köreiben nagy a bizonyta­lanság és félelem a jövő fejle­ményei miatt. A BÉCSI rádió május 27-én jelentette, hogy két 17-éves ma­gyar ifjúnak sikerült átmene­külnie osztrák területre, de az egyiket egy felrobbant akna sú­lyosan megsebesitette.. A bécsi kórházban ápolják és már biz­tonságban vannak. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. Az oroszok kivonulását sürgeti a kormány és a törvényhozás A San Franciscóban junius 20-ikán megkezdődő külügymi­niszteri tanácskozást nagyará­nyú előkészületek előzték meg Washingtonban. A State De­partment osztályvezetői és szak­­tanácsadói minden eshetőségre gondosan előkésztiett tervekkel állanak azoknak az amerikai diplomatáknak a rendelkezésé­re, akik San Franciscóban kép­viselik az Egyesült Államokat. Számos beadvány érkezett ez­zel kapcsolatban a Fehér Házba és a külügyminisztériumba, mely az orosz megszálló csapa­tok Magyarországról kivonásán hoz kérte az Egyesült Államok világhatalmi súlyának érvényre juttatását. Detroit és Washing­ton magyarjai értékes történel­mi adatokat foglaltak Írásba és juttattak illetékesekhez memo­randumok formájában. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Keleti Kerülete New York­ban tartott gyűlési határozata alapján $300 hozzájárulással si­etett a központ kiadásainak fe­dezéséhez és egy millió aláírás, országszerte összegyűjtését sür­gette. Az Amerikai Magyar Szövet­ség washingtoni irodája az ed­diginél is lázasabb tevékenysé­get fejtett ki a közelmúlt hetek során. Mindenütt hivatkozott arra, hogy a magyar népek már az 1947-ben Párisban kötött úgynevezett béke szerződésbe sem volt beleszólása, még kevés­bé hallathatta hangját a közel­múlt varsói katonai egyezség megkötésével szemben. Az utób­bival szeretné most kijátszani Moszkva azt az Egyesült Álla­mok által is aláirt kötelezvényét, hogy Ausztria önállóságának visszaáliltása után a szovjetcsa­patok kivonja Magyarország területéről. A kérdés olyannyira előtérbe került és az amerikai kormány annak olyan fontossá­got tulajdonit, hogy John Fos­ter Dulles külügyminiszter sze­mélyesen tanulmányozta végig a Magyarország felszabadítása érdekében az oroszokkal szem­ben felhasználandó érveket. William Fife Knowland cali­­forniai szenátor pedig a tör-AZ ERDŐ TÜZEK ÓRIÁSI KÁROKAT OKOZNAK Ha kiránduláson vagyunk, legyünk óvatosak a tűzzel ! vényhozás külügyi bizottságá­nak ülésén hangsúlyozta legnyo­matékosabban a szovjet Ma­gyarországról kiszorításának szükségességét. Dulles külügy­miniszter ígéretet is tett, hogy minden rendelkezésére álló esz­közzel szorgalmazza úgy San Franciscóban, mint júliusban Genfben a magyar kérdés ked­vező megoldását. Hozzátette vi­szont az amerikai külpolitika vezetője, hogy nem az Egyesült Államok igyekezetén és jóhisze­műségén, hanem a szovjet két­színűségén fog múlni, vájjon visszaszoritható-e most a Kár­pátok hegyláncára a világot ket­téosztó Vasfüggöny. Senator Knowland, a felső­ház kormánypártjának vezetője junius 23-ikán részletesen ki fog térni egyrészt a kommunista vi­lágveszedelem, másrészt Ma­gyarország felszabadításának kérdéseire. Az országszerte nagy tekintélynek örvendő, a kis n e m z e tek felszabadításának fontosságát tántorithatatlanul hirdető Knowland beszédének szövegét a Szövetség központja már junius 20-ikán szét fogja küldeni az amerikai magyar sajtónak. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL AMERICAN TRAGEDY—You can see wherever you go in America . . . acre upon acre of black snags . . . the aftermath of fire. Gone for years are recreational areas, wildlife, valuable timber and watersheds. This shameful waste must stop. Be extra careful this year. Be careful with every fire. Remember—only you can prevent forest fires. This message sponsored by: MŰEMLÉKVÉDELEM A GYAKORLATBAN A nyíregyházi megyei könyv­táros írja a Müveit Népnek: “A megyeszerte ismert szabolcsi Földvár omladozik. A vajai kas­tély állapota is igen siralmas. Nem az a baj, hogy iskolát és napközit telepítettek az évszá­zados történelmi levegőt sugár­zó falak közé. De az már baj, hogy a gyerekek a XVII. század­beli barokk-faragásu csigalép­csőt összefaricskálják, a föld­szinti lépcsőhomlokzaton ülő oroszlánnak a farkát letörik. A Zsigmond királyt ábrázoló fres­kót bicskával behasitják. A kas­tély 12 holdas parkjának növény és állatvilága kiveszőiéiben, a fáit nagyrészt kiirtották. A ku­ruc vitéz Vay Ádám sírját be­nőtte a muhar, emlékművét megcsonkították. A kastély e­­gyik sötét zugában találtam meg a volt könyvtár maradványát, amin az egerek már évek óta rágódnak. Többek közt, találtam egy szép Schiller sorozatot, ide­­gennyelvü, multszázadbeli mun­kákat, kéziratos latin és ma­gyarnyelvű okiratokat, földrajzi könyveket. A Megyei Könyvtár dohos, földes raktárban talál­tunk egy megsemmisülnek ne­vezhető könyvhalmot. A legna­gyobb szerencsétlenség az, hogy éppen a legértékesebb XVII­­XVIII századi pergamen és bőr­kötésű latin nyelvű kézírásos könyvek váltak használhatat­lanná. A műemlékek megbecsülésé­nek, szeretetének nemcsak sza­vakban, hanem végre már tet­tekben is meg kellene nyilvánul­nia.” 680 FORINT EGY PÁR FÉRFI-FÉLCIPŐ Az Esti Budapest május 13-ki száma élesen támadja Kárpáti István cipészt, amiért “bedol­­goztatókat” is foglalkoztat, kik­nek egy pád cipő elkészítéséért 80-100 forint munkadijat fizet, viszont az igy “feketén” készült cipőt üzletében 680 forintért á­­rusitja. A riport Kárpátit “kis­iparosnak álcázott tőkésnek” ne­vezi. “CUCCOLNAK” Egy fiatal munkás mondotta a következőket: “Aki nem tarto­zik szorosan a párthoz, annak nagy küzdelmet kell folytatnia megélhetéséért. Ezen pedig min­denki úgy segít, hogy “cuccol­­nak.” A “coccolás” azt jelenti, Hogy mindenki a legkülönbözőbb módon egészíti ki a fizetését. A raktáros úgy, hogy egy-két szer­számot hazavisz, a fuvaros, hogy több árut rak a kocsira, mint amennyit számláznak neki, a pénztáros, hogy kevesebbet könyvel el, mint amennyit fizet­nek, és igy tovább. A “cuccolás” nagyban megy és ha egy-egy megrakott szenes, vagy fás ko­csi egy kis pihenőre megáll, min­dig akad valaki, aki megveszi a “cuccolt” árut. Jól emlékszem, amikor a rákosligeti pályaudva­ron nekem egy rendőr segített “cuccolni,” mivel ő is kapott egy zsák szenet és fát.” Lakást szereztek a néger kapitánynak Iowa államban, egy Wawerly nevű városka lakói, gyors elha­tározással vetettek véget a faji elfogultság csúnya kötőrésének. Átnyújtották egy lakás kulcsát egy néger repülőtisztnek, akinek a házba való beköltözését a faj­védők kifogásolták. Virgil A. Danielst, aki néger létére kapitányi rangot szerzett a koreai háborúban, a wawerly-i radar telepre helyezték át, ahol ahol a kormány által finanszíro­zott házcsoportban lakást vett ki magának, nejének és három gyermekének. A telep gondnoka jóváhagyta a bérleti szerződést és a beköltözködést néhány hét­tel későbbre tervezték. Másnap azonban a gondnok közölte Da­­nielssel, hogy beköltözhetik u­­gyan, ha kivánja, de nem a­­jánlja, hogy ezt megtegye. Né­gyen is kifogásolták, hogy né­gernek adott ki lakást, sőt töb­ben azzal fenyegetőztek, hogy kiköltözködnek, ha a néger be­teszi a lábát a házba ... Két felvilágosodott lakó erre gyűlésre hívta össze a ház lakó­it, akiknek lelkére beszéltek. Vé­gül is egyhangúlag elhatároz­ták, hogy Daniels kapitánynak ünnepélyesen átadják a lakás kulcsait, egy nyilatkozattal e­­gyütt, amely valamennyi lakó a­­láirásával felkéri a kapitányt a beköltözésre. Ez a dicséretes akció a hagyo­mányos ameiikai egyenlőségi és igazságérzet nevében történt. Egészséges demokrácia az, a­­mely gyorsan és határozottan el­itéli az elfogultságot és igazság­talan megkülönböztetést . Az ilyen történet jobban fejezi ki az igazi amerikai szellemet, mint vezércikkek és szónokla­tok! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom